Petőfi Népe, 1974. február (29. évfolyam, 26-49. szám)
1974-02-28 / 49. szám
Bács-Kiskun megye tizenkét állami gazdaságának termelési értéke az elmúlt esztendőben is tovább növekedett, mintegy 17 százalékkal. Különösen az állat- tenyésztés és a szántóföldi növénytermesztés területén elért értéknövekedés jelentős. t A népgazdaságnak 1973-ban 2720 vagon kenyérgabonát, 1150 vagon húst, 19,5 millió liter tejet és 647 ezer hektóliter bort szállítottak. JAVULT AZ ÜZEMSZERVEZÉS AZ ORSZÁG BORÁNAK TÍZ SZÁZALÉKA DINAMIKUSAN FEJLŐDTEK AZ ÁLLAMI GAZDASÁGOK A szántóföldi növénytermesztés szerkezete az előző évhez ? képest keveset válto- 1 zott, növekedett a búza vetésterülete, valamint a népgazdasági igényeknek megfelelően a napraforgóé és a zöldségféléké. A szántóföldi növénytermesztés a legdinamikusabban fejlődő ágazatokát foglalja magában, amelyekre szinte kivétel nélküí jellemző volt a korszerű termelési technológiák, az iparszerű módszereik alkalmazása. Tovább javult a műszaki-technikai, anyagi ellátottság. Sorra munkába állították a nagyobb teljesítményű betakarító kombájnokat, terményszárítókat. Ennek hatására több ágazatnál javult az összhang a biológiai és a műszaki-technikai teljesítőképesség között. Megindult az új üzem- és munka- szervezési eljárások bevezetése és alkalmazása. Helyes felismeréseken alapult a nagy teljesítményű, a gazdálkodási egységek méreteit meghaladó területi igényű gépek önállóan és munkaszervezeti egységként való üzemeltetése. A Hosszúhegyi Állami Gazdaságban például az egész gazdaság területére íkiterjedő, szakosított növénytermelési üzemet létesítettek, amely tulajdonképpen átmenetet jelent a teljes ágazati üzemeltetés megvalósításához. Bácsalmáson a növények és fajták területi elhelyezésével teremtették meg a központosított betakarítás feltételét, ez pedig már alapját képezi a szervezet és a munkaszervezés további fejlesztésének. Hasonló, követendő módszerekkel dolgoztak a Kalocsai Állami Gazdaságban is; • A már említett termelési szerkezetváltozás egyik oka az volt, hog^ a termékek zömét a gazdaságokon belül, az állattenyésztésben használják fel. Mindez nemcsak nagyobb mennyiségi, hanem minőségi követelményeket is támasztott a növénytermesztéssel szemben. A búzatermelés 1973-ban ismét tovább fejlődött. A megelőző év 38.7 mázsás hektáronkénti megyei átlaga 40 mázsára nőtt, meghaladva a negyedik ötéves terv végére tervezett szintet. Kiemelkedő eredményeket értek el a Bácsalmási és a Hosszúhegyi Állami Gazdaságban, ahol 46,4 mázsa volt a hektáronkénti hozam. A kukoricatermesztést némileg visszavetette a Bajai Állami Gazdaságot ért jégkár és az aszályos időjárás, de még így is 51,2 mázsát takarítottak be — májusi morzsoltban számítva — hektáronként. Ezen ágazatban is értek el kiváló eredményeket, Bácsalmáson — 64,6 mázsát, és Kalocsán 62,2 mázsát hektáronként. Az állattenyésztés számára ugyancsak rendkívül fontos lucernatermelés 61,3 mázsa volt. s ezzel a kedvezőtlen csapadékellátás ellenére is többet termeltek, mint 1972-ben. A legjobbnak ebben az ágazatban a bácsalmásiak bizonyultak, ahol a hozam 86.8 mázsa hektáronként. * Tavaly már 12 szőlőkombájn dolgozott. millió forint termelési értéket állítottak elő. A már elemzetteken, ismertetetteken kívül a hibridüzemek és takarmánykeverők termelése 30 százalékkal nőtt a megelőző évhez képest, elérte a 170 millió forintot. Szolgáltatási tevékenységükkel, az ipari és a kereskedelmi munkával 27, illetve 429 millió forint termelési értéket produkáltak. HHHHt A megye 12 állami I gazdaságában 16 ezer I 723 dolgozó volt az 8 | elmúlt esztendőben, I kevesebb, mint azt megelőzően. Közülük 15 és fél ezer az állandó, teljes munkaidőben foglalkoztatottak száma. Jövedelmük az elmúlt esztendőben ismét több lett. átlagban több mint 29 ezer forintot kerestek tavaly munkabérként. A gazdaságokban a munka- és balesetvédelem javult, a balesetek és a kiesett munkanapok száma egyaránt csökkent Hat százalékkal kevesebb esetben érte baleset a dolgozókat és 8 százalékkal alacsonyabb az e miatt kiesett napok száma is. (X) * Több palackozott bort értékesítettek. A szőlőtermesztés- j ben ugyancsak jobb S eredmények születni tek, mint az előző |||g években, 76 mázsáról 86,2 mázsára emelkedtek a hozamok. Kiskunhalason 110,2 mázsát, Hosszúhegyen 109,2 mázsát szedtek le átlagban hektáronként. Ezt a szintet közelítette még meg a Városföldi, a Kecskemét-szikrai, a Kunbajai és a Helvéciái Állami Gazdaság. Összességében 720 ezer mázsa saját termésű szőlő került a feldolgozókba, ezenkívül. a hosszú távú együttműködésben részt vevő szövetkezetektől is átvették a termést maradéktalanul, ami nem kis szó, ha figyelembe vesz- szük az országosan kiemelkedő eredményeket, s az emiatt jelentkezett problémákat. Mintegy 650 ezer hektoliter egyszer fejtett bort tároltak az állami gazdaságok, ami az ország összes termésének 10 százalékát jelenti. Ezekben az eredményekben a korábbi évek következetes fejlesztési munkája jutott kifejezésre. Tavaly is jellemző volt változatlanul a szőlőtermesztés B yä|| Az állattenyésztésI re az elmúlt eszten- I dőben jellemző a IPI szarvasmarha-te- I nyésztés termelési mutatóinak javulása, a sertéstartásban a létszám- fejlesztés, az új telepek üzembe indítása. A tehénlétszám a tervezettnél kevesebb, 6804 darab volt, ezt az eltérést azonban a tbc és brucellózismentesítés meggyorsítása okozta, s mindenképpen a jövő érdekében történt. A tejtermelés is növekedett, a megyei átlag 3105 liter. Dicséretes e területen a Kiskunhalasi Állami Gazdaság, a 3803 literes, a Kalocsai Állami korszerűsítésére való törekvés. Megindult a fejművelésű szőlők korszerűsítése, s ezer hektárt meghaladó felületen kezdték el a gazdaságok a magasművelés kialakítását, a támrendszer kiépítését. A növényvédelmi munkálatokban már három helikopter vett részt a bajai, a kiskun- halasi és a kunbajai gazdaságokban. A szőlőbetkarítást 12 kombájn segítette: 1021 hektárról szedték le géppel a fürtöket. Jó eredményt ért el velük a Hosz- szúhegyi és a Kiskunhalasi Állami Gazdaság. Látva a várhatóan nagy termést a gazdaságok gyors intézkedéseket foganatosítottak a szőlőfeldolgozó és- tároló kapacitás bővítésére. E téren a kiskunhalasiak és az izsákiak tevékenysége kiemelkedő. Az elmúlt év során több gazdaságban kidolgozták azt a technológiát, amely alapja az üzemi zárt, azaz iparszerű termesztési módszernek. Tavaly megkezdődött az új ültetvények kialakításának előkészítése, a részletes távlati tervek kidolgozásával, valamint a Gazdaság a 3402 literes fejési átlaga. Ugyancsak az átlagosnál jobb eredményeket értek még el Városföldön, Solton, Bácsalmáson és Hosszúhegyen is. Az előző évhez képest az alacsony színvonalról feljebb léptek a tejtermelésben Kiskőrösön és Izsákon is. Javulást mutatnak a szaporasági mutatók is: a száz tehénre jutó borjúszaporulat 69,7 százalék a megyében átlagosan, ennél azonban jobb a Kiskunhalason elért 80 százalék és a kiskőrösi 80,3 százalék. A borjú- és növendéknevelésben van még tennivaló, hiszen még tavaly is meglehetősen magasak voltak a takarmányozási költségek, s egyhárom gazdaság kooperációjában létesülő szaporítóanyag-termelő bázis fejlesztési programjának kimunkálásával. Megkezdték a törzsültetvények kialakítását is. A borászati ágazatot is a pozitív tendenciák jellemezték, több palackozott áru került ki a gazdaságokból. Az új termékek: az Ámor vermut, az izsáki pezsgők kedvező fogadtatásra találtak, több 'kitüntetést kaptak a kiállításokon. A szőlő- és bortermelés értéke összességében 818 millió forint volt tavaly, 53 millióval több mint 1972-ben. A gyümölcstermesztési ágazatban a legnagyobb volument a téli alma képviseli. Részben a természeti adottságok miatt a gazdaságok közötti, hozamszerinti szóródás meglehetősen nagy, kétszáz mázsa feletti átlagtermést értek el Hosszúhegyen, Kalocsán és Kiskőrösön. Az ágazat megyei termelési értéke 213 millió forint volt tavaly. A zöldségtermő terület az előző évhez képest növekedett, a konzervipar számára különösen két helyen elhúzódott a tenyésztésbe vétel is. A marhahizlalásban viszont átlagon felül jó eredmények születtek pár gazdaságban; Bácsalmáson 34,98 kg, Hosszúhegyen 33,9 kg, Kiskunhalason pedig 33,6 kg-ot értek el. A megyében realizálódtak a szakosítási célkitűzések, a keresztezések . és az importállomány behozatala folytatódott, illetve megtörtént. Előrelépés tapasztalható a szarvasmarha-ágazatok tartási technológiájának korszerűsítésében, az élőmunka takarékos szervezési eljárások alkalmazásában, a. műszaki-technikai ellátás fejlesztésében. Ugyanakfontos növények gépeinek kipróbálását is tovább folytatták. A növénytermesztési ágazatban összességében 1 milliárd 491 millió forintot termeltek az állami gazdaságok, 6 százalékkal haladva még az 1972 évi eredményeket. kor valóban kiemelkedő és jó példa a Városföldi Állami Gazdaság, ahol megteremtették a karusszel-fejés feltételét. Nagy fegyelemmel, következetességgel és jó eredménnyel valósították meg Kalocsán az 1973 első hónapjaiban kidolgozott, adottságainknak megfelelő tehenészeti és növendéknevelési technológiát. A sertéságazat 302 millió forintos termelési értéket állított elő, 40 százalékkal többet, mint a megelőző évben. Sorra helyezték üzembe az új szakosított telepeket, s ezek munkájának, hatékonyságának javítása lesz az idei legnagyobb feladat. összességében az állattenyésztési ágazat, természetesen ideértve a kis volumenű juh- és és egyéb állattartást is, több mint félmilliárd forintos termelési értéke 35 százalékkal magasabb az 1972. esztendeinél. Az állatállomány ellátása szem- ponjából rendkívül fontos ta- karmány termelésben és előállításban is jó irányú változás következett be. Világossá vált, hogy a szarvasmarha-tartás gazdaságos takarmányalapja a fű és lucerna, a tartósítás sikere a technológia fegyelmezett betartásától függ. A megye gazdaságaiban tavaly is tovább folytatták a szántóföldi műveléssel gazdaságosan nem hasznosítható területeken az erdősítést. Különösen a Helvéciái és a Kiskunhalasi Állami Gazdaságban jelentős, és. eredményeiben kiváló ez a munka, A régi erdők fakitermeléséből, illetve a fiatal nyárjasok, lomb- és tűlevelűek tisztításából származó faanyag értékesítése 15 millió forintot jelentett. A megye 12 állami gazdaságában összességében 2 milliárd 600 A korszerű gazdálkodás útján FEJLŐDIK:' A^4Ífö$MARHA-ÁGAZAT
