Petőfi Népe, 1974. március (29. évfolyam, 50-76. szám)
1974-03-28 / 73. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1974. március 28. Űj típusú berendezés a baromfifeldolgozó iparban A hazai baromfifeldolgozó iparban korábban a háziszárnyasokat kézi elektromos készülékkel kábították el a levágásuk előtt. Ez a módszer viszonylag sok munkaerőt kötött le. s emellett baleset- veszélyes is volt. Ezért egy korszerűbb hatékonyabb eljárás kidolgozása már régebben foglalkoztatta az érdekelt vállalatok szakembereit. A kísérleteket a múlt évben koronázta siker, megszületett az úi típusú, úgynevezett ..vizes’’ kábítóberendezés. Az újítás Forgách Péter és Szabó Miklós, a Kecskeméti Baromfieldolgozó Vállalat kiskunhalasi gyáregységének dolgozói, valamint Szigeti Sándor és Sisa Ferenc, a Győri Baromfieldolgozó Vállalat szakemberei nevéhez fűződik. Az úi fajta berendezés — akárcsak a korábban használatosak — 40—60 voltos feszültséggel működik. A kábítóáram egyik pólusa vízzel telt válvú. a másik pólus a háziszárnvasok lábát érintő szállítópálya. amelyen a vágóasszonyokhoz már mozdulatlan, tehát könnyen levágható állatok érkeznek Az újítást először a Kecskeméti Baromfifeldolgozó Vállalat kecskeméti gyárában vezették be. A kifogástalanul működő berendezés gyártása szintén ott történik, miután a Baromfifeldolgozó Vállalatok Trösztje iparágban történő 33S • A Kecskeméti Baromfifeldolgozó Vállalat kiskunhalasi gyáregységében Takács István tmk-lakatos a „vizes” kábítóberendezés szerelését végzi. (Szabó Ferenc felvétele.) alkalmazásáról rendelkezett. Eddie Sárváron. Szentesen. Békéscsabán. Törökszentmiklóson, Debrecenben és Kiskunhalason állítottak szoeálatba ú.i típusú kábítóberendezést. Az ÉLTERV külföldnek tervezett baromfifeldolgozó gyáraiban — elsőként az NDK- ban — ugyancsak „vizes” kábítókészüléket használnak. A. T. S. A VILÁGPIAC NEMCSAK TAPSOL Korszerű termék - korszerű technológia Ismert helyzet: megcsodálunk egy- egy terméket valamilyen kiállításon vagy bemutatón, aztán később hiába keressük az üzletekben, már csak a legközelebbi kiállításon találkozunk vele újra ... Van javulás e tekintetben, tagadhatatlan, kivált a fogyasztási cikkek körében, de azért akad még mindig bőven csak kiállításra készült mintadarab is. Ez a mintadarab egyet feltétlenül igazol;, , a kpji^ruáló, kedvvel^ ötletekkel, , tehetséggel tanj.uk a nemzetközi színvonalat; igen — csakhogy ez az egész ipar teljesítményének megítélésekor már kevesebbet nyom a latba. Más dolog, egyedi mintadarabot szerkeszteni. laboratóriu- mi körülmények között, és megint más az ilyen remek darabot a szériagyártás eltérő követelményei és lehetőségei között is remeknek megtartani. Pedig a produkció érdemi része — már amire a világpiac nemcsak tapsol, de fizet is, az itt kezdődik: amikor a prototípus sorozatgyártása megindul. Egy új termék sorozatgyártásához rengeteg mindent kell előteremteni, és összehangolni. Üj szerszámokat, gépeket, új műve-' letrendet. Esetleg új kooperációs lehetőségeket is fel kell kutatni, és így tovább. A gyártmányszerkesztői gondolattal össze nem hangolt technológia óhatatlanul okoz valamilyen eltérést a sorozatban előállított új konstrukciónál. Változékony lesz a termék minősége például — ez a leggyakoribb következménye különben a meg nem felelő technológiának, amit a gyártás közben előforduló fegyelmezetlenség durvább hibákkal is megtoldhat. Mindezek miatt esetleg a méretekben, vagy az élettartamban, vagy a használhatóságban kell engedményt tenni — végeredményben a kor- , szerűségből engedni azért, hogy a termék gyártható legyen. Igaz, kezdődhet emberfeletti küzdelem,— a kooperációs társakkal, az elavult gép- és szerszámparkkal, de ennek során meg az esetek többségében — éppen a tömeggyártás előnyeiről mond le a gyár. Javítgatva például a szé- riadarat>okat a szalag végén, s eközben — magasra állítva a mércét — magasra duzzasztja a selejtet is. Így végül ugyan korszerű termék hagyja majd el a gyárat — a széria „megtizedelése” után —, csakhogy, ez a gyártmány legfeljebb műszakilag less módéfh, *, gazdaságilag viszont semmiképpen sem, mert az így keletkező magas önköltséget a felhasználó nem hajlandó a termék árában megfizetni. A korszerűnek elfogadott termék prototípusáról — a gyártási feltételek figyelembevételével —, esetleg érdemes új vitát indítani, újabb követelményeket végiggondolni, összevetni a gyár lehetőségeit az új áru korszerű szellemével, tehát végigzongorázni: mit enged meg a munkások szakmai felkészültsége, az adott géppark, a szerszámkészlet, az anyag- és alkatrészbeszerzési lehetőség, a gyár szervezete?... Milyen fejlesztésre van pénz, mekkora a kereslet, s mindez összhangba hozható-e?... Egy biztos: a félmegoldás, még ha oly látványos is, nem megoldás, és ahol arra számítanak, hogy „menet közben majd kialakul”, a véletlenek sorának szolgáltatják ki a vállalatot. Azt a technológusok és konstruktőrök pontosan tudják, hogy egy-egy gyár fejlesztési politikáját hosszab távra többféleképp is alakíthatják. Lehet például sok új korszerű termékkel bombázni a piacot, évenként kicserélni _a gyártmányok 20—30 százalékát. Ehhez az elképzeléshez konvertálható, könnyen átállítható gyártóberendezések, rugalmas, változtatható technológia szükséges. Szólhat az elképzelés úgy is, hogy egy-két, hosszú távon is tisztességesen fizető gyártmány előállítására rendezkedik be a vállalat, s ehhez speciális technológiát honosít meg az üzemben. Közismert, hogy ez az utóbbi technológia magasabb termelékenységet nyújt. Az igazság azonban az, hogy a termelékenységet ez is, az is „hozhatja” — csak másban. Az időben piacra kerülő új termékek például az átlagosnál mindig nagyobb bevételt eredményezhetnek, tehát a viszonylag magasabb költségek bőségesen megtérülhetnek a magasab árbevételben, s akkor a konvertálható technológia hatásfoka sem marad el a speciális géppark hatásfokától. Évenként sok új gyártmánynyal jelentkezik a piacpn, abban — mondhatják — nagy a kockázat: Hol a garancia arra, hogy egy bizonyos számú új termék egytől-egyig beválik majd a piacon? Ez igaz. De hol a garancia arra, hogy a hosszú távra kiválasztott termék valóban hosszú távon lesz keresett cikk. Mert ha nem, akkor hamar eldobhatják a különben magas termelékenységű célgépeket. Elég egy találmány viharos elterjedése, s ez napjainkban könnyen megesik — s már is leült a vállalat. A könnyűbeton-szerkeze- tek hatvanas évek végére történő előretörése a nehézbeton- szerkezetek rovására például ilyen gyors, még a 60-as évek derekán sem látható változás volt. Vagy: említhetem a kazettás magnó és a teflonbevonatú edények váratlan felbukkanását. Tehát: konkrét recept nincs. A kockázat vállalása az eredményes gazdálkodás nélkülözhetetlen alkotóeleme. A fejlődés gyorsasága hozta így. Egy tény azonban bizonyos: a korszerű termék Sorozatgyártása korszerűtlen gyártási eljárással ritkán hoz a konyhára, sőt többnyire visz, hírnévben is, anyagiakban is. Konstruktőr és technológus, ugyanannak a csapatnak (divatosan: team-nek) a tagja; nem egymás után, hanem egymással, együtt kell dolgozniuk. Gerencsér Ferenc Fiatalok üzeme A Bács-Kiskun megyei Gaboná- felvásárló és Feldolgozó Vállalat legnagyobb körzeti üzeme a kecskeméti. Hatásköre az egész járásra kiterjed. A vállalat 2 milliárd forint évi termelési értékéből 430 millió forinttal részesedett az elmúlt esztendőben. Egyedi József, a körzeti üzem vezetője, az eddigi éredményekről elmondja: — Tavaly csaknem 5 ezer vagon kenyér- és takarmánygabonát vásároltunk fel. évről évre növeljük a keveréktakarmány-gyártást. Bérkeverést is vállalunk. Mintegy száz kereskedelmi intézménnyel, mezőgazdasági nagyüzemmel tartunk kancsolatot. A napokban kötöttünk megállapodást a városföldi sertéstenyésztő közös vállalkozással amelynek tagj^ az ottani állami gazdaság és a környező termelőszövetkezetek. Eszerint 55 vagon keveréktakarmányt adunk a kombinátnak havonta. A tiszakécskei Szabadsággal havi 40 vagon keveréktakarmány szállítására írtunk alá szerződést. A k’erekegyházi Arany,alma Szakszövetkezettel olyan kapcsolatunk alakult ki. melynek alapján a közös gazdaság szállító- eszközt és munkaerőt is ad a ke- veréklakarmány gyártásához. A háztáji és a kisegítő gazdaságok állatállományának ellátására bővítjük a kiskereskedelmi forgalmat. Tizenöt terményértékesítő üzletünk mellett nemrég létesítettünk egyet Lászlófalván, egyet Tiszakécskén. Az idén még további négy boltot nyitunk. A körzetben 2050 vagon takarmányt adtunk el a háztáji gazdaságoknak az elmúlt esztendőben. Figyelemre méltó, hogy az üzem 320 dolgozójából 190 harmincöt éven aluli. A munkáslétszám több, mint 40 százaléka nő. — A fiatalok között népszerű a szocialista munkaverseny. Ezt bizonyítja az is. hogy a tizennégy szocialistabrigád-vezető közül tíz 30 éven aluli. Ez utóbbi szám azt js jelzi; hogy az ifjúsági törvény végrehajtásának a körzeti üzemben nagy jelentősége van, Üzeműnket a fiatalok munkaszeretete, lelkesedése is segítette az eddigi eredményekhez. — hangoztatja az üzem vezetője. Számottevő fejlesztési terveket valósítanak meg a következő esztendőkben. Egyedi; Józseftől megtudtuk'. hogy esCéy' második felében megkezdik a 2 ezer vagonos vasbetontároló . építését, amely 1976-ban lesz kész és 100 millió forintba kerül. Jövőre egy előkeverő. koncentráló üzem építé- , sét kezdik 20 millió forintos költséggel. K. S. Miniszteri rendelet a postai dolgozók munkaidejének csökkentéséről HOTEL EURÓPA A Minisztertanács határozatának végrehajtására a közlekedés- és postaügyi miniszter a munkaügyi miniszterrel együttesen rendeletet adott ki a Magyar Posta dolgozóinak munkaidő-csökkentéséről. A rendelet szerint a muirtkaddő-csölkkenés a postai szolgáltatások színvonalát, folyamatosságát és zavartalanságát nem rontja, a dolgozók munkabérét nem Csökkenti. Követelmény az is, hogy a kieső munkaidőalapot a posta saját erőből pótolja., A korábbi rendelkezések óta a postánál mintegy 29 ezren dolgoznak heti 44 órás vagy annál rövidebb munkaidőben. A mostani rendelkezés a posta forgalmi szolgálatára vonatkozik, s további 33 300 dolgozót érint. Mikor jön az a kékszemű? Nyuszi ül a fűben... S micsoda kevélyen! Alighanem megneszelte — nem hiába van akkora' radar-füle —, hogy áz utóbbi tíz-tizenöt év alatt „felment” a nyulak ázsiója hazánkban. No nem azért, mintha a honi fogyasztás jaj be mekkora volna, habár — mint értesülünk — maguk a nyúlászok is megesznek úgy 400 vagonra való. fülest. Hozzávetőlegesen százezer nyúltenyésztő van az országban — a családtagokat is beleszámítva. Aki nem rest, kiszámíthatja, fejenként mennyi nyúl vándorol le csupán az ő torkukon. De — mondom ez a nálunk nevelt nyulak becsének kisebb része. Jó ideje már, hogy különösen az olaszok, franciák, nyugatnémetek, de olykor az amerikaiak is, szívrepesve várják asztalukra a magyar nyúlhúst. Hogy mennyire bírják?1 1960-ban még négyn'vagonnyi nyulat texportáltunk, — de tavaly már 1650 vagonnal. Csak 10 méter hosszú vasúti kocsikkal számolván is 16 és fél kilométer hosszú lenne az a nyúl-vonat, amelyet összeállíthattunk volna belőle, ha egy szerelvénnyel kelnek útra tapsiék. Tessék levonni ebből az itthoni „termelői” fogyasztást, menten megkapjuk, mennyivel mélyebb szerelem gyulladt a külföldiek gyomrában a magyar nyulak iránt, mint az itthoniakéban. S milyen áldott jószág a nyuszi! A hazai ímelést-ámolást még meg is hálája. Summa summarum — közel tizenöt millió dollárt hoztak a magyar népgazdaság „konyhájára” azok a nyulak, amelyeknek semmi közük nem volt a magyar konyhához. Az ördög hitte volna, hogy ezek a bambácska állatok úgy értenek az üzlethez. Ahogy a szakember kifejezi, „Az élő nyúl ötven forint körül „hoz ki” egy dollárt”. Ugyanakkor azt is elismerőleg hangoztatja, hogy egyéb termékeinkkel egybevetve, ez „nagyon szép pénznek mondható”. _ Mennyi nyúl élhet Magyarországon? A KSH adatai szerint 1972. szeptember 30-án 1 millió 849 ezer házinyúlat számláltak meg, írtak össze hazánkban. Hogy miért kell egy ilyen adatot ennyire napra pontos dátumhoz kötni? Csak ismerni kell hozzá a nyuszik lelkes szaporodó készségét. Az intenzív fehér fajták hatszor is ellenek évente, s a világfa bukdácsoló majdcsak- nem félszáz nyulacskából úgy 35 fel is nevelhető, g A . céltudatos keresztezéssel előállított Fehér Györigy elnevezésű hibrid anyától például 65—70 kiló hízott nyúlat értékesíthetnek évente. liíekem, mint laikusnak, az is roppant tetszik, hogy a nyuszik külcsín dolgában is igényesek. Olvasom, hogy újabban a kék szemű Bécsi Fehér elszaponta- sával foglalkoznak a szakembeHát nem aranyos? Kék szemű Bécsi Fehér... El lehet képzelni', hogy megigézi majd a tüzes nyúlbakokat, amikor a drótketrec mögül kék szemű nyúlbabák szemeznek velük. Lesz nekibuzdulás, amikor mélyen néznek a nefelejcskék szemekbe, s alig várják, hogy puha fehér gereznájukhoz dörgölődjenek. (Tóth István—Tóth Sándor) • Fővárosunk szállodagondjait enyhíti a II. kerületben épülő 13 emeletes, 300 vendég fogadására alkalmas Hotel Európa. Az új szállodát a tervek szerint április 2-án nyitják meg. * (MTI foto — KS.) IPARI ÜZEMEK, ÁLLAMI GAZDASÁGOK ÉS TERMELŐSZÖVETKEZETEK! Termelékeny és gazdaságos minden lemezalakítás új, korszerűsített szerszámgépeinkkel Excenterprésék Sajtolóerő: Billenőkéses lemezollók Vágható lemezvastagság: Vágható max. lemezhossz. Hidraulikus élhajlítók Nyomóerő: Hajlítható lemezhossz.: 25, 40, 63, 100 tonna 2,5—14 mm 6100 mm 40—1000 tonna 2000—7200 mm Részletes felvilágosítás (ár és szállítási határidő, ajánlat és megrendelés ügyében) telephelyünkön vagy budapesti képviseletünkön. Diósgyőri Gépgyár műszaki-kereskedelmi osztály 3544 Miskolc. Telefon: 14-131, 24-51-es mellék. Képviseletünk: 1052 Budapest, V., Tanács krt. 10. Telefon: 189-249. GÉPEINKET ÜZEM KÖZBEN LATHATJA A TAVASZI BUDAPESTI NEMZETKÖZI VÁSÁR „C” PAVILONJÁBAN. 605 I
