Petőfi Népe, 1974. április (29. évfolyam, 77-99. szám)

1974-04-24 / 94. szám

I 4 • PETŐFI NfiPE • 1974. Április 24. Másodszor is elnyerték a zászlót • Cslk Gabriella t Deák Sándorné • Holló Irén A Kecskeméti Baromfifeldol­gozó Vállalat Ifjúkommunistái által nemrég megtartott kedves, baráti hangulatú ünnepségen eszembe jutott Szarkáné Tóth Ilona KISZ-csúcstitkár egy évvel ezelőtti ígérete: „Minden igyeke­zetünkkel úgy dolgozunk, hogy jövőre is megtartsuk a KISZ Központi Bizottságának vörös vándorzászlaját, ezt a megtiszte­lő, szép kitüntetést...” S a mos­tani ünnepi taggyűlésen, kezében a másodszor is elnyert vörös vándorzászlóval, örömtől kipirult arccal ismét egy ígéretet tett: „Mindent megteszünk annak ér­dekében, hogy harmadszor is megkapjuk a zászlót, s így vég­leg nálunk maradjon a kitünte­tés ...” Eredmények, feladatok. Erről, vagyis a gyárban dolgozó ifjú­kommunisták hétköznapjairól, munkájukról, szórakozásukról be­szélgettünk Szarkáné Tóth Ilona KISZ-csúcslitkárral, Domokos Józsefné adminisztrátorral. Deák Sándorné műszaki rajzolóval, Holló Irén osztólyozóval és Cslk Gabriella könyvelővel. A húsprogram felett vállalt országos KISZ-védnökségbe a Kecskeméti Baromfifeldolgozó Vállalat .ifjúmunkásai is bekap­csolódtak. Szorgalmuknak, lelke, sedésünek, becsületes helytállá­suknak is köszönhető, hogy ta­valy a 3182 vagonnyl felvásárlá­si tervét a gyár 3708 vagonra tel­jesítette. Az elmúlt évben 1680 millió forint volt a termelési, ér­tékük. — Hét ifjúsági szocialista bri-. gád működik a gyárban — mond­ta a KISZ-csúcstitkár. — Minden év elején közösen megbeszéljük az ifjúsági kollektívák felajánlá­sait. Tavaly év elején is ezt tet­tük. Megállapodtunk abban, hogy, a korábbi évekhez viszonyítva tartalmasabb vállalásokat készí­tünk. Igazuk volt azoknak a fia­taloknak, akik szerint nem lehet egy szocialista kollektívának olyan felajánlása, hogy például 105 százalékra teljesíti a tervet. Ez semmitmondó, felszínes válla­lás. Mindenkinek kötelessége, hogy tudásának megfelelően dolgoz­zon. Ezért kapja a fizetését, s a prémiumot. Az ifjúsági brigádok a munka- és üzemszervezéssel, új technológiák bevezetésével, az önköltség csökkentésével kap­csolatban tettek vállalásokat. Nem kellett kétszer szólni, ha társadalmi munkára, kommunis­ta műszakra hívták őket. Pedig nagyon sokan a környező közsé­gekből járnak a megyeszékhelyre dolgozni, — Az elmúlt évben két kom­munista műszakot tartottunk — vette át a szót Domokos József­né. — A társadalmi munkáért kapott 13 ezer forint egy részét a VIT-alapra fizettük be. A má­sik részét iskolai szemléltető esz­közökre költöttük. Az Egy üzem — egy iskola elnevezésű akció keretében régóta patronáljuk a kecskeméti Petőfi Sándor Álta­lános Iskola tanulóit. Legutóbb pályaválasztási kiállítást rendez­tünk. Fényképekkel illusztrált tablókon mutattuk be a diákok­nak gyárunk termelési eredmé­nyeit, a szocialista brigádok munkáját, életét. És bemutattuk a fiatal újítóinkat is. Örömmel mondhatjuk el, hogy tavaly a 76 beadott újítás közül 45-öt a KISZ-esek készítettek. Az ifjú­kommunisták újitásai 140 ezer forint megtakarítást jelentettek a vállalatnak. A gyárban sokat fejlődött a KISZ szervezeti élete. Korábban egy KISZ-alapszervezet műkö­dött. A fiatalok azonban nehezen tudtak összeegyeztetni a szabad idejükét. srMkaM/plt az a tag­gyűlés, amelyen mind a 154-en részt vettek. Ezért úgy határoz­tak, hogy üzemrészenként kiilön- külön, öt alapszervezetet alakí­tanak. Az elmúlt évben nagy figyel­mét fordítottak a KISZ-oktatás megszervezésére. 1973-ban csak­nem százan jártak rendszeresen a Fáklyavivő körre, az ifjúsági előadássorozatra, a VIT-körre és az ifjú aktivisták fórumára. A KISZ-esek közül negyvennyol­cán általános, illetve középisko­lába járnak. Tízen főiskolán, egyetemen tanulnak tovább. A KISZ-esek politikai felké­szültségét példázza, hogy tavaly az ifjúsági szövetség ajánlására három fiatal, Tukacs Ferenc hű­tőszakmunkás, Marssó Tiborné csoportvezető és Szittyahegyi Imre autószerelő kapott párttag­sági könyvet. Művelődésről, szórakozásról be­szélgettünk. Kiderült, hogy na­gyon helyesen szevezik meg sza­bad idejük minél hasznosabb el­töltését. Nincs ifjúsági klubjuk, de nem panaszkodnak, követel­nek, tudják, erre egyelőre nincs lehetőség. A KISZ-szobában, vagy az ebédlőben tartják a klubdélutánokat, amelyeken szin­te minden alkalommal műsort ad a gyár Radnóti irodalmi szakkö­re. Szavalnak, énekelnek, iroda­lomról, zenéről beszélgetnek. Gyakran kirándulnak. Egymás szavába vágva idézték fel a legu_ többi közös túrát, a Lengyelor­szágban eltöltött kellemes napo­kat. Március 19-én délután zsúfo­lásig megtelt a gyár ebédlője. If­júsági parlamentre gyülekeztek a fiatalok, Csizmadia István igaz­gató számolt be az ifjúsági tör­vény végrehajtásáról. Kiderült, hegy a KISZ-esek példamutató helytállását sokféleképpen hono­rál jaa vállalat. Segítik a pálya­kezdőket, a fiatal anyákat,, ötven fillétreh ethelrk^azolmak'a ’fiata­loknak az órabérét, akik beirat­koznak a vállalat kétéves tan­folyamára. amelyen baromfiipari szakmunkásokat képeznek. A szakmunkás-bizonyítvány meg­szerzése után 1 forint 50 fillér­rel kapnak több órabért a fiata­lok. Létrehozták az úgynevezett gólyaüzemet, ahol a kismamák könnyebb munkát végeznek. A ; fiatalok lakásgondján is enyhít a gyár vezetősége. Az el­múlt évben kilenc 30 éven aluli fiatal kapott a vállalattól kamat­mentes kölcsönt lakásépítésre. A vörös vándorzászló átadásakor rendezett ünnepségen 30 ezer fo­rintot osztottak szét jutalomként a fiatalok között. Ifjúsági törvény: jogok és kö­telességek. A kettő aránya példa­mutató a Kecskeméti Baromfi- feldolgozó Vállalatnál, ahol jó munkahelyi légkörben dolgoznak az ifjúkommunisták. .Tárnái László iillWMiM ménnyel gazdagabban távozhat­tak a „hírős” városból. Megbízásuknak ezúton kívánok eleget tenni. Késik az intézkedés , ^ Petőfi Népe még tavaly aU^'«^iS^s számában közölte a Munkadíj munka nélkül? cí- mű sorainkat. Ebben szóvá tet- HK a lengyel gyártmányú gáztűzhelyeim csapjához szüksé- $e? m ,és a környékbeli műszaki üzletekben hiánycikknek számí­tó — csavargqmbot a DEGAZ bajai kirendeltségén kaptam meg, ahol nemcsak az érte járó ö&Szé- get számolták fel, de egy el nem végzett javítás költségét is meg- fizettették velem. Emiatt rekla­máltam ugyan, de az volt a vá­lasz: mivel áruértékesítéssel nem foglalkoznak, márpedig az én esetemben ez történt, így e meg­bízás teljesítésénél a munkadíjat Is számozniuk kell. A történtek után így fogalmaztam meg kér­déseimet: 1. Milyen jogon állapít meg munkadíjat égy szolgáltató vállalat akkor, ha nem végez semmiféle munkát? 2. Az illeté­kes kereskedelmi szervek miért nem gondoskodnak arról, hogy a forgalomban levő háztartási be­rendezésekhez nélkülözhetetlen alkatrészekből zavartalan legyen a megyei áruellátás? Panaszom nyilvánosságra hoza­tala óta hosszú hónapok teltek el, de még nem kaptam választ az illetékesektől, akik feltehetően az intézkedésükkel is adósak. De meddig? Görcs Tibor, Vaskút, Damjanich u. 98. Népszerű a patikamúzeum Néhány rég látott barátom tár­saságában kiadós sétát ^ettünk a minap Kecskeméten. Az ipari ne­gyedek és új városrészek megte­kintése után a Szabadság térre énceztümk, ahol a vendégek ér­deklődéssel szemlélték a szebb­nél szebb kirakatokat, a közöttük a gyógyszertári kirakat nyerte meg leginkább a tetszésüket. El­mondották, hogy tovatűnt év­tizedek gyógyszerészetének, fejlő­dését ilyen hűen tükröző, a kitű­nően rendszerezett anyagú, nyil­vános patikamúzeumot még egyetlen megyében sem találtak. Az értékes gyűjtemény láttán ar­ra következtettek; a gyógyszer­történeti kutatás avatott kezek­ben van Bács-Kiskunban. Majd arra kérek, tolmácsoljam őszinte köszönetüket mindazoknak, akik közreműködtek abban, hogy megnyílhatott ezen állandó kiál­lítás, amelyet megcsodálván él­Dr, Várnagy Mihály ny. tanár, Kecskemét Levelekből röviden Lukács Zoltán kecskeméti ol­vasónk arra hívja fel a figyel­met, hogy nincs megfelelően kö­rülkerítve a Széchenyi krt. 42— 44. sz. telken folyó nagyarányú építkezés, így azt délutánonként — a munkások távozása után — a gyerekek veszik birtokukba. A magas falakon és a felhasználás­ra váró betonelemeken ugrándoz­nak nem kis balesetveszély kö­zepette. Ezért is indokolt, hogy a kivitelező mielőbb gondoskod­jon a terület bekerítéséről. Fülöpszállás belterületének szé­lén, a Soltra vezető forgalmas műút közvetlen szomszédságában régóta gyarapodik egy bűzös'hul­ladékhalmaz — írja a községben lakó Kiss Sándorné. Majd közli, hogy a különféle helyi Üzemekből is rendszeresen szállítanak oda szemetet. A sok Himlőm nemcsak esztétikailag kellemetlen lát­vány, de élőbb-utóbb a közúti közlekedést lis akadályozhatja. El­szállítása, s a helyszín rendbe­tétele nem tűr halasztást! — zár­ja sorait olvasónk. Tudomány és gyakorlat A Zöldségtermesztési Kutató Intézet kapcsolata a termelőkkel A kecskeméti Zöldségtermesztési Kutató Intézet hírneve messze túljutott az ország határain. A világ minden számot­tevő, hasonló témával foglalkozó intézetével kapcsolatot tar­tanak az itteni kutatók. Keresik az együttműködési lehető­ségeket a hazai mezőgazdasági nagyüzemekkel, hogy a tudo­mány eredményei minél előbb gyümölcsözzenek a gyakor­latban. Az eddigi munkát számos új államilag elismert zöldségfajta fémjelzi A nemrég elhunyt dr. Mészöly Gyula, világhírű neme­sítő tevékenységének köszönhető­en. 12 új paradicsomfajta született. Ezenkívül két új uborka- és dinnyefajta is elismerést nyert. A januártól idecsatolt szentesi kutatóállomás munkatársai is több, a hagyományosnál előnyö­sebb tulajdonságú káposztafélé­vel dicsekedhetnek. Dr. Balázs Sándorral, a kecske­méti intézet igazgatójával arról beszélgetünk, hogy a szorgalmas kutatás nyomán létrejött új faj­tákat, a korszerű termesztési technológiákat miként terjesztik el a mezőgazdasági nagyüzemek­ben. — Az intézetnek több bázis­gazdasága van, ahol nagyüzemi környezetben próbáljuk ki a fajtákat. A paradicsomot például a Szikrai Állami Gazdaságban, a tompái Kossuth Termelőszö­vetkezetben. Az előbbi mezőgaz­dasági nagyüzemben kezdemé­nyezték azt az iparszerű terme­lési módszert, amelyhez mi sok segítséget adtunk. Ez a kapcsolat a kölcsönös előnyöket szolgálja. Nekünk is érdekünk, hogy megismerjük, miként viselkednek egyes faj­ták nagyüzemi körülmények kö­zött, másrészt a partnerek is tapasztalatokat nyernek arra vo- friatkozóan, hogy a következő években melyik paradicsomot termeljék jelentősebb területen. Ilyen együttműködés nemcsak a megye, hanem az ország más részein levő gazdaságokkal is kialakult, például a kocséri Üj Elet és a nagykőrösi Szabadság Termelőszövetkezettel. Megállapodást kötünk minden esztendőben vetőmagtermesztésre is. Természetesen az általunk ne­mesített zöldségfélék vetőmag­jának előállítására szól ez az együttműködés A magokat saját üzemünkben tisztítjuk, fémzá­roljuk. Az ország összes para- dicsommag-szükségletének 80 százalékát adjuk. A nálunk ne­mesített uborka-, dinnye- és triticalemagnak pedig 100 száza­lékát. Mind több mezőgazdasági üzem igényli a szaktanácsadást. A ve­téstől a betakarításig adunk szakmai támogatást. Jó a kap­csolatunk a kecskeméti, a békés­csabai, a paksi és a szigetvári kon­zervgyár bázisgazdaságaival. Különös részletezést igényel a fűszerpaprika, amellyel az inté­zet kalocsai osztálya foglalkozik. Szoros kapcsolatot alakított ki a Konzervipari Tröszttel. — E fontos fűszernövény nagy­üzemi termesztése alig néhány éve honosodott meg. Most mun­kálkodnak a termesztés teljes gépesítésének a megvalósításán. A mezőgazdasági nagyüzemekkel jó együttműködés alakult (kdi melynek köszönhetően az új faj­ták és a korszerű technológia mindjobban tért hódít — hangoz­tatja dr. Balázs Sándor. Számos kihelyezett kísérletünk van, amelynek az a célja, hogy fűszernövény terméseredményeit növeljék és a gépi betakarítást megvalósítsák. A nemesítők munkájának eredményeként az egy terület- egységre jutó terméseredmények évről évre növekednek, javul a minőség. Példa erre a tompái Kossuth Termelőszövetkezet, ahol paradicsomból hét év óta az or­szágos átlagtermés több mint kétszeresét érik1 el. A gazdaság szakemberei szerint ebben jelen­tős szerepe van a Zöldségter­mesztési Kutató Intézettel kiala­kult jó kapcsolatnak. K. S. Javaink mértéke • Meddig nyújtózzunk? A köz­mondásra hallgatva, ameddig a takarónk ér. De meddig ér a kö­zös takaró, az átlagos takaró, amelyet a statisztikák jellemez­nek? Némelyek lába jócskán ki­lóg alóla, másokat bőségesen be­fed. Ámde: ha Éviké japán kazettás magnót kapott ajándékba, szinte biztosra vehető, hogy hamarosan több osztálytársa hasonlót, lehe­tőleg kicsivel „különb” magnót mondhat magáénak születésnap­jára, névnapjára, vagy más alka­lomból. Mert otthon elmondta, hogy Évikének igazán... A gye­rekek természetesen mindig el­mondják. mit kapott a másik. .Nem feltétlenül számításból. A gyerekek többségének pontosan megmagyarázhatjuk Éviké papá­jának jobb anyagi helyzetét, ki­vagyiságát flancolásáti, a gyerek megérti. A bökkenő az. hogy a szülő nehezen nyugszik bele, lám azoknak erre is futja, márpedig semmivel sem „menőbbek”, iga­zán furcsa lenne, ha ők igen, mi pedig nem. Tehát, ha törik, ha szakad, a magnó meglesz. A kosztpénzből, a túlórából, a kü­lönmunkából, mindegy. Valaho­gyan. Mint ahogy a szomszédék spanyol útja. csináltatott cipője, emeletes-garázsos hétvégi háza mind olyan serkentő, hajtóerő, aminek szinte lehetetlen ellenáll­ni. A beszélgetések egy része máris lökést ad. mert ugye így kezdődik: „Kinél varratéi? Épít­kezel? Milyen kocsid van?” Nem eleve rossz kérdések. Valóban öröm beszámolni minden gyara­podásról. A dicsekvés is gyarló­ságaink közé tartozik. De mindez addig természetes, amíg a javak fajtája, nagysága nem válik mér­tékké. Mert. ha igen. ha elfogad­juk egyedüli értékmérőnek, akkor a szerzés vágyát kordában tar­tani alig tudjuk. És nemcsak a szerzésvágyat, hanem annak kö­vetkezményeit sem. 9 A közkeletű példák első cso­portjába tartoznak: a zsíros ke­nyér vacsorákon spórolt autó. a kínosan borítékolt. háztartási pénz. hogy a maradékból azon az egy-két-három estén, amikor ven­déget fogadunk, vagy vendégségbe megyünk „megmutassuk”. Mit és miért? Mert úgymond, attól nő a renoménk. Közben pedig észre­vétlenül fogy napi .jókedvünk, ösz- szekeveredik a lényeges a lényeg­telennel. a látszat a valósággal. Igaz a méltatlan versengés hatá­rait végül is megszabja pénztár­cánk vastagsága. A versenyt. így egyesek nagyban űzhetik, mások kicsiben. Tény, Hogy ennek a vetélkedő­nek csak azok köréből lehetnek résztvevői, akiknek nem a lét- fenntartás a gondjuk, akiknek a fizetéséből a legszükségesebbek kiegyenlítése után is maradt, örülhetünk is. ha mind többen vállalkozhatnak a javak összemé­résére. mert van mit összemérni. És mégsincs kedvünk a méricské- lés láttán a derűre. A mindenna­pi kenyérszerzés félelmetes gond­jától nem azért volt érdemes megszabadulni, hogy bárki embe­ri értékét a javak nagyságával határozhassák meg. Ez a mérték hamis, ezért az elismerését nem éri meg zsíros kenyeret vacso­rázni. Azért sem. mert közben eltor­zul a személyiség. És ez az eltor­zulás tartozik a példák másik csoportjába. Ha manapság a mun­ka ufápi programról faggatózunk, számos esetben hallhatunk olyan választ, hogy „maszek munkát vállalok, fusizom, túlórázom”. A munkaidő 12—14 órára nő, hozzá az utazás, az alvásra is alig ma­rad idejük. Némelyiküknek lakás­ra, bútorra kell a pénz. Legyen meg minél előbb — az átmeneti időre szóló elszántság érthető, el­fogadható. De hol a megállás? Amikor már telekre, kocsira és még mindig napi tizenkét órá­ban ... • Félreértés ne essék, senki jo­gát nem vitatjuk a nagyobb kere­setre. különösen azokét nem, akik a maguk erejét, egészségét, ad­ják, azokét, akik az átlagosnál In­kább nehezebben, mint könnyeb­ben „nyújtják takarójukat”. Ez nem irigység, nem megrovás. Csu­pán félreértés. A példa szólhat­na a magánpraxist mindennapos végkimerülésig gyakorló orvosról, borravalót hajszoló taxisról, fusi­zó munkásról, sokakról, ha így jobban tetszik — sokunkról. Nem a harácsolókról. nem a törvényte­lenül vagyonosodókról — azokkal a hatóságoknak lehet dolguk. Azokról nem áz „érted harag­szom” indulatával kell szólni. A féltés ehelyütt „csupán” azért, hogy vajon megéri-e a plusz jö­vedelem a tétet? Megéri-e, no nem a lelki üdvösségünket — mindössze a művelődésünket, közösségi törekvéseinket, a gond­talan öröm perceit. Pusztán a’ gyarapodásért átala­kítani életünket. kockáztatni egészséget, vagy akárcsak örömet, akárcsak a napfény élvezetét... Nem éri meg. Ez a fajta nyújtóz­kodás, kilógás a takaró alól, egészségtelen. Elfogadhatjuk-e a mindinkább divattá váló verseny rossz szabályait? Nem fogadhatjuk fel. A védeke­zés bonyolult.- összetett feladat, hiszen a versengés tudaiti mozga­tóit kell megtalálnunk, rosszul ér­tett elveket kell helyesen érte­pünk. • A védekezés akkorra lesz eredményes, amikor a „mid van” kérdésre mind többen sorolj ájc meggyőződéssel azokat az érté­keinket, amelyek megmutatják, hogy szellemiekben, tudásban, al­kotni vágyásban hová jutottunk, és milyen társadalmilag hasznos munkára vagyunk képesek. Amitől egyébként az „átlagta­karó” mind nagyobb nyújtózko­dást enged meg — mindnyájunk­nak. M. D. talpig felöltöztetheti <i> »PMyT kisáruházában, Kalocsa I. István út 57. Rögzítettáras gyermekruházati cikkek forgalmazására kijelölt szaküzlet. í

Next

/
Thumbnails
Contents