Petőfi Népe, 1974. március (29. évfolyam, 50-76. szám)

1974-03-30 / 75. szám

: i, PETŐFI NEPE • 19*1. március 30. PÁRTSZERVEZÉS — PÁRTIRÁNYÍTÁS FILM JEGYZET - FILM JÉG YZET - FILMJEGYZET Szubjektivizmus ellen demokratizmus Nemegyszer lehet hallani a vélekedést: ahol személyek döntenek személyekről, ott eredendőben kísért, elkerülhetet­lenül hat, közrejátszik a szubjektivizmus, tehát az ilyen, vagy olyan előjelű személyes elfogultság. Jogosan tehető fel a kérdés: valóban védtelenek lennénk c veszéllyel szemben a kádermunkában? ltl is érvényes, hpgy a baj megelőzhető^ ha idejében felis­merjük. Közvetlenül. . vagy halJ lomásböl sokan szereznek olyan tapasztalatokat, hogy esetenként nem minden lényeges követel­ménynek megfelelő alkalmasság, hanem a személyes ismeret, az egyéni rokonszenv alapján dön­tik el, -ki kerüljön valamely ve­zető posztra. Itt-ott még a baráti1 kapcsolat is közrejátszhat az előléptetésben. Hallani vezetők­ről, akik környezetében a hízelgő, a „főnök kedvében járó" hama­rabb j ut előre, mint lelkiismerete­sen dolgozó, bátran véleményt nyilvánító munkatárs. Nos éppen az ilyen tapasztala­tok szülik azt a véleményt, hogy amíg az embereknek emberekről kell dönteniük, addig mindig el­kerülhetetlen lesz a részrehajlás. Mégsem fogadható el ez az ál­láspont és az általa sugallt bele­törődés. A párt Központi Bizottságának, a káder- és személyzeti munká­val foglalkozó 1973 novemberi határozata nem véletlenül szen­telt jelentékeny teret a szubjek­tivizmus elleni fellépés kérdésé­nek. Nem arról van szó, mintha „égne a ház”, mintha a káder- munkánkat elöntötte volna a szubjektivizmus hulláma. Az or­szágban általában tapasztalható kétségtelen eredmények azt is igazolják, hogy a kádermunkát a vezetők túlnyomó többsége fon­tos feladatának, munkája szerves részének tartja. Egyre bonyolul­tabb feladatokat hajtunk végre, s ez annak is következménye, hogy nagy többségükben képzet­tebb. elkötelezettebb, vezetésre rátermettebb emberek lépnek a megfáradtaik vagy kevésbé al­kalmasak helyére. Mégsem be­csülhetjük le a szubjektivizmus veszélyét. Azokon a munkahelye­ken, ahol. a baráti kapcsolatok vagy a személyes indulatok miatt nem a minden tekintetben meg­felelő emberek' kerülnek a po­rondra. az előrehaladásban rö­vidzárlatok keletkezhetnek.. S az ilyen jelenségek miatt szélesebb körben." is megcsappanhat a bír zalom abban az általános elvben. hogy nálunk mindenki a mun­kájával. teljesítményével vívhat­ja ki a rangot, a tekintélyt, az erkölcsi és anyagi elismerést, ön­maga és az egész kollektíva ellen vét tehát, aki felelős posztokat herdál el azok között, akik csu­pán jó ismerősei vagy rokonszen- vének tárgyai. Nem sokra mennék persze, ha megelégednénk a szubjektiviz­mus tiltásával, vagy csupán in­telmeket hangoztatnánk. A lé­nyeges, hogy megvannak az in­tézményes kereteink is arra. hogy a káderek kiválasztása, megíté­lése az előirt követelmények sze­rint történjék. A párt, amikor most fontosnak tartja a vezetők felelősségének erősítését a káder­munkáért. indokoltan sürgeti azt is, a nyíltság légkörében, a szo­cialista demokrácia fejlődésével összhangban erősödjenek a ká­dermunka demokratikus vonásai. Szubjektivizmus ellen demokra­tizmus —■ íme a megelőzés leg­fontosabb orvossága, ellenszere. Ha demokratikusan, szélesebb körből gyűjtik össze a személyi javaslatokat, a jelöltekről többen mondanak véleményt és elsősor­ban. azok. akik a „szóba jöhető embert” munkája alapján isme­rik, akkor a szubjektivizmus nem tud gyökeret ereszteni. A kádermunkában a demok­ratizmus többféle módon alkal­mazható. így nem utolsósorban azzal, ha minden személyi dön­tés előtt kikérik a pártalapszer- vezet véleményét. Az alapszer­vezet. a pártcsoportok vélemény­nyilvánítása természetesen nem azt jelenti, mintha a kommunis­ták valamiféle előjoggal rendel­keznének, hiszen állásfoglalá­sukban áz egész kollektíva érde­kei és gondolatai .is tükröződnek. A párt mindenképpen szüksé­gesnek tartja, hogy a dolgozók nagyobb beleszólást kapjanak vezetőik kiválasztásában, alkal­masságuk megítélésében első­sorban érdekképviseleti szerveik,' a szakszervezetek által. A szubjektivizmus leküzdésé­nek az is fontos eszköze, hogy a káderhatáskörrel rendelkező tes­tületek valóban közös mérlege­lés alapján döntsenek a személyi ügyekről. A testületi tagok akti­vizálódása, felelősségvállalása a káderkérdések eldöntésénél még sok helyen nem kielégítő. Ebben annak is része van, hogy sókszor. előregyártott típusszövegből áll az írásos előterjesztés, a jellem­zések szűkszavúak, színtelenek, nem varázsolják eléjük az em­bert a maga sokoldalúságával, előnyös tulajdonságaival és fo­gyatékosságaival együtt. Ritkán kerül ma még egy adott tisztség betöltésére két, vagy több szemé­lyi javaslat a testület elé, emiatt nincs lehetőség a választásra, vi­tára. A kádermunka misztifiká­lása, a titkolózás is melegágya le­het a munkahelyen a szubjekti­vizmusnak. Pedig ha valami, ak­kor a kádermunka az, ami iga­zán a közösséget érintő tevé­kenység. A szükséges diszkréció­val, tapintattal párosuló nyílt­ság biztosítja, hogy a vezető posztra szóba jöhető ember meg­felelően felkészüljön a felelősebb munkakör ellátására, s ebben a kollektíva is segítse őt. A szocialista építés egyrev bo­nyolultabb. nagyobb hozzáértést, ügyszeretetét kívánó feladatokat állít ma elénk. Nagy a felelősség azokon, akik a kádereket kivá­lasztják, vagy véleményükkel közreműködnek ebben. A szub­jektív döntés okozta károk hely­rehozása fontos feladatok teljesí­tésétől vonhat el emberi energiát, a rossz döntések sokszor alig ki­heverhető csapást mérnek azok­ra, akiket képességeiket megha­ladó munkakörrel bíztak meg. Míg ellenkezőleg, felmérhetetlen haszon származik a kollektívára és az egyénre a káderpolitikai elvek betartásából, az egyenlő esély megadásából, az emberi ké­pességek legjobb kamatoztatásá­ból. A Központi Bizottság határo­zata felhívja a pártszervezeteket, gondoskodjanak a tervszerű ká­derutánpótlásról, segítsék elő a tehetséges munkások, termelőszö­vetkezeti parasztok felkészülését vezető, poszt betöltésére, támogas­sák a fiatalok és a nők közéleti szerepvállalását. Ha a kommu­nisták lelkiismeretesen, fegyelme­zetten teljesítik ezzel kapcsola­tos feladataikat, bővébe kerül he-' tünk tehetséges kádereknek, „lesz hová nyúlni”, ha vezetőkre lesz szüksége valamelyik közösségnek. S ezzel méginkább csökkenthe­tők a szubjektivizmus veszélyei a személyzeti kádermunkában. ' K. F. A könyvtár - tájékoztatási központ A nagyköz­ségi könyvtá­rak is mind al­kalmasabbá válnak tájé­koztatási köz­pont jellegük­ből adódó fel­adataik ellátá­sára. Tervsze­rűen gyarapít­ják kézikönyv- tár-állományu- kat, szemlélte­tő eszközöket vásárolnak. • A szabad- szállási könyv­tár gondosan fejleszti „lexi­kontárát”. Az olvasók közfii sokan megta­nulták a hasz- , nálatukhoz szükséges tud­nivalókat. 9 Az olvasóteremben készülnek a földrajzórára a bácsalmási hato­dikosok. A Vörösmarty Mihály Könyvtár tekintélyes térképgyűj­teménnyel rendelkezik. (Szénás! Lászióné felvétele.) Hadtörténet' - marxista alapon — Marxista történészek már 1945 előtt is tevékenykedtek, de a magyar hadtörténet területén ilyen előzményekkel nem büsz­kélkedhetünk — mondotta az MTI munkatársának dr. 1 Liptai Ervin ezredes, a Hadtörténeti In­tézet és Múzeum Darancsnoka. Nem véletlen — folytatta —, hogy a magyar hadtörténészek garnitú­rája több mint negyedszázadig készült arra. hogy marxista ala­pokon írjon meg egy összefüggő, igényes hadtörténelmi munkát. A felszabadulás óta eltelt időszak erőfeszítéseinek eredményeként most már megvannak a feltételei annak, hogy olyan marxista tudo­mányos feldolgozást adjunk az ol­vasók kezébe, amely sokkal mé­lyebben hatol a hadtörténelmi fo­lyamat kutatásába mint bármely korábbi feltárás. . |— A kéjt kötetből álló. mintegy kétezer oldalas könyvben a teljes magyar hadtörténetet kívánjuk áttekinteni, a honfoglalástól nap­jainkig. A több száz • képpel — köztük színesekkel — és térkép­pel illusztrált, 1976-ban megjele­nő tudományos ismeretterjesztő munka, melynek összeállításában csaknem 20 tagú intézet szerzői kollektíva és rajtuk kívül több neves „külső” törtéhész működik közre, méltán kelti fel a szakem­berek érdeklődését, s szívesen ol­vassák máid a történelemszerető fiatalok és idősebbek egyaránt. — Azt tervezzük, hogy az előb­bi folytatásaként a későbbiekben nagyszabású monografikus feldol­gozását adjuk majd a magyar hadtörténetnek több kötetben, amelyek sorozatban mutatják be a magyar hadtörténelem legemlé­kezetesebb korszakait. A sorozat kiadása várhatóan az Í980-as években kezdődik. - Elmondotta a parancsnok azt is. hogy a Zrínyi ' Miklós Katonai Akadémia hadtör­téneti tanszéke és a Moszkvai Hadtörténeti Intézet kutatói közö-t sen állítanak össze egy reprezen­tatív kötetet Magyarország felsza­badításáról. annak ' harmincadik évfordulójára. Ez lesz az első olyan könyv, amely magyar és szovjet hadtörténészek közös tu­dományos alkotó tevékenységének eredménye. Ugyancsak a felszaba­dulás 30. évfordulója tiszteletére lát napvilágot Tóth Sándor had­történész önálló kötete „Budapest fevszábaditása" címmel. A bíborma Festői látomás, költészet, repülést szom­jazó zene? Mindegyik. Színei melegítenek, költészete elvarázsol, dallamai ismerőiek a fülünknek. A lautárok, a moldvai vándor­zenészek muzsikájában, a mi népzenénk motívumai is fellelhetők. Róluk, a lautárok- ról szól a film és talán az a legnagyobb eré­nye, hogy két részen keresztül sem fullad ki az alkotók lelkesedése, nem fogy el a sza­vuk, nem halványodnak el a színeik. A történet gyönyörű és sajátos színkom­pozícióban bomlik ki előttünk. Aki látta, sokáig nem felejti majd el a mezők okkerét, a vályogfalak, a szalma sárgáját, a seregély­fészkek feketéjét, a szenvedély lobogó vö­röseit. Lehunyt szemünk mögött tovább he­gedülnek a lautárok és magasra száll a film­költészet ritkán megpillantható bíborma­dara. A filmet Emil Lotjanu rendezte, s az aláb­biakban közöljük a vele készített interjút. dár f —BCet / • mmkMSmOS SwilSW # Jelenei a filmből. Egy érdekes ember — Akar, egy érdekes emberrel találkozni ? — kérdezte szovjet tévés kolléganőm, amikor egyik este korábban értünk .haza kisi- hyovi szállodánkba, moldáviai filmforgatásunkról. Ekkor hallot­tam először Emil Lotjanu nevét. Kiszálltunk egy modern, hét­emeletes ház előtt, szép nyári este vol't. gyalog bandukoltunk fel a negyedikre és a második forduló­tól egyre erősebben hallom: mint­ha magyar cigányzene szólna. Be­csöngetünk. kinyílik az ajtó és most már tisztán hallom: „Csak egy kislány van a világon ...” Ez a magyar vendégek köszön­tője — mondja a házigazda, akit mindennek néztem volna, csak moldvainak nem: olasznak, fran­ciának, még magyarnak is inkább. A falon a Bíbormadár hatalmas plakátja, iróasztalálárjl kedves színésznőiének. Michele M organ- nak fényképe, a.lemezjátszó előtt magyai' nóták és Kodály, Bartók, magyar népzene, vegyesen, ősi moldvai szőttesek, faragások, né­pi eszközök és eav hatalmas szőt­tes tarisznya. — Ez a nagyapámé volt — és máris benne vagyunk a beszélge­tésben. moldvai konyakot iszunk, órosz konyakos meggybonbonnal. — A havasok között születtem, egy kis faluban ■ •. A zene az, amely végigkíséri életét Néprajzról etnikai rokonságról esik szó. Egyik fal a mennyezetig tele könyvekkel, onnan kerül elő öt perc után Petőfi és Ady, aki­ket zavarbaejtően jól ismer. Kol­léganőm fülembe súgja: „Lotjanu, civilben ismert költő”. — Majd elmondja, hogy most egy filmet tervez, ebben Petőfi-vers is meg­szólalna, jelenleg Adyt fordít anyanyelvére. Rendezői példaképe Fellini Országúton-ia és Jancsó Szegénylegények c. filmje. Majd magáról beszél. Költőként indult, jelentkezett színésznek, elvégezte a főiskolát Moszkvában, a Kis Színházban játszott, verseket írt, beleszeretett a filmbe, jelentkezik, felveszik. Mihail Romm tanítványa lesz. Elvégzi a főiskolát, hazajön Kisi- nyovba. és néhány fiatal festővel, költővel, színházi rendezővel meg­teremtik a moldvai iátékfilmgyár- tást. Csodálatos helyszínt talál­nak. Szoroki város mellett, a Dnyeszter pártján, elnevezik rög­tön a moldvai „Cinecittának”. A folyónak csodálatos kanyonja és középkori vára van — magam is jártam arra —. valóban Igazi, ro­mantikus filmdíszlet. A Bíborma­dár nagy része ott játszódik. A filmből is kiderül, hogy a zene az, amely végigkíséri Lotjanu életét. — Figyeljenek csak — ezt Pá­rizsból hoztam, magyar cigányze­ne, hát van ennél izgalmasabb? — kérdi, maid feltesz egy kis műanyag lemezt és megszólal a film havasi kürtön játszott vezér­motívuma. amely aztán periódi- kusan visszatér a vándormuzsiku­sok hegedűjén, majd a nagyzene­kari kíséretben. — Ez egv ősi dák hívójel, há­ború idején' használták, majd a pásztorok fújták havasi kürtön, így öröklődött, megtartva a meló­diáját, egv évezreden keresztül, hogy. új életre keljen a Bíborma­dárban. Családi vonás: szeretni a magyarokat Később arról beszél, hogy ná­luk családi vonás: szeretnek ben­nünket. magyarokat. Még egy ér­dekes történetet is elmond. Nem­rég meghalt egy öregember a fa­lujukban. Halála előtt egy furcsa zászlót bízott unokájára, /hogy vi_ gye el Uzsgorodba. az Állami Mú­zeumba és mesélje el a zászló tör­ténetét. „1848. Kossuth felhívásá­ra, a Kárpátokban élő kisebbsé­gek közül szülőfaluja a magyar forradalom mellé állt. Ezért auto­nómiát és ezt a zászlót kapták. A szabadságharc leverése után ezt a zászlót eldugták és mindig gon­dolati ágon öröklődött. Nem csa­ládi ágon. mert az nem volt biz­tos, hogy egy család minden, utó­da egyformán gondolkodik, ha­nem az azonos gondolkodású,_ ér­zelmű emberek adták át haláluk előtt egymásnak.” Megilletiődött csendben ülünk, hallgatjuk a mesébe illő. igaz tör­ténetet. Otthon érezzük magun­kat. A hangulat kedvéért Emil Lotjanu még egyszer felteszi a le­mezjátszóra. az ismerős lemezt: „Csak egv kislány van a vilá­gon ...” Radó Gyula Használja ki a lehetőséget! ÁPRILIS en Indul a hitelakciója Nagy árengedmény! Egyes szénfajtákat q-ként 10 forinttal, a hazai brikettet q-ként 15 forinttal olcsóbban megvásárolhatja Tüzol&utalványával mielőbb keresse fel telepünket! Alföldi Vállalat 1409

Next

/
Thumbnails
Contents