Petőfi Népe, 1974. március (29. évfolyam, 50-76. szám)
1974-03-31 / 76. szám
A korszerű gazdálkodás útján ® Állami gazdasági dolgozók új otthonai Baján, a Lökért sori lakótelepen. A tanyán élők helyzetének javítása Családi- és társasházépítés Jó kezdeményezés a Bajai Állami Gazdaságban K ellő gondot kell fordítani a tanyai lakosság életkörülményeinek és kulturálódási lehetőségeinek javítására, fejlődésük segítésére, annál is inkább, mert a tanyán élők száma — a csökkenés ellenére — még hosz- szú ideig jelentős marad.-’ Az MSZMP X. kongresszusának határozatából idéztük ezt a szövegrészletet. A párthatározat végrehajtására számos intézkedést foganatosítottak a Bajai Ál - lami Gazdaságban, ahol a sok- gyermekes családok segítése, a mezőgazdasági nagyüzemben dolgozók életkörülményeinek javítása már régóta megkülönböztetett feladata a párt- és gazdasági vezetőségnek. Ismeretes, hogy a Bácskában a nagybirtokrendszer keretei között, a múlt század végén nem alakult ki olyan jelentős tanyavilág, mint másutt a Duna—Tisza közén. Néhány bácskai községben, vasúttól , távol, szinte megközelíthetetlen helyen mégis épültek családi otthonok. Számuk a felszabadulást követő földreform után tovább gyarapodott. Az 1949-ben alapított, s a tagosítás majd az összevonás folytán 1961-ben 16 és fél ezer hektárra növekedett Bajai Állami Gazdaságban öt-hat évvel ezelőtt még ezernél többen laktak a szétszórt tanyákon. Az egymástól, s a nagyobb településtől kilométerekre fekvő elavult épületekből azóta a gazdaság támogatásával igen sokan a falvakba, vagy -a városba költöztek. Ott építettek családi házat, szövetkezeti lakást. Olyan dolgozó is-akadt, aki üresen, hagyva az addig otthonául szolgáló állami gazdasági tanyát, valamelyik tanyaközpontban telepedett le családjával együtt. A X. kongresszust megelőző üzemi pártértekezletre készülve Vizsgálta meg az állami gazdaság pártbizottsága a nagyüzem vala= mennyi dolgozójának a helyzetét. Kitűnt a vizsgálat közben, hogy a gazdaság 60 kilométeres körzetű tanyavilágában, az üzem tulajdonában levő 208 épületben 1970-ben ezerkétszázan laktak. Közöttük számos sokgyermekes család. Az adatgyűjtés során beigazolódott az is, hogy .a tanyán lakók a család nevelésében, gyermekeik iskoláztatásában, a művelődésben a bácskai falvak lakosságának átlagos színvonalát nem érhetik el. Sürgős segítségre van szükség. Egyetlen mód látszott minél előbb kivitelezhetőnek, hogy a tanyavilágban élők sorsán változtassanak. Az üzemi pártértekezlet határozatba foglalta, hogy az állami gazdasági tanyák 80 százalékát négy év alatt fel kell számolni, s a családok községbe, városba költözését minden eszközzel támogatni. A határozat kimondta azt is, hogy a lakásépítésre szolgáló erőforrásokat, pénzügyi tartalékokat a tanyán lakók belterületi lakásépítésére kell felhasználni. A pártértekezlet után az üzem párt-, gazdasági és szakszervezeti vezetősége szorosan együttműködve. hozzálátott a végrehajtáshoz. Bizottságok alakultak, amelyek minden külterületen élő dolgozót felkerestek. Megvitatták velük a szervezett segítségnyújtás részletkérdéseit. Ilyen volt többek között a telek, vagy az anyagbeszerzés. Aki kérte, annak érdekében közbenjárt a gazdaság, hogy valamelyik községben vagy Baján házhelyet kaphasson az építeni szándékozó család. A bizottság közölte az érdekeltekkel, ha van érvényes építési engedélyük, lebonthatják és elvihetik az állami gazdaság tulajdonában levő tanyaépületet, a bontási anyagot térítés nélkül megkapják. Az üzem szakemberei elkészítik az építési tervet, a gazdaság pedig 16 ezer forintos pénzügyi támogatást nyújt a kivitelezéshez. Ha a külterületen élők közül valaki a faluban akar házat venni, s nincs szüksége az építőanyagra, amint átadja a kiürített tanyát, a gazdaságtól le- lépési díj címén 20 ezer forintot kap. Volt néhány család, amelyik nem mert vállalkozni egyelőre az önálló lakás építésére. Velük abban állapodott meg a bizottság, hogy a gazdaság közvetítésével cserelakásba költözhetnek valamelyik majorközpontban. A kezdeményezésnek olyan nagy visszhangja támadt, hogy a gazdaság tanyáiról már az első évben mindenki beköltözött volna, ha az üzemnek van elég pénze erre a célra. A sertéskombinát építése, a kukoricatermesztési rendszer kidolgozása, a gépek, s egyéb eszközök előteremtése azonban korlátozta a gazdaság pénzügyi lehetőségeit. Ennek ellenére az eredetileg kitűzött négy esztendő helyett három .év alatt megvalósították a határozatot Már' csak harminc család lakik a kétszáznyolcból a tanyán. A tanyák felszámolására meghirdetett terv eredetileg az állami gazdasági dolgozók szociális helyzetének, életkörülményeinek javítását célozta, de a végrehajtása olyan gazdasági előnyökkel járt, amelyeknek most látszik meg az eredménye. Az elavult, régi épületek nem akadályozták a nagyüzemi táblák kialakítását és művelését A repülőgépes talajerőpótlás és növényvédelem határai kitágultak, hiszen a tanyán lakók beköltöztek a faluba, városba. Egészségüket ott nem veszélyezteti a levegőből permetezett vegyszer. Az értékes ültetvényt, a vetőmag- és takarmánytermő növényzetet nem károsítja a nagyüzemi táblákba beékelt tanya, kisgazdaság elkalandozó állatállománya. Az 1970-ben hozott határozat óta megnyílt az állami gazdasági lakótelep a bajai Lökért soron, ahol 200 ház sorakozik egymás mellett. A mezőgazdasági nagyüzem a volt tangazdaság területét adta oda telkek számára. Több száz lakás építhető- fel ezen a helyen úgy, hogy a telekvásárlási díjat az érdekeltek a városi tanácsnak fizetik, amely cserébe közmű vési ti a területet. Vízvezeték, villany és járda van már a lakótelepen, amelynek útépítésében az állami gazdaság is segítséget nyújt, amint a nagy beruházásai elkészülnek, s anyagi fedezete felszabadul erre a célra. A gazdaság valamennyi majorközpontjába pormentesített bekötőút vezet.- 1973 végéig 40 kilométer hosszú üzemi út épült. A majorokban villanyvilágítás, közműves vízszolgáltatás, sok helyen járda is van. A mátéházi majorközpontban alsó tagozatú, osztott iskola működik, amelyet az állami gazdaság épített. A felső tagozatú osztályba járó kisdiákok az üzem járművein utaznak a faluba vagy a városba és a tanítás végeztével haza, ahol a majorban nincs alsó tagozatú iskola, onnan ugyancsak a gazdaság gondoskodik utazásukról. A mezőgazdasági nagyüzem támogatja az iskolai napközit, valamint a hétközi diákotthont. Ahol alkalmas épülete volt, mint Garán. átadta a tanyai kollégium számára. Mindezekből következik, hogy a Bajai Állami Gazdaságban nincsenek magukra hagyatva a sok- gyermekes családok, a külterületen lakó dolgozók. A következő években még annak a harminc családnak a sorsát is megnyugtatóan rendezik, akik még kint élnek a tanyavilágban. ® Elhagyott, lebontásra váró tanya az - állami gazdaságban. A megyeszékhely zöldségellátásáért összefogtak az állami gazdaságok B ács-Kiskun megye, valamint Kecskemét párt- és tanácsvezetői, az Állami Gazdaságok Bács-Kiskun megyei Főosztálya közösen hoztak határozatot a megye- székhely zöldségellátásának javítására. A határozat mozgósította Kecskemét közelében és a megye területén másutt is a mezőgazdasági üzemeket. Végrehajtásában az állami gazdaságok kiemelt feladatot kapnak. Csatlakozott ennek a feladatnak megoldásához a Kertészeti Egyetem Kertészeti Főiskolai Karának kecskeméti tanüzeme is. * A termelés, értékesítés, összehangoló, koor dináló szerepét a Városföldi Állami Gazda ság tölti be. A megyeszékhely közelében fék vő mezőgazdasági nagyüzem a kecskeméti pia con tavaly megnyitott elárusító hely melleti újabb pavilont épít, amelynek megnyitás április végére várható. Ez kizárólag a zöld ségértékesítést szolgálja majd. A Városföldi Állami Gazdaság Bács-Kis kun megye állami gazdaságaival és a Kér tészeti Főiskolai Kar tanüzemével az alábt áruk szállítására, értékesítésére szerződött. Burgonya 1200 mázsa sárgarépa 650 mázsa petrezselyemgyökér 560 mázsa vöröshagyma 690 mázsa paradicsom 380 mázsa főzőtök 280 mázsa zöldbab 65 mázsa csemegepaprika 160 mázsa téli fejeskáposzta 500 mázsa nyárikáposzta 20 mázsa piroskáposzta 50 mázsa uborka 150 mázsa mák 10 mázsa zöld hegyespaprika 50 mázsa korai csomós zöldség 64 ezer csomó saláta 23 ezer fej kapor, dinnye, csemegekukorica, zöldborsó, spárga, fűszerpaprika igény szerint. Lehet, hogy a külső . szemlélő szerény eredménynek tekinti a felsorolt árumennyiséget. A termesztést, értékesítést összehangoló mezőgazdasági nagyüzemben mégis úgy érzik, hogy ebben az induló esztendőben — a zöldségtermesztésben fő profilú mezőgazdasági szövetkezetek mellett — már az így árusításra kerülő mennyiség is előmozdítja a vásárlóközönség, elsősorban a megyeszékhely jobb ellátását, a fogyasztói árak mérséklését. Bizonyos, hogy a kezdeti nehézségek leküzdése után, a kezdeményező lépés hatása — csakúgy mint tavaly a húsellátásban — a zöldségfélék tekintetében is kibontakozik, s az elhatározás találkozik a vásárlók megértésével, támogatásával. (x) * Paradicsombetakarítás FMC-típusú kombájnnal.
