Petőfi Népe, 1974. április (29. évfolyam, 77-99. szám)
1974-04-26 / 96. szám
4 • PETŐFI Népe • 1974. április *6. Szerszámgépgyártás - szerszámgépekkel Valamely ország ipari fejlődését sokféle mutatóval lehet jellemezni. Ezek egyike a szerszámgép-felhasználás mértéke. A fejlett iparú országok mindegyike maga is állít elő szerszámgépeket, így exportjuk, importjuk és a saját termelésükből üzembe állított gépek számbavételének egyenlegéből kell „kihámozni” azt a bizonyos jellemzőt. • Korszerű számjegyes vezérlésű (NO szerszámgép. A szerszámgépgyártásban a Német Szövetségi Köztársaság néhány év óta szilárdan tartja Vezető helyét. Ugyanakkor a Szovjetunióban állítják üzembe a legtöbb új szerszámgépet. A szovjet szerszámgépgyártás egyébként világviszonylatban a második helyen áll, elég jelentős mértékben exportál is, ennél azonban nagyobb mértékű az importja. A harmadik legnagyobb szerszámgépgyártó ország az Egyesült Államok, a negyedik pedig Japán. Érdemes megjegyezni, hogy a Német Demokratikus Köztársaság, amely a termelési ranglista nyolcadik helyén áll, az exportőrök sorában a második. Nem árt elgondolkozni rajta, hogy a gyártásban és a felhasználásban néhány évtizede még élenjáró Nagy-Britannia egyre szerényebb „helyezésekkel” kénytelen beérni, de az USA és Svájc is mind hátrább szorul a világ- rangsorban. Helyünk a világban A szocialista országok részesedése a világtermelésben kb. 30 százalék. Hazánkat — a már említett Szovjetunión és az NDK-n kívül — Csehszlovákia és Lengyelország megelőzi a szerszámgép-előállítás terén, de még így magunk mögött hagyunk olyan országokat, mint Ausztria, Belgium, Kanada, Jugoszlávia és Brazília. Hogy mindezért mennyire nem kell szégyenkeznünk, bizonyítja az is, hogy a hazai szerszámgéptermelés mintegy 60 százalékát exportáljuk, többségében a nálunk jóval „előkelőbb helyezésű”, nyugati országokba. Az igényes piacokra való „betörést” a programvezérlésű szerszámgépeinkkel értük el, amelyeknek tervezését hét évvel ezelőtt kezdték meg^^zánkban.jj^z,, első szalag^ vezérlésűl automata, szeri- ‘ sZamgepek három eve nagytákea az üzemeket, s azóta az exportunk dollár-milliókra rúgott. Sikereinket annak köszönhetjük, hogy lépést tartottunk a rohamos fejlődéssel és előrelátó fejlesztésre is volt erőnk, illetve szakembergárdánk, A hazai szerszámgéppark A méretpontossági követeimé nyék évről évre egyre szigorúbbak. így érthető, hogy csak fejlett szerszámgépparkkal rendelkező ország készíthet korszerű szerszámgépeket. Hazánk forgácsoló gépparkjának átlagos életkora megfelel a világátlagnak, ami azt jelenti, hogy gépiparunknak a 10 évnél fiatalabb szerszámgépek aránya nem rosszabb, mint bármely, az összehasonlításba bevont országban (beleértve az Egyesült Államokat is.) Ezzel szemben a gépek fajták szerinti összetétele meglehetősen kedvezőtlen: nálunk túl sok a csúcseszterga és a gyalugép, kevés a fúrómű, a precíziós szerszámgép, a köszörű- és finomfe- lület-megmunkáló gép. Elsőrendű cél tehát e géptípusok és a nagyobb automatizáltsági fokú berendezések üzembe állítása. Gépiparunk számára különösen fontosak a másoló é6 a más programvezéreit szerszámgépek, mert a kézi vezérlésűekhez képest jelentős technikai fejlődést képviselnek. Emellett célul kell kitűzni a -meglévő, jobbára egyetemes szerszámgépek pótlólagos, kiegészítő automatizálását is. Előnyben kell részesíteni azokat a megoldásokat, amelyek nagyobb programozhatóságl szabadságfokot biztosítanak, tehát „rugalmasak”. A számjegyes .vezérlésű (NC) szerszámgépek üzembe állításával csínján kell bánni, mivel e nagy,.beruházási igényű gépfajták kihasználását, az, ehhez szűk-, séges műszaki előkészítést előbb a jelenleginél lényegesen magasabb szintre kell emelni. Persze ez nem akadályozhat meg bennünket abban, hogy éppen e géptípusok fejlesztésével, gyártásával és exportjával érjünk el további sikereket a világpiacon. Fejlesztési tendenciák A technológia rohamos fejlődése során a szerszámgépek is jelentősen átalakulnak, az éles határvonalak az egyes szerszámgép-típusok között elmosódnak. A hagyományos elv szerint konstruált gépek mellett előtérbe kerülnek a csoportos megmunkálás és a műveletkoncentráció elvét megvalósító, általában számjegyes vezérlésű berendezések, a megmunkáló központok, amelyek lehetőleg egyre több szerszámmal dolgoznak és egy befogásban gyártják készre az alkatrészt. Ezzel ellentétes a műveletdecentralizáció irányzata, amelynek az a lényege, hogy egyszerű, olcsó gépekből álló sorokat építenek és a munkadarabokat számítógéppel irányított program szerint továbbítják egyik gépről a másikra. A szerszámgépeket automatikus adagoló, méretkijelző, ürítőberendezésekkel látják el. A számjegyes vezérlés kiegészítéseként a szerszámgépekbe olyan automatikus ellenőrző és szabályozó rendszereket építenek be, amelyek megmunkálás közben avatkoznak be a folyamatba — részben a szerszámok automatikus utánállításával — a pontosság biztosítása, a túlterhelés megelőzése, a folyamat, azt a meghatározó paraméterek optimális szinten tartása céljából. Még további lehetőségeink rejlenek a forgácsolási teljesítmények" növelésében. Új: szer- számanyagok , és -konstrukciók) megjelenésére lehet számítani, amelyekkel jelentősen növelni lehet majd a forgácsolási sebességet. Tökéletesednek az elektromos vezérlések elemei, terjednek a tirisztoros szabályozó rendszerek, az integrált áramkörök. A korszerű hűtő-kenő folyadékok helyes felhasználásával a szerszámélettartam akár 2—10-sze- resére is növelhető lesz. Az elmúlt tíz évbén a szerszámgépipar termelése a világon megkétszereződött. Ez valószínűleg a következő évtizedben is be fog következni. Mi újság a KATECO-nál? A kérdést Tóth Ferencnek, a Kalocsai Textilfeldolgozó Vállalat (vagy ahogy a telexkönyvben szerepel: KATECO) igazgatójának tettük fel. — Gondolom látták, hogy a folyosó is raktár szerepét tölti be — válaszolt az igazgató. • — Sajnos, ilyen zsúfoltság uralkodik nálunk mindenütt. De már nem sokáig. Tizenkétezer négyzetméternyi területet vásároltunk, a íűszerpaprikai-ipari vállalat göngyölegtelepét vettük meg. Huszonöt—harmincmillió forintos beruházással új üzemet létesítünk. Jövőre kezdjük az építkezést. Addig sem tétlenkedünk, a KISZ-s'zervezet tagjai máris fásítanak, kerítést építenek és készítik elő a terepet. — Mit jelent majd az új üzem a KATECO-nak? — Végre egy helyen dolgozik majd vállalatunk 850 dolgozója, és nem olyan zsúfoltan, mint eddig. Az új helyen előzetes számításaink szerint 20 százalékkal lesz nagyobb a termelékenység, létszámnövelés nélkül. Megoldódnak szociális gondjaink, lesz étkezőhelyiség, bölcsődét is kap vállalatunk. — Mikorra várható az átadás? — 1977-ben már bizonyos, hogy ott termelünk. — Jelenleg készülnek-e valamire? — Igen, az ifjúsági parlamentre, vállalatunk 440 fiataljának tanácskozására. H. P. Számítógép a szállodában Moszkva legnagyobb és legkorszerűbb szállodájában, a 6 ezer férőhelyes Rosszijában, számító- központot állítottak -üzembe a hatalmas komplexum ügyvitelének lebonyolítására. A vendég megérkezésekor több lapból álló könyvecskét kap kézhez. A könyvecskének melléklete egy lyukkártya, amelyre rályukasztják a szobára és a vendégre vonatkozó legfontosabb adatokat. Az adatok ugyanakkor a számítógépbe is bekerülnek, és ezzel a gép megnyitja a vendég számláját, amit a későbbiek során automatikusan továbbképez. Az egyes szolgáltatások — étkezés, garázs, telefon, stb. — igény- bevételekor a vendég bemutatja a lyukkártyát és a könyvecskét. A szolgáltatóhelyen egy, a központi számítógéppel kapcsolatban álló pénztárgépbe először behelyezik a lyukkártyát, amelyről az, automatikusan leolvassa a terhelendő szoba, illetve a ■ vendégszámló adatait. Ezt követően a kis könyvecske kerül a pénztárgépbe, s annak egyik lapjára rányomta- tódik a szolgáltatás díjtétele, a dátum, a fogyasztás értéke stb. Ezzel egyidejűleg a pénztárgépből az adatok egy koncentrátoron keresztül a számítógépbejutnak és ott tárolódnak mindaddig, míg a vendég távozásakor a recepció le nem hívja a végösszeget. A recepciónál nyomtatógép tölti ki a vendégnek kiegyenlítésre átnyújtandó számlát. A számítógép naponta — de napközben akár többször is —• adatokat szolgáltat a szállodai vezetésnek (pl. a szálloda foglaltságáról, a bevételek összegéről. • A képről is látható, hogy a műhelyekben nagy a zsúfoltság, ifangír ellenére egymillió pizsamát szállítanak exportra a H. negyedévben. (Pásztor Zoltán felvétele.) ken fi üdülőt rnerieauampoigaroK felüli telek-, lakás- éi Üdülőtulajdonának elidegenítésével, illetőleg tanácsi értékesítésével kapcsolatban az egységes gyakorlat kialakítása érdekében került közzétételre az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium és az Igazságügyi Minisztérium 6/1974. számú közleménye. Annak ellenére, hogy a közlemény nem jogszabályi jellegű, de sokakat érintő kérdésekre ad magyarázatot; indokoltnak tartjuk ismertetését. Az uj jogszabályokról A közlemény egyértelműen leszögezi, hogy a tulajdonosnak a jogszabályban megállapított mértéket meghaladó — elidegenítési kötelezettség alá eső — telek-, lakás- és üdülőtulajdonát teljes egészében el kell idegenítenie. Az állampolgárok telektulajdonának egyes kérdéseiről szóló jogszabály értelmében egy személy, illetőleg egy család te- lektulajdonának mértéke egy lakótelek és egy üdülőtelek. Hasonlóan rendelkezik a lakás- és üdülőtulajdonról szóló jogszabály is. Mindkét jogszabály egyaránt előírja, hogy a tulajdonos a megállapított mértéket meghaladó beépítetlen telkét, illetőleg lakás- és üdülőtulajdonát az előírt határidőig köteles elidegeníteni. E rendelkezésekből következik, hogy a tulajdonosnak a mértéken felüli tulajdon egészét kell elidegenítenie. Nem teljesíti tehát az elidegenítési kötelezettségét az, aki a többlettulajdon bejelentésére megállapított határidő — 1972 június 30 — után az egész ingatlannak csak egy részét (tulajdoni hányadát) idegenítette el. A jogszabályban megállapított mértéket meghaladó beépítetlen lakó- illetőleg üdülőtelek tanácsi értékesítésének elrendelése során figyelemmel kell lenni arra, hogy az értékesítésre kijelölt telken milyen létesítmény van. Ha a telken építési (fennmaradási) engedéllyel, vagy 10 évnél régebben engedély nélkül olyan melléképületet, melléképítményt helyeztek el, amely a tulajdonos közvetlenül szomszédos telkén levő lakó-, illetőleg üdülőépület rendeltetésszerű használatához szükséges és annak építési telkén az építésügyi szabályiok betartásával nem helyezhető el, vagy elhelyezhető ugyan, de az építés jelentős kiadással és érdeksérelemmel jár, amíg ez a helyzet fennáll, e telek tanácsi értékesítését nem indokolt elrendelni. A fentieknek megfelelően kell eljárni abban az esetben is, ha több telekre osztható földrészleten a lakó- illetőleg üdülőépületet, és annak rendeltetés- szerű használatához szükséges melléképületet, melléképítményt úgy helyezték el, hogy a földrészlet felosztása esetén a lakó-, illetőleg üdülőépület, valamint a melléképület, melléképítmény másmás építési telekre kerülne. A telektulajdon szempontjából addig nem minősül beépítetlen lakó, illetőleg üdülőteleknek az ilyen rendeltetésű földrészlet, ameddig azon építési (fennmaradási) engedéllyel, vagy 10 évnél régebben engedély nélkül épített nem lakás vagy üdülés céljára szolgáló — önálló rendeltetésre tekintettel melléképületnek nem minősülő — épület (pl. kisipari műhely, műterem, üzlet) van és emiatt a földrészleten lakó-, illetőleg üdülőépületet építeni nem lehet A telektulajdon szempontjából csak az a földrészlet minősül beépítetlen lakó-,. illetőleg üdülőteleknek, amelyre az építésügyi szabályok és a város (község) rendezési tervek szerint magánerőből lakó-, illetőleg üdülőépületet lehet építeni. Ebből következik, hogy ha a földrészleten nem lakás vagy üdülés céljára szolgáló épület van és emiatt — amíg ez a helyzet fennáll — lakó-, illetőleg üdülőépületet építeni nem lehet, a 'földrészlet a telektulajdon szempontjából beépítetlen lakó-, illetőleg üdülőtelekként nem vehető számításba. A nem egy családba tartozó tulajdonostársak esetében külön- külön kell vizsgálni azt, hogy a tulajdonostárs és családja rendelkezik-e a megállapított mértéket meghaladó telek-, lakás- és üdülőtulajdonost. Ennek megfelelően a tanácsi értékesítés elrendelése előtt a tulajdonos állandó lakóhelye szerint illetékes helyi tanács igazgatási szakigazgatási szerve köteles a tulajdonost felhívni arra, hogy 30 napon belül válassza ki azt a beépítetlen lakó-, illetőleg Üdülőtelket, lakást (üdülőt), amelyet a tulajdonában kíván tartani. A nem egy családba tartozó tulajdonostársak esetében kulön- külön kell vizsgálni azt,., hogy a tulajdonostárs és családja rendeU kezlk-e többlettulajdonnal. A többlettulajdonnal rendelkező tulajdonostársat tanácsi értékesítés esetén fel kell szólítani' arra, hogy éljen választási' jogával. Ha. ézzel a jogával nem él, az értékesítésre kerülő többlettulajdont az állandó lakóhelye szerinti helyi tanács végrehajtó bizottsága választja ki. A vételi jogával élő kijelölt vevő által a tanács végrehajtó bizottságához, előre befizetett összeget — á vétélár 10%-át — a tulajdonos részére akkor kell átutalni, ha a vevő a vételár többi részét a tulajdonos részére már megfizette. Az irányadó jogi rendelkezések szerint a vevő a vételárat a kijelölő határozat jogerőre emelkedésétől számított 60 napon bélül egyösszegben köteles a tulajdonos részére megfizetni. Ha a vevő e kötelezettségét nem teljesíti, a kijelölést vissza kell. vonni. A vételre ajánlattevők a vételár 10%-át kötelesek a helyi tanács végrehajtó bizottságának előle befizetni. A vevő eleget tesz a jogszabályban előírt vételár fizetési kötelezettségének, ha a tulajdonosnak a megállapított vételár 90%-át, a tanács végrehajtó bizottságának pedig a vételár 10%-át kifizeti. A tanács végrehajtó bizottsága a kijelölt vevő által befizetett vételárat a tulajdonos részére átutalja. Ha a kijelölt vevő a vételi jogával nem él, a befizetett összeget elveszti. Ez az összeg ilyen esetben a tanács végrehajtó bizottságát illeti meg. Az értékesített beépítetlen telekre beépítési kötelezettséget és — ennek teljesítéséig — elidegenítési tilalmat kell elrendelni. A beépítési, kötelezettséget és az elidegenítési tilalmat a vevő kijelöléséről szóló határozatban kell előírni. Az állásfoglalás az Igazságügyi Közlöny idei 3. számában jelent meg. Dr. Kerék Lajos csoportvezető ügyész A z akasztói doktor bácsi Egyenes tartású. ruganyos léptű férfi dr. Koren Márton Akasztó nyugdíjas körzeti orvosa, aki 72 életévéből — ahogyan mondani szokás — húszat nyugodtan letagadhatna. Nem kérdeztem ugyan tőle, de feltételezem, hogy ebben az irigylésre méltó „kondíciótartásban’’ nem kevés szerepe van annak, hogy évtizedeken át volt kénytelen esőben-fagyban járni a községet, róni annak határát. Márpedig a szabad levegő, a sok mozgás egyike a legjobb ifjúságőrző „arcanumoknak”! Nyugdíjas volta ellenére, ma is tevékeny, s bármikor szívesen vállalkozik a két körzeti orvos helyettesítésére. Airikor «hete folyása félől kérdezem, keveset el-- mereng, majd 'így szól: 1 — Bizony, erről szinte kötetnyi terjedelemben beszélhetnénk, hiszen 45 éve. hogy ide kerültem Petsről. ahol a Fehér Kereszt kórház gyermekgyógyászati osztályán dolgoztam, mint gyakornok. Amikor ez az állás itt. Akasztón megürült. a járás vezetőinek felkérésére vállaltam a munkát. Kissé a szíve is idehúzta, mivel Kiskőrösön nőtt fel. Igaz, hogy ennek ellenére azelőtt még soha nem járt ebben a községben. — Az ember az egyetemen megismerkedik a szakma tudnivalóival. azután telve idealizmussal. indul az életnek. Bizonyítani szeretne, s optimista módon azt hiszi, ki tudná forgatni sarkából a világot. Az élet persze legtöbbször rácáfol ezekre a szándékokra ... A szegényeit szegénye volt ez a nép, amelynek megsegítésére vállalkozott. Orvost leginkább már csak végszükség esetén hívtak. A négyezer körüli lélekszám- hoz képest igen magas volt, főként járványok idején, a csecsemőhalálozás. Szerencsére az élveszületések aránya a 6—7-szeresét tette ki az előbbi szomorú statisztikának. — Alacsony nádfedeles szolgálati lakást kaptam otthonul, ami. kor ideérkeztem, s egy nyári zivatar alkalmával még ez is porrá égett. Ezután egy kereskedő házában kaptam szükséglakást, s ott volt a rendelő is. De a későbbi, gyakran változó színhelyű laká- sok-rendelők sem igen feleltek meg céljuknak. Azután jött a front, utána pedig ideig-óráig egyéb helységekben való foglalatoskodás. De 1954-ben, amikor végleg visszatért Akasztóra, már rendezett körülmények, lakásviszonyok várták itt. Ellentétben az indulással, most a község legszebb 'épületében fogadhatta betegeit. Amikor arról érdeklődőm, mit változott sok évtized alatt az egészségügyi ellátás, felcsillan a szeme. Van mit mondania. — A harmincas évek oly gyakori tífuszjárványait felszámolta a védőoltások kötelezővé tétele. Nem szólhatunk azonban az egészségvédelem javulásáról, úgy. hogy meg ne említenénk a védőnőket. a körzeti ápolónőket, akiknek áldozatkész, fáradságos munkája nélkül az orvos tevékenysége sem lehetne teljes értékű. Nem „látványosan”, a háttérben maradva harcolnak ők. a falu egészségéért. önzetlenül, de olyan szép eredményeket felmutatva, hdgy mieden dicséret szegényes, amit elismerésként mondhatnánk. Január 1. óta nyugállományban van Marci bácsi az akasztóiak doktora. Majdnem azt írtam: élvezi a pihenést — de ez koránt- sincs így. Esetenként ma is helyettesít, hét végén ügyeleti szól- gálatot tart. Fáradhatatlan ügy- buzgalmát is jutalmazta államunk a i Munka Érdemrend ezüst fokozatával. A közéletből is derekasan kiveszi a részét: több ízben volt községi, egy ciklusban pedig járási tanácstag is. — Jóformán az egész falut ismerem — emlékezik szeretettel népére, amelynek körében életé-, nek csaknem fél évszázadát töltötte. — Két nemzedék nőtt fel a kezem alatt. Szeretem az akasztóiakat, akiket úgy jellémezhet- nék, hogy „békében békétlenek, de a bajban helytállnak”. Bizony, sűrű a vérük: annak idején a szüreti búcsúk alkalmával már jó előre kifőzött műszerekkel vártam az áldozatokat, akikből egy- kettő mindig akadt. Ezt a szertelenséget napjainkra felváltotta a kulturált szórakozás, a művelődési házban. A civilizáció betört ide is. a megváltozott élet jobbakká. értelmesebbekké tette az embereket. A hajdani nincstelenek* bői jómódúak lettek. Aki történetesen a felszabadulás előtt járt utoljára errefelé, ipa eltévedne a községben. Ez a szeretet hatja át Koren doktor egész lényét, és készteti arra ’hogy a pihenésre szánt napokban is felvegye fehér köpenyét, várva a gyógyításra szó rulókat... Jóba Tibor Cseppenként itatják a gyümölcsfákat A vízben szegény kiskunsági ho- mokvidékem, az átlagosnál Is fontosabb. hogy milyen módon hasznosítják] az öntözó vizet. A kevés vizű cső- kutafc, s az egyéb lelőhely ék szegényes vízkészletének) gazdaságos felhasználására a csepegtető öntözés ígérkezik a legalkalmasabbnak. Az eddigi tapasztalatok) szerint — a Szülészeti Kutató Intézet kecskeméti teliepén végzett kísérletek alapján — ez a módszer forradalmasíthatja a homoki szfllösöfc, gyümölcsösök öntözését. A fánszémjak kitűnően hasznosítják a Lassú vízellátást, csökkentik a páraéhséget a napfényes homofcvidé- fefen. A kutató intézetben' az idén folytatják a megfigyeléseiket, a 'kecskeméti Magyar—Szovjet Barátság1 Tsz-ben pedig már a gyakorlatban Is tanulmányozhatják a szakemberek a csepegtető öntözést. A gazdaság kajsziültet- vényén rendezkedett be az újszerű csapadékpótlásra, s a gyümölcs teljes kifejlődéséiig itatják a fákat.
