Petőfi Népe, 1974. április (29. évfolyam, 77-99. szám)
1974-04-24 / 94. szám
I 4 • PETŐFI NfiPE • 1974. Április 24. Másodszor is elnyerték a zászlót • Cslk Gabriella t Deák Sándorné • Holló Irén A Kecskeméti Baromfifeldolgozó Vállalat Ifjúkommunistái által nemrég megtartott kedves, baráti hangulatú ünnepségen eszembe jutott Szarkáné Tóth Ilona KISZ-csúcstitkár egy évvel ezelőtti ígérete: „Minden igyekezetünkkel úgy dolgozunk, hogy jövőre is megtartsuk a KISZ Központi Bizottságának vörös vándorzászlaját, ezt a megtisztelő, szép kitüntetést...” S a mostani ünnepi taggyűlésen, kezében a másodszor is elnyert vörös vándorzászlóval, örömtől kipirult arccal ismét egy ígéretet tett: „Mindent megteszünk annak érdekében, hogy harmadszor is megkapjuk a zászlót, s így végleg nálunk maradjon a kitüntetés ...” Eredmények, feladatok. Erről, vagyis a gyárban dolgozó ifjúkommunisták hétköznapjairól, munkájukról, szórakozásukról beszélgettünk Szarkáné Tóth Ilona KISZ-csúcslitkárral, Domokos Józsefné adminisztrátorral. Deák Sándorné műszaki rajzolóval, Holló Irén osztólyozóval és Cslk Gabriella könyvelővel. A húsprogram felett vállalt országos KISZ-védnökségbe a Kecskeméti Baromfifeldolgozó Vállalat .ifjúmunkásai is bekapcsolódtak. Szorgalmuknak, lelke, sedésünek, becsületes helytállásuknak is köszönhető, hogy tavaly a 3182 vagonnyl felvásárlási tervét a gyár 3708 vagonra teljesítette. Az elmúlt évben 1680 millió forint volt a termelési, értékük. — Hét ifjúsági szocialista bri-. gád működik a gyárban — mondta a KISZ-csúcstitkár. — Minden év elején közösen megbeszéljük az ifjúsági kollektívák felajánlásait. Tavaly év elején is ezt tettük. Megállapodtunk abban, hogy, a korábbi évekhez viszonyítva tartalmasabb vállalásokat készítünk. Igazuk volt azoknak a fiataloknak, akik szerint nem lehet egy szocialista kollektívának olyan felajánlása, hogy például 105 százalékra teljesíti a tervet. Ez semmitmondó, felszínes vállalás. Mindenkinek kötelessége, hogy tudásának megfelelően dolgozzon. Ezért kapja a fizetését, s a prémiumot. Az ifjúsági brigádok a munka- és üzemszervezéssel, új technológiák bevezetésével, az önköltség csökkentésével kapcsolatban tettek vállalásokat. Nem kellett kétszer szólni, ha társadalmi munkára, kommunista műszakra hívták őket. Pedig nagyon sokan a környező községekből járnak a megyeszékhelyre dolgozni, — Az elmúlt évben két kommunista műszakot tartottunk — vette át a szót Domokos Józsefné. — A társadalmi munkáért kapott 13 ezer forint egy részét a VIT-alapra fizettük be. A másik részét iskolai szemléltető eszközökre költöttük. Az Egy üzem — egy iskola elnevezésű akció keretében régóta patronáljuk a kecskeméti Petőfi Sándor Általános Iskola tanulóit. Legutóbb pályaválasztási kiállítást rendeztünk. Fényképekkel illusztrált tablókon mutattuk be a diákoknak gyárunk termelési eredményeit, a szocialista brigádok munkáját, életét. És bemutattuk a fiatal újítóinkat is. Örömmel mondhatjuk el, hogy tavaly a 76 beadott újítás közül 45-öt a KISZ-esek készítettek. Az ifjúkommunisták újitásai 140 ezer forint megtakarítást jelentettek a vállalatnak. A gyárban sokat fejlődött a KISZ szervezeti élete. Korábban egy KISZ-alapszervezet működött. A fiatalok azonban nehezen tudtak összeegyeztetni a szabad idejükét. srMkaM/plt az a taggyűlés, amelyen mind a 154-en részt vettek. Ezért úgy határoztak, hogy üzemrészenként kiilön- külön, öt alapszervezetet alakítanak. Az elmúlt évben nagy figyelmét fordítottak a KISZ-oktatás megszervezésére. 1973-ban csaknem százan jártak rendszeresen a Fáklyavivő körre, az ifjúsági előadássorozatra, a VIT-körre és az ifjú aktivisták fórumára. A KISZ-esek közül negyvennyolcán általános, illetve középiskolába járnak. Tízen főiskolán, egyetemen tanulnak tovább. A KISZ-esek politikai felkészültségét példázza, hogy tavaly az ifjúsági szövetség ajánlására három fiatal, Tukacs Ferenc hűtőszakmunkás, Marssó Tiborné csoportvezető és Szittyahegyi Imre autószerelő kapott párttagsági könyvet. Művelődésről, szórakozásról beszélgettünk. Kiderült, hogy nagyon helyesen szevezik meg szabad idejük minél hasznosabb eltöltését. Nincs ifjúsági klubjuk, de nem panaszkodnak, követelnek, tudják, erre egyelőre nincs lehetőség. A KISZ-szobában, vagy az ebédlőben tartják a klubdélutánokat, amelyeken szinte minden alkalommal műsort ad a gyár Radnóti irodalmi szakköre. Szavalnak, énekelnek, irodalomról, zenéről beszélgetnek. Gyakran kirándulnak. Egymás szavába vágva idézték fel a legu_ többi közös túrát, a Lengyelországban eltöltött kellemes napokat. Március 19-én délután zsúfolásig megtelt a gyár ebédlője. Ifjúsági parlamentre gyülekeztek a fiatalok, Csizmadia István igazgató számolt be az ifjúsági törvény végrehajtásáról. Kiderült, hegy a KISZ-esek példamutató helytállását sokféleképpen honorál jaa vállalat. Segítik a pályakezdőket, a fiatal anyákat,, ötven fillétreh ethelrk^azolmak'a ’fiataloknak az órabérét, akik beiratkoznak a vállalat kétéves tanfolyamára. amelyen baromfiipari szakmunkásokat képeznek. A szakmunkás-bizonyítvány megszerzése után 1 forint 50 fillérrel kapnak több órabért a fiatalok. Létrehozták az úgynevezett gólyaüzemet, ahol a kismamák könnyebb munkát végeznek. A ; fiatalok lakásgondján is enyhít a gyár vezetősége. Az elmúlt évben kilenc 30 éven aluli fiatal kapott a vállalattól kamatmentes kölcsönt lakásépítésre. A vörös vándorzászló átadásakor rendezett ünnepségen 30 ezer forintot osztottak szét jutalomként a fiatalok között. Ifjúsági törvény: jogok és kötelességek. A kettő aránya példamutató a Kecskeméti Baromfi- feldolgozó Vállalatnál, ahol jó munkahelyi légkörben dolgoznak az ifjúkommunisták. .Tárnái László iillWMiM ménnyel gazdagabban távozhattak a „hírős” városból. Megbízásuknak ezúton kívánok eleget tenni. Késik az intézkedés , ^ Petőfi Népe még tavaly aU^'«^iS^s számában közölte a Munkadíj munka nélkül? cí- mű sorainkat. Ebben szóvá tet- HK a lengyel gyártmányú gáztűzhelyeim csapjához szüksé- $e? m ,és a környékbeli műszaki üzletekben hiánycikknek számító — csavargqmbot a DEGAZ bajai kirendeltségén kaptam meg, ahol nemcsak az érte járó ö&Szé- get számolták fel, de egy el nem végzett javítás költségét is meg- fizettették velem. Emiatt reklamáltam ugyan, de az volt a válasz: mivel áruértékesítéssel nem foglalkoznak, márpedig az én esetemben ez történt, így e megbízás teljesítésénél a munkadíjat Is számozniuk kell. A történtek után így fogalmaztam meg kérdéseimet: 1. Milyen jogon állapít meg munkadíjat égy szolgáltató vállalat akkor, ha nem végez semmiféle munkát? 2. Az illetékes kereskedelmi szervek miért nem gondoskodnak arról, hogy a forgalomban levő háztartási berendezésekhez nélkülözhetetlen alkatrészekből zavartalan legyen a megyei áruellátás? Panaszom nyilvánosságra hozatala óta hosszú hónapok teltek el, de még nem kaptam választ az illetékesektől, akik feltehetően az intézkedésükkel is adósak. De meddig? Görcs Tibor, Vaskút, Damjanich u. 98. Népszerű a patikamúzeum Néhány rég látott barátom társaságában kiadós sétát ^ettünk a minap Kecskeméten. Az ipari negyedek és új városrészek megtekintése után a Szabadság térre énceztümk, ahol a vendégek érdeklődéssel szemlélték a szebbnél szebb kirakatokat, a közöttük a gyógyszertári kirakat nyerte meg leginkább a tetszésüket. Elmondották, hogy tovatűnt évtizedek gyógyszerészetének, fejlődését ilyen hűen tükröző, a kitűnően rendszerezett anyagú, nyilvános patikamúzeumot még egyetlen megyében sem találtak. Az értékes gyűjtemény láttán arra következtettek; a gyógyszertörténeti kutatás avatott kezekben van Bács-Kiskunban. Majd arra kérek, tolmácsoljam őszinte köszönetüket mindazoknak, akik közreműködtek abban, hogy megnyílhatott ezen állandó kiállítás, amelyet megcsodálván élDr, Várnagy Mihály ny. tanár, Kecskemét Levelekből röviden Lukács Zoltán kecskeméti olvasónk arra hívja fel a figyelmet, hogy nincs megfelelően körülkerítve a Széchenyi krt. 42— 44. sz. telken folyó nagyarányú építkezés, így azt délutánonként — a munkások távozása után — a gyerekek veszik birtokukba. A magas falakon és a felhasználásra váró betonelemeken ugrándoznak nem kis balesetveszély közepette. Ezért is indokolt, hogy a kivitelező mielőbb gondoskodjon a terület bekerítéséről. Fülöpszállás belterületének szélén, a Soltra vezető forgalmas műút közvetlen szomszédságában régóta gyarapodik egy bűzös'hulladékhalmaz — írja a községben lakó Kiss Sándorné. Majd közli, hogy a különféle helyi Üzemekből is rendszeresen szállítanak oda szemetet. A sok Himlőm nemcsak esztétikailag kellemetlen látvány, de élőbb-utóbb a közúti közlekedést lis akadályozhatja. Elszállítása, s a helyszín rendbetétele nem tűr halasztást! — zárja sorait olvasónk. Tudomány és gyakorlat A Zöldségtermesztési Kutató Intézet kapcsolata a termelőkkel A kecskeméti Zöldségtermesztési Kutató Intézet hírneve messze túljutott az ország határain. A világ minden számottevő, hasonló témával foglalkozó intézetével kapcsolatot tartanak az itteni kutatók. Keresik az együttműködési lehetőségeket a hazai mezőgazdasági nagyüzemekkel, hogy a tudomány eredményei minél előbb gyümölcsözzenek a gyakorlatban. Az eddigi munkát számos új államilag elismert zöldségfajta fémjelzi A nemrég elhunyt dr. Mészöly Gyula, világhírű nemesítő tevékenységének köszönhetően. 12 új paradicsomfajta született. Ezenkívül két új uborka- és dinnyefajta is elismerést nyert. A januártól idecsatolt szentesi kutatóállomás munkatársai is több, a hagyományosnál előnyösebb tulajdonságú káposztafélével dicsekedhetnek. Dr. Balázs Sándorral, a kecskeméti intézet igazgatójával arról beszélgetünk, hogy a szorgalmas kutatás nyomán létrejött új fajtákat, a korszerű termesztési technológiákat miként terjesztik el a mezőgazdasági nagyüzemekben. — Az intézetnek több bázisgazdasága van, ahol nagyüzemi környezetben próbáljuk ki a fajtákat. A paradicsomot például a Szikrai Állami Gazdaságban, a tompái Kossuth Termelőszövetkezetben. Az előbbi mezőgazdasági nagyüzemben kezdeményezték azt az iparszerű termelési módszert, amelyhez mi sok segítséget adtunk. Ez a kapcsolat a kölcsönös előnyöket szolgálja. Nekünk is érdekünk, hogy megismerjük, miként viselkednek egyes fajták nagyüzemi körülmények között, másrészt a partnerek is tapasztalatokat nyernek arra vo- friatkozóan, hogy a következő években melyik paradicsomot termeljék jelentősebb területen. Ilyen együttműködés nemcsak a megye, hanem az ország más részein levő gazdaságokkal is kialakult, például a kocséri Üj Elet és a nagykőrösi Szabadság Termelőszövetkezettel. Megállapodást kötünk minden esztendőben vetőmagtermesztésre is. Természetesen az általunk nemesített zöldségfélék vetőmagjának előállítására szól ez az együttműködés A magokat saját üzemünkben tisztítjuk, fémzároljuk. Az ország összes para- dicsommag-szükségletének 80 százalékát adjuk. A nálunk nemesített uborka-, dinnye- és triticalemagnak pedig 100 százalékát. Mind több mezőgazdasági üzem igényli a szaktanácsadást. A vetéstől a betakarításig adunk szakmai támogatást. Jó a kapcsolatunk a kecskeméti, a békéscsabai, a paksi és a szigetvári konzervgyár bázisgazdaságaival. Különös részletezést igényel a fűszerpaprika, amellyel az intézet kalocsai osztálya foglalkozik. Szoros kapcsolatot alakított ki a Konzervipari Tröszttel. — E fontos fűszernövény nagyüzemi termesztése alig néhány éve honosodott meg. Most munkálkodnak a termesztés teljes gépesítésének a megvalósításán. A mezőgazdasági nagyüzemekkel jó együttműködés alakult (kdi melynek köszönhetően az új fajták és a korszerű technológia mindjobban tért hódít — hangoztatja dr. Balázs Sándor. Számos kihelyezett kísérletünk van, amelynek az a célja, hogy fűszernövény terméseredményeit növeljék és a gépi betakarítást megvalósítsák. A nemesítők munkájának eredményeként az egy terület- egységre jutó terméseredmények évről évre növekednek, javul a minőség. Példa erre a tompái Kossuth Termelőszövetkezet, ahol paradicsomból hét év óta az országos átlagtermés több mint kétszeresét érik1 el. A gazdaság szakemberei szerint ebben jelentős szerepe van a Zöldségtermesztési Kutató Intézettel kialakult jó kapcsolatnak. K. S. Javaink mértéke • Meddig nyújtózzunk? A közmondásra hallgatva, ameddig a takarónk ér. De meddig ér a közös takaró, az átlagos takaró, amelyet a statisztikák jellemeznek? Némelyek lába jócskán kilóg alóla, másokat bőségesen befed. Ámde: ha Éviké japán kazettás magnót kapott ajándékba, szinte biztosra vehető, hogy hamarosan több osztálytársa hasonlót, lehetőleg kicsivel „különb” magnót mondhat magáénak születésnapjára, névnapjára, vagy más alkalomból. Mert otthon elmondta, hogy Évikének igazán... A gyerekek természetesen mindig elmondják. mit kapott a másik. .Nem feltétlenül számításból. A gyerekek többségének pontosan megmagyarázhatjuk Éviké papájának jobb anyagi helyzetét, kivagyiságát flancolásáti, a gyerek megérti. A bökkenő az. hogy a szülő nehezen nyugszik bele, lám azoknak erre is futja, márpedig semmivel sem „menőbbek”, igazán furcsa lenne, ha ők igen, mi pedig nem. Tehát, ha törik, ha szakad, a magnó meglesz. A kosztpénzből, a túlórából, a különmunkából, mindegy. Valahogyan. Mint ahogy a szomszédék spanyol útja. csináltatott cipője, emeletes-garázsos hétvégi háza mind olyan serkentő, hajtóerő, aminek szinte lehetetlen ellenállni. A beszélgetések egy része máris lökést ad. mert ugye így kezdődik: „Kinél varratéi? Építkezel? Milyen kocsid van?” Nem eleve rossz kérdések. Valóban öröm beszámolni minden gyarapodásról. A dicsekvés is gyarlóságaink közé tartozik. De mindez addig természetes, amíg a javak fajtája, nagysága nem válik mértékké. Mert. ha igen. ha elfogadjuk egyedüli értékmérőnek, akkor a szerzés vágyát kordában tartani alig tudjuk. És nemcsak a szerzésvágyat, hanem annak következményeit sem. 9 A közkeletű példák első csoportjába tartoznak: a zsíros kenyér vacsorákon spórolt autó. a kínosan borítékolt. háztartási pénz. hogy a maradékból azon az egy-két-három estén, amikor vendéget fogadunk, vagy vendégségbe megyünk „megmutassuk”. Mit és miért? Mert úgymond, attól nő a renoménk. Közben pedig észrevétlenül fogy napi .jókedvünk, ösz- szekeveredik a lényeges a lényegtelennel. a látszat a valósággal. Igaz a méltatlan versengés határait végül is megszabja pénztárcánk vastagsága. A versenyt. így egyesek nagyban űzhetik, mások kicsiben. Tény, Hogy ennek a vetélkedőnek csak azok köréből lehetnek résztvevői, akiknek nem a lét- fenntartás a gondjuk, akiknek a fizetéséből a legszükségesebbek kiegyenlítése után is maradt, örülhetünk is. ha mind többen vállalkozhatnak a javak összemérésére. mert van mit összemérni. És mégsincs kedvünk a méricské- lés láttán a derűre. A mindennapi kenyérszerzés félelmetes gondjától nem azért volt érdemes megszabadulni, hogy bárki emberi értékét a javak nagyságával határozhassák meg. Ez a mérték hamis, ezért az elismerését nem éri meg zsíros kenyeret vacsorázni. Azért sem. mert közben eltorzul a személyiség. És ez az eltorzulás tartozik a példák másik csoportjába. Ha manapság a munka ufápi programról faggatózunk, számos esetben hallhatunk olyan választ, hogy „maszek munkát vállalok, fusizom, túlórázom”. A munkaidő 12—14 órára nő, hozzá az utazás, az alvásra is alig marad idejük. Némelyiküknek lakásra, bútorra kell a pénz. Legyen meg minél előbb — az átmeneti időre szóló elszántság érthető, elfogadható. De hol a megállás? Amikor már telekre, kocsira és még mindig napi tizenkét órában ... • Félreértés ne essék, senki jogát nem vitatjuk a nagyobb keresetre. különösen azokét nem, akik a maguk erejét, egészségét, adják, azokét, akik az átlagosnál Inkább nehezebben, mint könnyebben „nyújtják takarójukat”. Ez nem irigység, nem megrovás. Csupán félreértés. A példa szólhatna a magánpraxist mindennapos végkimerülésig gyakorló orvosról, borravalót hajszoló taxisról, fusizó munkásról, sokakról, ha így jobban tetszik — sokunkról. Nem a harácsolókról. nem a törvénytelenül vagyonosodókról — azokkal a hatóságoknak lehet dolguk. Azokról nem áz „érted haragszom” indulatával kell szólni. A féltés ehelyütt „csupán” azért, hogy vajon megéri-e a plusz jövedelem a tétet? Megéri-e, no nem a lelki üdvösségünket — mindössze a művelődésünket, közösségi törekvéseinket, a gondtalan öröm perceit. Pusztán a’ gyarapodásért átalakítani életünket. kockáztatni egészséget, vagy akárcsak örömet, akárcsak a napfény élvezetét... Nem éri meg. Ez a fajta nyújtózkodás, kilógás a takaró alól, egészségtelen. Elfogadhatjuk-e a mindinkább divattá váló verseny rossz szabályait? Nem fogadhatjuk fel. A védekezés bonyolult.- összetett feladat, hiszen a versengés tudaiti mozgatóit kell megtalálnunk, rosszul értett elveket kell helyesen értepünk. • A védekezés akkorra lesz eredményes, amikor a „mid van” kérdésre mind többen sorolj ájc meggyőződéssel azokat az értékeinket, amelyek megmutatják, hogy szellemiekben, tudásban, alkotni vágyásban hová jutottunk, és milyen társadalmilag hasznos munkára vagyunk képesek. Amitől egyébként az „átlagtakaró” mind nagyobb nyújtózkodást enged meg — mindnyájunknak. M. D. talpig felöltöztetheti <i> »PMyT kisáruházában, Kalocsa I. István út 57. Rögzítettáras gyermekruházati cikkek forgalmazására kijelölt szaküzlet. í
