Petőfi Népe, 1974. február (29. évfolyam, 26-49. szám)
1974-02-10 / 34. szám
1974. február 10. • PETŐFI NÉPE • 3 Megvalósultak Bács-Kiskun megye társadalmi-gazdasági célkitűzései (Folytatás az 1. oldalról) vetkezetek cukorrépa-vetésterülete, de a szárazság miatt a termelés 4 százalékkal elmaradt az előző évitől. A zöldségfélék vetésterülete több mint ezer hektárral csökkent és a termésátlagok is gyengébbek voltak. A fűszerpaprika hozama azonban .várhatóan egy- harmadával meghaladja, az előző évit. A gyümölcstermés — a cseresznye és a meggy kivételével — nem érte el az 1972. évit. A megye szőlőtermése mind minőségben, mind pedig mennyiségben felülmúlta még az 1969-es 263 ezer tonna — eddigi legmagasabb — termést is. A szárazságot az őszi betaka- rítású növények sínylették meg a legjobban; termésátlagaik' — a napraforgó és lucerna kivételével — alacsonyabbak az előző évinél. Az 1973-as év végi állatszámlálás adatai alapján a sertésállomány minden szektorban jelentősen emelkedett: a 868 ezer darabos állomány 17 százalékkal több volt az előző évinél, meghaladva a negyedik ötéves terv végére előirányzottat is. A kormányintézkedések nyomán a szarvasmarha-tenyésztés ’túljutott a holtponton, a felvásárlási árak emelkedésével jövedelmezőbbé vált a tenyésztés. Egy év alatt 2,4 százalékkal (3,3 ezerrel) emelkedett a megye szarvasmarha-állománya. A szakosított állattenyésztő telepeket jórészt már hasznosították, s ezzel egyenletesebbé vált a termelés. A mezőgazdasági termékértékesítés 1973-ban mintegy 4 százalékkal meghaladta az előző évit. A vágóállat-értékesítés — a borjú kivételével — jelentősen nőtt. Ugyanúgy a tejfelvásárlás is, mely 8 százalékkal haladta meg az 1972-est. A felvásárlás volumennövekedésénél azonban lényegesen nagyobb mértékű volt a gazdaságok felvásárlásból eredő jövedelemtöbblete, főleg a központi intézkedéseket követő felvásárlási árak emelése révén. Növekedett a lakosság jövedelme 1973. július 1-től az államigazgatásban, a kutatóintézeteknél, valamint egyes állami és társadalmi szerveknél is 44 órára csökkentették a heti munkaidőt. Az intézkedés mintegy hétezer dolgozót érintett a megyében.* A megye lakosságának kész- pénzbevétele 1973-ban közel 13 százalékkal növekedett. A keresők átlagbére minden ágazatban gyorsabb ütemben nőtt a fogyasztói 'árszínvonalnál. Az ipari foglalkoztatottak havi átlagbére — elsősorban a márciusi központi bérintézkedések hatására — elérte a 2200 forintot, 9 százalékkal meghaladva az 1972. évi átlagot. Az építőiparban átlagosan 5 százalékkal emelkedett a bérszínvohal. A pénzbeli társadalmi juttatásoknak az átlagosnál jóval gyorsabb növekedését elsősorban az mozdította elő, hogy a tej és tejtermékek áremelésének ellensúlyozására a családi pótlékot, a gyermekgondozási segélyt, az ösztöndíjakat és nyugdíjakat havi 50 forinttal emelték. A kifizetett családi pótlék összege mintegy 31 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. Megközelítőleg 7 százalékkal többen vették igénybe átlagosan az év folyamán a gyermekgondozási segélyt. Terhességi-gyermekágyi segélyt mintegy 13 szá^ zalékkal többet fizettek ki. Az 1973. év végi betétállomány 3211 millió forintra növekedett, mintegy 17 százalékkal meghaladva az 1972. évit. A megye kiskereskedelme 1973- ban — folyóáron — 8575 millió forint forgalmat bonyolított le, 10 százalékkal többet, mint 1972- ben. Az országos árindexet figyelembe véve, a forgalom.volumene mintegy 6 és fél százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. Jelentősen nőtt az étolaj-margarin, a rizs, a száraztészta és a kávé forgalma. A vajeladás közel egyötödével visszaesett, amiben az áremelkedésen kívül a kedvelt Ráma margarin forgalomba kerülése is közrejátszott. A tartós fogyasztási cikkek 984 millió forintos forgalma 10 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. Ezek közül különösen említésre méltó a gázkályha és a magnetofon. Nem volt kielégítő az ellátás az olcsóbb gáztűzhelyből és á hagyományos kályhákból. Mintegy 15 százalékkal csökkent a motorkerékpárok iránti kereslet, ugyanakkor 26 százalékkal nőtt az új személygépkocsik, száma. A megyében megszálló vendégek száma 5 százalékkal csökkent. A mintegy 77 ezer vendég csaknem egynegyede volt külföldi. 1973 végén 893 orvos dolgozott a megye egészségügyi intézményeiben, huszonöttel több, mint az előző év decemberében. A kórházi ágyak száma 42-vel csökkent a nagyarányú rekonstrukciók miatti átépítés következtében. Mindemellett két százalékkal több beteget ápoltak a kórházakban. A bölcsődékben 10 százalékkal nőtt a helyek száma, de még mindig nagy a zsúfoltság, 100 helyre százhuszonkét gyermek jut. Hét új óvoda létesült, s ösz- szesen már 201- óvoda várta a 3—6 éves gyermekeket. Hétszáz- kilencvenegy óvónő foglalkozott a gyermekekkel. 12 százalékkal több, mint 1972-ben. Az 1973—74-es tanévben a megye 379 általános iskolájában 56 900 tanuló iratkozott be. A nevelők több mint 70 százaléka nő. A külterületi tanulók hátrányos helyzetének felszámolására tovább gyarapodott az általános iskolai diákotthonok száma. Kiskunfélegyházán 152, Kiskunmaj- sán 216 személyes kollégium létesült. A megye középiskoláiban a 'nappali tagozaton 3345-en tanulnak, akiknek 65 százaléka leány. Mintegy 18 százalékkal növekedett a középiskolai levelező tagozatos tanulók száma. A megye felsőfokú oktatási intézményéinek 1811 hallgatója volt. 12 százalékkal több, mint az előző tanévben. A hallgatók 41 százaléka nő és 47 százaléka fizikai dolgozók gyermeke. Az 1972. évi emelkedés után a filmszínházak előadásainak látogatottsága csökkent. A Katona József Színház viszont 8 százalékkal több előadást tartott. és 10 százalékkal növekedett a színházlátogatók száma. Bács-Kiskun megyében tavaly — az előzetes adatok szerint — 4156 lakás épült. Az új lakások 58 százalékát a községekben, 42 százalékát á megye hat városában adták át. Az új lakások szobaszám szerinti összetétele javult. Az'egyszobás lakások ará• Szovjet megrendelésre konzervgyári berendezések készülnek a Kiskunfélegyházi Vegyipari Gépgyárban. 9 A Kecskeméti Baromfifeldolgozó Vállalat jelentős mértékben járult hozzá a lakosság húsellátásához. 9 Korszerű szarvasmarha- telep az Izsáki Állami Gazdaságban. 9 A Kecskeméti Vízmű központjában korszerű vezérlőpultról irányítják a város vízellátását. 9 A műkertvárosi óvoda építése. nya már az 5 százalékot sem éri el, a három- vagy ennél több szobás lakásoké viszont meghaladja a 36 százalékot. Lendületesen folytatódott .a megyében a közműhálózat bővítése. A vízvezeték-hálózatba kapcsolt lakások száma 14 százalékkal növekedett. Csengődön, Jakabszálláson, Mélykúton és Úszódon új községi vízmű létesült. Újabb 1200 lakást kapcsoltak be a csatornahálózatba. 1973 végén, a megye 10 626 háztartásában használtak vezetékes gázt. A legtöbb új lakás bekapcsolására Kecskeméten és Kiskunfélegyházán került sor. A kecskeméti 9. sz. Volán Vállalat 241 autóbusszal rendelkezett (1972-ben 227-tel). Harminckilenc millió utast szállított, 7 százalékkal többet, mint egy evvel korábban. A Volán tehergépjárművei 3,7 millió tonna árut szállítottak, 5 százalékkal többet, mint 1972-ben 9 Folytatódik a széchenyivárosi lakásépítkezés. (Foto! Petőfi Népe archívum) 1 Keddtől minden I. Békekölcsön beváltható Az idén, mint ismeretes, valamennyi ' államkölcsönkötvényt visszafizetnek. Az Országos Takarékpénztár január 15-én tartotta az I. Békekölcsön utolsó sorsolását. Azóta elkészült a 150 oldalas összesített nyeremény jegyzék, s ennek alapján február 12-én kezdik meg az OTP-fiókok, a posta- hivatalok és a takarékszövetkezetek a kötvények belváltását amelyre kizárólag ezek a szervek jogosultak. A legutóbb kisorsolt 17,1 millió forint összegű nyereményen, valamint a 34,2 millió forintot kitevő törlesztéses visszafizetésen kívül beváltanak minden korábban kihúzott I. Békeköl- csönkötvényt. Az Országos Takarékpénztárnál az MTI munkatársának elmondották, hogy az összesített nyereményjegyzék a kölcsön első húzásától kezdve valamennyi nyereménnyel kisorsolt kötvény számát sorrendben tartalmazza, így minden kötvényt azzal az összeggel váltanak be. amellyel korábban vagy legutóbb kisorsoltak. Semmiféle hátrány nem éri tehát azokat a kötvénytulajdonosokat, akik nem kísérték figyelemmel a sorsolásokat vagy elmulasztották kötvényük beváltását. A kibocsátás óta sok kötvény megsérült, elszakadt, beszennyeződött. Az ilyen kötvények közül természetesen csak azokat váltják be, amelyek a lényeges ismertetőjegyekkel rendelkeznek; félkötvényeket. kötvénycsonkokat a visszaélések elkerülése végett beváltani nem lehet. Az erősen sérült vagy hiányos kötvények beválthatóságát a takarékpénztári fiókok bírálják el. Kötvények hiányában sem a nyereményre, sem a névértékre igény nem tartható, az I. békekölcsönjegyzés alkalmával kiszolgáltatott igazolások a kötvényeket nem pótolják. 16 ezer fiatal dolgozik a szocialista brigádokban Az MSZMP Központi Bizottságának a szocialista munkaversennyel kapcsolatos határozata után országszerte nagyarányú fejlődésnek indult a szocialista brigádmozgalom. A Bács-Kiskun megyében működő brigádok is fő feladatuknak tekintették a termelés segítését 9 gazdálkodás hatékonyságának javítását. A tapasztalatok szerint a brigádok szakmai, politikai felkészültségük javítására is törekedtek. Ez az igyekezetük értelemszerűen a fiatalok nevelésével, támogatásával is párosult. Ez utóbbiról, vagyis az ifjúság szocialista munkaversenyben betöltött helyéről, szerepéről Princz László, az SZMT titkára tájékoztatta lapunkat. Mint mondta Bács-Kiskun megyében jelenleg 4 ezer szocialista brigád működik. A 47 ezer brigád tag között 16 ezer 30 éven aluli fiatal. Elsődleges szempont tehát, hogy a szocialista kollektívák ne csupán befogadják a fiatalokat, hanem kellőképpen foglalkozzanak is velük. A munkacsapatoknak nagy szerepük van a pályakezdők munkahelyi beilleszkedésének segítésében. Ezeknek a fiataloknak nagyobb bátorításra van szükségük, igénylik, hogy a munkahelyi szokásokat elmagyarázzák nekik, tanítsák őket. Fel kell hívni a figyelmüket a szakmai továbbképzés lehetőségeire a különböző, ifjúsági szakmai versenyekre. Eddig különösen a Lampart Zománcipari Művek kecskeméti gyára, a MEZŐGÉP Vállalat és a Gabonafelvásárló Vállalat szocialista brigádjai foglalkoztak szervezetten a fiatalok szakmai nevelésével. örvendetes, hogy a szocialista brigádokban dolgozó fiatalok a munkaverseny alapvető céljának megfelelően munkakörükön túl is segítik a termelést, a gazdálkodás hatékonyságát, s ennek érdekében csökkentik az önköltséget, javítják a minőséget. A termelés segítésének egyik alapvető formája a társadalmi munka. A fiatalok ebben is kimagasló eredményeket értek el. Kommunista műszakokat tartottak, védnöksé- gi akciókat indítottak. A szocialistabrigád-mozgalom hármas jelszavát szem előtt tartva, a gazdasági vezetők hozzájárulásával a kollektívák megteremtik munkatársaik továbbtanulási lehetőségét is. -A kecskeméti Baromfifeldolgozó Vállalatnál például jelenleg tíz fiatal végzi az általános iskolát és ötvenketten középfokú iskolába járnak. A bajai Férfi Fehérneműgyár, s a Kiskunfélegyházi Vegyipari Gépgyár brigádjai helyettesítést vállalnak, hogy kollegáik befejezhessék tanulmányaikat. Mindezek mellett még sok az eddig kihasználatlan lehetőség a szocialistabrigád-mozgalomban. Az idei feladatok közé tartozik egyebek között az is, hogy a szocialista brigádok jobban szélesítsék az üzemi demokráciát, s e munkájukba vonják be a fiatalokat is. A fiatal szakmunkások mondják el véleményüket a termelési tanácskozásokon, s a különböző fórumokon. Erre a hamarosan sorra kerülő ifjúsági parlamentek is jó lehetőséget nyújtanak. Az újító mozgalom fellendítésében is sokat tehetnek a fiatal közgazdászok, mérnökök, technikusok. A vállalatok vezetői bátor kezdeményezésükre, javaslataikra. ötleteikre számítanak a jövőben. T. L. Tudományos kutatás a talajtermelékenység fokozására A mezőgazdasági termelésnél a többletterméshozamok 50 százaléka a feljavított talaj eredménye — "állapították meg a2 agrárkutatók. Számításaik szerint egy tonna műtrágya-hatóanyag, a szántóföldhöz adagolva, hat tonnával nagyobb gabonatermést hozhat. A műtrágyák fokozódó felhasználásával azonban az ország termőterületei telítődnek, hatékonyságuk viszonylag csökken. Jelenleg 200 kilogramm műtrágya jut évente egy hektár termőföldre, hétszer annyi, mint húsz évvel ezelőtt. A nitrogénnel, foszforral, káliummal telítődött talajban az újabb műtrágyaanyagok egy része kárba vész, s a hozam sem emelkedik. Ezért a hozamok további növelésére és a műtrágyák hatékonyságának fokozására kutatási programot dolgozott ki a Mező- gazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium. A tudománypolitikai irányelvek figyelembevételével összeállított program megvalósulásában 11 hazai kutatóhely vesz részt Feladatuk egyebek között. hogy a különféle talajok kémiai összetételeinek feltárásával és a kultúrnövények fiziológiai igényeinek megismerésével támpontot nyerjenek a műtrágyák választékának bővítéséhez. Az ország mezőgazdasági termelés alá vont területén 6 fő talajtípust ismernek a szakemberek, ennek pedig 30-nál több alfajtáját különböztetik meg. A program szerint valamennyi jellemző talajtípusnál megvizsgálják, hogy a különféle növények termesztése esetén milyen összetételű műtrágya adagolása a legmegfelelőbb. Húszezer parcellán folynak a kísérletek a különböző megyékben. Jelenleg az elmúlt év kísérleti adatait dolgozzák fel. több millió információt táplálnak számítógépekbe. Az egyedülállóan nagyszabású kísérletsorozat eredményeit a kialakulóban levő úgynevezett agrokémiai laboratóriumi hálózat már meglevő állomásaihoz is elküldik felhasználásra. KENDŐZETLENÜL Látszat és valóság Mindössze néhány héttel ezelőtt nyitották meg Kecskeméten, a Szabadság téren az új gyógyszer- tárat. A korszerű apothékában egyszerre két helyen lehet beváltani a recepteket, s külön pultnál szolgálják ki azokat, akik orvosi utalvány nélküli gyógyszereket vásárolnak. Mondom, a patika gyönyörű, s ha az ember, mint „vásárló” tér be, úgy tűnik előtte, hogy íme ebben a minden igényt kielégítő gyógyszertárban végre kényelmes és nyugodt körülmények között dolgozhatnak az itteni szakemberek. Más azonban a látszat és más a valóság. A látszatról szóltunk. Most nézzük a valóságot: a mai napig sem készült el az úgynevezett gyógyszerátvevő, a laboratórium, a lift, amely a pincéből hózná fel a nagyobb súlyú üvegeket stb. Ugyancsak nincs kész a férfi- és női öltöző. A gyógyszerátvevőben dolgoznak a munkások, az ipari tanulók, akik „viccből” már egy doboz gyógyszert elvittek, majd amikor már mindenüt keresték előadták. A laboratóriumban kiselejtezett íróasztalokon, állványokhoz szükséges pallókból készített asztalon készülnek a gyógyszerek. A férfimosdóban kiürült festékesdobo- zok halmaza meleg víz sehol nincs, kalapácsolás éppen a gyógyszert készítők füle mellett stb. Pedig ezeknek a munkáknak a határideje régen lejárt. Elképzelhető, hogy micsoda türelemre, maximális odafigyelésre van szüksége a gyógyszerészeknek ahhoz, hogy ne tévedjenek, hogy tényleg az kerüljön ki a kezükből, amit az orvos felírt Mindezeket csak azért vázoltuk fel, hogy megkérdezhessük: miért kellett ilyen már-már félkész állapotban átadni a gyógyszertárat. A választ ismerjük. Azért, mert a lakosságnak nagy szüksége volt rá, mert a Csongrádi úti patika már alig-alig bírta a túlterhelést és végül bizonyára azért, mert már mind a megrendelő, mind pedig a kivitelez'© restellté a határidő ki tudja hanyadszori módosítását. Viszont, ha ilyen körülmények, között netán egy tévesztés következne be, kizárólag az illető laboránst vonnák felelősségre? Ügy gondoljuk, hogy néhány hetet esetleg egy hónapot is szívesebben vártak volna a kecskemétiek — nem is beszélve a gyógyszerészekről —, hogy százszázalékos készenlétű patikát kapjanak. A patika egyébként nagyon szép kívülről. S, hogy ugyanezt mikor mondhatjuk el a benti, kulisszák mögötti területekről is, nem tudjuk.. De szeretnénk minél hamarabb. B. J.
