Petőfi Népe, 1974. február (29. évfolyam, 26-49. szám)

1974-02-01 / 26. szám

4 • PETŐFI NÉPE • 1974. február 1 BÁCS-KISKUN MEGYE TÁRSADALMI STRUKTÚRÁJA A termelőszövetkezeti demokrácia és a politikai aktivitás PÁRTSZERVEZÉS —PÁRTIRÁNYÍTÁS Együttes feladat - együttes felelősség A szövetkezeti demokrácia a szocialista demokrácia sajátos ré­szeként a tagság kettős jellegén, valamint a kölcsönös erőkifejté­sen és bizalmon alanuL Határait a szövetkezet és' a szocialista tár­sadalom érdeke — amelyben ter­mészetesen benne foglaltatik az egyén érdeke is — szabja meg. Több eleme módosult, gazdago­dott az elmúlt években. Tapasztalatok a bácskai körzetből Sokat változott a közgyűlés funkciója. Kettős jellegéből adó­dóan nemeseik a tulajdonostársak plénuma, hanem a tagoknak, mint vállalati dolgozóknak a fóruma is. A közgyűlés hatáskörét a szocia­lista demokrácia és törvényesség általános keretein belül senki sem korlátozza. A demokratizmus fejlődésének tényleges alapja és feltétele, hogy a dolgozatomban vizsgált bácskai tájkörzet mezőgazdasági terme­lőszövetkezetei gazdaságilag, poli­tikailag. szervezetileg megerősöd­tek, egészségesen fejlődnek. A ta­gok a közös. munkában sok irá­nyú kapcsolatba kerültek egymás-, sál és mind magabiztosabban iga­zodnak el a szövetkezeti élet bel­ső rendiében és szervezettségé­ben is. Fejlődött a tagság átte­kintőképessége, erősödött nagyüze­mi szemlélete. Kialakultak és iz­mosodnak azok a szálak, amelyek a közöshöz és egymáshoz való kötődést erősítik. Tudatossá, egy­re inkább meggyőződéssé vált az egyéni és közös ügy, az egyéni és közös sors összekapcsolódása, a bizalom, a hit a közösségben és egymás iránt. Kedvezőbbek a munka- és életkörülmények. Néhány tsz jóvoltából kezd meghonosodni az a kedvező gya­korlat, hogy írásban valamennyi termelőszövetkezeti tag megkapja a gazdálkodás, a vagyoni helyzet, a jövedelemelosztás főbb muta­tóit még a zárszámadást, a terv- tárgyalást megvitató közgyűlés előtt 8—10 nappal. Ez elősegíti a tagok beleszólási, ellenőrzési jo­gának hatékonyabb kibontakozá­sát, megalapozottabb javaslattéte­lüket. aktivitásukat, igényesebb tájékozottságukat. Egyben azt is, hogy külső személyeknek, szer­veknek a tsz-ről átfogó reális tá­jékoztatást adjanak, a gazdaságot teljesebben áttekintsék, s jogos büszkeséggel nyilafkozahassanak az eredményekről. A közgyűlés szerepe Ma már ritka az olyan meg­jegyzés a vezetők részéről, hogy a tsz-tagság nem ért meg a na­gyobb demokratizmusra. Vagy: helytelen a titkos szavazás a ve­zetők választásánál. A parancs­noki szemlélet, az első szám egyes személy használata ritkább. He­lyette az a helves szemlélet erő­södik. hogy a jó szakmai vezetés a termeléssel tesz a legtöbbet a tagság érdekében. De nem állíta­nám, hogy mindenütt így van. A részközgyűlések, a küldött­gyűlések a tagság érdeklődésével, aktivitásával, véleménynyilvání­tásával találkoznak, egyben előse­gítik azok tájékoztatását is. A rész- és küldöttgyűlések fo­kozódó aktivitása azonban meg­ítélésem szerint nem indokolja a zárszámadó közgyűlések eseten­kénti passzivitását. A kis aktivi­tású, vagy az aktivitás nélküli közgyűléseken úgy vélem, formá­lissá vált a közgyűlés törvények­ben is szabályozott funkciója: a tulajdonostársak plénuma és a dolgozók fóruma is. Ma mór a közgyűléseken szinte eltörpül az egyéni, tényleges ,vagy vélt sérelem, vagy a felelőtlen ígéret. Mégis jobban kellene ele­mezni, hogy a közgyűlés betölti-e tényleges funkcióját? (Miért, ho­gyan, mennyiben?) A tsz-tagság mind nagyobb szá­zaléka helyesen ítéli meg a jog és kötelességek összhangját, mondván, hogy a tagsággal járó jogokat csak az élvezze, aki a kö­telességeket is teljesíti. Felszóla­lásaik. észrevételeik különböző bizottságokban való közreműkö­désük tartalmasabb és a közösség érdekeihez kapcsolódik. Erősen csökken a negatív hangadók sze­repe. Egyén és közösség Mind a demokratizmus érvé­nyesítése. mind az aktivitás ösz- szefüggéseiben sajátos probléma, hogy a tsz-tagok többsége a jog­szabályok egyre nagyobb tömegét kellően nem ismeri, nem is is­merheti ... Az esetek egy részében megfi­gyelhető, hogy a nagy termelőszö­vetkezetekben a vezetésnél foko­zottabb az eltávolodás. A bírálatok, a kezdeményezések többsége ma már túlnő az egyéni problémákon. A közösség érdekei­nek megfelelően a munkahely, a szűkebb és tágabb közösség anya­gi, gazdasági, társadalmi, erkölcsi érdekeit szolgálja, megalapozot­tabb és segítőkészebb. Az építő jellegű bírálatot egyre általáno­sabban gyakorolják, az egyre in­kább uralkodóvá válik. A tagok egy részénél a közös­ségi érdek csak az ő érdekszférá­jáig jut el és addig meghatározó. Egy részük szemléletében úgy ér­vényesül a demokratizmus, hogy csak abba szóljanak bele, ami a különböző kezdeményezésre való jogosultság, a teljesítmény hatá­rait illeti. Azzal, ami számiakra kedvező. A munkával való belső azonosulás motívumai ma még általában halványabbak. A vezetés és a fegyelem A dolgozók egy része néhány termelőszövetkezetben csak erős és határozott vezetés mellett ké­pes fegyelmezetten, jól dolgozni. Egyesek ebből adódóan úgy tün­tetik fel. mintha a vezetőnek, nem pedig elsősorban saját ma­guknak dolgoznának. A tagság egyre nagyobb része azonban fe­gyelmezett. pontos, becsületesen, jó minőségben dolgozik. Szinte beteg, ha valamilyen körülmény kapcsán nem végezhet rendes, tisztességes, becsületes szándéká­nak megfelelő munkát. Nem egy esetben különösen az aktivitást csökkenti a jogos ész­revételek. helyes javaslatok visz- szaigazolásának. megvalósításának hiánya, az esetenkénti konformiz­mus. a személyeskedés. Az összegyűjtött, gazdag tapasz­talati anyag a fejlődés egészséges, de nem ellentmondásmentes fo­lyamatát bizonyítja. Dr. Falud! Gábor Társulás erdőtelepítésre Balotaszálláson A megye termelőszövetkezetei­nek nagyobb részében a napok­ban fejezik be a múlt év érté­kelését, s készítik el a zárszám­adást. A balotaszállási Kossuth Tsz-ben is a könyvelés dolgo­zóit, találtuk a legnagyobb mun­kában. Február 9-én tartják a szövetkezetiek a zárszámadási közgyűlést. A még nem végleges adatok szerint a tervezett 3,5 millió forintos nyereséget több mint félmillióval szárnyalják túl. A gazdálkodás eredményes­ségéhez nagyban hozzájárult az erdőtelepítés. A várható nyere­ség mintegy negyed része, 1 mil­lió forint ebből adódik: A szövetkezet területének nagy része silány, 2—3 aranykoronás talaj. Szántóföldi növények ter­mesztésére szinte alkalmatlan. A gazdaság vezetői öt évvel ezelőtt határozták el az erdőtelepítési programot. A múlt év végéig több mint ezer hektáron ültettek nyárfát, fekete fenyőt és akác­fát. A tereprendezéstől az ülte­tésig mindent géppel végeznek. Tavaly csaknem 240 ezer facse­metét ültettek a kijelölt 200 hek­tárra. Az erdőtelepítésre szánt terület az idén „elfogy”, ha a meglevő 120 hektárnyi területet is beültetik. A jelentős gépparkjuk további kihasználására a szövetkezet 6—8 tsz-szel szerződve egyszerű társulás létrehozását tervezi. A társulásban részt vevő szövetke­zetek már aláírták a belépési megállapodást. A végleges szer­ződéseket tavasszal kötik meg. A szövetkezet két évig — míg az erdő „beáll” — gondozza az ültetvényt és pótolja a hiányo­kat is. • Cs. I. • A termelőszövetkezetben a zárszámadás előkészítésén munkálkodik Szűcs Sándor üzemgazdász, valamint Erdőst Tiborné és Novák Mihály könyvelő. (Tóth Ferenc felvétele) Gépjárművek a mezőgazdaságban A mezőgazdaságban egyre in­kább növekszik a gépkocsik szá­ma és ezzel együtt jelentősége is. Nem tartanak viszont lépést a növekedéssel az út- és üzemvi­szonyok. Ezért- az- itt használt személy- és tehergépjárművek élettartama, üzembiztonsága ala­csonyabb az átlagosnál. A ko­rai tönkremenés megnöveli a szállítási költségeket, ezért fon­tos, hogy a mezőgazdaságban dolgozók megtanulják mindazo­kat az ismereteket, melyekkel a különleges igénybevétel körül­ményei között is csökkenteni le­het a gépjárművek elhasználódá­sát, idő előtti kiselejtezését. A mezőgazdasági üzemeknek ebben szeretne eligazítást, taná­csot adni a Mezőgazdasági Ki­adó most megjelent műve. — Hogy a rossebb enne • mee minden tábori csend­őrt! — átkozod ott Bódi, amikor visszakászálódott a bakra. — In­dulhatunk, szakaszvezető úr? Frank bólintott: — De hogy beszél maga a tábori csendőrökről, mi? — Alázatosan jelentem, akkor lássam őket, amikor a hátam kö­zepét. Már megbocsásson a sza­kaszvezető úr, de lógós ez mind. Tessék csak megnézni, milyenek ezek. Nekik van a legextrább ru­hájuk. A képük kerek, fénylik az arcuk a zsírtól. Maid kicsattan­nak a jóllakottságtól. Aztán unal­mukban azon törik a fejüket, ho­gyan keseríthetnék meg a szegény baka életét... Frank a lelke mélvén teljes mértékben egyetértett az elhang­zottakkal. de azért tessék-lássék módon ráripakodott Bódira. — Tudja maga, Bódi honvéd, hogy mi az, amit most maga csi­nál? Lázítás. Érti. Lázi tás! Füg­gelemsértés. Ezért magát hadbí­róság elé kéne állítani. Hogy mer maga így beszélni egy föl- jebbvalójáról? Bódi nem felelt mindjárt. Majd amikor megszólalt, akkor sem a kérdésre válaszolt. — Alázatosan jelentem, már az is jellemző, hogy ezek itt éjnek évadján elkezdenek razziázni. Hát mért éppen most kell csinálni az ilyet? Nem elég baj az szegény bakának, hogy egész éjszaka me­netelni kell? Mert az ember hajt­ja magát, abban a reményben, hogy ha siet, akkor hamarabb jut el a pihenőhöz. Ha gyorsabban lépked, akkor tán gyorsabban ke­rül olyan helyre, ahol fedél lesz a feje fölött, meleg levest kap és aludhat egy kicsit... De akkor jönnek ezek. és leállítják az egész menetoszlopot... Ráadásul nyo­munkban ott vannak az oro­szok ... Lehet, hogy éppen most kelnek át a folyón... Ha pedig átkelnek, akkor abból nagyon nagy baj lehelt... Majd kis szünet után: — Mert tessék csak elképzelni, mi van akkor, ha foglyul ejtik az egész zászlóaljat?... Es miért fog ez bekövetkezni? Mert a tábori csendőrök kitaláltak valamit, és aztán föltartóztatták a menetosz­lopot ... Tetszik ezt. érteni, sza­kaszvezető úr?... És azokat sze­gényeket legföljebb csak az vi­gasztalhatja, hogy ezek a... szó­val, hogy ezek a tábori csendőrök is fogságba kerülnek... De hát valójában nem vigasz az ilyen... — Még szerencse, hogy minket legalább utunkra engedtek — mondta Frank. — Mióta is va­gyunk úton? — Még alkonyatkor elindul­tunk. Ügy hat óra körül. Most meg — lobbantotta fel öngyújtó­ja lángját —, ha jól látom, éjfél van ... Ha jól a lovak közé vág­nék, akkor reggelre, de legkésőbb úgy délelőtt tíz órára mi is a vá­rosban lehetnénk. — Hát akkor vágjon közéjük — mondta Frank. — Alázatosan jelentem, ezt pa­rancsba tetszett adni? — kérdez­te Bódi. — Abba. maga hatökör — ásí­tott a szakaszvezető. Na. pattint­sa már meg azt az ostort! Én már reggel a városban szeretnék lenni. — Igenis. Mire a két jól táplált szürke — néhány ostorcsapás hatására — átváltott az ügetésre. A szekér zötykölődve gurult elő­re a gödrös, nagyon leromlott úton. Alig tudtak beszélni a nagy rázkódástól. De hát se Frank, se Bódi nem bírta sokáig, a hallga­tást. — Egy öt percre tán meg is állhatnánk. Az nem olyan nagy időveszteség — ajánlotta Bódi. — Addig legalább nyugodtan elszív­hatunk egy cigarettát. — Mit gondol — kérdezte Frank —, mit akarhattak ezek a tábori csendőrök? — Hát azt leginkább csak a tábori csendőrök istene tudhat­ja... De ha az én véleményemre kíváncsi a szakaszvezető úr, ak­kor alázatosan jelentem szerintem semmit. — Hogyhogy semmit? — Hát semmit. Csak kellemet­lenkedni a népnek. A tábori csendőr akkor van elemében, ha kellemetlenkedhet. Kitaláltak va­lamit. aztán mindent végigszima­tolnak. Frank kifújta a füstöt. — Maga nagyon rossz véle­ménnyel van a tábori csendőrök­ről. Bódi — mondta. — De most nem úgy nézett ki a dolog, mint­ha szórakozni akarnának. Szerin­tem ezek kerestek valakit. — Kicsodát? — Hát egy olyan valakit, aki valami nagy disznóságot követett el... Persze — mosolyodott el hirtelen és hátbaverte a mellette álló csicskást — azt azért nem hinném, hogy valami szalámitol­vaj után kutatnának... De ne­kem föltűnt, mennyire sietnek... És látta azt a másik autót? Az meg bizonyára visszaszáguldott egészen az utóvédig. Bódi, ezek átfésülik az egész menetoszlopot. És ahogy én ezeket ismerem, meg is fogják találni, amit, vagy ákit keresnek. — Indulnunk kéne, szakaszve­zető úr. Alázatosan jelentem, sze­rintem bőven letelt az öt perc. És zötyögni kezdett velük újra a szekér a távoli város felé. De Bódi most már mindvégig hallgatott. Hiába próbálta, nem tudta Frank szóra bírni. (Folytatjuk) Az ifjúság eszmei, politikai, erkölcsi nevelése minden mozgalmi és állami szerv, az egész társadalom feladata — olyan alapvető megállapítása ez a Központi Bizottság 1970 februárjában hozott ifjúságpolitikai határozatának, amelyről soha nem szabad megfeledkeznünk. E gondolat valóra vál­tásán folyamatosan, rendszeresen, állandóan munkálkodnunk kell. Mi tagadás, ma még elég gyakran értelmezik helytelenül, egyoldalúan az ifjúság nevelé­sével kapcsolatos feladatok meg­osztását, sok helyütt úgy vélik, hogy a politikai nevelés kizáró­lag a párt- és KISZ-szervezetek feladata, a társadalom más szer­vei pedig csak arra hivatottak, hogy a nevelés feltételeit bizto­sítsák. Ennek a szemléletnek a következményeként az állami, gazdasági szervek és vezetők egy része szervezeti intézkedésekkel, anyagi juttatásokkal teljesített­nek véli ifjúságnevelő feladatait, és viszonylag ritkán vállalkozik arra, hogy ennél többet legyen. A közvetlen munkahelyi veze­tőktől eltekintve, az állami, gaz­dasági vezetők jelentékeny része meglehetősen ritkán találkozik a fiatalokkal, alig ismeri személyes gondjaikat, problémáikat. Kevés támogatást nyújtanak a pálya­kezdőknek a munkahelyi kol­lektívába való beilleszkedéshez, s a fiatalok politikai, közéleti aktivitásának kibontakoztatását, politikai, erkölcsi, szakmai fejlő­dését sem segítik eléggé. A ne­veléshez szükséges szervezeti ke­retek és dologi feltételek bizto­sítása ugyan nélkülözhetetlen és e területen tiszteletreméltó elő­rehaladás is van, de ezek csak akkor kamatoznak igazán, ha tartalommal telítődnek, . ha ér­telmesen szolgálják az ifjúság fi­zikai és szellemi gyarapodását, a holnap társadalmát alkotó szo­cialista ember kialakítását. A fentiek természetesen nem­csak az állami, gazdasági szer- . vekre és vezetőkre, de a társa­dalom más szerveire, intézmé­nyeire és a tömegszervezetekre és mozgalmakra is vonatkoznak. A szakszervezetek munkájában például mindinkább a fontossá­gát megillető helyre kerül az if­júságnevelő- tevékenység,- de ez - elsősorban a vezető szerveik te­vékenységében mutatható ki. A munkahelyeken dolgozó szak- szervezeti csoportok és aktivis­ták körében még nem vált ál­talánossá a vezető testületeknél tapasztalható helyes szemlélet és gyakorlat. A szocialistabrigád- mozgalomban rejlő nagyszerű nevelési lehetőségek jó része emiatt továbbra is kihasználat­lanul marad. Az idősebb mun­kások a kívántnál kevesebbet törődnek azzal, hogy a mellettük dolgozó fiatalok erősebben kö­tődjenek a munkásosztályhoz, öntudatuk fejlődjék, ismerjék, szeressék szakmájukat, munka­helyüket és legyenek büszkék arra. Pedig milyen sokat tehet­nének azért, hogy új munkatár­saik megismerjék az üzem múlt­ját, nemes hagyományait, terme­lési sikereit, a gazdasági életben betöltött szerepét. De nem csupán a társadalmi, állami szervek házatáján akad mit igazítani. Sok kívánnivalót hagy maga után a család nevelő tevékenysége is. Jó néhány szülő — gyakran még a kommunista szülők is — nem fordít kellői fi­gyelmet gyermeke személyiségé­nek fejlődésére, politikai, erköl­csi arculatának tudatos formálá­sára. Ügy vélik, az anyagi ja­vak juttatásával, a jobb életfel­tételek biztosításával eleget tettek szülői kötelességeiknek, és azután nem egyszer keserűen tapasztal­ják, hogy gyermekük más lett, mint amilyennek megálmodták. Márpedig a szülői nevelést a tár­sadalom egyetlen intézménye sem vállalhatja át és aligha pó­A Kertészet és új száma A Kertészet és Szőlészet című képes hetilap következő — feb­ruár 7-én megjelenő — számá­ban a kertészkedők általános ér­deklődésére tarthat számot a Gyümölcsfáink metszése címmel indított cikksorozat. Rayman Já­nos — több kertészeti szakkönyv szerzője — részletesen ismerteti a fiatal gyümölcsfák koronaala­kító metszését, és a termő gyü­mölcsfák metszését; Hasonlóképpen új sorozat in­dult. a lapban Korszerű konyhá­kért címmel. A korszerű eszkö­zök, berendezések, anyagok, faj­ták erősen növelik a házikerti termesztés hatékonyságát. A lap ennek előmozdítására ebben a sorozatban a fóliás hajtatástól a tolhatja azt, következésképpen egyetlen szülő sem menthető fél e kötelezettség és felelősség alól. Az ifjúság eszmei, politikai, er­kölcsi nevelésével járó sokoldalú munkát — beleértve a szülők ilyen irányú nevelését is — a párt szerveinek és szervezetei­nek kell irányítaniuk, összehan­golniuk és ellenőrizniük.' Sok te­kintetben rajtuk múlik tehát, mennyire tudunk változtatni áz említett jelenségeken. Munkájuk során gyakran a pártszervezetek is elkövetik azt a mulasztást, hogy a fiatalok po­litikai nevelését csak az ifjúsági szövetségtől, a KISZ-től kérik számon. Az ifjúsági szervezet rendkívül jelentős nevelő erő, s a maga területén, a rendelke­zésére álló feltételek és keretek között igyekszik is eleget tenni feladatainak, de nem vállalhatja magára azokat a teendőket, ame­lyeket más szerveknek, szerve­zeteknek kell elvégezniük. A pártszervezeteknek az ifjú­ságpolitikai határozat végrehaj­tásán munkálkodva arra kell törekedniük, hogy maradéktala­nul jusson érvényre az ifjúság neveléséért érzett együttes fele­lősség. Ezt persze nem elég csu­pán hangoztatni, hanem konkrét követelményeket iß szükséges tá­masztaniuk az állami, gazdasági szervekkel és vezetőkkel, tömeg- szervezetekkel és mozgalmakkal szemben. Ezek a követelmények feleljenek meg az adott terület, üzem, intézmény sajátosságainak, és az itt dolgozó szervezetek munkájának folyamatos, állandó elemét képezzék. A gondosan kimunkált, a különböző szerveze­tek között egyeztetett teendők megvalósulását a pártszerveze­tek segítsék és ellenőrizzék. Az ellenőrzés során számoltassák be a vezetőség vagy a taggyűlés élőt); a gazdasági, tömegszerve-' zeti, tanácsi vezetőket arról, ho­gyan hajtották végre a fiatalok politikai nevelésében rájuk há­ruló tartalmi feladataikat. Ne elégedjenek meg az olyan beszá­molókkal, amelyek csák a klub- helyiség juttatásáról és berende­zéséről, a szórakozási, a kirándu­lások feltételeinek biztosításáról szólnak. Következetesen kérjék számon a különböző területeken dolgozó kommunistáktól a köz­vetlen környezetükben élő és dolgozó fiatalokkal való törődést, s a kommunista szülőktől pedig következetesen igényeljék gyer­mekeik példamutatóan gondos nevelését. Ez év első felében a pártalap- szervezetek .taggyűlésen tárgyal­ják meg az ifjúságpolitikai hatá­rozat végrehajtásának állását, különös figyelmet fordítva a fia­talok politikai nevelésének kér­déseire. Jó alkalom ez arra, hogy felülvizsgálják intézkedési ter­veiket. s kiegészítsék azokat az újabb teendőkkel, E munka ak­kor vezet igazán sikerre, ha gon­dosan megvizsgálják az állami, gazdasági szervek és vezetők, a tömegszervezetek és társadalmi mozgalmak ez irányú tevékeny­ségét is. Az átgondolt elemzés és a tennivalók megfontolt megje­lölése nagyban. hozzájárulhat ahhoz, hogy minden érintett és illetékes — mindenki, aki itt te­het és akinek tennie kell vala­mit — saját feladatának érezze az új ..nemzedék szocialista szel- lémű nevelését. Petroszki István az MSZMP KB munkatársa Szőlészet szabadföldi termesztésig a leg­fontosabb tudnivalókat bocsátja olvasói rendelkezésére. Éles Károly Elegendő a zöld­ségvetőmag című cikke azzal foglalkozik, hogy a Vetőmagter­meltető és Értékesítő Vállalat az idén 24 és fél millió tasak külön­féle vetőmagot hoz forgalomba. Változatlan áron új, alufóliás ta- sakokba csomagolják a magva­kat, s így azok hosszabb ideig őrzik meg csíraképességüket. A kapható zöldségmagvak is­mertetése, s a fontosabbak rövid értékelése is szerepel a cikkben. Megtudhatjuk azt is, hogy im­port fajtaújdonságok és hibridek magjai is kaphatók majd, nagy részük drazsírozott formában.

Next

/
Thumbnails
Contents