Petőfi Népe, 1974. március (29. évfolyam, 50-76. szám)

1974-03-31 / 76. szám

4 • PETŐFI NÉPE • 1974. március 31.

Kereskedelmi

szakemberképzés

0 A megyei pártbizottság gazdaságpolitikai munkaközössége másfél évvel ezelőtt vizsgálta Bács- Kiskun szakember-ellátottságát. Megállapította, hogy nálunk a különböző népgazdasági ágakban — a kereskedelemben is — a felsőfokú végzettségűek száma mind' az országostól, mind a kívánatostól lényegesen elmarad. Ezután a megyei tanács munkaügyi ósztá-. lya mérte fel az igényeket és lehetőségeket. A tapasztalatok ösz- szegezése után kiderült, hogy a felsőfokú végzettségűek — közgazdászok. közgazdasági jellegű főiskolások — beállítását illetően éppen azokon a területeken, ahol a legnagyobb szükség lenne rájuk, nem várható lényeges előrelépés.

A megyében ezer mezőgazdasági dolgozóra 16 felsőfokú képzettségű agrárszakember, az iparban és építőiparban ezer dolgozóra J.4 műszaki felsőfokú végzettséggel rendelkező, a kereskedelemben pedig ezer dolgozóra mindössze 6 közgazdász, illetve megfelelő képesítésű egyéb szakember jut. Tovább rontja a helyzetet, hogy jól képzett kereskedelmi szakemberekre nemcsak magában a kereskedelemben. hanem az iparvállalatok. szövetkezetek, állasmi gazdaságok stb. szerveztek értékesítési. kereskedelmi osztályain is igényt tartanak. Minden vállalatra érvényes ugyanis, hogy növekedése. gazdálkodásának sokrétűbbé válása ielentős. mértékben függ a rendelkezésre álló eladógárdától. A marketingtevékenység javítása fokozza a versenyképességet, elősegíti az igényekhez való rugalmasabb igazodást, a termelésszerkezet gyorsabb ütemű módosítását.

A piaci stratégia javítása emellett meggyorsítja a termelésszerkezet átalakítását. Differenciált propagandával elő lehet mozdítani az új termékek gyártásának bevezetését, új Diacok meghódítását. a már bevezetett termékek eladásának kellő szinten tartását, illetve egyes termékek előállításának megszüntetését. Megfelelő piackutató munkával a vállalatok elérhetik, hogy megfelelő rendelésállományuk legven. s ütemesebbé, jobban előkészíthetővé váljék számukra a termelés, javítják a készletgazdálkodást, a forgási sebességet.

• Mindez együttesen nagyobb 'nyereséget is erédbiényez. A ,J£ej- lesztési célkitűzések meghatározásához sem elegendőek csupán termelési és műszaki szakemberek. Csak a várható piaci viszonyok ismeretében lehet ugyanis jól előkészíteni a beruházásokat. A vevők számára nem mindig az a választékösszetétel és az olyan paraméterű termék az előnyös, (sőt. a vállalat optimális eredményét sem mindig az adja) amit szűkén értelmezett termelési szempontból a legkedvezőbbnek ítélnek.

A marketingtevékenység természetesen nem csodaszer, amely egyszerre mindent megold, de fejlett gazdasági viszonyok között nélkülözhetetlen. Természetesen joggal vetődik fel a kérdés, hogy gazdasági fejlődésünk jelenlegi szakaszában mennyire indokolt az ilyen jellegű tevékenység bővítése, hiszen ió néhány vállalat enél- kül is megfelelően fejlődik és jelentős nyereséget ér el. *

A vállalati kereskedelempolitika fejlesztésére megfelelő képzettségű értékesítési vezetők alkalmazására azért van szükség, mert;

— Az 1968 óta érvényben levő gazdaságirányítási rendszerben a kereslet általábap meghaladta a kínálatot. Ez kedvező helyzetet teremtett a piacon, az eladó vállalatok részére, s nem ösztönözte azokat kereskedelmi tevékenységük fejlesztésére. A jövőben viszont számítani kell a gazdasági verseny egészséges növekedésére.

"— Emellett a megfelelő kereskedelmi szervezetek nem passzív részesei a gazdasági tevékenységnek. hanem aktívan visszahatnak a gazdasági folyamatokra, meggyorsítják a gazdasági fejlődést.

A * vállalatok kereskedelmi szakember-ellátottsága mellett a kereskedelmi szervezetek — ÁFÉSZ-ek. kis- és nagykereskedelmi vállalatok —. magasabb képzettségű szakembergárdája is bővítésre szorul. Jelenleg már nem nagyon találunk olyan mező- gazdasági termelőszövetkezetet, ahol egy-két felsőfokú végzettséggel rendelkező szakembert ne alkalmaznának. Egy-egy nagyüzemi gazdaság szakemberellátása kiemelkedőnek. jónak mondható. Ugyanakkor az ÁFÉSZ-ek jelentős részénél egyáltalán nincs, a kereskedelmi vállalatoknál pedig csak viszonylag kis számú szakember tevékenykedik.

• A helyzet javítására eddig alkalmazott módszerek csak részben bizonyultak eredményesnek, ezért továbbra is törekedni kell az igények és lehetőségek közötti összhang megteremtésére. Az egyik ilyen lehetőség a meglevő szakemberállomány továbbképzése. Megfelelő anyagi és erkölcsi ösztönzéssel elő lehet mozdítani, hogy az arra alkalmas dolgozók a közgazdasági egyetemek, a számviteli. a kereskedelmi és a vem déglátóipari főiskolák levelező tagozatain továbbtanuljanak. Helyes kezdeményezés például a Báes- Kiskun megyei Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat részéről, hogy a felvételire történő előkészítés szervezését, s az oktatás költségeit a vállalat fedezi. Ily módon hat dolgozójuk a siker reményében állhat a felvételi vizsgabizottság elé.

A kereskedelmi és vállalati áruforgalmi szakemberek számára nagyon hasznos továbbképzési forma1 a Kereskedelroi Módszertani Központ által szervezett kétéves rekíámpiaé-kufátö 1 tanfolyam, amely a középfokú végzettségűek számára is iól hasznosítható, korszerű ismereteket nyújt. Kívánatos lenne, ha a középiskolákból is mind többen jelentkeznének a kereskedelmi jellegű felsőoktatási intézményekbe.

A továbbképzés mellett külön figyelmet, érdemel a belkereskedelemben képesítést nyújtó szakvizsgák rendszere. Ezek célja:

— A résztvevők szakmai felkészültségének emelése.

— Az egyes munkakörök ellátásához szükséges speciális ismeretek elsajátítása.

— A munkakör betöltéséh'ez szükséges képesítés megszerzése.

• A továbbképzés egységesítése, a szakvizsgák rendjének szabályozása, a továbbképzés ösztönző, séré kidolgozott irányelvek kiadása remélhetően meggyorsítja majd megyénkben is a kereskedelmi szakemberképzést. Ezáltal javul a kereskedelem és a vállalatok áruforgalmi tevékenysége, rugalmasabban igazodnak a vásárlói igényekhez, s mindez kedvezően kihat gazdasági, fejlődésünkre.

Bercsényi Zoltán

TURBINA SZÁZHALOMBATTÁRA

9 A Láng Gépgyár turbinaszerelő csarnokában szerelik a Százhalombattára kerülő

220 megawattos turbinát.

Az üzemi próbák után, a gépóriást április végén szállítják a Dunámén! i Hőerőmű Vállalathoz. (MTI foto — KS.)

Nagyobb lehetőségek - gyorsabb előrehaladás

• Impozáns látvány az épülő takarmánytároló telep.

Lenn: a termelőszövetkezetet gyakran látogatják küUöldiek. Képünkön Kósa Antal elnök az üzemszervezést ismerteti csehszlovák újságírókkal.

(Tóth Sándor felvételeit

A kecskeméti Magyar—Szovjet Barátság Termelőszövetkezet az év elején egyesült a Vörös Csillaggal. A megnagyobbodott közös gazdaság területe 5 ezer hektár, a tagok és az alkalmazottak száma meghaladja az 1350-et.

Kósa Antallal, a termelőszövetkezet elnökével az új helyzetben jelentkező megnövekedett feladatokról beszélgetünk.

— Az elmúlt évet a régi Magyar—Szovjet Barátság Termelő- szövetkezet eredményesen zárta. Az idén a nagyobb lehetőségek gyorsabb előrehaladást ígérnek. Az egyik legfontosabb feladat-! nak tartjuk a korszerű üzemszervezést. Már tavaly elkészítettük az idei szervezési felépítés sémáját. Az üzemszervezéssel, mint a további előrehaladás feltételével egyébként már egy évtizede fokozottabban törődünk. Ágazati szervezési rendszerünk dolgozóink képességeinek, adottságainak figyelembevételével, a mindenkori igények szerint változik, korszerűsödik.

A ágazati rendszer, amelyre épül a vezetés, lehetővé teszi a specializációt és a szakosodást. A gazdaság általános elképzeléseivel összhangban vannak az egyedi tervek, amelyeket az ágazaton belüli önálló egységek készítenek. Több. mint 60 önelszámoló termelési egység van a gazdaságban. Az önállóság természetesen csak a tervfeladatokon belül értendő, hiszen az ágazatok együttesen az üzem elképzeléseit valósítják meg. Ez. a szervezési rendsz,er lehetővé teszi, .hogy

a terveket szinte személyre szólóan adjuk a dolgozóink kezébe.

Mutatja az idei üzemszervezés táblázatban ábrázolt felépítését. Nincs mód arra. hogy mind a 13 ágazat ez évi terveit ismertessük. Csak néhány fontosabb elképzelésre lehet utalni.

— A növénytermesztést teljesen gépesítettük. A gyümölcságazatból említést ^érdemel a csonthéjas- és a bogyósprogram. Nagy terveink vannak a kajszi- és a meggytelepítésben. Folyamatod san növeljük mindkét' keresett gyümölcs termő területét. Kajsziból 300, a meggyből 250 hektárra növekedik a telepítés. A művelést korszerűsítjük. A szedés nagy részét géppel oldjuk meg. Rázóberendezéseket szerzünk -be.

Szövetkezetünk változatlanul .törődik a köszméte, ribizke és a szamócatermesztés korszerűsíté- vel. A három gyümölcsből 65 hektár telepítésünk van — folytatja a tájékoztatást az elnök.

Az állattenyésztés fejlesztéséről is érdemes szólni. A magyartarka állományt a jól tejelő Holstein- frizzel keresztezik. A növendékek szépen fejlődnek. Arra számítanak, hogy a keresztezett állomány ezer literrel több tejet ad évepte, mint a magyartarka.

Nincs hagyománya a máj libanevelésnek, mégis a szövetkezet tavaly tizenkétezret tenyésztett kísérletképpen, az idén már 70 ezret szeretnének. Saját keltetőállomásuk van. A libát részben a közösben, részben a háztáji gazdaságokban hizlalják.

— A állattenyésztés fejlesztésével számolva korszerű takarmánytároló telepet látesítünk 20 millió forintos beruházással. Az idei betakarításra elkészül a MEZŐGÉP Vállalat kivitelezésében nyolc darab 75 vagonos, fémből készült tároló. Ehhez magtár is épül. összesen ezer vagon terményt tudunk tárolni majd ezen a telepen — teszi hozzá.

Évek óta visszatérő gond az öntözés. A tisztított szennyvízzel tcirtépő csapadé^pptlg^jt, | jelentősebb területen hazánkban itt valósították meg először. Tavaly 187 hektáron öntöztek kísérleti jélleggel legelőt és kukoricát. Az idén újabb 200 hektár tengeri kap mesterséges esőt. Az ideiglenes vízkivételi műből a napokban megkezdték az öntözést, ösz- szesen 800 hektáron növelik ily módon a terméseredményeket a következő esztendőkben. A telep végleges átadása még ezen a tavaszon megtörténik.

A Magyar—Szovjet Barátság Termelőszövetkezetben az idén 30 millió forinttal növelik a termelési értéket. A megalapozott tervek, a kezdeményezések, a kiváló szekembergárda biztosíték arra, hogy elképzeléseiket meg is tudják valósítani, iátok r tP ftauM.-k.-i. , íShuí

Társkeresés

0 Hazag Ágnes.

0 Nemetz Gyula: ,,A' feleségemet Itt a gyárban ismertem meg.”

0 Tóth József: ,,Tavaly- két KISZ-esküvot tartottunk a gyárban”.'.

0 Ifjú Papp Ferenc klubvezető.

(Tóth Sándor felv.)

Már apáink is mosolyogva beszélnek arról a romantikusnak emlegetett korszakról, amikor az udvarlásnak szigorúan meg kellett adni a módját. Először is egy közös ismerősre volt szükség, aki a lányoknak bemutatta őket. Erre az alkalomra gyakran hónapokig is várni kellett, betartva ezzel az ismerkedés körülményeinek meglehetősen szigorú szabályait. E divatjamúlt szokást az ismerkedés új, íratlan törvényei váltották fel, amelyek lényegesen „prózaibbak”, mini elődeinké volt. Erről, vagyis a mai lányok és fiúk kapcsolatáról, társkeresésről, udvarlásról, házasságról beszélgettünk a Budapesti Rádiótechnikai Gyár kecskeméti gyárában Hazag 1 Agnes üzemtechnológussal, Nemetz Gyula KISZ-titkárral, ifjú Papp Ferenc klubvezetővel, Tóth József sportfelelőssel és Sulik József alapszervezeti KISZ-titkárral.

A rádiótechnikai gyárban több mint háromszáz' fiatal dolgozik. Közülük sokan Kiskunfélegyházáról, Lajosmázséről, Nagykőrösről utaznak naponta a megyeszékhelyre. Munkaidő utáh a KISZ- gyűléseken, az irodalmi színpad próbáin, kedden, illetve pénteken délután pedig a Zrínyi Ilona Általános Iskola pinceklubjában találkoznak. Mivel saját birodalmuk nincs, gyakran felkeresik az orvosklubot, vagy a MÁV kultúrtermet. Nyári estéken az ifjúsági parkban, szórakoznak.

— A Zrínyi iskola pinceklubjában nagyon sok érdekes előadást, kulturális műsort, író—olvasó találkozót szervezünk — magyarázta ifjú Papp Ferenc. — De jól érezzük magunkat akkor is, ha történetesen nincs meghatározott programunk. Általában

filmekről, könyvekről, színházi előadásokról beszélgetünk. Persze előbb-utóbb valamin mindig elkezdünk vitatkozni, de az az érzésem, hogy az alapvető dolgokban azonosak a nézeteink.

— Erre elmóndanék égy példát

— vette át a szót Sulik József.

— Nyáron a klub helyett áltálában az ifjúsági parkban találkoztunk. Több alkalommal is szemtanúja voltam néhány belvárosi vagány botrányának. Amikor például a Bergendiék játszottak a parkban, felborították az asztalokat, székeket, kiabáltak, verekedtek. Szerintem ki kellene tiltani őket minden szórakozóhelyről. Ugyanakkor műveletlenek, nincs önálló véleményük, egymást utánozzák, és a különcködésükkel akarják magukra terelni a lányok figyelmét. Csakhogy ' a legtöbb

lánynak egyáltalán nem tetszik ez a stílus. Mi megvetjük ezeket a fiatalokat.

— Mostanában ritkábban, de míg főiskolás voltam, gyakran jártam a Zrínyi pinceklubba — folytatta a beszélgetést Hazag Ágnes. — 1 Itt ismerkedtem meg a vőlegényemmel, aki jelenleg a kertészeti főiskolán tanul. A műszaki főiskola elvégzése utón most levelező tagozaton tanulok tovább a műszaki tanári diplomáért. Több mint fél éve a rádiótechnikai gyárban dolgozom, Szeretem ezt g, munkahelyet. Jó a közösségi szellem. Különösen az tetszik, hogy az itt dolgozó fiatalok mindenben, munkában, szórakozásban összetartanak. Nem kell senkinek kétszer szólni például azért, hogy jöjjön el a KISZ-gyűlésre vagy társadalmi munkára. A Zrínyi iskola úttörő- csapatát patronáljuk. Ebben a tanévben különböző szemléltető eszközöket, s egy feleltetőgépet készítettünk • nekik. Segítünk a programjaik szervezésében is. Nemrég három nyolcadikos osztály felvette a kapcsolatot a KISZ-alapszervezeteinkkel. Gyakran találkozunk az úttörőkkel, az ifjúsági szövetségről, a gyár munkájáról,, eredményeiről beszélgetünk.

— Ha lenne egy önálló klubunk, az eddigieknél bizonyára még jobb eredményeket érnénk el — vette ál a szót Nemetz Gyula. — Gyakrabban találkozhatnánk egymással, többet beszélgethetnénk, szórakozhatnánk. A presszók, éttermek, de még az ifjúsági pack árait sem a fiatalok pénztárcájához alakították. Az ifjúsági parkban például 7—8 forint volt egy káia, Kinizsi vagy Kőbányai sört csak ritkán' lehetett kapni. A legszolidabb szórakozás is 40—50 forintba került. Kinek van naponta ennyi zsebpénze? A feleségemet itt a.gyár- ban ismertem meg. Sokat Hlártunk moziba. Előtte rendszerint megittunk egy kávét, az egy tízes. A mozijegy kettőnknek húsz . forint, utána egy-egy üveg sör, ha összeadom ez már több is, mint ötven forint. Szerintem nyáron, ha lesz ifjúsági park, olyan árakat kellene kialakítani, hogy abból is kitűnjön: ez ifjúsági szórakozóhely...

A gyár j alapszervezeteinek programjában szerepel a KISZ- esküvők rendezése. Tavaly két KISZ-esküvőt tartottak, ök vállalták a névadó ünnepségek rendezését is.

Szórakozásról, lányok, fiúk közötti barátságról, udvarlásról, fiatal házasok gondjairól, problémáiról beszélgettünk. S mint kiderült, az apáink által emlegetett .„szigorú ismerkedési szabályok” tulajdonképpen esak külsőségeikben szűntek meg. Megmaradt viszont a lényege: alap- követelmény, hogy két ember között minél tartalmasabb, értékesebb kapcsolat alakuljon ki.

. Tárnái László