Petőfi Népe, 1974. március (29. évfolyam, 50-76. szám)

1974-03-28 / 73. szám

1974. március 28. PETŐFI NÉPE • 3 Ismerkedés a munkásőrséggel ^ A ^ v A napokban kedves vendég G. G. Armenapolov ezredes a Magyarországon ideiglenesen ál­lomásozó egyik szovjet alakulat parancsnoka kereste fel a kecs­keméti Szalvai Mihály munkásőr- egységet. A magas rangú szov­jet tisztet dr. Cserháti László, a munkásőrség megyei parancsno­ka, Szabó Lajos, a városi pártbi­zottság első titkára és Vízin Miklós a munkásőregység pa­rancsnoka fogadta. Elsőnek Sza­bó Lajos tájékoztatta G. G.- Ar­menapolov ezredest a munkás­őrség pártirányításáról, majd dr. Cserháti László és Vizin Miklós ismertette-, meg a testület szer­vezeti felépítésével és tevékeny­ségével. A tájékoztató után G. G. Armenapolov ezredes megszem­lélte a parancsnokság elhelyezési körletét, fegyvereit, nagy elisme­réssel szólt arról a rendről, tisz­taságról, korszerű raktározásról, amelynek tanúja volt. Nem sokkal ezután a munkásőr­egység karhatalmi harcászati gyakorlatára látogattak el. Mun­kásőreink az objektumőrzés és -védelem tennivalóit gyakorolták váratlan támadás esetén. A fegyverek ropogása, a gránátok durranása valóságos kis harc­helyzetet teremtett az objektum környékén, s a munkásőrök el- lenállásn megtört a „támadók” harci kedve. A legsűrűbben elhangzó kérdés, legalább annyian és any- nyiszor teszik fel, mint azt: hogy vagy? De amíg az utóbbi kérdésre senki sem vár komoly választ az, hogy mi megy a tv-ben igenis érdekli, foglalkoztatja az embereket. Ettől függ, hogy csapot-papot otthagyva bazarohannak-e munka után, lemondják a vacsorameghívást, vagy vendégeket hív­nak, moziba, színházba mennek inkább, vagy otthon ma­radnak a készülékük előtt. Ha este elnéptelenednek a váro­si utcák, biztosra vehető, hogy meccs, krimi vagy sorozat tartja otthon és izgalomban az országot. Amikor pedig meg­élénkül a vendégátóhelyek esti forgalma, biztos, hogy „nyuginap” van a tévében, nem ölnek meg, nem fejeznek le senkit, kimenőt kaptak a híres királyok, detektívek és deltás fenegyerekek. 0 Vízin Miklós egységparancsnok tájékoztatóját tartja. A lőkiképzési foglakozáson, ahol a munkásőrök géppisztoly- anyagismeretet tanultak, G. G. Arménapolov ezredes végighall­gatta az előadót, majd kérdése­ket tett fel. Mozga Kálmán a Kéziszerszámgyár csoportvezetője többek között elmondotta, hogy 18 éve tagja a testületnek, s mindaddig nem akar megválni a munksáőrségtől, amig el nem éri a nyugdíjkorhatárt. A magas rangú szovjet katona­tiszt ezután állományi gyűlésen találkozott a munkásőrökkel, akikkel i kedélyesen elbeszélge­tett. Mint elmondta, nagy él­ményt jelentett számára a mun­kásőrökkel való találkozás, s hogy megismerkedett életükkel, kiképzésükkel, feladatukkal. G. G. A fegyverszobában. G. G. Armenapolov ezredes hallgatja dr. Cserháti László ismertetését. 0 Mozga Kálmán munkásőrrcl Armenapolov ezredes. beszélget G. G. Tavaszi szünet: április 5-13-ig Az általános és középiskolák­ban a tavaszi szünet április 5-től 13-ig tart. A szünet előtti utpl- só tanítási nap áprilisi 3-án lesz, a szünet utáni első tanítási nap április 16-a. A szünet idején a napközibe járó általános iskolá­sok ugyanúgy igénybe vehetik az iskola gondoskodását, mint más alkalommal: a napközikben egész nap pedagógusfelügyelet­tel folyik a szakszerű foglalko­zás. Ami a tanév további menet­rendjét illeti: az eddigiektől el­térően alakul az érettségizők számára g tanév vége. A közép­iskolák IV. évfolyamain az utol­só tanítási nap (és ezzel együtt a ballagás napja): május máso­dik szombatja. Ez áz idén május 11-re esik. A középiskolákban az érettségi írásbeli vizsgákat má­jus 18—24. között tartják. A tanév eredményes lezárásá­hoz az általános iskolákban 198 a középiskolák 1—3. osztályaiban 192 tanítási nap, a 4. osztályban pedig 174 tanítási nap szükséges. A tanévzáró ünnepélyeket az ál­talános és középiskolákban egya­ránt június 12—17. között, az igazgatók által kijelölt napon tartják. A szóbeli érettségi vizsgák a június 10—26. közötti munkana­pokra tűzhetők ki. (MTI) Salgótarjáni nyári egyetem Az ifjúságkutatásról hallhat­nak előadásokat az idén. július 15-től kezdődően, a tíznapos salgótarjáni nyári egyetem résztvevői. A két hosszabb ki­rándulással egybekötött — Ka- rancsberény, Szécsény, Hollókő, Csesztve, Bánk, illetve Pásztó, Kékastető, Párád, Eger, Recsk, Mátraballa, Sírok útvonalon — továbbképzőn a magyar előadó­kon kívül szovjet és NDK-beli kutatók is beszámolnak saját if­júságkutatási programjaikról. Anii persze nem jelenti azt, hogy azért nem érdemes bekap­csolni a készüléket. Nemrég is­mertették a sajtóval a következő negyedév kész. és tervezett műso­rait. Azt jegyeztem fel közülük, amit már előre be is karikáztam magamnak: ezt feltétlenül meg­nézem. Először talán a sorozatok­kal kezdeném. Vezetők a stúdióban A ..Munkaillemtan” c. soro­zat fontos témaköröket érint: egyebek között a vezetők és be­osztottak kapcsolatát, a munkahe­lyi közérzet, üzemi demokrácia, munkafegyelem sokat vitatott kér. déseit boncolgatja és minden mű­sorban egy-egy megtörtént eset többféleképpen feldolgozott válto­zatából indulnak ki. A második műsorban rendszeresen jelentke­ző „Ötletbörze”, a vállalati, nép- gazdasági feladatok megoldására kéri a nézők javaslatait, a leg­jobb ötleteket díjazzák. Ugyan­csak a második műsor program­jában kapott helyet a „Vezetők klubja”, amelynek résztvevőit a stúdióban vallatják, gondjaikról, tennivalóikról. Nagyon sok embert foglalkoztat az öröklődés kérdése, szeretnének többet tudni a kromoszómákról, az ikerkutatás szerepéről, az örökletes ártalmak okairól, vagy arról, hogyan lehet megelőzni a fejlődési rendellenességeket? Egyebek között erre is részletes és tudományosan megalapozott vála­szokat kapnak majd „Az emberi öröklődés törvényei — humánge­netika” c. nvolcrészes sorozat­ban. A néprajzi filmsorozat a Ma­gyar Tudományos Akadémia nép­rajzi kutatócsoportjának kezde­ményezésére indult, részben azzal a szándékkal, hogy filmszalagra rögzítse azt, ami még él. funkcio­nál a néni kultúra emlékeiből, részben pedig, hogy a néprajz és népművészet eddig egyáltalán nem. vagy csak kevéssé ismert te­rületeire irányítsa a figyelmet. A sorozatot 14 részre tervezték, eb­ből a második félévig előrelátha­tóan 9 film készül el. A filmsorozatok közül feltétle­nül kiválasztottam Reymont No- bel-díjas író Parasztok c. regényé­nek 13 részes filmadaptációját. (A lengyel sorozat rendezője, a két­szeres Állami-díjas Jan Ryb- kovszki.) „A nagy csaták” — 11 részes francia filmsorozatát, ame­lyet Dániel Costelle rendezett a II. világháború legfontosabb ese­ményeiről. Jó szórakozást ígér az NSZK 13 részes sorozata, az ..Omer pasa’1. A török világura­lom idején játszódó történet hő­sét — az osztrák—magyar mo­narchia hadnagyát — élő személy­ről mintázták. Portréfilm Nagy Istvánról Alkalom nyílik fiatal karmes­tertehetségek felfedezésére is. A tévé ugyanis április 24—május 12. között nemzetközi karmesterver­senyt rendez Budapesten. Benevez­het minden, legalább 3 éves kar­mesteri gyakorlattal rendelkező művész, aki eddigi szakmai tevé­kenységét koncertműsorokkal, kri­tikákkal igazolni tudja. Korhatár: a verseny évében betöltött 35. év. A többfordulós verseny első he­lyezettje a Magyar Rádió és Tele­vízió Szimfonikus Zenekarának bérleti hangversenyét vezényli május 16-án. Április 7-én a székesfehérvári Vörösmarty Színházból közvetítik az Arany Páva-verseny döntőjét. Ezt követően nemzetközi gálaest­tel fejeződik be a Magyar Televí­zió népzenei akciója. A műsorban azok is fellépnek, akik a közön­ségszavazatok alapján, a tv-nézők kedvencei lettek. Áprilisban befejeződik az „Ér­dek és érdekeltség —. a TV poli­tikai vitaest” — sorozata is. A befejező adásban a budapesti pártbizottság oktatási igazgatósá­gának vendégei lesznek a nézők, s ezúttal dr. Pozsgay Imre téma­Egyirányúsítás az M-7-esen csúcsforgalomban Az oklevél rangja A KPM és a Belügyminiszté­rium — az elmúlt két évihez hasonlóan — az idén is tervezi a csúcsforgalomban vasárnapon­ként és ünnepnapokon az M— 7-es autót Zamárdi és Székesfe­hérvár közötti szakaszáknak egyi- rányositását. Az M—7-esen az új forgalmi rend először április 5-én délután lép életbe. A KPM és BM — az idén elő­ször — sebességkorlátozást is előír a forgalomban részvevők fokozottabb, biztonsága érdekében. A rendelkezés szerint az M—7-es autópályán és az autóúton az egyirányúsítás idején óránként legfeljebb 120 kilométeres sebes­séggel közlekedhetnek a gépjár­művek. (MTI) aJgaiB m la Gyújtás­kapcsoló A Győri Vil- lamostechníkai Ipari Szövetke­zetben elké­szült a Tirisz- toros gyújtás- kapcsoló-be- rendezés min­tadarabja. Ez a berendezés a legnagyobb hi­degben is biz­tonságossá te­szi a motor hidegvndítását és csökkenti az üzemanyag-fo­gyasztást. (MTI foto: Ha- das János felv. — KS.) Déli egy óra után valamivel futunk be Fülöpszállásra. Sok időnk nincs, de ha már áthala- ' dunk a kis községen, „üres zseb­bel” innen se menjen el az új­ságíró. De mi történhet akár nagyobb helyiségekben is az ebédszünet időszakában? A tanácsháza előtti park szélében indulásra készen morog már a Vöröskereszt vörös­fehér autóbusza. Orvos, asszisz­tens, ápolószemélyzet a jól vég­zett munka elégedettségével te- kintget vissza az ablakokon. A hirdetőtáblákon, a tanácsháza be­járatán plakát hirdeti: Vér­adás . . Tehát ez volt itt ma. Az árnyékban masszív teherau­tó. Szürke köpenyes segédmunká­sok rakják fel a véradás orvosi kellékeit. Tokokat, ládákat, ben­nük bizonyára műszerekkel, s utoljára a szürke vasvázas, erős vászonderékaljas fekhelyeket Kész, mehet a kocsi. Elzúgnak más tájakra. Tanácselnök, titkár nincs. Ke­ressük meg a párttitkárt. Egy biciklis férfi irányít el bennünket. Arra lefelé a főúton, a második utcán balra. Ott a Vö­rös Csillag Tsz,, ott találjuk a párttitkárt is. Polszkink befordul a tsz por­tájéra. Szokatlanul sok személy­gépkocsi közt keresünk megálló­helyet. Hát itt mi van délidőben? Közgyűlés? Aligha. Meg ez a sok fiatalember. Leg­többjük java legénykorabeli. Hall­gatnak, csendesen dikcióznak, jöszmékelnek. Ülnek a lépcsőfel­járónál, ki-bejárnak a székház verandaajtaján. Odabent még né­pesebb a világ. Valami feszült­ség van a nagy hallgatás mögött Sok kis ajtó. Az egyiken fel­írás: pártiroda. Szinte egyszerre lépünk be egy idősebb. ■ tanáros külsejű férfival. Más nincs a kis helyiségben kettőnkön kí­vül. Csak a fogason, székeken da­gadó felsőkabátok árulkodnak. Az előttünk járók itt vannak vala­hol a szomszéd szobák valamelyi­kében. — Párttitkár elvtárs? — Nyúj­tom a kezem. — Nem... Én bizottsági tag vagyok. Szintén vendég. A kabátlevétel után így is­merkedünk össze Halápi Ferenc nyugalmazott vezető szakfelügye­lővel, aki azonnal készségesen tájékoztat az itteni eseményről. Negyvenegy fiatalember, a me­zőgazdasági felnőttoktatás kere­tében ma vizsgázik itt egy ál­lami vizsgabizottság előtt. Trak­torvezető betanított munkás ok­levelet kapnak a sikeres helytál­lás jutalmaként. Ez a szakminő­sítés belekerül a személyazonos­sági bizonyítvány megfelelő ro­vatába is. Nyolchetes bentlakásos tanfo­lyamon vették részt, és 300 óra elméleti-gyakorlati munka, tanu­lás záróakkordja ez a mai. — Kikből áll a bizottság, kik kérdeznek? — A tsz szövetség képviselő­jéből, az itteni iskola igazgatójá­ból — ők voltak a tanfolyam gazdái —; a szaktárca, a MÉM részéről pedig én vagyok benne. Kérdezők: az itteni iskola taná­rai. — Idióta foglalkozik ezzel az oktatási formával? — Kilencszázötven óta tanárko­don! így. Hét évig ennek az egésznek az irányítását végeztem. — Van tehát tapasztalat, alap az összehasonlításra. Milyenek a mai vizsgák mondjuk a tíz év­vel ezelőttiekhez képest? A tananyag növekszik... Ép­pen a gyakorlati vizsgáztatásról vezető az érdekviszonyok néhány fontosabb tanulságára tér majd ki. A hatan Európából c. film Bács megyébe viszi el a nézőket, a Duna menti népek tavalyi folklórfesz­tiváljára. Portréfilm készült Nagy IstvánróL a Baján élt és alkotott festőművészről. Kunszabó Ferenc szociográfus és Kovács András rendező „Egy kísérlet tanulságai” c. filmje, az, ún. komplex bri­gádok — önelszámoló kis mezőgazdasági egységek — működését igyekszik nyomon kö­vetni. A ..Naiv művészek” c. .háromrészes sorozat, a naiv mű­vészet mozgalmának történetével, ma is élő jelentős alakjaival és klasszikusaival foglalkozik. Az irodalmi műsorok közül ki­emelném Sarkadi Imre „Hanibál utolsó útja” című drámatöredékét, amelyet Siklós Olga egészített ki és Hajdúfy Miklós rendezett, va­lamint Száraz György III. Béla királyról írt drámáját. A szurkolók is megnyugodhat­nak: természetesen a labdarúgó­világbajnokságot is közvetítik jú­niusban. Tévéműsorhoz — könyvkínálat Nem soroltam fel a részletes műsortervet, a kínálat még így is gazdag. Talán kicsivel több hu­mor nem ártott volna... Helyet­te viszont egy jó ötletet kaptunk. A sajtótájékoztatón részt vettek a Fővárosi Szabó Ervin Könyv­tár munkatársai is. Megfigyelték, hogy a regények tv-változata után fellendül náluk a kölcsönzés. Ez adta az ötletet, hogy a tv-műso- rokkal összehangolva jegyzékbe vegyék az ajánlott olvasnivalókat, s ezeket kis röplapokra nyomva osztogatják az olvasók között. Érdemes erre a jó módszerre felfigyelni a mi könyvtárosaink- nák is! A tévé — kérésére — bi- zbnyára megküldi címükre a ne­gyedévi műsorelőreielzést, s en­nek alapján kiválogathatnák a íilmtémához kapcsolódó műveket, forrásmunkákat. Már most. el­kezdhetnék a felkészülést az olyan, várhatóan nagy sikersoro­zatokra. mint Revmont Parasztok- ja. vagy A nagy csaták. Jó szol­gálatot tehetnének a megfelelő szakirodalom kigyűjtésével és_Ju-_ nálatávaí a többi, tudományos, néprajzi, vagy gazdasági témájú sorozatnak is. Kettős célt szolgálnának ezzel: több nézőt toboroznának egy-egy kevésbé „nézett” műsornak, több olvasót a saját ritkábban fellapo­zott köteteiknek, s ezzel megte­remtenék az egészséges egyensúlyt tv-nézés és olvasás, szórakozás és művelődés, befogadás és megértés között. Vadas Zsuzsa jövök, a tsz gépudvaráról. Mit mondhatok? Ha úgy vesszük, a gépek már „elmaradottak”. Sok­helyütt már kétszer akkora telje­sítményű gépekkel dolgoznak. A 30—40 lóerős traktor, a 80—100 lóerős lánctalpas most már „kicsi”. 150-esek jelentik az újat. — S ami a tanulókat illeti? — Nyolc—tíz évvel az általá­nos iskola elvégzése után már nagyobb nekigyűrkőzés kell a tanuláshoz. Nem olyan eleven a vizsgázók beszédkészsége, mint amikor csak a „felelés” volt a dolguk. Hiba lenne azonban, ha ebből indulnánk ki, amikor az elméleti számonkérést végezzük. Tisztában vagyunk azzal, hogy amit szavakkal nehézkesen fe­jeznek ki, a gyakorlatban leg­többször igen ügyesen megcsi­nálják. A tömör szűkszavúság­ból is kiderül, tisztában van-e a tanuló a feladatával. — Milyenek az elméleti kérdé­sek? — Kettő erőgépre vonatkozik — szerkezet, karbantartás, mű­ködés meg ilyenek —, egy mun­kagépre, egy kérdés pedig a mun­kavédelemmel kapcsolatos. — Mégis, mit kell tudni a traktorvezető betanított munkás­nak? — Természetesen nem csak azt, hogy felül a traktorra, és elindít­ja, meg megállítja. Ismernie kell a szántóföldi munkák gépeit, ta­lajművelőktől a kombájnig, és el kell tudni végeznie kisebb ja­vításokat is. Ha leáll a masina, rá kell jönnie, 'miért. Értenie kell hozzá, hogy tud vezetni precízen a gépével, s mennyi „jár” egy hold vagy egy hektár földbe. — Horniét verbuválódott a mostani negyvenegy hallgató? — Látja, ezt sosem kérdezem meg. Még a látszatát is el aka­rom kerülni annak, hogy ilyen befolyásolná az értékítéletemet: ki melyik gazdaságból való. Az a fontos, mát tud, aki előttünk vizsgázik. — Az imént arról szólt Halápi elvtárs, hogy a technikai eszkö­zök, gépek fejlődésével párhuza­mosan — és érthetően — növek­szik a tudnivaló ... — Sejtem, mit akar kérdez­ni ... Mindig ösztökéljük az ok­levelet szerzett betanított mun­kásokat: ne álljanak meg az ala­poknál, szerezzenek szakmunkás­bizonyítványt. Ott ezer óra a gyakorlati és elméleti tanulás... Odakint ajtó nyitödott. A han­gokból ítélve most kérik a kö­vetkezőt. Nem tartjuk fel tovább a MÉM képviselőjét. ... Nincs eseménytelen nap egy faluban sem. Még a déli órák is izgalmasak lehetnek valahol. Tóth István Tiszohécshei Építő És Vegyesipari Szövetkezetnél rádió, televízió, háztar­tási gép javítás, méretes női és férficipő készítés és javítás, díszkerítések, kapok készítése Vállalatok részére föl— delésellenállás-mérés. 96 ..aMMáMgg Mi megy a tévében?

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents