Petőfi Népe, 1974. március (29. évfolyam, 50-76. szám)
1974-03-17 / 64. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1974. március 17. I A pártmunka tükörképe A pártszervek a közelmúltban értékelték a beszámoló taggyűlések tapasztalatait. A tapasztalat alpszervezetenként változó, de a pártszervek értékelése azt mutatja, hogy a fejlődés jól érzékelhető. Az alapszervezetek munkájának összegezésében, továbtí- íejlesztasében nagy szerepe van a beszámoló taggyűlésnek, dé úgy is mondhatjuk, a taggyűléseiknek általában. Egy-egy pártszervezet munkájának a taggyűlés mintegy tükörképé. A kommunisták természetesen nem azért végeznek politikai munkát környezetükben, nem azért teljesítik pártmegbízatásúkat, hogy erről a .taggyűlésen beszámolhassanak. De ez nem változtat azon, hogy a mindennapos pártmunka színvonala és a taggyűlések minősége között szoros összefüggés, kapcsolat van. Elég gyakori érv, amikor 'egy-egy taggyűlés a távolmaradók nagy száma miatt elmarad, vagy ha hiányzik a taggyűlés sava-bonsa, a tagok hozzászólása, hogy „nem értjük, miért e részvétlenség, amikor minden . párttagot a taggyűlés előtt napokkal értesítettünk, papíron kiküldtük,. milyen napirendi pontokat tárgyalunk majd”. Az adminisztrációnak megvan ugyan a maga jelentősége a pártmunkában, szükség van arra, hogy a párttagok idejében és pontosan értesüljenek a taggyűlésekről, a rendezvényekről, bizonyos hatással is lehet ez a kötelességükről megfeledkezni hajlamos párttagokra, de nem helyettesítheti az érdemi munkát. Nem akarjuk felmenteni őket kötelezettségük alól, de bizonyos mértékben meg l^het érteni azoknak a párttagoknak a passzivitását, akik már többször szóvátették a vezetőség mulasztását, s javulást nem tapasztalva „belefáradtak” a hibák ismételgetésébe. A hatékony, az alkotó légkörű taggyűlésnek elengedhetetlen feltétele egyrészt a vezetőség színvonalas, a való helyzetet érzékeltető beszámolója, másrészt a párttagok alapos felkészülése. Meggyőződéssel mondhatjuk, hogy a pártvezetőségek beszámolásai, előterjesztései aktivitása ettől bizonyos mértékig elmarad. Ezért, ma elsősorban arra kell gondot fordítani, hogy mind többen mondjanak véleményt a környezetükben tapasztalt . politikai, társadalmi, gazdasági kérdésekről, ezzel is hozzájárulva a taggyűlések színvonalának,. alkotó légkörének, vagy ahogyan mondjuk, hatékonyság növeléséhez. A legutóbbi beszámoló taggyűlése. többsége éppen abban a tekintetben volt színvonalasabb az előző évinél, hogy a korábbinál több pártag szólt a beszámolóhoz, többen nyilvánították véleményüket. Miért jelent -ez „előrehaladást, fejlődést a párt életében? A párt nem a „felszólalásra”, az önmagában vett „vélemény- nyilvánításra”' tart igényt, hanem tagjainak gondolataira és sokoldalú tapasztalataira. Arra, hogy a párttagok minél szélesebb tábora mondjon véleményt a párt politikájának gyakorlati érvényesüléséről, arról milyen eredménnyel valósítják meg a párt politikáját környezetünkben, vagy éppen mi akadályozza annak érvényesülését. A beszámoló taggyűlések ebben a tekintetben a pártszervezetek többségében jó például szolgálnak. A pártmunka színvonalának növelése céljából arra törekedjenek a pártszervezetek, hogy az. év közben tartott taggyűlésekre is a beszámoló taggyűlések aktivitása, légköre legyen jellemző. Bár a párttagok között is található még olyan, aki szívesebben beszél, mint cselekszik, s nem ritka az olyan párttag sem,' akinek nem kenyere a beszéd, a pártmunka gyakorlata mégis azt mutatja, hogy az esetek túlnyomó többségében a kommunistáknál a szó és a tett szoros kapcsolatban van. Olyan értelemben is igaz ez, hogy nyugod- tabb lelkiismerettel kérnek Szót a taggyűlésen és inkább mondanak okos, lényeges dolgokat azok, akik pártmunkát végeznek, munkálkodnak környezetükben a párt politikájának érvényesüléséért, ök a mindennapi pártmúnkában közvetlenül érzékelik a politika megvalósulását, vagy en- i nek akadályait. A .taggyűléseken -passzív magatartást tanúsító párttagok többsége általában mondanivaló híján hallgat, s az ilyen ember kér- lelgetésre, unszolásra sem szólal meg. A pártvezetőségek feladata, hogy megtalálják aktivizálásuk módját. De nem a felszólalásra való „agitálás- sal”, hanem például azzal, hogy ellátják őket képességeiknek, érdeklődési körüknek megfelelő pártmunkával. Ennek végzése közben szerzett tapasztalataik, megfigyeléseik bizonyára gyarapítják mondanivalójukat, könnyítik oldódásukat. A pártmunka egyben közéleti szereplést is jelent, tehát helyes, ha" a párt- TOzetőségék segítenek a párttagoknak ebben. M. S. VASÁRNAPI RIPORT 1 Tanya és tánc Zsúfolásig telve az iskola tornaterme: a homlokokról gyöngyözik az izzadtság, forognak a párok; rámás csizmák, lakkcsizmák, hegyes oitú és vastag talpú félcipők; tűsarlcok és fekete," magas szárú cipők; „húzd rá gitár, szakadjon a szakadion a húr”. Farsang. Télűző. tavaszthívó. Táncol a tanyavilág! Az öttantermes iskola nyolc kilométeres körzetből vonzza az embereket. Szombat este van és esik az eső, de jönnek, jönnek, minden úton minden irányból. A homokos, itt-ott agyagos földút kátyúiban szinte elmerül az autó. Fényltévéje gumicsizmás alakokat világít meg, nőket" — kezükben műanyag reklámtáska, benne a kifényesített tánccipő —, férfiakat és kisgyermekeket, akik a délutáni jelmezes bemutató után hazamentek vacsorázni és most jönnek vissza A Kecskeméttől tizenöt kilométerre megbújó tanyavilág lakóinak az iskola a községi szórakozás, művelődés egyetlen otthona. A TIT-előadások és iskolai ünnepségek előtt magasan a legnagyobb a bálok látogatottsága, A tantestület és a szülői munkaközösség hármat rendez egy tanévben. A bál ritkaság. Talán ezért is népünnepély. A legnagyobb helyiség az épületben a tornaterem; kétszázan is elférnek. A bordásfalon piros, zöld, sárga papírból készített lánc. A mennyezetről lampionok és színes papírcsíkok lógnak. Elöl, a szeneskálvha melletti két tanári dobogón kapott helyet a zenekar. Fejük" felett raizkartonra írták: Tombola — a főnyeremény egy malac. « Kint zuhog az eső: ázottak, sárosak a későn érkezők. Az előtérben; szaladgáló gyerekek, rendre- utasító nevelők cigarettázó, söröző férfiak és nők. Az eső mintha az épületben is esne; csizmákról lecsorgott viztó- csák, sárfoltok a tantermek előtti folyosón, sárosak lesznek a tánccipők. A sártól itt bent sincs menekvés. A hetedik osztllv tanterme a büfé. Magasra tornyozott sörös- ládák. Pultként szolgáló padok; rumtól, konyaktól, likőröktől csillogó szempárok. Sz. Mihálv mellé .ülök. Sörözünk. Mellettünk egv megtört arcú ember szaxofonon magyar nótákat játszik. A billentyűk közé tűzik a pénzt: százas, ötvenes, húszas. Virtusból beleöntenek' a hangszerbe egy üveg sört. — Jó a hangulat — mondja Sz. Mihály. a termelőszövetkezet traktorosa, összeismerkedünk. Beszél az ötvenes évekről. — Elnökféle voltam. Elvetettünk. maradt tizennyolc mázsa búza. Kiosztottam Saiát felelősségemre, mert már alig volt mit enni. Egy családnak ötven kilóval" kevesebbet adtam, mert csak két gyerekük volt. Följelentettek, hogy kiosztottam a vetőmagot. Abban az időben ezért, börtön járt. Elvittek. Két hetet voltam bent. Szakértők megnézték a vetéseket, azután kiengedtek... Ná. egészségére. T. Imre „rokongyerek” — mondja Sz. Miháiv. Ö Félegyházára jár szakközépiskolába, most másodikos. Haja vállig ér. A karcsúsított inget kívül viseli. Beatzenéről beszélgetünk. Vetetett szüleivel egy magnót, azzal az ürüggyel, hogy arról tanul. Vettek neki.! „Ez volt a fal” — mondja. Sz. Mihály pedig nem akar több Sört inni, mert a Zsigulit haza kell vinni. — Hazaviszem ,én magát, piáljon csak nyugodtan Miska bácsi — mondja T: Imre. Nevetnek. A szaxofonos fújja az ■elázott Jozsónak. A termelő- szövetkezetben nemrégiben tartották a zárszámadást. Sikerül eladni mind az ezer tombolajegyet, darabonként két forintért: van olvan család — például D-ék —. aki egyedül vagy ötvenet váltott. T. Pista elégedetten mászkál, dicsekszik: két tömb bilétát tukmált rá a tanyaiakra. A főnyeremény egv választási malac. lehet még szert tenni tortákra, néma sípra, béna ólomkatonára, filléres műanyagtálcára, s még mindenfélére. Röpködnek a számok, sokan tülekednek átvénni a jutalmat a dobogónál. Itt mindenki rokona, ismerőse a másiknak, ha az egyik nyer. a másik is vele örül. A malacot — a termelőszövetkezet ajándékát — D-ék nyerik meg, rögtön elkezdődik a találgatás: lesz-e verekedés, vagy sem, ugyanis a jegyet D. keresztanyja ajándékozta rokonának, s most méltatlankodik, hogy az állat tulajdonképpen őt illetné, de D. határozott, megmagyarázza, hogy ezt már nem lehet visszacsinálni. A malac hétszázötven forintot ér. A tantestület és a szülői munkaközösség hétszáz üveg sört, 5 liter kevertet és 5 liter likőrt rendelt, de lehet kapni tortát, csokoládét, citromízű bambit is. A hangulat tetőpontján kezdik el árusítani a forró, mustáros kolbászt. Az ivástól gyötört gyomor undorral fogadja be a sört meg a likőrt. Mindenki iszik: sört kortyolgatnak a férfiak, likőrt az asszonyok, meg a suhancok; az autóval érkezők sem kivételek, de hát ők is csak emberek, ők is megszomjaznak. A befolyt összeggel a tantestület gazdálkodik: kiegészítik az iskola felszerelését, csinosítják az úttörőszobát, stb. A végén kiderült; 47 üveg sör kivételével minden elfogyott. Négytagú zenekar húzza a talp- alávalót. Az orgonista fiatalos hévvel énekel, pedig bizonyára közelebb van a negyvenhez, mint a harminchoz, ugyanez áll a dobosra és a szaxofonosra is. A legfiatalabb muzsikus húszéves lehet. — Én, személy szerint — meséli K. a nevével fémjelzett zenekar vezetője — több mint ezer- hatszáz számot tudok kotta nélkül. Hárman tudunk azonnal rögtönözni, bele kell ebbe -tanulni P-nek, a gitárosnak is, ha sokáig akar ebben a szakmában maradni. Véle eleinte rengeteg problémám volt, nem tudta mi az a begin, tangó, vagy keringő; a beatzenekar, ahol játszott, két évig összesen 10 számot tudott: P. annyit tudott a beatzenéről, hogy van lassú shake, meg gyors, meg egy. közepes ütemű. Nekem ez nagyon furcsa: első osztályú táncversenyző voltam, tudom mi a tánc. Itt is kell mindent tudni, mert máskülönben nem hívnak újra. Bár semmi okunk panaszra, évente minden hétvégénk foglalt, én, személy szerint külföldre is megyek szerepelni: meghívnak. K. autószerélő a civiléletben, de rendelkezik hivatásos jogosítvánnyal, garázsmesteri képesítéssel, sőt még táncdalénekesi diplomája is van (legalább is így mondja). Ezt a bált ezerszáz forintért vállalták éjfélig, aztán minden, megkezdett óra személyenként ötven forintba kerül. K. hivatalosan ezerötszáz forintot rakott zsebre, ehhez jött még a „szív küldi” ötszáz forintja — ha tehát K. igazságosan osztja szét a gázsit — személyenként ötszáz forint jut. Egy hétvége a K. zenekar tagjainak ezer forintot jelent, évente 60 ezer forintot zenélnek össze. Már elmúlt kilenc óra. A pedagógusok hazaküldték a felsősöket, de a kisebbek közül sokan a szüleikkel maradnak. Esőben, sárban, felügyelet nélkül nem engedik ki őket az éjszakába. Táncolnak, ahogy a nagyobbaktól látják: körben állva, 'tipegnek- topognak. Mikrobusz fordul be az iskola udvarára.. Egyenruhás rendőrök és karszalagos önkéntes rendőrök szállnak ki. Bent sürgés, izgalom. A kicsiket bezárják a folyosó végén az egyik tanterembe, hogy csendben legyenek, el ne. árulják magukat. Régi, bevált szokás e?. A hangulat a tetőponton. A rendőrök térülnek, fordulnak. Nincs semmi rehdellenes dolog, mehetnek tovább, beszállnak a mikrobuszba. Az edzettebb gyerekek tovább táncolnak, a kisebbek elalusznak a tornateremben, a fal melletti székeken. Éjfél közeleg. A férfiak haja már csapzott, a szemek csillogásába az alkohol tompaságot von. Lekerülnek a zakók. Ingben tán• Tánc (Waiter Péter felvétele.) colnak az idősebbek, és valamilyen furcsa, távoli düh, tehetetlenséget, majd virtust visz mozdulataikba. A sorsukat táncolják: csárdásokban, és keringőfélékbén. Ahogy járják,- látom rajtuk: gerinctörő szegénység, munkába fásultság, újgazdagtságot fitogtató önmutogatás. Mindönki sógor, koma, amíg bólogat, igenei, iszik a sörből: és a bicska hegyéig gyűlöletes, ha ezt nem teszi. H. Aranka a puszta legszebb lánya kisestélyiben: csak ő egyedül. Flitterei csillognak. Szőke parókája alól dől a veríték. Megolvad a Szemhéjfestékje, fehér kesztyűje piszkos. A halálba mennek érte a legények. Meg- bicskázta egy másik. Ráíratta házát egy harmadik. Ö a királynő? Az emlékek királynője!? Szájában már két ezüstfog villog. Egykori pirospozsgás arcbőrét tönkretették a pacsuli púderek. H. Aranka segédasszisztens egy rendelőintézetben. Albérletben lakik. De most forog, táncol. Néha kétségbeesettén tekinV körbe, de megint mosolyog — mintha belülről sírna. Itt még hercegnő, tizenöt kilométerrel arrébb, a í város karjaiban egy öregedő lány. A zenekar eljátssza az utolsó számot: Vadnak születtem. Jozsó a büfében most issza a tizenhetedik üveg sört; a szaxofonos fújja hangszerét: Csak egy kislány van a világon. Osszenéznek a zenészek: fél kettő .múlt hét perccel — az utolsó akkordót zengi a gitár. A szülői munkaközösség megbízottai és a tanítónők kiadogatják a kabátokat. Vége a bálnak. A legközelebb öt hónap múlva lesz: a ballagok mulatnak majd — és szüretkor gyűlnek össze megint. Az iskola udvarából kipöfögnek az autók: hat Trabant, két Volga, két Moszkvics, két Wartburg, egv Polskj Fiat és egy Zsiguli. Kormányaiknál tönkreázott vezetők kémlelik az utat az egyre hulló esőben. A reflektorok fénye megcsillantja az asszonyok, lányok kezében a bálicipőt, lábukon a gumicsizmát. Kecskemét fényei nem látszatlak idáig, csak az autók lámpái pislákolnak: világosságuk pillanatokig tart. A nap csak négy óra múlva kezd világítani. Március eleje van, ilyenkor még nincs ereje melegíteni. Ballal József—Csata Károly Nélkülük lehetetlen a fejlesztés Az újságíró kérdez, az illetékes válaszol Mi lesz a Bácska Áruházzal? A dusnoki Egyesült Munkás-Paraszt Termelőszövetkezet tagságának nagyobb-része asszony és lány. A négyszázharminc állandó dolgozónak több, mint 60 százaléka a szebbik nemhez tartozik. Szorgalmasak, ügyesek az asszonyok, lányok és csak dicséretet hallani róluk. Zsilinszky László elnök így nyilatkozott: — Nélkülük a kertészet fejlesztése lehetetlen lenne, ök művelik meg többek között a legtöbb jövedelmet adó fűszernövényünket, a paprikát. Tavaly 31 és fél millió forint bevételt hozott. Az idén is a nődolgozóink szorgalmára támaszkodva merjük növelni a területet ötszáz hektárra. röl, és csak tisztelettel tudunk gondolni az asszonyokra, akik a munka mellett mint anyák és feleségek is helytállnak a háztartási gondokban az év minden időszakában. Ezúton kérjük, hogy a következőkben is segítsék mun-, kájukkái a szövetkezet előrehaladását. A magunk részéről pedig azt ígérjük, hogy igyekszünk ja-, vítani életkörülményeiket. Példamutató helytállásuk annál is inkább elismerésre méltó, mert a családi és a háztartási gondok is nagyrészt az ő vállukon nyugszanak. Részlet a nem rég lezajlott zár- számadási közgyűlés vezetőségének beszámolójából: Köszönjük, hogy évről évre vállalják a kézimunka-igényes növények nagy területen történő termelését. Csodálattal tölt el bennünket, hogy- mindig jókedvűen dolgoznak, örömmel végzik és teljesítik a vállalt feladatokat. Számtalanszor meggyőződtünk erNéhány intézkedés már történt is. Fehérvári Józsefné, a törzska- csatelep dolgozója, aki a termelő- szövetkezet nőbizottságának az elnöke erre Vonatkozóan a következőket mondotta: — Asszonyaink, lányaink a férfiakéval azonos bért kapnak azonos munkáért. A vezetőséggel kialakult jó együttműködés és javaslataink eredményeképpen ma már nagyrészt ■ megoldódott a munkaruha-ellátás. A lehetőségekhez mérten tavaly is igyekeztünk a kertészetben dolgozó nők egészségét védeni a rossz időjárás ellen úgy is, hogy védősátrakat • Az asszonyok nemcsak a munkában tartanak össze. A gyűléseken is külön csoportban ülnek. (Tóth Sándor felvétele.) létesítettünk. Gondoskodtunk a jó ivóvízről A munka mellett a pihenés, szórakozás is fontos. A vezetőség segítségével a nődolgozók nagy részének harkányi üdültetését is megszervezték. Ezenkívül az országjárás és a kirándulások programja minden évben megvalósul. A termelőszövetkezetben a termelési érték az utóbbi fél évtized alatt több mint kétszeresére emelkedett és tavaly már megközelítette a százhúszmillió forintot. Ebben dönő szerepük van a szorgos asszonyoknak, lányoknak. Megérdemlik tehát a megbecsülést. K. S. A közelmúltban már be-zámol- tunk róla, hogy Baján, a város- központban a Bács-Kiskun megyei ÉPSZER Vállalat dolgozói megkezdték a Bácska Áruház építését. Most részletes íelvilágof sítást kértünk a nagyszabású — csupán az építés költségeit tekintve mintegy 25 millió forintos — kereskedelmi létesítményről Horváth Józseftől, az építtető Bács- Kiskun megyei Ruházati Kiskereskedelmi Vállalat igazgatójától. — Csak dicséret illeti az ÉPSZER munkásait, hiszen mindeddig pontosan, időarányosan dolgoznak. Nem is miattuk vannak aggodalmaink, hanem bizonyos alvállalkozói tennivalók rendezetlen volta teszi kétségessé az eredeti átadási határidő betartását. — Hallhatnánk-e közelebbi részleteket? — Bizonytalan, némely külföldről beszerzésre kerülő építési anyag, illetve berendezési tárgy szállításának időpontja. így például a márványborításé, a mozgólépcsőé. A raktáraink jó része az emeleten kan majd helyet. Mindmáig késik azonban a felvonók visszaigazolása. — Milyen átadási határidőt rögzítenek az eredeti tervek? — 1974. december 15-ét. Nem titkolt szándékunk azonban s a fővállalkozón ez nem is múlna — ennek a határidőnek a korábbra igazolása. Szép lenne, ha Baja felszabadulásának 30. évfordulóján, október 20-án, vagy esetleg november 7-én felavathatnánk az áruházat. A berendezkedés, az árusításra felkészülés legalább három hetet igényel, a későbbi nyitás tehát már bonyodalmat okozna, megzavarná a karácsony előtti csúcsforgalmat is. Az eredeti. december 15-i határidőhöz való merev ragaszkodásnak mind a vállalat, mind a lakosság kárát látná. — Véleménye szerint mit lehetne tenni az említett cél eléréséért? — Rukalmas intézkedéssel mindenképp el kellene és lehetne is hárítani az akadályokat, az alvállalkozókkal kapcsolatos nehézségeket. Végeredményben október 20-ig is még több mint fél esztendő hátra yan. Bízunk abban, hogy együttes jóakarattal, a városi és a megyei felettes szervek közreműködésével. támogatásukkal megr valósulhat a szándék, s a Bácska Áruházat a felszabadulási évfordulón átadhatjuk maid rendeltetésének. Jóba Tibor
