Petőfi Népe, 1974. február (29. évfolyam, 26-49. szám)

1974-02-06 / 30. szám

1974. február 6. • PETŐFI NÉPE • 3 Számadás a halasi Vörös Szikrában Százas bankók sorakoznak á borítékban. A tsz-gazdáké, akik tavaly a halasi Vörös Szikra Termelőszövetkezetben teljesítették a prémiumfeltételeket. Az ágazatok az 1972-es eredményeket, s a múlt évre kidolgozott tervszámokat jóval túlszárnyalták. Igaz, szin­te minden területen nagyobb költséggel ter­meltek többet, de ugyanakkor a nyereségük is megnőtt. A halmozott termelési érték a szövetkezetben meghaladta az 54 millió fo­rintot, az összes árbevétel csaknem 52 millió forintot tett ki. A zárszámadó közgyűlésen a tagok örömmel hallották Seicz Ádám elnök beszámolójából, hogy a bruttó jövedelmük 19,1 millió, a szövetkezet nyeresége pedig több mint 10 millió forint. • Szüret ide­jén segítettek * közös gazda­ságnak a kör- íyező iskolák iiákjai. (Tóth Sándor felvé­tele) Tavaly volt 25 éve, hogy a Vörös Szikra Tsz megalakult. Az alapítótagok közül Balogh Ödön az egyedüli, aki a negyedszáza­dot a gazdaságban dolgozta vé­gig. Nagy tapssal köszöntötték a közgyűlésen, amikor Gádor Jó­zsef, a megyei tanács vb mező- gazdasági és élelmezésügyi osz­tályának vezetője átadta neki a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter által aláírt emlékla­pot és a Munka Érdemrend ezüst fokozatát. A hatvanöt éves tsz-tag jól is­meri a gazdaságot. Tíz évig párt­titkára is volt a szövetkezetnek. Vele beszélgettünk. — Az ötvenes évek végén ma­gam sem reméltem, hogy ilyen nagyot fejlődik a közös — mon­dotta. — Gyenge itt a föld, csu­pán 4,5 aranykorona átlagosan. A nagy lehetőséget, a változást az hozta nálunk, hogy szőlőt te­lepítettünk a hatvanas évek ele­jén. Még vasárnapokon is dol­goztunk akkor, ültettük a szőlő­vesszőket. Már a tavalyi közgyűlésen is rekordtermésről beszéltek, amos- tanin pedig elmondotta az elnök, hogy „eddig még soha nem re­mélt” szőlőmennyiséget szedtek a mintegy 120 hektáros ültet­vényről — figyelembe véve a helyi viszonyokat, a föld adta lehetőséget. A hektáronkénti ter­mésátlag meghaladta a 127 má­zsát. Az árbevételük 4 millióval több lett a tervezettnél, összesen 7 millió 900 ezer forint. A szőlő­termesztés nyeresége túlhaladta az árbevétel felét. Az elmúlt év­ben mindent megtettek, hogy jó legyen a termés. A Kiskunhalasi Állami Gazdaság segítséget nyúj­tott a szövetkezetnek. Az általuk kidolgozott szőlőtermesztési tech­nológiát alkalmazták a Vörös Sziklában. A termést pedig a gazdaságnak adták át feldolgo­zásra. — Nagyot javult nálunk a munkaszervezés — folytatta a kitüntetett tsz-tag. — A tagság lelkiismeretesen dolgozik. Nem rajtuk múlott, hogy a kertészet­ben, gyümölcstermesztésben, te­henészetben, kacsanevelésben nem értük el a várt eredményt, s néhol veszteséggel zártunk. A szarvasmarhatartásban szeret­nénk jobb eredményeket elérni. Ehhez már tavaly segítséget kaptunk az állami gazdaságtól. Ugyanis van elegendő legelő, s így a Halasi Állami Gazdaság­ban bevezetett legeltetéses, sza- badtartásos módszert a szövet­kezetünkben is alkalmazzuk. Balogh Ödön, arra a kérdésre, hogy mit vár az idei gazdálko­dástól. miben kell még javulni a szövetkezetnek, a következő­ket mondotta: — Most nagyon örül minden tsz-tag, de a sok szép eredmény még jobb, lendületesebb munká­ra kötelez, hogy egy év múlva a mostani eredményeink növe­kedéséről számolhasson be a szö­vetkezet elnöke. A gazdálkodás számokban kifejezett javulása mellett még azt várom, hogy az idén a nőkkel és a fiatalokkal többet törődjünk. Jobban kell működnie a nőbizottságnak és az ősszel megalakult KlSZ-szer- vezetnek. A szövetkezetieknek nincs pa­naszuk amiatt, hogy nem be­csülik meg a munkájukat. A pénztárcájuk „állapotából” adó­dóan mondják a véleményt. A zárszámadó közgyűlésen csak­nem 500 ezer forintot fizettek ki a 3000 tagú közösségnek pré­mium és jutalomként. A szövet­kezetben az egyévi átlagkereset meghaladja a 32 ezer forintot. Seicz Ádám beszámolója közben több jól dolgozó tagot név sze­rint is megdicsért. Közöttük Tal­pas Katalint, akit fiatal kora el­lenére is a „legeltetés mesteré­nek” nevezett. Az alig 16 éves kislánnyal is beszélgettünk. — Két éve vagyok a tsz tag­ja. Szüleimmel Szabolcsból jöt­tünk egy tanyáról, s itt is a vá­rostól egy kilométerre, szintén tanyán lakunk. Szeretem az ál­latokat. A nagyapám gulyás volt, tőle tanultam, hogyan kell az állatokkal bánni. — Szeret a szövetkezetben dolgozni? — Igen. Jól keresek, havonta mintegy 2500-at, most is kaptam 800 forint prémiumot. — Mit vásárol belőle? — Édesanyámnak adtam. Min­dig hazaadom a fizetést. — Ha már ilyen ügyes állatte­nyésztő, bizonyára toyábbképezi magát. Tanulni fog? — Nem. Jó így. Meg vagyok elégedve. — Szabad idejében szokott szó­rakozni, olvasni? Tagja a KISZ- szervezetnek ? — Nem járok sehova. Mindig az állatokkal vagyok, reggel hat­tól este hétig. A szabadnapjai­mat is a szövetkezetben töltöm. A rádióban csak a magyar nótá­kat hallgatom, olvasni meg egy­általán nem szoktam. Volna le­hetőségem kirándulni, de nem megyek, csak az állatokkal tö­rődök. — Mondták-e, hogy lépjen be a KISZ-szervezetbe? — Nem. Még csak nem is hal­lottam róla... A fiatalok körében korántsem általános az efféle gondolkodás. A szövetkezetben talán csak egyedül Talpas Kati vélekedik így... De ez is megerősíti a ki­tüntetett tsz-gazda, Balogh Ödön mondását: a gazdálkodás javítá­sa mellett többet kell foglalkoz­ni a fiatalokkal a KlSZ-szerve- zetnek és a nőbizottságnak. Csabai István A RÁDIÓ MELLETT Hangok az űrben A telefont szívesen használják fel dramaturgiai eszközként a hangjátékírók. Magában a tele­fonálásban ugyanaz a fajta köz­lő-befogadó kapcsolat létezik ember és ember között, mint például a rádióbemondó és a rádióhallgató között. Aki telefonon beszélget part­nerével, csakis a hang segítségé­vel tud eljutni társához, a ki­mondott szavak értéke pedig — tudjuk, attól függ, ki, milyen szándékkal mondja. A Hangok az űrben című hangjáték (írója Karinthy Ferenc) alapötletét a telefonbeszélgetésnek ez a sajá­tossága adta. A cselekmény lélektani hite­lessége több ponton is vitatható. •Az autóstopos lány beleszeret az úrvezetőbe, aki piros színű Volkswagenjével még egy kerü- lőutat is tesz utasa kedvéért. Énnek az önfeláldozó, önzetlen cselekedetnek a hatása elsöprő, á lány végképp meggyőződik arról, hogy jótevője az a bizo­nyos igazi. Mindez Váctól a bu­dapesti Margithídig történik. A háttérzajtól eltorzult tele­fonszám jócskán okoz bonyodal­mat az ifjú hölgynek. Szerencsé­re az író nem követi a matema­tika és a logika szabályait, ha­nem merészen közbeiktat egy té­ves kapcsolást — vagy talán té­ves tárcsázást. Így megmenekü­lünk attól, hogy az összes szám- kombináció kipróbálásával a lány végigtelefonálja a Teréz-központ telefonállomásait. Az utolsó telefonbeszélgetés teljes joggal találgatásra adhat okot a hallgatónak, aki már maga is variációs lehetőségeket készít, miszerint: — a kellemes hangú férfi valóban nem járt Vácott, piros autója sincs, viszont a memóriá­ja kitűnő. Annyira, hogy még többre is emlékszik, mint amit elmondtak neki. — a kellemes hangú férfi mégiscsak járt Vácott, csak leta­gadja ezt, vállalja a telefon­betyár hálátlan szerepét, azért, hogy leckét adjon bölcsességből és életismeretből a heves fiatal lánynak. Lapzártakor a hallgató dilem­mája még nem szűnt meg. Kontra György 7500 élő nyúl exportra Bács-Kiskun megye vadásztár­saságai eddig 7500 élő nyulat fogtak hálóval és értékesítettek a MA VAD útján. A 2 millió fo­rintot érő szállítmány külföldre kerül. Milyen kerékpárra ül Nyugat-Európa? Négy év alatt háromszorosára nő a magyar export Bebizonyosodott, hogy a kerékpár a töme­ges autózás korában is nélkülözhetetlen esz­köze a közlekedésnek. A világ kerékpárter­melése állandóan növekszik és ez az olcsó sport- és közlekedési eszköz a gyártó orszá­gok, köztük hazánk számára ma is jó export­cikk. Az energiaválság nyomán az utóbbi hóna­pokban még inkább az érdeklődés homlokte­rébe került a gépjármű- és tömegközlekedés. A nyugati országok sorra vezették be az „autómentes” napokat, több országban jegy­re árusítják a benzint, emelték az árát és sok más intézkedéssel kényszerítik a lakosságot és az ipart az energiatakarékosságra. Példát A Pannónia Külkereskedelmi Vállalat illetékeseit arról kérdez­tük meg: mennyiben befolyásolja a kerékpárpiacot az energiavál­ság. milyenek az exportlehetősé­gek, milyen az érdeklődés a ma­gyar kerékpár iránt? — A magyar kerékpár világ­márka ,— hangzott a válasz — s ez a termelőket, a Csepeli Kerék­párgyár kollektíváját dicséri, amely korszerű, szép kivitelű, íz­léses, megbízható termékeket küld a világpiacra, ezzel is növelve a magyar ipar hírnevét. A kerék­pár-konjunktúra 1972. közepe óta tart és az energiaválsággal to­vább növekedett. De itt nemcsak arról van szó. hogy kevés és drá­ga a benzin, és ezért több kerék­pár kell, hanem arról is. hogy az energiakorlátozás miatt a kerék­párgyárak termelése is visszaesett; nem tudnak annvit szállítani, mint amennyit a piac felvenne. — A Csepeli Kerékpárgyár vi­lágpaci helyzete évek óta stabil. Magyarország valamikor a világ kerékpártermelésének egy száza­lékát adta. ma ez a részarány csak tizedszázalékokban mérhető. Ez nem azt jelenti, hogy a koráb­binál kevesebbet gyártunk, ha­mutatva kerékpárra ültek a kormányférfiak, a diplomaták és a pártvezérek, s New York, London, Brüsszel, Párizs utcáin, a századfor­dulót idézve megjelentek a fiákerek és a konflisok — a karikaturisták és az élcgyár- tók nem kis örömére. A furcsaságokat, a szenzációhajhászó nyu­gati propagandát, a nyerészkedésre spekulá­ló monopóliumok manipulációit is figyelem­be véve: az energiaválság létezik, hat a köz­lekedési szokásokra, a járműpiacra, a kerék­párkeresletre, és mivel hazánk is az exportá­ló országok közé tartozik, a magyar kerék­pártermelés alakulására is. A kerékpárgyár szerelőműhelyében. (MTI-foto: Érez! K. Gyula felvétele — KS) nem azt, hogy a világtermelés a dett. Az Egyesült Államok pél- hazainál erőteljesebben növeke- dául évente 8.5 millió darab ke­rékpárt gyárt és mintegy 16 mil­liót értékesít a belső piacán. A hiányzó 7.5 millió darabot más országokból, a többi között ha­zánkból vásárolja. — Közel húsz országba expor­tálunk kerékpárt. Legnagyobb felvevő piacunk — s egyben leg­régibb partnereink is — Kanada, Irán, Anglia. Hollandia. Egyip­tom és a skandináv országok. Ezekbe és más országokba évente 100 ezer kerékpárt exportálunk, de ennél jóval többet is el lehet­ne adni. ha többet tudnánk gyár­tani. — Csepelen most nagyarányú fejlesztésre készülnek és ennek eredményeként növelhetjük az exportot is. A termelés bővítése célszerű és gazdaságos, mert a magyar kerékpár versenyképes, keresett cikk a világpiacon — mondották a Pannónia Külkeres­kedelmi Vállalatnál. A csepeli tervekről a kerék­párgyár igazgatóját kérdeztük meg: — A kül- és belföldi kereslet élénkülésé láttán nagyarányú fej­lesztéshez fogtunk; a termelés bő­vítését célzó munka már ebben az évben elkezdődik. A több évet' igénylő fejlesztés eredményeként 1978-ban 500 ezer kerékpárt és mintegy 100 ezer kerékpárhoz va­ló alkatrészt gyártunk. Terveink szerint ez lehetővé teszi expor­tunk megháromszorozását, és je­lentősen növelhető a belföldi érté­kesítés is. A termelés fejlesztése mellett a választék bővítésére, új, korszerű típusok kialakítására is gondolnunk kell. A kerékpár di­vatcikk is. alkalmazkodnunk kell tehát a gyorsan változó ízléshez, szokásokhoz. Milyen kerékpárra ül tehát Nyugat-Európa? A nyilatkozatok­ból kitűnik: magyar kerékpárra is. 1978-ban háromszor annyira, mint 1973-ban. C. J. Lakásügyi jogszabályok módosítása II. Ha a tanácsi, illetőleg a válla­lati bérlakás bérlőjének a tulaj­donában ugyanabban a városban (községben) megfelelő — beköl­tözhető — lakás van, a lakással rendelkező szerv a bérlőt felhív­hatja, hogy 6 hónapon belül köl­tözzék a tulajdonában álló la­kásba, vagy azt adja el, illetőleg a lakásbérleti jogviszonyáról a jogszabályban meghatározott sze­mély, vagy pénzbeli térítés el­lenében a lakással rendelkező szerv javára mondjon le. Ha a bérlő a felhívásnak ha­táridőre nem tesz eleget, a bér­beadó a lakásbérleti jogviszonyt — a lakással rendelkező szerv kezdeményezése alapján — a kö­vetkező hónap utolsó napjára felmondhatja. A bérlő a lakással rendelkező szervtől a kiürítendő lakásra megállapítható lakáshasz- nálatba-vételi díjnak megfelelő összegű pénzbeli térítést, továbbá a lakásváltoztatással kapcsolatban felmerült indokolt költségeinek a megtérítését igényelheti. Lemondás, lakáscsere Változatlan az a rendelkezés, hogy a lakásbérleti jogviszonyról érvényesen csak írásban lehet le­mondani. Üj feltétel azonban, hogy a lemondáshoz a lakásra to­vábbi bérlőkiválasztási joggal ren­delkező közületi szerv hozzájáru­lására is szükség van. A lakásbér­leti jogviszonyról való lemondás esetében a bérlő pénzbeli térítésre tarthat igényt. A térítést attól a naptól számított 15 napon belül kell egy összegben a bérlő ré­szére kifizetni, illetőleg tanácsi értékesítésű lakás juttatása ese­tében pz OTP-hez átutalni, ami­kor a bérlő a lakást kiürítve a bérbeadónak megfelelően vissza­adta. i Ha a bérlő tanácsi, illetőleg vállalati bérlakásra határozott időre, vagy valamely feltétel be­következéséig létesített lakásbér­leti jogviszonyról, továbbá nem fegyveres testületi szolgálati la­kásra létesített lakásbérleti jog­viszonyról a lakással rendelkező szerv javára lemond, pénzbeli té­rítésre nem tarthat igényt. A lakáscsere-szerződést írásban kell megkötni. A tanácsi bérlaká­sokra vonatkozó lakáscsere-szer­ződést — a hozzájárulás meg­adása és a lakások kiutalása cél­jából — ahhoz az I. fokú lakás­ügyi hatósághoz kell benyújtani, amelynek területén a lakások vannak. A lakásügyi hatóság a lakáscseréhez kért hozzájárulást a lakásügyi jogszabályokban ed­dig meghatározott eseteken kí­vül az új jogi rendelkezések sze­rint akkor is köteles megtagadni, ha az elcserélni kívánt tanácsi bérlakásra létesített lakásbérleti jogviszony határozott időre, vagy valamely feltétel bekövetkezéséig szól, vagy a felek szándéka tény­legesen nem lakáscserére, hanem a lakásbérleti jogviszony jogelle­nes átruházására irányul. Ha a cserében érintett tanácsi bérlakások különböző lakásügyi hatóságok területén vannak, a hozzájárulás megadásáról és az el­cserélt tanácsi bérlakások kiuta­lásáról az a lakásügyi hatóság ha­tároz, amelyhez az iratok utol­sóként érkeztek. Ha a hozzájá­rulást valamelyik lakásügyi ha­tóság megtagadta, az iratokat az utolsóként eljáró lakásügyi ha­tóság köteles a megtagadó ha­tározat meghozatala végett a hoz­zájárulást elsőként megtagadó lakásügyi hatósághoz visszakül­deni. A lakásbérleti jogviszony megszüntetése Összhangban azzal a rendelke­zéssel, miszerint egy személy, il­letőleg egy házaspár részére csak egy tanácsi bérlakás utalható ki, a kormányrendelet kimondja, hogy egy személy, illetőleg egy házaspár csak egy tanácsi bér­lakást bérelhet. Az a személy, il­letőleg házaspár, aki ennél több tanácsi bérlakást bérel — 1974. január 1. napján meglevő több­letlakás esetén e naptól, azt kő­vetően keletkező többletlakás ese­tében pedig a keletkezés napjá­tól számított egy éven belül — köteles a lakásokat egy lakásra elcserélni, vagy azokat egy ta­nácsi bérlakás kiutalása ellené­ben a lakásügyi hatóságnak át­adni. Köteles továbbá a meg­tartani kívánt lakást kiválasztani és a többletlakás bérleti jogvi­szonyáról a jogszabályban meg­határozott személy, vagy pénzbeli térítés ellenében a lakásügyi ha­tóság javára lemondani. A többletlakás fekvése szériát illetékes megyei tanács végrehaj­tó bizottságának titkára, a fenti rendelkezések alól felmentést ad­hat, a lakásügyi hatóság pedig az előírt kötelezettség teljesítésé­re egy ízben — legfeljebb 2 év­re — halasztást engedélyezhet. Ha a személy, illetőleg házas­pár az említett kötelezettségeit nem teljesíti, a lakásügyi ható­ság a többletlakást a megállapít­ható használatbavételi díjnak megfelelő összegű pénzbeli térítés ellenében igénybe veszi. A lakás­ügyi hatóság az igénybevétel előtt az érintett bérlőt felhívja, hogy a felhívásnak 30 napon be­lül tegyen eleget. Ha a kötele­zettségét e határidőre nem telje­síti, az igénybevételre kerülő la­kást a hatóság választja ki. Ha a lakások különböző lakás­ügyi hatóságok területén vannak, az igénybevételre kerülő lakást a felhívás megtörténte után az a lakásügyi hatóság választja ki, amelyik az ügyben elsőként in­tézkedett. Erről az igénybevételre kerülő lakás fekvése szerint ille­tékes lakásügyi hatóságot érte­síti. A lakásügyi hatóságnak az egynél több tanácsi lakást bérlő személy, illetőleg házaspár több­letlakását igénylő jogerős hatá­rozata bíróság előtt támadható meg. Ha az egynél több tanácsi bér­lakást bérlő személy, illetőleg há­zaspár a lakásait — a lakás­igényének mértékét meg nem ha­ladó szobaszámú másik tanácsi bérlakás kiutalása ellenében — beköltözhető állapotban a lakás­ügyi hatóságnak átadja, igénye a kiutalási névjegyzékbe történő felvétel, továbbá jövedelmi, va­gyoni és szocialista helyzete vizsgálatának mellőzésével telje­síthető. Dr. Kerék Lajos csoportvezető ügyész (Folytatjuk.) Baja-újvárosi építkezés Baja legszebb lakótelepe a Su- govica közvetlen közelében épü­lő Újváros lesz. Az első 84 la­kást már birtokukba vették a la­kók. A Bács megyei Építőipari Vállalat dolgozói az enyhe téli időjárást jól Kihasználták, s a hi­degebb éjszakákon gőzöléssel se­gítették a beton kötését. Már át­adtak egy 84 lakásos tömböt az alvállalkozóknak, s közben épül­nek az újabb 84 lakásos épületek. Felvételünk a jó ütemben hala­dó munkáról készült.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents