Petőfi Népe, 1974. április (29. évfolyam, 77-99. szám)
1974-04-20 / 91. szám
4 « PETŐFI NÉPE • 1974. április 20. Szarvasmarha-tenyésztési és tejtermelési verseny a termelőszövetkezetekben A Bács-Kiskun megyei szarvasmarha-tenyésztési operatív bizottság az 1972. július 31-én megjelent kormányhatározat végrehajtásának eredményét értékelte a legutóbbi ülésén. Megállapította, hogy az elmúlt évben a mezőgazdasági nagyüzemek szarvasmarha-állománya növekedett. Elérte célját a „Legyen minden tanyán tehén” mozgalom, mint megyei kezdeményezés is, hiszen a gazdaságosabb termelési lehetőség következtében a háztáji és kisegítő gazdaságokban megállt a szarvasmarha, illetve a tehén létszámának a csökkenése, sőt bizonyos emelkedés mutatkozik. A tenyésztés fejlesztése érdekében az operatív bizottság most meghirdeti a mezőgazdasági nagyüzemek tejtermelési és Szarvasmarha-tenyésztési versenyét. Ennek főként az a célja, hogy az állomány a számszerű gyarapodáson kívül minőségileg is kedvező irányban fejlődjék. A versenyben mindazok a szövetkezetek részt vehetnek, amelyeknek állománya tenyésztési és tejtermelési ellenőrzés alatt áll. A bizottság az adottságoknak meglett Szállításra készítik elő a pasztőrözöl! tejel a kiskunhalasi tejüzemben. (Pásztor Zoltán felvételei.) tt Infravörös lámpák alatt száradnak meg a világra jött borjak a solti Szikra Termelőszövetkezet tehenészetében. lelően száz, kétszáz, illetve háromszáznál több tehenet; tartó szövetkezetei különböztet meg és pontozásos alapon értékeli a versenyt. A pontozásnál számításba jön a tehenek átlagos tejtermelése. a borjazás, a borjúelhullás, valamint az állomány selejtezésének a százaléka, továbbá a te- nyészahyag értékesítése. Minden csoportban három díjat és oklevelet osztanak ki. Emellett a legtöbb tejet adó és legtöbbször megellett teheneket a versenyben külön értékeli és díjazza az operatív bizottság. A részvételi szándékot ez év április végéig jelentsék be a szövetkezetek a Bács-Kiskun megyei Állattenyésztési Felügyelőségnek. Ugyanott a verseny részletes feltételeit is megkapják. A megyei szarvasmarha-tenyésztési operatív bizottság indokoltnak tartja, hogy minél több mezőgazdasági szövetkezet vegyen részt ebben a hasznos kezdeményezésben. P. G. Mikor s miért unalmas? Miért szoktak unalmasak lenni például politikai tömegoktatásról szóló jelentések? Tisztelet a kivételnek, hogy azért mégse általánosítsunk. Azért és akkor fárasztó, nehezen emészthető, tehát csökkentett hatású is egy beszámoló, ha annak készítői — mondjuk ki magyarán — a dolog köny- nyebbik oldalát ragadják meg, s főleg szervezési, statisztikái tényszerűségekkel tömik meg csak jelentésüket. Ez a könnyebbik ellenállás, mert ennél a szerkesztési, feldolgozási módszernél elegendő csupán a begyűjtött, szempontok szerint taglalt, összeadható, táblázati rubrikákba szét- trancsíroziható anyag kezelése. Oktatásról lévén szó: szerveztünk ennyi és ennyi tanfolyamot, iskolát, szemináriumot, akadémiát és így tovább... A tematika: ezen ilyen, olyan, amolyan tárgykörből a következő előadáscímekkel ... A hallgatók létszáma ... Foglalkoztattunk ennyi meg ennyi propagandistát... A megjelenés százaléka... Az aktivitás ennyi meg annyi percenttel emelkedett az előző oktatási évhez viszonyítva. (S milyen csalóka, illusztri'kus ötöm a foglalkozások eredményességét, szátnszerűséggé egyszerűsí t ve, tartalmi gazdagodásnak venni.) Legyünk őszinték. Sok ilyen jelefttés vitája azért hat kényszeredettnek, azért könnyebbülünk meg, mikor túlvagyunk rajta, mert a csak adatszerűségekben, viszonyításokban, aránymeghatá- rozásokban stb. kimerülő beszámolóról nincs is nagyon mit meghányni-vetni. Mert éppen a tartalmi értékelés, következtetéslevonás hiányzik belőle. Holott azért készült volna. Oktatási év után vagyunk? Elemezzük csak ki, volt-e, illetve milyen eredménye volt az iskoláknak, tanfolyamoknak a hallgatók tudati, világnézeti, magatartásbeli, emberi formálásában? Mert hiszen mindent azért szerveztünk, rendeztünk, indítottunk. S ahogy mondjuk egy tanfolyam tartalmi munkájáról igen keveset árui el, ha csak azt jelentjük róla év végén, hogy ekkor .indult, ennyi résztvevővel, ilyen című előadásokkal, annyi átlagmegjelenéssel és aktivitással, ugyanúgy nem sokkal mond többet hasonló „mélységű” értékelés, ha huszonöt tanfolyamról állítjuk össze. A groteszk egyszerűsítéssel az ilyen fajta jelentések, beszámolók, referátumok — nevezzük, ahogy tetszik — szegényességét kívántam felnagyítani. A jobban láthatóság kedvéért. A Szakszervezetek Megyei Tanácsának elnöksége legutóbbi ülésén a szakszervezeti politikai tömegoktatás 1973/74. évi oktatás előkészítéséről szóló jelentést tárgyalta. „Igen jó Jelentés — a megyében folyó jó oktatási nninka tükre. Alapos, elemző, reális, őszinte ...” — sorakoztatta elismerő szavait Szuhai Rezső, a SZOT kulturális ósztályának képviselője. S lényegében hasonlóan vélekedtek más felszólalók is. Ki is fejtették, miért. Elsősorban tartalmi -oldalról közelítette meg a témakört, amellett, hogy nem maradtak ki a jelentésből a szervezési kérdések, statisztikai összefüggések, vagy operatív szándékok sem. De a tartalmi vonatkozások uralkodtak, s ezért volt érdeklődést keltő, odafigyelésre, tovább boncolgatásra késztető a jelentés. Ilyen gondolatkörökkel. , Az elmúlt oktatási évben — helyesebben, amelynek végéhez közeledünk, — legnagyobb érdeklődés a munkahelyi demokráciát, • a munkahelyi kollektívákat érintő kérdések iránt nyilvánult meg... A munkások döntő többsége elismeréssel és jólesően fogadta. sokra értékeli a munkások érdekében tett párt- és kormány- intézkedéseket, mint a munkásbéremelés, szociálpolitikai határozatok, rendelkezések, a munkások egyetemi felvétele stb. Igen élénk vitát váltottak ki a tanfolyamon a szocialista erkölcs elvei, illetve azok gyakorlati megvalósulásai, örvendetesen — itt elsősorban a szocialista munkaerkölcs problémaköre kapott teret Bírálóan és önkritikával feszegették mind egyes dolgozók, mind brigádközösségek tevékenységét. Véleményt mondtak jutalmazásokról, kitüntetésekről, előléptetésekről. Több esetben felmerült, hogy a vezetők által felvett jutalmak, prémiumok ösz- szege nem kerül nyilvánosságra. Igen sok kérdés kapcsolódott a munkaverseny-mozgalomhoz. Általános vélemény, hogy a versenyben résztvevőknek többet kell tenniök, mint a münkakön kötelesség. Több helyen felvetették, hogy a munkaverseny fellendítésére fordított anyagi eszközöket elégtelennek tartják. Ez zel szemben többen önkritikusan fejtették ki, hogy a szocialista brigád-mozgalommal s általában a munkaverseny-mozgalommal szemben magasabb igényeket, követelményeket kellene támasztani. Ugyanakkor — hangoztatták — az eredményeket anyagilag, erkölcsileg jobban meg kellene becsülni. Nemcsak az érdeklődés, az elismerés is megnőtt a szakszervezetek munkájával, az érdekvédelem javulásával kapcsolatban. Bátorították a szakszervezeti tisztségviselőket a még határozottabb, következetesebb, bátrabb érdekvédelemre. E szemelvények is érzékeltetik, milyen eleven, politizáló légkör alakult ki a tanfolyamokon. Bizonyítéka annak, hogy a politikai tömegoktatás többnyire betölti hivatását az, üzemi demokrácia különböző fórumai között. Nagyra kell értékelni a jelentésben megfogalmazott következtetést is, amely éppen az oktatás keretében felmerülő kérdések jellegéből ítélve kívánkozik kimondásra. Arra is figyelmeztetnek ezek, hogy a munkahelyi demokrácia egyéb fontos fórumait —! rendeltetésüknek megfelelően — jobban ki ikell aknázni nevelési szempontból is. Mert azért a politikai oktatás nem pótolhatja, nem helyettesítheti a termelési tanácskozások, taggyűlések, egyéb kollektív összejövetelek funkcióját, Tóth István Látható lesz az egri vár EGY FIATAL RENDEZŐ BEMUTATKOZIK A költészet percei K/Iindig az első a legszebb, y felejthetetlen. Az első. ri- portj az első szerep.1'äz'ei'Sö hajszálpontos méretre esztergált munkadarab, az első szerelem, az első repülés, a legelső önálló film, amely már homlokán visel: alkotója nevét, rendezte: Babicz- ky László. — Ugye, a nevemet meg sem említi? — kér komolyan, a felvétel utáni feszültségből lassan oldódva, miközben figyelmesen hallgatja a hozzásiető fiatal' kollégák jókívánságait, észrevételeit, kritikáját. Kár. hogy ezt a kívülállók nem láthatják. Ezt az egymást buzdító, egymásért drukkoló, de egyáltalán nem elnéző baráti-szakmai szövetséget, amely egyik legrokonszenvesebb tulajdonsága az újonnan felnövő, a tévé képernyőjére mostanában feliratkozó generációnak. Babiczky László első önálló filmjének témája a költészet, ennek külön örüL Három éve végzett a bölcsészkaron és akkor azzal a szándékkal kezdte meg a tanulást egy más pályán, hogy az irodalomhoz hű marad. A költészet percei — sorozat, amely mindig valamilyen évfordulóhoz kapcsolódik. A mai adás a regényes életű angol költőnek, Byronnak állít emléket, halálának 150. évfordulója alkalmából. Most készíti a következő összeállításokat Puskin, Eminescu verseiből. A Byronnak szentelt adás legfőbb erénye, hogy a görög szabadságharc hősét, a romantikus költészet nagy alakját valósággal kortársi közelségbe hozza á mai nézőhöz. Örökifjú szenve-. délyektől áthatott, fiatalságtól sugaras tíz perce ez a költészetnek. Üj és vonzó benne, hogy a verseket csupa fiatal főiskolás szólaltatja meg. — Sokan közülük most állnak életükben először kamera előtt. An a törekedtem, hogy a versmondók között is megmaraidjon az a kapcsolat, ami az életben, tanulásban összefűzi őket. Hogy együtt mondják a verseket. Képileg ezt úgy próbáltam megoldani, hogy a néző együtt, légy közösségben érezze a kamera elé kilépő versmondót a többiek elmosódott alakjával a háttérben. — Az is nagyon fontos, hogy olyan színészeket találjon az ember, akik szeretik az általuk megszólaltatott költőt, és személyes ügyüknek érzik a bemutatását. Érzésem szerint csakis ezzel a szenvedélyes elkötelezettséggel lehet ellensúlyozni a tévé íparszerűségét. Vannak kiváló színészeink, akik nagyon jól elmondanak egy verset és senki i Óéra VjKSSb észtje, hogy érzelmileg /»neraasi voltak jelen. Ugyanakkor sok főiskolásban és vidéki színészben talán örökre ben nemarad mindaz a sok csodálatos költemény, amelyeket már szinte a sajátjának érez, csak éppen nincs alkalma elmondani. Az idén végez a Színház- és Filmművészeti Főiskola adásrendezői szakán. A tévében barátok közt dolgozik, Farkas Katival, a sorozat szerkesztőjével például egyidőben végeztek az egyetemen. A rendezés gyakorlati iskoláját. mint asszisztens, Zsurzs Éva mellett járta ki. Sokat tanult tőle, rengeteget köszönhet neki. „A költészet percei” — egy fiatal rendező első önálló és biztató lépései a pályán. Reméljük, hogy a pár perces bemutatkozást a megismerés hosszú évei követik ... V. Zs. tt Nagyszabású munka kezdődött az egri várban. A régészeti kutatások mellett hozzáláttak a vár belyrállításához. „Láthatóvá” tették a várfalakat, amelyeket eddig a lakóházak eltakartak. (MTI foto — Érczi K. Gyula felvétele — KS) FELICE CHI LANTI HÄROM ZÁÍZLÓT SALVATORE , 3 „GIU LIÁN ÓNAK (14.) Az altiszt évekkel később (a viterbói perben) elmondta, hogy abban a pillanatban, amikor Giu- liano befejezte szónoklatát, az országúiról teherautó zúgása hallatszott, és a bandita őrszemei leshelyre vonultak. Kaitonai gépjármű vonult az úton. Monte- leprébe vitt egy gyalogos szakaszt. Giuliano messzelátón nézelődött, Pisciótta pedig a főtörzsőrmesterre szegezte géppisztolyát. A teherautó elment 1 a városka felé. A csendőr főtörzsőrmester és Giuliano beszélgetése még egy rövid ideig folytatódott. Abban állapodtak meg, hogy újra találkoznak. Az altiszt természetesen tájékoztatta fölötteseit arról a tervéről, hogy elfogja a banditát. Pár nap múlva azonban parancsot kapott, hogy áthelyezik egy másik városkába. Deliába. és a monte- leprei csendőrőrs parancsnokságát új ember veszi át. Vajon miért? Ez is a titokzatos Crozza Black mindenhatóságának jele? Giuliano ezeknek a ‘ nyilvánvaló és nyomasztó jeleknek a láttán, melyek; keresztülhúzták számításait, tudtán ' kívül határoztak a nevében, úgy érezte, hogy nálánál hatalmasabb akarat fogságába került. Május elején azzal válaszolt ezekre a jelekre, hogy embereivel látványos emberrablást ' szervezett és hajtott végre Palermo belvárosában. G. V. gyárost fogta el, aki harmincmillió líra váltságdíjat fizetett. De már ennek a műveletnek az idején új közvetítőkkel tárgyalt Giuliano - nem a megszokott vidéki maffiásokkal, hanem a magasabb politikába keveredett személyiségekkel. Valami készülődött. Crozza Balek! Mit akar tőle? Geloso C., egy fiatal ügyvéd, hűséges monarchista, nagyon tevékenyen ügyködött a választási hadjáratban a király érdekében. Ezekben a napokban — 1946 májusában — különböző pártvezérekkel ismerkedett meg, akik mind beszédeket tartottak, gyakran följártak Rómába. Megismerkedett egy ismert nevű arisztokratával is, egy fiatal herceggel, aki meghívta jachtjára a Castellammare del Golfo vizeire. Voltak ott, azon az éjszakán szép lányok is, a palermói nemzetközi szépségverseny résztvevői. Giuliano meg a herceg is összebarátkozott. Az olasz—amerikai maffia egyik fejese, a legfontosabb monarchista- jelölt főkortese biztosította Giu- lianót a nemzetközi család és az (Egyesült Államokban működő maffia nagyfőnökének pártfogásáról. Ez a nagyfőnök egyébként gyakran jött át New Yorkból Szicíliába, és hamarosan várható a tekintélyes Lucky Luciano érkezése is. Giulianónak tehát — mondták — semmi félnivalói a nincs, csak győzelemre kell juttatni a királyt, s akkor eljön a biztos szabadság. Persze könnyebb lett volna megoldani a banda problémáját, ha Giuliano hajlandó kivándorolni. Ö azonban nem akarta elhagyni Szicíliát. Sőt Gelosó- val, a fiatal ügyvéddel iparvállalatot akart alapítani, egy malmot tésztagyárral. Ez volt a leghőbb vágya. Mást nem kívánt, csak amnesztiát, kegyelmet, s aztán közönséges gyáros akart ^enni. 18. A népszavazásért fplyó választási kampány utolsó heteiben Giuliano összes embere —s maga a bandavezér is — azt kérte a pásztoroktól, parasztoktól, hogy szavazzanak a monarchiára. Ez volt a második zászló, amely alatt a bandita „politikai tevékenységet” fejtett ki. A monarchia nem azt kérte tőle, hogy gyilkoljon: a király pártjának pénzre és propagandára volt szüksége, ősi. évszázados módon folytatott, vagyis félelemmel manipuláló „propagandára”. Es Giuliano a maga módján követelte a szavazatokat a király emberei számára. Aki félt tőle és aki még szerette, az úgy szavazott, ahogyan kívánta. Es június 2-án egész „birodalmában” óriási többséget kapott a monarchia. Birodalmának határain túl azonban, San CipirelLóban, San Giuseppe Jutóban. Pianában a köztársaságra szavaztak az agrárreformot követelő, földfoglaló parasztok és napszámosok. Es a köztársaság győzött. Újabb zászló hullott porba: Giuliano megint a bűnöző életben találta magát, gonosztettei börtönében; elfogatóparancsok, vádak özöne zúdult rá, s mind súlyos bűnök miatt. Számláján váltságdíjért elkövetett emberrablások, súlyosbító körülmények közt elkövetett gyilkosságok, rablások szerepeltek. Tekintélyes barátai, a hercegek, a „politikusok”, az „uracsok” a választások után nem mutatkoztak. Ám egyes jelek után ítélve a magas személyiségek ígérete — úgy látszott — továbbra is érvényben marad. A rendőrség különösebb odaadás nélkül folytatta megtorló hadjáratát a banda ellen. A köztársaság kikiáltása után pedig volt egypár hónapos teljes szünet is. Az alvilági bandák többségét fölszámolta már a maffia és a rendőrség. Azok is szétszóródtak, > amelyek Giuliano védelme alatt álltak; a maffia azonban megtartotta a monteleprei ban- davezémek tett ígéretét. Hiszen még mindig veszedelmes erő volt. Most pedig, hogy Crozza Balack, a nemzetközi maffia Botét hatalma ennyire érdeklődött iránta, a nyugat-szicíliai városi cosca-vezérek maguk is elbizonytalanodtak, hogy mit tegyenek vele.- Közben a köztársaság alkotmányozó nemzetgyűlése eltörölte a halálbüntetést. Egyes nyugat-szicíliai politikai hatalmasságok sürgősen tudatták Giulia- nóval, hogy ők verekedték ki Rómában a halálbüntetés eltörlését. Pasquale Sciortino. alvezér és tanácsadó, gyakran látogatta Giuliano házát, és beleszeretett a bandita szép fiatal húgába, Marianninába. Néhány,| Amerikából megtért maffiavezér büz- gón ápolta Sciortino szerelmi kapcsolatát. Pasquuale és Gas- parino Pisciótta állt a legközelebb Salvatore Giulianóhoz. Pasquale jegyessége Marianniná- val még jobban megszilárdította helyzetét. Crozza Black tehát foglalkozott a dologgal, és elhatározta, hogy felhasználja terveihez mint közvetítő utat. A titokzatos nagyfőnök úgy tologatta a coscákat. mint a gyalogosokat szokás a sakktáblán. Egyébként nem is VQlt nehéz dolga: Palermóból New Yorkba minden csempészút, minden titkos átkelés, a maffia minden fontos ügye tőle függött. 19. 1946—47 tele aránylag nyugodt időszak volt a banditák számára. Az ünnepeket majd mindegyikük otthon töltötte. A régebben a szeparatizmus zászlaja alatt harcoló fiúkat nem zavarta a rendőrség. (Folytatjuk.) t
