Petőfi Népe, 1974. február (29. évfolyam, 26-49. szám)

1974-02-09 / 33. szám

1974. február 9. • PETŐFI NÉPE • 3 SZAKMAI UTAK, BÉKEVONAT A SZOVJETUNIÓBA A Cooptourist terveiről Utazni jó; okosan, „látva” még jqfrb. Az ország-világ járó ember sokat tapasztal és a többlettudásból a közösség is ré­szesül. Az utazás tágítja a látókört, gyarapítja az ismere­teket és maradandó élményekkel gazdagítja a vállalkozó kedvűeket. Közülük is elsősorban azokat, akik felkészülten, a várható szépségekre hangoltan ülnek autóba, vonatra, re­pülőre. Szarvasmarhatartás és gyephasznosítás Bármilyen furcsán hangzik: az ország-világ járást is tanulni kell. Praktikus tudnivalók, jó módsze­rek révén sokszorozódhat az ott­hontól távol eltöltött napok hasz­na. A kulturált utazás meghono­sítása a művelődési intézmények egyik feladata. A TIT, több mű­velődési ház már feismerte a maga tennivalóit csinálja is. Az utazási irodák sem azt tekintik a legfontosabbnak, hogy minél több embert szervezzenek minél drágább utakra. Átgondolt, a szó­rakozást és az ismeretek bővíté­sét egyaránt szolgáló programok kialakítására fordítják a legna­gyobb figyelmet. A lakosság el­térő iskolai végzettsége, érdek­lődése szükségessé teszi a minél erőteljesebb, tudatosabb diffe­renciálást. Nyilván ezzel az igénnyel is magyarázható, hogy az elmúlt években több új, cso­portos utazásokat kezdeményező, lebonyolító vállalkozást alapítot­tak. A Cooptouristról viszonylag keveset tudnak olvasóink, noha 1974-es programja már igen vál­tozatos. Tóth Istvánhoz, a szö­vetkezeti utazási iroda Bács- Kiskun megyei kirendeltségének a vezetőjéhez fordultunk tájé­koztatásért. — Mióta működik a kecskemé­ti „részleg”? — A negyedik évet kezdjük. Optimistán. Remélhetően még a nyáron megnyílik a sétálóutcá­ban készülő új irodánk, ahol könnyebben megtalálhatnak ben­nünket az érdeklődők. (Jelenleg a szövetkezetek megyei székhá­zában kaptunk szíves, de mégis­csak szűkös albérletet.) Jó közér­zetünket a szakmai programok iránt megnyilvánuló bizalom is táplálja. — Miben nyilvánul meg az iroda szövetkezeti jellege? — Az alaptőkét a szövetkeze­tek adták össze, „részvényeik­kel” érdekeltek a forgalomban, a bevételek és kiadások alaku­lásában. Fontosabb ennél, hogy segítőtársaidnak tekintenek ben­nünket. ^Iqtzzápk fordulnak szak­mai tápasztaíátcsere-utak előtt. Tőlünk kérnek javaslatot, aján­latot. Szerencsére, állandóan bő­vül a kínálat. — Szívesen hallanánk néhány példát. — Augusztus végén Olmützbe látogathatnak a szőlő- és gyü­mölcstermesztés szakemberei. Itt tanulmányozhatják a kertészet­ben alkalmazható korszerű gé­peket. Az asztalos- és kárpitos szövetkezetek tagjai számára len­gyelországi bútorgyárakba szer­vezünk körutat. Nagyon érdekes a Nők a szövetkezetben prog­ram, amely lengyelországi tapasz­talatok szerzésére nyújt alkal­mat. A borászokat Franciaor­szágba invitáljuk, hiszen van még mit tanulnunk tőlük. Cso­portot viszünk az újvidéki vá­sárra és az NDK-ba. A kiskő­rösi területi szövetség osztrák, francia gazdaságokat szeretne megismerni. Közös utat szervez több kecskeméti szakszövetkezet. — Remélhetően forintokban is magtérül néhány korszerű mód­szer megismerésével, alkalmazá­sával valamennyi szakmai út. Ügy értesültünk, hogy más jel­legű programokat is hirdetnek. — Valóban! Az internaciona­lista nevelést és a • honismeret ápolását egyaránt igyekszünk a magunk eszközeivel támogatni. Több csoport megy szervezé­sünkben a Szovjetunióba. Ápri­lis elején szakmunkástanulók lá­togatnak Moszkvába.' Mondani sem kell, hogy a szovjet diákok­kal való találkozás, a Vörös tér látványa milyen sokat jelent a tanulásban és a munkában ki­váló fiataloknak. Részt veszünk a nemzetközi szövetkezeti na­pon orosz, illetve ukrán ünnep­ségeken. Lehetőséget teremtünk a szomszédos államok megisme­résére. Kedveltek az „1 nap bel­föld — 1 nap külföld” útjaink. Különautóbuszokat indítunk — az igények szerint — a fonto­sabb hazai rendezvényekre, ak­ciókra. — Engedjen meg egy „kényes" kérdést. A Cooptourist útján külföldre látogatók között meg­felelő arányban szerepelnek a mezőgazdasági dolgozók, a szak­munkások? — Ügy érezzük, hogy a szö­vetkezetekben megbecsülik a jól dolgozó kétkezieket és számukra is lehetővé teszik a hazai és külföldi ismeretszerzést, kirán­dulást. Különös öröm, ha olyan embereknek mutathatjuk meg a Balatont vagy egy modern szov­jet borkombinátot — hogy csak két példát említsek —, akik rit­kán mozdulnak ki falujukból. — A szövetkezeti utazási iro­da megyei kirendeltségének a vezetője mivel foglalkozik a na­pokban? — Működési területünk termé­szetesen nem korlátozódik a szövetkezetekre. Keressük a kapcsolatot a megyében levő is­kolákkal, vállalatokkal. Pillanat­nyilag a novemberi békevonat előkészítése köti le figyelmünket. A MÉSZÖV és a KISZÖV támo­gatásával vált lehetővé, hogy szövetkezeti dolgozók körében ilyen akciót szervezhetünk. Több száz mezőgazdasági, ipari, taka­rékszövetkezeti dolgozó utazik a Szovjetunióba, ahol baráti talál­kozókra is sor kerül. Heltai Nándor Többször leírtuk már, hogy a magyar tarka szarvasmarha tenyésztésre, tartásra igen alkalmas, jó fajta. Ugyanakkor továbbra is igaz, hogy e fajta genetikai adottságaiban rejlő lehetőségeket még korántsem használták ki. Állandó kiválo­gatással — szelekcióval — tenyésztésre alkalmas, jól ter­melő, vagyis egy laktációban négyezer liter tejet adó, gép­pel fejhető, jó takarmányértékesítő stb. — állományt lehet­ne kialakítani. A szelekciós munkák még kezdetnél tartanak. Annál inkább előtérbe kerültek a keresztezések. Amennyiben ez a tejtermelés és tejzsír javítását a jobb legelő hasznosí­tást szolgálja, helyeselhető is, de ha már a húsminőség rom­lását eredményezi, meggondolandó. A magyar tarka húsa vi­lágmárka, a külföldi piacon keresett és drágábban vásárol­ják az egyéb fajtáknál. Ha a szelektált állomány utó­dait ió körülmények között tart­ják. igényeinek megfelelően ta- karmányozzák. akkor lehetne iga­zán a korábban említett genetikai adottságait kihasználni. A szelek­ció azonban hosszadalmas, és nagy szakértelmet igénylő feladat. Vannak olyan gazdaságok, ahol a körülmények és adottságok miatt nem szándékoznak szarvasmarha­telepet sem építeni. A kormány által meghirdetett szarvasmarha­program megvalósításához ugyan­akkor hozzá szeretnének járulni. Az intenzív tartás helyett az ex- tenzív — lassúbb és külterjes — ■ állatnevelést tartják célravezető­nek. Olyan gazdaságokban, ahol nagy a gyepterület — rét és le­gelő — nagyon alkalmas módszer ez, azonban nem a magyar tarka fajtával. A Kiskunhalasi Állami Gazdaságban kiválasztották az exlenzív faitát és tartástechnoló­giáját is kidolgozták. A gazdaság földjeinek egy ré­sze szántóföldi kultúrák termesz­tésére alkalmatlan, vagy éppen gazdaságtalan. Ezeket a területe­ket legelőnek lehet használni. A meglevő 1100 hektár ősgyepen kí­vül 750 hektárnvi területen tele­pítenek legelőt. A Hereford szarvasmarhafajta az. amelyik legjobban hasznosítja a legelőt, jól viseli a szabad tartást, az idő­járás viszontagságait, ugyanak­kor egyhasznú állat, jó hústerme­lő. Húsa zsírosabb rosszabb mi­nőségű, mint a magyar tarkáé, bár tartási, takarmányozási módsze­rekkel javítható. Mindenképpen helyeselhető az állami gazdaság­nak az a terve, hogy a magyar tarkát keresztezi a Hereforddal. így elérhetik, hogy a magyar tarka megtartja . jó hízékonyságát és húsminőségét, örökli a Hereford- tól a legelőképességet és elviseli az extenzív tartási körülménye­ket. A legelőn tartás, a „rideggulya” fogalma nem új keletű a hazai ál­lattenyésztésben. őseink a magyar szürke marhát legeltették a Hor- tobágytól az Alpokig vándorolva. Ma is nagy jelentősége van kül­földön — Nyugat-Európában és Amerikában — a szabad tartás­nak, s ott a legelőkön végzik a fejést is — gépekkel. Hogy miért választják a legeltetést? Egyszerű a válasz: van elegendő legelő és ez a legolcsóbb tartásmód. Ha­zánkban ezt a lehetőséget akarja kihasználni a Kiskunhalasi Álla­mi Gazdaság is. Szivárog-e a gáz ? • Tévedés ne essék sem­mi veszélyről nincs szó, csu­pán a gázmű­vek szakembe­rei szokásos ellenőrző kőr­útjukat vég­zik, és mű­szerrel vizs­gálják, hogy a bajai föld alat­ti gázvezeté­kekből nincs- e szivárgás. Felvételünk a Petőfi-szigeten készült a mű­szeres gázszi­vargas latról. vizsga­A szeretet és gyűlölködés tanúja 1927. december 1. óta — ami­kor a kezdő lépéseket a pálya bi­zony nem éppen rózsákkal sze­gett útján megtette — tucatnyi államigazgatási beosztásban tevé­kenykedett már dr. Füzesi István. A felszabadulás előtti funkcióit felsorolni is sok lenne. Eléged­jünk hát meg csupán a legutóbbi munkaköreinek említésével. Pon­tosan szolgálatba lépése 21. év­fordulóján, 1948. december 1-én lett árvaszéki ülnök, majd ezu­tán gyámügyi előadó, végül pe­dig csoportvezető. Jelenleg is eb­ben a beosztásban működik. Úgy szokás mondani: az a jó cseléd, aki sok időt töltött egy gazdánál — mondja mosolyogva a bemutatkozáskor, miközben uj- jai közt ott füstölög az elmarad­hatatlan cigaretta. — így hát én, úgy tűnik, jó cselédnek bizonyul­tam ... Ha a munka szeretetét, a ke­nyéradóhoz való hűséget tekint­jük, így igaz. A kapcsolat azon­ban Kiskunhalas Város Tanácsa és ő közötte több, szorosabb és tartalmasabb, mintsem hogy ko­molyan vennénk a hajdani cse- lédgazda-hasonlatot. — Mi minden „fér bele” ebbe a feltehetően szerteágazó munka­körbe? — igyekszünk a gyámü­gyi csoportvezető tennivalóival, elfoglaltságával ismerkedni. — Általában a kiskorúak ér­dekvédelme : állami gondozásba vétel, örökbefogadási, láthatási ügyek. A gyermekvédelem fela­data egyrészt a megelőzés — a kiskorúnak a zülléstől való meg­óvása —, másrészt az utógondo­zás — a már bíróság által elítélt, de szabadult kiskorú utólagos el­lenőrzése. A munkához tartozik még a gondnokság alá helyezet­tek ügyeinek intézése, a kiskorú­ak vagyonának kezelése, házas­ságkötési kérelmük esetenkénti elbírálása, valamint az arra rá­szorulók segélyezése. Mondanunk sem kell: a felso­rolás nem teljes. Ha a szakma „rejtelmeibe” belemélyednénk, megtelne a jegyzetfüzet, de még az újság is. — Sok-sok gyűlölködésnek is szemtanúja a gyámügyes. Főként a láthatási esetekben, amikor egyik fél sem 'akar a negyven- nyolcból engedni. Akadnak két- három éven át is civakodó szü­lők. S ezeknek az eseteiknek alig az egyharmada olyan, amikor mindkét fél mérsékelt,', józan, be­látó. Bizony, nem ritkán kell sala­moni döntéseket hoznia. És amennyire jó jogásznak, legalább annyira bölcs és érző embernek is kell lennie. Mint mondja, az életében és pályafutása során szerzett rengeteg tapasztalatnak köszönhető, hogy általában sike­rül mind saját magát, mind az ügyfeleket megnyugtató, kielégítő döntéseket hoznia. Szaktudás, tü­relem, rugalmasság, s még hány más tulajdonság szükségeltetik ebben a munkakörben! — Mely ügyek állnak legköze­lebb a szívéhez? — A házasságon kívül született gyermek jogállását rendezők — válaszol habozás nélkül. — Rend­szerint csöndes, sima ügyek ezek, hiszen kizárólag az anya és a gyermek érdekében hozhatunk döntést. Előkerül a múlt évi statisztika, s belőle kitűnik, hogy tavaly 745 új ügy került a csoportvezető elé. Többségük állami gondozásba vé­tellel, vagy a családi jogállással kapcsolatos, illetve gyermekvédő­óvó intézkedést kívánó. A gyám­hatóság 1973-ban összesen 361 ha­tározatot hozott. — Hálásak-e az ügyfelek? — Közülük talán egy-ketto az, aki később visszatért, a döntésért köszönetét mondani. De talán nem is számít hálára az ember: eb­ben a munkában az egyetlen ki­tüntetés, jutalom a nyugodt lel­kiismeret. Dr. Füzesi István 68 éves. De most is csak olykor-olykor jut az eszébe, hogy ideje volna pihenni. Legalább egy-két évig szeretne még dolgozni, megfelelő utódot nevelni, átadni neki gazdag ta­pasztalatait, módszereit. Hatvannyolc éves. És éppen az idén ugyanennyi esztendeje an­nak, hogy felépült a halasi vá­rosi tanácsháza, a „nagy ház”, amelyben szinte gyerekfejjel el­kezdte a munkát, s amelyben azóta is egyvégtében dolgozik. — Itt kezdtem, itt is szeretném bevégezni a pályát — mondja, tő­le szokatlan elérzékenyüléssel. Kívánjuk, hogy így is legyen. S kísérje további napjait is a jól végzett munka adta,nyugodt lel­kiismeret. Jóba Tibor A magyar mezőgazdaság és ál­lattenyésztés intenzív fejlesztése, közben a gyepgazdálkodás szük­ségességéről elterelődött a figye­lem. Néhánv éve hazánkban is nagyobb jelentőséget tulajdoníta­nak a gyepgazdálkodásnak. Nem­csak az olcsón megtermelhető szá­las takarmány miatt, hanem azért is, mert a legeltetéssel szükségte­lenné válik a betakarítás, az álla­tok közvetlenül fogyaszthatják a gyep füvét. A gyepfű összetétele pedig jó minőségű fehérjetakar­mányt is biztosít. A Hereford ri­deggulyát télen-nyáron legelőn lehet tartani, s így istállók építé­sére sem kell költeni, ami álla­tonként mintegy 20 ezer forint megtakarítást jelent. A Halasi Állami Gazdaságban az elmúlt évben 200 üszőt, és öt bikát tartottak a legelőkön. Ter­veik szerint 1975-ben már 800 üsző és 25 bika alkotja a Here­ford törzsállományukat. Nyolc hónapig legeltetik az állatokat és a téli időszakban adnak csupán takarmányt — ha a hótakaró miatt nem. tudnak legeltetni. Gyepgazdálkodási és ezzel párhu­zamosan szarvasmarha-tenyészté­si programot dolgoztak ki 1980-ig. A Homokhátságon a ^hősprogram gazdáivá szeretnének fejlődni, olyan rendszert kialakítva, amely lehetővé teszi más gazdaságok csatlakozását. Hat év múlva már kétezer szarvasmarhát akarnak hizlalni a legelőkön extenzív kö­rülmények között. Ezzel a törekvéssel a gazdaság és a hozzájuk'csatlakozók jól szol­gálják a szarvasmarha-.' illetve húsprogram megvalósulását. A módszer feltétlenül alkalmas arra, hogy elterjedjen, de ugyanakkor csak olyan gazdaságokban lehet hasznos, ahol a feltételek — első-’ sorban a rét és legelő — adottak, s kihasználásuk így gazdaságos. Emellett az intenzív állattartás a magyar tarka állomány javítása, szelekciója továbbra is fontos fel­adat. Csabai István Jelentős felfedezés Űj módszer az idegsejtek rendszerezésére A Magyar Tudományos Aka­démia tihanyi biológiai intézeté­ben — ahol az idegsejtek és az idegrendszer ismeretlen faktora­it kutatják — nemzetközi vi­szonylatban is rendkívüli érdek­lődésre számottartó felfedezést tettek. Ez a felfedezés az ideg­sejtek újszerű rendszerezésének alapjait jelenti. A tihanyi kísérleti alanyok óri­ási idegsejttel rendelkező csigák, ezeknek egy-egy sejtje gyakran eléri a félmillimétert is. így a sejtek működési mechanizmusa könnyebben szemmeltartható, mint a 20—30-szor kisebb emberi idegsejteké. A nagyszabású és szerteágazó kísérletekbe a bioló­gusok mellett elektromérnökök és kibernetikusok is bekapcsolódtak. Ennek az együttműködésnek - egyik gyümölcsöző eredménye a mostani felfedezés, amelynek lé­nyege, hogy az idegsejteket asze­rint különböztetik meg egymás­tól, miként reagálnak az ingerü­leteket szállító kémiai anyagok­ra. A tihanyi kutatók állapították meg, hogy öebiátor vagy más né­ven transzmitter anyagokra kü­lönbözőképpen reagálnak az ideg­sejtek. Még az azonos szerkezetű sejtek sem viselkednek egyfor­mán a közvetítő kémiai anyagok­kal szemben. Így arra a követ­keztetésre jutottak, hogy idegsej­teket, nemcsak morfológiailag, hanem kémiai érzékenységüket tekintve is meg kell különböztet­ni. Az újszerű rendszerezéssel há­rom csoportra osztották az ideg- sejteket. E fontos kutatási eredmény kí­sérletsorozatokat von maga után. A továbbiakban megvizsgálják a sejtek kémiai érzékenységének jelentőségét, mechanizmusát, nemcsak egy sejt szintjén, ha­nem a rendszerekben is. A lakóközösségek közéleti fórumai na Több mint 100 kooperációs tervezet a tárgyalóasztalokon Az elmúlt hónapokban megnőtt a magyar iparvállalatok és kül­földi partnereik közti kooperációs megállapodások száma. Az eddig megkötött együttműködési szerző­déseknek csaknem háromnegyede a gépipart érinti, s különösen a mezőgazdasági gépgyártási együtt­működésre jött létre sok kooperá­ciós szerződés. A múlt évben kö­rülbelül 50 nemzetközi kooperá­ciót kötött iparunk — jelentős ré­szét az Intercooperation Kereske­delemfejlesztési PT. közreműkö­désével — ezek első konkrét eredményeire már 1974-ben szá­mítani lehet. Jelenleg is több mint 100 együttműködési témáról tár­gyalnak külföldi cégek. A közelmúltban aláirt megálla­podás szerint ez évtől magyar és nyugatnémet partnercégek közö­sen fejlesztenek egyes energetikád berendezéseket, s később ipari ka­zánokat. ipari erő- és fűtőműve­ket, szemétégetőket, valamint ipa­ri szennyvíztisztítókat közösen gyártanak. Az Észak-magyarországi Vegyi Művek egy angol céggel kötött szerződést nemrég panelgyártás­ról. A termelés az idén fut fel, s így korszerűsödik, minőségileg jobbá és olcsóbbá válik az építő­ipari panelgyártás. Egy sor koope­ráció értelmében pedig, amelye­ket osztrák és NSZK vállalatokkal írt alá iparunk új* típusú építő­gépek gyártását kezdhetjük meg. Ä textilipari rekonstrukcióhoz a - ruházatioari vállalatok francia és nyugatnémet cégektől techno­lógiákat vettek át. és ennek ellen­értékeként a magyar partnerek késztermékeket adnak. Holland és japán cégekkel alsó és felső kö­töttárú gyártásához készítenék elő együttműködési szerződést. Mint annak idején hírül ad­tuk, tavaly jelent meg a Ha­zafias Népfront Országos Taná­csa és a Minisztertanács együttes irányelve a lakó- és utcabizott­ságok választásáról és működésé­ről. Ennek alapján Kecskeméten is megkezdődött, s immár a be­fejezésnél tart a lakóbizottsági választások előkészítése. A hu­nyadivárosi iskolába február 11-én 17.30 órára több mint száz érdekelttel összehívott lakógyű­léssel megkezdődik a kecskemé­ti lakó-, illetve utcabizottságok választása. A március 10-ig egy­mást követő eseménysorozat eredményeként a lakosságnak 122 ilyen öntevékeny, társadalmi érdekképviseleti szerve kezdi meg működését a megyeszékhelyen. Jelentős szerep vár a lakóbi­zottságokra a tanács és a lakos­ság kapcsolatainak szélesítésé­ben. Feladatukat ugyanis a tár­sadalmi együttélés szabályainak érvényesítésében, a tanácstagok munkájának segítésében, társa­dalmi munka szervezésében, a lakóházak és környékének szé­pítésében, a társadalmi tulajdon megóvásában való közreműködé­sükkel valósítják meg. A bevezetőül említett irányel­vek alapján Kecskemét Város Tanácsa ez évi 2. számú rende­letében rögzítette a választás módját, a lakóbizottságok jogait, feladatait. Nagyon gondos és rendkívül aprólékos, szerteágazó előkészítő munka eredménye ez, hiszen a rendelet megalkotói jól tudják, milyen ígéretes a lakó­bizottságok tevékenysége a meg­felelő közösségi élet kialakításá­ban. A lakóbizottságok a népfront keretében mozgósító, tájékoztató, a lakosság véleményét feltáró munkát végeznek. Képviselik a lakók érdekeit és a szocialista társadalmi., együttélést erősítik. Mintegy ennek „viszonzásaként” a városi tanács és a népfrontbi­zottság feladata, hogy a lakóbi­zottságok fontos társadalmi fel­adataiknak megfelelő megbecsü­lésben részesüljenek, s érvénye­síteni tudják választóik jogos ér­dekeit. Tevékenységükben nél­külözhetetlen a hathatós támo­gatás, segítség, az állami és tár­sadalmi szervek részéről. Megválasztásukkal jogokat is kapnak a lakó- és utcabizottsá­gok. Kezdeményezhetnek, véle­ményt mondhatnak, javaslattal élhetnek minden olyan esetben, amely a lakók együttélését, kö­zös érdekeit érinti. Ily módon jelentős szerepet tölthetnek be lakóterületükön a közéleti tevé­kenység kibontakoztatásában, vá­lasztóikkal együtt a közélet fó­rumai lehetnek. A lakóbizottságoknak — ame­lyekben remélhetőleg a közélet számos újabb tettrékész akti­vistáját üdvözölhetjük majd — a városi tanács és a népfront- bizottság ad iránymutatást. A lakóbizottság elnöke tagja a népfrontbizottságnak, a munka így mindkét részről eredménye­sebbé, hatékonyabbá válhat. A lakóbizottságok hasznos segítői lehetnek területükön a politikai munka, a demokratizmus széle­sítésének, a lakosság közösségi nevelésének fórumaivá válhat­nak. Megválasztásuk ezt a célt szolgálja. P. I. c^° rt>e ©Ve f\9V jtíSP»5 e\e^‘ VtésTJ j/UP&M isi ittlét „6\cerWer \eve<3° láttái#0* ttv^e°^tbatjáV. ttv SÜT T fcS VT logyaSl tv? useT' es tttcaá. Tía**ROtGV6tgS Dózsa. Cso*^ úü. Dia® ^ útf. Sá£v •piac téti t)Xli£T 228

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents