Petőfi Népe, 1974. március (29. évfolyam, 50-76. szám)

1974-03-30 / 75. szám

2 • PETŐFI N£PE • 1974. március 30. Kádár János beszéde Nyíregyházán (Folytatás az 1. oldalról.) Így volt, van és lesz ez a kül- és belpolitika alapvető kérdéseiben egyaránt. Mi azt tartjuk, hogy szocialista ország kétkulacsos politikát nem folytathat; marxis­ta—leninista kommunista párt kétértelmű politikát nem képvi­selhet sem saját osztálya, saját népe. sem mások előtt. Mi azt valljuk, az emberek akkor hall­gatnak ránk és bíznak bennünk, ha egyazon kérdésről Budapes­ten, New Yorkban és Moszkvá­ban ugyanazt mondjuk és nem helynek megfelelően variálunk. Önök emlékezhetnek rá, a külpo­litikában még a legnehezebb idő-! ben is mi mindig nyíltan a Szov­jetunió mellett léptünk fel. Meg­mondtuk, hogy a nemzetközi kommunista mozgalomban élen­járónak, zászlóvivőnek, úttörő­nek a Szovjetunió Kommunista Pártját tekintjük. A Szovjet­unió Kommunista Pártjával, s természetesen valamennyi kom­munista és munkáspárttal a test­véri egység szellemében, közös elvek alapján harcolunk a nem­zetközi küzdőtéren. A magyar nép becsületes és tiszteséges szol­gálata, a magyar nép érdekeinek képviselete nem képzelhető el másként, csak a .Szovjetunióval való testvéri barátság és együtt­működés szilárd, határozott fenn­tartásával és szüntelen tovább­fejlesztésével. Ez az elvi szilárdság az alapja annak, hogy a Magyar Szocialis­ta Munkáspártnak, a Magyar Népköztársaságnak becsülete és tekintélye van a nemzetközi életben. Barátaink biztosra ve­hetik. mi valóban igazi barátaik vagyunk, kapitalista partnereink is tudják: a Magyar Népköztár­saság szolid partner, lehet vele tárgyalni, sok kérdésben meg le­het vele egyezni. De azt is tud­ják, hogy hazánk a Szovjetunió­val testvéri barátságban és ösz- szeforrottságban él és harcol, hu a Varsói Szerződéshez. Pártunk kötelességének tartja, hogy ezt a tekintélyt, megbecsülést megőriz­ze és a jövőben még tovább gya­rapítsa. Kádár János ezután belpoliti­kai kérdésekről, szólt. Alapvető törekvésünk a demokrácia továbbfejlesztése ....,, ........... — A Központi Bizottság üléséi nek napirendjén szerepelt a mun­kásosztály helyzetének elemzése, értékelése. Önök minden bizony­nyal tudják, hogy az utóbbi éyek- ben nem egyszer szerepelt ez -a téma a -Központi Bizottság ülé-. seinek napirendjén. Ezen a mostani tárgyaláson a párt tisztázott néhány fogalmat, alapvető kérdést a munkásosz­tállyal kapcsolatosan. A dolog lé­nyegét azonban nem abban lát­juk hogy a munkásosztály hely­zetéről minél gyakrabban, önálló napirendi pontként tárgyaljunk. A munkásosztállyal való törődés­nek az egész politikát át kell Ihat­nia. ' a Központi Bizottság a mun­kásosztály helyzetét a politikai vezető szerepének érvényesülésé­től kezdve az anyagi körülmé­nyekig, a lakásviszonyokig, a mű­veltség. iskolázottság témaköréig sokoldalúén elemezte. Olyan ha­tározat született, amely biztosítja az említett kérdések megfelelő kezelését a jövőben is. De amikor a munkásosztály helyzetéről szólunk, akkor az el­ső és a legfontosabb, amit figye­lembe kell venni, hogy a Magyar Népköztársaságban a munkásosz­tály van hatalmon, a munkásosz­tály a magyar társadalom vezető osztálya, s hazánkban eredménye­sen épül a szocializmus. Ez mun­kásosztályunk helyzetének fő jel­lemzője, s ha a munkásosztály ügyeit rendben akarjuk tartani, először mindig erre gondoljunk. Ez a döntő és meghatározó a munkásosztály helyzetének meg­ítélésében. A legfontosabb az, hogy a munkáshatalom szilárd legyen, a munkásosztály vezető szerepe érvényesüljön társadal­munk életének minden területén, s hogy a munkásosztály történel­mi célja, a szocialista társadalom felépítése megvalósuljon. Aki eb­ből indul ki, s ezt követi, az tö­rődik a legjobban és a legmegfe­lelőbben a munkásosztály helyze­tével. Belpolitikánk alapvető törekvé­se a szocialista demokrácia to­vábbfejlesztése. Mi nem féltjük a hatalmat attól, hogy a dolgozó emberek beleszólnak a döntések­be, ellenkezőleg: a szocialista de­mokrácia továbbfejlesztésén azt értjük, hogy a munkások, a pa­rasztemberek. az értelmiségiek, általában miiYél. több dolgozó —- megfelelő fórumokon éá módon —< beleszólhasson ‘ az irányítás, a vezetés kérdéseibe. Rendszerünk sajátossága, fontos vonása, hogy minél több eszmeileg tisztán látó, a szocializmus célját vállaló, ér­te tenniképes és tenni akaró em­ber hallassa szavát a közösség ügyeiben. Arra törekszünk, hogy politi­kánkba, a kormányzat kérdései­be, az üzemek, a termelőszövet­kezetek belső életébe, a tanácsok tevékenységébe minél több em­bernek légyen módja beleszólni. Ezen az általános törekvésen belül ihost jobbén előtérbe kell helyeznünk — és a kongresszusig a központi szerveknek is vizsgál­niuk kell — azt a kérdést, hogy az üzemek belső életében, az üze­mi demokrácia terén hogyan tud­nánk előbbre lépni. Ügy véljük, a különböző fórumokon nagyobb lehetőséget kell biztosítani a dol­gozóknak ahhoz, hogy az eddigi­nél nagyobb mértékben és még több kérdés eldöntésében vehes­senek részt, talán még úgy is, hogy bizonyos rendelkezésre álló anyagi eszközök felett diszponál­janak, és személyi kérdésekben is kifejezhessék véleményüket. Te­hát azt szeretnénk, hogy hatéko­nyabban működjön demokrá­ciánk, és nem úgy, ahogy ma még sok helyen előfordul; a dolgozók elmondják ugyan a véleményüket, a vezetők meg is köszönik azt, de minden marad a régiben. Ezen változtatni kell, hogy e területen is határozottabban léphessünk előre. Ezt meg is tehetjük, hiázen a feltételek — mind a dolgozók szemléletének fejlődését, mind társadalmi viszonyainkat tekintve — adottak. Azt hiszem, minden pártmun­kás tudja, milyen nagy mozgósító erőt jelent, ha komolyan vesszük a dolgozók közvetlen tapasztala­tait, észrevételeit, s hogy ez mi­lyen nagy segítség a munka meg­javításában. A munkáspolitika: szövetségi politika Eddig a munkásosztályról, tár­sadalmunk vezető osztályáról be­széltem. s arról a politikáról, amellyel kapcsolatban mostaná­ban gyakran használunk ilyen ki­fejezéseket : munkáspolitika, mun­káskultúra, munkásérdek és ha­sonlók. Persze, az sem lesz baj, hogyha • ritkábban használjuk majd ezeket a kifejezéseket, s a gyakorlatban többet teszünk a munkáspolitika, a munkásérdekek kifejezése, a munkások művelt­ségének elősegítése érdekében. Hangsúlyozni kell azt is, hogy a munkáspolitika: szövetségi po- litijcár Akarnunk legfőbb;politika^ alapja á .'írnmkáá-gatászt szövet-~ ségJ^z'a1 Szövetség szilárd: közöss' szocialista cél fűzi össze társa­dalmunk e két nagy dolgozó osz­tályát, és a jövőben is állandó feladatunk lesz, hogy a munkás­paraszt szövetséget szilárdítsuk és erősítsük. A szövetségi politika érvényes társadalmunk többi dolgozó ré­tegére is. Ezek közül elsősorban az értelmiséggel dolgozik kéz a kézben, összeforrottan, testvér­ként, szövetségben a munkásosz­tály. Mély meggyőződésünk ugyanis, hogy a szocializmus megvalósításához az értelmiség • mindennapi hozzájárulása elen­gedhetetlenül szükséges. A másik oldalról viszont az értelmiséget mozgósító nagy célok csak a szo­cialista társadalomban valósul­hatnak meg. A munkásosztály és az értelmiség politikai szövetsé­gének ez az alapja. Ez a szövetségi politika —, amelyet mi köznapi nyelven nép- fröntpolitikánakN is nevezünk — tartós és nagy távlatú politika. Egyben ez a szövetségi politika . jelenti a párttagok és pártonkí- vüliek, a kommunisták és más világnézetűek politikai szövetsé­gét és együttes tevékenységét a szocializmus építésében. Ilyen vo­natkozásban az utóbbi években szintén fejlődtünk, előrehalad­tunk. Sok társadalmi rendezvé­nyen, ahol nemcsak kommunisták vannak jelén, tapasztalni, hogy pusztán a felszólalás alapján már nagyon nehéz megkülönböztetni a párttagot és a pártonkívülil, ami­kor közérdekű kérdésekről, a szo­cialista célok előmozdításáról esik szó. Ez nagy erejé a párt, a munkásosztály politikájának. Po­litikánk célja az, hogy a szocia­lista eszme, amely az egész nép boldogulását szolgálja és valósít­ja meg, a nemzet alkotásra képes összes erőit tömörítse. Ami a hívők és nem hívők között meglévő világnézeti kü­lönbségeket illeti, arról az a vé­leményünk, hogy világnézeti kérdésekben csak érvekkel. le­het győzni. A politikai harcban azonban számunkra teljesén közömbös, hogy ki hívő vagy nem hívő, ki milyen egyház­hoz tartozik. Ha velünk tart, ak­kor szövetségesünk, ha szemben áll velünk, nem lehetünk elné­zőek. A hívő ember vallásos ér­zékenységét tiszteletben tartjuk, nem sértjük meg, erre semmi szükség sincs. Ugyanakkor saját világnézetünket hirdetjük, 'ter­jesztjük, s nem hagyjuk szidal­mazni és támadni.^ Ma Magyar- országon a közös dolgokban, a szocialista építés alapvető, kö- , zös céljaiban jól egy$t tudunk érteni a hívőkkel, az egyházak­kal, az egyházak vezetőivel is. Ez így helyes. Az állam és az egyház közötti rendezett viszony nem önmagá­tól, hanem kitartó munkával jött létre. Azt hiszem, mindenki számára világos, hogy lakás kell a ^hívőnek is, meg a nem hívő­nek is, és természetes, hogy a lakásépítési programnak közös­nek kell lennie. Egy fejlettebb új világban, a szocialista társa­dalomban is mindenki „lakos” lesz. Márpedig aki részese lesz a boldogabb jövendőnek, annak az építésből is ki kell vennie a részét. Hozzáteszem, az emberek többsége — jószándékkal — ki is veszi a részét. Ismeretes, hogy több éve folyik tárgyalás a Magyar Nép- köztársaság és a Vatikán között. Sok mindent rendeztünk ha­zánkban az állam és az egyház kapcsolatában. Legutóbb a Va­tikán olyan döntést hozott, hogy egyházjogilag üresnek tekinti az esztergomi érseki széket. Ez a nyugati sajtóberkekben viharo­kat kavart. A reakciós elemek nagyon megharagudtak a pápá­ra. Olyan híreket terjesztettek el, hogy a magyar kommunista kormány nyomására határozott így VI. Pál pápa. Gonddlom, túlértékelik lehetőségeinket, és lebecsülik a Vatikánt azok, akik azt állítják, hogy VI. Pál pápa a mi nyomásunkra fosztotta meg Mindszentyt az esztergomi érseki széktől. Egészen másról van szó. A katolikus egyház is keresi helyét a modern világ­ban. A mi feladatunk az, hogy munkások, parasztok, értelmi­ségiek, más dolgozók, kommu­nisták. és pártonkívüliek, hívők és nemhívők még nagyobb tár­sadalmi egyetértésre jussanak'a szocialista cél vállalásában, és az alkotó munka előrevitelében. E -szilárd elvi álláspontunk, ezt követtük eddig is, és ezt a szö­vetségi politikát kell és akarjuk folytatni a jövőben is. A párt a munkásosztály érdekeit szolgálja Kádár János a szövetségi poli­tikával, a párt munkastílusával összefüggésben hangsúlyozta: A munkásosztály pártunk szü- lőáriyja.-' - A Magyar^ * ^Szocialista'’| Munkáspártot és': élődéit; s álta-’- lábaib a forradalmi munkáspár­tokat a munkásosztály hozta a világra, hogy társadalmi célját megfogalmazza és valóra 'váltsa. Ilyen értelemben a párt és az osztály viszonyában van egy sa­játos kettősség. A párt mint po­litikai szervezet tudja megfogal­mazni a munkásosztály társa­dalmi törekvéseit, s ilyen érte­lemben a párt irányítja és ve­zeti a munkástömegeket. Más­részt mi, kommunisták szemé­lyileg nem hatalmaskodásra és, uralkodásra, hanem a munkás- osztály, a nép szolgálatára kö­telezett emberek vagyunk. Ke­rülhet bárki bármilyen magas tisztségbe, jól értse meg, hogy ez a bizalom a személyes érdeme­ken túl elsősorban egy politiká­nak, a szocialista célnak szól. Ennek van alárendelve minden­ki, dolgozzék bármilyen terüle­ten és bármilyen funkcióban. Nekünk ilyen értelemben is a szocializmust, a munkásosztály ‘ érdekeit kell szolgálnunk: kol­lektíván, mint politikai- pártnak, és egyénileg, mint a párt funk­cionáriusainak és tagjainak, a tömegszervezetekkel, a tömeg- mozgalmakkal és a tömegekkel együtt és összefogva. A Központi Bizottság első tit­kára részletesen szólt a gazdasá­gi építés eredményeiről. Hang­súlyozta, hogy az 1973-as gazda­sági év jó esztendő volt. Az alapvető célokat a népgazdasá­gi tervet meghaladó mértékben elértük, megvalósítottuk. Megfelelő erőfeszíések történ­tek és jelentős eredmények szü­lettek életünk • más fontos terü­letein is,, mint például a tudo­mány, a közoktatás, a kultúra területén — mondotta, majd így folytatta: a közművelődés hely­zetét most nem értékelte részlete­sen a Központi Bizottság, s ezúton is szeretném felhívni az elvtar- sak figyelmét a közeljövőben megjelenő határozatra és az elő- , adói beszédre. Olvassák el fi­gyelmesen ezeket az anyagokat, mert egyrészt nagyon^ lelkpsítő- ek az eredmények, másrészt sok tennivaló van még népünk mű­veltségi színvonalának további emelésében. Fejlődött a szocialista közgondolkodás Joggal mondhatjuk el, hogy Magyarországon az elmúlt 25— 30 esztendőben végbement a le­nini értelemben vett kulturális forradalom, a nép behatolt a műveltség sáncaiba, s elérte azt a szintet, amiről hazánkban a korábbi kapitalista viszonyok között szp sem lehetett. Nagyot változott társadalmunk állapota és igen jelentős előrehaladásról beszélhetünk az ideológia, a szo­cialista közgondolkodás fejlődé­se tekintetében. Mindennek hatása közvetlenül is jelentkezik a mindennapi élet­ben, aminek nagyon jó kifejezője a szocialista munkaverseny, a szo- cialistabrigád-mozgalom. a kom­munista szombatok és az önkéntes társadalmi munka. A szocialista közgondolkodás erősödését, az in­ternacionalista, hazafias nézetek terjedését, a párt politikájának behatolását a tömegekbe megfi­gyelhetjük az élet minden terü­letén. Itt helvben önök is-tanúsít­hatják, én pedig jelenthetem az egész országról, hogy szociálisa ifjúságunk aktivitásának eredmé­nyeképpen mindenütt szép ünnep­ségeket rendeztünk március 15-én, melyek kifejezték a szocialista ha- zafiság és nemzetköziség, haladó hagyományaink és a jelen szocia­lista vívmányaink megbonthatat­lan egységét. Ugyanez az eszmei­ség és politikai kiállás jellemezte a dicső 1919-es Magyar Tanács- köztársaság évfordulójáról való megemlékezést, s ebben a szel­lemben bizonyára méltó lesz ápri­lis 4-ének. felszabadulásunk év­fordulójának megünneplése is. Ha tehát az ország általános helyzetéről és állapotáról akarunk jellemzést adni. azt mondhatjuk, hogy a magyar társadalom fejlő­dése kiegyensúlyozott, egyenletes, egyes területeken dinamikus és mi azt tartjuk/ feladatunknak, hogy ez a törés nélküli fejlődés folytatódjék a jövőben is. Kádár János ezután a Szabolcs- Szatmár megyében szerzett ta­pasztalatait összegezte, majd fel­szólalása befejező részében a párt életével kapcsolatos időszerű kér­désekről szólt. A pártkongresszus összehívása nagy horderejű döntés A Központi Bizottság múlt heti ülésén elhatározta, hogy a párt soron levő XI. kongresszusát 1975. márciusára hívja össze. Ez nagy horderejű döntés. A párt életében nagy szelepük van . a kongresszu­soknak, egyrészt mert a kongresz- szusra yasló felkészülés nagy len­dítő erő a párt életében és tevé­kenységében, másrészt, mert a "Itongresszus a párt legmagasabb fórutna. s hosszabb időre megha­tározza a politikát. De a mi viszonyaink között nagy esemény a pártkongresszus a magyar munkásosztály, a ma­gyar nép életében is. A párt poli­tikáját támogatja a Hazafias Nép­front, ezt a politikát magukénak vallják a munkás- és paraszttö­megek, egész dolgozó népünk. Ezért a párt kongresszusának dön­tő szerepe van a szocialista építés fellendítésében is. Mi nagyon bízunk abban, és re­méljük, hogy a pártkongresszusra való felkészülés hónapjai egyúttal a szocialista építés fellendülésé­nek hónapjai is lesznek. Ez az or­szág életében fontos és nagyon hasznos. Természetesen sok mun­kával járó év van előttünk, hiszen mindennapi teendőinket sem ha­nyagolhatjuk el arra való hivat­kozással, hogy kongresszusra ké­szülünk. Most tehát kétszeres erő- • vei kell dolgoznunk. El kell Vé­geznünk mindennapi munkánkat — határozottan, gondosain és pon­tosan. ahogy azt az egész lakos­ság tőlünk elí/árja. De el kell vé­geznünk a kongresszusra való fel­készüléssel járó munkát is. Néhány héttel a párt XI. kong­resszusa után ünúepeljük április 4-ét. hazánk felszabadulásának 30. évfordulóját. A jövő év tava­szán lejár az országgyűlés man­dátuma, s új választást kell kiír­ni. Ez nagyon szép és lelkesítő eseménysorozat lesz: pártunk kongresszusa meghatározza szo­cialista távlatainkat, további cél­jainkat. Ennek jegyében megfele­lően tudunk emegemlékezni ha­zánk felszabadulásáról, s ilyen po­litikai „hozománnyal” állhatunk a választók elé. Azt hiszem, ez nagyon szép és sikeres politikai kampány lehet, s rajtunk múlik, hogy az is legyen. Meg szeretném említeni a Köz- ' ponti Bizottság múlt heti ülésének egy másik határozatát is, amely egyébként szintén a kongresszusi , felkészüléssel összefüggésben és ennek a napirendi pontnak a ke­retében került megtárgyalásra. Ez az a káderátcsoportosítás, amit önök is ismernek. Mindenekelőtt azt szeretném hangsúlyozni, hogy szó szerint kell érténi azt. amit a közlemény is tartalmazott. A gyakorlati mun­ka követelményeinek . megfelelő káderátcsoportosítás történt egyes vezető tisztségekben. Erről van szó és nem többről, nem másról. Mindenki tudja, hogy a kong­resszus és annak előkészítése min­dig magával hoz káderkérdéseket is. Így van ez az alapszervezetek vezetőségválasztó taggyűlésein, a pártértekezleteken és magán a kongresszuson is. Ez a dolgok normális velejárója. Aki akarja, tehát úgy is értheti, hogy a köz­pontban már megkezdődött a kongresszusi kádermunka, a mun­ka követelményeinek megfelelő, ésszerű átcsoportosítása. Szeretném itt is hangsúlyozni, hogy folytatjuk eddigi politikán­kat: bel- és külpolitikánk, gazda­sági politikánk) agrárpolitikánk, kulturális politikánk változatlan, bevált gazdaságirányítási rend­szerünket fenntartjuk, de a gya­korlati végrehajtást minden terü­leten javítanunk kell. És- ha en­nek érdekében itt vagy ott átcso­portosításra van szükség, azt is meg kell csinálnunk elvi alapon, az ügyet nézve és kizárólag a munka követelményeiből kiindul­va. A személyi kérdések megoldása sohasem egyszerű feladat. Min­den esetben — és most már nem­csak a Központi Bizottság hatá­rozatáról beszélek — abból kell kiindulnunk, hogy nem lehetünk elfogultak. Ügy sem, hogy ha va­lakinek a fizimiskája nem tetszik, s az bármit tesz, jó nem lehet. De úgy sem, hogy ha valakivel vacsora után jól tudok poharaz- ni, akkor minden jó, amit csinál. Személyi kérdésekben nem dönt­het a rokonszenv vagy az ellen­szenv. Arisztotelész mondotta: Platon barátom, de méginkább barátom afc igazság. Nekünk kom­munistáknak első a párt érdeké­ben végzett munka, és ezért min­dig elsősorban a munka követel­ményéből kell kiindulnunk. Meg szeretném mondani azt is, hogy személyi kérdéseknél min­dig számolni kell félreértésekkel, mindenféle belerríagyarázásokkal, jelentkezhetnek ellenséges szán­dékok is. Ha félreértés van a ha­tározat kapcsán, azt el kell osz­latni. Ha rosszindulatú félrema­gyarázás van, azt vissza kell uta­sítani. Pártunk egységét, tisztasá­gát, elvtársaink becsületét min­denféle rosszindulatú rágalom­mal, minden félremagyarázással szemben meg tudjuk és meg is fogjuk védeni. Pártunk harcokban edzett, munkában tapasztalt, erős és egy­séges párt. Mi ezt az’ egységet minden szinten úgy értelmezzük, hogy ha egy testületben egy bizo­nyos kérdés megvitatásánál kü­lönböző a nézőpont, a megközelí­tés módja, a döntés előtt ezt nem tartjuk hátránynak. Sőt hasznos is, mert lehetőség van a kérdés sokoldalú vizsgálatára, s egy gaz­dag, termékeny vita után felte­hetően objektív, jó határozat szü­letik. A határozat meghozatalá­nál arra kell törekednünk, hogy ne a tekintély alapján, ne kiabá­lással és asztalcsapkodással, ha­nem érvekkel és meggyőzéssel, lehetőleg egységes állásfoglalás alakuljon ki. Ezután jön a munka harmadik fázisa, a végrehajtás, amikor vé­gül is minden eldől, A végrehaj­tásban nem engedhetjük meg a kérdések különböző megközelíté­sét, itt már a teljes pártfegyelem­nek és egységnek kell érvénye­sülnie. Mi csak így tudunk ered­ményesen dolgozni. Mielőtt elha­tározásra jutunk, vitatkozhatunk, ha kell. újra, többször is napi­rendre tűzhetjük a kérdést, de ha már elhatározásra jutottunk, a végrehajtás'csak egységes lehet. A kongresszusi felkészülésről szólva Kádár János rámutatott: — A párt XI. kongresszusára eszméink jegyében kell felkészül­ni, illő módon ahhoz a nagy ese­ményhez, amit a kongresszus a párt életében jelent. Mi kommu­nisták ünnepelni is csak akkor tudunk igazán és jól, ha tettek­kel ünnepelünk. Akkor és úgy tudunk jól felkészülni a XI. kongresszusra, ha erőnktől tellő- en mindent megteszünk, hogy minél jobban valósítsuk meg a X. kongresszus határozatait. Ez a /mi legfontosabb teendőnk. Pártunk gyakorlatban bevált politikája élvezi népünk bizalmát és támogatását. Nemzetközi téren hű és erős szövetségeseink van­nak. tehát jók a feltételeink. És jó helyzetben mondotta ki a Köz­ponti Bizottság, hogy készüljünk a párt XI. kongresszusára, az adott viszonyok és a kedvező fel­tételek között rajtunk, a párt munkásain, tagjain múlik, hogy a XI. kongresszus méltó legyen a párt forradalmi múltjához és a jelenben betöltött szerepéhez, rendeltetéséhez. Rajtunk múlik, hogy minél jobban betöltse azt a funkciót, amit csak a kongresszus végezhet el: azt. hogy új, még fel-, emelőbb távlatokat mutat a szo­cialista építés útján. Készüljünk méltóképpen a párt XI. kongresz- szusára. hazánk felszabadulásának 30. évfordulójára. Legyen a jövő év még szebb, mint az eddigiek. ^ Ez a mi elvi szilárdságunkon, munkakészségünkön, harckészsé­günkön, akaratunkon múlik. Na­gyon bízom benne, hogy ez így is lesz — fejezte be nagy tapssal fo-, gadott beszédét Kádár János. (MTI) NAPTAR int, március 30., szombat Névnap: Zalán Napkelte: 5 óra 28 perc. Napnyugta: 1# óra 10 perc. Holdkelte: 9 óra as perc. Holdnyugta: o óra 42 perc. — AZ OLVASÓKHOZ. A Nők Lapja, Képes Ojság, Tükör című lapokat előállító nyomdagép tűz­eset miatt megsérült. E lapok át­menetileg más nyomdatechnikával készülnék és megjelenésüknél több napos eltolódás lebet. A ki- adóhivatal kéri az olvasókat, bogy fogadják megértéssel és türelem­mel a lapkéséseket. — KITÜNTETÉSEK. Munka- értekezleten vitatták meg idei teendőiket pénteken délelőtt Kecskeméten a földhivatalok dolgozói. Ez alkalommal emlé­keztek meg hazánk felszabadulá­sának közelgő évfordulójáról. Az ünnepi összejövetelen adta át Ki­rály László, a megyei tanács me­zőgazdasági és élelmezésügyi osztályának helyettes vezetője Szombati Zoltánnak, a megyei földhivatal műszaki ügyintéző­jének a Térképészet kiváló dol­gozója kitüntetést. Román öyula a kalocsai, Palkó József a bajai járási-városi földhivatal csoport- vezetője a Mezőgazdaság kiváló dolgozója kitüntetésben részesült. Pénteken délután a megyei ál­lattenyésztési felügyelőségen ren­deztek munkaértekezletet, ahol Berta Sándor, a felügyelőség törzskönyvvezetöje kapta meg a Mezőgazdaság kiváló dolgozója kitüntetést. LOTTÓ, A Sportfogadási és Lottó Igaz­gatóság közlése szerint a Hódme­zővásárhelyen megtartott 13. heti lottósorsoláson a következő nye­rőszámokat húzták ki: 12, 21, 42, 60, 84 Az április 1-i tárgynyeremény­sorsoláson a 10. játékhét szelvé­nyei vesznek részt. (MTI) IDŐJÁRÁS Várható I időjárás ma estig: időnként megnövekvő felhőzet, néhány helyen eső, estleg ziva­tar. Napközben több felé meg­élénkülő keleti, délkeleti szél. Várható legalacsonyabb éjszakai' hőmérséklet 2—7 fok között, : északkeleten többfelé talajmenti fagy. Legmagasabb nappali hő­mérséklet 16—21 fok között. A Kecskeméti Agrometeorológiai Obszervatórium jelenti: március 28-án a középhőmérséklet 11,8, (az ötven­éves átlag 8,7). a legmagasabb hőmér­séklet 19,1 Celsius-fok volt. A napsü­téses órák száma 6,8. Március 29-én a reggel 7 órakor mért hőmérséklet 6,7, a délben 1 órakor mért hőmérséklet 17,7, a legalacsonyabb 5,6 Celsius-fok volt. — A tavaszi forradalmi ünne­pekre emlékeztek tegnap délután a Kertészeti Egyetem Kertészeti Főiskolai Karán. Dr. Filius István igazgató megnyitója után dr. Bog­nár László főiskolai docens be­szélt a három nagy esemény je­lentőségéről. A főiskola nagyter­mében tartott ünnepségen közre­működött az intézet énekkara és irodalmi színpada is. — Népművészeti blúzok. Nap­szövetből 16 különböző fazonban fogják készíteni a hímzéssel dí­szített modern népművészeti blú­zokat a Kalocsai Háziipari Szö­vetkezetben. Az új termék iránt főleg francia megrendelők érdek­lődnek. — Színes üvegablakokat készít Bolmányi Ferenc festőművész, a kecskeméti technika háza részére. A tíz hagyományos technikávalj— ólombetétes foglalattal — készülő ablakhoz Franciaországból vásá­rolják a különleges üveget. Az ablakok az épület Rákóczi ut fe­lőli oldalára, illetve a köralakúak a Szabadság téri főbejárathoz ke­rülnek. \ Kecskeméti Katona József Színház műsora Március 30. este 7 óra: LUXEMBURG GRÓFJA Jászai-bérlet. MOZIMŰSOR Március 30.:1 KECSKEMÉT VÁROSI 3 órakor! Filmklub! háromnegyed 6 és 8 órákon! ILLATOS ÜT A SEMMIBE Színes magyar filmvigjáték. KECSKEMÉT ÁRPÁD fél 4, háromnegyed 6 és 8 órakor! MACKENNA ARANYA Felemelt helyárú! Az ifjúsági bérletek nem érvényesek! Színes, amerikai film.

Next

/
Thumbnails
Contents