Petőfi Népe, 1974. március (29. évfolyam, 50-76. szám)
1974-03-01 / 50. szám
4 • PETŐFI NÉPE 0 1974. március 1. A szocialista munkaverseny A Kertészet I» «i/f | f wr• i pfi 1 / r es szoleszet fejlődése Kiskunfélegyházán új száma A szocialista munkaversenyben bekövetkezett egyik lényeges tartalmi változás az, hogy elsősorban a termelést segíti. 'Találóan jegyezte meg az egyik szakszervezeti vezető: egyre ritkábban látni kínosan precíz, telerajzolt díszített brigádnaplókat, melyekbe az égvilágon minden bekerül, csak éppen a lényeg sikkad el: a kollektíva mit tesz a termelés segítése, a gazdálkodás hatékonyságának javítása, az önköltség csökkentése érdekében. De — folytatta — mostanában nagyon sok olyan, külsőleg talán nem annyira tetszetős naplót olvastam, melyet tulajdonosaik inkább saját munkájuk ellenőrzésére, eredményeik, feladataik számontartására készítettek, mintsem az értékelő bizottságok „gyönyörködtetésére”. A szocialista brigádokkal kapcsolatos párthatározat, s az ezt követő brigádvezetői konferenciák, fórumok, tanácskozások szembetűnő eredménye: minőségi változás következett be a szocia- listabrigád-mozgalomban. Megye- szerte fellendült a brigádverseny. 1973 volt a nagyobbarányú fejlődés első éve a Kiskunfélegyházi Vegyipari Gépgyárban is. Mészáros Mihály verseny felelőssel, a gyár szocialistabri'gád- mozgalmának eredményeiről, s a további feladatokról, beszélgettünk. A gépgyárban működő nyolcvanegy szocialista brigádban nyolcszázötvenen dolgoznak. Tavalyi munkájuk eredménye egyetlen mondatba foglalható: öt év után 1973-ban haladták túl a 300 millió forintos termelési értéket. Hogyan? Erre a kérdésre a szocialista brigádok vállalásai, munkafelajánlásai adják meg a választ. A vegyipari gépgyár, s a partnerek közötti szállítási szerződésekben gyakran előforduló feltétel a termék szakértői vizsgálata. Azt, hogy a tartályok, vegyipari berendezések megfelelnek-e az előírt követelményeknek, általában Budapesten, Csepelen, s az ország különböző részeiben a kijelölt szakértői bizottság állapítja meg. Ez gyakran több hónapig is eltart, ami a „határidők betartását veszélyeztetheti. Ezért lényeges tehát a gyárban működő szocialista brigádoknak az a felajánlása, mely szerint a határidőt betartják, illetve lerövidítik. Ennek érdekében jobban megszervezték munkájukat, s úgy dolgoztak, hogy a lehetőségekhez képest minél kevesebb időt fordítsanak az egyes munkafolyamatokra. Kitűnik,, hogy nagyobb figyelmet fordítottak a minőségi munkára, a selejt csökkentésére. A szocialista brigádok vállalásaival szorosan összefügg az újítómozgalom nagyarányú fejlődése. Mint azt a vegyipari gépgyárban nemrég megtartott újítási konferencia résztvevői megállapították, 1973-ban az újítások 90 százalékát szoci'alistabri- gád-tagok nyújtották be. Tavaly a beadott 53 újításból 29-et fogadtak el. Ezeket, az anyagtakarékossággal, gyártásfejlesztéssel és üzemszervezéssel kapcsolatos újításokat be is vezették. Ez három és fél millió forintos megtakarítást jelentett a gépgyárnak. Az újítóknak 104 ezer forint újítási díjat fizettek ki az elmúlt évben. Fiatalok gyára. A dolgozók átlagéletkora alig éri el a 30 évet. Ezzel magyarázható, hogy kifejezett ifjúsági brigád nem alakult a gyárban, hiszen mind a 81 szocialista kollektívában zömmel fiatalok, KISZ-esek dolgoznak. Ez társadalmi munkaakcióikból is kitűnik. Tavaly két kommunista műszakot tartottak. Az elsőt a X. Világifjúsági Találkozó alkalmából rendezték meg. Június 23-án 236-an dolgoztak, társadalmi munkában, s az ezért kapott több, mint 35 ezer forint jelentős részét a VIT számlájára, s a szolidaritási alapra fizették be. A város kétszáz éves évfordulója alkalmából rendezett kommunista műszakon csaknem négyszázan vettek részt, s ezért 57 ezer forintot fizettek ki nekik. A kiskunfélegyházi jubileumi ünnepségekre, s a KISZ-klub berendezéseire fordították az összeget. A szocialistabrigád-mozgalom hármas jelszavát szem előtt tartva a gépgyár dolgozói rendszeresen bővítik szakmai és politikai ismereteiket. Minden brigádtag részt vesz a gyár szak- szervezeti, párt- és KÍSZ-oktatá- sain. Kétszázan járnak rendszeresen a hegesztő, targoncás, műszaki-hegesztő továbbképző, gáz- palackkezelő és idegen nyelvű tanfolyamra. Százötvenen pedig általános, közép- illetve felsőoktatási intézetekben tanulnak tovább. Tavaly a forgácsoló üzem kilenctagú szocialista brigádja aranyfokozatot kapott. A laboratóriumban működő „Lenin” brigád ezüst jel vényt, a műszaki fejlesztési osztályon dolgozókból alakult 13. tagú „Paton” és a „Verseny” szocialista brigád bronz fokozat birtokosa lett. Három kollektíva pedig elnyerte a szocialista brigád címet. A gépgyári dolgozók az év elején megtartott brigádgyűlésekre meghívták a gazdasági vezetőket, s megbeszélték a további -feladatokat. Ennek alapján állították össze idei munkaverseny-vállalá- saikat. Elsősorban a minőség javítását, a termelés hatékonyságának növelését, az önköltség csökkentését, az anyag- és energiatakarékosságot tűzték célul. Segítséget nyújtanak abban is, hogy a már elfogadott újításokat minél hamarabb alkalmazzák. A gyár gazdasági vezetői a szakszervezeti bizottsággal közösen az eddigitől eltérő,, áttekinthetőbb és könnyebb értékelési rendszert dolgozott ki. Korábban egy bonyolult, úgyneveztt egységrendszer szerint értékelték a szocialista brigádok munkáját. Most azonban konkrétan- meghatározták, hogy az egyes fokozatok — arany, ezüst, bronz stb. — eléréséhez milyen feladatokat kell teljesíteni a gépgyári munkacsapatoknak. Tárnái László Dr. Nagy József Sárgadinnyehaj tatás fólia alatt című írásában azt tárgyalja, hogy ezzel a technológiával a fogyasztás időszaka hosszabbítható meg, a Zentai tájfajta nagy légterű fóliasátrakban támrendszer mellett, vagy anélkül hajtható. A szerző a ^p^lántanevelés. a tápanyagellátás és a gondozás fontosabb tudnivalóit ismerteti, és táblázatban foglalja össze az elérhető hozamok nagyságát, a vetésidő függvényében. Számos kertészeti szakkönyv neves írója, Rayman János folytatja e számban a „Gyümölcsfáink metszése” c. sorozatát. Á katlan alakú korona felnevelésének részletes technológiai leírásából a kiskerttulajdonosok kapnak értékes szaktanácsot az őszibarackfák felneveléséhez, az ültetéstől a termőre fordulásig. (KS) Mi mindenre használható az ejtőernyő? Az ejtőernyő, miután élelmiszert és gyógyszert szállított a természeti csapás sújtotta területre, új funkciót kap. Átalakul a hideg és az időjárás viszontagságai ellen védő menedékhellyé. Egy építész, B: Benjamin javaslatára az ejtőernyő kupolájának szövetét átitatják műgyantával, amely gyorsan megszilárdul, mialatt az ejtőernyő a levegőben lebeg. Így a földre már nem vászon érkezik, hanem egy szilárd félgömb, melynek átmérője körülbelül 4 méter és 5 embernek nyújthat szálláshelyet. Ezután már csak a kupolát kell kifeszi- teni, a földre néhány cövekei verni, és nyílást vágni bejáratnak. i>niM .J Filmfelvevőgéppel a Krím-félszigeten VIII. Filmesek a tengerparton Jalta, ez a negyvenezer lakosú üdülőváros valóban a dél-francia tengerparti településekre emlékeztet. A szárazföld felől 1000— 1500 méter magas hegyek zárják körül, s ezek felfogják a hideg szeleket. Kedvező fekvésének köszönheti nagyszerű éghajlatát, s mediterrán növényzetét; a rózsa még decemberben is virágzik a kikötő sétányain, s a magnólia, pálma-, akác- és babérfáktól árnyékolt város az év nagy részében üde zöld marad. Környékén az egykori főúri palotákban és az új, modern épületekben több mint nyolcvan hatalmas szanatórium működik — az első tüdőbeteg-gondozó létrehozását éppen Csehov kezdeményezte. Tiszta tengeri levegő és sok napfény a leghatékonyabb orvosság — írta, és ez mindmáig így van. Arról, hogy a tengeren tisztességes vihar tombol, mi a parton alig szereztünk tudomást. Esett ugyan az eső, meg-meg élénkülő szelek is keringtek a háztetők felett, de mindebből még nem következett, hogy a falunyi népességet elnyelni képes óceánjárók is tétlenül vesztegelnek horgonyláncaikon a kikötőben. A hullámtörő gátak messze a látóhatár vonalában felfogták a hömpölygő habok erejét, és mi any- nyit tapasztaltunk, hogy a „napfényes Jalta” környékén csak didergő pihenőket tudunk filmre venni — ha történetesen nem esett. így volt ez a Dom- bász szanatóriumban, áz Artek úttörőtábor egyenruhás fiataljai között. Pedig mint mondják, az évi napsütés nem kevesebb itt, mint Nizzában. Egyszóval a vihar okozta zárlatról csak a kikötőparancsnoktól távoztunkban szereztünk tudomást, aki rendelkezésünkre bocsátott egy pilothajót, hogy annak fedélzetén utazzuk körbe a partvidéket. A pilothajó — mint botcsinálta tengerészekként ezt ma már jól tudjuk — egy hatalmas motorokkal felszerelt aprócska jószág, melyen a révkalauz rossz idő esetén a kikötőbe érkező hajók elé megy, hogy a nyugtalan hullámokon azt sértetlenül kalauzolja a kikötő csendes vizére. A kikötőparancsnok tehát egy ilyen, éppenséggel nem a tükörsima habokra konstruált hajó kapitányának jóindulatába ajánlott bennünket, és valamit hozzátett utasításához. Hogy mit, azt nem értettük. Csak azt vettük észre, hogy hiába várunk a horgony felszedésére két hosszú napon át — gondolom a többi hajóskapitánnyal egyetemben. így csak harmadnap ugrálhattunk le. a magas kikötőfal alatt táncoló hajó hátsó fedélzetére, s adogattuk imbolygó mozdulatokkal egymás kezébe a felvevőgépet és tartozékait. Aztán feldübörögtek a motorok, s a balatoni vízibusznál is jóvul kisebb pilothajó hatalmas farvizet kavarva nekilódult a nyílt tengeriek. Az idő felhős volt, de a szél nem volt erős, s a hullámok is barátságosnak tűntek. Ezért a hajó orrában készítettük el magunknak a kameraállást, onnan filmeztük a kikötő látványosságait, a hatalmas óceánjárókat, a teherhajók gyomrában rakodó darukat, a világítótornyot, uszályok és vontatók sorát. Kitűnően is éreztük magunkat egészen addig a pillanatig, míg a hullámtörők mellett elhaladva észre nem vettük, hogy megváltozott a' tenger színe, s felülete — és az első háromméteres magasságú hullám már át is csapott a hajó orrán. Végigsöpört a kurta fedélzeten, nyakon csördítve a felvevőgépet. Ezt követően a hajó orra lebukott a víz zöldes kavargásába, s gyors előrecsúszásunknak csupán a következő vízfal vetett véget. Az felkapta könnyű járművünk elejét, mi pedig gépestül a kormányosfülke falához billentünk. Segélykérő tanácstalansággal néztünk a kapitány felé, ő azonban olyan nyugodtan állta pillantásunkat a kormánykerék mögött, mintha a világ legtermészetesebb és szilárd alaphelyzetében keresztezték volna tekinteteink egymást. Ügy látszik csak mi nem véltük helyzetünket „stabil0 Rosszija, az úszó szálloda. 0 Repül a kötél, irány a tenger. 0 Épül az új Inturist Szálloda. nák” korlátok, fogódzkodók után nyújtózkodva, miközben a tótágast álló fedélzeten a fedett helyiségek irányában botorkáltunk. A hullámzás, mint megtudtuk, csupán a vihar utója volt, s a víztornyok, melyek ’alól hajónk időnként ki sem látszott — ki hinné — a tenger közelgő nyugalmának előjelei voltak. Gyomrunkban viszont hamarosan egészen más „előjelek” mutatkoztak, így hát hangulatunk kiváló volt, míg elvonult a parton Livádia, Alupka és a többi, Jaltával szomszédos üdülőtelep madártávlati képe. Visszafelé, hátulról kapva a hullámokat, valamivel jobban éreztük magunkat, s a kikötői rakpart szilárd talaja már nem is tűnt oly áhítottnak, mint indulásunkat követően. Szívélyes búcsút vettünk a hajó huszonnyolc éves „tengeri medve” kapitányától, s a két főt számláló legénységtől, akik feltehetően jól szórakoztak a bátor filmeseken. , A pilothajón tett utazásunk merőben más élményt adott, mint amikor1 a száznyolcvan méteres óriást, a Rosszija óceánjárót látogattuk meg. Amaz hajónak tűnt, még ha kicsinek is, emez viszont reprezentatív úszó szálloda benyomását keltette. Belseje a szalonok, tánctermek, ebédlők, filmszínházak zsúfolt labirintusával szinte feledteti utasaival, hogy acélfalái mögött odakünn sós víz hullámzik. Pavlovits Miklós (Folytatjuk) Átváltozás A történet arra is alkalmas lenne, hogy egy aésopusi tanmesét írjon belőle az ember, körülbelül ilyen címmel: Hogyan lett a Rigóból szarka? De nem tanmesével akarjuk szórakoztatni olvasóinkat. hiszen az eset önmagában is eléggé tanulságos és sajnos, igaz. Hogy mégis átváltozásról beszélünk, azt indokolja a szójáték lehetősége: Rigó Béla, Kalocsa. Áchim András utca 13. szám alatti lakosból üzemi szarka lett. Jogilag' megfogalmazva ez azt jelenti, hogy az illetőt folytatólagosan elkövetett lopás, üzletszerűen és bűnszövetségben elkövetett üzérkedés valamint ugyancsak folytatólagosan, részben bűn- szövetségben elkövetett, jelentős kárt okozó hűtlen kezelés miatt ítélték el a közelmúltban Kalocsán. Hogy Rigóból üzemi szarka lehetett. abban több körülmény együttes hatására volt szükség. Sajnos, a körülmények egyikét — talán éppen a legfontosabbat — éppen az üzem teremtette meg azzal, hogy vajmi keveset törődött a társadalmi -tulajdon védelmével. Rigó Béla az EKa kalocsai gyáregységében volt tmk-műveze- tő. s bűncselekményeit is itt követte el. A gyáregység területére — azt hiszem ez egyedi eset — az ott dolgozók saját személyautójukkal bemehettek. A portán mindössze . szúrópróbaszerűen ellenőrizték őket. s érdekes, hogy Rigót soha nem „szúrták ki”, noha gazdag zsákmányt találtak volna a Polski Fiatban. Ezen túl a gyáregység vezetője azt a kedvezményt is megadta Rigónak, hogy — bár ez a vezérigazgató hatáskörébe tartozott. — engedélyezte számára a kisipari tevékenységet. mipt" vízvezeték-szerelőnek. Ebben a minőségben Rigó azonnal tudta, hogy mit kell tennie. Az EKA kalocsai gyáregysége ugyanis 1964-ben átvette a Cementipari Vállalat ottani telephelyét állóeszközökkel együtt, de azokat még 1968-ban sem vették nyilvántartásba. A Martinovics utcai telepen hidrofortartályok, különböző teljesítményű villanymotorok, szivattyúk is voltak használaton — és amint mondottuk —. nyilvántartáson kívül. Ugyanakkor, vagyis 1963 tavaszán Rigó. „kezében* a friss engedéllyel Bátyán magánszemélyeknél. dpe^köz®letgknél is víz-' vezeték-szerelési munkát végzett, így többek között a községi tanács részére a pedagóguslakások, az óvoda teljes szerelését vállalta. Mind a két helyre olyan motort szerelt be. amelyet az EKA telepéről lopott. Szerszámkészítői szakképzettséggel nem rendelkezett Rigó Béla. de kapcsolatba Került a duna- pataji ktsz egyik részlegvezetőjével. aki elmondotta neki, hogy különböző gépi szerszámokra van szüksége a szövetkezetnek, illetve a meglevőket javítani kellene. Rigó elvállalta, s a gyáregységnél felkereste Cselik Lászlót és Tóth Győzőt — mindketten szerszám- készítők — hogy vállalnának-e ilyen munkát? Mindkét szakember tudta, hogy külső megrendelésről van szó. azt is sejtették, hogy az anyag az EKA raktáraiból származik, mégis elvállalták. A dunapataji ktsz megrendeléseinek megfelelően 1969 júliusától 1972 májusáig felhasználtak ösz- szesen 7845 forint értékű anyagot, 335 gépi munkaórát, 44 óra hőkezelést, s az így elkészített és javított szerszámokért Rigó Béla több mint 97 ezer forintot kapott. Ez az összeg azonban az uszódi Egyetértés Termelőszövetkezetnek készített szerszámok átadásával együtt 131 ezer forintra emelkedett. Ebből Cselik és Tóth fejenként 30—30 ezer forintot kapott, a többit Rigó. zsebre vágta. Azt talán mondanunk sem kell, hogy ezeket a szerszámokat Rigó, a művezető, saját Polski Fiat gépkocsiján hordta ki a gyárból, nem félve attól sem. hogy esetleg rá kerül a sor a szúrópróbákon. Ezen felbátorodva újabb akcióba kezdett. Például munkaidő alatt, vállalati anyagból és a gyáregység gépein, annak dolgozóival önmaga számára egy úgynevezett kútverő szerszámot készíttetett. De korábban, a szerszámkészítéssel párhuzamosan — amikor már volt kisipari működési engedélye — a TMk dolgozóit szó szerint utasította arra, hogy munkaidő alatt, a gyár gépein olyan munkadarabokat állítsanak elő. amelyeket ő a vízvezeték-szerelésnél, mint kisiparos felhasznált. Természetesen emiatt a dolgozók tiltakoztak, de hiába fordultak különböző illetékesekhez, azok semmit nem tettek. Végül a gyáregység vezetőjének mondták el panaszukat, s ekkor ... Rigó Béla félmondott! . És itt érdemes egy pillanatra megállni, s elgondolkozni azon, hogy miféle etika alapján adják meg a lehetőséget egy ilyen embernek arra, hogy „önszántából” hagyja ott munkahelyét, azt a gyáregységet, amelyet éveken át fosztogatott, s arhelvnek dolgozóit saját bérmunkásaiként kezelte? Miféle divat ez — mert nemcsak Rigó Bélával történt meg ilyesmi —, hogy egérutat engedünk olyanoknak. akiket fegyelmileg és azonnali hatállyal kellene kibillenteni a becsületes munkások közül? A bírósági ítélet indoklásában azt olvassuk ugyanis, hogy Rigó Béla munkaviszonya .......... a v ád tárgyává tett és elbírált cselekmények kapcsán vádlotti felmondás alapján szűnt meg...” Ki nem látja, hogy miről van itt szó? Vagy úgy gondolkoztak, hogy egy művezetőt mégsem lehet csak úgy elkergetni? De vajon miért nem. hiszen a művezető — amint említettük — egyáltalán nem volt ilven szemérmes, amikor fosztogatta a társadalmi tulajdont. amikor autójában kilopta a gyárból, az ottani anyagból, az ott dolgozók által, az ottani gépeken készített szerszámokat, amikor ellopta a szivattyúkat, a villanymotorokat. Az ilyen fajta „humanizmus” azt hiszem már inkább árt. semmint, hasznáj- « Az eset kapcsán azonban felvetődik egy másik kérdés isr Rigó Béla jelenleg önálló kisiparos. No nem szerszámkészítő, hanem vízvezeték-szerelő. Valószínűleg ezt a foglalkozást — mármint, hogy önálló kisiparos — Rigó' csak úgy bemondta a bíróságon. Jogilag ugyanis nem az. A KIOSZ megyei titkárságán arról tájékoztattak bennünket, hogy Rigó Béla Bátyára szóló, s másodállásként feltüntetett vízvezetékszerelésre jogosító engedélye 1973. május 21-én megszűnt, újat nem kért, tehát nem is kapott. Ez a megszűnés automatikus volt, hiszen ha megszűnt a munkaviszony. az. magával vonta ennek a másodállásnak a megszűnését is. Rigó Béla tehát félrevezette a hatóságot. A Kalocsai Járásbíróság Rigó Bélát halmazati büntetésül börtönben eltöltendő kétévi szabadságvesztésre. hatezer forint pénz- büntetésre ítélte, s két évre eltiltotta a közügyek gyakorlásától. Cselik László, nvblc hónapot és négyezer forint penzbüntetest, Tóth Győző pedig hat hónapot és ötezer forint pénzbüntetést kapott. Mindkét vádlottnál azonban a szabadságvesztés végrehajtását a bíróság próbaidőre feltételesen felfüggesztette. Az ítélet még nem jogerős. A bíróság az EKA-gyár- egységet kártérítési igényével a törvény egyéb útjára utasította. Gál Sándor Zöldül a saláta 0 A medinai Béke Tsz-ben megkezdték a saláta tápkockákba tűz- deiését és kiültetését az üvegházakba. Képünkön: gyomlálják a palántákat. (MTI foto: Gottvald Károly felvételé — KS.)
