Petőfi Népe, 1974. március (29. évfolyam, 50-76. szám)

1974-03-30 / 75. szám

1974. március 30. • PETŐFI NÉPE • 3 A Szovjetunió energiaforrásai A kőolajjal, gázzal, szénnel és más energetikai nyers­anyagfajtákkal rendelkező államok között a Szovjetunió ve­zető helyet foglal el. Óriási földgázkészletekkel (a világkész­leteknek a fele), igen nagy olajkincsekkel és gyakorlatilag kimeríthetetlen szénlelőhelyekkel rendelkezik. 1970-ben a Szovjetunió 1,3 milliárd tonna szénnek megfelelő tüzelő­anyagot fogyasztott, 1990-re ez a szám, a számítások sze­rint, több milliárd tonnára emelkedik. A szovjet közgazdászok 6600 miljiárd tonna szénnek megfelelő tüzelőanyagban állapítják meg az ország ásványi erőforrásainak együttes készleteit. Itt az égő pa­lákról. a szénről, a kőolajról, a földgázról van szó. Ezekből a készletekből több mint 1800 mil­liárd tonna — a jelenlegi techni­kai és gazdasági lehetőségek kö­zepette — a kiaknázás szempont­jából hozzáférhető. Szibéria, a keleti eldorádó Az már ma is bizonyos, hogy Szibériában több a kőolaj, mint a Közel-Keleten. Becslések szerint egy csaknem Észak-Amerikával azonos nagyságú terület egybefüg­gő olaj- és gáztengernek tekinthe­tő. Íme néhány adat a Szovjet­unió e távlatilag legfontosabb övezetéről: Tyumeny. A kőolaj -kitermelés ebben a körzetben a feltevések szerint 1975-ben eléri a 130 millió tonnát. Szamotlor. Roppant nagy kő­olajlelőhely .művelésbe vétele van folyamatban: Narim. A felfedezett lelőhely 6 billió' köbméter gázt tartalmaz, ami az Egyesült Államokban levő összes készletek háromnegyed ré­szével ér fel. Jakutszk. A szakértők becslése szerint az itt megvizsgált lelőhely 25 százalékkal több gázt rejt ma­gában, mint a Közel-Kelet összes ismert lelőhelyei. A felsorolást még folytathat­nánk, de bizonyára ezek a számok is szemléltető képet adnak a Szovjetunió potenciális lehetősé-: geiről. És ehhez mindjárt tegyük hozzá: a Szovjetunióban a kőolaj feltárására és kitermelésére irá­nyuló munka a legcsekélyebb mértékben sem állt ellentétben a szén és más energiahordozók fel­tárásával - és kitermelésével — nem fékezte azt. Ellenkezőleg: az Í940-től 1972-ig terjedő időszak­ban a szénkitermelés évi 166 mil­lió tonnáról 655 millió tonnára emelkedett a Szovjetunióban. Ugyanezen időszakban .a földgáz kitermelése 3.2 milliárd köbmé­terről 221 milliárd köbméterre szökött fel. ■Közép-Oroszországban, ahöl pe­dig sok gáz- és olajvezetéket fek­tettek le. számos nagy hőerőmű tőzeggel működik. A balti köztár­saságokban, ahová szintén gázve­zetékeket építettek, intenzíven használják fel az égő palákat. Ez is bizonyítja, hogy a szovjet ener­getikusok igen jelentős tapaszta­latokat gyűjtöttek a tüzelőanyag­készletek szélés változatú felhasz­nálásában. Ipari offenzíva Ámde a szovjet energetikusok előtt is sok probléma van. A leg-, lényegesebbek egyike: az ásványi energiaforrások jelentős része az ország keleti körzeteiben van. Ezek zord éghajlatú, gyéren lakott területek, birtokbavételükhöz ha­talmas. fejlett technika, az utak, a repülőterek, a városok, -a válla­latok, a mezőgazdasági komplexu­mok építéséhez óriási beruházá­sok szükségesek. A kilencedik öt­éves tervben Szibéria — e konti­nens nagyságú országrész — meg­hódítására fordítandó költségek meghaladják a 100 milliárd ru­belt. I A gigantikus beruházási programot az amerikai Time ,,a történelem legnagyobb vállalkozá­sának” nevezte. Itt létesülnek a legnagyobb ipa­ri komplexumok. Említsük meg csupán a bratszkit és a Szajáno- Susenszkojait. Bratszkban hatal­mas alumíniumkorpbinát, faipari komplexum, egy sor vegyipari és fakémiai vállalat létesül. A szajáno-susenszkojei komp­lexum méreteiről mindennél éke­sebben beszél egy szám: a komp­lexumba 120 iparvállalat tartozik. Ezen az egykor isten háta mögöt. tinek számító tajgai vidéken az ipar előnyomulásának alapja a hidroenergetikán kívül a . szibériai kőolaj. A szibériai olajfolyam másik iránya nyugat felé vezet. A kő­olajat és gázt sok ezer kilométer­nyi távolságra kell. eljuttatni az ország központi területeibe. A taj- gán és a mocsarakon keresztül olaj- és gázvezetéket lefektetni gi­gantikus munka. Ez a feladat mégis megoldódik. Üzembe helyeztek már 1220 mm átmérőjű gázvezetékeket, amelyek évi 10 milliárd köbméter'gáz át- szivattyúzására képesek. Épülő­félben vannak ennél nagyobb tel­jesítményű gázvezetékek (1420 mm átmérőjű csövekbőL), amelye­ket évi 30 milliárd köbméter gáz továbbítására terveztek. Munkála­tok folynak 1620 mm átmérőjű gázvezetékek létesítésére. Testvéri segítség A Szovjetunió, hogy a szocialis­ta közösség országait ellássa ener­giahordozókkal. nyugati határai felé viszi kőolaj- és gázvezetékeit. A jelenlegi kilencedik ötéves terv­ben a KGST-tagállamokba irá­nyuló szovjet földgáz-szállítmá­nyok 8 milliárd köbméterről 33 milliárd köbméterre emelkednek. A Szovjetunió 1972-ben Bulgáriá­nak 7 948 700 tonna. Magyaror­szágnak 5 529 000 tonna, az NDK- nak 1 480 200 tonna. Csehszlová­kiának 12 865 600 tonna. Jugoszlá­viának 3 398 200 tonna. Lengyel- országnak 11 065 600 tonna kőola­jat és olajterméket szállított. Jurij Fjodorov. 'az APN közgazdasági szemleírója 0 A Szerebrovszkijról elnevezett kőolajkitermelő hely rakodóhídja. (Azerbajdzsán SZSZK.) 0 A luganszki regionális erőmű gépterme (Foto: APN — KS.) Tűzoltó zselé Kiállítások külföldön magyar művészek alkotásaiból A következő hetekben több külföldi országban nyílik kiállí­tás magyar művészek alkotásai­ból. A Kulturális Kapcsolatok Intézetének szervezésében már­cius 29-e és április 26-a között Magyar naiV művészet címmel rendeznek kiállítást a berlini Magyar Kultúra Házában. Április első napjaiban, a finn­országi Tamperéban — Miskolc testvérvárosában — magyar hetet tartanak. A varsói Magyar Intézet ápri­lis I7-e és 21-e között magyar napokat tart Krakkóban. Április 24-én a bécsi Colié-: gium Hungaricumban az intézet fennállásának ötvenedik évfor­dulója alkalmából ünnepséget rendeznek, amelyen dr. Rosta Endre, a Kulturális Kapcsolatok Intézetének elnöke és dr. Fred Sinowatz osztrák közoktatásügyi miniszter is részt vesz. A bécsi képzőművészeti akadémián Mái magyar képzőművészet címmel április 30-án nagyszabású bemu-, ■tató nyílik, amely a kortárs ma­gyar képzőművészetről ad átfogó képet. Április 27-e és május 19-e kö­zött Varga Imre Kossuth-díjas szobrászművész gyűjteményét ál­lítják ki a varsói Zaohetaban. Svédországban új vegyianyagot dolgoztak ki tüzek oltására. Ez az anyag egy felületaktív vegyület — a poLietilén-oxid — és néhány illóolaj keveréke. Ha ebből a ke­verékből egy kis mennyiség (kb. 2—4 százalék) vízbe kerül, több mint hússzorosára növeli a tűzol­tás hatékonyságát, mivel raga­dóssá teszi a vizet. Az ilyen víz­zel eloltott égő tárgy felületén kocsonyás réteg képződik. Ez sok­kal gyorsabban oltja el a tüzet és hűti le az izzó felületet, mint a tiszta víz. Az új anyag másik előnyös tulajdonsága az, hogy sokkal kisebb kárt tesz az égő tárgyakban, mint a tűzoltócsö­vekből nagy nyomással kiáramló vízsugár. Együtt a pódiumon Kecskeméti főiskolások kulturális bemutatója Brasil Tropical a Fővárosi Nagycirkuszban Peregnek a dobok, szemetkáp- ráztatóan csillognak a csodaszép jelmezek, hullámzó testű, kecses mozgású lányok, szobor tökéle­tességű-fiúk járják a zambi-tán- cot, az afrikai őshazából elhur­colt rabszolgák mozdulatokban elsírt honvágyát, megalázottsá- gát, a Lundut, amelyben már keveredik a vidámság, a bűn. a sötét bűbájosság és a tiszta sze­relem, Európa és Afrika. A táncosok kitűnőek, s különö­sen akkor remekelnek, amikor szabadon érvényesülhet tempe­ramentumuk, ritmusérzékük a táncokban kifejezésre jutó élet­örömük. A műsor első részében mindezt eléggé megnehezíti szá­mukra kissé tisztázatlan koreog­ráfia. A múltba visszanéző, is­meretterjesztő történetek leféke­zik a lendületet, de a revüsítés sem tesz jót a produkciónak, mert ehhez még nem értenek igazán jól. Mindezért bőségesen kárpótol viszont az együttes magávalragá- dó öröme, vidámsága, amely a nagy karneváli szambában jut el a csúcspontra. Itt aztán végre megmutathatják, hogy mit tud­nak, micsoda káprázatos színe­ket kevert ki az úgynevezett af- robrazil folklór a különböző fajú népek kultúrájának nagy olvasz­tó tengelyéből. A híres dél-ame­rikai karneválok hangulata ejti rabul a nézőket, sőt nemcsak ta­núi, hanem részesei is lesznek a fergeteges nagy mulatságnak: aki kedvet érez hozzá, elvegyül­het a karnevál forgatagában. V. Bácsalmáson a művelődési ház mozitermében' termelési értekez­letet tartott a Petőfi Termelőszö­vetkezet. Szalonnás Mihály elnök a tsz termelési terveiből sok ér­dekes adatot ismertetett, és java­solt elfogadásra a tagságnak. Az 5062 hektár földterület leg­nagyobb részét — 1229 hektárt — a kenyérgabona foglalja el. Utá­A forradalmi ifjúsági napok rendezvénysorozatában kapott he­lyet a megyeszékhely felsőokta­tási intézeteinek első közös kul­turális bemutatója. Erre az alka­lomra népes közönség gyűlt ösz- sze csütörtökön este, a kertészeid egyetem kertészeti főiskolai ka­rának auditóriumában. A meg­jelenteket Menyhei László, a KISZ városi titkára köszöntötte, majd dr. Kőrös Gáspár, városi tanácselnök mondott megnyitó beszédet. Szólt a műkedvelő mű­vészeti mozgalomnak á népmű­velésben, a város közművelődé­sében betöltött fontos szerepé­ről. Ismertette a kecskeméti kul­turális élet fejlesztését szolgáló terveket, intézkedéseket. Mint kifejezte, a kecskeméti főiskolá­sokat is kötelezik a város hagyo­mányai, az elért eredmények. Ka­tona és Kodály szelleme. A nemes hagyományokba való bekapcsolódást, azok folytatását jelezte a három felsőoktatási in­tézet hallgatóinak mostani be­mutatkozása. Szólisták és kisebb- nagyobb művészeti csoportok lép­tek fel. A programban szereplő műsorszámok változatos képet adtak a hivatalos tanulmányok mellett folyó és azokat kiegészítő, a fiatalok teljesebb emberi fejlő­dését szolgáló munkáról. Az óvó­nőképzősök és a műszaki főisko­lások közös folk-beat triója (London Gyöngyi, Báné Kata­lin és Bacsa Ferenc) képviselte a népszerű énekeshangszeres mu­zsikát. Kösz Eszter Bach és Schu­mann dalait énekelte Herczeg László intézeti tanár kíséretével. Lovass János (kertészeti főiskolai kar) és Manziny Mária (óvónő­képző intézet) népdalokat és népballadákat énekeltek. A nép­zene, a parasztdal hagyomá­nyát a legbtisztábban Kiss Klára és Mayer Mária óvónője­löltek egyszerűen, szépen előadott sárközi dalcsokra képviselte. Az amsterdami állatkert mun­katársai elhatározták: kiszámít­ják. mennyi „ajándékot” kap na­ponta az elefánt. E különös sta­tisztika elkészítéséhez olyan na­pot választottak ki, .amikor meg­lehetősen nagy volt a látogatók száma. Az állatkert alkalmazöt­na 850 hektárral a kukorica kö­vetkezik, majd 350 hektárral a rostkender és 300 hektárral a lu­cerna szerepel. A tervezett termelési átlagok az elmúlt év tényszámain alapulnak, kivéve a kukoricát, amelyből a nagyobb műtrágya-felhasználás következtében a tavalyinál na­gyobb termést várnak. A bemutatón két énekkar mű­ködött közre. A kertészeti főis­kolások kamarakórusa Horváth Gyula vezetésével mozgalmi da­lokat adott elő. Az óvónőképző első évfolyamának kórusa Róbert Gábor irányításával dolgozik. Műsoruk mai magyar szerzők műveiből állt. Inkább a hangula­tos, ízes előadásmódjuk ragadott meg, mint a technikai és hang­zásbeli kimunkáltság. A műszaki főiskola kamarazenekara új uta­kat tör a kecskeméti ifjúság ze­nei tevékenységében. Lakó Sán­dor vezetésével barokk szerzők műveit játszották; köztük Vivaldi a-moll hegedűversenyét, Gyenes István szólójával. Farkas Péter és Kölgyesi György irányításával működő kertészeti főiskolai irodalmi szín­pad Erich Kästner Német körhin­ta című művét mutatta be. Az óvónőképzősök pedig dr. Losoncz Mihályné betanításában egy szép költői montázs-műsorral szere­peltek. A hazaszeretetről szóló „oratóriumot” Én szülőföldem, halld fiad szavát... címmel ad­ták elő. Két néptánccsoport lépett még fel. Az óvónőképzősök aZ Ajkai leánytánc és a Háromugrós című tánckompozíciókkal szerepeltek). A házigazdák együttese Vincze Miklós Horgosi pásztortánc című mutatós darabját adták elő V. Kiss Ibolya betanításában, ferge­teges sikert aratva. A „talpalá- való” muzsika, sajnos, a kelleté­nél némileg „csáriasabb” ízű volt. Egészében sokat ígérő, a le­hetőségeket sejtető bemutatkozás zajlott le. A további fejlődésre, az igényes műsorszámok minő­ségileg még jobb, kidolgozot­tabb megvalósítására a fiatalok ügyszeretete, tehetsége, a vezetők hozzáértése a biztosíték. Ittzés Mihály tai 1706 zacskó mogyorót. 198 szendvicset, 902 db vajaskenye­ret, 516 szem savanyú cukrot, 814 szem pralinét, 811 süteményda­rabkát, 2 adag fagylaltot, 17 al­mát. 189 narancsot, 2 faágat,-1 kesztyűt és 1 övét számoltak ösz- sze.' terveiről A pénzügyi terv 78 millió 287 ezer forint bevétellel és 67 millió 861 ezer forint kiadással számoL A legnagyobb bevétel — 30 mil­lió 92 ezer forint — a szántóföldi növénytermesztésből várható. A 10 órás munkanapra jutó részese­dést 9,6 százalékkal növelik. —i —ő A bőkezű állatkerti látogatók A bácsalmási Petőfi Tsz idei Szamárfogat a benzinkútnál Érdekes, változatos foglalatos­ság a benzinkutasé. Maga a kör­nyezet, ahol tevékenykedik, szí­nes sarok abból a világból, ami a technika jóvoltából napról napra melepőbben formálódik körülöttünk. Esztétikus látványos a piros, ezüstös, sárga, meg ki számolná össze, hányféle szín­ben csillogó tartályok, kutak, szi­vattyúk, kompresszorok, feszmé- rők, foganytúk, gombok, csövek, burkok, mutatók, skálák együt­tese. S mint a modern idők külön­leges rendeltetésű „templomába,” olyan ünnepélyes komolysággal, fegyelmezettséggel siklanak a gépkocsik a benzinkutak „oltá­rai” elé hogy a nélkülözhetet­len „vegyszerekkel” feltöltődve, azoktól megittasulva tudják foly­tatni nyugtalan mozgásukat. Mindaddig, amíg a beszívott üzemanyagot robbanó energiává s büdös gázokká emésztve falni tudják a kilométereket. Hogy az­tán kiürülve, kimerülve újból az „oltárhoz” járuljanak benzinért, olajért. Ott mindig várja őket a tech­nika e speciális „templomának” papja vagy papnője, akinek eb­beli rangját jó pár esztendeje a türkizkék overall is reprezentál­ja. Na persze, adódnak helyzetek, amikor a márkásabbnál márká- sabb gépkocsik bűvöletében se­rénykedő benzinkutas is vissza­tér a „földre”. Amikor például ő is megszomjazik. Ugye, ez a tiszakécskei benzinkútkezelőnő is csapot, szivattyút félretéve járult a szamárfogathoz, hogy a stráf- kocsi szódavíz-rakományából fel­frissítse magát. S nézzék azt a fensőbbséges nyugalmat, ahogy a két szamár az egész szituációt figyeli. Egyál­talán nincsenek „meghatva” a színhelytől, ahol holmi „SZU­PER” üzemanyagot mérnek. Ki a csudának kell az? Élőlénynek biztosan nem. Vedeljenek csak abból azok a guruló vasdobozok. Mintha némaságuk is azt bizony­gatná. — Lám, ősi útitársunk, az em­ber — hozzánk hasonlóan — csak kitart a víz mellett. Ámbár, afelől nem vagyok tá­jékozott, hogy a szamár iszik-e szódavizet. Annyit tudok, hogy roppant kényes a víz tisztaságá­ra. Ha itala kicsit is szennye? zett, meg nem issza. Ebben tehát maradi — az em­berhez képest. Másfelől meg el­gondolkoztató: vajon nem sza­már-e az ember, hogy ivóvizének tisztasága szempontjából lemon­dott az egykori igényességről? Amikor a kényes kérdések el­döntésénél bátran és határozot­tan követelte: Tiszta vizet a po­hárba! Napjainkban sokszor csupán arra kíván szorítkozni, hogy megmagyaráza — miért nincs tiszta víz a pohárban. Hogy tudniillik ilyen és ilyen okok % folytán „ennek még nincs meg a reális lehetősége”. Tóth István—Tóth Sándor

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents