Petőfi Népe, 1974. március (29. évfolyam, 50-76. szám)
1974-03-31 / 76. szám
V KÉTMILLIÁRD FORINTOT MEGHALADÓ ÁRUFORGALOM Az igényeknek megfelelő termékválaszték 0 Olasz exportra készítik elő a1 marhahúst. 0 Kecskeméten, a Széchenyivárosban két éve nyílt meg az AGROKONZUM, amelynek építéséből, üzemeltetéséből a vállalat is részt vállalt. • A fizikai munkát, gépesítéssel könpyítlk. Az élelmiszer-gazdasági vertikumon belül fontos szerepe van az ipari tevékenységnek.- A Bács-Kis- kun megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalat, mint az élelmiszer-gazdasági vertikum középső láncszeme a piaci igények ismeretében informálja, ösztönzi a mezőgazdasági üzemeket, hogy az árut a kívánatos mennyiségben, minőségben és ütemben állítsák elő. Az elmúlt esztendőben a vállalat áruforgalma 2 milliárd 129 millió forint értékű volt. A Bács-Kiskun megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalat tevékenysége sokirányú: a mezőgazda- sági üzemekben felnevelt sertés, szarvasmarha, juh és ló felvásárlása, ezek feldolgozása, illetve továbbítása a hazai társvállalatoknak, vagy a kivitelt lebonyolító vállalatoknak. Egyik legfontosabb feladata a megye lakosságának húsipari termékekkel való ellátása. Az árualap biztosítására a vállalat saját hizlaldával is rendelkezik, s kocakihelyezési akciója a tenyésztői kedv fokozását szolgálja. Bács-Kiskun £*.., «£;'•táv7'1.jfmff ' ’’ v' -4’ megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalat A kormány által meghirdetett húsprogram megvalósulásával évről évre pagyooD leiadatok hárulnak a vállalatra. lVlar 19 ÍO második félévében megteremtődött a termelés' számára a kedvező közgazdasági környezet, s növekedett a mezőgazdasági üzemek sertéskibocsátása. 1972-ben a tanácsi szektoroól átvett hízók száma már megnaladta a 400 ezret. A korábbi években az időszakonként megismétlődő hullámzás jellemezte a sertésállomány alakulását. Ezek a ciklusok a felvásárlást, feldogozást és az ellátást egyaránt súlyosan érintették. A tenyésztést serkentő kormányhatározatok mellett kedvező jelenség volt az is, hogy a Bács-Kiskun megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalat megszervezte a malac, süldő és hízott sertés fo^'j lyamatos átvételét, ami a termelőknek rendkívül fontos, hiszen az értékesítés biztonságát jelenti. Az átvétel megszervezése korántsem könnyű feladat, hiszen a sertésállomány jó része a háztáji- és kisegítő gazdaságokban van még jelenleg is. ' A kocaállomány stabilizálódott a megyében — a múlt évi állategészségügyi problémák ellenére. Az 1973. márciusi állat- számlálási adatok szerint — a vállalat számára a fő árutermelő. ,„bázist* jelentő tanácsi .sze.kter.han .. — 81 ezer 430 kocát tartottak, rj-_ÍJy5százalékkal a,-, megelőző évben. A vállalatnak nem kis szerepe volt abban, hogy a kocaállomány ilyen kedvezően alakult. A felvásárlási árrendszer kedvezően befolyásolta a sertés-árutermelés alakulását nemcsak a szövetkezeti gazdaságokban, hanem a kisárutermelő, háztáji és egyéni gazdaságokban fs&Az árrendszer az átvehető sértések minőségi javulását, a hús—zsír arány kedvező alakulását eredményezte. Ez megfejjél a világpiaci igényeknek is, főleg a fehér hússertést keresik. Az e célt szolgáló szelekciók, a vállalat sonkasertés-neve- lési, hizlalási akciói sikeresek voltak. Ez pedig egyben azt is jelentette, hogy a mezőgazdasági üzemek is nagyobb jövedelemre tehettek szert. Bács-Kiskun megye is bekapcsolódott az intenzív fajták meghonosításával a magasabb jövedelmet biztosító, az igényeknek jobban megfelelő árutermelésbe. A közismert állategészségügyi problémák ellenére sem következett be számottevő visszaesés, a vállalat az elmúlt esztendőben összesen 455 ezer 800 mázsa vágósertést vásárolt fel. Az állategészségügyi, helyzet negatív hatásának ellensúlyozására koca- csere-akciókban az állomány pótlására, illetve minőségi cseréjére vemhes kocákat adott át a termelőknek. Elsősorban a járvány által legjobban sújtott kecskeméti és kiskunhalasi körzet termelőinek ilyén irányú igényét elégítették ki. Az állomány mennyiségi és minőségi gyarapítása céljából 13 termelőszövetkezettel és 7 állami gazdasággal kötött a vállalat megállapodást csaknem 3 ezer darab kéthónapos vemhes koca előállítására. A sertések élőexportjával 1970 óta foglalkozik a Bács-Kiskun megyéi Állatforgalmi és Húsipari Vállalat. Akkor mindössze 1680 darabot vittek ily módon kül- földre, 1973-ban először az állat- ’ egészségügyi zárlat miatt nem volt export, majd a belföldi ellátás érdekében tartották • vissza a szállítmányokat. A negyedik negyedévben azonban megindult az ez irányú munka is, és összesen 18 ezer 830 sertés került élőexv- portra. A kocaállomány szaporulatának egy részét a termelők — különösen a homokhátsági körzetben — malacként, süldőként kínálják eladásra. Az elmúlt évben csaknem 27 ezer malacot és sül* dőt vett meg, s továbbított a szövetkezeti állami hizlaldákba. A vállalat a sertés-árualap megteremtéséhez a saját hizlaldában végzett munkával, s három termelőszövetkezettel létrehozott kooperációval is hozzájárul, A saját nevelőből három és fél ezer sertést vitt el feldolgozásra, a borotai Egyesülés Termelőszövetkezettől csaknem 5 ezret, a mélykúti Béke Termelőszövetkezettől pedig 4200-at. A madarasi Kossuth Termelőszövetkezettől mintegy 4300 hízott sertést szállítottak a vállalatnak. A szarvasmarha-állomány számának ingadozása korántsem volt akkora, mint a sertésé. A tenyésztés fellendítését szolgáló kormányprbgram hatása már az elmúlt esztendőben is érezhető volt: annak ellenére, hogy a tehenek felvásárlását nem korlátozták. a kínálat mindössze 322 darabbal volt nagyobb, mint : a megelőző évben. Ez pedig az állomány lecseréléséből adódott elsősorban. A tenyésztési kedv növekedését bizonyítja továbbá a mesterséges megtermékenyítések számának és az üszőborjak iránti kereslet növekedése. A vágómarha minőségére az új árak alkalmazása kedvezően hatott, 1972-ben az átvett vágóállatok 17,7 százaléka bizonyult „A” minőségűnek, tavaly- pedig már 21,7 százaléka. A vállalat tenyészállatok forgalmazásával foglalkozott néhány esztendeig, ezt a munkát azonban 1973 második felében átvette a megyei állattenyésztési felügyelőség. Népgazdasági szempontból rendkívül fontos a szarvasmarha exportja. 1973-ban a megyei húsipari vállalat a háztáji gazdaságokból is többet tudott exportálni, mint a' megelőző években. Ez a kormányhatározat, a 9 Munkában töltőbrigád. kedvező felvásárlási árak és nem utolsósorban a vállalat jó szervező munkájának köszönhető. A megye. területén exportbemutatókat hoztak létre. 1972-höz viszonyítva jelentősen megnövekedett az élőmarha export : csaknem kétezerrel több, összesen 13 ezer 420-at szállítottak el közvetlenül, további 1650- et pedig közvetett exportként. Javult a minőség is, a kiszállított hízott marhák 54,5 százaléka volt „AA” vagy „A” minősítésű. Miután a megye teljes egészében május végén szabadult fel az ál- letegészségügyi korlátozások alóli a szarvasmarha jelentős részét a második félévben kellett alvállalatnak felvásárolni, elszállítani. Jelentősen csökkent a borjúfelvásárlás is, amíg 1972-ben 4345 darab került- a vállalathoz, tavaly már csak 2100, a megelőző évinek 48,3 százaléka. Mindez döntően a kormányprogram hatása: a termelők nem akarnak szabadulni a borjaktól, inkább felnevelik vagy tenyészanyagként? értékesítik. Harmincnyolc és fél ezer juhot forgalmaztak tavaly, a megelőző évnél 16,9 százalékkal többet. Különösen az első és a második negyedévben volt számottevő a felvásárlás és ezen belül a saját feldolgozás. Jó volt az exportlehetőség is, 23 ezernél többet vittek külföldre. Huszonkilenc és fél százalékkal többet forgalmaztak vágó- és haszonlóból, illetve csikóból. Az év folyamán növekedett a termelőszövetkezetek által meghizlalt lovak mennyisége is, de jelentősebb emelkedés a háztáji gazdaságokban volt. Az, hogy a megye lakosságának hússal és hentesárukkal való ellátottsága rmlyen, nagyban függ a vállalattól. A termelő gazdaságoktól felvásárolt áru egy részét saját üzemükben vágják le és dolgozzák fel. Tavaly összesen 231 ezer 450 mázsát tett ki a húsipari termelés. Zömét, csaknem 90 ezer mázsát a sertésvágás jelentette, a szarvasmarhavágás is majdnem elérte a 83 ezer mázsát, a többit'a bárány, juh vágás, zsírolvasztás adta valamint a 31 ezer 483 mázsa hús- készítmény. A megye ellátására a tervezettnél 13 százalékkal több tőkehúst wrxTf Több mint 421 ezer hízót vásároltak fel az elmúlt évben. értékesítettek, a marhahús részaránya 1,2 százalékkal, az egyéb húsoké pedig 0,8 százalékkal növekedett a sertéshús rovására. Az összetétel-változás a megye lakossági igénye szempontjából kedvező volt, hiszen a más szektorokban történő sertésvágás is jelentős árualapot biztosít. Emiatt a fogyasztók marhahúsigénye eléri a megyében a 30 százalékot. Az olcsóbb húskészítményekből is többet adott a vállalat a tervezettnél és a megelőző évi mennyiségnél, az összes értékesítésen belül' a 40 forintnál kevesebbe kerülő készítmények aránya 62,9 százalék. Belsőségekből is jutott a boltokba, a belkereskedelemnek adták át a kitermelt sertésmáj 37, a tüdő és szív 52 százalékát. A vállalat az ellátást oly módon is segítette, hogy a kecskeméti Magyar—Szovjet Barátság Termelőszövetkezettel és a ME- ZÖTERMÉK Vállalattal közösen megnyitotta a Széchenyivárosban az AGROKONZUM nevet viselő ■ boltot. Amennyiben a kecskeméti és a kiskunfélegyházi tanács üzlethelyiséget ad, a vállalat saját boltot is létesít. A választék bővítését, a fogyasztói igények jobb kielégítését szolgálta az elmúlt esztendőben is a gyártmányfejlesztés. Űj termék a somogyi szalonnás felvágott, amelyből tavaly már 266 mázsa kelt el, és próbálkoztak a Dunai és Sümegi húskészítményekkel is. Tavaly vezették be a fél kilogrammos zsír csomagolását az új adagoló berendezéssel. Az elmúlt esztendőben tovább javították a vállalatnál a dolgozók munkakörülményeit. A bér- fejlesztésnél szem előtt tartották, hogy a nők és a férfiak munkabére közötti korábbi aránytalanság megszűnjön, a gyermekes anyák kérelmét a műszakbeosztásoknál mindig figyelembe veszik. Foglalkoznak a. fiatalokkal is, serkentik őket a továbbtanulásra, tavaly harminchatan vettek részt alsó-, felső- vagy középfokú oktatásban. Az dpari'ta- nulók létszáma év végén százhatvanhat volt, legtöbbjük húsipari szakmunkásjelölt. A szocialista- brigád-mozgalom fejlődik: tavaly 31 brigád 401 dolgozója versenyzett a szocialista címért, s 22 kollektíva el is nyerte. A vállalat a lehetőségekhez mérten támogatja dolgozóit: a vidékieknek albérleti hozzájárulást ad, az építkezni szándékozóknak a részesedési alapból kölcsönt biztosít, emellett az építőanyagok szállításában is segítenek. s (X) 0 A csontozó üzemrész. 0 Mintegy ezer mázsa nyári turistaszalámit értékesítettek.
