Petőfi Népe, 1974. február (29. évfolyam, 26-49. szám)
1974-02-01 / 26. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1974. február 1 BÁCS-KISKUN MEGYE TÁRSADALMI STRUKTÚRÁJA A termelőszövetkezeti demokrácia és a politikai aktivitás PÁRTSZERVEZÉS —PÁRTIRÁNYÍTÁS Együttes feladat - együttes felelősség A szövetkezeti demokrácia a szocialista demokrácia sajátos részeként a tagság kettős jellegén, valamint a kölcsönös erőkifejtésen és bizalmon alanuL Határait a szövetkezet és' a szocialista társadalom érdeke — amelyben természetesen benne foglaltatik az egyén érdeke is — szabja meg. Több eleme módosult, gazdagodott az elmúlt években. Tapasztalatok a bácskai körzetből Sokat változott a közgyűlés funkciója. Kettős jellegéből adódóan nemeseik a tulajdonostársak plénuma, hanem a tagoknak, mint vállalati dolgozóknak a fóruma is. A közgyűlés hatáskörét a szocialista demokrácia és törvényesség általános keretein belül senki sem korlátozza. A demokratizmus fejlődésének tényleges alapja és feltétele, hogy a dolgozatomban vizsgált bácskai tájkörzet mezőgazdasági termelőszövetkezetei gazdaságilag, politikailag. szervezetileg megerősödtek, egészségesen fejlődnek. A tagok a közös. munkában sok irányú kapcsolatba kerültek egymás-, sál és mind magabiztosabban igazodnak el a szövetkezeti élet belső rendiében és szervezettségében is. Fejlődött a tagság áttekintőképessége, erősödött nagyüzemi szemlélete. Kialakultak és izmosodnak azok a szálak, amelyek a közöshöz és egymáshoz való kötődést erősítik. Tudatossá, egyre inkább meggyőződéssé vált az egyéni és közös ügy, az egyéni és közös sors összekapcsolódása, a bizalom, a hit a közösségben és egymás iránt. Kedvezőbbek a munka- és életkörülmények. Néhány tsz jóvoltából kezd meghonosodni az a kedvező gyakorlat, hogy írásban valamennyi termelőszövetkezeti tag megkapja a gazdálkodás, a vagyoni helyzet, a jövedelemelosztás főbb mutatóit még a zárszámadást, a terv- tárgyalást megvitató közgyűlés előtt 8—10 nappal. Ez elősegíti a tagok beleszólási, ellenőrzési jogának hatékonyabb kibontakozását, megalapozottabb javaslattételüket. aktivitásukat, igényesebb tájékozottságukat. Egyben azt is, hogy külső személyeknek, szerveknek a tsz-ről átfogó reális tájékoztatást adjanak, a gazdaságot teljesebben áttekintsék, s jogos büszkeséggel nyilafkozahassanak az eredményekről. A közgyűlés szerepe Ma már ritka az olyan megjegyzés a vezetők részéről, hogy a tsz-tagság nem ért meg a nagyobb demokratizmusra. Vagy: helytelen a titkos szavazás a vezetők választásánál. A parancsnoki szemlélet, az első szám egyes személy használata ritkább. Helyette az a helves szemlélet erősödik. hogy a jó szakmai vezetés a termeléssel tesz a legtöbbet a tagság érdekében. De nem állítanám, hogy mindenütt így van. A részközgyűlések, a küldöttgyűlések a tagság érdeklődésével, aktivitásával, véleménynyilvánításával találkoznak, egyben elősegítik azok tájékoztatását is. A rész- és küldöttgyűlések fokozódó aktivitása azonban megítélésem szerint nem indokolja a zárszámadó közgyűlések esetenkénti passzivitását. A kis aktivitású, vagy az aktivitás nélküli közgyűléseken úgy vélem, formálissá vált a közgyűlés törvényekben is szabályozott funkciója: a tulajdonostársak plénuma és a dolgozók fóruma is. Ma mór a közgyűléseken szinte eltörpül az egyéni, tényleges ,vagy vélt sérelem, vagy a felelőtlen ígéret. Mégis jobban kellene elemezni, hogy a közgyűlés betölti-e tényleges funkcióját? (Miért, hogyan, mennyiben?) A tsz-tagság mind nagyobb százaléka helyesen ítéli meg a jog és kötelességek összhangját, mondván, hogy a tagsággal járó jogokat csak az élvezze, aki a kötelességeket is teljesíti. Felszólalásaik. észrevételeik különböző bizottságokban való közreműködésük tartalmasabb és a közösség érdekeihez kapcsolódik. Erősen csökken a negatív hangadók szerepe. Egyén és közösség Mind a demokratizmus érvényesítése. mind az aktivitás ösz- szefüggéseiben sajátos probléma, hogy a tsz-tagok többsége a jogszabályok egyre nagyobb tömegét kellően nem ismeri, nem is ismerheti ... Az esetek egy részében megfigyelhető, hogy a nagy termelőszövetkezetekben a vezetésnél fokozottabb az eltávolodás. A bírálatok, a kezdeményezések többsége ma már túlnő az egyéni problémákon. A közösség érdekeinek megfelelően a munkahely, a szűkebb és tágabb közösség anyagi, gazdasági, társadalmi, erkölcsi érdekeit szolgálja, megalapozottabb és segítőkészebb. Az építő jellegű bírálatot egyre általánosabban gyakorolják, az egyre inkább uralkodóvá válik. A tagok egy részénél a közösségi érdek csak az ő érdekszférájáig jut el és addig meghatározó. Egy részük szemléletében úgy érvényesül a demokratizmus, hogy csak abba szóljanak bele, ami a különböző kezdeményezésre való jogosultság, a teljesítmény határait illeti. Azzal, ami számiakra kedvező. A munkával való belső azonosulás motívumai ma még általában halványabbak. A vezetés és a fegyelem A dolgozók egy része néhány termelőszövetkezetben csak erős és határozott vezetés mellett képes fegyelmezetten, jól dolgozni. Egyesek ebből adódóan úgy tüntetik fel. mintha a vezetőnek, nem pedig elsősorban saját maguknak dolgoznának. A tagság egyre nagyobb része azonban fegyelmezett. pontos, becsületesen, jó minőségben dolgozik. Szinte beteg, ha valamilyen körülmény kapcsán nem végezhet rendes, tisztességes, becsületes szándékának megfelelő munkát. Nem egy esetben különösen az aktivitást csökkenti a jogos észrevételek. helyes javaslatok visz- szaigazolásának. megvalósításának hiánya, az esetenkénti konformizmus. a személyeskedés. Az összegyűjtött, gazdag tapasztalati anyag a fejlődés egészséges, de nem ellentmondásmentes folyamatát bizonyítja. Dr. Falud! Gábor Társulás erdőtelepítésre Balotaszálláson A megye termelőszövetkezeteinek nagyobb részében a napokban fejezik be a múlt év értékelését, s készítik el a zárszámadást. A balotaszállási Kossuth Tsz-ben is a könyvelés dolgozóit, találtuk a legnagyobb munkában. Február 9-én tartják a szövetkezetiek a zárszámadási közgyűlést. A még nem végleges adatok szerint a tervezett 3,5 millió forintos nyereséget több mint félmillióval szárnyalják túl. A gazdálkodás eredményességéhez nagyban hozzájárult az erdőtelepítés. A várható nyereség mintegy negyed része, 1 millió forint ebből adódik: A szövetkezet területének nagy része silány, 2—3 aranykoronás talaj. Szántóföldi növények termesztésére szinte alkalmatlan. A gazdaság vezetői öt évvel ezelőtt határozták el az erdőtelepítési programot. A múlt év végéig több mint ezer hektáron ültettek nyárfát, fekete fenyőt és akácfát. A tereprendezéstől az ültetésig mindent géppel végeznek. Tavaly csaknem 240 ezer facsemetét ültettek a kijelölt 200 hektárra. Az erdőtelepítésre szánt terület az idén „elfogy”, ha a meglevő 120 hektárnyi területet is beültetik. A jelentős gépparkjuk további kihasználására a szövetkezet 6—8 tsz-szel szerződve egyszerű társulás létrehozását tervezi. A társulásban részt vevő szövetkezetek már aláírták a belépési megállapodást. A végleges szerződéseket tavasszal kötik meg. A szövetkezet két évig — míg az erdő „beáll” — gondozza az ültetvényt és pótolja a hiányokat is. • Cs. I. • A termelőszövetkezetben a zárszámadás előkészítésén munkálkodik Szűcs Sándor üzemgazdász, valamint Erdőst Tiborné és Novák Mihály könyvelő. (Tóth Ferenc felvétele) Gépjárművek a mezőgazdaságban A mezőgazdaságban egyre inkább növekszik a gépkocsik száma és ezzel együtt jelentősége is. Nem tartanak viszont lépést a növekedéssel az út- és üzemviszonyok. Ezért- az- itt használt személy- és tehergépjárművek élettartama, üzembiztonsága alacsonyabb az átlagosnál. A korai tönkremenés megnöveli a szállítási költségeket, ezért fontos, hogy a mezőgazdaságban dolgozók megtanulják mindazokat az ismereteket, melyekkel a különleges igénybevétel körülményei között is csökkenteni lehet a gépjárművek elhasználódását, idő előtti kiselejtezését. A mezőgazdasági üzemeknek ebben szeretne eligazítást, tanácsot adni a Mezőgazdasági Kiadó most megjelent műve. — Hogy a rossebb enne • mee minden tábori csendőrt! — átkozod ott Bódi, amikor visszakászálódott a bakra. — Indulhatunk, szakaszvezető úr? Frank bólintott: — De hogy beszél maga a tábori csendőrökről, mi? — Alázatosan jelentem, akkor lássam őket, amikor a hátam közepét. Már megbocsásson a szakaszvezető úr, de lógós ez mind. Tessék csak megnézni, milyenek ezek. Nekik van a legextrább ruhájuk. A képük kerek, fénylik az arcuk a zsírtól. Maid kicsattannak a jóllakottságtól. Aztán unalmukban azon törik a fejüket, hogyan keseríthetnék meg a szegény baka életét... Frank a lelke mélvén teljes mértékben egyetértett az elhangzottakkal. de azért tessék-lássék módon ráripakodott Bódira. — Tudja maga, Bódi honvéd, hogy mi az, amit most maga csinál? Lázítás. Érti. Lázi tás! Függelemsértés. Ezért magát hadbíróság elé kéne állítani. Hogy mer maga így beszélni egy föl- jebbvalójáról? Bódi nem felelt mindjárt. Majd amikor megszólalt, akkor sem a kérdésre válaszolt. — Alázatosan jelentem, már az is jellemző, hogy ezek itt éjnek évadján elkezdenek razziázni. Hát mért éppen most kell csinálni az ilyet? Nem elég baj az szegény bakának, hogy egész éjszaka menetelni kell? Mert az ember hajtja magát, abban a reményben, hogy ha siet, akkor hamarabb jut el a pihenőhöz. Ha gyorsabban lépked, akkor tán gyorsabban kerül olyan helyre, ahol fedél lesz a feje fölött, meleg levest kap és aludhat egy kicsit... De akkor jönnek ezek. és leállítják az egész menetoszlopot... Ráadásul nyomunkban ott vannak az oroszok ... Lehet, hogy éppen most kelnek át a folyón... Ha pedig átkelnek, akkor abból nagyon nagy baj lehelt... Majd kis szünet után: — Mert tessék csak elképzelni, mi van akkor, ha foglyul ejtik az egész zászlóaljat?... Es miért fog ez bekövetkezni? Mert a tábori csendőrök kitaláltak valamit, és aztán föltartóztatták a menetoszlopot ... Tetszik ezt. érteni, szakaszvezető úr?... És azokat szegényeket legföljebb csak az vigasztalhatja, hogy ezek a... szóval, hogy ezek a tábori csendőrök is fogságba kerülnek... De hát valójában nem vigasz az ilyen... — Még szerencse, hogy minket legalább utunkra engedtek — mondta Frank. — Mióta is vagyunk úton? — Még alkonyatkor elindultunk. Ügy hat óra körül. Most meg — lobbantotta fel öngyújtója lángját —, ha jól látom, éjfél van ... Ha jól a lovak közé vágnék, akkor reggelre, de legkésőbb úgy délelőtt tíz órára mi is a városban lehetnénk. — Hát akkor vágjon közéjük — mondta Frank. — Alázatosan jelentem, ezt parancsba tetszett adni? — kérdezte Bódi. — Abba. maga hatökör — ásított a szakaszvezető. Na. pattintsa már meg azt az ostort! Én már reggel a városban szeretnék lenni. — Igenis. Mire a két jól táplált szürke — néhány ostorcsapás hatására — átváltott az ügetésre. A szekér zötykölődve gurult előre a gödrös, nagyon leromlott úton. Alig tudtak beszélni a nagy rázkódástól. De hát se Frank, se Bódi nem bírta sokáig, a hallgatást. — Egy öt percre tán meg is állhatnánk. Az nem olyan nagy időveszteség — ajánlotta Bódi. — Addig legalább nyugodtan elszívhatunk egy cigarettát. — Mit gondol — kérdezte Frank —, mit akarhattak ezek a tábori csendőrök? — Hát azt leginkább csak a tábori csendőrök istene tudhatja... De ha az én véleményemre kíváncsi a szakaszvezető úr, akkor alázatosan jelentem szerintem semmit. — Hogyhogy semmit? — Hát semmit. Csak kellemetlenkedni a népnek. A tábori csendőr akkor van elemében, ha kellemetlenkedhet. Kitaláltak valamit. aztán mindent végigszimatolnak. Frank kifújta a füstöt. — Maga nagyon rossz véleménnyel van a tábori csendőrökről. Bódi — mondta. — De most nem úgy nézett ki a dolog, mintha szórakozni akarnának. Szerintem ezek kerestek valakit. — Kicsodát? — Hát egy olyan valakit, aki valami nagy disznóságot követett el... Persze — mosolyodott el hirtelen és hátbaverte a mellette álló csicskást — azt azért nem hinném, hogy valami szalámitolvaj után kutatnának... De nekem föltűnt, mennyire sietnek... És látta azt a másik autót? Az meg bizonyára visszaszáguldott egészen az utóvédig. Bódi, ezek átfésülik az egész menetoszlopot. És ahogy én ezeket ismerem, meg is fogják találni, amit, vagy ákit keresnek. — Indulnunk kéne, szakaszvezető úr. Alázatosan jelentem, szerintem bőven letelt az öt perc. És zötyögni kezdett velük újra a szekér a távoli város felé. De Bódi most már mindvégig hallgatott. Hiába próbálta, nem tudta Frank szóra bírni. (Folytatjuk) Az ifjúság eszmei, politikai, erkölcsi nevelése minden mozgalmi és állami szerv, az egész társadalom feladata — olyan alapvető megállapítása ez a Központi Bizottság 1970 februárjában hozott ifjúságpolitikai határozatának, amelyről soha nem szabad megfeledkeznünk. E gondolat valóra váltásán folyamatosan, rendszeresen, állandóan munkálkodnunk kell. Mi tagadás, ma még elég gyakran értelmezik helytelenül, egyoldalúan az ifjúság nevelésével kapcsolatos feladatok megosztását, sok helyütt úgy vélik, hogy a politikai nevelés kizárólag a párt- és KISZ-szervezetek feladata, a társadalom más szervei pedig csak arra hivatottak, hogy a nevelés feltételeit biztosítsák. Ennek a szemléletnek a következményeként az állami, gazdasági szervek és vezetők egy része szervezeti intézkedésekkel, anyagi juttatásokkal teljesítettnek véli ifjúságnevelő feladatait, és viszonylag ritkán vállalkozik arra, hogy ennél többet legyen. A közvetlen munkahelyi vezetőktől eltekintve, az állami, gazdasági vezetők jelentékeny része meglehetősen ritkán találkozik a fiatalokkal, alig ismeri személyes gondjaikat, problémáikat. Kevés támogatást nyújtanak a pályakezdőknek a munkahelyi kollektívába való beilleszkedéshez, s a fiatalok politikai, közéleti aktivitásának kibontakoztatását, politikai, erkölcsi, szakmai fejlődését sem segítik eléggé. A neveléshez szükséges szervezeti keretek és dologi feltételek biztosítása ugyan nélkülözhetetlen és e területen tiszteletreméltó előrehaladás is van, de ezek csak akkor kamatoznak igazán, ha tartalommal telítődnek, . ha értelmesen szolgálják az ifjúság fizikai és szellemi gyarapodását, a holnap társadalmát alkotó szocialista ember kialakítását. A fentiek természetesen nemcsak az állami, gazdasági szer- . vekre és vezetőkre, de a társadalom más szerveire, intézményeire és a tömegszervezetekre és mozgalmakra is vonatkoznak. A szakszervezetek munkájában például mindinkább a fontosságát megillető helyre kerül az ifjúságnevelő- tevékenység,- de ez - elsősorban a vezető szerveik tevékenységében mutatható ki. A munkahelyeken dolgozó szak- szervezeti csoportok és aktivisták körében még nem vált általánossá a vezető testületeknél tapasztalható helyes szemlélet és gyakorlat. A szocialistabrigád- mozgalomban rejlő nagyszerű nevelési lehetőségek jó része emiatt továbbra is kihasználatlanul marad. Az idősebb munkások a kívántnál kevesebbet törődnek azzal, hogy a mellettük dolgozó fiatalok erősebben kötődjenek a munkásosztályhoz, öntudatuk fejlődjék, ismerjék, szeressék szakmájukat, munkahelyüket és legyenek büszkék arra. Pedig milyen sokat tehetnének azért, hogy új munkatársaik megismerjék az üzem múltját, nemes hagyományait, termelési sikereit, a gazdasági életben betöltött szerepét. De nem csupán a társadalmi, állami szervek házatáján akad mit igazítani. Sok kívánnivalót hagy maga után a család nevelő tevékenysége is. Jó néhány szülő — gyakran még a kommunista szülők is — nem fordít kellői figyelmet gyermeke személyiségének fejlődésére, politikai, erkölcsi arculatának tudatos formálására. Ügy vélik, az anyagi javak juttatásával, a jobb életfeltételek biztosításával eleget tettek szülői kötelességeiknek, és azután nem egyszer keserűen tapasztalják, hogy gyermekük más lett, mint amilyennek megálmodták. Márpedig a szülői nevelést a társadalom egyetlen intézménye sem vállalhatja át és aligha póA Kertészet és új száma A Kertészet és Szőlészet című képes hetilap következő — február 7-én megjelenő — számában a kertészkedők általános érdeklődésére tarthat számot a Gyümölcsfáink metszése címmel indított cikksorozat. Rayman János — több kertészeti szakkönyv szerzője — részletesen ismerteti a fiatal gyümölcsfák koronaalakító metszését, és a termő gyümölcsfák metszését; Hasonlóképpen új sorozat indult. a lapban Korszerű konyhákért címmel. A korszerű eszközök, berendezések, anyagok, fajták erősen növelik a házikerti termesztés hatékonyságát. A lap ennek előmozdítására ebben a sorozatban a fóliás hajtatástól a tolhatja azt, következésképpen egyetlen szülő sem menthető fél e kötelezettség és felelősség alól. Az ifjúság eszmei, politikai, erkölcsi nevelésével járó sokoldalú munkát — beleértve a szülők ilyen irányú nevelését is — a párt szerveinek és szervezeteinek kell irányítaniuk, összehangolniuk és ellenőrizniük.' Sok tekintetben rajtuk múlik tehát, mennyire tudunk változtatni áz említett jelenségeken. Munkájuk során gyakran a pártszervezetek is elkövetik azt a mulasztást, hogy a fiatalok politikai nevelését csak az ifjúsági szövetségtől, a KISZ-től kérik számon. Az ifjúsági szervezet rendkívül jelentős nevelő erő, s a maga területén, a rendelkezésére álló feltételek és keretek között igyekszik is eleget tenni feladatainak, de nem vállalhatja magára azokat a teendőket, amelyeket más szerveknek, szervezeteknek kell elvégezniük. A pártszervezeteknek az ifjúságpolitikai határozat végrehajtásán munkálkodva arra kell törekedniük, hogy maradéktalanul jusson érvényre az ifjúság neveléséért érzett együttes felelősség. Ezt persze nem elég csupán hangoztatni, hanem konkrét követelményeket iß szükséges támasztaniuk az állami, gazdasági szervekkel és vezetőkkel, tömeg- szervezetekkel és mozgalmakkal szemben. Ezek a követelmények feleljenek meg az adott terület, üzem, intézmény sajátosságainak, és az itt dolgozó szervezetek munkájának folyamatos, állandó elemét képezzék. A gondosan kimunkált, a különböző szervezetek között egyeztetett teendők megvalósulását a pártszervezetek segítsék és ellenőrizzék. Az ellenőrzés során számoltassák be a vezetőség vagy a taggyűlés élőt); a gazdasági, tömegszerve-' zeti, tanácsi vezetőket arról, hogyan hajtották végre a fiatalok politikai nevelésében rájuk háruló tartalmi feladataikat. Ne elégedjenek meg az olyan beszámolókkal, amelyek csák a klub- helyiség juttatásáról és berendezéséről, a szórakozási, a kirándulások feltételeinek biztosításáról szólnak. Következetesen kérjék számon a különböző területeken dolgozó kommunistáktól a közvetlen környezetükben élő és dolgozó fiatalokkal való törődést, s a kommunista szülőktől pedig következetesen igényeljék gyermekeik példamutatóan gondos nevelését. Ez év első felében a pártalap- szervezetek .taggyűlésen tárgyalják meg az ifjúságpolitikai határozat végrehajtásának állását, különös figyelmet fordítva a fiatalok politikai nevelésének kérdéseire. Jó alkalom ez arra, hogy felülvizsgálják intézkedési terveiket. s kiegészítsék azokat az újabb teendőkkel, E munka akkor vezet igazán sikerre, ha gondosan megvizsgálják az állami, gazdasági szervek és vezetők, a tömegszervezetek és társadalmi mozgalmak ez irányú tevékenységét is. Az átgondolt elemzés és a tennivalók megfontolt megjelölése nagyban. hozzájárulhat ahhoz, hogy minden érintett és illetékes — mindenki, aki itt tehet és akinek tennie kell valamit — saját feladatának érezze az új ..nemzedék szocialista szel- lémű nevelését. Petroszki István az MSZMP KB munkatársa Szőlészet szabadföldi termesztésig a legfontosabb tudnivalókat bocsátja olvasói rendelkezésére. Éles Károly Elegendő a zöldségvetőmag című cikke azzal foglalkozik, hogy a Vetőmagtermeltető és Értékesítő Vállalat az idén 24 és fél millió tasak különféle vetőmagot hoz forgalomba. Változatlan áron új, alufóliás ta- sakokba csomagolják a magvakat, s így azok hosszabb ideig őrzik meg csíraképességüket. A kapható zöldségmagvak ismertetése, s a fontosabbak rövid értékelése is szerepel a cikkben. Megtudhatjuk azt is, hogy import fajtaújdonságok és hibridek magjai is kaphatók majd, nagy részük drazsírozott formában.
