Petőfi Népe, 1974. március (29. évfolyam, 50-76. szám)
1974-03-31 / 76. szám
A Baja és Vidéke Sütőipari Vállalat 21 üzemében naponta 300 mázsa kenyeret, 65 ezer péksüte-« ményt, valamint 15 mázsa édesipari terméket készítenek. Tavaly 92 ezer mázsa kenyeret, 20 millió zsemlét és kiflit,’ 4500 mázsa édesipari terméket szállítottak a körzetükbe, amely Baján és a járáson ‘túl Mélykút, Kunbaja és Mohácsi-sziget lakóinak ellátását is jelentette. Édesipari termékeiket azonban Bács- Kiskun megyén kívül Békés, Tolna, Baranya, Csongrád, Szolnok és Hajdú-Bihar megye üzleteiben is megvásárolhatja a lakosság. Naponta több mint 100 ezer ember kenyerét süti és szállítja a vállalat. A tavalyi árbevételük csaknem elérte a 70 millió forintot. A tiszta nyereség 4 millió 436 ezer forint lett. Április 3-án dolgozóiknak 20 napi munká- •bérnek megfelelő nyereségrészesedést fizetnek ki. A lakosság jobb ellátása szolgálatában 6 évvel ezelőtt kezdték meg a szaküzlethálózat kiépítését. A meglevő 11 szaküzletükben termékeik 20 százalékát árusítják. A gyorsabb és hi- giénikusabb szállítás céljából gépkocsiparkot alakítottak ki. Míg 25 évvel ezelőtt lovaskocsival és kerékpárokon szállították csupán a termékeket, ma már 16.zárt rakterű gépkocsival történik e fontos munka. A Baja és Vidéke Sütőipari Vállalat jó munkájának elismeréséül több kitüntetést kapott. Először 1961-ben nyerte el az Élüzem címet. 1967-ben miniszteri dicsérő oklevelet, az 1972-es év eredménye alapján Kiváló Vállalat címet kapott. Csaknem tíz alkalommal nyújtották át a vállalatnak a megyei és városi pártbizottság elismerő oklevelét. Termékeiket Sikerrel mutatták be a különböző országos kiállításokon, tavaly pedig a prágai nemzetközi élelmiszergazdasági kiállításon. Az 1972-es szegedi nemzetközi bemutatón mézes termékeiket bronzéremmel jutalmazták, a tavalyi BNV-n pedig elismerő emlékplakettet kaptak. Fejlesztés a jobb minőségű és megfelelő kenyérellátásért A vállalat megalakulásakor hagyományos módon, nehéz fizikai munkával készítették a pékek a kenyeret. Kézzel dagasztottak és fatüzelésű magyar kemencékben sütöttek. 1957—1968. között történt az első jelentősebb fejlesztés. Üj üzem ekkor ugyan még nem épült, csupán a régieket alakították át. A parazsas kemencéket felváltották a gázcsöves sütőkemencék. Vásároltak szita- és dagasztógépeket. Az új gazdasági irányítás hatására 1968-tól nagyobb lehetőség nyílt a korszerűsítésre és elkezdődtek a bajai járás községeiben a sütőüzem építkezések. Az elmúlt hat évben Bácsalmáson 7,6, Nagybaracskán 3,8, Bácsbokodon 4,8 tonna napi kapacitással dolgozó pékségeket alakítottak ki. Az építkezésekre és berendezésekre 7,5 millió forintot költöttek. A községekben létesített sütőüzemek naponta ellátják nemcsak a helyi, de a szomszédos települések lakóit is friss kenyérrel és péksüteménynyel. Az elmúlt években a meglevő sütőüzemeket tovább korszerűsítették, bővítették és szociális helyiségekkel egészítették ki. Ezek költsége meghaladta a 2 millió forintot. Vásároltak többek között intenzív és lengyel dagasztógépet, kiflisodrókat, szita- és tésztafeldolgozó gépeket, valamint zárt rakterületü szállító gépkocsikat. Minden üzemükben olaj- tüzelésűre alakították át, a kemencéket, a bajai központi üzemben pedig gáztüzelésű kemence működik. Országos hírű édesipari termékek Az ünnepekre vásároljon félkész tortaféléket süteményeket A Sütőipari Vállalatnál a legnagyobb előrelépés az édesipari készítmények gyártásánál tapasztalható az elmúlt hat évben. Míg kezdetben naponta csupán 40 kiló ostyatortalapot gyártottak kézi ostyasütőkkel, ma ennek tízszerese készül naponta az automata ostyasütő gép segítsék gével. Űj termékek gyártását is elkezdték. A 78 féle készítményük közül közkedveltek a Bácska mézes sütemények, amelyeket hét féle ízesítéssel készítenek. Ebből naponta tíz mázsát gyártanak. Sok vásárló keresi á Bácska elnevezésű linzer teasüteményeket, amelyből 2 mázsát adnak át naponta a kereskedelemnek, valamint a téli fagylaltot, amelyből az elmúlt évben 2 milliót gyártottak. A nagyobb ünnepek előtt gondolnak a háziasszonyok munkájának megkönyítésére és félkész termékeket készítenek. A húsvéti ünnepek előtt 5 ezer tortakarikát, valamint ezer csomag dobot tortalapot gyártanak. Különféle ízű töltelékkel ellátva, könnyen elkészíthető ezekből az ünnepi torta. A napokban kezdik meg a töltött ostyák (nápolyik) gyártását. A diós, citromos, kakaós, vaníliás ízzel töltött nápolyik a következő hónapokban megvásárolhatók a megye, valamint az ország több üzletében. A nápolyifélék elkészítéséhez új gépeket vásárolt a vállalat. Többek között ostyakenő és mártógató gépet 600 ezer forintért. Az év végéig ezer mázsa nápolyit szeretnének gyártani. Az üj készítményüket egyébként a KERMI igen jónak minősítette. ősszel kezdenek hozzá két új termékük, a Sugovica-nápolyi- szelet, valamint a „Csókos-csók” mézes sütemény gyártásához. 25 éves a Baja és Vidéke Sütőipari Vállalat • Pincsi a téli fagyi. Szövetkezetbe tömörülve kezdték meg 1948-ban a munkát a bajai pékek. Az államosítás során 1949-ben községi kenyérgyárrá alakult a szövetkezet. Ettől az időtől kezdve számítják a vállalat megalakulását. Ónálló vállalatként 1953-ig folytatott tevékenységet, utána 1955-ig a Bács-Kiskun megyei Sütőipari Tröszt vállalataként működött. 1955-ben ismét önálló vállalattá alakult. Még ebben az évben Bácsalmást és járását a vállalattól leválasztották, 1959. július 1-vel mérlegbeolvasztással ismét visszakerült. Azóta Baja és Vidéke Sütőipari Vállalat néven működik. A termelés kezdetben a kisiparosoktól átvett négy sütőüzemben történt. Csupán 29 dolgozó látta el a kenyér és péksütemény készítését, valamint a szállítást. Naponta 12—15 mázsa kenyeret és 3—4 ezer péksüteményt készítettek. Az eltelt 25 év alatt nagy fejlődés és jelentős változások történtek a Baja és Vidéke Sütőipari Vállalatnál. 0 Mai kenyérsütés az FNK félautomata kemencék ben. • Készülnek a tortalapok az ostyatortalap-sütö' gépen. • A lengyel gyorsdagasztó gép. 0 Régen a kenyérsütés. A magyar kemencét átalakították olajtüzelésűre. 9 Az intenzív kenyér- és péksütemény-készítéshez alkalmas dagasztógép. 9 Sütőipari szaküzlet Bácsbokodon az új pékség épületében. Űj kenyérgyár 18,5 millióért Baia lakóinak száma évről évre növekszik. A jelenlegi kívánalmakhoz igazodva, valamint a későbbi évek zökkenőmentes ellátásának megalaDozása céljából az idén Baján elkezdik a vállalat legkorszerűbb kenyérgyárának építését. A déli inarvidéken tehát a jövő év végére elkészül 18,5 millió forint beruházási költséggel a kenyérgyár. A beruházás nagyobb részt állami támogatással valósul meg. A kenyérgyárban a technológia teljesen gépesített lesz. Két automata MECATHERM- kemencében naponta 128 mázsa kenyeret és péksüteményt sütnek. A tészta feldolgozásához intenzív dagasztógépet használnak. Az új kenyérgyár üzembe helyezése után a vásárlók kívánsága is teljesül, mivel Baján lehet majd kapni megfelelő mennyiségű egykilós úgynevezett „intenzív” kenyeret is. A követekző ötéves tervben mintegy 10 millió forintot költenek még a kenyérgyár bővítésére. Itt szeretnék kialakítani az édesipari termékek készítésére alkalmas modem üzemet, valamint .szaküzletet is építenek. Minden időben, minden terméket a szaküzletekből A Sütőipari Vállalatnak Baján és a járásban 11 szaküzlete van. Ezeket a vállalat saját beruházásából építette. Az állandóan friss pékáruk melíetfi tejtermékeket is árusítanak az üzletekben. A szaküzletek tavalyi forgalma meghaladta a 9 millió forintot. Baján, a Marx téren építik fel az új, és égybén legnagyobb szaküzletüket, melyet a város felszabadulásának 30. évfordulóján (október 20-án) adnak át. A leendő autóbusz-pályaudvar mellett a 60 négyzetméter területű szaküzletben a vállalat minden termékét megvásárolhatják a város lakói, valamint a vidékről bejárók. A Marx téri szaküzletükön kívül a következő ötéves terv végéig még három községben létesítenek hasonló elárusítóhelyet, mgjyek kialakítására mintegy félmillió forintot költenek. Javult a dolgozók munka- és életkörülményei Huszonöt évvel ezelőtt nehéz és fárasztó munka volt a pékmesterség. A fejlesztés és korszerűsítés után ma már gépekkel végzik a nehéz és egészségre ártalmas munkák nagyobb részét a vállalat dolgozói. A legjelentősebb változást a fatüzelésű kemencék megszüntetése, a lisztszitáló gépek üzembe helyezése. valamint a dagasztógépek alkalmazása hozta. Minden üzemükben van már hideg-melegvizes mosdó és megfelelő öltöző. A Baja és Vidéke Sütőipari Vállalatnál 271-en dolgoznak. A dolgozóik fele nő. Többségük csupán nappali műszakban végzi munkáját. Az eltelt időben az édesipari termékek készítéséhez 64 munkahelyet alakítottak ki, ahol nőket foglalkoztatnak. A dolgozók jövedelme 1950-ben 1 év alatt nem érte el a 7 ezer forintot. Tavaly az évi átlagjövedelem már 34 ezer 300 forint volt. A vállalat dolgozóinak átlagosan 10,1 százalékos bérfejlesztést hajtottak végre. A női dolgozók — akik jórészt segéd- és betanított munkások — fizetését 15 százalékkal emelték Támogatják a munkáslakásépítkezést. Tavaly öt dolgozónak 50 ezer forint kamatmentes kölcsönt adtak Növelték az étkezési hozzájárulást is. Míg 1972ben 1,80 forintot, az elmúlt évtől négy forintot térítenek Segítik a nagycsaládosokat, részükre tavaly 20 ezer forintot fizettek ki. A vállalat dolgozói jó munkájukért 1973-ban összesen 100 ezer forint jutalmat kaptak Tizenegyen a vállalat Kiváló dolgozója, ketten pedig az Élelmiszeripar kiváló dolgozója kitüntetést kapták meg. Régi hagyományai vannak a sütőipari vállalatnál a munka- versenynek s tavaly óta fellendült a szocialistabrigád-moz- galom. Jól működik a KlSZ-szer- vezet. A fiatalok az elmúlt évben is végeztek társadalmi munkát a városban, s az idén is társadalmi munkát vállalnak a Duna- fürdő üdülőtelep rendezésénél. Az elmúlt 25 évben dinamikusan fejlődött a Baja és Vidéke Sütőipari Vállalat. Bővült a termékösszetétel a kezdeti nyolcféle készítményről 78-ra. A termelési érték megtízszereződött, és ezt elsősorban a termelékenység növelésével és a jó munkaszervezéssel érték el. A tiszta vagyon a jövő év végére meghaladja a 35 millió forintot. A vállalat párt- és gazdasági vezetése arra törekszik, hogy fokozatosan javuljon a dolgozók munkakörülménye, s növekedjék az életszínvonal. Legfontosabb feladatuknak tartják a területükön élő lakosság kifogástalan ellátását jó minőségű kenyérrel, pékáruval és édesipari termékekkel, (x)
