Petőfi Népe, 1974. április (29. évfolyam, 77-99. szám)
1974-04-20 / 91. szám
1974. április 29. • PETŐFI NEPE • * csillag a hajtókán Vörös Marika kedves, előzékeny, figyelmes. Marika tíz órája talpon»van. Tóth Mária jegykezelő zubbonyán vörös csillag jelzi, hogy élen jár a munkában, példamutatóan dolgozik. A Tiszakécske—Kecskemét autóbuszjáraton jól ismerik és tisztelik az utasok. Hangos szavát sohase hallották, sohase lépett föl hatóságként, tekintélye mégis vitathatatlan. Következetes, kulturált magatartással szerzett megbecsülést önmagának és az egyenruhának. „SALUTON KARA AMIKO!“ Beszélgetés az eszperantóról • Bálint István és Szlanka Tamás titkárok nézegetik az eszperantisták folyóiratát. (Pásztor Zoltán felvétele.) Hajnali négykor csörög a vekker a ttszakécskei albérleti szobában. Korán indul az első járat. Marika rosszul érezné magát, ha nem ápoltan. csinosan jelenne meg munkahelyén. Más a légkör a reggeli, a déli és az esti buszokon. vasárnap és piaci napokon, ha süt a nap, vagy amikor ólmos- szürke felhők cammognak kifogyhatatlan menetben. A jó kalauznak alkalmazkodnia kell az utasok változó hangulatához. Tóth Mária a 9-es számú Volán Vállalat dolgozója jó kalauz. Lenne oka morcosságra, bosz- szankodásra: nehéz a szolgálat. Este két-háromezer forintot számol le. több száz eladott jegy árát. Ki tudja hányszor nyúlt a vállán függő táskájába; hányszor csattant a lyukasztó. Az egyik jegyfajta érvényesítéséhez tíz tnozdu- lat szükséges. Utazni jó, de nem reggeltől—estig, zsúfolt kocsiban, kánikulában. Nagy utat tesz meg évente Tóth Marika, ezzel a fáradsággal megkerülhetné a Földet. Átvitt értelemben nagyobb utat tett meg. amíg ide eljutott: az egy KENDŐZETLENÜL Ön előkelő? esztendeje kiérdemelt kitüntetéshez. a korszerű életmódhoz, a mindennapjait megszépítő műveltséghez. 1968-ig Békésszentandráson éli, egyik rokona csalta Kecskemétre. Betanított munkás volt. Jól érezte magát, csak többre vágyott és a pénz is kevés... Házigazdáitól kapta az ötletet, biztatást: jelentkezzen kalauznak. Nem bánta meg. hogy megfogadta a tanácsot. S nehéz beosztás ellenére szakított időt a tanulásra. Szakmai tanfolyamot végzett és középiskolába iár. A város számára elsősorban kulturálódási lehetőségeket jelent. Gyorsan megtalálta az utat a megyei könyvtárhoz. És a könyvesbolthoz. Gyűjteménye már kétszáz kötetes. Hajdanán ennyiből válogathattak kis falusi könyvtárak olvasói. Nagy elfoglaltsága közben szakít időt a jó könyvek népszerűsítésére. Terjesztőként a szorgalom és a pontosság jellemzi. Színházba is eljutott néhányszor, noha a rendszeres korai kelés és a rossz éjszakai közlekedés miatt kevesebb- szer mint szeretne. Aktív tagja a vállalati KISZ-szervezetnek, általában fogékonyan ügyel a változó világra. Kecskeméten és Tiszakécskén valóban magasabb színvonalon él, mint korábban a tisztántúli faluban. Növekedett a keresete, tudása. tágult látóköre. Élni akar és tud azokkal a javakkal, melyeket a közösségi társadalom kínál Tóth Máriának, ki indokolt büszkeséggel viseli hajtókáján „az ember vörös csillagát”. Rászolgált munkájával. magatartásával. Ha ideje engedi ki-kipillant az elsuhanó tájra, a megyeszékhelytől a Tiszáig nyújtózó rónaságra. Mindig észrevesz valami újat, mindig talál örvendezni valót. Ügy örül utasai boldogulásának, mint saját sikereinek. Az elsők között gratulált a szakmunkás- vizsgáról. érettségiről hazafelé tartó fiataloknak, üdülésből érkező parasztemberek is neki mondhatták el először élményeiket. H. N. „A világon több ezer nyelv van, s a kivételes adottságú ember is ezeknek csak elenyésző töredékét képes megismerni. Micsoda áldás volna, ha a legnagyobb kincs, az anyanyelv mellett ki-ki egy, minden ember számára azonos és könnyen elsajátítható idegen nyelvet ismerne, és általa közvetlenül érintkezhetnék bármely embertársával! S e célnak megfelelő nyelv van: az eszperantó, az emberi szellemnek egyik legjelentősebb alkotása. Átlátszó, logikus felépítésű, bárki számára könnyen elsajátítható, mégis minden emberi gondolat és érzelem kifejezésére alkalmas, erőtől duzzadó nyelv.” Bárczi Géza nyelvtudós mondatait idéztük fentebb — a világnyelv melletti egyértelmű kiállás bizonyítékaként. A napokban felkerestük a Magyar Eszperantó Szövetség 5. számú területi bizottságának vezetőit; Szlanka Tamás titkárral és Bálint István szervező titkárral beszélgettünk a Bács-Kiskun megyei bizottság munkájától. □ □ □ — Amióta Zámenhof lengyel mérnök megszerkesztette, megalkotta ezt a különös és egyedülálló mesterséges nyelvet, azóta ugyancsak elterjedt a világban. Mondhatnánk néhány adatot ezzel kapcsolatban ? — Néhány tény jól mutatja a világméretű elterjedést. Havonta . több mint száz eszperantó nyelvű újság és folyóirat lát napvilágot; eddig nyolcvanöt nyelven kétezer nyelvkönyv jelent meg a különböző országokban: húsz ország huszonöt rádióállomása rendszeresen ad műsort ezen a nyelven: ezer városban használják idegenforgalmi tájékoztatásra a/, eszperantót: a mai napig negyvenezernél több könyvet írtak ezen a nyelven. — Bács-Kiskun megyében hászavak bő választékai képezhetők — és így tovább. — Mennyi idő alatt lehet megtanulni? — kérdezem a titkárokat — Egy közepes képességű ember fél év alatt könnyedén elsajátíthatja. olyan fokon, hogy értekezleten például felszólalhat, s megérthet mindent, ami ott elhangzik. — A tagoknak van alkalmuk szervezetten is gyakorolni, erősíteni a nyelvtudást? — Klubesteket, felolvasásokat szervezünk; rendszeres időközönként összejövünk, társalgunk, nézegetjük együtt a lapokat, olvasgatunk; van elég alkalom a gyakorlásra. (Amikor e sorokat írom, eszembe jut Karinthy Frigyes egyik Ida írása az eszperantóról. Van ebben néhány olyan sor, amelyet „ínycsiklandozónak” ide írhatok olvasóinknak: „Eszperantó társaegyes népek irodalmát eszperantóra; ez eléggé köztudott. — A világirodalomnak nincsen olyan valamire való alkotója, akinek sorait ma már ne lehetne olvasni e világnyelven. Dante, Goethe, Shakespeare épp úgy közkinccsé vált napjainkra ily módon is, mint akár Tolsztoj, vagy Hemingway. — S a magyar írók művei? — Gárdonyi, Karinthy, Jókai, s a többi klasszikus megjelent eszperantóul; s a mai irodalomból is sok-sok mű;;például Sánta Ferenc. Fekete István. — Vannak, akik eredeti eszperantó irodalmi alkotást hoznak létre? — Az angol William Aula, s a magyar Baghy Gyula, s Bálint Gábor, többek között. De szép számmal akadnak mások- is, a múltban, s a jelenben. □ □ □ Tóth Marika szépen ívelő sorsán tűnődve József Attila szép szavai jutnak eszembe: ,,A tömeggel együtt majd felszállt!” A fiatal kalauz szereti és érti a nagy proletárköltő verseit. Április 21 : időközi választások Az olcsó reklámfogásoktól — mint mindenkinek — nekem is borsódzik a hátam, szégyenkezem! Többre vagyunk képesek! A Hungária Szálloda és Éttermi Vállalat színes, 16 oldalas prospektust adott ki a bugaci csárdáról. „Amikor Edward, az egykori walesi herceg, akit később VIII. Edward néven királlyá koronáztak, — a harmincas években európai körútja során Magyarországra is ellátogatott — új fogalommal ismertette meg a világot,” És folytatódik a szöveg: „Elöljáróban tudni kell, hogy a walesi herceg — az arbiter ele- gantiarum (divatkirály, a szerk.) — írja a prospektus — az európai divatnak szinte korlátlan ura és irányítója volt.” Majd: „S az új, a herceg felfedezettje, á magyar barackpálinka, a -fütyülős báráck« volt.” Ha barackot iszol oly előkelő vagy mint a walesi herceg; mily hálásak és büszkék vagyunk erre a királyra1? Ennél a reklámfogásnál már csak a félrevezetés a rosszabb eszköz: ugyanis még senki sem tudta bebizonyítani, hogy a harmincas években Magyarországra látogatott Edward megpihent a bugaci csárdában. Ezt azért bele kellett írni azt is, hogy: „... a pusztai élet ezen a kis területen ma is úgy folyik, mint évszázadokkal ezelőtt”. Igen. Az előkelő walesi herceg is odalátogatott. Látogass oda te is mert különben nem vagy divatos, nem vagy igazán előkelő, csak ha a „fütyülős báráck”-ot iszol! A harmincas években is ezt tették, és ezt kell tenni most is!? No nem! Ennyire nem vagyunk valuta-éhesek, ennyire nem akarunk meggazdagodni az idegenforgalomból, s különben is nálunk törvény tiltja, hogy reklámcélokra valótlanságot használjanak fel. és királyi példaképeket. F.gy másik prospektust a kecskeméti Kéttemplom közben megnyílt új borozóban kaptam. A Kunbajai Állami Gazdaság ime, így reklámozza termékeit: „Nem igazán előkelő a terített asztal kitűnő kunbajai borok nélkül. — ezt mindenki tudja." Én nem tudtam: a kollégáim sem, az ismerőseim sem és nem is akarjuk tudni, hogy egy bortól előkelőek leszünk magunk, vagy asztalunk. Ugyanis a bor van értünk és nem fordítva! És mit kell tudni a kunbajai leánykáról? „Ez a bohém barátnő, ez a vígkedélyű, hajlékony-mozgékony jópajtás, rangos kíséretet biztosit, az előételektől a gyümölcsfélékig bezárólag a föld és a tenger minden adományának.” No, ehhez nem kell magyarázat! Ez nevetséges, tartalmilag, nyelvtanilag, és mindenféle szempontból. Ez oly messze van a reklámtól, mint az előbb említett bugaci csárda Kunbajától. Javasoljuk az illetékeseknek, hogy a magyar idegenforgalomnak, és a kunbajai boroknak igazán akkor tesznek jót, ha ezeket a prospektusokat eltüntetik, mert emberek kezébe egyik sem való. Csató Károly Mint ismeretes, a Népköztársaság Elnöki Tanácsa április 21-re időközi választást tűzött ki egy országgyűlési képviselői választókerületben, s ugyancsak április 21-ét határozták meg a választás napjául azok az illetékes tanácsok, amelyeknek területén tanácstagi választókerületek üresedtek meg. Vasárnap ennek megfelelően képviselőt választanak Békés megye 8-as számú választókerületének állampolgárai; ennek a mandátumnak birtokosa —*• haláláig — Darms József Kossuth-díjas író volt. Megtartották a törvény értelmében a jelölést gyakorló gyűléseket, az itt lakók választása Németh Ferencre, az Orosházi MEZŐGÉP Vállalat csoport- vezető esztergályosára esett. Jelölését az országos választási elnökség elfogadta. A legutóbbi tanácstagi választások óta — elhalálozás, lemondás, elköltözés és egyéb okok miatt — Budapesten tizenhét fővárosi kerületi, a megyékben 27 városi, a községekben 214 tanácstagi hely üresedett meg. Betöltésükre — ugyanúgy, mint az országgyűlési választókerületben — megtörténtek a szükséges előkészületek. Bács-Kiskun megyében egy városi tanácstagi hely üresedett meg. Greksa Istvánná, a kalocsai 3-as számú választókerület tanácstagja ugyanis lemondott. Az itt lakók Greksa Istvánná helyett Fodor Istvánnét jelölték tanácstagnak. Ezenkívül elhalálozás és elköltözés miatt 14 Bács-Kiskun megyei községi választókerületben választanak tanácstagokat; Érsek.- csanád 10-es, Felsőszentiván 31-es, Tataháza lí-es, Madaras 2-es, Sükösd 33-as, Apostag 8-as, Foktő 21-es, Solt 1-es, Fülöpszállás 42-es, Imrehegy 14-es, Bácssző- lős 11-es, Harkakötöny 9-es, Ke- lebia 28-as és Szánk 14-es számú választókerületében. Az időközi választások rendje megegyezik az általános választások gyakorlatával, a szavazóhe- Vytségeket úgy alakították ki, hogy biztosítva legyen a voksolás titkossága. A választási elnökségeket nem kellett újjáalakítani, hiszen ezeknek a választások törvényessége fölött őrködő testületeknek megbízatása azonos idejű az országgyűlésével, a tanácsokéval. Kijelölték a szavazóköröket, megválasztották a sza- vazalszedő bizottságokat is. A választások országos eredményét az országos választási elnökség állapítja meg és teszi majd közzé. nyan tudnak eszperantóul? — A megyeszékhelyen halva- nan tagjai a szövetségnek, s mintegy kétszázan végeztek nyelvtanfolyamot. Kiskunfélegyházán hetvenre tehető az eszperantisták száma. Kiskörösön negyvenre. A többi várost, s néhány községet is beleszámítva a megyében öt—hatszázan ismerik a világnyelvet. — Milyen lapokat jelentetnek meg eszperantóul Magyarországon? — A Hungara Vivőt péidául: ez annyit jelent, hogy Magyar Élet. A Juna Amiko (Ifjú Barát) is kedvelt. Ennek az az érdekessége számunkra, hogy kecskeméti ember szerkeszti: Kurucz Géza. 6 a területi bizottságunk el nöke is. Van ezeken kívül orvosi, vasutas, jogász, postás szaklap. Ismert a Paco (Béke) is. □ '□ c A Magyar Eszperantó Szövetség 1968-ban kiadott tájékoztatójában olvasom: Az eszperantó nyelv könnyen megtanulható, mert: nincsenek rendhagyó formái: fonetiküs, tehát úgy írjuk minden szavát, ahogyan ejtjük: szókincse főleg latin és germán nyelvekből származik; magában foglalja a közhasznú nemzetközi szavakat; egy- egy szógyök megtanulásával a ság gyűlt egybe a napokban, itt. Pesten. A világ minden részéből németek, svédek, ausztráliaiak, még kínai is volt köztük, akiket egybeforrasztott a közös segéd- nyelv, az a boldog érzés, hogy szabadon és függetlenül beszélhetnek egymással, anélkül, hogy a szavuk a másiknak nemzeti érzését sértené.”) n □ □ — A különböző nemzetiségű emberek, távoli országok is közelebb kerülhetnek egymáshoz az eszperantó segítségével. A megyei területi bizottság tagjaira szintén vonatkozik ez, ugyebár? — Természetesen. Finn, szovjet, japán és lengyel vendégek jártak nálunk az elmúlt években. Gyakran volt alkalmunk az eszperantó segítségével más népek életébe, világába belelátni. Tagjaink levelezőpartnerei között barcelonai, tallinni, moszkvai ember egyaránt megtalálható. Soksok ország eszperantistáival vagyunk kapcsolatban. A tiszakécs- kei Rézman Imréné például Japánba levelez. Az egyik tagunk férjhez ment Jugoszláviába a le- velelezőtársához. Egyik észt barátunk Az ember tragédiáját kérte. eszperantó fordításban. Más valaki Petöfi-versek után érdeklődött. — Rendszeresen fordítják az — Hogyan lehet valaki tagja a szövetségnek? — Általában az a szokás, hogy az illető elvégez egy hat- vagy nyolchónapos tanfolyamot, ahol elsajátítja a nyelvet. A TIT, s egyes művelődési házak időnként szerveznek ilyeneket. Legutóbb a tiszaalpári pedagógusok kérték, hogy adjunk előadót egy tanfolyamhoz. Aki a szövetségnek tagja akar lenni, kitölti a belépési nyilatkozatot, s amennyiben felvesszük, rendes tag lesz; fizeti a havi nyolcforintos tagdíjat, és eljárhat a rendezvényekre, kapja a szövetség egyik folyóiratát. — Legvégül, kérem, mondjanak egy köszöntést eszperantóuL — Szívesen. Saluton kara ami- ko. — Mit jelent ez? — Üdvözletem, kedves barátom! De mi is kérhetnénk egy apróságot? — Tessék! — Amennyiben ír rólunk az újságban, kérem, írja meg, hogy szeretnénk végre igazi otthonra találni. Eddig ide-oda űzött bennünket a sorsunk. Jelenleg a MÁV-klubban vagyunk, szűkösen. Ha az épülő megyei művelődési központban helyet szorítanának nekünk, nagyon hálásak lennénk. • Varga Mihály Zöldségminták a népművészetben A zöldségkertészet a tárgya annak a népművészeti, tudományos gyakorlati, szellemi alkotásokat bemutató tárlatnak, amelyet a Zöldségtermesztési Kutató Intézet helyi kutató állomása rendezett Szentesen. Pogány ö. Gábor, a Magyar Nemzeti Galéria főigazgatója. a tárlat fővédnöke, megnyitó beszédében örömmel üdvözölte a kiállítóknak a törekvését, hogv a zöldségfélék megjelenítésével népművészetünk formagazdagságát bővítsék. A zöldségtermesztési kutatók első tárlatán harmincnyolc pályázó 52 művét tekinthetik meg az érdeklődők. Kertészeti szakmunkások. asztalosok, lakatosok, laboránsok. műszaki rajzolók, tudományos munkatársak vannak a pályázók között. A fafaragással, vasalakítással, fotóval, kézimunkával. kézifestéssel ábrázolt zöldségalakok a kertészet szeretetéről tanúskodnak. A kutatóállomás dísztermében rendezett tárlaton nagy tetszést aratott Madarasi Józsefné rátét- himzéses terítöje. amelyet paprikaminta díszített. A Tisza vidéki keresztszemes minták felhasználásával Piti Ilona paradicsompaprika-mintával mutatott be hímzett térítőt. Tetszetősek Kováts Károlyné zöldségféléket ábrázoló, kézifestésű zsebkendőkészletei, és a dr. Szalva Péterrel közösen megtervezett, színes vetőmagtasa- kok. amelyek a kutatóintézet új zöldségfajtáit reklámozzák, ötletességre vallanak az asztalos mesterek fafaragásai, intarziái, ügyesen használták fel a zöldségkertészetben alkalmazott háncsot és rafiát is. A modem lakásban is szépen mutat a 40 ezer öltéssel, sorjázott technikával készült hímzés, amelyet a szentesi paprikáról neveztek el és a tárlat aranydiját kapta érte dr. Szalva Péterné. Ugyanezzel a technikával hímezte ki a legújabb nemesitésű paprikafajták képét is, amely bekeretezve kedves színfoltja lehet a lakásnak. A kiállítás április 30-ig tart nyitva’. Bajtay Ilona HÁROM ÉV ALATT 20 SZÁZALÉKKAL NŐTT A NEMZETI JÖVEDELEM 250000 LAKÁS ÉPÜLT, 59000 MEGSZŰNT Megjelent a Statisztikai Zsebkönyv A napokban megjelent az 1973. évi adatokat tartalmazó Statisztikai Zsebkönyv. A zsebkönyvből egyebek közt kiderült, hogy a nemzeti jövedelem 1973. évi összege 20 százalékkal volt nagyobb az 1970. évinél, és több. mint kétszerese volt az 1960. évinek. Hasonló egybevetések találhatók az inain, építőipari és mezőgazdasági termelés, a bélés külkereskedelem, a bérek és jövedelmek stb. alakulásáról. Ismeretes, például, hogy 1973-ban különös figyelem kísérte az állami ipar és építőipar munkásainak jövedelemalakulását. A zsebkönyv tanúsága szerint éves átlagban 1078 500 munkás dolgozott az állalmi iparban. Ezeknek a munkásoknak a havi átlagbére 2448 forint volt. 11 százalékkal (körülbelül 240 forinttal) több mint 1972-ben. A megelőző két év alaitt együttesen ennél kisebb mértékű — 8 százalék — volt a dolgozók e kategóriájának átlagbéremelkedése. Végeredményben az állami ipar munkásainak 1973. évi átlagbére 20 százalékkal haladta meg az 1970. évit és 57 százalékkal az 1960. évit. A korábbi közlésből már ismert hogy 1973-ban 85 ezer — pontosan 85 211 — lakás épült. A zsebkönyv megfelelő táblájából látha. tó, hogv ezzel az ötéves terv első három évében felépült lakások száma meghaladta a 250 ezret. Ez több. mint az öt évre tervezett 400 ezer lakás időarányos része. Ugyanez a tábla olyan további fontos információt is tartalmaz, hogy 1973-ban több. mint 19 ezer, három év alatt majdnem 59 ezer lakás szűnt meg. Így az ország lakásállománya a múlt évben 66 ezerrel a7. 1971—73. években összesen 192 ezerrel szaporodott. Az időbeli összehasonlítás mellett a zsebkönyv két fejezete ad lehetőséget a térbeli összehasonlításra. Az egyik hazánk területi egységei — a nagyvárosok és megyék — fontosabb mutatószámait tartalmazza, a másik pedig néhány szocialista és tőkés ország — általában 1972. évi — népességéről. népmozgalmáról és gazdálkodásáról nyűit áttekintést. (MTI)
