Petőfi Népe, 1974. április (29. évfolyam, 77-99. szám)

1974-04-09 / 82. szám

1974. április 9. • PETŐFI NÉPE • 3 Az ukrán könyv ünnepi éve Megyék az országban A közelmúltban megjelent „Területi statisztikai évkönyv, 1973.” csaknem 400 oldalon át közöl táblázatokat. Minden táblázat külön-külön is rangsorolja a megyéket, a sok-sok tény egybevetésével pedig érdekes összkép alakul ki róluk. NAPKÖZBEN Vetemény a ház előtt KÉPERNYŐ Az Arany Páva A lakónépesség abszolút szá­mát és a növekedés ütemét te­kintve, egyaránt Pest megye a listavezető. Ha népessége az előző tíz esztendőéhez hasonló gyorsa­sággal növekszik tovább — már*- pedig a főváros vonzása erre ga­rancia —, akkor 1980-ig átlépi a bűvös egymilliót. A lakosság ab­szolút számát tekintve a 780 ezer lelkes Borsod-Abaúj-Zemplén. a következő a rangsorban, a növe­kedés ütemét tekintve azonban megelőzi őt Komárom és Fejér. Ez utóbbiak 300, illetve 400 ezres lélekszámúkkal már inkább kis megyéknek számítanak, űket kö­vetik a lakosság számát tekintve a kb. negyedmilliós Nógrád, Tol­na, Zala, illetve Vas. E négy kis megye lakólétszáma stagnált, sőt csökkent a legutóbbi évtizedben. A demográfiai helyzettől függet­lenül elsősorban az elköltözések miatt. A több mint félmilliós Szabolcs-Szatmár lakóinak száma például a megyék közül a legna­gyobb arányban csökkent (csak­nem 50 ezer fővel tíz év alatt), miközben a■ természetes .szapo­rulat hagyományosán itt a leg­nagyobb. ­A lakosság a . gazdaságilag el­maradott vidékekről az iparilag fejlett körzetekbe igyekszik. S mi­vel az ipar óhatatlanul a váro­sokba koncentrálódik, ezért a leggyorsabban a városok lélekszá- ma gyarapszik. A városok rang­sorában természetszerűleg Buda­pest (kétmilliós), az ország fővá­rosa, egyben a központi, gazda­sági körzet centruma vezet. Öt követi az észak-magyarországi körzet kiemelt városa, Miskolc, 191 ezer lakossal, majd az Észak- Alföld központja, Debrecen (173,5 ezer), a Dél-Dunántúlé, Pécs tl57,5 ezer), Dél-Alföldé, Szeged (133,5 ezer) és Észak-Du- nántúlé, Győr (111 ezer). A lakónépesség számának gya­rapodásában a megyék és váro­sok ilyetén rangsorolásában a gazdasági és nem a demográfiai tényezők játszanak meghatározó szerepet. Budapesten kívül Ko­márom, illetve Borsod-Abaúj- Zemplén megyében a keresőknek több mint a fele az iparban dol­gozik. Az ipari foglalkoztatottak aránya még Nógrád, GyŐr-Sop- ron, Veszprém megyékben ma­gas. őket követi Fejér, Heves, Pest. Baranya és Vas. Jóval az országos átlag alatt van az ipari keresők aránya Békésben, Tolná­ban. Hajdú-Biharban, Bács-Kis- kunban, Somogybán és különösen Szabólcs-Szatmárban; A mezőgazdasági dolgozók ará­nya igen eltérő: amíg Bács-Kis- kunban például az összes kere­sőknek több mint a fele, addig Komárom megyében még az egy­ötödét sem éri el. A létszám ará­nya önmagában persze nem utal a mezőgazdaság fejlettségére. A kukorica termésátlaga például Tolnában,. Békésben, Komárom, Fejér, Baranya, illetve Csongrád megyékben volt hektáronként 40 mázsa felett 1972-ben. A cukor­répa termésátlagát tekintve lis­tavezető Hajdú-Bihar. őt Csong­rád, Bács-Kiskun, Komárom. Szolnok, Tolna, illetve Békés kö­veti. A 100 hektár mezőgazdasági területre jutó állattartásban Vaá, Fejér, Veszprém megyék járnak az élen, őket Baranya, Somogy, Szabolcs-Szatmár, Csongrád és Békés megyék követik. A termelőszövetkezeti tagok évi átlagos közös munka utáni jövedelme kevéssel meghaladta a 20 ezer forintot 1972-ben. (A munkások és alkalmazottak ke­resete ugyanebben az esztendőben — tehát a központi munkásbér­emelések előtt — meghaladta a 29 ezer forintot.) A legmagasabb fcsz-személyi jövedelmet Komá­rom megyében érték el. Fejér, Szolnok, Pest, Győr-Sopron kö­vetik őt a ranglistán. A sereg­hajtók a mostoha természeti adottságú megyék: Zala, Borsod, Nógrád. A félszabadulást követő 29 esz­tendő során jelentős mértékben csökkentek a különböző terüle­tek közötti fejlettségbeli különb­ségek. Történelmileg rövid idő alatt azonban nem lehetett kor­szakos hátrányokat mindenütt teljesen felszámolni. Esetenként új aránytalanságok is keletkez­tek. A 15 éves távlati fejlesztési terv egyik fontos feladata a lé­nyeges fejlettségbeli különbségek megszüntetése, azonos település- kategóriákban, a különböző szin­tű városokban és falvakban élő emberek életkörülményeinek kö­zelítése, kiegyenlítése. Kovács József Valaki elkezdte és sok kö­vetőre talált. Tény, hogy a jó példa ragadós. Kiskunfél­egyháza utcáit róva, bárki meggyőződhet róla. Mármint a házak előtt, a járda és az úttest közötti ,földsávok új­szerű hasznosításáról: a zöld- ségágyásokról. Nem arról van szó, hogy a fél­egyháziak száműzték a virágot a járdaszegélyekről. Sőt. Az idei ta­vaszon mintha a tavalyinál is többen rendezték, szépítették vol- nak a ház elejét virágsávval. Ugyanakkor azonban szépszám­mal akadnak házigazdák, akik alighanem így okoskodtak: miért ne szépíthetné a porta utcai ré­szét a nadrágszíjnyi veteményes? Egy sor petrezselyem, sárgarépa, vagy éppen hagyma. Rendszeres ápolást, locsolást igényel, tehát gondozott a házeleje és haszna is van: nem kell a piacra vagy a zöldségesboltba futni egy csokor petrezselyemzöldjéért, vagy ép­pen gyökérért, hagymáért. — Egyéni hozzájárulás a zöld­ségprogramhoz? — kérdem az egyik, ilyen minizöldséges-tulgj- donos. idős férfit. S ő derű­sen felel: — Miért, csak a japánoknak lehet? Valaki beszélte, hogy ott minden talpalatnyi földet zöld­séggel yetnek be. Az meg mindig kell a~háználJ Meg hát különb is ez, mint a gazzal felvert ház­eleje. Nem igaz?! — De mennyire! S tessék mon­dani, nem félnek, hogy a járóke­lők megdézsmálják? — A múlt évben csináltunk itt veteményest először, de senki nem bántotta. Jó nép lakik erre­felé. Meg aztán minek is bánta­ná a másét, amikor magának is van, vagy megcsinálhatja ugyan­ezt? ... * Látszólag apróság ez a félegy­házi példa. Ám. ha számba ven­nénk — például csupán Kecs­keméten —, hogy a hasonló, s eleddig gondozatlan parányi par­lagok mennyi zöldséget adhatná­nak együttesen, a végeredményen alighanem meglepődnénk. Nem is szóivá a gondozott utcakép üdítő látványáról.!. —y —n Nehezén bírta a páva az ara­nyozást. Elvesztette kékben, zöld­ben fénylő tollai természetes csillogását; csak ritkán tudta né­zőit a népművészet csodálatos magaslataiba emelni. A szokat­lan közegben gyorsan elfáradt a szárnyalásban. Sehogyan sem tudom elhessen­teni a gyanúmat: a műsor szer­kesztői néha bíznak eléggé a nép­művészetben. Első alkalommal a magyar nótával, a valódi tulipá­nokat, árvácskákat, rózsákat pa­pírvirágokkal vegyítették. Félig- meddig „külsősöknek”,- á hozzá­értést kiváló műsorvezetői adott­ságokkal rendelkező muzsikusok­nak köszönhető a folytatásnak, a Röpülj páva-akciónak átütő sike­re. A szocialista televíziózás egyik legszebb, felülmúlhatatlan érdeklődéssel fogadott akciója volt. Biztatott a követésre, az együtténeklésre. Sok helyütt mi­nőségi változást eredményezett: passzív hallgatókból daloló, ösz- szejáró, célokat vállaló közössé­geket verbuvált. Könnyebb kérdést is tudnék, mint annak a megfejtését, hogy miért bizonytalanodtak el ismét a tévé illetékesei, miért mellőz­ték á bevált formákat, módszere­ket, miért gyömöszölték a nép­dalműsorokat a táncdalfesztivá­lok skatulyájába, a műsorközlők miért hívták fel újra és újra a figyelmünket a látottak-hallottak „produkció” voltára, miért a „versenyt” hangsúlyozták? A döntőn kétszer is közölték jelen­tőségteljesen a bemondók, hogy hamarosan elérkezünk a legfon­tosabb pillanathoz, a zsűri (?) állásfoglalásának az ismertetésé­hez. Ha csak ezért rendezték vol­na az Arany pávát, kár volt a fáradságért. Sajnáljuk, ha vala­ki ezért ült a képernyő elé. Szerencsére a hibás rendezői szemlélet csak az összhatást csökkentette, a műsort gyengí­tette, A mesterkélt foglalatokból is felragyogtak a népdalok tün­döklő színei. Többet vártunk, ezért felhőzi némi ború örömün­ket. így is sokat kaptunk a nagy­szabású vállalkozástól. Jöttek népművészek Száján he­gyeiből, apró bolgár falvakból, Európa közepéből és a Szovjet­unió ázsiai részeiről, jöttek fia­talok és idősek. Hiteles tolmá­csolásokban gyönyörködve ismer­kedhettünk különböző népek szo­kásaival. Az sem elhanyagolható szem­pont, hogy mi magyarok jó pél­dát adtunk a szomszédos népek­nek a folklór intézményes meg-- becsülésében. így gondozzuk jól a bartóki, kodályi hagyatékot. Nagy-nagy tisztelettel köszönt­jük Bársony Mihályt, a vadkör­tefa tiszaalpárl Parázslóját, ezt a * szerény, kivételes tehetségű pa­rasztembert,' aki a saját maga által készített tekerővei egész ze­nekart pótolt. A sándorfalvi ci- terazenekart és vezetőjüket, Bu­dai Sándort is kicsit a „magun­kénak” érezzük. A hatvanas években számtalanszor szerepel­tek Kecskeméten. Felléptek" Mat- kón és Ménteleken, Borbáson és Ballószögben, az iskolákban, üze­mekben. És a ki tudja hány ta­lálkozás a közönséggel is hozzá­járult ahhoz, hogy feledték a reflektorokat, a kamerákat: mu­zsikálták, énekeltek, ahogyan szokták. Méltán kapták meg a Magyar nemzeti díjat. Az abház együttes is rászolgált a Magyar Rádió és Televízió elnökének nagydíjára. Ortutay Gyula akadémikus, a zsűri elnöke így búcsúzott: a viszontlátásra! Egyetértünk vele. Csak azt ‘kérjük, hogy le az ara­nyozással. Hadd röpüljön a páva! Heltai Nándor A könyvnyomtatás úttörőinek soraiban sok a rokon vonás: Va- lamennyíüknek meg kellett küz­deniük a sötétséggel, a meg nem értéssel, a kapzsisággal. Az uk­rán könyvnyomtatás megalapító­ja, Ivan Fjodorov sem kerülhette el ezt. Származásáról nem sokat tu­dunk, valószínűleg 1525-ben szü­letett. Moszkvában alapított nyomdát, ahol kiadta az első, orosz nyomdában készült köny­vet, az „Apostolok életét”, 1564- ben. Röviddel ezután elhagyja a várost és Litvánia felé indul. A bjelorussz Grigorij Hodkevics birtokán. Zabludovban. a mág­nás anyagi támogatásával alapít ismét nyomdát. A mecénás azon­ban hamarosan leállítja a mun­kát. Jutalmul kap egy falut, de könyvet többé nem nyomtathat —, jelenti ki Fjodorovnak. VÜgy rendeltetett nekem, hogy terjesz- szem a léleknek e táplálékát.” — válaszol a nyomdász. Útja Lvovba vezet, ahová 1572- ben érkezik. Sorra felkeresi a vá­ros leggazdagabb embereit, hogy pénzt. támogatást szerezzen nyomdájához. Eredménytelenül kilincsel. A városi polgárság ösz- szefogásával sikerül létrehoznia az első ukrán nyomdát és 1574- ben kiadja az „Apostolok életé”-t és egy ábécés-könyvet. A teljes csődtől Vaszilii-Konsztantin Oszt- rczskij herceg menti meg, aki Oszírogba hívja és megbízza egy egyházi szláv nyelvű biblia ki­nyomtatásával. Az úgynevezett „Osztrogói biblia” 1580—81-ben készül el. Fiodorov remekművet aik.ot. melyet sokáig mintaként tekintenek a szláv nyomdászok. Megbízatása teljesítésével visz- szatér Lvovba. de hitelezői miatt nem folytathatja megkezdett munkáját. A tudomány, a mű­veltség oly sok úttörőjéhez ha­sonlóan feneketlen nyomorban hal meg 1583-ban. Ivan Fiodorov munkásságát akkor tudjuk igazán értékelni, ha figyelembe vesszük a történelmi körülményeket, azt az elkesere­dett harcot, melyet az ukrán nép folytatott abban a korszakban az ellengyelesítés és katolizálás el­len. A nemzeti lét védelméért ví­vott harcban . nagy jelentősége volt az anyanyelv tanulmányozá­sának. ezt segítette életművével a legnagyobb szláv nyomdász, Ivan Fjodorov. Ukrajnában az 1974. évet a könyv ünnepi évének nyilvánítót­A béke és barátság vonatai Az első barátságvonat a Szov­jetunióból 15 évvel ezelőtt 1959 szeptemberében érkezett hazánk­ba. Viszonzásként még ugyanab­ban az esztendőben, november elején Magyarországról — Bács- Kiskun megyéből pedig 1960 ta­vaszán — indult az első barátság­vonat Moszkvába. Napjainkban talán már egyetlen ember sení akad, aki ne tudná, mit jelent ez a szó: barátságvonat, 15 év­vel ezelőtt azonban még új, ad­dig ismeretlen volt ez a' kifeje­zés. Eleinte 300—350 utast szál­lító különvonatokat egy-egy or­szágos intézmény, társadalmi szervezet indította, s a látogatás elsődleges célja ismerkedés volt Moszkvával, valamint a Szovjet­unió nagyabb városaival. Később egyre inkább szakoso­dott egy-egy út célja. Létrejöt­tek a testvérmegyei kapcsolatok, ami új lendületet adott a mind gyakoribb baráti látogatásoknak.. A Tolna megyeiek Tambov me­gyével, a hevesiek CsuváS-föld- del, a kaposváriak Kalinyin vá­rosával, a Bács-Kiskun megyeiek Krímmel, ezen belül a Kecske­métied Szimferopollal építettek ki 'testvéri-baráti kapcsolatot. Magyar és szovjet megyék, váro­sok kerültek az elmúlt évek so­rán a sok ezer kilométeres távol­ság ellenére testvéri közelségbe. Százezrek ismerték meg egymás életét, s kötöttek barátságot. A testvérmegyei, -városi kap­csolat egyre szorosabbá válása az elmúlt évekbén bizonyos mér­tékig befolyásolta a barátságvo­natok szerepét- A különvonatok egy része — közös megállapodás alapján — egyes szakterületek x dolgozóit, szakembereit vitték ta­pasztalatcserére, akik szakmai is­mereteik bővítésére használták fel az utat: Ezernyi példa van arra, hogy a testvérmegyék, -városok kölcsönösen felismerték a baráti találkozók ilyen jellegű hasznát is. Újságcikkek százai jelenték meg, amelyek ivói ta­pasztalataikról számoltak be. A diósgyőri öntők kohászokkal, a Bács-Kiskun megyei búzater­mesztők, szőlőtermesztők a kol­hozok legújabb termesztés mód­szereivel ismerkedtek. 1960-ban még alig ötezren utaztak az IBUSZ szervezésében • A legtöbb barátságvonat úticélja Moszkva. a Szovjetunióba, ’ ugyanennyien érkeztek onnan az Intourist ka­lauzolásával. 1972-ben már 80 ezer magyar vett részt társasuta­záson, 1973-ban pedig számuk elérte a százezret. Hatalmas fej­lődés és nagy lehetőség ez a béke és barátság mind szorosabbá fű­zésére, s kitűnő alap egymás munkamódszereinek megismeré­sére. Bács-Kiskun megyéből az idén ismét több béke- és barátság­vonat indul a Szovjetunióba. Március 31-én — a békemozga­lom megszületésének 25. évfor­dulója alkalmából — már a má­sodik kelt útra Kiskunhalas, Kis­kőrös, Kiskunfélegyháza, Kecske­mét és az említett városok kör­nyékére való utasokkal. Július­ban a megye pedagógusai láto­gatnak a világ első szocialista ál­lamába Kijev—Moszkva úticéllal, októberben pedig a Szakszerve­zetek Megyei Tanácsa szervez ugyancsak az IBUSZ-szal karölt­ve a szocialistabrigád-tagok ré­szére béke-és barátságvonatot a Szovjetunióba. Egy kisebb cso­port autóbusszal a hatalmas or­szág hozzánk legközelebb eső ré­szére és két más szomszédos államba indul júniusban Ungvár —Krakó—Kassa útvonalon, s tesz hétnapos kirándulást. A jólismert mondás — kelle­mest a hasznossal — nagyszerűen illik a béke- és barátságvona- tokra. Utasaik megismerkedhet­nek a Szovjetunióval, s az ott töltött időt jól kihasználva sok segítséget is kaphatnak további munkájukhoz. József Attila-kiállitás Budapesten A költészet napján, április 11-én állandó József Attila-kiál- lítás nyílik a Petőfi Irodalmi Mú­zeumban. A négy teremben meg­rendezendő kiállítás gazdag és változatos anyaggal, újszerű mű­vészi megoldásokkal idézi fel szá­zadunk egyik legnagyobb költőjé­nek életét és munkásságát. ták. Rendezvények és kiadványok egész sora méltatja Ivan Fjodo­rov kései utódainak eredményeit, melyek lehetővé tették, hogy Szovjet-Ukrajna könyvkiadása a világ élvonalába emelkedjen. Sávolt Béla Olvasóinké a szó Levelekből röviden M. L.-né, Kecskemét, Kisfa­ludy u. 16. szám. alatti lakos a nyilvánosság elé kívánkozó ta­pasztalatairól számol be. Először köszönetét fejezi ki a Kecskemé­ti Városi Tanács V: B. műszaki osztálya és a helyi telekkönyvi hivatal dolgozóinak, akik ügyét készséggel intézték el azon a szombati napon, amikor egyéb­ként nincs félfogadás. Az állam­polgárral szemben tanúsított ilyesféle rugalmas segítőkészség követendő példa lehet más szer­vek számára is... Olvasónk ezután témát vált, s kifogásolja, hogy balesetveszély közepette kénytelen naponta utaz­ni belvárosi lakhelyéről a téle- pülés nyugati peremkerületében, az úgynevezett Sutusfaluban levő munkakhelyére és vissza. Az ok: át kell mennie a Hetényegyhá- zára vezető úton, amelynek éles a kanyarja, s az arrafelé nem ritkán nagy sebességgel közle­kedő gépjármüveket későn lehet észrevenni a környező bokrok és a bozóterdők miatt. Még félelme­tesebb a helyzet, ha a kanyar menti szántóföld például kuko­ricát terem, ilyenkor aztán lehe­tetlen előre kideríteni,' mikor közeledik valamilyen jármű az említett község felől. Vagyis a baleset bármikor bekövetkezhet. Illetékeseknek mielőbb meg kell teremteniük az itteni biztonságos közlekedés feltételeit! — fejező­dik be a levéL * A Lakitelekhez tartozó Szik­rán élő családok nevében raga­dott tollat Trombitás Pál. Mint írja, egy évvel ezelőtt több tíz­ezer forint befizetésére szólította fel őket a helyi tanács, amely határozat ígéretet tett arra, hogy e hozzájárulás ellenében rövide­sen villamosítják a környéki ta­nyákat. Az összeget azóta a la­kiteleki takarékszövetkezet őrzi, de a kivitelezésről semmi hír. A lakosság úgy vélekedik, a tanács nem tett, meg mindent ahnak ér­dekében, hogy a szikrai ottho­nokban is kigyulladjon a-villany- fény. Olvasónk levele végén hi­vatkozik a tanyapolitikai kon­cepcióra, mely többi között a ta­nyák elektromosenergia-hálózat­ba történő bekapcsolását is szor­galmazza. Reménykedik abban, hogy aI lakásuk árammal való el­látását eredményező intézkedés­re nem kell már sokáig várniuk. Szerkesztői üzenetek Dudás József, Kecskemét: Írásos panaszát felkérésünkre kivizsgálták az illetékesek, akik a megállapítá­saikról levélben választ Juttattak el hozzánk. . Eszerint a tulajdonát ké­pezd Riga 4-es típusú segédmotor- kerékpár — a megrendelőlapon is fel­jegyzett — műszaki hibáit még tavaly október elején rendbe hozta a kecs­keméti Autó- és Gépjavító Ipari Szö­vetkezet, s e munkáért garanciát vál­lalt. Röviddel később ön ismét észlelte járművének működési zavarait, arról viszont nem azonnal, hanem a saját javítási próbálkozáséinak sikertelensé­ge után — vagyis idén februárban — értesítette a szövetkezetét, amely kö­vetkezésképpen nem. tekinthette már érvényesnek a garanciára vonatkozó kötelezettségét. Ettől függetlenül kész-, seggel áll rendelkezésére, ha a jármű újbóli megjavítására ad megbízást. Markó István, SzabadszáUás: A há­zassági vagyonközösségé megszünte­tésének tárgyában a területileg ille­tékes járásbíróságnál lefolytatott pe­re ügyvédi költségeinek magas össze­gét kifogásoló sorait — valamint az ezzel kápcsolatos. okmányait — ille­tékességből továbbítottuk a Kecs­keméti Ügyvédi Kamara elnökéhez, dr. Juhász Tiborhoz, aki a válaszá­val nemrég keresett fél bennünket. Mint írta, ön a tárgyalások során többször módosította a tényállást és a vagyonjogi igényét, ennélfogva óhatatlanul — ám a szabályoknak megfelelően — emelkedett az ügy­védi munka díja is. Tekintettel azon­ban a nehéz szociális helyzetére, az ügyvédi munkaközösség vezetője mS- tányosságból elrendelte, hogy a vé­dői díjként befizetett összegből S50 forintot visszakapjon. M. Zs., Városföld: Észrevételét kö­szönettel vette a MÁV kecskeméti állomásfőnökségének vezetője, Lőrinc* Antal, aki intézkedett annak érdeké­ben, hogy a női utazóközönség ren­delkezésére álló illemhelyet az eddi­ginél gyakrabban takarítsák és fer­tőtlenítsék. Felszerelték az ajtók zár- szerkezeteit is. Mindenről szerkesz­tőségünk írásbeli értesítést kapott, amely még a következőket tartalmaz­za. Az állomási W. C. igénybevétele az indokoltnál fokozottabb mértékű — főleg a vasár-, illetve egyéb ün­nepnapokon —, mivel az épülethez közel levő, és a pihenő, sétáló embe­rekkel, valamint a játszó gyerme­kekkel nemritkán benépesülő Vasúi­kért* illemhelyei kevésbé felelnek meg rendeltetésüknek, vagy éppen zárva vannak. E probléma rendezése nem a vasút hatáskörébe tartozik, ám a megnövekedett utasforgalom­ból adódó gondok orvoslása igen. ezért az állomásfőnökség már a kö­zeljövőben keresni fogja a létesít­mény nyilvános női és férfi illem­helyei bővítésének lehetőségét. Id. Pásztor József, Jánoshalma: Hozzánk érkezett sérelmének kivizs­gálására a megyei tanács vb kis­kunhalasi járási hivatalát kértük fel, amely megállapításait levélben kö­zölte velünk. Ebből megtudjuk, hogy a nagyközség Petőfi Termelőszövet­kezetének szociális bizottsága alapos helyszíni szemle alapján készítette el környezettanulmányait, s azok fi­gyelembevételével döntött a vezető­ség a kedveződen szociális körülmé­nyek között élő idős, úgynevezett járadékos tagok havonkénti rendsze­res segélyezéséről. Mivel a rászorul­tak száma eléggé magas, a közös gazdaság anyagi helyzete jelenleg csupán a személyenkénti évi 1100 fo­rintnyi pénzbeli támogatást teszi le­hetővé. On is e juttatásban részesül. A szövetkezet további fejlődése, gya­rapodása révén a jövőben fokozato­san növekedhet ez az összeg. Szabó Julianna, Kecskemét: Az ér­vényes rendelkezés szerint a mun­kaviszonyban álló férfi a sorkatonai szolgálatra történő behívásával jogo­sulttá válik az egyszeri bevonulási segélyre E pénzt a munkáltatónak még a hadkötelezettsége teljesítésé­nek megkezdése előtt kell folyósí­tania az érdekeltnek. A segély össze­ge a havi keresettel egyenlő, ha a behívott korábban maga gondosko­dott gyermeke eltartásáról. Más tel­tétel esetén a fizetése 50 százalékát kell megkapnia. Ez utóbbi értelmé­ben foglalkozott ez év februárjában a kecskeméti Aranyhomok Szakszö­vetkezet vezetősége az ön — szövet­kezeti tagsággal rendelkező — fiának bevonulási ügyével, s a részére se­gélyként 500 forintot állapított meg és utalt ki. . . Takács Józsefné, Dunaegyháza: Kérdésére válaszolván közöljük, hogy idén június l-től kezdődően kizárólag az egy és két gyermek utáni családi pótlék összegé emelkedik. Mivel ön­nek négy gyermeke van, így a Je­lenlegi családi pótléka nem módosul az említett időponttól. Megjegyezzük, ezen intézkedés nem hozza hátrányos helyzetbe a sokgyermekes szülőket, hiszen a kettőnél több gyermek utá­ni családi pótlék összegét a közel­múltban kétszer is növelték hazánk­ban. Összeállította: Velkei Árpád

Next

/
Thumbnails
Contents