Petőfi Népe, 1974. március (29. évfolyam, 50-76. szám)
1974-03-13 / 60. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1974. március 13. Balesetek a mezőgazdaságban Az utóbbi évtizedekben megnövekedett a balesetek száma a mezőgazdaságban. de a baleketek jellege is megváltozott, új baleseti veszélyforrások keletkeztek. Ennek egyik legfőbb oka, hogy általánossá vált a nagyüzemi, iparszerű termelés, a gépek, vegyszerek bevonulása a termelésbe, a technikai műveletek gyors szaporodása, amivel nem tartott lépést a szakismeretek elterjedése. Ugyanakkor azonban a hagyományos munkaeszközök, a kapa, kasza okozta balesetek is még gyakran szerepelnek a statisztikában. A balesetek megoszlása A gépek nagyon fontosak a termelésben. de azt is el kell érni, hogy használatuk következtében ne szaporodjanak a balesetek. A statisztikai adatok szerint jobb a helyzet az állami gazdaságokban: míg egyik-másik megye állami gazdaságaiban nem történt egyet, len halálos baleset sem, ugyanennek a megyének több termelő- szövetkezetében is bekövetkezett. A balesetek megoszlása is tanulsággal szolgál. A halálos balesetek áldozatai közül 51 százalék traktorvezető. 15 százalék műhelymunkás, 8 százalék segédmunkás és 5.4 százalék rakodómunkás. A halálos balesetek 48 százaléka az erő- és munkagépek felborulása miatt. 15 százaléka a gépekről történő leesésből, további 15 százaléka közúti balesetből származik. Az okok között leggyakoribb a gondatlanság, fegyelmezetlenség és az ittasság: az összes baleset 73 százaléka ezekre vezethető vissza. A balesetet szenvedők 40 százaléka 20—40 év. 26 százaléka 45—50 év közötti dolgozó volt. Legfontosabb a megelőzés! A balesetek elhárításában legfontosabb a tervszerű, előrelátó megelőző intézkedések kidolgozása. Olyan gépeket, berendezéseket kell építeni, amelyek leginkább megfelelnek a balesetelhárítás feltételeinek. Sajnos, sok traktortípusnak olyan konstrukciós hibája van. amelyek növelik a baleseti veszélyt, ha fáradt a gép kezelője. Sok traktoron kedvezőtlen a kormány és a pedálok elhelyezése. Általános hiba például, hogy a pedálok felülete általában kicsi és csúszós. A balesetek megelőzésében az általános rendszabályokon kívül fontos a helvi konkrét, elemző tevékenység. Az erdőgazdaságokban például az összes baleset kb. 25 százaléka fel- és lerakodás közben fordul elő. A mezőgazdasági üzemekben a halálos balesetek fele a szállítással kapcsolatos; ez nem véletlen, hiszen az összes mezőgazdasági munka 40—50 százaléka szállítási tevékenység. Éven. te 200 millió tonna termény mozgatására kerül sor. ebben 40 ezer traktorvontatású kocsi. 5 ezer tehergépkocsi 20 ezer fogat vesz részt. A szállítási munkák zöme kevés időre torlódik össze, és a szállítási útvonalak gyakran kedvezőtlenek. Fontos a balesetek megelőzésében a ió üzem- és munkaszervezés, a gazdálkodás, vezetés magas színvonala. Ahol jó a munkafegyelem. nincs lehetőség az ivás- ra, virtuskodásra, feketefuvarra, jó munkaeszközök állnak rendél- kezésre, ott alig fordul' elő baleset. A gyakori baleseteket figyelem, be véve egyes munkaterületeken előbb-utóbb szükségszerű az alkalmassági vizsgálatok bevezetése. Sajnos, traktorosaink között nem kevés azoknak a száma, akik egészségügyi okok miatt már eleve alkalmatlanok lettek volna. Az is szaporítja a balesetek számát, hogy a traktorosok szervezetük tartalékerejét, regeneráló képességét a tavaszitól őszig tartó szezonmunkák idején messzemenően kimerítik. A szervezetlen munkából származó 14—16 órás munkanapok, ha egyfolytában sokáig tartanák, súlyos kárt okozhatnak a szervezetben. A rend- szertelen étkezés, a sokszor munka közben, a traktoron elfogyasztott hideg ebéd és vacsora csak tetőzi ezt a folyamatot. Űj baleseti források Az új gépek eddig ismeretlen hatásait is egyre inkább tapasztalhatjuk a mezőgazdaságban pl. a vibrációt, a zait az elektromos veszélyeket. Űj ártalomnak számi; tanak a traktorosok rázkódási megbetegedései (a gerincoszlop, az idegrendszer, a belső, laza felfüggesztésű szervek betegségei), vagy a kézi fűrészgépek érszűkületet okozó bántalmai. Az új gépek beállításával még nem tart lépést az egészségügyi-technikai vizsgálat és oktatás, és sokszor csak késve mérik fel a gépek baleset- veszélyes, vagy egészségre káros hatásait Ű.i problémát jelentenek a mezőgazdaság kemizálásával kapcsolatos különféle mérgezések. Évente ma már több mint 100 ezer tonna növénvvédőszert használnak fel. A növénwédőszerekhelytelen raktározásábóL felhasználásából és alkalmazásából erednek a balesetek és számúk aránylag nagy. , A nagyüzemi galzdálkodás állategészségügyi problémákat is felvet. A nagy számban együtt tartott állátok között másként terjednek a fertőző betegségek és a velük dolgozók is súlyosabban fertőződhetnek, mint áz egykori kis gazdaságokban. Más tehát ma a jelentősége a szarvasmarlia-tbc- nek. a szokványos vetélésnek, a brucellózisnak, a szál- és körömfájásnak, az omitózisnak. A nagyüzemi termelés itt is megköveteli a nagyüzemi védekezési módot. > A munkavédelem társadalmunkban állami és társadalmi, mozgalmi feladat. Megoldásukért társadalmi összefogással kell harcolni. Ha ismerjük a veszély fő forrásait és elhárításuk módját, az óvórendszabályokat, akkor a balesetek számát a minimálisra csökkenthetjük ÜZEMI DEMOKRÁCIA MUNKÁSSZEMMEL I. Adni lehet a vezetők szavára Alig van az országnak olyan üzeme, ahol ne tartanák állandóan napirenden a munkásosztály helyzetének vizsgálatát és ne hoznának intézkedéseket annak folyamatos javítására. Baján a Ganz Villamossági Művek Készülékgyárában is sokat tesznek ennek érdekében, .ami a vezetők és munkások igen jó együttműködésében, az egymás iránti megbecsülésben, s a kiváló eredményekben tükröződik. A megzabolázott homok Mit tudtam én a homokról? Amit általában mindenki. Hogy például kiválóan alkalmas szölő- s gyümölcstermesztésre. Miután már megkötötték. Ezt később tanultam meg. S akkor már nyilván ismertették vélem azt a tulajdonságát, hogy a homok fut, mindig mozog, változtatja helyét. Ilyen „mellékes” körülményekről,■ hogy van homokverés is, csak betűkből értesültem. Jó ideje koptattam már az aranyhomokot, midőn vá- ' ratlanül részem "lett "benne'. Nem is á határban, hanem Kecskémét kellős "közepén: Borongás alkonyattájt slattyogtam a Szabadság téren. Éppen a „nagypatika" kirakatában ellenőriztem, hogy áll fejemen a kalap, midőn egy pillanaton belül — nem volt mit ellenőrizni. Eszeveszett szélvész támadt. Kobakfedőmet szárnyára kapta, s görgette-gurigatta az aszfalton pattogtatva vissza a könyvesbolt irányába. A Lutherudvar szájánál a csemegebolt üres ládái tartóztatták fel. Nem elég, hogy a szélroham majd hanyattlökött, de zúdított rám olyan szúrós „esőt’*, amitől majdcsak nem feljajdultam. Arról jöttem rá tüstént, hogy mégsem közönséges „vizes" zápor ez, hogy arcomról, homlokomról, kezemről, ruhámról száraz homokszemcsék peregtek lefelé. Mint millióm tfiszúrásból összeállt zuhatag. Oly hirtelen jött minden, hogy az eszem csak ezután fordult az ok felé: mit keres Kecskemét főtéren a homokvihart?! Hogy jöhet ez elő a betonból, keramilkövek- ből? Már az Arany János utca egyik oldalának védelmében sínylődtem, mikor észrevettem magamon, milyen meghunyászkodva lesem a villogó, szürkéssárga homokfelhők orgiáját. Neon, televízió, autópark, stabil kőpaloták — semmibe tűntek. Pedig a természet erőinek mindössze egy kis „játékos" fuv'alma érte a nagyvárost. Azóta „más szemmel” nézek a homokra. A növényekre is, amelyek bizony képtelenek „fal mellé, kapu alá” menekülni —* homokverés elől. Magán a homokszemen is van eltűnődni való. Akkor 'is, ha könyvek, lexikonok tárgyilagos megállapításait olvassa az ember. Ilyeneket, hogy: „A homok — szétporladt kőzetek halmaza... Szemcséjének átmérője 2—1116 milliméter’’... A homok: átmenetet alkot a kőtörmelék és az agyag közölt. De ha átmenet, miért csak a homok található elkülönült, elszigetelt, izolált állapotban j a homok- £ sivatagokban, homokpusztákon, homokvidékeken? ... Az is csodálni való, hogy a homokszemcsék nagysága nagyjából megegyezik — átlagosan 1/8. milliméter átmérőjű — legyen bár a Szaharában, a dán dünevilágban, vagy Kiskőrös határában. ■ Még azt is tudjuk, hogy ezek a többnyire megegyező átmérőjű homokszemcsék megközelítően azonos hajlásszögben helyezkednek el. Jó, de miért 1/8. milliméter az átmérője? Olvastam, hogy a víz és a levegő áramlása egyaránt örvénylést, turbulenciát okoz. Meg, hogy ennek az örvénylésnek legkisebb hullámhossza megegyezik a sivatagi homok szemcseátmérőjével. E sajátossága révén tud csakis a homok kisodródni a talajból, s ha ennek alkotórészecskéi csekély erővel tapadnak, a homokot még a gyengébb sze- ■ lek is levegőbe emelik. Terméketlen homok... Milyen élőlény létezhetne ilyen folyton mozgó anyagon? Száraz homok... Víz nélkül hogy is sarjadhatna növény? De ha megkötik, megzabolázzák a homokot! Szőlőskertek, barackosok, almások... Száraz ho„Tárpán” a terepjáró gépkocsi A lengyel konstruktőrök nem véletlenül adták a „Tarpan” nevet a legújabb típusú teher- és utasszállító terepjáró autónak — ez gyorsabb és erősebb mint a hasonló nevű pusztai ló. Az új terepjáró gépkocsi igen jól meg" birkózik a nehéz talajviszonyokkal, nagy teljesítményű és gazdaságos. Kényelme? ülésein hat ember íér- el Ta ■ .vezetővel . együtt) rakodótérében 400 • kilogramm terhet lehet elhelyezni. Az első 250 darab „Tarpan” már sikeresen keresztülment a próbákon. A Poznan melletti autógyár az év végéig 7000, 1977—1978-ban pedig évente 10—15 000 terepjáró gépkocsit fog gyártani. Az új típusú terepjárót főleg vidéken lehet jól kihasználni. Tavaly december 22“én amikor sok vállalatnál az év végi hajrá kötötte le az emberek minden percét — a Ganz Villamos- sági Művek Készülékgyárában befejezték az éves tervet, leállt a termelés és megkezdték az év végi karbantartási munkákat. Ezt megelőzően egy hónappal, még korántsem voltak ilyen kilátásaik. Már több mint két hetet késett egy igen fontos alkatrész megérkezése, amely kétségessé tette, hogy egyáltalán teljesítik-e tervüket. ■ Végre megérkezett a várt alkatrész. Az igazgató személyesen járta végig a munka-: helyeket, hogy a brigádokat és a régi. vele együtt kezdő szakikat emberi, baráti szóval kérje meg: tegyék meg a lehetetlennek lát" szót. Egy hónap van hátra, ettől függ a tervteljesítés, a. nyereség és a gyár becsülete. Nagy volt a tét, hiszen a gan- zosoknál még soha nem fordult elő, hogy ne tartották volna be a határidőt. Ami ezután történt, arra talán még évtizedek múlva is büszkén emlékezik a ‘ gyári kollektíva. A? eddig egymással vetélkedő brigádok szinte eggyé olvadtak. Egymást figyelték hol van szükség segítségre. Néhány perccel megtoldottak a munkaidőt. pedig senki nem kérte tőlük, és senki nem engedélyezte nekik. A portás reggel hamarabb nyitotta ki a kaput, mert munkaidő kezdete előtt már mindenki a helyén akart lenni. Nem volt szükség az egy hónapra. Az emberséges szó, a szinte testvéri összefogás és a szocialista brigádokra jellemző akaraterő 9 napot lefaragott a határidőből. — Mire képes ez a kollektíva ma? — kérdeztük'Szabó Lajostól — a gyár igazgatójától. — Talán két számadat eléggé érzékelteti. A gyár megalakulásakor 160 ezer forint volt az éves termelési értékünk, ma naponta ’ | ,1,2 .jmiÜiÓ forint. • ., 1953 óta minden évben új profillal bővül a termelés. Ezek gyártását megbeszélik a brigádokkal. A dolgozók nem ismernek rossz vagy jó munkát, csak munkát. Egyik norma kiegészíti a másikat. A munkások nélkül egyetlen fontos kérdésben ,sem döntenek, s ezért valóban mindenki magáénak érzi a gyárat, felelősséget vállal érte. Nemrég történt — bár ez kivételes eset volt —, hogy a brigádvezető meghallgatása nélkül az egyik szalagról elhelyeztek két dolgozót másik munkahelyre. A brigádvezető így nem látta biztosítottnak a termelést. Szólt a művezetőnek, majd- az ügy az igazgató elé került. Végülis mindkét dolgozó maradt a régi helyén. Bérkérdésekben szinte brigádszinten döntenek. A gyár vezetősége részlegekre bontva ad meg egy bizonyos bérkeretet, amelyet a brigádvezető, szakszervezeti bizalmi, pájtalapszervi titkár és az illetékes művezető közösen osztanak szét. Ebből még soha nem volt vita. Az üzemi demokrácia, a dolgozók véleménynyilvánítása és javaslata kiterjed a gyár minden területére, sőt még a kerítésen túlra is. Az asszonyok javasolták, hogy a gyár mellett épült lakótelepre ABC-áruházat építsenek. A gyár vezetőségének közbenjárására azóta működik az áruház. Óvodát kértek a dolgozók, elkészült, sőt 1973-ban 60 százalékkal bővült a férőhelyek száma. Modern, tiszta öltöző-fürdő áll a munkások rendelkezésére. A nők kérésére a vászon munkaruhákról áttértek a műszálas nylon munkaköpeny viselésére. A három-, vagy többgyerekes családanyák a szabadszombatjukon kívül heti 2 . órás munkaidőkedvezményt kapj nak.) Kilenc nő dolgozik vezető beosztásban. Tíz év alatt hatvan dolgozót juttatott a vállalat lakáshoz. A kitühtetésre javasoltak névsorát brigádértekezleten döntik -el, az erre a csíra létrehozott bizottság? gal együtt. Amikor megkérdeztük az egyik dolgozót,, hogy szerinte hol kezdődik az üzemi demokrácia, így felelt: — Valahol ott, ahol a dolgozó í érzi, hogy adni lehet a vezetők szavára, a vezetők pedig tudják, hogy építeni lehet a dolgozók vállalásaira. Aztán ott folytatódik, hogy találkozik a vállalati érdek az egyéni érdekkel, és ott fejeződik be, hogy minden dolgozónak van véleménye, és hof*v a szó és a tett minden szinten ugyanazt jelenti. Szabó Ferenc BESZÉLIK HOGY... a sorbaállás veszekedéssel jár mok? Ha pár hétre, hónapra deszkadarabot hagynak benne, elkorhad. Korhaszt a száraz homok? ... Mondták, írtak már: a léc helyén, amit régebben eltemetett a homok, olyan jó zsíros földet lelünk, ha elássuk, hogy akár ültetni lehetne belé. A kutató, a homokon küszködő ember felfedezte, hogy a homok — erős fajlagos höbefogadó képességéinél fogva — a felszínen rendszerint teljesen száraz, de ha kissé lejjebb hatolunk, ott a homok mindig nedves. Kapilláris rendszere, hajszálcsö- vessége van a homoknak. A felszíni gyors párolgás, „szárazékonyság”, mint' szivattyú húzza fel a nedvességet az alsóbb rétegekből... Száraz homok? 1 Futóhomok... A homokáradat régesrégen virágzó városokat, hatalmas birodalmakat temetett be, nyelt el örökre. Ahol megingathatatlan alapzatú paloták, kevésbé szilárd lakóházak álltak, ahol uralkodtak, dolgoztak, szerettek, szenvedtek az emberek, utakat építettek... S az 1/8. milliméter átmérőjű anyagocska mozgástörvényeinek nem tudtak ellenállni... Míg meg nem ismerte jobban az ember ezeket a törvényeket. Jobban. Mert még biztosan van bőségesen felfedeznivaló a homokról ezután is. ... Mennyivel más akusztikája van csupán ilyen innen-onnan összekapkodott — bizonyára nem abszolút tudományos hitelességű — ismeretmozaikok birtokában is a szinte frázisként hangzó megállapításnak, amit oly sokszor leírunk, elmondunk. Hogy tudniillik mélységes tisztelet és elismerés illeti az elődöket, tegnapi, mai unokákat, akik virágoskertet varázsoltak itt a Duna—Tisza közén — az egykori futóhomok helyéin Válóban történelmi méretű természetátalakítás von. Tóth István—Tóth Sándor Velem együtt sokan megdörzsölték a szemüket a közepesen zsúfolt autóbuszon, amely éppen kiindult a megállóból. Azt láttuk ugyanis, hogy az utcán, amely egyébként a szokásos reggeli képet nyújtotta, az egyik üzlet előtt ménkű hoszú sor áll. Mi történhetett? < A busz akikor már eléggé gyorsan ment, nem lehetett pontosan megállapítani, hogy voltaképpen melyik üzlet előtt gyűlt össze ekkora töímcg, de némelyik utas arckifejezése nemcsak ezért tükrözött hirtelen bizonytalanságot. Főleg az idősebbeké, akik sok mindent átéltek már és erről nemcsak szívderítő emlékeket őriznek. Magam is tudnék egyet s mást mesélni a fiatalabbaknak, jóllehet még nem szoktak, az ’öregek közé sorolni, de ha az emberre mind gyakrabban mondják, hogy olyan fiatalosan néz ki, / akkor ezen már érdemes elgondolkozni. Csakúgy, mint minden máson, ami szokatlan, ami indokolatlannak tűnik. Mint például ez a sorbaállás ezerkilencszázhet- vennégy februárjának második felében. A következő megállónál leszálltam és elindultam visszafelé, amerre azt a sok embert láttam. Nem volt nagy út, de amíg a tetthelyre értem, váratlan élességgel felidéződtek bennem emlékek, amelyekről már-már megfeledkeztem, vagy inkább azt hittem, hogy időközben a feledés homályába .merültek. Csak úgy mellesleg jegyzem meg hogy aZ ember memóriája lehetne célszerűbben szerkesztett is. Mások is panaszkodnak, hogy a rossz emlékek minduntalan eszükbe jutnak, a jókat meg úgy elfelejtik egy idő után, mintha fekete táblát hordanának belül a fejükben, amelyről a szépet könnyű letörölni, a csúnya viszont megmarad. Hogy miért így van és miért nem másképp, erre nem tudbk tudományos magyarázattal szolgálni, mindenesetre a jót nemcsak elfelejteni könnyebb, hanem megszokni is, ellentétben a rosz- szal. Én például soha nem tudtam megbarátkozni a sorbaállással, pedig volt benne elég részem. (Nem arra gondolok, hogy mindjárt az elején, amikor észért kellett sorbaállni.) Gyerekfejjel éltem át a háborús időket, képtelen vagyak elfelejteni a mogorva téli hajnalokat, amelyeken félig alva elindultam a „községi” — a mai közértek őse — elé, hogy „sort fogjak” anyámnak, aki felváltott, hogy reggel időben beérjek az iskolába. Volt úgy, hogy hajnali kettőkor odaálltam a .bolt elé, kenyérért vagy húsért, mikor mit osztottak, s reggelre részint a hidegtől, részint a várakozástól teljesen elgémberedtem. A legrosszabb mégis az volt, hogy amint kivilágosodott, megkezdődtek a végeérhe.- tetlen veszekedések, s a nyitás idejéhez közeledve mind ingerültebbé váltak az emberek, ipinden ' apróság miatt összezördültek, nem egyszer még tettlegesen is. És soha nem felejtem el a szüntelen rettegést sem amiatt, hogy elfogy a kenyér, mielőtt bejutnék a pulthoz, ami egyébként eléggé gyakran megesett. Talán ennyiből7 is megértik, hogy miért fogott el a nyugta- lánság, amint közeledtem most, harminc év után a szokatlanul hosszú embersor felé. Messziről • úgy látszott, mintha a tejboltot ostromolnák, amit végképp nem értettem, mert igaz, hogy mostanában rengeteg reklámmal győzködnek, bennünket tejivásra, meg gomolyatúró vásárlására, de cseppet sem valószínű, hogy éppen ezen a reggelen szakadt volna át a gát és mindenki egy? szerre különféle tejterméktől kívánna egészségesebb lenni. Kiderült, hogy ténylég nem erről van szó. Hanem arról, hogy új bolt nyílt, babakelengye-szak- üzlet. S, hogy ezt miért kellett megrohanni? Amikor megkérdeztem, a sor végén álló fiatalaszszony ingerülten azt felelte, látszik, hogy nincs kisbabám, mert akkor tudnám. Mert a kismamák hol ezt, hol azt nem kapnak, összejárják a fél várost, amíg minden szükséges holmit megtudnak vásárolni. < Az új üzletben viszont feltehetőleg még van minden, mert nyitáskor feltöltöt- ték a készleteket. Elöl közben kirobban a veszekedés, mert valaki azt állította, hogy már korábban: ott állt, de közben elment megvenni a csecsemőtejet, ám erre senki sem akart emlékezni. Egy másik aszony karonülő gyermekével' soronkívül próbált bemenni, mire többen kiáltozni kezdtek, hogy itt mindenki gyerekes vagy terhes, álljon csak be a sor végére. Valaki elhíresztelte,, hogy bent az üzletben egy asz- szony hat francia rugdalózót vett, holott nyilván nlncsenék hatos ikrei. A kint állók mind hangosabban zúgolódtak, kiabáltak, lökdösődték. Ennyit láttáim, mielőtt vissza- szálltam volna a buszra. Tanulságként könnyű volna kijelenteni, hogy sose legyen nagyobb gondunk annál, mint hogy csak sorbaállással lehet hozzájutni francia import rugdalózóhoz,. annak idején mi egészei) jól megvoltunk enélkül is. Csakhogy ma nem „annak idején” van. Szerencsére nincs háború, nincs hiánygazdálkodás, általában nincs baj az ellátással. Babaholmiból azonban a jelek szerint nincs megfelelő készlet és választéki ami viszont határozottan baj. Már csak. azért is, mert a sorbaállás rendszerint1 veszekedéssel jár együtt, s ez pedig nem hat előnyösen a népesség szaporodására. Egyáltalán: nem ártana most már valamivel kevesebb ünnepi beszéd népesedéspolitikai céljainkról, s minél több csendes intézkedés, minden különösebb szónoklat nélkül. Arkus József A
