Petőfi Népe, 1974. április (29. évfolyam, 77-99. szám)
1974-04-21 / 92. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1974. április 21. Politizálni mindig és mindenütt... még egyszer a kéttemplom közről A megye 51 helységében működik községi csúcs- vezetőség. A párt e helyi, a demokratikus centralizmus elve alapján működő szervei felelősek a párt politikájának, egy-egy községet érintő, hatékony végrehajtásáért, a párt vezető szerepének érvényesítéséért, a község társadalmi, politikai életének irányításáért.. Áz említett 51 községben együttesen 184 pártalapszervezetet, tehát több ezer kom-r munista munkáját közvetlenül a csúcsvezetőségek irányítják. Ennek jelentőségét pedig nem utolsósorban az adja meg, hogy a párt tagjai nem általában, hanem az alapszervezetek működési területe szerint differenciáltan, következésképpen hatékonyabban szolgálhatják ugyanazt a célt: a párt politikájának helyi megvalósulását. A község párlirányitásának megannyi tennivalója között rendkívül fontos helyet foglalnak el a csúcsvezetőség munkájában a pártélet mozgalmi tennivalói. Például á párttagság egészének bevonása a helyi politika formálásába és végrehajtásában. Miként történik ez? E ugyancsak sokrétű munkából egyetlen mozzanatra kinál villanásnyi betekintést az alábbi példa. Pálmonostora község csúcsvezetősége legutóbbi ülésén a helyi termelőszövetkezet múlt évi gazdálkodásáról és az idei feladatairól tárgyalt. E témának a tsz pártszervezete számára alighanem az egyik legfontosabb tanulságát hozza szóba Magony József. a községi csúcsvezetőség titkára: —..A politizálás, ez sajnos, még elég gyenge pontunk. Ott volt például a termelőszövetkezeti közgyűlés, amelyen nem hallatta a szavát egyetlen párttag, sem. Pedig a tsz eredményei nagyon jók. — Szerintem ezért nem szólalt fel senki, mert előtte a taggyűlésen már elmondták véleményüket az elvtársak — jegyzi meg Papp Lajos, a tsz pártszervezetének titkára. — Magunk között politizálni, ez bizony kevés... — folytatja ismét Magony József. — A légkört lehetett volna és kell is befolyásolni. A politizálásról mi soha és sehol nem mondhatunk le. Te is tudod, előfordult, hogy az emberek más tsz-t emlegettek, mondván: bezzeg ott többet fizettek. Pedig az a gazdaság gyengébb, a fejlesztési alapja terhére osztott valamivel többet. Sajnos, az emberek nem mindig ■néznek a lényeg mögé. Ezt megmagyarázni nekünk, jelen esetben a tsz pártszervezete tagjainak kell. Meggyőző érvekben ném ^szűkölködünk, ■•Mennyi t&s&a tSfeweztJévi fejlesetésii «lapja? ~n kérdezi hirtelen a csúcstitkár Papp elvtárstól. S a tsz-párttitkár máris sorolja: a közös gazdaság több mint 9 millió forintot tartalékolt fejlesztési célokra. Hogy konkrétan milyen fejlesztésekre? Íme a legjelentősebbek: befejezik és a nyári nagy munkák ideién már működtetni kívánják a 150 személyes üzemi konyhát. S itt Papp Lajos magyarázólag hozzáfűzi: — Ez nagyon kellett. Nemcsak azért, mert a tagság körében megvolt rá az igény. Azért is, mert javulnak a qnunkakörülmé- nyek, s a gazdaságosabb termelést is elősegíti az új üzemi konyha. Gyakran előfordult edA várostervezés fóruma Formálódik a szabad tartásos Istálló ikerpárja. 9 Tető alatt az üzemi konyha. dig, hogy például a traktoros a határból géppel ment el haza ebédelni. Bizonyos, hogy ez a létesítményünk pár év alatt „behozza" magát. A tekintélyes fejlesztési alap további jelentős hányadát a meglevő 2501 férőhelyes, szabadtartá- sos marhaistálló ikerpárjának megépítésére költik. Az összesen 1500-as szarvasmarha-állományukból 400 darabot tavaly vásároltak, ezeknek kell a hely. Aztán a 2-es majorban is felújításra szorul a tehenészeti telep. Ugyanott egy .korszerű borjúmé velőt' is< felépítenek. És ami ugyancsak nem mellékes, korszer rű gépek beszerzésére is gondolni kellett, amikor a fejlesztési alapot tartalékolták. Lám, a tsz' párttitkára annyira belelendült, hogy szinte lelkesülten sorolja: — Nagyon tisztes az idei szociális alapunk is. Erre a célra 350 ezer forintunk van. Míg tavaly a 300 nyugdíjasunk járadékát differenciáltan összesen 30 ezer forinttal tudtuk kiegészíteni, az idén ennek kb. a tízszeresére futja erőnkből. Vagy : a tanyavillamositást az érdekelt tagonként négy-négy ezer forinttal segítette a szövetkezet. Az aranyhegyi település jó ivóvízzel való ellátásához, egy (Tóth Sándor felvételei.) artézi kút fúrásához 100 ezer forinttal járult hozzá a közös. A tanyavillamosítást továbbra is segítjük. Ebben nagyon egybevágóak az egyéni, a csoport- és a társadalmi érdekek. Csak egy példa rá. hogy a tanyavillamosítás haszna miben jelentkezik. Tavaly a háztájiban előállított és a tsz útján értékesített árumeay- nyiség — 2200 sertés. 80 hízómarha és 5600 hektoliter tej — értéke meghaladta a 10 millió forintot ... Itt tartott a beszédes tények felsorolásában a tsz-párttitkár, amikor ■ Magony '‘József1 ismét' a lényegre terelte■ vissaai a szót: .... — Mindazok, amit Papp elvtárs elmondott, tények. Kézenfekvő példatára a meggyőző és lelkesítő érveknek, amelyekről vétek lenne a tsz kommunistáinak el- feledkezniök a napi politizálás során. De hogy e tekintetben is hatékonyabb legyen a munkánk, a pártoktatásban szeretnénk határozottabban előbbre lépni. Terveink a következő évadra már formálódnak. Az esti egyetem Kiskunfélegyházára kihelyezett tagozatán várhatóan hatan kapcsolódnak be a tsz-ben szervezendő alapfokú tanfolyamon pedig mintegy 15—20 elvtársunk beis-, kolázására gondolunk... Perny Irén FELICE CHILANTI HÁROM ZÁSZLÓT SALVATORE , í „GIU LIÁN ÓNAK (15.) Giuliano majdnemhogy gazdag volt. Csapatkapitányai is tekintélyes összegeket, gyűjtöttek. Megengedte nekik, hogy a saját szakállukra is dolgozzanak. Cu- cinella például megint rabolt, és állatokat lopott: a Roano-birtokon elfoglalt egy tanyát, és ott ütötte föl székhelyét. Barátnőjének Palermóban bérelt lakást, és gyakran látogatta. Badalamenti tévedhetetlen tűzszerész lett, az ő feladata volt a bandában a robbanószerkezetek készítése. Emberrablásokban is részt vett, és tekintélyes pénzt szedett össze. ■ Terranova és Mannino Trapani környékén működött, Ferreri pedig Álcáméban. Candela, Passatem.jrr>, Palma Abbate csempész- kedéssel foglalkozott; halászhajónak álcázott motorcsónakokkal szállították az árut. Giuliano természetesen kicsit mindegyikük munkáját irányította, és mindegyik műveletből járt néki részesedés. 1947 elején kísérelte meg legnagyobb üzletét. Minden részletet alaposan tanulmányozott, gondosan választotta meg emberét, az akció taktikáját. Az á'ldozat egy bank elnöke volt, félénk, zárkózott ember, akit egyébként itt „kormányfőtanácsosnak” fogunk nevezni. A taktikát a hallgatásra alapozta. Mindennek a magasabb körökben kell lezajlania, újságok, ügyvédek, maffiások nélkül. Tudni kell, , hogy a kiszemelt bank az állam tulajdona volt. Röviden : Giuliano az Olasz Köztársaságot akarta megzsarolni, rávenni, hogy rettenetes összeget fizessen ki, amellyel aztán „egzisztenciát teremthet magának” — távol Szicíliától, távol Olaszországtól. Egyik esté későn Giuliano géppisztollyal és bombákkal felfegyverzett két embere csöngetett be a kormányfőtanácsos villájába. Amikor kinyílt az ajtó, előre- szegzett fegyverrel • rontottak a szobákba. A kormányfőtanácsos éppen lefekvéshez készülődött. Felesége már ágyban volt, a lányok épp a hímzésüket; rakták el. Amikor a ház ura rájött, hogy miről van szó, dolgozószobájába vezette a két banditát, pénzt, ékszereket meg egy font sterlinges ládikót vett ki a páncélszekrényből, és felszólította a banditákat, „Nyitott szemmel a Kéttemplom közben” címmel lapunk február 24-i számában a megyeszékhely leendő üzletutcájának, az „öregtemplom” és a Ferenc-ren- di kolostor építészeti együttesének önálló bemutatása mellett foglaltunk állást. Sürgettük, hogy a középkori erődítmény szerepét betöltő lőtoronv elől bontsák le az elmúlt század végén épült eklektikus házacskát, mert ennyi áldozatot érdemes hozni: „városképi értékek megmentéséről, van szó. történelmi leneseink megbecsüléséről.” A házacskát azóta lebontották és több olyan levél érkezett a szerkesztőségünkbe, amelyben olvasóink jelzik, hogy nem tudják az intézkedés okait, mások — szintén a térvek ismeretének hiányában — arról panaszkodtak, hogy eltűnik az utca. Sárközy István gimnáziumi tanár levelében arról írt. hogy a lebontott épület egyáltalán nem rontotta az utca összképét, hanem összekapcsolta a műemlékegyüttest az épületsorral; jelenleg a helyén csupasz tűz- fal tátong, belátni az iskola gazdasági udvarára; hogy az elektromos biztosító szekrényt nem a megfelelő helyre tették. Olvasónk kifejezi azt a kívánságát, hogy a várostervezés nagyobb nyilvánosságot érdemelne, hisz minden, ami nálunk épül. azt a lakosság használja: ismerni kellene a terveket. Ezzel teljesen egyetértünk, ezért felkértük dr. Mező Mihályt, a Kecskeméti Városi Tanács általános elnökhelyettesét. Kerényi Józsefet, a Bács megyei Tervező Vállalat főépítészét, hogy válaszoljanak olvasóinknak, ismertessék a terveket, elgondolásokat. Az ilyen és hasonló eszmecseréknek mindig is szívesen adtunk helyet lapunkban. lásfoglalásokból bizony a megvalósítás során többletmunkák is származtak. Érthető, hogy a közvélemény. de a város vezetői is az üzletek gyorsabb kialakítását sürgetik. Sárközi István olvasó észrevételeit még akkor is jogosnak tartom, ha a barátok temploma körüli bontások és a régészeti feltárás új helyzetet teremtett. Ugyanis, már két évvel ezelőtt el kellett volna dönteni azt, hogy a toronyhoz kapcsolódó úgynevezett köpenyépületnek mi legyen a sorsa. A márciusig gyűrűző vitát a Műemléki Felügyelőség zárta le azzal, hogy az építmény- rész lebontását engedélyezte. Reméljük. a tervezők által ígért építészeti értékek tovább gazdagítják és szépítik majd városunkat.” ' Nem vitatja senki sem, hogy a Kéttemplom közi átalakítási munkák, tervezési és más okok miatt elhúzódtak. A lakosság pedig nem ismeri azokat a terveket, amelyek ha megvalósulnak, bizonyára mindenkinek örömet szereznek. Kerényi József főépítész, a tervek alkotója így vélekedik: „A levél tanulsága egyértelmű. A gyorsuló világban igényeljük, féltjük emberi környezetünket. A tájékozatlan, vagy a tévesen tájékoztatott szemlélő természetesen nem látja világosan, hogy mi miért történik. Ezért támogatom Sárközi István javaslatát: adjunk fórumot az emberek véleményének. hiszen értük tervezünk. (A megépülő kecskeméti tudomány és technika háza bizonyára szívesen ad maid otthont az ilyen eszmecseréknek.) Elsőként talán azt kell tisztázni, hogy miért volt szükséges a toronyhoz kapcsolódó egyemeletes épület lebontása? Ezt. az Országos Műemléki Felügyelőség engedélyezte; egyetértésben a megyei és városi tanács vezetőivel. (A döntés alapja a szélességével. Ide nagyon szép kiülő terasz tervezhető. A Sárközi István által említett elektromos elosztó és biztositószekrény elhelyezésére alternatív terv készült. A jelenlegi elhelyezés, ideiglenes. A ragadványépület lebontásának szükségességéről csak as alábbiak ismeretében lehet beszélni. A tömbben, amelyet a Kéttemplom köz oszt két részre; egymás mellett található a középkor és a barokk emléke: lőtorony, Fe- renc-rendi' kolostor, klasszicizáló ókollégium. (Az utóbbinak a következő években kép. és szobortárként való hasznosítása nagyszerű döntés volt.) Az eklektikus Kéttemplom köz és környezetében a szecesszió kiemelkedő magyar alkotásai — a városháza és az Új- kollégium — a középkortól a napjainkig tartó valóságos műDr. Mező Mihálv levelében a következőket írja: „A város lakosságának és a tanács vezetőinek a nvomda elköltözése után teljesülhetett az a kívánsága, hogy megkezdődjön az üzletutca kialakítása. A terveket az Országos Műemléki Felügyelőséggel egyeztettük. de a leendő Kodály-inté- zet végleges építési tervei csak márciusra készültek el. A gyakori, egymásnak is ellentmondó álmegyei tanács végrehajtó bizottságának ülése volt. amelyen a műemlékvédelemmel foglalkoztak.) A lebontott épület és a tátongó tűzfalak mögött a város egyetlen középkori lőtornya rejtőzik. (Igaz,» a befalazott és elvakolt lőrésrendszer még csak a torony belső oldalán látható.) Az eredeti formában helyreállítandó lőtoronv és a földszintes épület közötti tér mérete azonos az utca hogy vigyenek el mindent, amit akarnak. — Köszönjük, kegyelmes uram,, de mi nem akarunk semmit, nem vagyunk felhatalmazva semmire. Csak a vendégszeretetét akarjuk igénybe venni — mondta az egyik. Más magyarázatot nem adtak. Kértek egy tábori ágyat meg egy kis vizet; Giuliano két embere némán és'ijesztő hideg fegyelme- zetten engedelmeskedett a főnök parancsainak. Megkérték a kormány főtanácsost: hadd kutassák át az egész házat; minden szobát gondosan átvizsgáltak. Aztán egyikük lefeküdt a tábori ágyra, amelyet a bankelnök cselédsége készített ki -az előszobába, a másik bandita pedig célzásra emelt géppisztolyával elhelyezkedett a folyosón, ahol minden ajtót szemmel tarthatott. Azon az éjszakán senki se tudott aludni, csak a két bandita, akik háromóránként váltották egymást. Reggel a kormányfőtanácsos megkérdezte: most mit akarnak? — Mi semmit se tudunk — hangzott a válasz — mi szolgálatunk holnap éjfélkor lejár. — És aztán? Semmi válasz. Az elkeseredett és rémült bankár hiába kért- követelt kétségbeesetten magyarázatot. ök nem tudnak semmit. Csak azt, hogy holnap éjfélkor vérfürdő lesz itt — hacsak ellenparancs nem érkezük. így mondták. Ha nem jön ellenparancs, akkor az egész családot kiirtják. Egyébként, mondták, a kormányfőtanácsos elmehet hivatalába, az élet éppúgy megy tovább, mint máskor, mint más nappalokon és éjszakákon. Giuliano megtette az első lépést. Kihallgatást kért a monrea- lei püspöktől, akit jól ismert. És a püspöknek elmondta tervét: igen, néhány száz milliót akar kapni az állami banktól, aztán eltűnik, családjának itt hagy egy tésztagyárat; a tömérdek pénzre azért van szüksége, mert valahol le akar telepedni,- Dél-Ameriká- ban, vagy Észak-Amerikában akar „becsületes” munkát végezni. Egyszóval: tőkét akart. Elmagyarázta, hogy a bankelnök házát már ellenőrzés alatt tartja, és a kormányfőtanácsosnak két nap áll rendelkezésére, hogy kifizesse a pénzt. Ellenkező esetben vérfürdőt rendez. A püspök kért, könyörgött, tanácsokat osztogatott és ítélkezett, Giuliano azonban rá se hederített. Így hát amikor a kormányfőtanácsos reggel beért hivatalába, ott találta a főpapot. Hogyan vonhatna el egy állami bank elnöke ekkora összeget a napi üzletmenetből? És különben is, nyilván nem javasolhatja a kormánynak, hogy tárgyaljon Giullanóval, hajoljon meg a gonosztevő akarata előtt. Kínos találkozások, titkos megbeszélések és tanácskozások napja volt ez. Csak késő este ajánlotta föl „valaki” a közbenjárását. Régi' gengszter volt, sok év és sok bűn nyomta a vállát, nemrég' tért haza Bronxból. Persze nem a maga kezdeményezésére lépett működésbe, nem is saját tervét akarta végrehajtani. Csak eszköz volt Crozza Balek, az amerikai maffia titokzatos vezérének kezében. Magától értetődik: amikor ilyen ügyben tárgyal valaki, akkor rendelkeznie kell bizonyos erőkkel, azaz pisztolyokkal, bérgyilkosokkal. Es a vén rókának voltak ilyen erői. Ha nyíltan kellete volna összecsapnia Giulianóval, akkor valószínűleg a rövidebbet húzza' ám volt őneki pártfogója, sőt Crozza Black „biztosította” is. A sokat próbált gengszter átvett a kormányfőtanácsostól némi pénzt, korántsem annyit persze, ameny- nyit Giuliano kért, körülbelül a tizedét, aztán maga ment vele a monteleprei bandavezérhez, a püspök villájába, amely ebben az évszakban üresen állt. És itt, ezen a találkozáson ismerte meg Giuliano Crozza Black tervét. A pénz, amelyet a hétpróbás gengszter átadott neki, elég volt arra, hogy alapítson egy malmot, tésztagyárral, egy kis vidéki üzemet. Ám ahhoz, hogy annyi pénzt kaphasson, amennyit követelt — hogy számottevő anyagiakkal vándorolhasson ki —, még valamit meg kell tennie Giulianónak: újra zászlót kell ragadnia. Az öreg gengszter lassan beszélt, minden szót alaposan megrágott. Ha Giuliano nem fogadja el ,a javaslatot, mondta, akkor anyját és testvéreit még ma éjjel kinyírják. A monteleprei házat már körülvették az,öreg ame- rikás bérgyilkosai, A HARMADIK ZÁSZLÓ: AZ AMERIKAI FASIZMUS 20. Giuliano belement aiz alkuba. És ebben a pillanatban, ezzel az alkuval kezdődött a banda történetének legvéresebb korszaka. A harmadik zászlóval a biztos kivándorlást ajánlották föl Giulianónak. tetemes anyagiakkal; ha átér az óceánon, megválaszthatja további sorsát: a gazdag polgár békés, biztonságos életét, vagy parancsnoki posztot az amerikai és a kanadai alvilágban. (Folytatjuk.) 1' 4L 9 A toronytér belsejében kulcslyuk alakú Iőrést találtak. amely Magyarországon ritka középkori építészeti megoldásnak számít. 9 A Kéttemplom köz átalakításának tervmakettje. emlékegyüttes: a város építészet- történetének teljes, szabadtéri tankönyve. Ennek az együttesnek' pótolhatatlan része a most már kibontott saroktorony, amely a városnak egyedülálló történelmi értéke. Bemutatásával egy új, nyolcvan éve nem sejtett műemlékegyüttessel gazdagodunk majd. (Az öregtemplom és a Ferenc- rendi kolostor összetartozó épületegyüttes volt. és úgy látható megint.) Ennek az volt az ára, hogy a 2. 70 méter széles egyemeletes épületet lebontották. Megérte? A tér. a modellfotón látható nyeregtetővel zárt lesz; vizuálisan szétválasztja az eklektikát és a középkori hangulatot; az utca is és a tér is építészetileg egységes marad. Kevesek előtt ismert az az elképzelés, amely minden bizonnyal megvalósulhat, hogy egy sétány az Ókollégium kapujától átvág a szobor- és kőtárrá kialakított, parkosított udvaron és a jelenlegi tornaterem árkádosításával kapcsolódik1 a torony előtti térhez. A sétány folytatódna az egykori kolostor és a rendőrség kapuja között. A zeneiskola Udvarán parkot lehetne kialakítani, mert az ott meredező kémény és a szénhegyek a gázkazánház felépülése után eltűnnek majd. A zavaró támfalat lépcsőssé lehetne átalakítani nézőtérré. Itt sportrendezvényeket és szabadtéri koncerteket lehetne tartani. Az épület lebontásával kapcsolatos lehetőségek és feladatok töredékéről írtunk csak. de a várható eredmény mindenképpen több. mint az érte hozott áldozat.” Mindannyian reméljük, hogy az értékes elképzelések megvalósulnak. Befejezésül még elmondhatjuk azt is. hogy a megyei és a városi tanács illetékeseiből, valamint a tervező vállalat építészeiből bizottság alakulta amelynek az a feladata, hogy az ilyen és hasonló várostervezéssel kapcsolatos döntésekben véleményt nyilvánítson, ajánlásokat tegyen. Ha a Kéttemplom közben és a Kossuth téren folyó ásatások eredményre vezetnek, kialakítható lesz egy középkori romkert, történelmünkkel élhetünk együtt: ez igazi értékmentés, emberhez, társadalomhoz méltó feladat és tett. Ezért szívesen hozunk áldozatokat. Csaté Károly
