Petőfi Népe, 1974. február (29. évfolyam, 26-49. szám)

1974-02-01 / 26. szám

1974. február 1. • PETŐFI NÉPE • S Korszerűen, közmegelégedésre működik A hármas követelmény Március 30-án lesz egy éve, hogy átadták rendeltetésének Kiskunfélegyházán a városi kór­ház mintegy 16 millió forintos költséggel létesített új szakorvosi rendelőintézetét, amely bízvást nevezhető a legkorszerűbb ilyen jellegű intézménynek megyénk­ben. A rendelőintézetben jelenleg tíz szakrendelése^ fogadják a be­tegeket. Hamarosan sor kerül azonban az ideggyógyászati, uro­lógiai, valamint a gyógytorna­rendelés megszervezésére is. A régi „SZTK-rendelÓt” műkö­désének utolsó évében, 1072-ben 191 ezer beteg kereste fel. A ta­valyi háromnegyed évben pedig az új rendelőintézetben már 217 ezren fordultak meg. És az sem mellékes, hogy a betegek várako­zást ideje a múlt év áprilisától napjainkig — átlagosan számítva — 90 peréről 30 percre csökkent. Képriportunkban a rendelőin­tézetben folyó munka néhány érdekes mozzanatáról számolunk be. • Az új rendelintézet működésének első kilenc hónapjában 19 ezer vizsgálatot végeztek a jól felszerelt laboratórium munkatársai. 0 A fül-orr-gégészeti szakrendelésen audiomé­terrel hallásvizsgáló készülékkel ellenőrzik a hal­lásképességet, készséget. A vizsgálatok további tö­kéletesedését segíti majd elő a még ez évben elké­szülő, NDK-gyártmányú „csendes kamra”. Az osz­tályon egyébként tavaly 17 ezer beteget kezeltek. A sebészeten viszont 42 ezer beteget kezeltek. És nemcsak ők, hanem azóta gyógykezelt osztályos társaik is elégedettek az elsőrendűen felszerelt osz­tály orvosainak tevékenységével, amelynek mind­egyik szakasza, a vizsgálatok valamennyi fázisa egy helyben történik. • Nemrégiben fogtak hozzá az ötévesek iskola előtti átfogó vizsgálathoz. Gyermekorvostól a logopédusig, szemésztől a fül-orr-gégészig szakemberek sokasága előtt „vizsgázik” a kicsi­nyek egészsége. Eddig két óvoda 80 növendéke esett át a szűrésen, de a következő iskolai év kez­detéig sor kerül az általános Iskolák valamennyi „újoncának” vizsgálatára. Az eredményeket karton­ra vezetik, s ennek adatai az ifjú állampolgárt élete során tovább kísérik, alapját képezve az eset­leges későbbi összehasonlító vizsgálatoknak. A kartonokról pillanatok alatt áttekinthető vala­mennyi, az egészségi állapotot jelző adat. Minded­dig seregnyi tisztviselő dolgozott a központi kar- tonozóban, a munka egyszerűsítése óta viszont mindössze hatan látják el ezt a feladatot. (Jóba—Pásztor) A szocializmus teljes felépítésének történelmi feladatai hatványozott politikai, szakmai és emberi követelményeket támasztanak a közös dolgainkért elsődlegesen felelős veze­tőkkel szemben. A párt vezető szerepének további erősítésé­hez, politikájának folyamatosságához és következetes gya­korlati végrehajtásához eszmeileg szilárd, politikailag meg­bízható, magasan képzett, szocialista emberi, erkölcsi tulaj­donságokkal rendelkező tekintélyes vezetők kellenek. Enél- kfil a párt, a munkásosztály törekvései sem országosan, sem helyileg nem valósulhatnak meg. A vezetés színvonala, tekinté­lye, tevékenységének tartalma a legkisebb közösségben is politi­kai kérdés. Nőnek a vezetőkkel szembeni követelmények, mert történelmileg mind közelebb ke­rülünk szocialista céljaink meg­valósulásához. A nép alkotó munkájának eredményeképpen megsokszorozódott a vezetőkre bízott népvagyon; s olyan időket élünk, amikor minden vezetőtől egyértelműséget, elvhűséget, ma­gasfokú ismereteket követel a két világrendszer közötti foko­zódó ideológiai harc. A párt Központi Bizottságá­nak legutóbbi ülése határozottan aláhúzta: a vezetőkkel szemben támasztott hármas követelmény: a politikai megbízhatóság, a szakmai hozzáértés és a vezetői rátermettség alapelvként bevált és mind következetesebben ér­vényesül a káderek kiválasztá­sánál. A további építőmunkához azonban az élet minden terüle­tén — a minisztériumtól az üze­mi brigádig — egységesebbé és következetesebbé kell tenni a hármas követelmény értelmezé­sét és érvényesítését. Szocialista utunk több mint negyedszázadának gazdasági, tu­dományos és kulturális eredmé­nyei egyértelműen azt bizonyít­ják, hogy a vezetők nagy több­sége megfelel a politikai köve­telményeknek. Meggyőződéssel szolgálja a szocialista rendszert, jól képviseli a párt politikáját, a szocializmus odaadó híve. Rend­szerünk kimagasló vívmánya, a munkáshatalom történelmi bizo­nyítéka, hogy a felszabadulást követő évtizedekben létrejött, felnőtt, megedződött és megszi­lárdult a szocializmus és vezetői állománya. A munkásosztály és a dolgozó parasztság, majd ké­sőbb a nép soraiból származó értelmiségből kinevelődtek azok a vezetők, akik a szocializmus építésének különböző szakaszai­ban eredményesen szolgálták és szolgálják a párt, a munkásosz­tály, a nép ügyét. Kádermun­kánkban ez a szilárd és megha­tározó alap, amelyre az újabb, magasabb követelményeket épít­hetjük. A párt határozata tételesen sorra vette a politikai követel­ményeket. A politikai alkalmas­ság egyértelmű politikai elköte­lezettséget, magas szintű kép­zettséget, a társadalmi-politikai kérdések iránti érdeklődést je­lent. A vezetés egyben politikai kiállás. Aki vezetői munkakört vállal, ezzel számolnia kell. A párt, a munkásosztáy, az egész nép elmúlt negyedszázados mun­kája, a szocializmus erőinek vi­lágméretű gyarapodása, a nem­zetközi erőviszonyok számukra pozitív alakulása kedvező felté­teleket teremtettek a szocializ­mus teljes felépítésének maga­sabb szinten történő —- politikai, anyagi, morális erőinket még jobban hasznosító — folytatásá­hoz. Ezeknek a követelmények­nek csak az a vezető tud megfelel­ni, akit a társadalmi és politikai élet gyakorlata kipróbált, aki meggyőződéssel szolgálja a mun­kásosztály hatalmát, a nép érde­keit, a párt politikáját. Minden egyes vezetőnek rendelkeznie kell a munkaköréhez szükséges elméleti-politikai végzettséggel és a továbbképzésre való szándék­kal. A vezetővel szembeni po­litikai követelmény alapvető ele­me. hogy ismerje és értse a párt és a kormány politikáját és az irányítása alá tartozó területen képes legyen azt végrehajtani. A politikai alkalmasság vég­ső soron emberség, emberszere­tet, és társadalmi felelősségtu­dat. Ezért a vezetői döntésnél mindenkor figyelembe kell ven­ni a társadalmi közérdek elsőd­legességét, a döntés politikai ha­tását és emberi következmé­nyeit. A mi rendszerünk tekin­télyes, megbecsült vezetője ak­tív közéleti tevékenységet foly­tat. Elvárja tele, hogy életmódja feddhetetlen légyen, magatartása megfeleljen a szocialista erkölcs követelményeinek. Tevékenységé­ben a szavak és a tettek elvá­laszthatatlan egységet alkossa­nak. A politikailag alkalmas ve­zető fejleszti munkaterületén a szocialista demokratizmust, őr­ködik a törvények betartásán, helyesen él a rábízott hatalom­ig mai. A vezetővel szembeni másik alapkövetelmény a szakmai al­kalmasság. Korunkban, amikor a tudomány mindinkább termelő erővé válik, elengedhetetlen kö­vetelmény a szakmai felkészült­ség. A tényleges szakmai tudás, a bizonyított felkészültség, a realizálható ismeret — a való­ságos 'mérce és non a diploma önmagában. Szocialista rendsze­rünk vezetőinek — az alacso­nyabb beosztástól a legna- gyobbakig — lépést kell tartani a rohamos fejlődéssel. Az élet arra tanít, hogy a fő­iskolai és egyetemi tanulmányok r.gnk az alapokat, a „belépőt” jelentik a mind bonyolultabbá váló alkotó munkához, amelyhez a szükséges bővülő ismereteket újból és újból meg kell szerez­ni! Szocialista építőmunkánk mai időszakában az a szakmai kö­vetelmény áll a vezetők előtt, hogy rendelkezzenek a munka­körüknek megfelelő végzettség­gel, korszerű szakmai és gyakor­lati tapasztalataikkal. A szakmai alkalmasság állandóan gyarapít­ható, gazdagítható ismereteket jelent, szoba-tudományokkal, „általános” tehetséggel nem ^sok­ra megyünk. A jó vezető — szakmai értelemben is — a nap minden órájában tanul. Szakmai alkalmasság nélkül nincs szocialista vezető! Ugyan­akkor a társadalmi és gazdasági élet minden szintjén — a szem­léletben, a követelmények értel­mezésében és a gyakorlati dön­tésekben is — egyértelművé kell tenni, hogy a szakmai alkalmas­ság, a végzettség — még nem vezetői alkalmasság A politikai alkalmasságot és a vezetői ráter­mettséget semmiféle szakmai bi­zonyítvány nem helyettesítheti. A szocialista fejlődés maga­sabb osztályába lépő társadal­munk dolgai úgy alakulnak, hogy a politikai és szakmai alkalmas­ság mellett a vezetői rátermett­séggel szembeni követelmények is növekednek. Azt. hogy ki a rátermett, tehetséges vezető, min­denkor pontosan jelzi a munka­helyek teljesítménye, belső lég­köre, fegyelme. Rátermett az a vezető, aki rendelkezik megfele­lő áttekintő, elemző és általáno­sító készséggel, aki képes az új szüntelen keresésére, felismeré­sére, alkalmazására, van véle­ménye, mer kezdeményezni, dön­teni, felelősséget vállalni, tud szervezni és ellenőrizni; síki ké­pes beosztottai munkájának ösz- szefogására, képességeik sokol­dalú kibontakoztatására, a bi­zalom. az őszinteség és nyíltság légkörének megteremtésére, mun­katársai nevelésére. Amikor számba vesszük a ve­zetőkkel szembeni hármas kő; vetelmény lényegét, összetevőit, még inkább nyilvánvalóvá válik, hogy a párt határozata sem új irányt, sem fordulatot nem eredményez a kádermunkábah, hanem a hármas követelmény egységének következetesebb ér­vényesítését, a politikai és szak­mai alkalmasság, a vezetői rá­termettség' mércéjének maga­sabbra emelését jelenti. Földrengés volt Budapest környékén Szerdán este. éjfél előtt Buda­pesten fölmordult a föld gyomra, a poharak összekoccantak a vitri­nekben, pedig emberi kéz nem érintette őket. Földrengés volt-e, vagy sem? — tették fel maguk­nak a kérdést, akik a késői órák­ban észlelték a remegő, imbolygó mozgást a lábuk alatt. ­Csütörtökön a földrengésjelző obszervatórium tájékoztatása sze­rint a földmozgás szerdán este 23 óra 56 perc 50 másodperckor történt. A lökések ereje a Rich­ter-skála — amely a földmozgás energiáját fejezi ki — szerint 2-es erősségű volt az intézet környé­kén. Az 1956. január 12-i duna- haraszti földrengés 5,6 erősségű volt. A mostani földmozgás ész­leléseinek összegyűjtése folyik a földrengésjelző obszervatórium­ban. A Budapest körüli szeizmo- gramok adataiból megrajzolják az izofeiszta rezgéshálózati térké­pet. amelyen meghatározzák majd a földrengés epicentrumát, és a mért legnagyobb erősséget. Az in­tézet tájékoztatása szerint a leg­erősebb földmozgás Budapesttől nyugat—délnyugati irányban 10— 15 kilométer távolságban lehetett. Világosabb lesz Kiskunmajsa 250 ezer forintot fordítanak az idén a közvilágítás korszerű­sítésére Kiskunmajsán. A Vorosi- lov és Rákóczi út teljes hosszán valamint a Tanácsköztársaság és Árpád út egy szakaszán az esz­tendő második felében már ostor­nyeles higanygőzlámpák világí­tanak. Gyümölcsöző együttműködés a Magyar Népköztársaság és a Német Demokratikus Köztársaság között Új versek - új kísérlet A Magyar Népköztársaságnak csaknem 25 éve eredményesen fejlődő kapcsolatai vannak az 1949. október 7-én megalakult Né­met Demokratikus Köztársaság­gal. Hazánk 1949. október 19-én diplomáciai kapcsolatot létesített az NDK-val. A két szocializmust építő ország között az élet min­den területén szoros együttműkö­dés alakult ki. Magyarország hoszú éveken ke­resztül támogatta az NDK nem­zetközi elismerésének, az ENSZ- be való felvételének ügyét. Jelen­leg 101 országgal van diplomáciai kapcsolata az NDK-nak. amelyet 1973 szeptemberében — az ENSZ 28, közgyűlésén — felvettek az Egyesült Nemzetek Szervezetében. Az NDK a világ tíz iparilag legfejlettebb országa közé tarto­zik. A magyar—NDK kapcsolatok kölcsönösen előnyösek. Hazánk­nak a szocialista országok közül a Szovjetunió után az NDK-val vannak a legszélesebb gazdasági kapcsolatai. Gazdasági, kereskedelmi téren is a dinamikus, gyors ütemű fej­lődés jellemzi az országaink kö­zötti kapcsolatokat. Az árucsere­forgalom volumene 1973-ban meg­haladta az 550 millió rubelt. Az 1974-re szóló magyar—NDK áru­csere-forgalmi jegyzőkönyvet ez év januárjában írták alá Berlinben. A jegyzőkönyv a korábbiakhoz viszonyítva 17 százalékos, a hosz- szúle járatú megállapodás elő­irányzataihoz képest 15 százalé­kos forgalomemelkedést irányoz elő. Mindkét részről nagy fontossá­got tulajdonítanak a gépipari ter­mékek cseréjének. Ezért a jegy­zőkönyv jelentős növekedést ter­vez ezen a téren. A magyar ex­porttételek között Ikarus autóbu­szok, tehergépkocsik, energetikai berendezések. szerszámgépek, gyógyszerek, elektrotechnikai és elektronikai termékek, timföld, alumínium, búza, gyümölcs, bor. stb. szerepelnek. Az NDK Ma­gyarországra irányuló exportjá­ban pedig jelentősek a mezőgaz­dasági gépek, közúti járművek, textilipari gépek, szerszámgépek, élelmiszeripari gépek, nyomda­ipari berendezések, elektrotech­nikai és elektronikai cikkek, to­vábbá olyan fontos anyagok, mint a barnaszén, brikett, káliműtrá­gya, vegyipari termékek és egye­bek. Az 1974. évi jegyzőkönyvben rögzítettek szerint Magyarország magnetofonkészülékeket, szifono­kat. pamütszövetet. televíziós ké­szüléket. konfekcióárukat, gáztűz­helyeket exportál az NDK-ba, ahonnan Trabant és Wartburg személygépkocsikat, textilipari gyártmányokat, üveg- és kerámia- cikkeket, varrógépeket importál. Az 1974. évi magyar—NDK bel­kereskedelmi választékcsere és műszaki-tudományos együttműkö­dési megállapodást ugyancsak ez év januárjában írták alá. s * ez mintegy konkretizálja a jegyző­könyv előirányzatait. A megálla­podás szerint körülbelül 560 mil­lió forint értékben vásárolunk az NDK-ból férfi és női ruhaszöve­teket szintetikus függönyt, kö­töttárut, gyermekkonfekciót és különböző háztartási gépeket. Ezenkívül játékokat és sportágu­kat is importálunk, és- kölcsönö­sen 350 000 pár cipőt szállítunk egymásnak. Az előirányzatok kö­zött szerepel az is, hogy az idén bővül az áruházak közötti közvet­len forgalom (például a Luxus és az Exkuisit Áruház részvételével) is. Magyar részről textilkonfek­ciót. kereskedelmi berendezéseket és különböző háztartási cikkeket szállítunk az NDK-ba. A Magyar Népköztársaság és a Német Demokratikus Köztársaság kormánya 1967. július 7-én kultu­rális és tudományos egyezményt kötött. Az egyezmény megvalósí­tása eredményesen, folyamatosan történik. Kiemelkedő helvet foglal el a két ország kulturális terveiben egymás jelentős évfordulóinak ’ megünneplése. 1974-ben hazánk­ban megrendezzük' az NDK kul­turális hapokat a Német Demok­ratikus Köztársaság megalakulá­sának 25. évfordulója alkalmából. Magyarország felszabadulásának 30. évfordulóját az NDK-ban 1975-ben rerdezvénvsorozat kere­tében ünnepük meg. Kiterjedt és gyümölcsöző együttműködés van a két ország felsőoktatási intézményei és ezek­nek egyes tanszékei között. Az elmúlt évben ' megállapodás szü­letett egymás iskolai és egyetemi végzettséget igazoló dokumentu­mainak elismeréséről. Az NDK nagy segítséget nyújt a magyar- országi német nyelvoktatáshoz. Bevált formája az együttműkö­désnek az ösztöndíjasok és aspi­ránsok képzése egymás országá­ban. A szocialista országok között először jött létre megállapodás szakmunkások kölcsönös cseréjé­ről a két ország között: jelenleg az NDK-ban több ezer magyar fiatal dolgozik és szerez maga­sabb képesítést az NDK különbö­Fiatalos kísérletre vállalkozott a televízió irodalmi főszerkesztő­ségének fiatal alkotócsoportja Megpróbálnak új — vagy leg­alábbis szokatlan „recept” sze­rint — költészeti műsort készí­teni, A képernyő egyik oldalára, vagyis a stúdióba gyűjtik össze a résztvevőket, a versek szer­zőjét, és a verseket előadó színé­szeket, valamint a feltételezett nézők képviselőit, a közönséget. Kézbe vesznek egyet a frissen megjelent kötetek közül, s közö­sen olvasgatják, ízlelgetik a ben­ne található verséket Hogy köny- nyebb legyen az eligazodás, egy tapasztalt házigazda, mint vita­vezető társul a többiek mellé és kész is a műsor. Ez volt az el­gondolás. De mire a műsor való­ban felvételre került, a -részve­vők szinte mindent tudtak a ver­sekről, a költőről és egymásról. A fiatal előadók, — Merényi Judit, Oszter Sándor és Szalay Edit, — a legtöbb verset tudták már kívülről, de a vita- és be­szélgetőpartnerek, a Kandó Kál­mán Villamosipari Műszaki Fő­iskola diákjai, irodalmi színpadá­nak tagjai is „készültek”. Hogy az előzetes összejövetelek parázs hangulatából végül is mi tükröző­dik a képernyőn, s a készülékek előtt ülők számára mennyit sike­rült visszaadni az alkotás lázá­ból és lelkesedéséből, — ez ki­derül: február 2-án. Ékkor láthatják a nézők, a ne­gyedévenként rendszeresen je­lentkező sorozatunk első adását. Címe: Új versek, fiatal költők. Az első adás főhőse, címsze- . replője: Sárándi József, akinek nemrég jelent meg első kötete — „Vándor az aszályban” — cím­mel. Rövid idő alatt szinte telje­sen el is fogyott a könyvesboltok­ból. Reméljük, hogy sorozatunk szereplői, élükön a költő-műsor­vezető Baranyi Ferenccel meg­nyerik a nézőt ügyünknek: még többen figyelnek fel a mai ma­gyar költészet izgalmas hangjai­ra, talán sikerül megszerettetni szélesebb körben az új verseket, és még közelebb hozni a fiatal költőket a közönséghez. Farkas Katalin • Baranyi Ferenc műsorvezető, Sárándi József verseiről beszélget a fiatalokkal. Fotó: Lippay Ágnes

Next

/
Thumbnails
Contents