Petőfi Népe, 1974. március (29. évfolyam, 50-76. szám)

1974-03-17 / 64. szám

1974. március 17. • PETŐFI NÉPE • 3 Zavartalan személyforgalom, tízmillió tonna áru Egy este - három szereplővel (Folytatás az 1. oldalról) dított azok gazdaságos kihaszná­lására. is. Ennek köszönhető, hogy a kocsi tartózkodási idő fél órával csökkent. Kedvézőeh alakult a ko­csifordulók ideie is", amely a ter­vezett 1,4 nain helyett 1,3 nap volt. Rakodásgépesításre az igazgató­ság területéhez tartozó fuvaroz­tatók több. mint 20 millió forint támogatást kaptak a rakodásfej­lesztési alapból. Bács-Kiskun me­gyéből öt vállalat—a Közép-ma­gyarországi Pincegazdaság, a Kecskeméti Közúti Építővállalat, a Kiskőrösi Állami Gazdaság, a Bővült a Kecskeméti Konzerv­gyár borsótermő körzete. Üjabb gazdaságok rendezkedtek' be az ipari növény zárt rendszerű ter­mesztésére, s az idén 11 termelő- szövetkezetből érkezik a feldol- goznivaló. A kijelölt — összes­ségében 2250 hektáron — terüle­ten munkába álltak a vetőgé­pek. A hét végéig 400 hektáron került földbe a mag. A szaka­szos termesztéshez 17, nagyobb részt külföldi ' fajtát vetnek,, az érési rendnek megfelelően. így folyamatosan mindig zsenge árut kap a gyár. Az előző évinél több áru fogadására készülnek, össze­sen 760 vagon borsószem érkezé­sével számolnak áz idényben. A bázisgazdaságokban komp­lex géppark szolgálja az ipari Ma már túlzás nélkül megálla­píthatjuk, hogy, a széles körök­ben ismert és a mind látogatot- tabb hazai üdülőhelyek sorába tartozik a Dunapataj melletti Sze- lidi-tó is. Gyógyhatású vizében évről évre többen fürdőznek. A környezetét mintegy másfél évti" zede fejlesztik, csinosítják inten­zíven. melynek eredményeként rendszeresen érkezik ide' a ven­dégsereg a tavasz végi, nyári és ősz eleji hónapokban. Külön említést érdemel, mily örvendetes mértékben szaporod" nak a tó menti víkendházak, s hogy megtalálható itt néhány nágyvállalat modern üdülője is. A színvonalas ellátásról üzletek és vendéglők gondoskodnak. Ami pedig a legújabb tervet illeti — kidolgozója a Duna—Tisza közi Intéző Bizottság —, abban egye­bek között zöldövezet, vagyis par­kosított, fásítolt és füvesített te­rület kialakítása szerepel, amit már régóta áhítanak a szabadsá­gukat, hét végi pihenőidejüket e hélyen töltő emberek. Egyedül a rendkívül kedvezőt­len közlekedési viszonyok meg" változtatásával nem foglalkozott még senki. Az ebbéli problémát a tavat pvakorta felkereső Bréz- nay István váci.lakos írásban kö­zölte szerkesztőségünkkel. Leve" lét a tavaly december 11-i szá­munkban hoztuk nyilvánosságra Csökkentsék a várakozási időt! címmel. Mint szóvá tette, az oda- visszautazás során nem egyszer órákat pazarolnak el a vendégek Mélykúti Vegyesipari Szövetkezet, a Gabonafelvásárló és Feldolgozó Vállalat soltvadkerti körzeti üze­me — együttesen mintegy 7 és fél millió forint támogatásban része­sült. í Az idén 10 millió 100 ezer ton­na áru elszállítását tervezik a vasútigazgatóság dolgozói.. A fu­varozás színvonalát’ elsősorban az­zal kívánják növelrii. hogy időben rendelkezésre bocsátiák a válla­latoknak a vasúti kocsikat, s az árut határidőre a rendeltetési he­lyére továbbítják. árutermelést. A legnagyobb bor­sótermelő gazdaságban, a kiskun­félegyházi Egyesült Lenin Tsz- ben önjáró, amerikai rendszerű borsóbetakarító gép dolgozik majd. Az idén elegendő cséplő­gép áll a partnergazdaságok rendelkezésére, a tavalyinál több, összesen negyven gép fejti a bor­sószemet a termőhelyen. A friss áru folyamatos szállí­tását is megszervezték, s üze­men belül is gépesítik a rako­dást. A gépsorok összeállítását nehezíti, hogy ez ideig a szüksé­ges adapterek, s az önrakodó pótkocsik beszerzéséről a Bács megyei AGROKER nem gondos­kodott; annak ellenére, hogy a konzervgyár még az ősszel le­adta megrendelését. csak azért, mért nincs kellően összehangolva a környéki autó­buszok és vonatok menetrendje. A panaszos végül kifejezésre jut­tatta reményét, hogy a MÁV és a Volán az 1974—75. évi új me­netrendje készítésekor már figye­lembe veszi a .sokak nevében megfogalmazott címbeli javasla­tot. Röviddel az említett sorok meg­jelenése után már kézhez kaptuk az ügyben az első hivatalos vá­laszt. A Szegedi Vasútigazgatóság értesített bennünket arról, hogy az észrevétel alapján idén lénye­gesen módosítják a Szelidi"tó környéki közlekedés rendjét. A vonatok érkezésével és indulásá­val kapcsolatos új időpontokról a január 17-i Válaszol az illetékes című rovatunkban számoltunk be. Ezen anyagból egyértelműen ki­derült, hogv az új menetrend nyár eleji érvénybelépésével vég­legesen megszűnnek az utazás korábbi viszontagságai, követke­zésképpen szinte percnyi pontos­ságú csatlakozások i°énvbevételé- vel és az eddigieknél lényegesen hamarább lehet eljutni Buda­pestről. illetve Kunszentmiklós— Tassról Dunapatajra és onnan vissza. Az igazgatósági válasz ki­tért arra is, hogy felvették a kapcsolatot a Volán 9-es számú Vállalattal annak érdekében, hogy a szóban forgó fürdőhely és a pataji állomás között ingázó autó­busz menetrendjét a vasúti sze­relvények érkezési és indulási idejének megfelelően állapítsák meg. A RÁDIÓ MELLETT Szombat délelőtt Kirándulás, kertészkedés, taka­rítás közben sok ezren hallgatták tegnap délelőtt a rádiót, s úgy látszik, a műsor szerkesztői, ösz- szeállítól gondoltak a szabad szombatos hallgatókra: miközben a Kossuth-adó Gluck operáját sugározta, a Petőfi hullámhosszán zenés magazinműsort hallhattunk, Szombat délelőtt címmel. A háttérrádiózás korában ne­héz olyan műsort készíteni, ame­lyik képes a hangkulissza szere-. p ét is betölteni,- szórakozást nyújtani, ugyanakkor bizonyos információkat is el tud juttatni a hallgatókhoz. A Szombat délelőtt — megfigyeléseim szerint —’ si­kerrel igyekszik megfelelni ezek­nek a követelményeknek. A I tegnapi műsorban is ará­nyosan keveredett a zene, a ri­port, a beszélgetés. A prózai ré­szek többnyire .a „könnyen emészthető” témákról szóltak: színház, mozi, hanglemezbolt, de volt ennek az adásnak egy olyan „vezéreszméje", ami sok riportot tett igen érdekessé, időszerűvé. A fő téma ugyanis a kirándulás, a természetjárás, a hobbykertész- kedés volt. Viszonylag „híg” volt a magazin zenei része, nem ártott volna, ha a szerkesztő len­dületesebb, színvonalasabb zene­számok közül válogat. És egy bosszantó, fülsértő szókapcsolat is elhangzott, ami kikívánja a kri­tikus rosszallását: még Kern And­rás szájából is rosszul hangzik e két szó közül az egyik: „hülyén hangzik”... Elnézést kérek az olvasótól, hogy leírtam, de nem követendő, hanem elrettentő pél­dának szántam. Nem ártana, ha ilyen kifejezések nem jutnának ki a rádió vágószobájából. Kontra György A szegedi 'tájékoztatás közzété­tele szokatlanul élénk visszhan­got váltott ki a lakosság köré­ben. Sokan példásnak minősítet­ték a vasút vezetőinek gyors és érdemi döntését, mások pedig eb­béli köszönetüket fejezték ki. Már azzal a gondolattal foglalkoztunk, hogy olvasóink kedvező vélemé­nyeiből is készítünk összeállítást, amikor megérkezett a Közleke­dés- és Postaügyi Minisztérium Vasúti Főosztálya menetrendi osztályvezetőjének, Bács István mérnök-főtanácsosnak levele, amely még bővebb információt tartalmaz. Lényegét szükségesnek tartjuk megismertetni a közvéle­ménnyel is: A levél szerint az osztály a 74/75. évi menetrendet úgv készí­ti el, hogy a fővárosból, illetve a Budapest—Kunszentmiklós— Tass és Dunapataj közötti vasút­vonal mentén fekvő helységekből utazók várakozás nélkül, a legrö­videbb időn belül érjék el célju­kat. nevezetesen a Szelidi-tavat. De zavartalan lesz a visszafelé közlekedés is. A Szelidi-tó környéki közleke­dés zökkenőmentessé tétele érde­kében született — nagyfokú ru­galmasságról tanúskodó — köz­ponti intézkedésről csak elisme­réssel szólhatunk. És bízunk ab­ban. hogy ez a kedvező utazási lehetőség tovább gyarapítja az egyre népszerűbbé váló megyei üdülőhely látogatóinak, vendégei­nek számát! Veiket Árpád Mabei — GALAMBOS ERZSI Egy órával a kezdés előtt már az öltözőben találjuk. Fáradt, ami nem csoda, próbáról, jött, s első dolga zuhanyozni.' Megköny- nyebbültep, frissen ül az öltö­zőasztal elé, hátraszorítja a ha­ját, s meztelen arc síma vásznára könnyű, szákértő mozdulatokkal viszi fel Miss Mabel elbűvölő, csillogó színeit. A sminkelés ko­moly dolog. Szertartás. A színész­nők nem egyszerűen „szépítik” magukat, mint a civil asszonyok, hanem hozzáigazítják arcukat a színpadhoz, s a figura hangsú­lyaihoz. Amikor az arc rátalál a szerepre, a színész is könnyebben azonosul azzal, akit annyi gond­dal, mesterségbeli tudással, tehet­séggel hív elő önmagából. Galambos Erzsinek nem ez aZ első találkozása Kálmán Imre Cirkuszhercegnőjének Mabeijével. — Éppen Kecskeméten játszot­tam el ugyanezt a szerepet, — emlékezik vissza felcsillanó szem­mel. — Mennyire szerettem ak­kor is. Talán véletlénül, de mos­tanában úgy jött ki a lépés, hogy nőn játszottam nagyoperettet. Számomra a Cirkuszhercegnő azért is nagy boldolgság, mert a sok komoly musical-szerep után újra mókázhatom, ugrálhatok, mindent csinálhatok a színpadon, amit nagyon szeretek. Aranyos fruskát varázsol a színpadra, sok humorral és ra­gyogó tánckultúrával. Legköze­lebb miben láthatjuk? — A Piroä karavánban egy idős, két gyerekes cigányasszonyt játszom. Merőben más feladat, mint az eddigiek, de nagyon iz­galmas. , Többet nem árul el, bemutató előtt nem szívesen beszél a sze­repeiről. Különben is, az ügye­lő színpadra szólítja, mindjárt 7 óra, kezdődik az előadás. Még egy pillantás a tükörbe és Miss Mabel tüllszoknyácskájában, ke­cses balerinaléptekkel eltűnik a színpadi bejáróban ... Hermész — PATHÓ ISTVÁN Szünetben érkezünk a Katona Jó­zsef Színházba. A nézők feketét isznak, cigarettáznak, a darab­ról vitáznak az előcsarnokban, a színészek az öltözőben pihennek. Devecseri Gábor Odüsszeusz sze­relmeinek férfiszereplői meg­hitt, baráti beszélgetéssel vezetik le a színpadi játék feszültségét. Hétköznapi dolgokról tárgyal ép­pen Odüsszeusz, Antinoosz és Hermész, Vagyis Sinkó László, Izsói Vilmos és Pathó István. Jókedvük arról is árulkodik, hogy szeretik, élvezik ezt a va­rázslatosan szép, költői játékot. — Így van — helyesel Pathó István — nagyszerű élmény mindannyiunknak, mert min­den sorából árad Devecseri Gábor hallatlan műveltsége, és szellemessége. Számom­ra azért is \ nagyon értékes, mert gyakorlatilag a költő hu­morát képviselem ebben a pro­dukcióban. Akik közelebbről is­merték, tudják, milyen ellenálha- tatlanul kedves és jóhumorú em­ber volt. Sokat jelent az is, hogy olyan kollégákkal dolgozom együtt, akikkel megértjük egy­mást. A jó emberi, színészi össz­hang eredménye a felszabadult, vidám, mégis fegyelmezett költői játék, amelyben végig jelen van Devecseri Gábor halhatatlan szelleme. A kifejező, szép jelmezben olyan, mintha egy ókori görög vázáról lépett volna át ide. a Katona József Színház színpadá­ra. Ahol egyik este munkásfigu­rát alakít Szakonyi Károly Hong­kongi parókájában, a másik este Ibsen darabjában egy részeget játszik, s teremt emberileg — színészileg hitelesített légkört ma­ga körüL Szabadidejében, vagy az elő­adások közti szünetekben — ha éppen nem beszélgetnek, —, ta­nul, olvas. Nemcsak tolmácsolja, hanem hálás közönségiként élve­zi is az irodalmi alkotások gon­dolati szépségét, hibátlan szöve­gét. Vallja, hogy megújítják, he­lyes irányba vezetik. A színész­pályán, sőt a magánéletben is. Julinka — MOÓR MARIANN Kálmán Imre fülbemászó dal­lamai, Devecseri Gábor képze­letének költői szárnyalása — a szellem muzsikája — után, Illyés Gyula fáklyaként messzirevUá- gító mondatai lobognak a szín­padról. A nézők visszafojtott lélegzettel hallgatják a két Dó- zsa-testvér, Sinkovits Imre és Kálmán György értelmet tágí­tó, érzelmeket felkorbácsoló mondatait. A harmadik szerep­lő, a harmadik testvér, Julinka, akit Moór Mariann elevenít, meg, a kritika szerint: „gazdag lírai- tragikai erővel”, az öltözőben várja, hogy színpadra szólítsák. Nincs a nyílt színen, de távol­ról is benne él a drámában, fi­gyelme befelé fordul, csak a szemével mosolyog, amikor azt kérdezem: szereti-e ezt a szere­pét? — Nagyon szeretem. Nem nagy szerep, perceket töltök csak a színpadon, de ezeknek a pilist natoknak súlya, izzása, teljes életive van? Szeretem azért ás, mert a szöveg gyönyörű, sajnos, ritkán adatik meg, hogy ilyen, szépen beszélhetünk magyarul a színpadon. Illyés nyelve zene a fülünknek, ezért élvezzük any- nyira mi színészek is az elő­adást, Nem szívesen beszél most más szerepéről, de azért örül, ami­kor a Revizor polgármester­lányát említem. Szereti ezt a da­rabot is, Gogol jellemvetkőztető iróniáját, különös ízeit és úgy komédiázik, hogy közben meg­érezteti a sárból festett egekbe kívánkozó kisvárosi libuska tra­gédiáját. Aztán ő kérdez: a kecskeméti színházról, régi kol­légákról és újakról, az idei évad országos hírű előadásairól. Szá- montart minden eseményt, megőriz minden emléket. Szép emlékeket hozott magával. Ezek­re még a Nemzetiből, és később is, mindig, jól esik majd visz- szalapozni. £ Egy , este, három színház, há­rom éteré plő.1 Valamennyien „is­merősei” a kecskeméti Katona József Színház közönségének. Tehetségük itt pattant ki, vagy formálódott, erősödött új, gaz­dag színekkel. Az idő rövidsége miatt most csak három öltöző­be tudtunk bekopogtatni, de afci figyelmesen áttanulmányozza a pesti színházak műsorát, hamar felfedezi, hogy szinte nincs is olyan darab, amiben ne lenne régi „ismerős”. Űj szerepben... Vadas Zsuzsa (Foto: Kotroczó István.) 400 hektárról vár borsót a Kecskeméti Konzervgyár CIKKÜNK NYOMÁN: Közlekedés a Szelidi-tóhoz __álló, Afrika!.., Halló! — “ Az ördög vigye el, már Afrika is ilyen nehezen jön be! Mert ha kecskeméti számot hí­vok, így kora délelőtt, még meg­értem. De Af... — Tfissék? Na végre! Központ? A gólyát ké­rem. Halló, halló, a gólyát ad­ja! Halló, gólya? — Én vagyok, valahol Afri­kában. Hazulról beszél az elv­társ? — Ne haragudjon, hogy za­varom, csak egy kis előzetest kérnénk. Mikor repülnek haza? — Tessék csak „röpülnek”-et mondani, olyan jó hallani a Bács-Kiskun megyei „ö”-t... Hát indulásunk időpontjáról még — sajnos —, .nem nyilat- kozhatom. Tudja, felsőbb hely­ről még nincs mpghatálmazá- som. Más világ ez, mint odaha­za. Nem bízzák úgy ránk az ügyeket... De, bocsásson meg pár pillanatra, befejezem, amit elkezdtem, mert ha abbaha­gyom, nem szikkad egyenlete­sen. Tudja, rúzsozom a csőrö­met, s már csak kis híja. Még­is, ha váratlanul jönne a start- parancs, ne állítsak úgy be a szép ' Duna—Tisza közérp, mint­Gólyahír ha isten tudja, honnét szalaj- tottak volna. — Jó, várok. Fejezze csak be nyugodtan,.. Addig se nőjön haszontalanul a telefonszám­lánk, felteszek két-három kulcs­kérdést. Majd felel rá, ha vég­zett ... Tehát: Milyen a légkör Afrikában? Ami itthoni illeti, szorongásunk ellenére, simán megúsztuk a telet. Dp tudja, mi­lyen szeszélyesek itt a viszo­nyok. jósolni, megnyugtatóan kö­zeli tavaszt ígérni nem aka­rok ... — Ne is — már készen va­gyok —, tavaly is ráfáztunk a korai hazaröpülésre. Nagyon változékony, mogorvás volt a tavasz. Sok gólyatársam nem is költött fiókákat, vagy ha igen, jóval később, mint más évek­ben ... Az afrikai légkörről mit mondjak? Forró. Az észak— északkeleti részeken ráadásul olajjal is áláfütenek. Odahaza mi újság? Volt-e ármozgás? — Köszönöm a diplomatikus fogalmazást. Mozgott a szemes­kávé, a mazsola, köménymag meg a babérlevél ára, hogy a legfontosabbakat említsem... — örjiljenek neki. Mi kell babérlevélből egy évre? Egyszer megveszi, és oda a gondja. Aki meg dicsőségre 'vágyik, ne saj­nálja a pénzt babérkoszorúra. Elvégre, az már luxus... Most egy sokkal közérdekűbb kérdést engedjen meg: hogy állunk a népesedéssel odahaza? Remé­lem, nem ránk hárítják már a felelősséget, akik elfelejtették, hogy őket se a gólya költötte. — Mend.egélünk, kapaszlcod- gatunk fentebbecskét. Tetszik tudni, esténként már nem az egész tévéműsor rabigájába dől­nek a házaspárok, hanem... izé... egymást is észreveszik. Hála a műsorpolitikának. — Hát igen, anélkül nem megy... Egy magánjellegű kér­désem lenne azért: mondja, ugye a béka ára nem mozgott? No, nem azért, dp hát én is a piacról élek... — Értem, persze... Nem, a béka ára maradt a béka — perspektívájánál. Tóth István Mélyfúrási és egyéb építőipari tevékenységhez segédmunkásokat változó munkahelyre alkalmazunk A szükséges iratokkal személyes jelentkezés — szombat kivételével — Vízkutató IÍV. Cegléd Rákóczi ót 72. Útiköltséget felvétel esetén térítünk. Munkában a növényvédők „Fürdetik” a fákat a gyümölcsösökben Az enyhe tél után várhatóan „robbanásszerű” lesz a szirom­bontás a kiskunsági gyümölcsö­sökben, a kertészek attól tarta­nak, hogy emiatt nem minde­nütt tudják befejezni a rügyfa- kadás előtti lemosó permetezést. A hűvös éjszakák miatt még csak a déli órákban dolgozhat­nak a növényvédő gépek, hogy a nedvesség estig felszáradjpn. Eddig a gyümölcsfák 25 százalé­ka kapta meg a kártevők elleni védőpermetet, s a felmelegedés­sel válik általánossá e munka. A megyében ugyanis mintegy« 12 millió gyümölcsfa vár „fürdetés­re”, s elvégzése minden eddigi­nél indokoltabb: az enyhe tél után fokozottabb növényvédel­met igényelnek a gyümölcsösök, amire a növényegészségügyi szol­gálat már most felhívta a ker­tészek figyelmét. /

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents