Petőfi Népe, 1974. március (29. évfolyam, 50-76. szám)

1974-03-15 / 62. szám

I 1974. március 15. • PETŐFI NÉPE # 3 A tanácsok és a Hazafias Népfront együttműködéséről tárgyalt Bács-Kiskun megye Tanácsa Minden gyermeknek joga van az élethez, a nap melegéhez, a természet gazdag színeihez, a mű­velődéshez — ám mindenekelőtt természetes, magától értetődő jus­sa van a játékhoz! Minden szülő minden felnőtt, minden értelme­sen gondolkodó ember így vallja, s erre buzdít József Attila is: ... „Jó szóval oktasd, játszani is engedd szép, komoly fiadat!'’ A közelgő nemzetközi gyermek­nap —, amelyet ebben az eszten­dőben 25. alkalommal ünnepiünk meg — ismét figyelmeztet köte­lességeinkre a világ minden gyer­meke iránt és kötelezettségeinkre hazánk emberpalántáinak közvet­len jövőjéért. A gyermek — egyben holna­punk, szocialista jövőnk — egész­séges testi és szellemi fejlődése, harmonikus nevelése nemcsak megkívánja, de egyenesen meg­követeli a játék sokoldalú, egyéni és közösségi formáit. Mindehhez tér kell, a társakkal való együttlét: játszópajtások és játékszerek. Teremtsünk mi fel­nőttek, minél több helyet a gyer­mekek mozgása számára. Szerető gondoskodással építsünk több ját­szóteret, játszókertet a gyerme­keknek ! Sok száz játszótér, játszókért épült az elmúlt esztendőkben, nagy részük éppen a két évvel ezelőtti társadalmi felhívás ösz­tönzésére. A falvakban és a vá­rosokban sok tízezernyi gyermek él és mozog az új játszóhelyeken, futkározik a füvön, bújócskázik a fák között, építi a homokdom­bokat és fürdik a szabadtéri me­dencékben. Iskolai játszóhelyeket varázsoltak elő a fiatalok és a szülői .munkaközösségek. Erdei sétáló-pihenő ligetek, tomapályák létesültek a városok1 közvetlen közelében, a vizek — folyók és tavak — partjain. Nemzeti érdekünk a1 testben és lélekben egészséges nemzedékek felnevelése: építsünk több játszó­teret, játszókertet gyermekeink­nek! Felhívjuk ezért a nemzetkö­zi gyermeknap közeledtével a szülőket és a pedagógusokat, az ifjakat és a felnőtteket, az ipar, a közlekedés és a mezőgazdaság szocialista brigádjainak tagjait, a kertészeket és erdészeket, s mind­azokat személy szerint, akik a gyermekek és a természet igaz, s őszinte barátai: Segítsenek, ter­vezzenek, építsenek! Felkérjük a községi, nagyköz­ségi, városi és fővárosi kerületi tanácsokat és minden társadalmi szervezetet: Adjanak meg ehhez minden lehetséges hivatalos és társadalmi segítséget! Az 1974. évi nemzetközi gyer­meknap, az öt világrészt átfogó ünnep 25. évfordulója legyen al­kalom arra,, hogy egész társadal­munk együtt ünnepeljen. Építsünk több játszóteret, ját­szókertet a gyermekeknek! A Szakszervezetek Országos Tanácsa A Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottsága A Magyar Nők Országos Tanácsa A Hazafias Népfront Országos Tanácsa AKI A SZABADSÁGÉRT HARCOLT Gergely Károly 1825—1914 Tasson született, Kunszentmik- lóson nevelődött, s Kecskeméten fejezte be tanulmányait. Munkás- ságával, takarékossággal szép va­gyont gyűjtött, de mind visz- szaadta oda, ahonnan tudása, embersége származott: a kun- szentmiklósi gimnáziumnak, • a kecskeméti meg a pápai főisko­lának. 1847-ben már okleveles ügyvéd, de előbb — atyja, a puritán Gergey Péter oskolamester óha­jára — beáll házitanítónak Szende Béla, a későbbi honvédelmi mi­niszter fia mellé. Krassó—Szö­rény megye törvényhatósági tag­jaként 1848-ban olyan lelkesen támogatja a megyegyűlésen a nemzeti önvédelem ügyét, hogy a megye őt bízza meg későbbi se­gédtisztjével, Kiss Ferenccel együtt a toborzással. Mikor két­száz újóncával beállít a szege­di hadkiegészítő parancsnokságra, kiderül, hogy ők a legelsők. Em­bereivel a III. zászlóalj 3. száza­dát alakítja meg Damjanich ala­kulatában. Gergey végig harcol a szabadságért, utolsó hónapjait azonban Kossuth mellett tölti Aradon magántitkárként, sőt a kormányzó meneküléséhez is ő végzi a felderítést, őrnagyi rang­ban, a vitézségi érdemrend tulaj­donosaként teszi le a fegyvert Világosnál. Számonkéréskor az osztrák hatóság azonban szaba­don engedi, mert háborüs sérülé­se, karsebe alkalmatlanná teszi a további katonai szolgálatra. Eladja lovait, kocsiját, f abból éldegél, míg Kunszentmiklóson egyre többen igénybe nem veszik ügyvédi szolgálatait. Ez már ma­ga is szemet szúr az önkénynek. Mint politikai ■ megbélyegzett azonban úgyis hatósági felügye­let alatt áll. Hogy az elfogatási elkerülje, állandóan cseréli kun- szentmiklósi szállásait: „pásztá­zott" ahogy akkor mondták. Vé­gül a német elparancsolja más­hova a rebellis Miklósról, s kije­löli kényszerű tartózkodási he­lyéül Sárbogárdot. Folytatja az ügyvédi mestersé- Qet, míg — a politikai légkör eny­hülése után — meg nem választ­ják Fejér vármegye álügyészének 1861-ben. Székesfehérvárra költö­zik, ahol megyei törvényszéki bí­ró, majd• Budapesten táblabíró lesz 1890-ig. Megérdemelt nyugalmát Fehér­várt élvezi bizalmas barátai, tisztelői körében, akik nála gyü­lekeznek esténként beszélgetésre. Szavait úgy hallgatják, mint a kinyilatkoztatást: ritka emlékező tehetséggel idézi hallgatóinak a nagy időket, barátja, Petőfi em­lékét. Soha ki nem fogy a szó­ból, ha iskolatársára, Jókaira te­relődik a szó. Nem fárad el azonban akkor sem, ha miklósi dolgokról faggatják, a papválasz­tásról. Mikor magával a kiskunkapi­tánnyal, Bibó Károllyal akasztott tengelyt, aki nem akarta Szász Károlyt szentmiklósi lelkésznek, ő azonban csak megválasztatta a volt honvédbajtársat, az akkor már ismert tudóst és írót. (Bibó Károly később még hálás is lehe­tett-• neki, Hiszen Szász Károly lett a veje.) Hosszú ideig el tu­dott beszélgetni Baksay Sándor­ról, mutogatván az író szellemes leveleit. Eszménye a független Magyar- ország volt, ezért harcolt, ezen munkálkodott egész életében: mindenképpen méltó arra, hogy megőrizzük emlékezetét, Illyés Bálint Farkas József vitaindítója érdekében folvtatott tevékenysé­get. A tanácsok feladataik ellátása során több irányú szoros kapcso­latban működnek a Hazafias Nép­fronttal. tömegszervezetekkel és egyéb, nem tanácsi szervekkel. E kapcsolatokban maga a tanácstör­vény is kiemelt jelentőséget tulaj­donít a Hazafias Népfronttal való együttműködésnek, amely jó ered­ményeket hozott megyénkben is. Ez szükségképpen bontakozott ki a Hazafias Népfrontnak társadal­munkban betöltött szerepéből és következett abból is, hogy a Ha­zafias Népfront a tanácsok tömeg­politikai bázisa — állapította meg az MSZMP X. kongresszusa. Az égyüttmfiködés legfontosabb alapelve A közös tevékenység elengedhe­tetlenül fontos úgy a tanács, mint a népfrontbizottság szempontjá­ból. A tanácsok, ugyanis, mint a szocialista állam népképviseleti-' önkormányzati szervei, nem létez­hetnek állandó, széles tömegkap­csolatok nélkül. A társadalmi kapcsolatok fej­lesztése sokoldalú feladat. Minde­nekelőtt azt igényli, hogy a taná­csok hallgassák meg a lakosság véleményét, javaslatait, vonják be a lakosságot a helyi feladatok vég­rehajtásába. E munka legfonto­sabb elemei: a közérdeklődés fel­keltése. az állampolgárok felelős­ségérzetének erősítése, a tanácsi munkában való részvétel lehetővé tétele és szervezése, a társadalmi ' ellenőrzés kibontakoztatása. E több irányú munkában a ta­nácsok. a iövőben fokozottabban támaszkodjanak az azonos szintű népfrontbizottságokra. Tekintsék azokat a tömegpolitizálás fóru­mainak. a tanácsi munka segítői­nek, vonják be őket programjaik kidolgozásába, kérjék ki vélemé­nyüket a lakosság széles körét érin­tő döntések meghozatala előtt. Igényeljék segítségüket a dönté­sek, határozatok végrehajtásának, megvalósításának szervezéséhez, ellenőrzéséhez. A tanácsok a közvélemény meg­ismerése déliából kezdeményez­zenek közérdekű témákban ta­nácskozásokat a népfront kereté­ben. E nénfrontfórumokon ismer­tessék a lakosság egészét, vagy nagy részét érintő, átfogó elgon­dolásokat és terveket. Az elkép­zelések döntéshozatal előtti ismer­tetése. a közös viták, vélemény- cserék jelentős támogatást adhat­nak a tanácsok hatékonyabb tevé­kenységéhez. A népfrontbizottsá­gok ugyanakkor a tanácsrendele­teket és határozatokat ismertessék meg a lakossággal, képviseljék, tudatosítsák a tanácsi testületek döntéseit, végrehajtásukat tegyék a lakosság ügyévé. Megértetve a teendőket, mozgósítsák a lakos­ságot a végrehajtásban való cse­lekvő részvételre. Az elért ered­mények megbecsülését pedig te­gyék hagyománnyá, az egyének és az egész lakosság erkölcsi köteles­ségévé. A népfront és a tanács kapcso­latának helves kialakítása a helyi közélet széles körű kibontakozá­sát a szocialista népképviselet eredményes funkciónálását, az ön- kormányzati funkció erősödését hozza magával. Amikor a tanács vagy a végre­hajtó bizottság a jelentős témák­nak a népfront keretében történő megbeszélést kezdeményezi, egy­ben a központi célkitűzések vég­rehajtásán is munkálkodik, felis­merve azt a társadalmi gyakorlat által igazolt tényt, hogy a Haza­fias Népfront területi és helyi szerveinek működése széles terü­leten a tanácsi kapcsolatokkal függ össze. A szövetségi politikát megvaló­sító közélet szervezése, alakítása a népfront és a tanács közös fel­adata és együttműködésünk fő célkitűzése. Kétoldalú kölcsönös érdekeken és törvényekben rög­zített kötelezettségeken alapuló együttműködésről van szó, alá- és fölérendeltség nélkül, de körülte­kintően átgondolt munkamegosz­tás szerint. E központi irányelveknek meg­felelően alakította ki együttműkö­dését a megyei tanács, és a Ha­zafias Népfront megyei bizottsága. Első megállapodásunkat írásban 1964-ben. 10 évvel ezelőtt rögzí­tettük, de együttműködésünk szin­té a tanácsok létrehozását köve­tően kezdődött. A most érvényben levő együttműködési megállapo­dásunk 1971-ben a 43/1971-es szá­mú tanácshatározattal lett rögzít­ve, melynek alapján a megyei ta­nács végrehajtó bizottsága és me­gyei elnökségünk értékelte a munkát és javasolja a tisztelt me­gyei tanácsnak megvitatásra. A kapcsolatok minőségi javítása A végrehajtó bizottság és el­nökségünk megállapította, hogy együttműködésünk eredményes, a központi elgondolásoknak és me­gyei megállapodásunknak megfe­lelően. jól alakúi. E munkához kedvező feltételeket biztosított pártunk helyes politikája alap­ján kialakult kedvező légkör. 1972—73-ban — ajánlásunknak megfelelően — a helyi tanácsok és népfrontbizottságok valameny- nyi községben és városban írás­ban rögzítették az együttműködési megállapodásokat, és fejlesztik a lakosság körében a közös célok • Az ülés előtti percekben. Ajánlásunkra megállapodást kötöttek a megyei tanács járási hivatalai és járási bizottságaink is. E megállapodások fő tartalma a községeket segítő munkára for­dítani a fő figyelmet. Az írásbeli beszámolóban a tapasztalatokat értékeltük, s megállapítottuk, hogy a megyei szintű kapcsolatok jól alakultak. Kö2jségi, városi, járási szinten a társadalmi fejlődés szükséges­ségének megfelelő az együttmű­ködés, a szocialista demokratiz­mus kiszélesedése, . a tömegek mozgósítása, s e kapcsolatok po­litikai tartalma. Mégis kívánatos a kapcsolatok minőségi javítása. A lehetősé­geinket, még közel sem haszndsí- tottuk, e területen nagyon sok tartalékkal rendelkezünk. Kap­csolatainkat és az együttműkö­dést legjobban az elmúlt évi ta­nácsválasztások mérték meg, amelyekről sikerrel számolhat­tunk be. A jelölő gyűléseken el­hangzott javaslatokat, a felaján­lott társadalmi munkát és egyéb hozzájárulásokat számba vették, és ezek megvalósítása ma is "a folyamatos együttműködés jelen­tős részét képezik. Ezenkívül a tanács és népfronttestületek, szakbizottságok működtetése vál­tozatlanul az együttműködési megállapodás szerint történik, a közös akciók közéletünk fejlődé­sét szolgálják. A társadalmi munka elismerése Közös munkánk eredménye az is, hogy sikeresen rendeztük meg az országos tanyai tanácskozást, indítottunk akciókat, melynek eredményéről országos szerveink is elismeréssel szólnak. A tele­pülésfejlesztési versenyek közös meghirdetése, szervezése, amely­ben évente egyre több ember vesz részt, jelentősen segíti la­kosságunk kommunális, kulturá- rális szociális ellátását. A tár­sadalmi munka az évek folya­mán sokat fejlődött. Ma már nemcsak a fizikai munkára ér­tendő, hanem az egyre erősödő szellemi bázisra, tervezői kapaci­tásra, a műszaki irányításra is. Különösen szép példaként említ­hetjük itt az iskolák villamosítá­sának társadalmi segítését, a ta­nyai kollégiumok építését, amely­hez nemcsak megyénk lakossá­gát,' hanem a megyénk határain túl élők ezreit is sikerült meg­nyerni. Néhány területen a jó együtt­működés ellenére is, gondokkal küszködünk. Azt tapasztaljuk, hogy községeink — különböző hivatkozásokkal — elodázzák a falugyűléseket. A falugyűlés olyan fórum, ahol mindenki megszólalhat, elmondhatja véle­ményét, javaslatait. Tulajdonkép­pen ez a nagyszerűsége, de a szervezéssel kapcsolatos nehézsé­gek magyarázata is. A falugyű- ’ lés, mint a szocialista demokra- tizmus egyik formája, feltétlenül valamennyi községünkben kívá­natos fórum. Sajnos, községeink­ben mintegy egyharmadában tartottunk csak a tél folyamán falugyűlést. Másik gondunk, amelyre na­gyobb figyelmet kell fordítanunk a. jövőben, a jól alakuló társa­dalmi munka megítélése, elisme­rése. A megyei hagyományok és a megyei elismerés formái kiala­kultak, elfogadottak. A megbe­csülés helyi formáit viszont hiá­nyolják, várják községeinkben, városainkban. Több helyen tör­téntek már erre kezdeményező- - sek, s üdvözölni tudjuk, ha pél­dául egy tanácstagi körzetben el­készült létesítményt a körzet ta­nácstagja ad át. Nagyon kedvező a vélemény városainkban a díszpolgárság odaítéléséről, ahol döntő szem­pont az egyén megítélésénél^ a településért végzett áldozatos tár­sadalmi tevékenység elismerése. Keresni kell a lehetőségeket, hogy a helyi elismerés még sok­színűbbé váljon. Közös feladatunk az olyan lé­nyeges kérdésekkel való foglal­kozás, mint a népesedéspolitika. Itt egy folyamatos tennivalóról, a család- és gyermeknevelésről. - védelemről van szó. Partunk és kormányunk ennek érdekében nagyon komoly központi intéz-«, kedéseket hozott, de amit hely­ben kell tennünk, az hasonlóan ’ fontos. Különösen kórházaink szülészeti cfeztályainak, a gyer­mekintézmények számának nö­velését, létrehozását tartjuk szem előtt! A közeljövőben e felada­tokra kell nagyobb gondot for­dítani, társadalmi összefogást biztosítani, hogy politikai cél­kitűzéseink megvalósítását ered­ményesen elősegítsük. A tanácstagok tájékoztatása^ A tanácsokról szóló 1971. évi I. törvény — társadalmunk fej­lődésének megfelelően — a helyi önállóság és öntevékenység, va­lamint szocialista demokrácia. szélesítése érdekében növelte a tanácsok hatáskörét és felelőssé­gét, ennek megfelelően magasabb és fokozottabb követelményeket támaszt a tanácstagok munkájá­val szemben is. A tanácsok akkor tudnak ele­get tenni megnövekedett felada­taiknak. ha tagjaik rendelkeznek választóik érdekeinek képvisele­téhez. a döntések meghozatalá­hoz szükséges ismeretekkel. Ép­pen ezért a tanácstagok tájéko­zottságának megteremtése érde­kében indokolt a tanácstagok összehangolt, korszerű tájékozta­tásának megszervezése és kívá­natos önképzésük elősegítése. Nagyon hasznosnak tartjuk azokat a módszereket, amikor a tanácstagokkal a tanácsülésen kí­vül is — városkörzetekben, vagy azonos területi gondokkal küzdő tanácstagok részére tájékoztatót* találkozót szerveznek járási, városi, községi tanácsok és nép­frontbizottságok. Elismeréssel szóltak tanácstagjaink az elmúlt évben megtartott járási, városi szintű, fiatal tanácstagok, nő tanácstagok összejöveteleiről, ahol segítséget nyújtottunk munkájuk­hoz, tanácstagi tevékenységük­höz. Szövetkezet 1500 taggal A közelmúltban egymás után négy helyen is, Kalocsán, Ho- mokmégyen, öregcsertőn ésSzak- máron tartott a Kalocsai Házi­ipari Szövetkezet részközgyűlése­ket. Az 1500 tagot számláló szö­vetkezet ugyanis egy helyen és egy időpontban nem tudna össze­ülni. Az idei részközgyűléseken a négyéves , időszakot is lezárták. A beszámolókból megállapítható, hogy a négy esztendő eredmé­nyes volt: a szövetkezet termelési értéke meghaladta a 40 millió forintot. Az export 15 millió 600 ezer forint volt. A szép eredmé­nyek mellett azonban gazdaságos volt a termelés is. -» i MMerékpM, kerékpárok javítását, hazai és külföldi motorok szervizét elvégezzük. Televízióját, Fádióját megjavítjuk, szállítását vállaljuk. Telefon: 226. Mindennemű gumik javítását, vulkanizálását, (a benzinkút melletti Lakatosipari munkákat, llálltllillbl díszkapuk, kerítések készítését VOIIIIIJIIII • Kiskunfélegyházi Vas-, Fémipari és Gépjavító Szövetkezet, Alpári út 6. TeL: 618, 619. _____________________.__________________________________________________________89 A Testvériség gázvezetékhez magyar telemechanikai berendezések A szénhidrogének szállítására használt csővezetékekhez szerve­sen hozzátartozik az irányító (te­lemechanikai) rendszer, amely­nek segítségével a vezeték külön­böző pontjain mérik az áramló gáz nyomását, hőmérsékletét, mennyiségét, s nagy távolságról is elzárhatják a gáz útját. A most épülő Testvériség-veze­tékben a Magyarországon eddig alkalmazott, északi telemechani­kai rendszer néven ismert, egyéb­ként olasz eredetű irányítórend­szernél is korszerűbb magyar (MMG) telemechanikai rendszert vezetnek be. A Testvériség földgázvezeték magyar telemechanikai rendsze­rének központját LeninváKosban állítják fel. Ide futnak be a gáz­vezeték 11 pontján felállított mérőállomásokról az adatok. A központban — Magyarországon először a VIDEOTON által gyár­tott R—10'es számítógéppel dol­gozzák fel a beérkező jelzéseket. FELHÍVÁS A KÖZELGŐ NEMZETKÖZI GYERMEKNAP ALKALMÁBÓL Játszóteret, játszókertet a gyermekeknek

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents