Petőfi Népe, 1974. március (29. évfolyam, 50-76. szám)
1974-03-30 / 75. szám
: i, PETŐFI NEPE • 19*1. március 30. PÁRTSZERVEZÉS — PÁRTIRÁNYÍTÁS FILM JEGYZET - FILM JÉG YZET - FILMJEGYZET Szubjektivizmus ellen demokratizmus Nemegyszer lehet hallani a vélekedést: ahol személyek döntenek személyekről, ott eredendőben kísért, elkerülhetetlenül hat, közrejátszik a szubjektivizmus, tehát az ilyen, vagy olyan előjelű személyes elfogultság. Jogosan tehető fel a kérdés: valóban védtelenek lennénk c veszéllyel szemben a kádermunkában? ltl is érvényes, hpgy a baj megelőzhető^ ha idejében felismerjük. Közvetlenül. . vagy halJ lomásböl sokan szereznek olyan tapasztalatokat, hogy esetenként nem minden lényeges követelménynek megfelelő alkalmasság, hanem a személyes ismeret, az egyéni rokonszenv alapján döntik el, -ki kerüljön valamely vezető posztra. Itt-ott még a baráti1 kapcsolat is közrejátszhat az előléptetésben. Hallani vezetőkről, akik környezetében a hízelgő, a „főnök kedvében járó" hamarabb j ut előre, mint lelkiismeretesen dolgozó, bátran véleményt nyilvánító munkatárs. Nos éppen az ilyen tapasztalatok szülik azt a véleményt, hogy amíg az embereknek emberekről kell dönteniük, addig mindig elkerülhetetlen lesz a részrehajlás. Mégsem fogadható el ez az álláspont és az általa sugallt beletörődés. A párt Központi Bizottságának, a káder- és személyzeti munkával foglalkozó 1973 novemberi határozata nem véletlenül szentelt jelentékeny teret a szubjektivizmus elleni fellépés kérdésének. Nem arról van szó, mintha „égne a ház”, mintha a káder- munkánkat elöntötte volna a szubjektivizmus hulláma. Az országban általában tapasztalható kétségtelen eredmények azt is igazolják, hogy a kádermunkát a vezetők túlnyomó többsége fontos feladatának, munkája szerves részének tartja. Egyre bonyolultabb feladatokat hajtunk végre, s ez annak is következménye, hogy nagy többségükben képzettebb. elkötelezettebb, vezetésre rátermettebb emberek lépnek a megfáradtaik vagy kevésbé alkalmasak helyére. Mégsem becsülhetjük le a szubjektivizmus veszélyét. Azokon a munkahelyeken, ahol. a baráti kapcsolatok vagy a személyes indulatok miatt nem a minden tekintetben megfelelő emberek' kerülnek a porondra. az előrehaladásban rövidzárlatok keletkezhetnek.. S az ilyen jelenségek miatt szélesebb körben." is megcsappanhat a bír zalom abban az általános elvben. hogy nálunk mindenki a munkájával. teljesítményével vívhatja ki a rangot, a tekintélyt, az erkölcsi és anyagi elismerést, önmaga és az egész kollektíva ellen vét tehát, aki felelős posztokat herdál el azok között, akik csupán jó ismerősei vagy rokonszen- vének tárgyai. Nem sokra mennék persze, ha megelégednénk a szubjektivizmus tiltásával, vagy csupán intelmeket hangoztatnánk. A lényeges, hogy megvannak az intézményes kereteink is arra. hogy a káderek kiválasztása, megítélése az előirt követelmények szerint történjék. A párt, amikor most fontosnak tartja a vezetők felelősségének erősítését a kádermunkáért. indokoltan sürgeti azt is, a nyíltság légkörében, a szocialista demokrácia fejlődésével összhangban erősödjenek a kádermunka demokratikus vonásai. Szubjektivizmus ellen demokratizmus —■ íme a megelőzés legfontosabb orvossága, ellenszere. Ha demokratikusan, szélesebb körből gyűjtik össze a személyi javaslatokat, a jelöltekről többen mondanak véleményt és elsősorban. azok. akik a „szóba jöhető embert” munkája alapján ismerik, akkor a szubjektivizmus nem tud gyökeret ereszteni. A kádermunkában a demokratizmus többféle módon alkalmazható. így nem utolsósorban azzal, ha minden személyi döntés előtt kikérik a pártalapszer- vezet véleményét. Az alapszervezet. a pártcsoportok véleménynyilvánítása természetesen nem azt jelenti, mintha a kommunisták valamiféle előjoggal rendelkeznének, hiszen állásfoglalásukban áz egész kollektíva érdekei és gondolatai .is tükröződnek. A párt mindenképpen szükségesnek tartja, hogy a dolgozók nagyobb beleszólást kapjanak vezetőik kiválasztásában, alkalmasságuk megítélésében elsősorban érdekképviseleti szerveik,' a szakszervezetek által. A szubjektivizmus leküzdésének az is fontos eszköze, hogy a káderhatáskörrel rendelkező testületek valóban közös mérlegelés alapján döntsenek a személyi ügyekről. A testületi tagok aktivizálódása, felelősségvállalása a káderkérdések eldöntésénél még sok helyen nem kielégítő. Ebben annak is része van, hogy sókszor. előregyártott típusszövegből áll az írásos előterjesztés, a jellemzések szűkszavúak, színtelenek, nem varázsolják eléjük az embert a maga sokoldalúságával, előnyös tulajdonságaival és fogyatékosságaival együtt. Ritkán kerül ma még egy adott tisztség betöltésére két, vagy több személyi javaslat a testület elé, emiatt nincs lehetőség a választásra, vitára. A kádermunka misztifikálása, a titkolózás is melegágya lehet a munkahelyen a szubjektivizmusnak. Pedig ha valami, akkor a kádermunka az, ami igazán a közösséget érintő tevékenység. A szükséges diszkrécióval, tapintattal párosuló nyíltság biztosítja, hogy a vezető posztra szóba jöhető ember megfelelően felkészüljön a felelősebb munkakör ellátására, s ebben a kollektíva is segítse őt. A szocialista építés egyrev bonyolultabb. nagyobb hozzáértést, ügyszeretetét kívánó feladatokat állít ma elénk. Nagy a felelősség azokon, akik a kádereket kiválasztják, vagy véleményükkel közreműködnek ebben. A szubjektív döntés okozta károk helyrehozása fontos feladatok teljesítésétől vonhat el emberi energiát, a rossz döntések sokszor alig kiheverhető csapást mérnek azokra, akiket képességeiket meghaladó munkakörrel bíztak meg. Míg ellenkezőleg, felmérhetetlen haszon származik a kollektívára és az egyénre a káderpolitikai elvek betartásából, az egyenlő esély megadásából, az emberi képességek legjobb kamatoztatásából. A Központi Bizottság határozata felhívja a pártszervezeteket, gondoskodjanak a tervszerű káderutánpótlásról, segítsék elő a tehetséges munkások, termelőszövetkezeti parasztok felkészülését vezető, poszt betöltésére, támogassák a fiatalok és a nők közéleti szerepvállalását. Ha a kommunisták lelkiismeretesen, fegyelmezetten teljesítik ezzel kapcsolatos feladataikat, bővébe kerül he-' tünk tehetséges kádereknek, „lesz hová nyúlni”, ha vezetőkre lesz szüksége valamelyik közösségnek. S ezzel méginkább csökkenthetők a szubjektivizmus veszélyei a személyzeti kádermunkában. ' K. F. A könyvtár - tájékoztatási központ A nagyközségi könyvtárak is mind alkalmasabbá válnak tájékoztatási központ jellegükből adódó feladataik ellátására. Tervszerűen gyarapítják kézikönyv- tár-állományu- kat, szemléltető eszközöket vásárolnak. • A szabad- szállási könyvtár gondosan fejleszti „lexikontárát”. Az olvasók közfii sokan megtanulták a hasz- , nálatukhoz szükséges tudnivalókat. 9 Az olvasóteremben készülnek a földrajzórára a bácsalmási hatodikosok. A Vörösmarty Mihály Könyvtár tekintélyes térképgyűjteménnyel rendelkezik. (Szénás! Lászióné felvétele.) Hadtörténet' - marxista alapon — Marxista történészek már 1945 előtt is tevékenykedtek, de a magyar hadtörténet területén ilyen előzményekkel nem büszkélkedhetünk — mondotta az MTI munkatársának dr. 1 Liptai Ervin ezredes, a Hadtörténeti Intézet és Múzeum Darancsnoka. Nem véletlen — folytatta —, hogy a magyar hadtörténészek garnitúrája több mint negyedszázadig készült arra. hogy marxista alapokon írjon meg egy összefüggő, igényes hadtörténelmi munkát. A felszabadulás óta eltelt időszak erőfeszítéseinek eredményeként most már megvannak a feltételei annak, hogy olyan marxista tudományos feldolgozást adjunk az olvasók kezébe, amely sokkal mélyebben hatol a hadtörténelmi folyamat kutatásába mint bármely korábbi feltárás. . |— A kéjt kötetből álló. mintegy kétezer oldalas könyvben a teljes magyar hadtörténetet kívánjuk áttekinteni, a honfoglalástól napjainkig. A több száz • képpel — köztük színesekkel — és térképpel illusztrált, 1976-ban megjelenő tudományos ismeretterjesztő munka, melynek összeállításában csaknem 20 tagú intézet szerzői kollektíva és rajtuk kívül több neves „külső” törtéhész működik közre, méltán kelti fel a szakemberek érdeklődését, s szívesen olvassák máid a történelemszerető fiatalok és idősebbek egyaránt. — Azt tervezzük, hogy az előbbi folytatásaként a későbbiekben nagyszabású monografikus feldolgozását adjuk majd a magyar hadtörténetnek több kötetben, amelyek sorozatban mutatják be a magyar hadtörténelem legemlékezetesebb korszakait. A sorozat kiadása várhatóan az Í980-as években kezdődik. - Elmondotta a parancsnok azt is. hogy a Zrínyi ' Miklós Katonai Akadémia hadtörténeti tanszéke és a Moszkvai Hadtörténeti Intézet kutatói közö-t sen állítanak össze egy reprezentatív kötetet Magyarország felszabadításáról. annak ' harmincadik évfordulójára. Ez lesz az első olyan könyv, amely magyar és szovjet hadtörténészek közös tudományos alkotó tevékenységének eredménye. Ugyancsak a felszabadulás 30. évfordulója tiszteletére lát napvilágot Tóth Sándor hadtörténész önálló kötete „Budapest fevszábaditása" címmel. A bíborma Festői látomás, költészet, repülést szomjazó zene? Mindegyik. Színei melegítenek, költészete elvarázsol, dallamai ismerőiek a fülünknek. A lautárok, a moldvai vándorzenészek muzsikájában, a mi népzenénk motívumai is fellelhetők. Róluk, a lautárok- ról szól a film és talán az a legnagyobb erénye, hogy két részen keresztül sem fullad ki az alkotók lelkesedése, nem fogy el a szavuk, nem halványodnak el a színeik. A történet gyönyörű és sajátos színkompozícióban bomlik ki előttünk. Aki látta, sokáig nem felejti majd el a mezők okkerét, a vályogfalak, a szalma sárgáját, a seregélyfészkek feketéjét, a szenvedély lobogó vöröseit. Lehunyt szemünk mögött tovább hegedülnek a lautárok és magasra száll a filmköltészet ritkán megpillantható bíbormadara. A filmet Emil Lotjanu rendezte, s az alábbiakban közöljük a vele készített interjút. dár f —BCet / • mmkMSmOS SwilSW # Jelenei a filmből. Egy érdekes ember — Akar, egy érdekes emberrel találkozni ? — kérdezte szovjet tévés kolléganőm, amikor egyik este korábban értünk .haza kisi- hyovi szállodánkba, moldáviai filmforgatásunkról. Ekkor hallottam először Emil Lotjanu nevét. Kiszálltunk egy modern, hétemeletes ház előtt, szép nyári este vol't. gyalog bandukoltunk fel a negyedikre és a második fordulótól egyre erősebben hallom: mintha magyar cigányzene szólna. Becsöngetünk. kinyílik az ajtó és most már tisztán hallom: „Csak egy kislány van a világon ...” Ez a magyar vendégek köszöntője — mondja a házigazda, akit mindennek néztem volna, csak moldvainak nem: olasznak, franciának, még magyarnak is inkább. A falon a Bíbormadár hatalmas plakátja, iróasztalálárjl kedves színésznőiének. Michele M organ- nak fényképe, a.lemezjátszó előtt magyai' nóták és Kodály, Bartók, magyar népzene, vegyesen, ősi moldvai szőttesek, faragások, népi eszközök és eav hatalmas szőttes tarisznya. — Ez a nagyapámé volt — és máris benne vagyunk a beszélgetésben. moldvai konyakot iszunk, órosz konyakos meggybonbonnal. — A havasok között születtem, egy kis faluban ■ •. A zene az, amely végigkíséri életét Néprajzról etnikai rokonságról esik szó. Egyik fal a mennyezetig tele könyvekkel, onnan kerül elő öt perc után Petőfi és Ady, akiket zavarbaejtően jól ismer. Kolléganőm fülembe súgja: „Lotjanu, civilben ismert költő”. — Majd elmondja, hogy most egy filmet tervez, ebben Petőfi-vers is megszólalna, jelenleg Adyt fordít anyanyelvére. Rendezői példaképe Fellini Országúton-ia és Jancsó Szegénylegények c. filmje. Majd magáról beszél. Költőként indult, jelentkezett színésznek, elvégezte a főiskolát Moszkvában, a Kis Színházban játszott, verseket írt, beleszeretett a filmbe, jelentkezik, felveszik. Mihail Romm tanítványa lesz. Elvégzi a főiskolát, hazajön Kisi- nyovba. és néhány fiatal festővel, költővel, színházi rendezővel megteremtik a moldvai iátékfilmgyár- tást. Csodálatos helyszínt találnak. Szoroki város mellett, a Dnyeszter pártján, elnevezik rögtön a moldvai „Cinecittának”. A folyónak csodálatos kanyonja és középkori vára van — magam is jártam arra —. valóban Igazi, romantikus filmdíszlet. A Bíbormadár nagy része ott játszódik. A filmből is kiderül, hogy a zene az, amely végigkíséri Lotjanu életét. — Figyeljenek csak — ezt Párizsból hoztam, magyar cigányzene, hát van ennél izgalmasabb? — kérdi, maid feltesz egy kis műanyag lemezt és megszólal a film havasi kürtön játszott vezérmotívuma. amely aztán periódi- kusan visszatér a vándormuzsikusok hegedűjén, majd a nagyzenekari kíséretben. — Ez egv ősi dák hívójel, háború idején' használták, majd a pásztorok fújták havasi kürtön, így öröklődött, megtartva a melódiáját, egv évezreden keresztül, hogy. új életre keljen a Bíbormadárban. Családi vonás: szeretni a magyarokat Később arról beszél, hogy náluk családi vonás: szeretnek bennünket. magyarokat. Még egy érdekes történetet is elmond. Nemrég meghalt egy öregember a falujukban. Halála előtt egy furcsa zászlót bízott unokájára, /hogy vi_ gye el Uzsgorodba. az Állami Múzeumba és mesélje el a zászló történetét. „1848. Kossuth felhívására, a Kárpátokban élő kisebbségek közül szülőfaluja a magyar forradalom mellé állt. Ezért autonómiát és ezt a zászlót kapták. A szabadságharc leverése után ezt a zászlót eldugták és mindig gondolati ágon öröklődött. Nem családi ágon. mert az nem volt biztos, hogy egy család minden, utóda egyformán gondolkodik, hanem az azonos gondolkodású,_ érzelmű emberek adták át haláluk előtt egymásnak.” Megilletiődött csendben ülünk, hallgatjuk a mesébe illő. igaz történetet. Otthon érezzük magunkat. A hangulat kedvéért Emil Lotjanu még egyszer felteszi a lemezjátszóra. az ismerős lemezt: „Csak egv kislány van a világon ...” Radó Gyula Használja ki a lehetőséget! ÁPRILIS en Indul a hitelakciója Nagy árengedmény! Egyes szénfajtákat q-ként 10 forinttal, a hazai brikettet q-ként 15 forinttal olcsóbban megvásárolhatja Tüzol&utalványával mielőbb keresse fel telepünket! Alföldi Vállalat 1409
