Petőfi Népe, 1974. április (29. évfolyam, 77-99. szám)

1974-04-24 / 94. szám

1974. április 24. • PETŐFI NÉPE • 5 A Krimszkaja Pravda írja Magyarország, felszabadulásá­nak évfordulója alkalmából egész oldalas összeállítást közölt a Krimszkaja Pravda Testvéri együttműködéssel közös cél felé” címmel. Katanics Sándor elvtárs. nak az MSZMP Bács-Kiskun megyei Bizottsága titkárának és A. Tarin igazgatóhelyettesnek, a felszabadító harcok résztvevőjé­nek írásai méltatják a két nép, a két megye barátságát. A Petőfi Népéből átvett anyagok pedig Bács-Kiskun megye legújabb eredményeit érzékeltetik az ol­vasókkal. A Krím-félsziget iparának dől. gozói között széles körű munka­verseny bontakozódott ki a IX. ötéves terv feladatainak teljesí­téséért. E munkaverseny ered­ményeként az 1974. I. negyedévé­nek termelési tervét 103,8 száza­lékra teljesítették. Terven felül 20 millió rubel értékű terméket értékesítettek. Az előző év ha­sonló időszakához viszonyítva a termelés 18,5 százalékkal növe­kedett. Az inkermani építőanyaggyár kollektívája folyamatosan növeli a kibocsátott termékek mennyi­ségét, választékát. A napokban átadott új üzemcsarnokban ter­mészetes kőből készítenek hófe­hér épületburkoló lapokat. A korszerűen felszerelt üzemrész­ben valamennyi munkafolyamai gépesített. A berendezést a „Krím Építőanyag Tröszt” köz­ponti műhelyeiben készítették. Az értékes építőanyagból évi 30 ezer négyzetmétert állítanak elő. Húsz éve dolgozik a szimfero- poli villamosgépgyárban a Bivsij házaspár. A feleséget — Ljud- milát — a gyár legjobbjai kö$ zött tartják számon, napi felada­tát rendszeresen 150 százalékra teljesíti. A Munka Vörös Zászló Rendjének magas kitüntetésével ismerték el érdemeit. Férjével egy gépen dolgoznak, munká­juktól egész üzemrész termelé­kenysége függ. A köztiszteletben álló házaspár fényképének ál­landó helye van a gyár dicső- ségtábláján. A szimferopoli villamoserőmű amatőr filmstúdiója tízéves fenn­állását ünnepli. Az alapító ta­gok, Gindesz és Linde, a szerve­zés eredeti módszerét választot­ták: kollektív kirándulást szer­veztek. A kirándulásról felvett filmjük megtekintése után sokan jelentkeztek a stúdióba. Az ama­tőr filmesek komoly segítséget nyújtanak az üzemben folyó szakmai és politikai nevelő­munkához. A Hazánk útjain cí­mű filmjüket az USZSZK ama­tőr filmeseinek ' fesztiválján ki­tüntetésben részesítették. Jelen­leg a Krím-félsziget felszabadí­tásáért folytatott harcokról ké­szítenek filmet. S. B. Az országgyűlési képviselő egy napja Emlékeztető Reggelenként végiggondolom a teendőket. Mindennapi bizo­nyosság: sok lényeges, fontos elintéznivalóra nem jut idő. Gyakran 24 óra sem elég, hogy rendezzük dolgainkat. Köz­hely talán, de való igaz: versenyt futunk az idővel. Csakis akkor érheti utol önmagát az ember, ha jó időbeosztással, sa­ját munkáját okosan szervezve dolgozik. E gondolatok akkor jutottak eszembe, f amikor Kiskunhalason Nagy Csaba országgyűlési képvi­selővel beszélgettem. A 31 éves fiatalembert ugyanis megkértem ■ arra, mondja el, mi mindent csi­nál egy nap. — Tizenhat éve Kiskunhalason lakom, azelőtt Kiskunmajsán él­tem, tehát jól ismerem az itte­nieket, s a környékbelieket — kezdte a beszélgetést Nagy Csaba. — Bár viszonylag közel lakom a munkahelyemhez, reggelenként mégis egy órával előbb szoktam elindulni hazulról. Sokan megál­lítanak az utcán, elmondják prob­lémáikat, gondjaikat; tanácsot, segítséget kérnek. Örülök a biza­lomnak, mert enélkül nem lehet­ne eredményes a munkám. Min­dent megteszek, amit megtehe­tek, de sokan lehetetlen kéréssel fordulnak hozzám. Példaként megemlítek néhány ilyen képte­lenséget: egy idős ember arra kért, intézzem él. hogy a nyugdí­jat felemeljék, mások magyará­zatot kémek tőlem arra, miért került hullámvölgybe a kiskun- halasi MEDOSZ labdarúgócsapa­ta... Havonta egyszer fogadónapot tart. Szinte egymás kezébe adják ilyenkor a kilincset; segítséget, tanácsot kérnek. Egy alkalommal kétgyermekes asszony fordult hozzá segítségért. Elmondta, hogy a 15 éves fia szellemileg vissza­maradott. A gyógypedagógiai in­tézetbe helyhiány miatt nem vet­ték fel. Néhány hónap múlva azonban Nagy Csaba közbenjá­rására sikerült elhelyezni a fiút a garai intézetbe. Azóta is tartja a családdal a kapcsolatot. Mint mondta, jóleső örömmel gondol arra, hogy sikerült jelentősen enyhíteni ennek az asszonynak a gondját. Egyre többen a közös ügyek, problémák megoldására kérnek javaslatot a képviselőtől. Leg­utóbb az alsóöregszőlői lakosok küldtek négytagú delegációt kép­viselőjükhöz. Villanyfényt kér­tek petróleumlámpás otthonaik­ba. De nemcsak ők, rajtuk kívül még nagyon sokan keresik fel hasonló kéréssel. Jogos a kíván­ságuk. Egy évvel ezelőtt, az or­szággyűlés márciusi ülésszakán, amelyen Fock Jenő a Miniszter- tanács munkájáról számolt be a képviselőknek, hozzászólásában Nagy Csaba a tanyák villamo­sításáról beszélt. Mint az vála­szában a nehézipari miniszter el­mondta. 1974-től Bács-Kiskun megye jelentős anyagi támoga­tást kap a minisztériumtól a ta­nyák villamosítására. Ebből az összegből Kiskunhalasnak mint­egy 300—500 ezer forint jut évente. — Hozzászólásom másik részé­ben a munkáslakás-építési akció­ról beszéltem — folytatta. — Ez­zel kapcsolatban megkérdeztem, hogy Kiskunhalas és Kiskunfél­egyháza miért nem tartozik az úgynevezett kiemelt települések közé? Faluvégi elvtárstól kaptam választ. Elmondta, hogy Kecs­kemét, Baja és Kalocsa után a többi Bács-Kiskun megyei várost is fokozatosan ’bekapcsolják eb­be az akcióba. Erre az V. ötéves tervben kerül majd sor. Az qpszägos gondok sem. a he­lyi problémák sem tűnnek el valami varázsütésre, csak úgy, ahogy azt a közös pénztárca en­gedi. Kiskunhalason nemrég el­készült a szennyvízteleptől a kór­házig a szennyvízgyűjtő főveze­ték. Logikus volt az egyik ta­nácstag javaslata, mely szerint a Kossuth utcában a csatorna építésével együtt elkészíthették volna a gázvezetéket is, gondol­va arra. hogy néhány év múlva földgázt kap Kiskunhalas. Még­sem valósulhatott meg a javas­lat. mert a városnak nem volt erre pénze, csak a szennyvíz­csatorna építésére 16 millió forint hitelt vettek fel. — Sorolhatnám tovább a kö­zös gondjainkat. Minden tanács­ülésen, értekezleten, gyűlésen szó­ba kerül és kérik például az ál­lomás melletti felüljáró építését. Még mindig kevés az óvoda, zsú­foltak az iskolai tantermek — jegyezte meg a képviselő. — Köz­ponti gyógypedagógiai iskolára lenné szükség. A kereskedelmi és vendéglátóipari szakmunkáskép­ző intézet 350 tanulója a központi általános iskolában kapott helyet. Zavarják egymást a tanulásban. Mind-mind orvoslásra váró prob­léma. — Eredményeikről, örömeikről is beszámolnak a választóink — váltott a témán. — Gyakran fel­keresem őket a gyárakban, üze­mekben, vállalatoknál, s a szö­vetkezetekben. A termelési ered­ményekről, a szocialista brigá­dok munkájáról, az üzem- és munkaszervezésről, az új techno­lógiák bevezetéséről, alkalmazá­sáról, a munkások életéről, hét­köznapjairól beszélgetünk. Leg­utóbb a Fémmunkás Vállalat kis­kunhalasi gyáregységének dolgo­zóit kerestem fel. Gyakran hív­nak előadásokra. Az alsóvárosi iskola pedagógusai például meg­kértek, tájékoztassam őket az al­kotmány módosításáról. A kór­ház dolgozói pedig az egészség- ügyi törvénnyel kapcsolatban kértek fel egy előadásrg. Ifjúsági fórumokon, klubdélutánokon gyakran találkozom a KlSZ-esek- kel. Szeretek velük beszélgetni. Erre legutóbb jó lehetőséget ad­tak a forradalmi ifjúsági napok tartalmas, színvonalas rendezvé­nyei. Tanácsülés, végrehajtó bizott­sági ülés, munkaértekezlet, üzem- látogatás, előadás, tájékoztatás^— mindennapi teendőihez tartozik. Mint azt a fiatal képviselő el­mondta, munkamódszerének ki­alakításában nagyon sokat segí­tettek képviselőtársai, elsősorban Ispánovits Márton, a képviselő­csoport vezetője. De készséggel adnak tanácsot a megye és Kis­kunhalas társadalmi politikai ve­zetői is. Nagy Csaba a Kiskunhalasi Vízmű Vállalatnál dolgozik. Har­mincegy éves. Művezető. A válla­lat pártszervezetének vezetőségi tagja. Ha este hazamegy a tan­könyv mellé ül. A munkásmoz­galom történetéből júniusban ál­lamvizsgázik Kecskeméten. Fe­lesége a kiskunhalasi 618-as szá­mú Szakmunkásképző Intézet igazgatóhelyettese, s az ottani pártszervezet titkára. A városi tanács mellett működő művelő­dési bizottságnak is tagja. Mind­ketten igazi közösségi emberek. Tárnái László A legszárazabb sivatag A sivatagok földünkön eléggé jelentős területet foglalnak el. A hasonló klímaviszonyok ellenére mindegyik sivatagnak megvannak a maga sajátos­ságai. A szakemberek szerint a világon a legszá­razabb sivatag Szudánban, Wadihalfa térségében található. Amíg a „normális” sivatagokon évente átlag egy milliméternyi csapadék hull, addig Wa- dihalíában három évre jut ilyen nagyon szerény csapadékmennyiség. Vízáteresztő aszfalt A philaledelphiai Franklin Institute és az Envi­ronmental Protection Agency USA újfajta útbur­kolatot dolgozott ki a parkolóhelyek számára. Ez az útburkolat bármilyen súlyú jármű számára al­kalmas, ugyanakkor a vizet átereszti. Lehetővé teszi a víz normális cirkulálását az altalajban, ugyanakkor az útburkolat nagyfokú porózussága megakadályozza azt, hogy tócsák keletkezzenek. Mi történt áprilisban, harminc évvel előbb? 9 Még tombolt a II. világhá­ború. Több mint egy évet vára­tott magára a teljes felszabadu­lás. a béke napja: május 9. 1944. márciusában már megmásíthatat­lan volt a szovjet csapatok fölé­nye és semmiféle szóvirág nem segített a fasiszták helyzetén. Har­minc évvel előbb, április 10-én, a szovjet csapatok elérték a cseh­szlovák határt. Lemondott az olasz király és a szövetségesek bevonultak Rómába. Ugyanakkor a fronthelvzet ismertetésére a saj­tó ilyen kifejezéseket használt; „Tervszerű kiürítés”; „Taktikai elszakadás”; „Diadalmas frontrö­vidítés”. Emlékezni kell arra is, hogy ugyanakkor az Európa Press katonai munkatársának keleti arcvonalról szóló hét végi beszá­molója megemlíti: ..A jobbszárny visszavételével a Kárpátok hegy­falában a védelem az ellenség számszerű fölényével szemben az elkövetkezendő nvári küzdelem számára kedvező kiinduló állá­sokra támaszkodik. A német, ma­gyar és román csapatok támadá­sai még nem tekinthetők offe'nzí- vának.” Mindez? tömören kifejez­ve azt jelenti, hogy az április vé­gi napokban a szovjet csapatok már áttörtek a Kárpátok hágóin. Ugyanekkor mi történt a ma­gyar belpolitikában és miről írt a jobboldali sajtó? Az egyik leg­fontosabb téma az volt. hogy kü­lönféle írásokban ünnepelte Hitler 55. születésnapját. A Kecskeméti Közlöny belső vezércikke így írt: „Általános bizalom övezi, különö­sen, mi magyarok fordulunk hoz­zá őszinte barátsággal. Hitler so­hasem feledkezett meg a magyar­ság igaz ügyéről, mellettünk állott mindig, amikor szükségünk volt az ő segítségére.’’ 9 Miben nyilvánult meg töb­bek között ez a „segítség”? Ápri­lis 5-én a zsidók számára kötele­zővé tették a sárga csillag vise­lését: 6-án korlátozták a zsidók utazási szabadságát, kiterjesztet­ték a csendőrség fegyverhaszná- läti jogát; 15-én megjelent a zsi­dók vagyonának bejelentéséről szóló rendelet: 21-én bezáratták a zsidó üzleteket: 24-én elrendelik a zsidó alkalmazottak elbocsátá­sát. Ezzel párhuzamosan kegyelmet kaptak az elítélt nyilasok és Fe­ketehalmi—Szevdner. Grassy, va­lamint Zöldi Márton, a hírhedt csendőrtiszt, az újvidéki véreng­zés vezetői visszakapták katonai rangjukat. Zöldi Márton csendőr­százados később a kecskeméti és a kiskunfélegyházi gettó parancs­noka lett. A fasiszták számára legfonto­sabb a haladó emberek, a balol­dali személyiségek, a kommunis­ták üldözése volt. Például a kecs­keméti rendőrkapitányság 1944. április 14-én hét személy rend­őrségi őrizet alá helyezéséről ad számot. Schmidt József. Kovács Jenő, Faragó János. Felberbaum Jakab. Popper Miklós. Fanto Li- pót, és Molnár József jutottak er­re a sorsra. Az indoklásban eze­ket olvashatjuk; ..Mert meggyő- ződéses kommunista”; „Mert szél­ső baloldali eszmék híve”; „Mert nevezett valótlan hírek terjeszté­sével az ellenség győzelmét han­goztatta”; „Mert a szovjet—orosz érdekek megvalósításának híve”; „Mert az ellenség győzelmét kí­vánja”. Ugyanakkor a kapitányság je­lenti, még, hogy: „Mindazon sze­mélyeket. akiknek szabadon ha­gyása az állam érdekeit már elő­zőleg súlyosan veszélyeztették, a hatóságok már régebben internál­tak. s így jelenleg csak a fonto­sabb. felsorolt személyek azok, akiknek internálását szükségesnek tartottuk.” Az előbb meg nem ne­vezettek között szerepel Hegedűs László. Molnár Erik. Básti Ágos­ton és Farkas Viktor. 9 Az említettektől néhány idé­zet. Schmidt József: ...... a németek március 19-i bevonulása után en­gem többedmagammal baloldali érzelmű emberekkel összefogtak és Budapestre toloncházba való szállítás után, Zemplén megye Riese nevű községébe internál­tak.” Horváth Ádám: „1944. április 12-én renőri felügyelet alá he­lyeztek, hetenként egyszeri jelent­kezéssel. Én a jelentkezésnek ele­get tettem. Legtöbb alkalommal személyesen Császárnál jelentkez­tem, aki engem vén gazember kommunistának nevezett.” Ezekben az időkben a letartóz­tatások körül jelentős szerepe volt Halasi Barna rendőrtanácsosnak. A budapesti főkapitányság politi­kai rendészeti osztálya 1946. feb­ruár 7-én kelt jelentésében a kö­vetkezőket olvashatjuk: „Mint tel­jesen konkrét esetet említi meg Popper Miklósné tanú a követke­zőket: Nevezett férjét Halasi Bar­na mint baloldali érzelműt 1942- ben internáltatta. 1944. április ele­jén Poppert ismét előállították a kecskeméti rendőrségen... Más­nap a hozzátartozók érdeklődésé­re Halasi minden felvilágosítást megtagadott, majd három nap múlva kikézbesítettek egy végha­tározatot Popperék lakására, melynek értelmében mint nem- kívánatos elemet, bizonytalan idő­re internálták.” Popper Miklóst később Németországba hurcolták, ahol életét vesztette. 9 Ezekben a napokban iktatták be Kecskemét város új főispánját, dr. Horváth Ödönt, aki a történ­tek ellenére a következőket mon­dotta: „Minden becsületes embert, jó magyart, jó kecskemétit szí­vemre akarok ölelni, a nemzet számára sorsszerűén kialakult egyetlen magyar úton ... Szívem segítőkészsége minden jó ügy be­fogadására készen áll.” Harminc év alatt azonban sokszorosan ki­derült. hogy a jó ügy szolgálata nem lehetett más. csupán a ha­ladás ügyének szolgálata. —r —1 Gyógyító és gyógyuló szívek között Balatonfüredi jegyzetek II. Dr. Debrőczi Tibor igazgató fő­orvostól először a kórház múlt­járól érdeklődöm: — A Népjóléti Minisztérium, a mostani Egészségügyi Miniszté. rum elődje, 1949. október elején vette át a gyógyfürdőt és a szál­lodát, ekkor kezdődött a létesít­mény történetében az új korszak — megalakult az állami kórház.. Ekkor minössze 136 ágy állt ren­delkezésre, nem volt korszerű felszerelés, sem röntgen, sem EKG. Az első főorvos, dr. Gru­ber Zoltán nagy erőfeszítéseket tett a betegellátás minimális fel­tételeinek megteremtéséért To­vábbi munkáját megrendült egészségi állapota akadályozta, kénytelen volt visszatérni a fő­városba. Az Egészségügyi Minisz­térium 1952-ben igazgatóhelyet­tesi, majd 1955-ben az igazgatói teendők ellátásával bízott meg, s azóta dolgozom ebben a beosz­tásban. Nagy utat tettünk meg, míg idáig eljutottunk — sóhajt egy picit az igazgató — hosszú lenne elmesélni minden eseményt, amely vagy pozitív, vagy negatív irányban befolyásolta munkán­kat. A „profilunk” menetközben alakult ki.- Eleinte csak utóke­zelés volt a cél, szív- és keringé­si zavarókkal szenvedő betegek számára. Később, mivel hazánk­ban is — mint a világon min­denütt a szív- és keringési bete­gek száma növekvő irányzatot mutatott, és egyre több, élete derekán megbetegedett ember ke­rült megfelelő intézményes egész­ségügyi ellátás hiányában rok­kant állományba, szükségesnek mutatkozott, hogy korszerű kar­diológiai rehabilitációs közpon­tot létesítsünk, amely tudomá­nyos felkészültséggel, megfelelő berendezéssel és eszközökkel biz­tosítja a betegek számára a kór­házi kezelés után az átmenetet a rendes élet- és munkakörülmé­nyekhez való visszatéréshez. Ál­lamunk segítségével, a természeti adottságok kihasználásával, a korszerű felszereléssel és a szak­szerű rehabilitációs munkával (kórházunk igen eredményesen valósítja meg célkitűzéseit. Az eltelt években betegek ezreinek és tízezreinek „adtuk vissza” egészségét. Persze, csodákat mi sem tudunk csinálni, ilyenek nincsenek. A gyógyítás mellett igen nagy gondot fordítunk arra, hogy visszaadjuk betegeinknek, illetve megerősítsük bennük a gyógyulásba vetett hitet.. Sokszor az ilyen „lelki-kúra” talán még hasznosabb mint más gyógyszer. — Hogyan történik a gyógyí­tás? — Belgyógyászati osztályunk a környék betegeinek ellátásán túl rendelkezik életmentő részleggel, amely a balesetes és az itt Is nem ritkán előforduló heveny szív és légzésbénulásos esetekben eredményesen léphet közbe. Aa,. osztályainkon elhelyezett betegek részére a szénsavas für- dőkúra jelenti az alapgyógyke­zelést, ehhez csatlakozik az úszó­medence, amelyben a betegek megfelelő felügyelet mellett úszással, vagy vízben való tor­nával növelhetik teljesítőképes­ségüket A jól felszerelt tornate­remben, külön, a szívbetegek ré- szére kidolgozott módszer és rendszer szerint folyik a gyógy­torna. Lehetőségünk van a fizi- kotherápia minden formájának alkalmazására is, külön 'Víz­gyógyintézeti kezelés, víz alatti masszázs, gyógymasszázs és elektrotherápia is rendelkezésre áll. A kórház pszichológusa fog­lalkozik külön azokkal a bete­gekkel, akiknek erre szüksége van. Miután betegeink más be­tegségekben is szenvedhetnek, külön fogorvosi, szemészeti, nő- gyógyászati és bőrgyógyászati szakrendelőt vehetnek igénybe. A tapasztalatok azt bizonyít­ják, hogy a „régi” gyógymód, a hosszas fektetés helyett sokkal eredményesebb a mi módszerünk, a szívbetegek mozgásterápiája. Betegeink, hitüket visszanyerve nem a betegségükkel, hanem tel­jesítőképességük növekedésével foglalkoznak. Nagyon nehéz len­ne megszámolni, hogy hányán tértek visza az alkotó életbe in­nen olyanok, akiket régebben gyógyíthatatlannak „minősítettek volna. Évente átlag 10 ezer szív- infarktuson és szívműtéten át­esett beteg fordul meg kórhá­zunkban s ezek mintegy 70—75 százaléka valamilyen munkára alkalmasan térhet haza. — Köztudomású, hogy itt ered­ményes tudományos kutatómun­ka is folyik. — Mégpedig a legkorszerűbb, nagyon sok millió forint értékű eszközökkel. A két világháború között már tartottak Balatonfü- reden tudományos orvosgyűlése­ket s 1957-től kezdeményezésünk­re ismét jelentős eseményei ezek az orvostudománynak. Az Égész- ségugyi Világszervezettel koope­rálva igen sok külföldi orvos és beteg is megfordul nálunk. In­tézetünknek jelentős szerepe van az orvosképzésben és továbbkép­zésben. Nálunk, azt hiszem nem csoda, ha kötelező a nyelvtudás, illetve a tanulás. Orvosaink nagy része legalább két nyelven be­szél, de többen három, sőt ennél több nyelven tanulmányozhat­ják a tudományos irodalmait, s érintkezhetnek külföldi betege­inkkel. Dr. Horváth Mihály fő­orvos, az izotóp laboratórium vezetője, német, angol, orosz, francia és olasz nyelven beszél. Én „csak” oroszul, angolul és németül tudok — teszi hozzá mosolyogva. — Mit lehetne tanácsolni a „leendő” szívbetegeknek, hogyne legyenek azok? — Mindenekelőtt a megelő­zést, a jól szervezett munkát, az egészséges életmódot. Nehéz er­re pontos receptet adni. Minden­kinek ismemi kell saját teljesí­tőképességét s nem szabad el­fejteni, hogy a különböző élve­zeti szerék — a . dohányzás, az alkohol, a nyugtatók és dopping­szerek csak átmenetileg segíte­nek. Akinek valami panasza van — ha a „motor” olykor „ki­hagy” — ne sajnálja az időt, menjen orvoshoz. Nagyon sok betegünknél megállapíthattuk, hogy nem került volna hozzánk, ha toste első jelzéseire reagál... — Köszönöm a beszélgetést, bízom abban, hogy magam és az olvasók is tanulnak az elmon­dottakból. Opauszky László (Folytatjuk.) • Pulzusmérés az uszodában. • Tóth Gyulá- né asszisztens- nő az izotóp­laboratórium munkatársa az egyik korszerű berendezéssel dolgozik.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents