Petőfi Népe, 1974. március (29. évfolyam, 50-76. szám)
1974-03-03 / 52. szám
1974. március 3. 9 PETŐFI NÉPE 9 3 Nagyobb teljesítményű gázvezetéket kap Kecskemét • A Kőolajvezeték Vállalat barakktábora a kerekegyház! vásártéren. •A már szigetelt vezetéken a védőcsőbehúzás előtt megigazítják a csúsztatóbilincseket. (Pásztor Zoltán felvételei.) (Folytatás az első oldalról) Jelenleg két helyen folyik a munka. Az egyik részleg Városföldön, a másik Ballószög körzetében dolgozik. A vezetékek általában a föld alatt húzódnak. A nyomvonal kijelölése után a tereprendezés következik, ami sokszor igen fáradságos munka. Mesélik, hogy Özd mellett csör- lőkkel vontatták fel a munkagépeket és a csöveket a hegyre. Az előkészített terepre hordják ki azután speciális járművekkel a 10—15 méter hosszúságú csöveket. Amikor már minden a helyszínen van, a hegesztőké a főszerep. Selejtes munkáról szó sem lehet, hiszen elszökne a gáz. Kilométer hosszan húzódnak az összehegesztett csövek, de egyetlen varrat sem hibás. Először is, mert szakmailag igen jól képzett hegesztőgárda dolgozik itt, azután pedig: minden varratot azonnal megröntgeneznek, majd 80 almoszférás nyomáspróbának vetik alá. Ha ezzel végeznek, tekercselőgépekkel szigetelik a csöveket, miközben nagy teljesítményű árokásó gépek vetik meg a vezeték ágyát. Elméletileg akár 100 méteres csőkígyót is készíthetnének, a terepen levő műtárgyak azonban ezt lehetetlenné teszik. Városföld és Adony között is 18 út, 16 vízfolyás és 5 vasútvonal keresztezi az épülő vezetéket. Ezért, amikor úthoz, vagy vasúthoz érnek, megszakad a csőkígyóhegesztés, mert a forgalmat nem lehet leállítani. Ilyenkor védőcsövet sajtolnak át az út, illetve a vasúti töltés alatt, azon húzzák át a vezetéket, s csak azután folytatják a hegesztést. Mielőtt betemetnék a hatalmas csőkígyót, elhelyezik rajta a szerelvényeket, a tolózárakat, az elágazásokat. Egy nagyobb kapacitású elágazást éppen Kecskemétre építenek, mert a várost ellátó jelenlegi vezeték is szűknek bizonyul már, a fogyasztói igények pedig nőnek. Ennek bekötésével július végére készülnek el. — Hol ütik fel tanyájukat, ha innen elmennek? — kérdem a vándorélettől megedzett építőket. — Közismert — válaszolják — hogy a közel-keleti olajat egy adriai-tengeri kikötőből Jugoszlávián át csővezetéken szállítják majd hazánkba. Az országhatártól Százhalombattáig a mi vállalatunk építi majd a vezetéket. Az itt dolgozók egy része az Adria-vezeték építéséhez vonul. Lesznek, akik a Testvériség nemzetközi gáztávvezeték létesítésében működnek majd közre. Vannak viszont olyanok is, akik külföldre mennek a másfél méter átmérőjű Orenburg! gázvezeték- rendszer építéséhez. Ez a KGST keretében létesülő vezeték a dél- urali lelőhelyekről szállítja majd a földgázt Ungvárig, s ott kapcsolódik a Csehszlovákián át húzódó tranzitvezetékhez. N. O. Neon fényreklám Kecelről Tavaly két és fél millió forint értékű munkát végzett a Keceli Vas- és Építő Szövetkezet 16 tagú fényreklámszerelő brigádja. Bács megyén kívül Nógrád, Pest és Szolnok megyékben végzik a neonreklámck ' javítását, karbantartását. • Baranyi Györgyné üvcgmüves, láng fölött hajlítja az üvegcsövet. • Lukács Dezső részlegvezetővel egy új OTP- reklámot ellenőriznek szállítás előtt. Döcög a gőzös Ha valaki manapság vonaton teszi meg az utat Bács-Kiskun legdélibb városából a megyeszékhelyre és visz- sza, annak tfz órájába kerül ez a vállalkozás. Bajáról hajnali 2 óra 25 perckor kell elindulnia, és este 8 óra 10- kor van újra otthon. Jóval több idő megy el a közlekedésre, mint ami arra marad, hogy az ember elintézze a Kecskemétre szólító ügyeit, dolgait. Pedig az ésszerű az lenne, hogy az arány épp fordítva alakuljon. Lássuk a személyvonatos visszautat. Pontosan 14 óra 53-kor Diesel vonta- tású szerelvény fut ki Kecskemét pályaudvaráról. Városföldön bevárja, amíg ellenkező irányban elrobog mellette a gyors. Kiskunfélegyházán háromnegyed óra telik el azzal, hogy állunk. Az / ülések rázkódásából érezhető, hogy’kicserélik a mozdonyt, pöfögő gőzös áll az élre. Időközben megérkezik a Budapest—Kecskemét—Szeged közötti gyors újabb utasokkal telik meg a fülke. Akik ezzel a vonattal indultak útnak, nyertek körülbelül fél órát annak az árán, hogy valamivel többet fizetnek, és most á kell szállniuk. A hangosbemondó udvariasan kellemes utazást kíván. A tétlen és fölöslegesnek tűnő várakozás megnyújtja az időt.. Mintha évek telnének el, amíg — már fél öt van! — ismét gördülni kezdenek a kerekek a sínen. Jut idő a kényelmes elhelyezkedésre. A férfiak egy része cipőfűzőt old, a nők léhúzzák a meleg csizmák cipzárját. Döcög a gőzös, a mozdony füttye belehasít a pusztaságba, a kupéban fölgyullad a.^tfllany. Tanyák ablakszemei követik távolból a szikráktól kísért „fekete expressz** vonulását. Ha nem is minden fánál, de hat-hét percenként gyakran megállunk. Fények igazítanak el, hogy merre járunk. A szélben lobogó gázfáklya tudatja, hogy a földgáz, és olajlelőhelyek vidékén, Kiskunmajsa környékén haladunk át. Fél hatkor városi világítás jelzi, hogy Kiskunhalashoz közeledünk. Az állomáson megfordul a mozdony, és negyedórányi várakozás után „hátrafelé megyünk**. Most már Baja a cél. Még bő két óra, és ott vagyunk! Addig a mellettem ülő asszonyka nyugodtan befejezheti az ebédlőasztalra való terítő horgolását, barátnője pedig a kezében tartott sál kötésével végez. Jómagam több közlekedési tanulmányt böngésztem át a hosszú út alatt, és szó szerint is megjegyeztem azokat a sorokat, amelyeket a megyei vezetők címeztek a Közlekedés- és Postaügyi Minisztériumnak egy munkamegbeszélés kapcsán: „A személyszállítási igényeket a MÁV Bács-Kis- kun területén általában kielégíti. Kecskemét és a megye déli területei között viszont hiányzik a megfelelő vasúti összeköttetés. Ezért kérjük olyan gyorsvonatpár beállítását, amely a kora reggeli órákban futna ki Bajáról és délután indulna vissza.*’ Az ugyanis nem maradhat így, hogy Kecskemét és Baja még a XX. század utolsó harmadának kezdetén is ilyen messze legyen egymástól. Halász Ferenc Összefogtak a szakszövetkezetek Kevés gazdaság, nagyobb feladatok — 14 és fél milliós beruházás Kecelen Termelési, üzemszervezési tapasztalatokkal gazdagodva, több községben egymással ösz- szefogva kezdték meg a tavaszi munkát a Kiskőrös, Kiskunhalas környéki mezőgazda- sági szakszövetkezetek. Soltvadkerten a Kossuth és a Rákóczi egyesült a Szőlőskert Szak- szövetkezetben. Tázláron az Egyetértés és a Remény tagjai látták meg a kiutat a korábbi helyzetükből, amikor Béke szakszövetkezet néven egyesítették gazdasági és szellemi erőforrásaikat. Kecelen a Beke, a Kinizsi es az Üj Élet egyesülésével kialakult, csaknem 10 ezer hektáros Szőlőfürt Szakszövetkezet valósít meg szép terveket. A korábban huszonnyolc gazdaság az egyesülés folytán huszonnégyre csökkent, de az eddiginél nagyobb feladatok megvalósítására képes. • A MmííMbiI. Közös Vállalkozás kiskőrösi laboratóriumában bormintát vizsgálnak. (Pásztor Zoltán felvétele.) A keceli Szőlőfürt Szakszövetkezet 1975. és 1985. között több mint félezer hektárral növeli a szőlőültetvényt. Ennek egy része a közösen művelt szőlőterület gyarapítja nagyhozamú, fehér és vörös bort adó fajtákkal. 1974-ben 34 hektár közös és tagsági művelésű szőlő telepítését készítik elő. Előremutató kezdeményezése a Szőlőfürt Szakszövetkezetnek a tagság kezelésében levő kiöregedett szőlők felújítása. Arra alkalmas helyen összefüggő táblában, gépi művelésre alkalmas sor- és tőketávolsággal ültetik el a szakszövetkezeti gazdák szőlőjét is, amelyet a családok külön-külön gondoznak. Az összefogás adott lehetőséget a Szőlöfürtnek arra, hogy az idén 14,5 milliós beruházásba kezdjen. Ebből az összegből 4000 hek- oliterrel bővítik a bortárolót, közös gépjavító és szerelőműhelyt építenek a megnövekedett erő- és munkagépállomány karbantartására. Vásárolnak 12 traktort, ugyanennyi pótkocsit, több teherautót, nagyüzemi permetezőgépet és borszűrőt. Támogatják a szövetkezeti tagok csonthéjas gyümölcs ültetvényének telepítését, amelynek területét ezekben a napokban jelölik ki az arra legalkalmasabb talajon. A szövetkezeti egyesülés teremtett lehetőséget a huszonnégy szakszövetkezetben arra, hogy az ültetvények ne szétaprózva, hanem összefüggő táblába kerüljenek. A soltvadkerti egyesült gazdaság jobban ki tudja majd használni a 100 vagor is hűtőtárolót, közös bor feldolgozó, palackozó létesítésére is vállalkozhat. Az erőforrások egyesítésével több és jobban képzett szakembert tudnak majd foglalkoztatni a gazdaságok. Tázláron a megnagyobbodott szakszövetkezet könyvelését köz- gazdasági egyetemet végzett főkönyvelő vállalta el. A szőlőművelés és borkezelés színvonala is emelkedik, hiszen a kertészek, borászok és a növényvédő szakemberek ezentúl egyetlen gazdaságban tevékenykednek. A megnagyobbodott szakszövetkezet a tagsági gazdálkodást is jobban tudja majd támogatni. Jelenleg 10 ezer hektár szőlő, gyümölcsös és szántó műveléséhez nyújt egy-egy agronómus vagy kertész szakmai segítséget. Később több szakember vállalkozhat majd erre a feladatra, hiszen a megerősödött gazdaságokban szívesen vállalnak majd munkát az egyetemet, főiskolát végzett fiatalok. K.- A. HAZÁNKBAN ELŐSZÖR Háziállat-történeti kiállítás Hírt adtunk a kecskeméti Katona József Múzeumban nemrég megnyílt kiállításról. A bemutató — hazánkban először — népszerű formában összegezi mindazt, amit a tudomány ma a háziasításról, a háziállatok kialakulásáról tud. Rendezője dr. Bókönyi Sándor, a Magyar Tudományos Akadémia Régészeti Intézetének kutatója, archaezoológus. Dr. Kretzoi Miklós egyetemi tanár, neves paleontológus szerint a kiállítás a világviszonylatban is vezető helyen álló hazai háziállat-történeti kutatómunka eredményeinek közvetítése a nagyközönséghez. A múzeum két termében rendezett bemutatón nemcsak a régészeti ásatásokból kikerült csontmaradványok láthatók, hanem a mondanivaló illusztrálására, korabeli állatábrázolások is. Ezek: barlangi rajzok fotói, őskori és ókori állatszobrok, pénzek, sőt a ma élő állatok fotói, régészeti és néprajzi anyagok. legfontosabb hazai háziállatfajaink — a szarvasmarha, sertés, juh. kecske, ló., szamár, kutya, macska és a tvúk — kialakulásával foglalkozik. Külön figyelmet szentel egyes régi háziállatfajták, mint például a magyarszürke marha, a rackaiuh történetének, eloszlatva velük kaDcsolatban néhány tévhitet. Végül a befelező részben, az állattenyésztés és oásztorkodás munkaeszközeit, az állati termékek feldolgozására szolgáló eszközöket és az állati nyersanyagból készült népi ruházati tárgyakat láthatjuk. Egy hatalmas tablón pedig a mai állattartásból kapunk ízelítőt. A háziállatok különösen a vidéki ember számára, kézzel fogható valóságot jelentenek. Egészen természetes, hogy felhasználjuk húsukat, termékeiket, vagy egyszerűen kedyenc állatként tartjuk őket. Keveset tudunk azonban eredetükről, múltjukról. A március 24-ig nyitva tartó kiállítás ez. utóbbiról ad kénét a látogatónak. A háziállatok megszerzése, kialakítása az ember egyik legsikerültebb kísérlete volt. Ennek révén függetleníteni tudta magát a jégkorszak után egyre bizonytalanabbá váló vadászszerencsétől. Gyökerei a jégkorszakba nyúlnak vissza, amikor az ember vadászgenerációk tízezrein át gyűjtötte és halmozta fel a vadállatokra vonatkozó biológiai ismereteket. amelyek birtokában háziasitani tudott. Az első háziállatokat — a juhot és a kecskét — az időszámítás előtti 9. évezredben szelídítette ősünk. Ezeket követte a kutya, maid a sertés, a szarvasmarha, és sorban a többi. A háziasítások helyét térkén mutatja, melyből kiderül, hogy az állatok szelidítése Eurázsiában, ott is elsősorban Délkelet-Eurónában és a Közel- Keleten történt Később niás területen is megindult a háziasítás, így például a Kárpát-medence lett a szarvasmarha szeliditésének legfontosabb központjává. A kiállítás bemutatja a jégkorszakban vadászott legfontosabb állatfajokat, a velük szemben levő falon viszont háziállataink vad őseinek kénét láthatjuk. Itt megismerkedhetünk a Dunapataj határában levő örjeg tőzeglápjaiból előkerült híres őstulokmaradvá- nvok néhány darábiával — köztük két teljes koponyával —, melynek segítségével némi fogalmat szerezhettünk a szarvasmarha ősének hatalmas testméreteidről. A háziállatokat, az ember eredetileg élő hústartaléknak szánta, kérőbb ismerte meg egyéb hasznukat melveket hosszú volna felsorolni. Többek között az igavonást. teherhordást, nyáj- és házőrzést.. tej-, tojás-, gvapjúterme- lést. A kiállítás ezeket is szemlélteti ezenkívül azokat a változásokat is. amelvek a háziasítás, mint biológiai stressz, hatására az állatok szervezetében végbementek. Ezek között legfontosabb a test- nagvság csökkenése, a .koponya kisebbedése. a szarvak eltűnése, a csontok szivacsossá válása, a zsírlerakódás a különböző testtájakon. . A kiállítás további részében a • A kiállítás egy részlete. (Tóth Sándor felvétele.) Sok az őz - Élénk a vadforgalom Jegyzik a Duna—Tisza közének vadforgalmát. Szombaton és vasárnap több száz vadász számolja a vadállományt. Az előzetes szemlék alapján van mit leltárba venni. Az egvmást követő enyhe' telek kedveztek az apróvadaknak, javult a vadtelítettséa. legsűrűbb a fácánállománv — amelynek szaporítását mesterségesen is segítik —, de gyarapodott a mezei nyulak. s a foglyok száma is. A nagyvadak közül pedig az őzek már túlzottan elszaporodtak és sok kárt tesznek a szántóföldeken. a kertészetekben. Ezért az idei őzbiváskor a szokottnál több kilövést engedélyeznek: a vadgazdák. Úgy amakkor továbbra is védelmet kapnak a mezei nyulak. A vadászok már most felhívják a mezőgazdasági üzemek figyelmét, hogy az ellés idején teremtsenek menekülési lehetőséget a kisnyulaknak. A szálastakarmányok vágásakor riasszák a területet, hogy a kisnvulak szabad utat nyerjenek.'
