Petőfi Népe, 1974. március (29. évfolyam, 50-76. szám)

1974-03-01 / 50. szám

1971. március 1. 0 PETŐFI NÉPE 0 5 így élnek a matkói úttörők Napfényes, modern tanyai isko­lába járnak a helvécia-matkói ál­talános iskola úttörői, kisdobosai. Munkájukkal már az elmúlt esztendőben felhívták csapatukra a figyelmet. A hét raj munkájá­nak értékelésekor a csapat veze­tői a Rakéta raj tevékenységét ítélték a legjobbnak. Közösségi munkájuk, önállóságuk példaként állt valamennyi pajtás előtt. Az esztendő során kiemelkedett a „Tudomány és technika napja” al­kalmából sorra került akciójuk. Rajtuk kívül jól dolgozott a Pe­tőfi és az Olimpia raj. Egészében a tavalyi munkájukkal elégedet­tek, hiszen elkészült úttörőszobá­juk is, ahol nyugodt körülmények között tarthatják meg őrsi és raj­foglalkozásaikat. Büszkék sport- eredményeikre is, leány kézilab- • dacsapatuk a járási vetélkedőn első, a megyei úttörőolimpián a negyedik helyen végzett. Ebben a tanévben szeptember 4-én kapcsolódtak be a Nekem szülőhazám elnevezésű akcióba. Részletes programot készítettek. Az Olimpia raj megyénkkel is­merkedik. Gyárak, üzemek KISZ- titkáraival veszik fel a kapcsola­tot. majd ellátogatnak hozzájuk, hogy, az így avert tapasztalatokat összesíthessék. A Petőfi rai hazánk természeti kincseit térképezi fel. hogy ezek­kel a tájegységekkel közelebbről is megismerkedjen. A tavaszi csa­patkirándulás elősegítése érdeké­ben már a tél folyamán Visegrád és Esztergom nevezetességeiről rövid előadást tartottak. Földünk országaival ismerked­nek a Rakéta raj tagjai. Nagy méretű térképen jelölik meg, hogy Magyarország melyik távoli or­szágot segíti gazdasági, illetve kulturális téren. Szorgalmasan gyűjtik a prospektusokat, figyelik a napi sajtót, hogy az így gyűj­tött anyagot folyamatosan feldol­gozhassák. A szocialista hazánkat építő és szerető ember jellemző tulajdon­ságainak megismerését, illetve Ságvári Endre életének részletes feldolgozását tűzték ki célul a Le­nin- raj tagjai. Szép és átgondolt feladat ez., hiszen ők nyolcadiko­sok, s valamennyien szeretnének KISZ-tágok lenni. Kirándulásai­kat is ennék jegyében szervezik _ meg, közösen az iskolát patronáló termelőszövetkezet KlSZ-fiataljai- val. Az elmúlt napokban zajlott le az úttörőtanács munkájának érté­kelése. A beszámolók nyomán ki­rajzolódott, hogy a kapott és vál­lalt feladatokat szinte kivétel nélkül valamennyien jól oldották meg. Most minden erejüket már­cius 15 méltó megünneplésére, il­letve a tavaszi kirándulás — a Dunakanyar nevezetes helyeit ke­resik fel — megszervezésére for­dítják Ez a kirándulás egyben történel­mi emlékhelyek felkeresését, meg­ismerését is célozza. Ügy terve­zik. hogy Esztergomban a neveze­tes épületeken kívül a világhírű képtárba is elmennek. Visegrádon pedig a hajdani királyi székhely, Hunyadi Mátyás palotájának fel­tárt részeit tekintik még. Gazdag programjuk láttán egy­értelmű. hogy tanyai iskolában is lehet értékesen dolgozni, mél­tóvá lenni az ifjúsági mozgalom­ban való tagságra. A jövő héten a kalocsai úttörő­ház életét mutatjuk be. Rejtvényposta JK II kisdobosra Jtvény helyes meg­fejtése : a 6-os számú konnektor a megfelelő. A szerencse öt kisdobos­nak kedvezett, részükre könyvjutal­mat küldtünk: Kovács János Szalk- szentmárto-n, Petőfi út lö; Abrahám Tibor Kisszállás. Petőfi u. 3; Pálinkás Aranka Gátér. Szabadság u. 23; Bri- csik Erzsébet Kiskunfélegyháza. Móra Ferenc u- 25; Takacs Máris Izsák. Kertész u. 1. Most a kétfordulós úttörő-rejtvény második részéi közöljük. A február 22-én és a ma közölt rejtvény meg- fjtését egy levelezőlapon kérjük be­küldeni szerkesztőségünk címére (Pe­tőfi Népe Szerkesztősége, Kecske­mét, Szabadság tér’ l'a) március 6-ig. A levelezőlap címoldalára írjátok rá; Űttörőrejtvcny. A helyes megfejtők közölt könyvjutalmakat sorsolunk ki. Főiskolások, egyetemisták művelődési intézményekben Tíz nap Solton A napilapok szívesebben írnak új módszerekről, próbálkozások­ról. mint rendszeresen visszaté­rő _ hasznos akciókról, hiszen az olvasókat az „újság” érdekli. Hosszú cikkek tudatták a hat­vanas évek elején, hogy főisko­lás, egyetemista diákok egy kis csoportja a téli szünetben tíz napot tölt városi vagy falusi mű­velődési intézményben. A műve­lődési otthonban, a könyvtárban tevékenykedve megismerkednek a társadalmi, gazdasági problé­mákkal. Segítenek és közben maguk is tájékozódnak. Idővel természetessé vált, hogy kettes-hármas csonortokban útra kelnek a népművelő diákok. Szo­rongással, kíváncsisággal indul­nak: hogy fogadják őket, lesz-e haszna munkájuknak, megtalál­ják-e a hangot a számukra isme­retlen emberekkel... Maguk is csodálkoztak, hogy milyen gyor­san beilleszkedtek. Búcsúzáskor yendre ígérték, hogy írnak, más­kor is eljönnek. Így utazott el négy esztendeje Soltról Kovács Emília. A szolno­ki származék szegedi egyetemis­ta maga sem hitte, hogy 1974- ben ideköltözik és a II- Rákóczi Ferenc Termelőszövetkezet jog­tanácsosa lesz. — A diploma megszerzése után Kalocsára kerültem. Tavaly hív­tak ide. Emlékeztek rám, szá­momra sem volt idegen a falú. Szívesen jöttem. Oklevelének megszerzése után „visszatért” Győry Pál agronó- mus is. Ügy hallottuk, jól érzi magát, örül, hogy annak idején Soltra osztották. ’ Most várják a pesti Gorondi Jánost, aki jelezte, hogy megné­zi az irodalmi színpad új műso­rát: mire jutottak, hol tartanak amióta nem látta őket. - Hírüket hallotta, hiszen solti ismerősei be-bekopogtatnak lakásába és mennek-jönnek a levelek. — Jól jártunk idén is a dió­kokkal — örvendezett Nyúl Mar­git. a községi művelődési ház fá­radhatatlan munkatársa. Rózsa Etelká magyar—orosz szakos fő­iskolás még az iskolában is hos- pitált. Jeleskedett a klubrendez­Csorba János 0 Bedő Ferenc 0 Viss Sándorné 0 Zrínyi Ferenc 0 Lukács János 0 Halász László 0 Huszár Márton Pártirányítás, koordináció, kultúra Kerekasztal-beszélgetés Szabadszálláson a közművelődésről vények előkészítésében. Szerencs Sándor nagy figyelemmel tanul­mányozta a híres szövetkezete­ket : mezőgazdasági mérnökként majd hasznosíthatja tapasztala­tait. Vannak ismereteik Solt tár­sadalmi, gazdasági életéről is. (Az elfoglalt községi vezetők szakítottak időt arra. hogy be­mutassák a tiszántúli diákoknak a Duna menti települést.) A két főiskolás minden alkalmat ki­használt a tájékozódásra, vállal­tak. csináltak mindent. Még Hartára és Dunavecsére is „át­ugrottak” némi összehasonlítás kedvéért. Sokat tanultak tíz nap alat,t. A solti közművelődés kétsze­resen is hasznosítja a diákok szorgalmát. felkészültségét. Részt vesznek1 a napi munkában, szerveznek. műsort vezetnek. Számítanak véleményükre, észre­vételeikre javaslataikra. Frissen, fiatalosan veszik szemügyre a körülményeket és felfigyelnek a helybeliek elől a megszokottság szürkeségébe rejtező összefüggé­sekre, lehetőségekre. Solton és másutt hasznosnak tartják a leendő pedagógusok, mérnökök, orvosok, mezőgazdá­szok, jogászok önkéntes közmű­velődési gyakorlatát. Az egyete­meken és főiskolákon az a véle­mény, hogy a küldetést vállaló diákok a népművelési munkában való részvétel révén mélyebben ismerik a magyar valóságot, a feladataikat. ’ ■ ’ Jó kezdeményezések elszür­külhetnek. formaságokká mere­vedhetnek. A megszokás csök­kenti a lelkesedést, az ügy von­zását. Az egyetemisták, főiskolá­sok a közművelődésért akció ha­tékonysága azt bizonyítja. _ hogy ha az irányítók, a résztvevők ké­pesek a megújulásra, alkalmaz­kodnak a változó körülmények­hez. az elszürkülésnek halvány jelei sem mutatkoznak. 1974 eleién 33 diák dolgozott Bács-Kiskun megyei kulturális intézményekben. Nehéz lenne munkájuk, a felhalmozódott ta­pasztalatok össztársadalmi hasz­nát felbecsülni. —i —r Valamennyi érdekelt szabadszállási intéz­mény, szervezet elkészítette 1974-es kulturá­lis tervét. Kellő időben, tavaly decemberben. Az új évben egységes művelődési program alapján kezdődhetett a munka. Nem bántuk meg, hogy itt szerveztünk kerekasztal-beszél- getést a közművelődésről. A színvonalas vita, a sok-sok tanulság választásunkat igazolta. Jól-rosszul másutt is igyekeznek összehan­golni a kulturális tevékenységet, az egységes tervezés sem napjaink leleménye. Tudunk olyan községekről, ahol színesebb, változato­sabb a művelődési intézmények programja. Aligha találnánk azonban a megyében még egy olyan települést, ahol a helyi pártbizott­ság ilyen következetesen érvényesítené azt az alapelvet, hogy a szocialista építés jelenlegi szakaszában a kulturális terület a politikai­val, a gazdaságival egyenlő fontosságú. Csorba János, a nagyközségi pártbizottság titkára köszöntötte az ankét résztvevőit, majd Hcl- tai Nándor, a Petőfi Népe fő­munkatársa arra kérte a megje­lenteket, hogy bemutatkozásként a községről és munkahelyükről adjanak rövid tájékoztatást. A nagyközség napjainkban . Bérlő Ferenc tanácselnök: — A kulturális nevelőmunka körvonalazásakor az irányelvek­ben megfogalmazott célok mel­lett az alábbi helyi adottságok­ból indultunk ki: A nagyközség arculatát a három termelőszö­vetkezet, a két ktsz, a két kihe­lyezett üzem és az általános fo­gyasztási és értékesítő szövetke­zet határozzák meg. Minden gazdasági egység tekintélyes nö­vekedést irányzott elő 1974-re. A gépesítés gyorsításával, az üz­lethálózat bővítésével^ a belter­jes művelés kiterjesztésével és a melléküzemágak fejlesztésével kí­vánnak előbbre jutni. Nagy gon­dot okoz az. hogy a lakosság ál­talános műveltsége elmarad a kor követelményeitől és kevesen rendelkeznek megfelelő szakis­meretekkel. A népesség egyhar- mada a külterületen él. mintegy 10 százaléka a községtől távol dolgozik. Halász László, a kalocsai tex­tilfeldolgozó vállalat szabadszál­lási üzemének a vezetője, a köz­ségi pártbizottság tagja. — Korszerű gépekkel dolgo­zunk az 1967. januárjában ala­pított részlegben. 85 volt az „in­duló” létszám, ma már csaknem kétszer annyi embernek nyújt biztos keresetet az üzem. Sze­rény lehetőségeinkkel igyekszünk a közös kulturális tervek meg­valósítását segíteni. Ha úgy tet­szik. ezt vállalati érdeknek is tekintjük. Zrínyi Ferenc helyettes iskola- igazgató, a községi párt-végre­hajtóbizottság tagja. — Az új iskolaépület enyhítet­te gondjainkat. Szabadszálláson hatvan pedagógus közül mind­össze ketten nem rendelkeznek még az előírt képesítéssel; az oktatás feltételéi nem rosszak, sem a tárgyi, sem a személyi adottságokat tekintve. De van­nak még problémák, ahogyan szokás mondani. Huszár Márton, az áfész párt- alapszervezetének a titkára: — 1974-ben a kereskedelem­ben is csökkentik a munkaidőt. Mivel nálunk viszonylag sok fia­tal dolgozik, nagy figyelmet for­dítunk arra, hogy szabad idejü­ket megfelelő körülmények kö­zött tölthessék. Lukács János tanár, a peda­gógus pártalapszervezet titkára: — A közművelődés szervezé­sénél, irányításánál, ellenőrzésé­nél az eddigieknél jobban figye­lembe kellene venni a^ mind jobban differenciálódó igényeket. A községben dolgozó pedagógu­sok — mint azt ’s községi párt- bizottság is megállapította —, a jelentőségéhez mérten foglalkoz­nak a felnőttoktatással. Viss Sándorné, a textilfeldol­gozó üzem párttitkára: — A munkásműveltség ter­jesztését lényeges pártmunkának tekintjük az üzemben. A tudat- formálás kapcsán a mi vállala­tunknál tekintetbe kell venni azt. hogy dolgozóink többsége asz- szony, leány. Igyekszünk megta­lálni a sajátos, elfoglaltságukhoz alkalmazkodó formákat. Hagyományok — A párt művelődéspolitiká­jának fontos része — vette át a szót Csorba János — a hagyo­mányok ápolása, beépítése mai életünkbe. Szabadszálláson van mit gondolni, hasznosítani. So­kat járt Petőfi Sándor .ebben a községben, szülei boldog hóna­pokat töltöttek itt. Nem azon kell vitatkozni, hogy hol szüle­tett a költő: Petőfi Sándor a magyar népé. Fodor András is bizonyította új kötetében, hogy a legszebb József Attila-versek közül jó né­hány kapcsolódik szabadszállási emlékekhez. Szász Károlyról ke­veset tud a lakosság. Rozsnyay Mátyásnak, a híres gyógysze­résznek a nevét is csak újabban emlegetik. Most már gondozott sírban nyugszik a szabadszállási temetőben Prielle Kornélia. Két színházzal alakítottunk ki baráti kapcsolatot. A József At­tila és a Nemzeti Színház művé­szei fellépéseikkel gazdagítják emlékünnepségeink műsorát. — Arányi László kollégánk — szól a témához Zrínyi Ferenc — összegyűjtötte és feldolgozta a Petőfi és József Attila itteni kap­csolatait bemutató adatokat. A sokszorosított összeállítást vala­mennyi magyar szakos tanár megkapta. Még van mit tenni azért, hogy a gyerekek és a fel­nőttek jól ismerjék, kedveljék a két költőóriás műveit, alkotá­sait. — Sokan azt szeretnék, ha Jó­zsef Attila-emlékmúzeum léte­sülne a községben — folytatja a gondolatsort Bfidő Ferenc —. megfeledkezve arról, hogy na­gyon kevés eredeti dokumentum maradt ránk. Hiteles emléktár­gyak nélkül pedig nincs mú­zeum. Előbbrevalónak tartom új művelődési ház és új iskola épí­tését. Remélhető, hogy _ a helyi összefogás és felsőbb támogatás eredményeként a következő öt­éves terv végén kedvezőbbek lesz­nek a művelődés tárgyi feltéte­lei a községben. Elhangzott olyan javaslat is, hogy valame­lyik kulturális intézményhez kap­csolva kellene néhány helyi­x ségből álló falumúzeumot létesí­teni. Itt helyet kaphatnának — külön szobában — a József At­tilára és Petőfi Sándorra vonat­kozó tablók. A Határ című vers­ben is megörökített kis házat mindenképpen védetté kell nyil­vánítani. Az üzemek Ha már az anyagiaknál tar­tunk: az elmúlt esztendőkben si­került a közművelődés közös cél­jaihoz közös „teherviselést” el­fogadtatni. A vállalatok, a gaz­dálkodó egységek a tiszta nye­reség 1—1,5 százalékát felaján­lották a községi feladatok meg­oldásához. Van hová fordítani a pénzt: a művelődési ház helyisé­geinek ma már meg kell köze­líteni a családi otthonok szín­vonalát. — Társadalmi felajánlásokban sincs hiány — kapcsolódik a be­szélgetésbe Csorba János —. ha világos a cél, ha nyilvánvaló, hogy a gyarapodás az egész köz­séget gazdagítja. A pedagógus pártalapszervezet kezdeményezte az „egy napot az iskoláért” ak­ciót. Az eredmény minden vára­kozást felülmúlt. A Petőfi-emlékév során is többször fordultunk segítségért a szabadszállási közösségekhez. So­ha nem csalódtunk, de a köszö­netről sem feledkeztünk meg. Szeretik az emberek, ha tudják, hogy számontartják, megbecsü­lik fáradozásaikat. Szűnőben van a „tárcaszemlélet”, egyre többen látnak messzebbre az üzem, a gazdaság kerítésénél. Hamarosan felavatják a textil- feldolgozó üzemi klubját. Erre az eseményre az egész község fiatalsága vár. Viss Sándorné erről jóval többet tudna mon­dani. — Ügy tartjuk, hogy az üzem több mint munkahely. Különö­sen nálunk, ahol csaknem száz fiatal dolgozik. Munkavállalóink többsége itt került először köz­vetlenül ipari környezetbe. A gyár életforma-változást is je­lent. Csak egyetlen példát. Valamikor a bevásárlás vette el az asszonyok idejét. Most le­adják reggel az üzemi boltban a rendelést és munka után vár­ja őket a kész csomag. Az új szo­kások kialakítása nem megy má­ról holnapra. A szabadszállási munkások nagyobb része ma is dolgozik a háztájiban, az asszo­nyok sokszor három műszakot vállalnak: helytállnak az üzem­ben, háziasszonyként és a föl­dön, a kertben. Mégis sikerült a kulturális érdeklődést felkel­teni. Gyorsan fogynak a Kossuth könyvbizományosánál levő köny­vek. A legutóbbi hetekben har­mincán fizettek elő a Petőfi Né­pére. Tudatformálás Halász László: — Nincs az üzemnek saját kulturális alapja és ezért csak nehezen tudtunk egy lás klubot kialakítani. Ki gondolta, hogy ilyen hamar ki­nőjük? Nincs rendes helye a részben a községi könyviártól kapott könyveknek, a TIT-elő- adásoknak, az összejöveteleknek. Megkezdtük, hamarosan befejez­zük áz új klub építését, beren­dezését. Majdnem négyszer ak­kora lesz, mint a korábbi. A nyilvános programokon szívesen 0 Tisztaság, rend, gazdag választék a községi könyvtárban. (Tóth Sándor felvételei.) látjuk a másutt dolgozó szabad- szállásiakat. Jó lenne beszélni a szocialista brigádokról, meg a pártszerve­zetek kulturális tevékenységéről. Nálunk az új dolgozók beillesz­kedésében vállalnak fontos sze­repet. Nekik jólesett, hogy segítettek, amikor először lépték át egy gyár kapuját. Fontos problémát érint Huszár Márton: — A szabad idő éssze­rű felhasználásával is törődnek a - szocialista brigádok. Valami­kor a név- és születésnapok az italozás alkalmai voltak. Ha va­laki egy pohár sört fizetett ba­rátjának, számíthatott arra, hogy viszonzásként kettőt rendel kol­légája, nehogy fukarnak mondas­sák. Az ital a legjobb közössé­get szétbomlaszthatja, családi bajok okozója. Az efféle fehér asztal melletti, sokszor dáridóba fulladó összejövetelek kezdemé­nyezése nem lehet a szocialista- brigád-mozgalom célja. Nálunk könyvvel ajándékozzák meg az ünnepeltet. A kulturális területen is ki- * alakulóban vannak a pártirányí­tás sajátos módszerei -— hang­súlyozza Zrínyi Ferenc. — El kellett oszlatni azt a félreértést, hogy a közművelődéshez min­denki ért. Még az átlagon felüli műveltség sem elegendő; speciá­lis ismeretek szükségesek. Ezért szerveztük meg a kulturális kér­dések tanfolyamát, így is segít­ve az elvszerű, egységes műve­lődési szemlélet kialakulását. Szeretném kiemelni — Lukács Jánosé a szó — a művelődési tevékenység szervezettségét. A községi pártbizottság az elmúlt években megvizsgálta a kultu­rális élet fontos területeit. Mind­egyik határozat széles körű fel­mérésen alapszik. A tennivaló­kat, a tanulságokat ismertették az illetékesekkel. A pártbizott­ság mellett működő kulturális bizottság tagjait rendszeresen in­formálják az új rendelkezések­ről és a helyi gondokról, ered­ményekről. A bizottság elemző, értékelő, kezdeményező szere­pet tölt be. A pártalapszervezetek Viss Sándorné: — Sokféle tá­jékoztatást kapunk a párttitkári értekezleteken. Tudjuk, hogy mik a legfontosabb művelődés- politikai ■ feladatok. Nemcsak ál­talában, hanem konkrétan, az adott üzemben, testületnél, inr tézménynél. A politikai oktatást is felhasználjuk, a határozatok, így a művelődéspolitikai határo­zatok felfrissítésére. — Az alapszervezetekben he­lyére került általában a közmű­velődés ügye — hangoztatja Csorba János. — Ezzel a tanul­sággal zárhatjuk a beszélgetést, amelyen idő hiányában nem szól­hattunk a tanyai lakosság kultu- rálódásáról, és a földrajzi adott­ságokból eredő gondokról, a mű­velődési ház tevékenységéről, a moziról. Nem is lehetett célunk a szerteágazó közművelődés rész­letes áttekintése. Nyilvánvalóvá vált, hogy jobban kell alkalmaz­kodni az emberek igényeihez. Ez persze nem azonos a könnyű műfaj, a szórakoztatás előtérbe kerülésével. Sőt! Nem engedhe­tő meg, hogy a „pénzhozó”, olcsó eszközekkel szórakoztató rendez­vények túl nagy szerepet kapja­nak. Határozott igény és szükség mutatkozott a szellemi és anyagi erők összefogására. A pártbizottság és az alapszer­vezetek helyes állásfoglalásai gyorsítják, szélesítik a koordiná­ciót. A párttagságtól elvárható, hogy személyes példamutatással, a kulturális tömegmunkában va­ló részvétellel segítsék a sza­badszállási közművelődést. Ter­mészetesen számítunk a párton- kívüliek aktivitására is. Előse­gítjük, hogy a megfelelő kép­zettségűek megfelelő feladatok­hoz, fórumokhoz jussanak. Bízunk abban, hogy ez a mai beszélgetés is hozzájárult a mű­velődéspolitika egységes értelme­zéséhez és kedvezően hat a nagy­község kulturális fejlődésére. Heltai Nándor

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents