Petőfi Népe, 1974. március (29. évfolyam, 50-76. szám)
1974-03-13 / 60. szám
1974. március 13. • PETŐFI NÉPE • 3 A MŰVÉSZET CSARNOKAI Egyszerre négy meghívót hozott a posta, mind a négy képzőművészeti kiállításra invitál bennünket. Nem volna ebben semmi meglepő, de ezúttal nem a fővárosi bemutató termek valamelyikébe szólnak a meghívók. Mindegyik vidékről érkezett. Egerben, a Rudnay Gyula-teremben Bornemissza László festőművész kiállításának ünnepélyes megnyitására kerül sor csütörtökön délután öt órakor. Ugyanebben az időben Szolnokon, az Aba-No- vákról elnevezett kiállító teremben ifjú Benedek Jenő festőművész tárlatának megnyitására gyülekeznek a látogatók. Győrben a képcsarnok tavaszi festmény bemutatót hirdet, mintegy húsz művész alkotásaiból. A legörvendetesebb azonban a meghívók közül a negyedik, amely arról ad hírt, hogy március 14-én megnyílik Békéscsabán a Képcsarnok új bemutatóterme. A Munkácsyról elnevezett terem ünnepélyes megnyitóján Babák György, a városi tanács elnökhelyettese mond beszédet. Mondjuk meg őszintén: irigyeljük a négy várost ezért a lehetőségért, s különösen Békéscsabát, amely a mi megyeszékhelyünket is megelőzte a bemutató terem létrehozásában. Hogy mit veszítünk évről évre az önálló kiállító helyiség hiánya miatt, erre nehéz választ adni. S, hogy miért nem jutottunk még el idáig, szintén nehéz lenne megmagyarázni. Sajnálatos, hogy „fehér folt”-ként jegyeznek minket az ország térképén, amikor a látáskultúra ilyen fontos propagálásáról van szó. Címképünkön: ifjú Benedek Jenő festménye a szolnoki meghívó címlapján. A másik kép: az egri kiállítás meghívója. Baja-Bácska Kecskeméten • Délszláv ritmusok... (Művészeti vezető Csilics Sándor.) • Az érsekcsanádi magyar csoport Szebellédi Jánosné irányításával készült. (Tóth Sándor felvételei.) ' Tízezrek gyönyörködtek a kecskeméti tanácsháza Székely Ber- talan-festményekkel díszített nagytermében. Jártak itt németek, olaszok, japánok, amerikaiak, jöttek valamennyi földrészről. Találkoztam ott győri, pesti, miskolci, debreceni turista- csoportokkal; bajaiakkal, bácskaiakkal soha. Egy megyében éltünk és mégis nehezen bukkantunk 'az egymáshoz vezető utakra. Hétfőn valóságos gépkocsikaraván indult a déli végekről a megyeszékhelyre. Az autóbuszokon táncosok, énekesek, zenészek, kulturális vezetők. A régóta várt kedves vendégnek kijáró szeretettel fogadták Baja és Bácska kultúrájának a követeit a szecessziós, század végi épületben Dr. Kőrös Gáspár, a városi tanács elnöke személyesen üdvözölte a küldöttséget és ismertette a Kecskemétre vonatkozó legfontosabb tudnivalókat. .Mértéktartóan az eredményeket . és őszintén a gondokat, ahogyan ez baráti körben illő. Városnéző séta fejezte be a tájékozódást. Este a Katona József Színházban megtartott bemutatón Észak- Bácska szép szavakban megfogalmazott üzenetét, a művészeti csoportok jövetelének célját kedvesen. hangulatosan tolmácsolta a helvéciai származású tanító- képzős növendék, Bonta Klára. A bevezetőt követő hetvenperces színházi koncert ismét igazolta a bajai zenekultúra magas színvonalát. Az Alsódunavölgyi Vízügyi Igazgatóság kamarazenekarának sikerült a választott Vivaldi -kompozíció — C-dúr versenymű két trombitára és vonós- zenekarra — gazdag színskálájából a legjellemzőbbeket kulturált hangzással kibontani, érzékeltetni az együttes és a szólóhangszerek kontraszt hatásait. Dohai Tamás felkészültségét, muzikalitását éppen az elmúlt héten méltattuk; most is megérdemelt sikert aratott Chopin: f-moll balladájának előadásával. A bajai József Attila Művelődési Központ Liszt Ferenc kórusa különféle stílusú művekből állította össze igényes műsorát. Mozart szinte megindító Ave verum című mottetájának az előadásában mindvégig jelen volt az élettel megbékélt, az örök csillagokra tekintő, a harcait becsülettel végigküzdő muzsikus. Hadd emeljük ki a József Attila-vens- re komponált Udvardi-szerze- ménv dinamikus megszólaltatását, Kodály Esti dalának kristályos hangzását. Vígh László ezúttal is avatottan vezényelt. A kórus és a zenekar teljesítőképességét J. S. Bach: Bleib bei uns denn es wird Abend sein kantátájának a bemutatása is érzékelteti. A Bolberitz Tamás irányításával muzsikáló együttesek és a szólisták méltó módon zárták a Baja—Bácska Kecskeméten műsor első részét. A szünetben' sokan gyönyörködtek a páholyfolyosón rendezett kiállításban. A Duna fotóklub tagjai hitelesen .idézték Észak-Bácskát. A tárlaton bemutatták a hazai és külföldi kiállí- "tásokon díjazott képeiket is. A folytatás a népművészet ünnepévé szépült. Kiket emeljünk ki a másfélórás színes forgatagból? A nemesnádudvari művelődési ház nemzetiségi tánc- együttesét. A XVIII. századi iparostáncok jókedvű tolmácsolásával arattak sikert. Az érsekcsa- nádiak a Szőlőőrzés izgalmas és derűs pillanatait varázsolták a színpadra, a bátmonostoriak párostánccal léptek föl. A nagybaracskaiak most is elnyerték a közönség rókonszenvét a Bácskai páros temperamentumos előadásával. A fiatal szeremlei táncosok méltó örökösei híres elődeiknek. A hercegszántóink Bugársz- ko kólóval kezdték, majd a Bá- nátsko kóló következett, ezt a lassúbb Vranianka követte, meg a Logovac, Tandricsak, Todo kóló és a fergeteges Bugárszko kóló. A garai bunyevácok — a her- cegszántóiakhoz hasonlóan — helyi gyűjtésű táncokból állították össze pompás műsorukat. A közreműködő tamburazenekarok, éneklő csoportok hangulatós percekkel ajándékozták meg a közönséget, akárcsak a Bajai Alsó- városi Népfront Kör néptánc^ együttese. A Zárótánc szemléletesen es nagy meggyőző erővel bizonyította, hogy a bácskai tájakon egymásra találtak a hajdan acsarkodó nemzetiségek. Megtanulják egymás táncait, a marsot, a kólót, a csárdást. Átveszik egymás szokásait, a nemes és jó hagyományokat közösen gondozzák. Rendezték végre „közös1 dolgaikat”. Tudják, hogy annál becsesebb a saját kultúrájuk, minél jobban tisztelik a számukra oly sokáig idegent, más forrásokból, gyökerekből táplálkozót. Jelképesnek tekinthető, hogy a magyar sárréti—szeremlei lányokat délszláv eredetű „nyakravaló pénzek”, íá- zsiák díszítik. A sokácok a németektől lesték el a kényelmes ma- muszt, a bunyevác hosszú ujjú blúz, és a farkas főkötő ebben a században már a bácskai német lányokat és asszonyokat is szépíti. A vendéglátók nevében Gyapay József, a városi tanács elnökhelyettese köszönte az élményt és a bajaiak meghívását. Jövő tavasszal Kecskemét mutatkozik be a megye legdélibb városában. A műsort hosszú tapssal méltató közönség soraiban ott láttuk a megye politikai, társadalmi, kulturális életének sok vezetőjét. Megjelent Horváth István, a megyei pártbizottság első titkára, dr. Gajdócsi István, a megyei tanács elnöke, Buda Gábor, a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának helyettes vezetője, Papp György, a bajai, Szabó Imre. a Baja járási, Szabó Lajos, a kecskeméti pártbizottság első .kára, valamint Mándics Mihály országgyűlési képviselő, a délszláv, Reger Antal, a német szövetség tő- titkára. Heltai Nándor Szavalóverseny helyett hét péntekjén, március idusán kezdődne a Petőfi Sándor nevét viselő középiskolák második országos szavalóversenye. Az elsőt •— emlékeznek még az olvasók — tavaly rendezték meg Kiskőrösön. Akkor és ott hangzott el a terv: váljon ez a kezdeményezés rendszeres mozgalommá, a forradalmár költő szellemének és a versszerető ifjúságnak ismétlődő találkozásává, s rendezze meg a második szavalóversenyt Kiskun- délegyháza, melynek lakossága az idén ünnepli a település várossá nyilvánításának kétszázadik évfordulóját. Az ünnepi program egyik szép eseménye lehetne ez a verseny. Sajnos, a krónikában mindössze annyit jegyezhetnének be: a szavalóverseny az érdeklődés hiánya miatt elmarad. Előfordult a történelem során, hogy hadvezérek meghirdettek győzelmeket, melyekből végül nem lett semmi. Elangzottak fogadalmak, esküvések is ezerszámra, ígéretek is, melyeket nem tartottak be. Voltaképpen nem is lenne olyan „óriási ügy”, hogy épp egy szavalóverseny marad el, mostanában úgy is van elég ilyesfajta rendezvény. Véleményünk szerint mégis „nagy ügy”. És elsősorban azért, mert nem elháríthatatlan, objektív akadály áll a verseny útjában, hanem valami más. A Petőfi Sándor-szavalóversenyt azért nem rendezik meg, mert az érdekelt középiskolák fele „lemondta" a részvételt. Lemondta? öt iskola nem is válaszolt a versenyfelhívásra. . Ezeknek az iskoláknak vezetői, diákjai bizonyára nem olvassák — hiszen ők, mint más megyék lakói más újságot fognak kezükbe reggelente. Ha olvasnák ezeket a sorokat, magyarázatra, önvizsgálatra késztethetné őket a glosz- szaíró véleménye, illetve nem is a vélemény, hanem a tények bizonyító ereje. Vegyes érzelmeket kelthet az igazi hitről, az őszinteségről, ha a szavakat megcáfolják a tettek. E magatartás láttán egyesek még úgy erezhetnék, hogy a Petőfi Sándor iránti tisztelet és rajongás nem volt egyéb, mint a múlt évi ünnepségek lázábarl tett „kötelező” méltatás. A szavak „nagy” szavakká váltak, amint az események mutatják. Márpedig az ilyen „nagy” szavakat nem szeretjük, -épp az ifjúság viszolyog legjobban a felelőtlen kijelentésektől. Vajon mi a véleménye erről az érdekelt iskolák KISZ- szervezetének? Kiskunfélegyháza város örömmel vállalta annak idején a verseny megrendezését. A tanács művelődésügyi osztálya összeállít- totta a programot, mégpedig színvonalas tartalommal megtöltve. A verseny tehát elmarad. A meddő előkészületekben sok fáradozás, munka volt — tulajdonképpen anyagi kár is keletkezett, össze is lehetne számolni. hány forint. A szavak, az ígéretek érték- csökkenését azonban felmérni sem lehet. — agy — A „NAGY KORMÁNYOS” ÉS KONFUCIUSZ ?? Konfuciusznak — a korunk előtti VI.—V. század híres kínai filozófusának nem mindig kedvezett a szerencse. Egy kistisztviselő sarjaként, hihetetlen szorgalmával, magas udvari állást szerzett magának. a Liu császári dinasztia idején. Ez a dinasztia valamikor a jelenlegi kínai Santung tartomány területén uralkodott. Konfuciuszt azonban nagy szerencsétlenség érte állami szolgálatában és mindent elvesztett. Ezután évékig bolyongott az ősi. Kína különböző tartományaiban, s megpróbált híveket szerezni tanainak. A filozófus, miután a Mennyei Birodalomban nem talált elismerésre, magányosan élte le életének utolsó napjait. Álmában sem gondolt arra, hogy gondolatai és mérlegelései, amelyeket a tudósok gondosan feljegyeztek az utókor számára, valaha meghozzák a halhatatlanságot. Arra meg különösen nem számított, hogy távoli utódai a huszadik században visszatérnek filozófiájához. Pedig ez történt. • A Konfuciusz-féle filozófia iránt rendkívül nagy vonzalmat fedezett fel magában Mao Ce-tung, a Hunan.- tartománybeli egykori falusi tanító, akinek a sorstól most az adatott meg, hogy a mai Mennyei Birodalom „nagy kormányosa” legyen. A maoizmusban, a szocialista tanok és filozófiai iskolák marxista terminológiával ízesített kispolgári koktéljában, Konfuciusz. pontosabban tanításának legreakciósabb részei, megtisztelő helyet kaptak. Példákat nem nehéz találnunk. Akár azzal is elkezdhetjük, hogy a mesterségesen (és nem Mao elnök személyes részvétele nélkül) létrehozott „a legtündöklőbb nap” fogalma pontosan egyezik Konfuciusznak azzal a klasszikus állításával, hogy az uralkodó az égből származik. Konfuciusznak olyan politikai és etikai tételeiből, mint például az uralkodó iránti hűség kötelessége, származik a mai Kínában széles körűen elterjedt módszer, hogy az emberekbe beleneveljék a vezér iránti vak engedelmesség, a gondolkodás nélküli engedelmesség érzését. A Kínai Kommunista Párt nemrég megtartott X. kongresszusán ezek az eszményképek tükröződtek a párt új szervezeti. szabályzatáról szóló beszámolóban, nevezetesen e beszámoló parancsszerű felhívásában. E szerint az igazi kommunistának nem szabad a leváltástól, a kizárástól, a szabadságvesztéstől sem félnie, ha a Mao-féle politikai irányvonal megvédéséről van szó hanem bátran kell haladni a az árral szemben is. Ha Konfuciusz ma élne és utasítást adhatna követőinek, hogy ne ijedjenek meg a börtöntől és a leváltástól, megmenthetné magas pozícióját az udvari intrikusoktól és‘a felfelé törő kollégáitól, úgy, ahogyan az most sikerül Mao Ce- tungnak. * •Mao Ce-tung filozófiai koktéljának ízesítése végett nem csupán Konfuciusztól, hanem az ókori filozófus követőitől is kölcsönzött egyet s mást. Így a korunk előtti XI. században élt Csu Szi- től vette át az emberi éle,tét meghatározó két koncepciót; a „rendet” és a „szellemet”. Innen ered az a maóista megállapítás, hogy a politika olyan parancsoló erő, amely abszolutizálja a ráhatás szerepét és figyelmen kívül hagyja az ember anyagi szükségleteinek kielégítését. Végezetül: a maoizmus mai el-' ültetésének, hirdetésének formái és módszerei alig különböznek a konfuciuszi dogmák középkori bevezetésének formáitól és módszereitől. Á kínaiak nemzedékről nemzedékre tanulmányozták Konfuciusz tanait, anélkül, hogy megértették volna azok valódi jelentőségét. Ma pedig arra kényszerítik a kínaiakat, hogy csupán „a hit alapján” szóról szóra bemagolják a Mao-féle nagy „felfedezéseket”, amelyek a konfuciuszi aforizmák formáját viselik magukon. Ilyenek például, hogy a szegénység erény, hogy a világméretű megrázkódtatások nem kárára, hanem javára szolgálnak a népeknek, hogy a fegyverek szüleik a hatalmat, hogy készülni kell az elemi csapásokra, az éhezésre és háborúra ... A középkorban a fanatikusokat nevelték így. ma viszont — Konfuciusz tanai alapján — ily módon nevelik Kínában Mao akaratának gondolkodás nélküli végrehajtóit. Menjünk csak tovább. Mao Ce- tung egyik híve. Kuo Mo-zso. a Kínai Tuományos Akadémia elnöke „Az ősi Kína filozófiája” című könyvében Konfuciuszt materialistának és forradalmárnak festette le. Sőt. az állította, hogy Marx Konfuciuszhoz képest, semmivel sem gazdagította a filozófiai tudományt. • Ami pedig Mao Ce-tungot, a nagy marxistát illeti, aki kegyesen megengedi, hogy így nevezzék őt, egyszerűen eleresztette a füle mellet leghűségesebb szolgájának abszurd állítását. A X. kongresszus után azonban váratlan dolgok történtek. Az ókor e tisztelt gondolkodója hirtelen a kínai sajtó, a rádió és a szónokok dühödt támadásának célportja lett. Ami pedig .még érdekesebb, hitelt érdemlő források értesülései szerint ezt a hadjáratot maga a „nagy kormányos” indította, aki nemrég még Konfuciusz igaz híve volt. Csak így képzelhető el, hogy a Zsenmin Zsioao közölte egy szinte ismeretlen kantoni profesz- szor cikkét, amely megnyitotta a Konfuciusz elleni sajtókampányt. A cikket átvette a külföldre menő Peking Revue is. Nem maradt el a Kínai KP Központi Bizottságának orgánuma, a Vörös Zászló sem. amelv Konfuciusz filozófiájának bírálatával egészítette ki a leírtakat. • Pekingben élő külföldi megfigyelők szerint Konfuciusz tanai közül elsősorban a humanitás elvét támadják. Ez bizonyára nem illik a kulturális forradalom garázdálkodásaihoz. amely _a Mao- féle objektív törvény erejénél fogva — úgy látszik — hét-nyolcéves időközökben ismétlődik Kínában, Konfuciusznak azt is szemére vetik. hogy előmozdította a kudarcot vallott hivatalnokok rehabili- tását. Mégis: mi lehet az oka annak, hogy a maoisták most életre keltették ezt az évszázadok óta elfelejtett gondolkodót? Erre akár Kínában akár külföldön rendkívül határozott a válasz. Azt mondják, hogy a történelmi allegóriákból szövött sűrű köd és a szózuhatagok függönye mögött megindult a hatalmi harc újabb fordulója a pekingi párt- és állami hierarchia legfelsőbb szintjén. A dologból ítélve ebben az esetben Konfuciusz alatt Csou En-laj miniszterelnök, ellenfeleként pedig az a radikális csoport értendő, amelynek élén Mao Ce-tung felesége. Csiang-csin áll. ■ A Konfuciusz trónfosztásával kapcsolatos úi összeesküvésnek van még egy figyelemreméltó aspektusa. Mao Ce-tung. azzal, hogy áldását adta a kritikusok Konfuciusz elleni támadására, szerte- foszlatta a legendát, hogy a X. kongresszuson állítólag sikerült elérni a „nagy összeforrást". A maoisták ismét a névtelen bujto- gató szellemében bontották ki hadjáratukat, amely egyetlen vonással húzza keresztül az új szervezeti szabályzat ama tételét, miszerint egyenesnek és őszintének kell lenni, nem szabad intrikálás- sal foglalkozni. Miféle egyenességről és becsületességről lehet szó a kritika kibontakozásában, ha a X. kongresszuson a maoisták még nevén sem nevezték Lin Piao javíthatatlan híveinek szánalmas csoportját, most pedig az össztüzet névtelen ellenzékükre zúdítják, arra az ellenzékre, amelyet Lin Piaóhoz hasonló gazembernek neveznek. • A hatalmi harc újabb fordulójának kimenetelétől és attól függetlenül. hogy ebben az egészben mi a „nagy kormányos” valódi szerepe, a Konfuciusz neve körül vert propaganda világosan tükrözi a jelenlegi kínai vezetés által teremtett permanens politikai válságot. A maoisták felelőtlen politikája, amely elvonja a tömegeket az alkotó munkától, súlyos teherként nehezedik a kínai nép vállára. G. Busujev. (APN —KS)
