Petőfi Népe, 1974. február (29. évfolyam, 26-49. szám)
1974-02-28 / 49. szám
Molnárok és felvásárlók A Bács-Kiskun megyei Gabonafelvásárló és Feldolgozó Vállalattal sokat foglalkozik a sajtó. Ezeknek az írásoknak a többsége azonban inkább információ, számszerűség, a felvásárlásra való felkészülés állapotát, majd sikerét közli. A sikert azért említjük, mert a vállat, amely már csaknem 25 éves múltra tekinthet vissza, mindenkor a kívánalmaknak megfelelően oldotta meg feladatát. Ám ritkábban kaphat az olvasó betekintést e vállalat belső működésébe, szerkezetébe és még ennél is kevesebbet publikálunk múltjáról, valamikori és mostani szerepéről. Talán mondanunk sem kell, hogy egy olyan országban, amelynek szinte a felszabadulásig mező- gazdasági jellege volt, milyen nagy jelentőséget tulajdonítottak a gabona felvásárlásának és feldolgozásának, másszóval a malomiparnak. A felszabadulásig az ország lakosságának 65 százaléka a mezőgazdaságban dolgozott, ami eleve meghatározta hazánk agrárjellegét. Köztudott, hogy az iparosodás csak ennek utána vette nagyobb lendülettel kezdetét, s éppen ezért mondhatjuk manapság azt, hogy az aktív foglalkoztatottaknak már csak 21 százaléka dolgozik a mezőgazdaságban. (A megyében ettől eltérő a helyzet, hiszen több mint 40 százalékos arányról van szó.) Mielőtt a felvásárlás és a feldolgozás mai helyzetével foglalkoznánk. törődiünk ennek a két ágazatnak a múltiával. Annál is inkább szükséges ezt bemutatni, mert valaha a kereskedelem és az utána következő iDari ténykedés nem tartozott együvé, noha a kereskedőknek nagv szerepük volt a malomipar kialakulásában és gyors modernizálódásában. Petőfi is iobban érzékelte a malom zúgását, mint a terménypiacon zailó alkudozást, hiszen egyik versében így szól: „Nagy távolban a malom zúgása. Csak olyan volt, mint szúnyog dongása”. Ha az őrlésről esik szó, akkor forduljunk Kévav kereskedelmi, pénzügyi és ipari lexikonjához, amelv 1931-ben ielent meg. „Az ember a gabonaszemeket kövek között zúzta szét. Az őrlést eleinte emberi erővel végzik. Az emberi hajtóerőt aztán a szél és a víz, amelvet századok múlva a gőz, gáz és villamoserő váltotta fel. A fejlődést különösen az segítette elő, hogy a XIX. század első felében kísérleteket végeztek arra nézve, hogy a malomkövek helyett hengereket alkalmazzanak. Nálunk Széchenyi István 1339-ben megalapította • a Pesti József Hengermalmot... ahol a világon első ízben őröltek hengerszéken. Hazánkban 1927-ben körülbelül háromezer malom volt. Ebből 380 gyári jellegű,, amelyek naponként legkevesebb 100 "mázsát tudtak megőrölni.” A malomipar fejlődéséhez hozzájárult az árugabona-terme- lés növekedése, a városi lakosság számának, különösen Pest lakosságának szaporodása^ a belső piac viszonylagos bővülése, ugyanakkor a nyugat-európai gyors ipari fejlődés alapján kibontakozó külső piaci konjuktú- ra megnövelte a lisztszükségletet. A terménykereskedők és más pénztőkések ezért nagy profitlehetőséget láttak olyan malmok létesítésében, amelyek korszerűen berendezve, kivitelre alkalmas lisztet tudtak előállítani. Ezek közé tartozott például a bajai első gőzmalom, amelyet Latinovics Albin, császári és királyi kamarás, nagybirtokos a helybeli kereskedő társasággal alapított. A malomipar fejlődése és széles körű elterjedése hozzájárul a munkásmozgalom tere- bélvesedéséhez is. Akár kisebb, vagy nagyobb malomról volt szó, az emberek egy egységben dolgoztak és így lassan kezdetet vette a malmokat kézben tartó kapitalisták elleni harc. A malmokban a szervező munka már 1879-ben megkezdődött, ennek ellenére sem sikerült életképes szervezetet létrehozni. 1904. nyarán újra erőteljes agitáció indult. Június 10-én — mint a Népszava július 9-i számából tudjuk — a molnárok és malommunkások gyűlést tartottak, amelynek napirendjén a szervezkedés szerepelt. Nem sokkal a gyűlés után közel két és fél ezer molnár és malommunkás sztrájkba lépett. De a molnárok szervezkedésére megvannak a megyei emlékeink is. Sok nevet említhetnénk, de az elsők közé kívánkozik Safrankó Emánuel. aki molnársegédként dolgozott Kecskeméten. 1908-tól tagja volt a Magyar Szociáldemokrata Pártnak, s a Tanácsköztársaság napjaiban Kecskeméten a munkás-katona és földműves tanács, valamint a tíztagú intéző bizottság tagja és a helyi nép- gazdasági tanács elnöke. Mindezeket az adatokat csupán azért említettük, hogy látható legyen a folyamatosságba mai céltudatos szocialista építő munkának a múlt harcaihoz való kapcsolódása, s egyben azoknak az elképzeléseknek a megvalósítása, amelyek annak idején ezeket a harcokat eltöltötték. Ez az oka annak, hogy tulajdonképpen nincs semmi csodálkoznivaló azokon az eredményeken, amelyekkel a Bács-Kiskun Megyei Gabonafelvásárló és Feldolgozó Vállalatnál találkozunk. Mi is a vállalat rangja? 1966-ban Élüzem címet. 1967-ben dicsérő oklevelet és 1972-ben pedig, újból dicsérő oklevelet nvertek. 1973. évi munkájuk alapján pedig a Gabona Tröszt vállalatai között a „Kiváló vállalat” cím kitüntetésre javasoltak között szerepelnek. S az elismerést kiváltó okok nem spontán módon születtek, hiszen erőteljes volt a munka- verseny-mozgalom az 1470 dolgozóból 804 fő szocialistabrigád- tag. A vállalati munkának első állomása — a vertikum szabályai szerint — a felvásárlás zökkenő- mentes lebonyolítása és tárolása. Ezzel kapcsolatosan év mint év, nagyobb feladatokat kellett a termények felvásárlásának megszervezése során megoldani. 1973- ban (1971-hez képest) 4000 vagonnal több kalászost vásároltak fel, ami nagyon jelentős fejlődés, hiszen nagyjában-egészében 20 százalékos fejlődésről van szó. A kukorica felvásárlás nagyságrendjének növekedése még jelentősebb, hiszen két év alatt megduplázódott. (7000 vagonról 15 000 vagonra növekedett.) Ezek az eredmények természetesen szorosan összefüggnek, sőt egyenesen abból következnek, hogy miként növekedett a n.egye mezőgazdaságának termelése. Amíg 1961—65-ös évek átlagában búzából alig több mint két milliót termeltünk országosan, addig 1972-re ez a szám több 9 A kalocsai malomban 9 Solti szükségtárolók. mint a duplájára növekedett. De lemérhető1 ez a búza értékesítéséből is, mert 1960-ban 872 ezer tonna, 1972-ben pedig már több mint két és fél millió tonna került értékesítésre. Ha csak a forgalomba került lisztet vesz- szük figyelembe, akkor 1960-ban 254 ezer tonna, 1972-ben pedig 304 ezer tonna jutott a vásárlóknak. Kenyér értékesítésben szintén jelentős a változás, mert 1960-ban 682 ezer tonna, 1972- ben 854 ezer tonna kenyér került a dolgozók asztalára. Ebben természetesen részt vesz a megyei vállalat is, hiszen az elmúlt évi búzaőrlés 11 és fél ezer vagon. És a csomagolva árusított liszt 1973-ban 1420 vagont tett ki, ami száz vagonnal nagyobb, mint a két évvel előbbi. Ezek az említett számok egyben jelzői is annak, hogy az élelmiszeripar egyes ágainak fejlődése között jelentős az eltérés. A fel- szabadulás előtti állapothoz viszonyított, iparcsoporton belüli változást jellemzi, hogy 1939-ben a malom- és dohányipar együttesen a termelés' 60 százalékát adta, de már a tíz évvel ezelőtti részesedésük az élelmiszeriparon belül mindössze 21 százalék volt, holott a termelt lisztmennyiség az 1938 évi 989 ezer tonnáról 1964-ben 1,3 millió tonnára növekedett. A termelés és ennek következtében a felvásárlás nagyobb volumene a vállalat részére jóval nagyobb mennyiségű exportszállítást tett lehetővé mind a gabonafélékből, mind pedig a kukoricából. Addig, amíg a búza exportja 1972-ben 1950 vagon volt, ez 1973-ban 6000 vagonra növekedett. A kukorica exportja ugyanazon idő alatt 150 vagonról több mint 6000 vagonra nőtt. Ebből megállapítható, hogy búzából több mint a háromszorosát, kukoricából pedig a negyvenszeresét exportálták. A vállalat jelentős segítséget nyújt a megye állattenyésztésének, a takarmányszükséglet kielégítésére. Ebben jelentős szerepet játszik a keveréktakarmány ellátás, amelyet egy esztendő alatt kétezer vagonnal, több mint 19 000 vagonra növelték. Annak érdekében,' hogy a vállalat eleget tegyen ilyen jellegű feladatainak, nagy gondot fordított a zárt termesztésű mezőgazdasági termények betakarítását, szállítását, átvételét, tárolását elősegítő együttműködési lehetőségek megteremtésére. Az elmúlt évben érvényes együttműködési megállapodásuk volt a harkakö- tönyi Egyésülés Mezőgazdasági Termelőszövetkezettel, a Petőfi, Táncsics Mezőgazdasági Termelő- szövetkezetek Közös Vállalkozásának bácsalmási sertéstelepével, az érsekcsanádi "Búzakalász, és a kelebiai Rákóczi Csillaga Mező- gazdasági Termelőszövetkezettel, a Bátya—Fájsz—Miske Mezőgazdasági Szövetkezetek Közös Vállalkozásával és a Bácsalmási Állami Gazdasággal. A vállalat felmérése szerint a keveréktakar- mány gyártó kapacitás biztosítja a legtöbbet fogyasztó mezőgazdasági üzemek igényeinek kielégítését. De a vezetés gondolt a kisállattartók zökkenőmentes keve- réktaikarniány ellátására is, amelynek keretében 11 mezőgazdasági üzemmel kötöttek bérke- verői1 és együttműködési megállapodást. Így nem lehet csodálkozni azon, hogy csupán a bér- keverői tápgyártás mérete az 1972. évi 803 vagonról 1973-ban már elérte a 4000 vagont, és 1974-ben 7500 vagont tervezték. Bizonyos, hogy a hasznos munkálkodás elismerése jólesik a megyei vállalat csaknem másfélezer dolgozójának. Bartos József, a madarasi Béke Termelőszövetkezet elnöke leveléből idézünk: „Körzeti üzemük dolgozói fáradságot nem ismerve, éjjel nappal, vasárnap átvették a termelőszövetkezet gabonáját és ezzel a betakarítási munkák lényegesen meggyorsultak, így veszteségmentesen tudtuk ezt a nagy munkát befejezni, mely elsősorban termelőszövetkezetünknek,. de ^ a népgazdaságnak is lényeges nyereségtöbbletet jelentett.” Magony Imre, a Homokhátsági Mezőgazdasági Szövetkezetek Területi Szövetségének titkára sem takarékoskodott az elismerő szavakkal: Engedjék, meg, hogy szövetségünk, tagszövetkezeteink és a magam nevében megköszönjem az 1973. év folyamán irányításuk alá tartozó terület megértő támogatását körzetünk gazdasági kérdéseinek rendezéséhez.” A vállalat vezetése figyelemreméltó eredményeket ért el az 9 A kiskunhalasi malom hengersora. csomagolják a lisztet. körében van nagy lehetőség annál is inkább, mert a vállalat dolgozóinak 38 százaléka 30 év alatti, A vezeté/s az elmúlt évben sokat foglalkozott a dolgozó nők és fiatalok helyzetének javítására vonatkozó határozatok végrehajtásával és azzal, hogy a vállalat minden tekintetben megfeleljen 9 A bajai 2000» vagonos tároló. ideiglenes tárolók építése és a termelőkapacitás jobb kihasználása, a szociális beruházások megvalósítása terén. Az évvégi beszámolójuk szólt egy nagyon fontos kérdésről, mégpedig az újítási mozgalomról. „A termelőkapacitás jobb kihasználására, a termelékenység fokozására 1973 évben tovább szélesítettük az újítási mozgalmat. Az üzemek részére újítási feladattervet dolgoztunk ki, melyet az üzemvezetők a dolgozókkal, a szocialista brigádokkal ismertettek. Ennek következtében a beadott újítások száma 60 volt, amelyből 36 került elfogadásra. Az újítások nyomán megtakarított összeg 324 ezer forintot tett ki, amelyből az újítók 41 ezer forintot kaptak.” A Bács-Kiskun megyei Gabonafelvásárló és Feldolgozó Vállalat figyelmet fordít a dolgozók oktatására, továbbképzésére és a szakember utánpótlásra. Az elmúlt évben, malomipari szakközépiskolában Í3 fő, gépipari szakközépiskolában 5 fő, villamos ipari szakközépiskolában 2 fő, középfokú munkaügyi tanfolyamon 3 fő, felsőfokú számítási tanfolyamon 3 fő, és molnáripari szakmunkás-tanulóként 10 fő kezdte meg tanulmányait. A széleskörű és sokoldalú szakmai utánpótlásra különösen a fiatalok az egészségügyi és munkavédelmi kívánalmaknak. De nem kerülte el figyelmüket a „Dolgozz hibátlanul” mozgalom sem, amit bizonyít az is, hogy az elmúlt évi termékek minőségi hatásfoka 99,9 százalékos volt. A szocialista brigádok munkaverseny felajánlásaikban vállalásokat tettek e mozgalom terén munkájuk minőségi továbbfejlesztésére. A KISZ-szervezet ebben az évben is részt vesz a Csongrád megyei Gabonafelvásárló és Feldolgozó Vállalat és a Gabonatröszt koordinációs tanácsa által indított „Dolgozz hibátlanul”, munka verseny ben. Nem lehet teljes képet adni az ország legnagyobb megyéje szerteágazó felvásárló és értékesítő hálózatáról. De a vállalat jelentőségét mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy 1500 fővel dolgozik, hogy a termelési t és a forgalmi érték megközelíti a 2 milliárd forintot, hogy a termelékenység az elmúlt évihez képest 3 százalékkal növekedett, hogy a vállalati bruttó jövedelem 30 százalékkal magasabb az előző évinél, hogy a munkabér ezer forintjára csaknem 900 ezer forint a teljesítés. Tehát jelentős gazdasági egységről van szó, amelynek tekintélyét és egyben természetesen kötelezettségeit is fokozatosan növeli a lakosság igénye és az, hogy a mezőgazdasági termékek felvásárlásában, forgalmazásában, a takarmányellátásban egyre nagyobb szerepet kell vállalnia. Egy régebbi tanulmány arról panaszkodik, hogy mit csinál az ország a hektáronkénti 16 mázsás búza átlagterméssel? (1929) Az 1972-es búza termésátlag 31 mázsa volt, amelynek lebonyolításával, forgalmazásával, értékesítésével, feldolgozásával, exportálásával a megyei gabonafelvásárló és feldolgozó vállalat jó minősítéssel birkózott meg. Az 1973-as évi számok csupán arra mutatnak, hogy_ a kalászos és a takarmánygabonák termésének mennyisége növekszik. Ennek kezelése is a vállalat gondja lesz. Bízunk benne, hogy mint eddig is, a későbbiek során is sikeresen birkóznak meg könnyűnek egyáltalán nem mondható feladataikkal. (X) 9 A bokodi keverő üzem fémsilói. a megye gazdasági életében ________________________________________ i ____
