Petőfi Népe, 1974. február (29. évfolyam, 26-49. szám)
1974-02-06 / 30. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1974. február 6. Kétszázhűsz tonna hal Jubileumi évet kezdett a bajai Új Élet Halászati Termelőszövetkezet. Harminc évvel ezelőtt 1944 decemberében alakult, mint bérlőszövetkezet. 1952-től működik termelőszövetkezetként. Az eltelt években naggyá nőtt. megerősödött a gazdaság. A múlt év kedvezőtlen vízjárása ellenére is eredményesen tudtak gazdálkodni és megteremtették a lehetőségét, hogy új módszerek bevezetés sével, jelentős beruházásokkal az idén még jobb eredményeket érjenek el. Már három éve alacsony a Duna vízállása. Így a nyílt vizekén a halaknak nincs megfelelő ívó és telelőhelye, mivel a holtágakba a sekély hullámtérre alig-alig fut be a víz. Felvidéki István, az Oj Élet Halászati Termelőszövetkezet -elnöke az elmúlt év munkájáról a következőket mondotta: „A kedvezőtlen körülmények ellenére a nyílt vízen és tavainkon összesen 220 tonna halat fogtak a halászok, melvet értékesítettünk. Mintegy 20 tonna tenyészpontyot a nyugati országokba is exportáltunk. Karapancsán. a halkeltető állomáson 4 millió zsenge csuka, 8 millió zsenge pontyivadékot „állítottunk elő”. Ennek nagy részét a saját vízterületünkön ivadékolásra használtuk, de a társszövetkezeteinknek is adtunk el. A nyílt vizek ivadékolására az elmúlt évben mintegy 800 ezer forint értékű tenyészhalat helyeztünk ki. többek között 150 mázsa kétnyaras pontyot. A társgazdaságoknak még 300 ezer előnevelt pontyot is átadtunk.” Jól működnek a szövetkezet- 'szolgáltatást végző üzemágai, ahol a halászok családtagjainak adnak munkalehetőséget. Tavaly korszerűsítették országos hírű halászcsárdájukat. amelynek jelentős a szerepe a lakosság ellátásában. Az idei vezetőségválasztó közgyűlésen a szövetkezet pártalap- szervezete négyéves termelésfejlesztési tervet terjesztett a tagság elé. Ennek leglényegesebb része, hogy a nyílt vizek halászatát bel- terjgsítsék. Emellett a gépesítés fejlesztését és a legkorszerűbb halászati módszerek bevezetését határozták el. Megkeresik azokat a vízterületeket, ahol a belterjes halgazdálkodást meg lehet valósítani. Az elkövetkező három évben mintegy 4 millió forintot költenek ennek megvalósítására. A holt ágaknál zsiliprendszereket építenek ki. hűtőházat létesítenek, szervezettebbé akarják tenni a halkereskedelmet, valamint a munkaszervezésben is jelentős változtatásokat hajtanak végre. A szövetkezet tervei között szerepel — a Petőfi-sziget rendezésével összhangban — egy új halászcsárda megépítése, amelyre 5—6 millió forintot költenek. Az építkezés várhatóan 1975-ben1 kezdődik. A karaoancsai halkeltető állomáson már hozzáláttak az idei feladatók megvalósításához. Február végén megkezdődik a csuka ivatása. Tervük szerint 4 millió zsenge csukaivadékot szállítanak el Karapancsáról, melyből a MOHOSÉ megrendelésére 1 milliót a Velenceid tó csukaállományának gyarapítására adnak. Nagy előkészületeket tesznek a keltetőállomáson a május végén esedékes harcsaívatásra. Az országban eddig még sehol sem sikerült eredményesen megoldani a harcsa mesterséges szaporítását. Az itt kidolgozott és alkalmazandó új technológiával keltetni szeretnének mintegy 200 ezer harcsát. A keltetőállomáson még az idén mintegy 12 millió zsenge pontyot is nevelnek. Cs. í. A szójatermesztés jelentősége és gondjai Az állattenyésztés eredményessége, a szarvasmarha- és sertésprogram nagyrészt azon is múlik, milyen gvorsan és mennyi költséggel tudják a gazdaságok felnevelni állataikat. Az etetett ta_ karmányok minősége biztosítja-e az intenzív súlygyarapodást, vagy hozzájárul-e a tehénállomány tejtermelésének növekedéséhez. A mezőgazdaság régen túljutott a kukoricaetetésen, s ma már úgynevezett tápokat etetnek, amely nem más. mint ásványi sókkal, vitaminokkal, fehérjével dúsított keveréktakarmány. Ezek minőségét a fehérjetartalom döntően meghatározza. Világviszonylatban megnőtt a fehérjében gazdag élelmiszerek és takarmányok iránti kereslet. A magyar mezőgazdaság a felhasznált fehérje csaknem 80 százalékát importból szerzi be. Ennek legnagyobb részét a tőkés országokból 210 dollár tonnánkénti árért vásárolt szójadara teszi ki. Miért éppen a szója? A növény termésének 35—40 százaléka fehérje és 20 százaléka olaj. Fehérjéjét alkotó aminósav garnitúrája teljes, s így — szemben a gabonafélékkel — legközelebb áll az állati fehérjéhez. A szójabab kiváló minőségű fehérjetartalma miatt a legalkalmasabb az állatok takarmányának kiegészítésére. Hazai lehetőségek Ismerve a tőkés piac bizonytalanságát, áringadozását keresték a szakemberek, hogyan lehetne hazánkban a fehérjeszükséglet nagyobb részét megtermelni. Az már nyilvánvaló, hogy állati melléktermékekből nyert fehérjére — húsliszt, halliszt, vérliszt — nem lehet alapozni. Ezért ismét előtérbe került a szójatermesztés, amit az 1960-as évek közepén elvetettek. Meg kell mondani őszintén, jogosan. A legfőbb okát a szójatermesztés abbamaradásánaki az adta, hogy nem volt olyan fajta hazánkban, amelyet eredményesen lehetett termeszteni. Tőlünk dé-. lebbre levő országok melegebb és páradúsabb éghajlati viszonyai között a hosszú tenyészidejű fajták jól beérnek, és nagy termést adnak. Hazánkban csak a vegetatív részt (a szárat és levelet) tudták felhasználni. Lényeges változást jelentett a szó ja termesztés ben, 'hogy Amerikában ugyanezen a szélességi kör alatt, mint hazánk, jóltermő, rö- vijl tenyészidejű fajtát nemesítettek. A magyar nemesítőknek Iregszemcsén szintén sikerült hasonló fajták előállítása. Ezek a körülmények ismét lehetővé teszik, hogy az országban a szóját a magjáért termesszék a gazdaságok. Természetesen az új fajtákat sem lehet mindenütt termeszteni. Szükséges megválasztani a talajt — a talaj vízháztartása döntően meghatározza termeszthetőségét — másrészt a páradúsabb mikroklímát. Így hazánkban Tolna, Békés megyében, Dél-Baranyában, a' Tisza II. körzetében, valamint a Duna völgyében és megyénk déli részén érdemes szóját termeszteni. Termesztési rendszerhez kapcsolódva A szójatermesztés fellendítésével a jelenlegi importból származó fehérjebehozatalt 30 százalékkal lehetne csökkenteni. Az országban várhatóan 3—4 éven belül 120 ezer hektáron termesztik majd a szóját. A jelenlegi fajták — a 90 napos tenyészidejű 9 amerikai és négy magyar — hektáronkénti termésátlaga 20 mázsa körüli. Ez azt is jelenti, hogy a hazai szójatermesztéssel csaknem 5 millió dollárt takaríthat meg a mezőgazdaság. A termesztés nagy agronómiái és technológiai fegyelmet követel. Ezért is látszik célszerűnek, ho-"' a kukorica zárt rendszerű termesztését létrehozó gesztor-gazdaságok foglalkozzanak e növénynek a rendszerbevételével,, s így termesztésével. Annál is inkább praktikus ez a megoldás, mert a kukoricatermesztésben használt gépek — kiegészítve speciális kombinátorral, valamint kombájn-adapterrel — a szójater- mesztésben is felhasználhatók. Az idén az országban 15 ezer hektáron, a Bajai Kukoricatermesztési Rendszeren belül 3200 hektáron termesztik ezt a növényt. A BKR szakemberei arra számítanak, hogy a hozzájuk csatlakozott gazdaságokban három éven belül mintegy 25—30 ezer hektáron vetik majd el a szóját. A termesztés önköltsége hasonló a kukoricáéhoz, jövedelmezősége azonban duplája. Továbbra is vitára adhat okot, hogy öntözve, vagy száraz gazdálkodás mellett termesszék-e a szóját. A növény vízre kritikus . ideje a június vége. illetve augusztus első fele. Ha jó vízgazdálkodású a talaj, vagy olyan agrotechnikát alkalmaznak, amely lehetővé teszi a víz megőrzését a kritikus időszakokra, akkor száraz körűimének között is biztonságosan termelhető. A BKR törekedik az ilyen kultúrtalaiok kialakítására, s így lehetőséget téremt technológiájával az öntözőrendszer nélküli gazdaságoknak is a termesztésre. Öntözött viszonyok között természetesen biztonságosan nagyobb termésre lehet számítani, ugyanakkor a bab fehérjemennyisége és minősége is javulhat. Feldolgozás és tárolás A szójababot nagy olajtartalma miatt nem lenne célszerű nyers állapotban az állatok takarmányozására felhasználni. Ugyanis a benne levő olajat, zsírt extrahálással ki lehet vonni. A feldolgozó iparnak lehetőséget kellene adni a szója extrahálására úgy, hogy az gazdaságos legyen, de ugyanakkor ne emelkedjen az extrahált szója vásárlási ára. A kivont zsír és olaj étkezésre kitűnő — ebből készül a Ráma margarin is — valamint kozmetikai cikkek készítéséhez és mosószer gyártásához is alkalmazzák. Gondot okoz jelenleg még a szójadara szárítása és tárolása is. Csupán 7—8 százalék víztartalom mellett lehet tárolni és szárításához legfeljebb 50 Celsius-hőmér- sékletet szabad alkalmazni. A dara erősen nedvszívó hatású, így csak olyan helyen tárolható, ahol az állandó szellőztetés, levegőcirkuláció megoldható, egyébként rövid idő alatt megromlik. E fontos, reneszánszát élő növénynek termesztése feldolgozása és tárolása nem mondható gond nélkülinek. A babtermés mellett továbbra sem hanyagolható el a szárban és levélben felhalmozódó fehérjemennyiség, melyet például szójás-silókukorica termesztésével megkaphat a mezőgazdaság. Csabai István 3600 kémény gondozója Néha a kéményseprőnek is lehet szerencséje. Mesándi János is örül annak a szerencsének, amivel az idei tél — eddig — megajándékozta. Minden egyes enyhe nap: nyereség. Ha jól szorítunk, egyszeresük azon vesszük észre magunkat, hogy már meg is ette a kutya a telet. Ha nem is olyan szép látvány onnan fentről a világ, mint mikor virágillatos szelet hajtanak (tlább a dús lombok, és a tekintet tarka mezőkre szökhet a falun túl, mégis jobb kedv- Vfl, nyugodtabban mászik fölfelé Mesándi János is. Ha hideg is a vaslétra, biztonságosabb rajta a járás ilyen gyenge téli napon, mint ha zimankó hordaná,' fújná rá a hóförgeteget. Jó is, hogy kíméletes a kéményseprőkkel a természet. Kevesen vannak, sok-sok kéménybe kel felkúszniok, legalább ez a kis könnyebbségük legyen meg. Mesándi János 7 éve dolgozik a Kalocsai Kéményseprő Vállalatnál. Mint mondja, mindösszesen tizenketten vannak, ennélfogva jókora körzet esik mindegyikükre a járásból, ö például Dusnok, Bátya és Fájsz 3600 kéményének ápolója. Meg kell nyomnia tehát a gombot, hogy egy-egy „gondozottjával" minél hamarább újra találkozzék. Hiszen a rendszeres karbantartást nem lehet a kéményeknél sem elmulasztani, különben veszélyesen „belázasodnák". Miközben Mesándi János a „csúcs” felé tartott a dusnoki Egyesült Munkás-Paraszt Tsz majorsági épületének kéményén, a fotóriporter vágyakozva meresztette masinájának lencséjét a magasba. Meg is kérdezte. — Jönnek-e fiatalok erre a szakmára? — Mármint hogy van-e utánpótlás a kéményseprőknél? — fordította vissza sajtónyelvezetre a tapogatózást a munkás. — Bizony — tanulónk nincs... Talán maga...? — és furcsán leseit vissza a riporterre. Aki gyorsan kapcsolt, és igyekezett minél előbb elpakolni készségeit. Már úgy távozóban szólt vissza. — No, nem azért érdeklődtem. Én már csak megmaradok ennél a szakmánál. (Tóth István—Tóth. Sándor) TÁRGYALÓTEREMBŐL A mélykúti bűnszövetség Munkára fogott gejzírek A Föld hőenergiáját hasznosító kamcsatkai erőművet a tervek szerint csaknem ötszörös kapacitásúra fejlesztik. Ezen a területen ezernyi gejzír (felszökő hőforrás) található, amelyek fel- használásával ilyen erőművek egész együttesét kívánják létrehozni. A mélyből feltörő hévíz és gőz hőfoka 100—120 C-fok. A gejzíreket felhasználják a közeli települések és melegházi gazdaságok fűtésére is, így Kamcsatka lakóit a legkeményebb télben is friss zöldséggel lehet ellátni. Közel 140 oldalas ítéletben foglalta össze a Kiskunhalasi Járásbíróság dr. Varga-Sábján büntetőtanácsa annak a bűnszövetségnek a manipulációit, amelynek tagjai Mélykúton, az Új Élet Termelőszövetkezet sertéstelepén gátlástalanul dézsmálták a közösség tulajdonát — többi mint másfél esztendeig. Ebben az ügyben is az a megdöbbentő, amit más hasonló esetekben is • tapasztalhattunk, hogy azok az emberek, akik a hizlaldában dolgoztak, tagjai, vagy alkalmazottai voltak a termelőszövetkezetnek, de a többiek is: »gépkocsivezető, áruátvevő, agrármérnök, technikus, segédmunkás, részlegvezető más tsz tagja stb. az első szóra, kétségek és meggondolások nélkül azonnal csatlakozott a bűnszövetséghez és természetesnek tartotta a sertések ide- oda szállítását éjszaka, menetlevél nélkül. Nem jutott eszébe senkinek megkérdezni, mire megy itt a játék, nem szólt közülük egy sem, hogy emberek, álljunk meg, ezt nem lehet csinálni. Ez senkinek sem jutott eszébe. Ügy látszik — legalábbis ilyen bűnügyek kapcsán az ember hajlamos azt gondolni —, hogy csupán egyetlen gáncsnélküli lovag kell és a legvakmerőbb sikkasztásokra is képesek az emberek. Mélykúton ugyanis erről volt szó. Ez a gáncsnélküli lovag Somoskövi Ernő volt, akit 1970 áprilisában bíztak meg a termelőszövetkezet sertéshizlaldájának vezetésével, mint „ügyes, alkalmazható embert”. Erre a bizalomra igyekezett méltó lenni és máris igen jól megértették egymást helyettesével, Dudás István állategészségügyi szaktechnikussal. Megállapodtak abban, hogy sertéseket adnak el Németh Jánosnak, aki Csikérián felvásárló.. Mintha a világ legtermészetesebb dolga lenne, Dudás „megkérte” Bogdán Sándort, a tsz fogatosát, hogy szállítson el Némethnek csikériai lakására sertéseket. Bogdán a tsz fogatával megjelent a hizlalda területén a karanténnál és a telepvezető Somoskövi, valamint hűséges helyettese, Dudás, felrakott a kocsira három darab, egyenként 90 kiló súlyú sertést. Bogdán pedig elvitte a megadott helyre. Tulajdonképpen ezzel a három sertéssel • kezdődött ‘ a bűncselekmény-sorozat. Mivel ez senkinek sem tűnt fel (még a fogatcsnak sem), úgy gondolták, érdemes folytatni. Legközelebb már öt darab sertést raktak fel Racsmány Béla tsz-tag vontatójára, aki szállító- levél, járlat nélkül vitte Csiké- riára Németh Jánosnak. Rövid idővel ezután már nyolc darabra emelték a szállítmányt, de úgy látszik, ez már sok volt Némethnek, és kapcsolatok után nézett. Hamar meg is találta bűntársát Szalai Lajosban, a mélykúti Alkotmány Tsz szállításvezetőjében, aki viszont beszervezte az egyik gépkocsivezetőt, akinek külön fuvarlevelet adtak, s úgy tüntették fel a fekete fuvart, mintha az az Alkotmány Tsz hivatalos szállítása lenne. Nos, az említett nyolc sertést Németh János lakásán újra felrakták és tovább vitték Kiskunmajsára Kertész Farkas Ferencnek, aki az ottani Jonatán Szakszövetkezet felvásárlója. Szalai Lajos megbízható fuvarszervezőnek bizonyult. Jellemző a bűnszövetség kiterjedt voltára, hogy Szalai az ügyben a huszonnyolcadik vádlott, de nem az utolsó. Öt még további négy vádlott követi. Nos, Dudás, Somoskövi és Németh között 1971 januárjában újabb megállapodás született nyolc sertésről. Ennek a tételnek a szállítását is Szalai Lajos szervezte meg az előzőekben már ismertetett módon, s az egyenként 90 kilós disznók hamarosan kigördültek a telepről és a csikériai út egyik elágazásánál megállt a szállítmány. Itt egy GAZ típusú gépkocsira rakták át az állatokat és tovább vitték Kiskunmajsára, ahol Kertész Farkas Ferenc vet- ■fe át- a szállítmányt^ de megjegyezte, hogy köszöni, többet nem kér. Viszont úgy látszott, hogy Németh János korlátlan felvásárlónak bizonyult: 1971 augusztusában további 12 darab, egyenként 90 kilós sertést vitt neki Somoskövi és Deák Antal. Az állatokat egy hónapig hizlalta, aztán szeptember 7-én hajnali fél ötkor felkeltették Tompán Orbán Béla felvásárlót, hogy itt vannak a sertések, vegye át, mintha a mélykúti Alkotmány szállítmánya lenne. Ennek a tsz-r nek azonban Mélykúton kellett volna leadni a hízott sertéseket, ezt tudta a felvásárló is, de — amint a bírósági ítéletben olvashatjuk — szégyellte megkérdezni. Hasonlóan szégyellte kérni a szerződést is. Inkább szó nélkül, nagyüzemi felárral átvette az állatokat. Somoskövi és Deák azonban „egyszerűbb” üzletektől sem riadt vissza. Megcsinálták például azt, hogy fényes nappal vontatóra tettek két — darabonként 851 kilós — sertést, kivitt ték az átvevőhelyre, leadták, á pénít pedig elosztották. Persze a két' főbűnős nagyvonalú volt. Gondoltak arra, hogy megajándékozzák azokat, akik közreműködtek a sertések szállításában, leadásában, közvetítésében. Róluk szólva természetesnek tűnik, hogy az ajándékokat — fejenként egy-egy hízott sertést — szintén a tsz telepéről sikkasztották el. Sajátosan kapcsolódott az akcióba Sisa Irén, a telep sertésgondozója, aki a jelek szerint jó szervezőkészséggel van megáldva. Sógorának, Csák Józsefnek felvetette — az ötlet Sos- moskövitől származott —, hogy hizlaljon sertéseket, a telepről kap hozzá süldőt. Csák József elfogadta az ajánlatot és hamarosan megindult a szállítás. Erre a feladatra viszont Sisa Irén Csák Mihályt — József testvérét — kérte meg, aki összesen 18 süldőt szállított a magánhizlaldába. Az utolsó akció azonban kudarcba fulladt. Útközben, amikor a lovas kocsin 10 süldőt vittek, egy személygépkocsi jött velük szemben. A bakon ülő Sisa Irén felismerte a benne ülő férfit és azt gondolta, hogy őket figyeli az illető. Nosza, gyorsan és nagy kerülőkkel visszavitték a malacokat a telepre, de közben Csák Mihály olyan ideges lett az ijedtségtől, hogy elájult. Lehetetlen leírni, s mégcsak megközelítően vázolni is, mi mindent követtek el ezek az emberek, milyen gátlástalanul lopták, dézsmálták a közösség vagyonát. Ügy kezelték, mintha a sajátjuk lett volna a telep: vittek hízókat, süldőket, malacokat, takarmányt. Ahhoz azonban, hogy a holmit piacra is tudják dobni, megfelelően kiépített orgazda-hálózatra volt szükség. Amint tapasztaltuk, ez a hálózat minden nehézség nélkül, az első szóra kiépült, újabb és újabb „láncszemek” kapcsolódtak hozzá. A Kiskunhalasi Járásbíróság Somoskövi Ernőt folytatólagosan, különösen nagy érték tekintetében, bűnszövetségben elkövetett sikkasztás miatt hétévi szigorított börtönre ítélte, további öt évre eltiltotta a közügyek gyakorlásától. Deák Antal három és fél év szigorított börtönt kapott, s további három évre eltiltották a közügyekben való részvételtől. Bogdán Sándor büntetése három év börtön, három év eltiltás és ötezer forint pénzbüntetés. Németh János szintén három és fél évet kapott, s ugyancsak három évre tiltotta el a bíróság a közügyektől. Sisa Irént két évi börtönre, két évi eltiltásra és hatezer, forint megfizetésére kötelezték. A többi vádlott ennél rövidebb tartamú végrehajható, illetve próbaidőre feltételesen felfüggesztett szabadságvesztést, vagy pénzbüntetést kapott. A bűnszövetség tagjai több mint egymillió forint kárt okoztak a társadalmi tulajdonban. Megállapította a bíróság azt is, hogy Somoskövi Ernő kártérítési felelőssége 93 ezer forintra, Deák Antalé 34 ezer forintra, Bogdán Sándoré 31 ezer forintra, Németh Jánosé 29 ezer forintra, Sisa Iréné pedig 20 ezer forintra tehető. Összesen tizenkilenc vádlottnál állapította meg a bíróság a kártérítési felelősséget. Az ítélet csak részben jogerős. Gál Sándor 1 ALFÖLD ÁRUHÁZ 1 Q — i o U. *< áruhá; ; J téli vásár. 30-40 %kal olcsóbban vásáraikat téli robázati cikkekül
