Petőfi Népe, 1974. március (29. évfolyam, 50-76. szám)
1974-03-31 / 76. szám
1971. március 31. • PETŐFI NÉPE • 3 Asszonyelet - asszonysors Sokat jártam és járok ma is a tanyavilágban. Megismerkedtem sok öreggel és fiatallal. Hogy milyen az életük (7) az a társadalmi feladatainkat fakasztja fel. Örömeikből; amit eldicsekedtek, bánataikból; amit elpanaszoltak, és életünkről alkotott véleményükből; amely a tapasztalat bölcsessége, ha megírnám a tanyai öregek és ifjak egymásnak felelgető kórusát, így kezdődne: öregek: vagyunk a jelenben kucsmás, fekete kalapos glóriások: régmúltban megtört gerinccel és jövőért felemelt fővel. Fiatalok: vagyunk a jelen küzdelem részesei, leszünk a jövő küzdelem várományosai és élünk, ahogy ti szerettetek volna. Ha megírnám, így kezdődne. 9 A tanya udvarán a tavaszi napsütésben. És a tavaszi nap tűz, szórja fényét, mint ahogy szórják a májusi cseresznyefa ágai a virágokat. A taifáji tsz ültetvénye fehérük hosszan az út mellett, ahol három ember hatalmas tá- rölókban keveri a sárga permetezőszert a gépek szomjas ' tartályainak. Közelebb és távolabb traktorok zúgnak, elhitetvén, hogy minden közel van. Vada Fe- rencék tanyájának az udvarán a második osztályos, szemüveges Karcsi játszik. Bárányhimlős. a doktor bácsinál volt Kecskeméten édesanyjával. Karcsi nevetve válaszol tréfás kérdésemre, hogy tudta-e a tanító néni a leckét? — Azt nekünk kell tudni — mondja és mosolyog, mosolyog: megtudtam, hogy négyes volt a félévi értesítőben. Édesanyja mutatja, hogy ott távol a középső taiiya a Körtvélyesiéké. Amire a kacska- ringos utakon elvergödöm odáig, eltévesztem az irányt. Egy süldőket terelgető asszony eligazít. A lakóház es az udvar másik két. szintén ályogból épített melléképülete is szatmatetos: itt-oct kukoricaszarral toldozgatott. Tiszta fehér falak. Parányi ablakok, festetten ajtók. Nincs itthon senki., Az ősi formájú vályogkemence távoi az épületektől, a kiskert szegletében áll: történelem. Sors! Valóság! ■ Éppen indulni akarok, amikor látom, hogy a tanyához vezető útra kerékpáros fiatalasszony kanyarodik be. A csomagtartóra vesszőből font kis karosszéket szerelt az apai kéz, hosszú szőke hajú, szép arcú kislányának. — Én vágyóik Körtvélyesi László lánya. Édesapám Kecskeméten van a kórházban meglátogatni édesanyámat. Tessék, jöjjön beljebb! A nyári konyhát ki tudom nyitni. Gálfi Imréné, született Körtvélyesi Mária, huszonhét éves; egy ragyogóan szép kislány anyja, fehér kardigánban. Ok is a kórházból jöttek, a nagymamától. — Az életem? Mint másoké — mondja, de a lágy, tiszta tekintei mélyen valahol ott tükröződik, amiről azt mondják az itteni emberek is: Sors. És ami az elmúlt élet során megtörtént az emberrel, az az időben megismételhetetlen : egyedi, társadalmi. — öt hold földünk volt. 1955- ig Kecskeméten a Bethlenváros- ban laktunk egy gazda házában és. úgy jöttünk ide ki, a tanyára. Ez az épület Bodacz Kálmán tanyája volt, most a tsz-é. Ahol mi lakunk a férjemmel meg a kislányommal erre lentebb, az is a tsz-é. Itt a taifáji iskolában jártam ki a nyolc osztályt, közepesen. Nem akartam tovább tanulni. Tizenhét éves koromban férjhez mentem én is, mint a korombeli lányok. Erre ez a szokás. — Ne haragudjon meg rám, de on gyermek volt csak igazán és "nagyon-nagyon fiatalon már asz- szony. Szép volt a fiatalsága? — Ugyan, miért haragudnék. Nézze, ha visszagondolok rá. azt mondhatom, hogy nem. Édesanyám is beteges, lánykoromban én is az voltam. A tüdőmmel. Tíz eve mar egészséges vagyok, de a legszebb eveimben is kórházban voltam. Pesten és Kalocsán. Amikor férjhez mentem, egy ideig Kecskeméten laktunk albérletben. En a megyei kórház mosodájában dolgoztam. Ezer forint albérleti díjat fizettünk, nem bírtuk. A férjem szakmája ács. Kijöttünk inkább ide lakni a tanyára. Az uram most kocsis a tsz-ben. Talán azért is mentem férjhez, mert itt a tanyán nincs élet. Néha bejártunk a tsz ebédlőjébe moait nézni. Kecskemétre is egyszer-egyszer bementünk. Itt kint csak a munka, a munka... — A közelebbi szomszédokkal nem járnak össze? — Ez érdekes. Lánykoromból még piplékszem, hogy össze-ösz- szejöttek az emberek, de most ném. Még az osztálytársaimmal sem tartjuk a kapcsolatot. Mindenkinek a dolga az első a tsz- ben, utána meg otthon, az állatokkal. — Gyermekgondozási szabadságon van most? — Sajnos nem, mert amikor született a Tünde, nem volt meg az egyéves munkaviszonyóm. Otthon vagyok, az állatokkal. — Itt minden lakás földes? — Az. Mi leterítettük linóleummal. De nem ez a legnagyobb baj. Korábban bent laktunk az „SZERETNÉNK SZEBBEN út mellett, ahol volt villany. Van hűtőszekrényünk, míosógépünk, centrifugánk, de nem tudjuk használni. Villany kelilene, de innen minden messze van. — Nem akarnak beköltözni a téesz központjába? — Szeretnénk, ez minden vágyunk, de harmincezer forint a belépő és nincs annyi pénzünk. — Takarékoskodtak már erre? — Ami megtakarított pénzünk volt. abból tehenet vettünk, majd most lesz kisborja, meg anyakocákat. A motor is kellett. Kiköl- tekeztük magunkat, de, csak így lehet itt megalapozni a jövőt. Amire megnő a kislányunk, addigra rendes körülmények közé szereténk kerülni. — Milyen itt az asszonyok élete? — Munka. Én nyáron négykor, télen ötkor kelek. Megetetem az állatokat, a tejet ki az útra a be gyűjtő autóhoz, ellátni a gyereket, főzni, megint az állatok. Este tíz előtt sohase kerülünk ágyba. — Eljárnak néha szórakozni? — Jaj, utoljára két éve voltunk moziban. Nem érünk rá, A férjemmel is oly ritkán tudunk beszélgetni. Van egy rádiónk, azt hallgatom napközben, de a tévénk hálózati árammal működik. Arra meg nincs pénzünk, hogy vegyünk egy akkumulátorosat nyolcezerért. Meg takarékoskodnunk kell, néhány év múlva szeretnénk szépen, szebben élni! — Voltak már nyaralni? — Nem, még soha. Egyszer- kétszer elmegyünk a férjem szüleihez Tiszaugra. Ennyi a nyaralásunk. ÉLNI!” A tanyavilág is, az asszonyélet és minden fiatal élet ezt mondja: szeretnénk szebben, emberhez, jelenhez méltóbban élni! Mert; vagyunk kucsmás feketekalapos glóriások a jelenben: régmúltban megtört gerinccel, jövőért felemelt fővel és vagyunk a jelen küzdelem részesei is, fiatalok(!), mert „szeretnénk szebben élni.” A tanya világ ezt akarja! így mondta egy 27 éves fiatalasszony is; Gálfi Imréné, született Körtvélyesi Mária. Csató Károly • Az Iskola, 'ahol Körtvélyesi Mária tanult. • Kemence: türténelem! A kőolajvezeték-építők ifjúsági parlamentje Érdekes eseményről kaptunk tudósítást Kerekegyházáról, a Kőolajvezeték Vállalat I. sz. Főépítésvezetőségéről. A KlSZ-alap- szerv és a szakszervezeti« műhelybizottság sikeresen rendezte meg a fiatalok ifjúsági parlamentjét. A félnapos program nagyszabású sportversennyel kezdődött. Négy csapat mérte össze erejét a kispályás labdarúgó-bajnokságban, sokan neveztek be az asztalitenisz-, a Sakk- és a kugliversenyre is. A sportdélután befejeztével Radó Péter főépítésvezető tájékoztatta a parlament résztvevőit az építésvezetőség fiatal dolgozóinak munkájáról. A beszámoló utáni vitában sok javaslat hangzott el a termeléssel, a sport- és kulturális rendezvényekkel, az üdüléssel, a továbbtanulással kapcsolatban. A szakszervezeti műhelybizottság titkára, dr. Nánássy István javasolta, hogy balatoni- kirándulásra, siófoki városnézésre jelentkezzenek azok a fiatalok, akik nem a Dunántúlon laknak. Ehhez a programhoz bizonyára szívesen adna segítséget a vállalat siófoki központja. A nap méltó befejezése volt a Petőfi Sándor szocialista brigád kitüntetése: a kollektíva a brigádmozgalomban elért eredményeiért bronzjelvényt kapott A kitüntetés átadása után vidám hangulatú szalonnasütéssel zárult a főépítésvezetőség ifjúsági parlamentjének programja. * K. Gy. KÉPERNYŐ Béke- és barátságvonat indul a Szovjetunióba Munkások a kamerák előtt Iia az ötszemközt műsorait ..élőben”, azonnal közvetítik, bizonyára megkérdezi Vitray Tamás Pioker Ignác Kossuth-díjas gyalustól, hogy mit üzen útra- valónak a tv-híradóban bemutatott két kecskeméti ácsnak, a Szakmá kiváló tanulóinak. Csábi József és Sándor Imre most kezdi a munkáséletet, a híres újpesti szaki nyugdíjasként tekint vissza a küzdelmes évtizedekre. A terveket és az emlékeket hallgatva az „indulás” eltérő körülményeire gondolunk. A létfenntartás gondjaival küszködött Pioker. a két ács nem ismeri a megélhetés gondjait. Mi a közös mindhármuk egyéniségében? A jól, a lehető legjobban elvégzett munka tisztelete, becsülete. Mindhárman tudják, hogy elsősorban saját maguknak tartoznak azzal, hogy a lehető legtöbbet adjanak a köznek. Rokonszenvesen beszélt mindegyikőjük a tanítómesterről. A három megszólaltatott munkás szereti szakmáját. Pioker Ignác péntek este a televízióban felidézett életihűvével tulajdonképpen mégis szólt a képernyőn előtte szereplő ifjúmunkásokhoz és sok ezer. mai fiatalhoz. Szólt, meggyőzően, hatásosan. Szavainak aranyfedezetét egy tartalmas életmű adja, mondatainak igazát tettek hitelesítik. Nemcsak a munkadarabokat, önmagát is ellenőrizte, „meózta” az országosan tisztelt sztahanovista. Növekedett előttem azáltal, hogy az 1949-es nagy munkaversenyek torzulásairól őszintén, nyíltan beszélt. Csak az érdemel tartós elismerést, csak az boldogul, akinek a hírét valódi eredmények táplálják. Pioker Ignác ezek közé tartozik. A két riporter közül Vitray Tamás. találta meg az igazi hangot, formálta kerekké a beszélgetést. A tv-híradó munkatársa miért tegezte ä megkérdezetteket? Elvégre a mestereket megilleti a kellő tisztelet, ök pedig azok, bizonyították ország-világ színe előtt. A fiatal szakmunkások bemutatásának azonban örülünk, várjuk az ígért folytatást. H. N. Hagyományos már. hogy Bács- Kiskun megyéből minden esztendőben indít béke- és barátságvonatokat az IBUSZ. Az idén első ilyen jellegű társasutazás résztvevői ma indultak, s hazánk felszabadulása tiszteletére tesznek látogatást Kijevben, Le- ningrádban és Moszkvában. Az utasok — akik Kiskunhalas, Kiskőrös, Kecskemét, Kiskunfélegyháza és az említett városok környékének dolgozóiból i tevődnek ossz" — egy napot töltenek KiAlighogy leírom a címet, rádöbbenek: felkiáltójel nélkül is helyénvaló. Eszembe jut ugyanis, hogy az élet bármely területét nézzük, szinte nem múlik el nap ilyen kijelentések nélkül: gondjaink megoldásáért még sokat kell tennünk... De vajon eljutunk-e valaha és bármely vonatkozásban is a gondmentes állapotig? Nos, nem kell hozzá különösebb bölcsesség, hogy felismerjük: az igények mindig megelőzik a lehetőségeket, hajtják a fejlődést. Megoldunk egy gondot. s máris a következőkkel találjuk magunkat szemDen. A felkiáltójelet mégis otthagytam a cím mögött, mert az igény, amelyről szólok, elemi erővel diktálja a tempót. S mindezek a kecskeméti Luther-udvar- ban jutottak eszembe a gyoes- moseda felirat és az alig fél éve még önkiszolgáló mosószalonként emlegetett szolgáltató egység láttán. Mert a cégtábla szédületes gyorsan elavult, szó sincs itt már a gyorsmosásról, mint ahogyan a szalon is agyonzsúfolt szennyes- ruha-raktárrá sekélyesedett. A mosnivalóval betérő már szinte nem fér a helyiségben, nem szólva az ott dolgozók immár áldatlan munkakörülményeiről. — Az automata mosógépek napi kapacitása 60 tételre futja, az igény pedig ennek csaknem kétszerese. Lassan a kéthetes vállalási időt betartani is képtelenség. Pedig reggel 6-tól este jevben. Ezt követően négy napig tartózkodnak Leningrádban, ahol többek kpzött az Érmitázst, a Péter—Pál-erődöt, az Auróra cirkálót. az Izsák székesegyházat, a Piszkarevi hősi temetőt tekintik meg. Leningrádból Moszkvába utaznak, ahol a város nevezetességeivel való ismerkedésen túl színházba mennek és baráti találkozón vesznek részt, majd a tizenkettedik napon az esti órákban érkeznek vissza Bács-Kis- kun megyébe. 10-ig szüntelenül dolgozunk, sőt vasárnaponként is. Főleg a vasalókapacitásunk kicsi. Hamarosan azonban újabb gépet kapunk, s reméljük, ismét visszatérhetünk a rövídebb vállalási időre — magyarázzák a mosoda dolgozói. De hová helyezik az újabb vasalógépet? Miként közelítik meg a mosóautomalákat, hol sorakoztatják a 'szennyescsomagokat és a bőröndöket, sporttáskákat, amelyekkel a város legtávolabbi pontjairól is — az önmagát pár hét alatt kinőtt Luther-udvari műhelybe zarándokolnak a szolgáltatást igénybe vevők? Szó. ami szó, a nők házimunkáját könnyítendő, szabad idejét növelendő, nagyon-nagyon kellett ez a kitűnő szolgáltatás. Az ön- kiszolgáló szalonnak indult mosoda döbbenetes bizonyság rá. Döbbenetesen tanulságos. Szinte kiáltja: ilyen módszerrel tovább, hisz’ ez a műhely csak az ízelítő! A város több pontján — most például az új szalagházban lenne rá mód —, és nemcsak Kecskeméten keltenének hasonlók, legalább egy vagy két géppel működők. Ezt szem elől téveszteni a soron következő terveink összeállításakor vétek lenne. Annál is inkább, mert a nőpolitikái határozat végrehajtásában az időt és erőt megtakarító szolgáltatások bevezetésében változatlanul sok még a tennivaló. P. I. Tomyosodik a mosni való Avagy: Futás az igények után! ALKALlVllű^AtÖ NYITOTT ÉS ZÁRT REND 3&EiÄiSÄ2DASÄGI ÉPÜLETEK, GYÜMÖLCS- !Sv^RÖL§K, RÁKTARAK ÉPÍTÉSÉRE KÍVÁNSÁGRA ELTÉRŐ MÉRETBEN IS FORGALOMBA KOZZUK SZERELÉSE GYORS, OLCSÓ, GAZDASÁGOS ! MEGRENDELHETŐ ft KELETMAßYARDRSZÄGl TflZlP VÁLLALAT TELEPEIN
