Petőfi Népe, 1974. április (29. évfolyam, 77-99. szám)

1974-04-08 / 81. szám

1 ■L I PETŐFI NÉPE • 1974. április S. # Horváth Gábor, a téesz párttitkára, az állat- tenyésztési ágazat vezetője motorral járja nap mint nap a területet. • Sokba kerül már a régi gépek javítása — mondja Széesényi Sándor. (Tóth Sándor (elvételei.) Életről, munkáról komolyan Odakint már lassan zölden a ha­tár. A függöny nélküli ablakokon beragyog a napfény, s megtörik a kopott bútorokon. Négy író­asztál álldogál a jókora szobában, ami tanterem volt valaha Most iroda. — Amíg a tsz székházát tatarozzák. Fekete bőrkabát lóg az állófogas horgán, de az asz­taloknál nem ül senki, a határt járják. Jócskán kell várni, amíg előkerül Horváth Gábor, a kis­kunfélegyházi Petőfi Tsz párt­titkára. Az állattenyésztő .telepre motorozott, hiszen, képzettsége, beosztása szerint az állattenyész­tési ágazat vezetője, az alapszer­vezet élén társadalmi megbíza­tásból áll. Az udvaron nagy a forgalom, a-szövetkezet székháza, a konyha, s Táz ebédlő és a gépjavító mű- 'fiéiy1 is itt vari. A 1 visszaérkező motorról leszálló Horváth Gábor­hoz ketten is sietnek. Gyorsan végére érnek a megbeszélni va­lónak, sürget a munka. Az iroda felé menet már a szövetkezet éle­téről beszél. A tavalyi egyesülés­ről, a vártnál sokkal jobban' si­került 1973-as évről. A 13 mil­lióval nagyobb termelési érték­ről, s a nyereség felosztásáról. Mindez számára kétszeresen fon­tos. Gazdasági vezetőként, s az alapszervezet titkáraként is kell gondolkodnia. A jobb munka, az eredmények elválaszthatatlanok az emberek közérzetétől. Egyetlen olyan párttaggyűlés sem volt ed­dig, amelyen ne esett volna szó a gazdálkodásról. Próbaév a tavalyi: az elméleté, hogy ami nem sikerülhet kis szövetkezeteknek, az jól nekilen­dülhet, ha társulnak. Az egye­sült anyagi erők, a nagyobb te­rület, s a racionálisabb munka- és üzemszervezés az eredmények alapja, forrása. Csakúgy, mint az emberek, a tagság akarása, a közösségi és az egyéni dolgokkal való azonos mértékű tjörődés. S, hogy a közös ügyét meny­nyire magukénak érezték, bizo­nyíték a párttaggyűléseken ké­szült jegyzőkönyv is. A szövet­kezeti tervek elkészítése előtt műhelybeli dolgozó szólt, hogy­ha lehet, selejtezzenek ki néhány erőgépet, mintsem tovább javít­sák, hiszen így sokkal többe ke­rül, mintha újat vennének. Meg aztán, több gépet kellene vásá­rolni, , hisz kevés az ember, s lassabban megy a munka. Fe­szítő probléma a' téesztoen a gé­pesítés. Mert a többi lassan a helyére kerül: folyik a tbc-men- tesítés a tehenészetiben, maguk­nevelte egészséges üszők állnak már az istállókban. Rajnai libá­ból álló törzsállományuk szépen fejlődik. S mind eredményesebb lesz a pecsenyecsirke-nevelés is. S valóban nem lehetett ezt más­ként elérni, mint odafigyeléssel, törődéssel. Ezt mindenkitől elvár­ják, de a párttagoknál kötelező. A felvételi kérelem elbírálása­kor ugyancsak elbillentheti a mérleg nyelvét. Idén Szécsényi Sándor jelentkezését fogadta el a taggyűlés, a fiatal gépszerelőét. Ütött-kopott, tégi 350-es Csepel gépkocsi alól szőkésbarna fiatal­ember bújik elő mosolyogva. Húszévesnek se látszik, de mint mondja, huszonöt. Néhány perc alatt elsorolja eddigi életét: az általános után a kiskunfélegyházi szakmunkásképző következett, ahonnan végzett géplakatosként került a kiskunfélegyházi Vörös Csillag Tsz-hez. Aztán jött a ka­tonaság, s utána a mostani mun­kahely. Amíg mindezt elmondja, s utána másfél éves kisfiáról be­szél, mosolyog, hogy szinte kény­szerít a vidámságra. Lassanként ahogy a családról a munkára vált, eltűnik a derű. Mert nem az a baj, hogy sok a munka, ré­giek a gépek és lassanként me­gint 10 órás lesz a műszak, ha­nem látja, rengetegbe kerül a ja­vítás. És gyakran nincs alkat­rész. Egyszer fél napig keresett egyetlen fogaskereket. Szimpa­tikus lelkiismeretesség. Mert ugyan, nem lett volna könnyebb azt mondania, nem tudom meg­csinálni, nincs alkatrész? Dehogy nem. Ehelyett inkább felforgatta a raktárt egy délelőtt, míg meg­találta a már rég nem gyártott fogaskereket. Beszerelte, s mehe­tett a gépkocsi tovább. Azt is tudja, mennyi ideig tart egy-egy használt alkatrész. Űj kocsik kel­lenének — s az idén van is mi­ből venni. Reméli, megkapják az IFÁ-kat. Kombájn? — Az is régi, SZK—4-es. Ahogy mondja, újra felcsillan jókedve. Mert az elmúlt nyáron is első lett a kombájnosversenyben. S az idén újra indul az aratáskor a maga javította géppel. Dénes Éva Nem lesz akácvirág Ha megfelelő távolságból, kellő nagyítással és csak a fatörzsre összpontosítva készítette volna ezt a felvételt a fotoriporter, most a képen is meg­tudnánk számlálni a kivágott akácfa évgyűrűit. Tudnánk, hány esztendőn át szemlélte esőben, napsütésben, téli förgetegben, nyári zivatarban az alatta elhaladó fogatokat, gépjárműveket. Így is megállapíthatjuk, hogy szép, nagy Időt megértek ezek az akácok a Kiskunfélegyházát Jakabszál- lással összekötő út mentén. Arra azonban már nincs idejük, hogy végelgyön- gülésben „hunyjanak szemet” az egyre növekvő forgalom fölött. Az utat majd errefelé is szélesíte­ni kell. Annyira, hogy már azok a fák is útban - lennének, amelyek az „út kezdetén” még jól ki­estek a szekerek, lovak, s az' akkor még gyér számú gépjármű futóvonalából. A Közúti Igazgatóság kecskeméti útmesterségé- nek Józsa-brigádja vég?i a fakitermelést. Ez az élet sora — a fák „szemszögéből” ne mondjuk azt, hogy „rendje” —; hiába jó az öreg fák árnyékában meghúzódni, gyalogolni, kocsikázni; annyi már a gépjármű, hogv hamarosan nem férnének: egy­mástól, a régi, keskeny úton. A fáknak kell „odébb állni”, hogy helyet adjanak. Az igaz, hogy a maj­dani szélesebb útra mostanában nemigen vetődik majd árnyék, akápvirág illata se vegyül az olajgáz szagával, de a szélesebb úton biztonságosabban roboghatnak a gépkocsik. 1 Mert korunk egyik nágy bővülete: a rohanás. T. I.—T.S. Mi épül a mezőgazdasági üzemekben? A mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter a Mezőgazda- sági Tervező és Beruházási Vállalatot az elmúlt esztendő júli­us 1-én alapította a korábbi Mezőgazdasági Beruházási Válla­lat és a Mezőgazdasági Tervező Vállalat összevonásával. A MEZÖBEE és az AGROTÉRV egyesülése nyomán létrejött új szervezet rövidített neve AGROBER. Az összevonást elsősor­ban azok a párhuzamosságok indokolták, amelyek a két vál­lalat munkájában jelentkeztek. A minisztériumnak az az állás­pontja. hogy az új vállalatnak a mezőgazdasági , építés műszaki fejlesztési bázisának és a mező- gazdasági beruházási politika esz­közének kell lennie. Az AGRO­BER az ország legnagyobb terve­ző és beruházó szervezete. Min­den megyében létesítettek kiren­deltséget. A Bács-Kiskun megyei AGROBER-kirendeltség 1,7 mii1- liárd forint értékű megkezdett és folyamatban levő mezőgazdasági beruházást bonyolít. Agusztin Károly igazgatótól az­iránt érdeklődtünk, milyen beru­házási törekvések jelentkeznek a mezőgazdasági üzemekben. — A megrendelések tükrözik a kormányprogram által meghirde­tett célokat. Az utóbbi időben főként a szarvasmarha-tenyésztés iránt nőtt meg az érdeklődés. Ti­zenkilenc program megvalósítása folyik most. Egyrészt új, korsze­rű telepek létesülnek, másrészt a régieket építik újjá. összesen 6 ezer új férőhelyet jelent majd a beruházások megvalósítása. Figyelemre .méltó, hogy a ba­romfitenyésztés iránt megnőtt az érdeklődés, összesen hét méző- gazdasági nagyüzem rendelt tőr lünk tervéket. A kecskeméti Ma­gyar—Szovjet Barátság Termelő- szövetkezet a libatenyésztést kí­vánja meghonosítani. Keltetőállo­mást. nevelőtelepet létesítenek, foglalkoznak májlibahizlalással is. Fejleszti a baromfitenyésztést a rémi Dózsa, a lajosmizsei Nép­front, a csávolyi Egyesülés, .a lászlófalvi Alkotmány, az orgo- ványi Sallai Termelőszövetke­zet is. Az üzemek megrendeléseit ta­nulmányozva találkozunk a ta­karmánytermesztés. gazdálkodás korszerűsítésével kapcsolatos tö­rekvésekkel. A terményszárítók, tárolók iránt nőtt az érdeklődés. Nincs arra mód, hogy a beru­házásokat részletesen ismertessük, de érdemes még néhány fonto­sabb létesítményről szót ejteni. Elkészült a Bácsalmási Állami Gazdaság sertéstelepe az AGRO­BER bonyolításában. 163 millió forint beruházással. Megkezdődött a kiskunfélegy­házi vágóhíd rekonstrukciója. El­ső lépésként hozzáfogtak egy há­romszintes szociális épület ala­pozásához. Huszonegymillió' fo­rintba k^rül. az idén 6—7 millió fórintnyi értéket ruháznák be, Az AGROBER bonyolításában készült el a Kertészeti Egyetem Kecske­méti Főiskolai Karának kollégiu­ma, tanügyi épülete, tornaterme, étterme. Nyolcvankétmillió forintba került mindez. Az ünnepélyes aVatás e hónap végén lesz'. Ugyancsak a megyei kirendeltség készítette a tiszakécskei zöldségtermesztesi beruházások dokumentációját. Erről már többször beszámoltunk a Petőfi Népe hasábjain. Érde­mes megemlíteni a Homokhátság­ra vonatkozó meliorációs1 tervet, amelyet szintén az AGROBER szakemberei készítettek. — Esetenként nemcsak közvet­len mezőgazdasági termelési cé­lokat, vagy az élelmiszer-gazdaság fejlesztését segítő beruházásokat bonyolítunk — folytatja a me­gyei kirendeltség igazgatója. — A Villamos Berendezések és Készü­lékek Gyára kalocsai üzeme bő­vítésének dokumentációit például mi készítjük, mi .mintegy 100 mil­lió' forintos beruházást jelent. A mezőgazdasági üzemek meg­rendelései jól mutatják a továb­bi fejlesztési elképzeléseket. Egy­úttal azt is. hogy a helyi gazda­ságpolitika a népgazdasági törek­vésekkel teljes összhangban bon­takozik ki az állarpi gazdaságok­ban és a termelőszövetkezetek­ben. K;s. Erzsi néni több szerepben Az asztalon akkurátus kis mér­leg, serpenyőjében a sárgaréz alkatrészek mint aranypénzecs­kék fénylepek. Olyan ez a mű- hely.raktár, akár Ali Baba kin­cseskamrája: a polcokon .öblös dobozokban garmadával állnak a színesfém-alátétek, ellenállások. Ide gyűjti be Fekecs Gézáné raktáros, amit a szomszédos mű­helyben vékony lemezekből éles­fogú gépek harapdálnak. — Súlyra veszem át az aprócs­ka alkatrészeket, abból számolom ki- azután,uhogyjihány:.darab van egy-egy. ,Á^el^ep;j7n:.,mPhdja a REMIX tiszakécskei üzemének dolgozója, s közben állít a mér­legen. hogy a mérés hajszálpon­tos legyen. A középkorú, vékonyka asz- szony személye egy időre az ét deklődés középpontjába került a nagyközségbe, de méginkább az üzemben: a nemzetközi nőnapon a Munka Érdemrend ezüst foko­zatával tüntették ki. Akik a kö­zösségi ügyektől távolmarad­nak, azok fejébe szeget ütött: miért is éppen őt? Akik tudják, hogy a nagybecsű érdemrend tu­lajdonosa sok-sok éve Tiszakécs- ke hűséges társadalmi munkása, azok őszinte örömmel gratuláltak. — Kitüntetésre soha nem szá­mítottam— Vallja Erzsi néni kis­sé elérzékenyülve. — Nincsenek nekem olyan nagy érdemeim. Mindig azt teszem, amit emberi kötelességemnek érzek, ennyi az egész. Amire bárki képes, ha em­bertársai és a közösség sorsa, amelyben él, nem közömbös szá­mára. Amikor a Parlamentbe szóló meghívót átvette a postástól, s többszöri elolvasás után megér­tette, elhitte, hogy valóban neki szól. elsírta magát. — Tudja, szegény emberek gyereke voltam, földművelőké. Mikor felcseperedtem, még a fel- szabadulás előtt, én is keserve­sen kerestem a kenyeret. Negy­venhatban, 20 éves koromban férjhez mentem, vagyontalan lány szegény legényhez. Tanyán laktunk az urammal, nem ké­nyeztettek bennünket a körül­mények. Erzsi néni életébe később két esemény is beleszólt. Gyerekei — Erzsiké, Kati, Géza — sorra is­kolás korúak lettek. Édesanyju­kat beválasztották a szülői mun­kaközösségbe. Mikor Fekecs Gé- za és felesége a Szabadság Tsz- be belépett — a férj ma is ott brigádvezető —, az igazságszere­tő, mások' báját értő és érző. kö­zösségi gondolkodású asszonyt megtették a nőbizottság titkárá­nak. A sok munkát hozó hétköz­napok között ezután gyakrabban tűntek fel ünnepek: amikor egy- egy megbízatást, önként vállalt feladatot sikeresen véghez vitt a köz érdekében. — Jelenleg milyen társadalmi tisztséget tölt be? —; fordítom a szót a mára. — Több tisztségem is van. Hosszú ideje a 29-es körzet ta­nácstagja vagyok. Részt veszek a nagyközségi és a megyei nőbi­zottság munkájában. A népfront megyei bizottságának is tagja va­gyok. Itt az üzemben pedig nő- félelősként ’ténykedek. — Milyen ügyek állnak a szí­véhez legközelebb? — A dolgozó nők problémái, közülük is a gyermeküket egye­dül nevelő anyákat pártfogolom mindenütt, ahol csak tudom. — Nőfelelősi szerepkörében mi a tennivalója? — Abban működök közre, hogy munkatársaim megkapják az őket megillető kedvezményeket, a párt és a kormány határozatainak megfelelően. Én mindig kérek csupán, aztán türelmesen várok az eredményre. Ha valami las­san halad, esetleg egy picit megsürgetem. Még . egyetlen ké­résemmel sem utasítottak el se­honnan sem. (Foto: Bagi Béla.) Szeme mindenén rajta van. A REMIX kécskei üzemében a terhes anyákat a negyedik' hó­naptól a gépek mellől könnyebb munkakörbe helyezik. A kisgyer­mekes anyák, ha akarják, hét órára - járhatnak dolgozni. Égyes műhelyekből, ahol a -munkakörül­mények indokolják, műszak köz­ben kijöhetnek a nők megfü- rödhi. A fürdőbe rövidesen haj- ' szárítók: kerülnek. Mindenkinek külön uzsonnás szekrénykéje van, két hűtőszekrény szintén az asszonyok, lányok rendelkezésére áll. Erzsi néni addig serényke­dett, amíg saját kis boltja is lett az üzemnek. Ez utóbbit Kürti László üzem­vezető mondta el nekem a nő- felelősről. A vele való beszélge­tésből egyebeket is őriz emléke­zetem magnószalagja: '..Erzsi néni kincset ér a ház­nál. Munkásnőink között ti-, nédzserek és meglett korú asz- szonyok egyaránt vannak. Az egymástól távoleső korosztályok között nem könnyű összhangot teremteni, és azt “’fenntartani. De ő mindenre gyorsan reagál. Kér, segít, magyaráz, szervez. Így aztán nálunk viharmentes az üzemi légkör.... Munkáját ki­válóan végzi... Családi élete példás ... Türelmes, kitartó. Ad­dig sosem .nyugszik, amíg az igazságot ki nem harcolja...” A. Tóth Sándor Egymillió-nyolcszázezer forint került a borítékokba A Férfi Fehémeműgyár bajai gyáregységében betűjeleket tűztek ki az irodák ajtóira: A—B—C— D—E, F—G—H—I—rJ, egészen a Zs-ig. Először nem (tudtam mire vélrii a látottakat,' de Gyulai Lászlóné szb-titkár azonnal föl­világosított: — Kifizetési helyet jelölnek a betűk. Ma osztjuk ki ugyanis a nyereséget, 80 százalékkal többet, mint tavaly. Pogány Béla gyáregység-igaz­gató jóleső érzéssel adott tájékoz­tatást eredményeikről: — Árbevételi tervünket 14,8, nyereség-előirányzatunkat 81,9, termelékenységi mutatónkat 9,3 százalékkal teljesítettük túl. Az előző évi egymillió forintos nye- réségfelosztási keret helyett az idén 800 ezer forinttal több ke­rült a borítékokba, ami egy-egy dolgozónál átlagban 600 forint­tal több a tavalyinál. Eredmé­nyeink rnég ennél is jobbak, mert a 2, millió 68 ezer forintos keret­ből többek között 187 ezer forint szociális, kulturális és sportala­pot létesítettünk. Harkányi üdü­lőbérletre 49, fogorvosi rendelőnk üzemeltetésére 43 ezer forintét fordítunk. A városi uszodaprog­ramhoz az idén is 100 ezer fo­rinttal járulunk hozzá. — Hogyan alakúit a dolgozók átlagkeresete? — Ha a nyereségre jogosul­tak bérét vesszük alapul,' akkor 13 napi fizetést jelent egy része­sedés. Ez pedig nem minden, hi­szen 1973-ban közel J20 százalé­kos bérfejlesztést hajtottunk végre. Központi alapból ,10,48, sa­játerős bérfejlesztés alapján 5,12 százalékos bérnövelésben része­sültek dolgozóink. Októberben pedig az 1974. év terhére hoztunk előre 7 százalék kategória- és 3 százalék mozgóbérrészt, mely közvetlenül a munkásokat érin­tette. Egyéb kategóriában 5—5 százalék volt a bérfejlesztés. — Hogyan érték el mindezt? — A rekonstrukciós beruházá­si program keretében kapott gé­pek termelésnövelő hatása, a kö­rültekintő munka- és üzemszer­vezés dolgozóinkból soha nem tapasztalt ambíciót és lelkes munkát váltott ki. Társadalmi szervezeteink erkölcsi és politi­kai nevelőmunkája is döntő sze­repet játszott — mondta Pogány Béla. ' * A szülési szabadságon levő kismamák külön - értesítést kap­tak: jöjjenek, felvehetik nyere­ségüket. Dikán, Józsefné ujjbe- varró szakmunkás héthónapos kislányával együtt számolta nye­reségét. — Elégedett? — Ö, hogyné! Nem is ■ szá­mítottam rá, úgy veszem, mint a talált pénzt, de inkább úgy, mint az anyák megbecsülését. Termé­szetesen, van helye a pénznek. — Mennyit keresett szülés előtti — Száz százalék alatt soha nem teljesítettem. Ez havi 2100 forintos átlagot jelentett. Beta­nított munkásként kezdtem, de tavaly szakmai versenyt rendez­tek. Szalagtársaimmal elsők let­tünk, a díj pedig: szakmunkás­bizonyítvány. — Mindig jól érez­tem magam a gyárban. Hiányoz­nak a kollégáim, de a munka is. Ezt őszintén mondom, kérdezze meg bárkitől is, hogy milyen jó itt a gyárban. Holman Péter

Next

/
Thumbnails
Contents