Petőfi Népe, 1974. április (29. évfolyam, 77-99. szám)
1974-04-09 / 82. szám
1974. április 9. • PETŐFI NÉPE • 3 Az ukrán könyv ünnepi éve Megyék az országban A közelmúltban megjelent „Területi statisztikai évkönyv, 1973.” csaknem 400 oldalon át közöl táblázatokat. Minden táblázat külön-külön is rangsorolja a megyéket, a sok-sok tény egybevetésével pedig érdekes összkép alakul ki róluk. NAPKÖZBEN Vetemény a ház előtt KÉPERNYŐ Az Arany Páva A lakónépesség abszolút számát és a növekedés ütemét tekintve, egyaránt Pest megye a listavezető. Ha népessége az előző tíz esztendőéhez hasonló gyorsasággal növekszik tovább — már*- pedig a főváros vonzása erre garancia —, akkor 1980-ig átlépi a bűvös egymilliót. A lakosság abszolút számát tekintve a 780 ezer lelkes Borsod-Abaúj-Zemplén. a következő a rangsorban, a növekedés ütemét tekintve azonban megelőzi őt Komárom és Fejér. Ez utóbbiak 300, illetve 400 ezres lélekszámúkkal már inkább kis megyéknek számítanak, űket követik a lakosság számát tekintve a kb. negyedmilliós Nógrád, Tolna, Zala, illetve Vas. E négy kis megye lakólétszáma stagnált, sőt csökkent a legutóbbi évtizedben. A demográfiai helyzettől függetlenül elsősorban az elköltözések miatt. A több mint félmilliós Szabolcs-Szatmár lakóinak száma például a megyék közül a legnagyobb arányban csökkent (csaknem 50 ezer fővel tíz év alatt), miközben a■ természetes .szaporulat hagyományosán itt a legnagyobb. A lakosság a . gazdaságilag elmaradott vidékekről az iparilag fejlett körzetekbe igyekszik. S mivel az ipar óhatatlanul a városokba koncentrálódik, ezért a leggyorsabban a városok lélekszá- ma gyarapszik. A városok rangsorában természetszerűleg Budapest (kétmilliós), az ország fővárosa, egyben a központi, gazdasági körzet centruma vezet. Öt követi az észak-magyarországi körzet kiemelt városa, Miskolc, 191 ezer lakossal, majd az Észak- Alföld központja, Debrecen (173,5 ezer), a Dél-Dunántúlé, Pécs tl57,5 ezer), Dél-Alföldé, Szeged (133,5 ezer) és Észak-Du- nántúlé, Győr (111 ezer). A lakónépesség számának gyarapodásában a megyék és városok ilyetén rangsorolásában a gazdasági és nem a demográfiai tényezők játszanak meghatározó szerepet. Budapesten kívül Komárom, illetve Borsod-Abaúj- Zemplén megyében a keresőknek több mint a fele az iparban dolgozik. Az ipari foglalkoztatottak aránya még Nógrád, GyŐr-Sop- ron, Veszprém megyékben magas. őket követi Fejér, Heves, Pest. Baranya és Vas. Jóval az országos átlag alatt van az ipari keresők aránya Békésben, Tolnában. Hajdú-Biharban, Bács-Kis- kunban, Somogybán és különösen Szabólcs-Szatmárban; A mezőgazdasági dolgozók aránya igen eltérő: amíg Bács-Kis- kunban például az összes keresőknek több mint a fele, addig Komárom megyében még az egyötödét sem éri el. A létszám aránya önmagában persze nem utal a mezőgazdaság fejlettségére. A kukorica termésátlaga például Tolnában,. Békésben, Komárom, Fejér, Baranya, illetve Csongrád megyékben volt hektáronként 40 mázsa felett 1972-ben. A cukorrépa termésátlagát tekintve listavezető Hajdú-Bihar. őt Csongrád, Bács-Kiskun, Komárom. Szolnok, Tolna, illetve Békés követi. A 100 hektár mezőgazdasági területre jutó állattartásban Vaá, Fejér, Veszprém megyék járnak az élen, őket Baranya, Somogy, Szabolcs-Szatmár, Csongrád és Békés megyék követik. A termelőszövetkezeti tagok évi átlagos közös munka utáni jövedelme kevéssel meghaladta a 20 ezer forintot 1972-ben. (A munkások és alkalmazottak keresete ugyanebben az esztendőben — tehát a központi munkásbéremelések előtt — meghaladta a 29 ezer forintot.) A legmagasabb fcsz-személyi jövedelmet Komárom megyében érték el. Fejér, Szolnok, Pest, Győr-Sopron követik őt a ranglistán. A sereghajtók a mostoha természeti adottságú megyék: Zala, Borsod, Nógrád. A félszabadulást követő 29 esztendő során jelentős mértékben csökkentek a különböző területek közötti fejlettségbeli különbségek. Történelmileg rövid idő alatt azonban nem lehetett korszakos hátrányokat mindenütt teljesen felszámolni. Esetenként új aránytalanságok is keletkeztek. A 15 éves távlati fejlesztési terv egyik fontos feladata a lényeges fejlettségbeli különbségek megszüntetése, azonos település- kategóriákban, a különböző szintű városokban és falvakban élő emberek életkörülményeinek közelítése, kiegyenlítése. Kovács József Valaki elkezdte és sok követőre talált. Tény, hogy a jó példa ragadós. Kiskunfélegyháza utcáit róva, bárki meggyőződhet róla. Mármint a házak előtt, a járda és az úttest közötti ,földsávok újszerű hasznosításáról: a zöld- ségágyásokról. Nem arról van szó, hogy a félegyháziak száműzték a virágot a járdaszegélyekről. Sőt. Az idei tavaszon mintha a tavalyinál is többen rendezték, szépítették vol- nak a ház elejét virágsávval. Ugyanakkor azonban szépszámmal akadnak házigazdák, akik alighanem így okoskodtak: miért ne szépíthetné a porta utcai részét a nadrágszíjnyi veteményes? Egy sor petrezselyem, sárgarépa, vagy éppen hagyma. Rendszeres ápolást, locsolást igényel, tehát gondozott a házeleje és haszna is van: nem kell a piacra vagy a zöldségesboltba futni egy csokor petrezselyemzöldjéért, vagy éppen gyökérért, hagymáért. — Egyéni hozzájárulás a zöldségprogramhoz? — kérdem az egyik, ilyen minizöldséges-tulgj- donos. idős férfit. S ő derűsen felel: — Miért, csak a japánoknak lehet? Valaki beszélte, hogy ott minden talpalatnyi földet zöldséggel yetnek be. Az meg mindig kell a~háználJ Meg hát különb is ez, mint a gazzal felvert házeleje. Nem igaz?! — De mennyire! S tessék mondani, nem félnek, hogy a járókelők megdézsmálják? — A múlt évben csináltunk itt veteményest először, de senki nem bántotta. Jó nép lakik errefelé. Meg aztán minek is bántaná a másét, amikor magának is van, vagy megcsinálhatja ugyanezt? ... * Látszólag apróság ez a félegyházi példa. Ám. ha számba vennénk — például csupán Kecskeméten —, hogy a hasonló, s eleddig gondozatlan parányi parlagok mennyi zöldséget adhatnának együttesen, a végeredményen alighanem meglepődnénk. Nem is szóivá a gondozott utcakép üdítő látványáról.!. —y —n Nehezén bírta a páva az aranyozást. Elvesztette kékben, zöldben fénylő tollai természetes csillogását; csak ritkán tudta nézőit a népművészet csodálatos magaslataiba emelni. A szokatlan közegben gyorsan elfáradt a szárnyalásban. Sehogyan sem tudom elhessenteni a gyanúmat: a műsor szerkesztői néha bíznak eléggé a népművészetben. Első alkalommal a magyar nótával, a valódi tulipánokat, árvácskákat, rózsákat papírvirágokkal vegyítették. Félig- meddig „külsősöknek”,- á hozzáértést kiváló műsorvezetői adottságokkal rendelkező muzsikusoknak köszönhető a folytatásnak, a Röpülj páva-akciónak átütő sikere. A szocialista televíziózás egyik legszebb, felülmúlhatatlan érdeklődéssel fogadott akciója volt. Biztatott a követésre, az együtténeklésre. Sok helyütt minőségi változást eredményezett: passzív hallgatókból daloló, ösz- szejáró, célokat vállaló közösségeket verbuvált. Könnyebb kérdést is tudnék, mint annak a megfejtését, hogy miért bizonytalanodtak el ismét a tévé illetékesei, miért mellőzték á bevált formákat, módszereket, miért gyömöszölték a népdalműsorokat a táncdalfesztiválok skatulyájába, a műsorközlők miért hívták fel újra és újra a figyelmünket a látottak-hallottak „produkció” voltára, miért a „versenyt” hangsúlyozták? A döntőn kétszer is közölték jelentőségteljesen a bemondók, hogy hamarosan elérkezünk a legfontosabb pillanathoz, a zsűri (?) állásfoglalásának az ismertetéséhez. Ha csak ezért rendezték volna az Arany pávát, kár volt a fáradságért. Sajnáljuk, ha valaki ezért ült a képernyő elé. Szerencsére a hibás rendezői szemlélet csak az összhatást csökkentette, a műsort gyengítette, A mesterkélt foglalatokból is felragyogtak a népdalok tündöklő színei. Többet vártunk, ezért felhőzi némi ború örömünket. így is sokat kaptunk a nagyszabású vállalkozástól. Jöttek népművészek Száján hegyeiből, apró bolgár falvakból, Európa közepéből és a Szovjetunió ázsiai részeiről, jöttek fiatalok és idősek. Hiteles tolmácsolásokban gyönyörködve ismerkedhettünk különböző népek szokásaival. Az sem elhanyagolható szempont, hogy mi magyarok jó példát adtunk a szomszédos népeknek a folklór intézményes meg-- becsülésében. így gondozzuk jól a bartóki, kodályi hagyatékot. Nagy-nagy tisztelettel köszöntjük Bársony Mihályt, a vadkörtefa tiszaalpárl Parázslóját, ezt a * szerény, kivételes tehetségű parasztembert,' aki a saját maga által készített tekerővei egész zenekart pótolt. A sándorfalvi ci- terazenekart és vezetőjüket, Budai Sándort is kicsit a „magunkénak” érezzük. A hatvanas években számtalanszor szerepeltek Kecskeméten. Felléptek" Mat- kón és Ménteleken, Borbáson és Ballószögben, az iskolákban, üzemekben. És a ki tudja hány találkozás a közönséggel is hozzájárult ahhoz, hogy feledték a reflektorokat, a kamerákat: muzsikálták, énekeltek, ahogyan szokták. Méltán kapták meg a Magyar nemzeti díjat. Az abház együttes is rászolgált a Magyar Rádió és Televízió elnökének nagydíjára. Ortutay Gyula akadémikus, a zsűri elnöke így búcsúzott: a viszontlátásra! Egyetértünk vele. Csak azt ‘kérjük, hogy le az aranyozással. Hadd röpüljön a páva! Heltai Nándor A könyvnyomtatás úttörőinek soraiban sok a rokon vonás: Va- lamennyíüknek meg kellett küzdeniük a sötétséggel, a meg nem értéssel, a kapzsisággal. Az ukrán könyvnyomtatás megalapítója, Ivan Fjodorov sem kerülhette el ezt. Származásáról nem sokat tudunk, valószínűleg 1525-ben született. Moszkvában alapított nyomdát, ahol kiadta az első, orosz nyomdában készült könyvet, az „Apostolok életét”, 1564- ben. Röviddel ezután elhagyja a várost és Litvánia felé indul. A bjelorussz Grigorij Hodkevics birtokán. Zabludovban. a mágnás anyagi támogatásával alapít ismét nyomdát. A mecénás azonban hamarosan leállítja a munkát. Jutalmul kap egy falut, de könyvet többé nem nyomtathat —, jelenti ki Fjodorovnak. VÜgy rendeltetett nekem, hogy terjesz- szem a léleknek e táplálékát.” — válaszol a nyomdász. Útja Lvovba vezet, ahová 1572- ben érkezik. Sorra felkeresi a város leggazdagabb embereit, hogy pénzt. támogatást szerezzen nyomdájához. Eredménytelenül kilincsel. A városi polgárság ösz- szefogásával sikerül létrehoznia az első ukrán nyomdát és 1574- ben kiadja az „Apostolok életé”-t és egy ábécés-könyvet. A teljes csődtől Vaszilii-Konsztantin Oszt- rczskij herceg menti meg, aki Oszírogba hívja és megbízza egy egyházi szláv nyelvű biblia kinyomtatásával. Az úgynevezett „Osztrogói biblia” 1580—81-ben készül el. Fiodorov remekművet aik.ot. melyet sokáig mintaként tekintenek a szláv nyomdászok. Megbízatása teljesítésével visz- szatér Lvovba. de hitelezői miatt nem folytathatja megkezdett munkáját. A tudomány, a műveltség oly sok úttörőjéhez hasonlóan feneketlen nyomorban hal meg 1583-ban. Ivan Fiodorov munkásságát akkor tudjuk igazán értékelni, ha figyelembe vesszük a történelmi körülményeket, azt az elkeseredett harcot, melyet az ukrán nép folytatott abban a korszakban az ellengyelesítés és katolizálás ellen. A nemzeti lét védelméért vívott harcban . nagy jelentősége volt az anyanyelv tanulmányozásának. ezt segítette életművével a legnagyobb szláv nyomdász, Ivan Fjodorov. Ukrajnában az 1974. évet a könyv ünnepi évének nyilvánítótA béke és barátság vonatai Az első barátságvonat a Szovjetunióból 15 évvel ezelőtt 1959 szeptemberében érkezett hazánkba. Viszonzásként még ugyanabban az esztendőben, november elején Magyarországról — Bács- Kiskun megyéből pedig 1960 tavaszán — indult az első barátságvonat Moszkvába. Napjainkban talán már egyetlen ember sení akad, aki ne tudná, mit jelent ez a szó: barátságvonat, 15 évvel ezelőtt azonban még új, addig ismeretlen volt ez a' kifejezés. Eleinte 300—350 utast szállító különvonatokat egy-egy országos intézmény, társadalmi szervezet indította, s a látogatás elsődleges célja ismerkedés volt Moszkvával, valamint a Szovjetunió nagyabb városaival. Később egyre inkább szakosodott egy-egy út célja. Létrejöttek a testvérmegyei kapcsolatok, ami új lendületet adott a mind gyakoribb baráti látogatásoknak.. A Tolna megyeiek Tambov megyével, a hevesiek CsuváS-föld- del, a kaposváriak Kalinyin városával, a Bács-Kiskun megyeiek Krímmel, ezen belül a Kecskemétied Szimferopollal építettek ki 'testvéri-baráti kapcsolatot. Magyar és szovjet megyék, városok kerültek az elmúlt évek során a sok ezer kilométeres távolság ellenére testvéri közelségbe. Százezrek ismerték meg egymás életét, s kötöttek barátságot. A testvérmegyei, -városi kapcsolat egyre szorosabbá válása az elmúlt évekbén bizonyos mértékig befolyásolta a barátságvonatok szerepét- A különvonatok egy része — közös megállapodás alapján — egyes szakterületek x dolgozóit, szakembereit vitték tapasztalatcserére, akik szakmai ismereteik bővítésére használták fel az utat: Ezernyi példa van arra, hogy a testvérmegyék, -városok kölcsönösen felismerték a baráti találkozók ilyen jellegű hasznát is. Újságcikkek százai jelenték meg, amelyek ivói tapasztalataikról számoltak be. A diósgyőri öntők kohászokkal, a Bács-Kiskun megyei búzatermesztők, szőlőtermesztők a kolhozok legújabb termesztés módszereivel ismerkedtek. 1960-ban még alig ötezren utaztak az IBUSZ szervezésében • A legtöbb barátságvonat úticélja Moszkva. a Szovjetunióba, ’ ugyanennyien érkeztek onnan az Intourist kalauzolásával. 1972-ben már 80 ezer magyar vett részt társasutazáson, 1973-ban pedig számuk elérte a százezret. Hatalmas fejlődés és nagy lehetőség ez a béke és barátság mind szorosabbá fűzésére, s kitűnő alap egymás munkamódszereinek megismerésére. Bács-Kiskun megyéből az idén ismét több béke- és barátságvonat indul a Szovjetunióba. Március 31-én — a békemozgalom megszületésének 25. évfordulója alkalmából — már a második kelt útra Kiskunhalas, Kiskőrös, Kiskunfélegyháza, Kecskemét és az említett városok környékére való utasokkal. Júliusban a megye pedagógusai látogatnak a világ első szocialista államába Kijev—Moszkva úticéllal, októberben pedig a Szakszervezetek Megyei Tanácsa szervez ugyancsak az IBUSZ-szal karöltve a szocialistabrigád-tagok részére béke-és barátságvonatot a Szovjetunióba. Egy kisebb csoport autóbusszal a hatalmas ország hozzánk legközelebb eső részére és két más szomszédos államba indul júniusban Ungvár —Krakó—Kassa útvonalon, s tesz hétnapos kirándulást. A jólismert mondás — kellemest a hasznossal — nagyszerűen illik a béke- és barátságvona- tokra. Utasaik megismerkedhetnek a Szovjetunióval, s az ott töltött időt jól kihasználva sok segítséget is kaphatnak további munkájukhoz. József Attila-kiállitás Budapesten A költészet napján, április 11-én állandó József Attila-kiál- lítás nyílik a Petőfi Irodalmi Múzeumban. A négy teremben megrendezendő kiállítás gazdag és változatos anyaggal, újszerű művészi megoldásokkal idézi fel századunk egyik legnagyobb költőjének életét és munkásságát. ták. Rendezvények és kiadványok egész sora méltatja Ivan Fjodorov kései utódainak eredményeit, melyek lehetővé tették, hogy Szovjet-Ukrajna könyvkiadása a világ élvonalába emelkedjen. Sávolt Béla Olvasóinké a szó Levelekből röviden M. L.-né, Kecskemét, Kisfaludy u. 16. szám. alatti lakos a nyilvánosság elé kívánkozó tapasztalatairól számol be. Először köszönetét fejezi ki a Kecskeméti Városi Tanács V: B. műszaki osztálya és a helyi telekkönyvi hivatal dolgozóinak, akik ügyét készséggel intézték el azon a szombati napon, amikor egyébként nincs félfogadás. Az állampolgárral szemben tanúsított ilyesféle rugalmas segítőkészség követendő példa lehet más szervek számára is... Olvasónk ezután témát vált, s kifogásolja, hogy balesetveszély közepette kénytelen naponta utazni belvárosi lakhelyéről a téle- pülés nyugati peremkerületében, az úgynevezett Sutusfaluban levő munkakhelyére és vissza. Az ok: át kell mennie a Hetényegyhá- zára vezető úton, amelynek éles a kanyarja, s az arrafelé nem ritkán nagy sebességgel közlekedő gépjármüveket későn lehet észrevenni a környező bokrok és a bozóterdők miatt. Még félelmetesebb a helyzet, ha a kanyar menti szántóföld például kukoricát terem, ilyenkor aztán lehetetlen előre kideríteni,' mikor közeledik valamilyen jármű az említett község felől. Vagyis a baleset bármikor bekövetkezhet. Illetékeseknek mielőbb meg kell teremteniük az itteni biztonságos közlekedés feltételeit! — fejeződik be a levéL * A Lakitelekhez tartozó Szikrán élő családok nevében ragadott tollat Trombitás Pál. Mint írja, egy évvel ezelőtt több tízezer forint befizetésére szólította fel őket a helyi tanács, amely határozat ígéretet tett arra, hogy e hozzájárulás ellenében rövidesen villamosítják a környéki tanyákat. Az összeget azóta a lakiteleki takarékszövetkezet őrzi, de a kivitelezésről semmi hír. A lakosság úgy vélekedik, a tanács nem tett, meg mindent ahnak érdekében, hogy a szikrai otthonokban is kigyulladjon a-villany- fény. Olvasónk levele végén hivatkozik a tanyapolitikai koncepcióra, mely többi között a tanyák elektromosenergia-hálózatba történő bekapcsolását is szorgalmazza. Reménykedik abban, hogy aI lakásuk árammal való ellátását eredményező intézkedésre nem kell már sokáig várniuk. Szerkesztői üzenetek Dudás József, Kecskemét: Írásos panaszát felkérésünkre kivizsgálták az illetékesek, akik a megállapításaikról levélben választ Juttattak el hozzánk. . Eszerint a tulajdonát képezd Riga 4-es típusú segédmotor- kerékpár — a megrendelőlapon is feljegyzett — műszaki hibáit még tavaly október elején rendbe hozta a kecskeméti Autó- és Gépjavító Ipari Szövetkezet, s e munkáért garanciát vállalt. Röviddel később ön ismét észlelte járművének működési zavarait, arról viszont nem azonnal, hanem a saját javítási próbálkozáséinak sikertelensége után — vagyis idén februárban — értesítette a szövetkezetét, amely következésképpen nem. tekinthette már érvényesnek a garanciára vonatkozó kötelezettségét. Ettől függetlenül kész-, seggel áll rendelkezésére, ha a jármű újbóli megjavítására ad megbízást. Markó István, SzabadszáUás: A házassági vagyonközösségé megszüntetésének tárgyában a területileg illetékes járásbíróságnál lefolytatott pere ügyvédi költségeinek magas összegét kifogásoló sorait — valamint az ezzel kápcsolatos. okmányait — illetékességből továbbítottuk a Kecskeméti Ügyvédi Kamara elnökéhez, dr. Juhász Tiborhoz, aki a válaszával nemrég keresett fél bennünket. Mint írta, ön a tárgyalások során többször módosította a tényállást és a vagyonjogi igényét, ennélfogva óhatatlanul — ám a szabályoknak megfelelően — emelkedett az ügyvédi munka díja is. Tekintettel azonban a nehéz szociális helyzetére, az ügyvédi munkaközösség vezetője mS- tányosságból elrendelte, hogy a védői díjként befizetett összegből S50 forintot visszakapjon. M. Zs., Városföld: Észrevételét köszönettel vette a MÁV kecskeméti állomásfőnökségének vezetője, Lőrinc* Antal, aki intézkedett annak érdekében, hogy a női utazóközönség rendelkezésére álló illemhelyet az eddiginél gyakrabban takarítsák és fertőtlenítsék. Felszerelték az ajtók zár- szerkezeteit is. Mindenről szerkesztőségünk írásbeli értesítést kapott, amely még a következőket tartalmazza. Az állomási W. C. igénybevétele az indokoltnál fokozottabb mértékű — főleg a vasár-, illetve egyéb ünnepnapokon —, mivel az épülethez közel levő, és a pihenő, sétáló emberekkel, valamint a játszó gyermekekkel nemritkán benépesülő Vasúikért* illemhelyei kevésbé felelnek meg rendeltetésüknek, vagy éppen zárva vannak. E probléma rendezése nem a vasút hatáskörébe tartozik, ám a megnövekedett utasforgalomból adódó gondok orvoslása igen. ezért az állomásfőnökség már a közeljövőben keresni fogja a létesítmény nyilvános női és férfi illemhelyei bővítésének lehetőségét. Id. Pásztor József, Jánoshalma: Hozzánk érkezett sérelmének kivizsgálására a megyei tanács vb kiskunhalasi járási hivatalát kértük fel, amely megállapításait levélben közölte velünk. Ebből megtudjuk, hogy a nagyközség Petőfi Termelőszövetkezetének szociális bizottsága alapos helyszíni szemle alapján készítette el környezettanulmányait, s azok figyelembevételével döntött a vezetőség a kedveződen szociális körülmények között élő idős, úgynevezett járadékos tagok havonkénti rendszeres segélyezéséről. Mivel a rászorultak száma eléggé magas, a közös gazdaság anyagi helyzete jelenleg csupán a személyenkénti évi 1100 forintnyi pénzbeli támogatást teszi lehetővé. On is e juttatásban részesül. A szövetkezet további fejlődése, gyarapodása révén a jövőben fokozatosan növekedhet ez az összeg. Szabó Julianna, Kecskemét: Az érvényes rendelkezés szerint a munkaviszonyban álló férfi a sorkatonai szolgálatra történő behívásával jogosulttá válik az egyszeri bevonulási segélyre E pénzt a munkáltatónak még a hadkötelezettsége teljesítésének megkezdése előtt kell folyósítania az érdekeltnek. A segély összege a havi keresettel egyenlő, ha a behívott korábban maga gondoskodott gyermeke eltartásáról. Más teltétel esetén a fizetése 50 százalékát kell megkapnia. Ez utóbbi értelmében foglalkozott ez év februárjában a kecskeméti Aranyhomok Szakszövetkezet vezetősége az ön — szövetkezeti tagsággal rendelkező — fiának bevonulási ügyével, s a részére segélyként 500 forintot állapított meg és utalt ki. . . Takács Józsefné, Dunaegyháza: Kérdésére válaszolván közöljük, hogy idén június l-től kezdődően kizárólag az egy és két gyermek utáni családi pótlék összegé emelkedik. Mivel önnek négy gyermeke van, így a Jelenlegi családi pótléka nem módosul az említett időponttól. Megjegyezzük, ezen intézkedés nem hozza hátrányos helyzetbe a sokgyermekes szülőket, hiszen a kettőnél több gyermek utáni családi pótlék összegét a közelmúltban kétszer is növelték hazánkban. Összeállította: Velkei Árpád
