Petőfi Népe, 1974. február (29. évfolyam, 26-49. szám)

1974-02-27 / 48. szám

4 • PETŐFI NEPE • 19*4. február 27. 0 Az előgyűjtő tartályból az öntőmanipulátorba ömlik a folyékony vas, amit Márki Imre gomb­nyomásokkal irányít. 0 A fürdőkádöntvény homokból elkészített formáját levegősugárral tisztítja meg Piszmán József. VÉGLETEK SZÍNEI A FÜRDŐKÁDAKON Tisztelet a gyártóknak 0 A kemence 900 Celsius-fokos hője ráégeli a zománcot a vasönt­vényre. A munkást azbeszt kötény és sisak védi a forró sugárzástól. 0 A zománc előállításához szük­séges nyersanyagok bemérő­edényekben sorakoznak. Kovács Ferenc előkészíti a keverékeket a$ olvasztódobok feltöltéséhez. ehéz fizikai munka. Egyre nehezebb rá embert ta­lálni. Külön kategória ez, ame­lyet figyelembe vesznek a bér­emelésnél is. Ellentmondás, de szinte hallani az automatizáció és gépesítés korában az ősi hó­rukkokat, hogy ugyanabban -ti pillanatban egy ritmusra moz­duljanak az izmok. Ilyen végle­tek között formálódnak a fényes zománcú fürdőkádak is Kecske­méten, miközben a régi fokoza­tosan átadja helyét a megterve­zett újnak. A I.AMPART Zománcipari Mű­vek kecskeméti gyárában több mint 300 millió forintot fordítot­tak a rekonstrukcióra. A beru­házás elhúzódott, közben az épí­tőipari árak emelkedtek, a ter­veket módosítani kellett az ere­deti elképzelésekhez képest. Mindez jókora többletkiadással járt. Az anyagmozgatás teljes gépesítésére már nem futotta. A belső szállításba végülis lovas fogatok ségítenek be ... Az ország legmodernebb, spe­ciális félautomata öntőgépsora dolgozik itt immár hetedik éve, amely mellett gombnyomással vezérlik a műveleteket. A sok­kal kisebb kapacitású kézi öntö­dében, a tisztítóban és a zo- máncozóban viszont még mindig kézzel emelgetnek évente sok ezer tonna súlyt; lapátolják a homokot; dörzskővel, reszelővei és köszörűvel egyengetik simára az öntvény felületét. Az ember közbenyúl az em­berért, ahogy csak lehet. Szüne­tekkel, a technológiai folyamatok alakításával szűri ki a kímélet­len helyzetek' káros hatásait. A zománcozó kemencék előtt 50—70 Celsius-fokos forróság sugárzik a munkásra, akit az azbeszt kö­tényen és a sisakon kívül az is véd, hogy a pihenési idő minden esetben öt—tízszerese annak a két, két és fél percnek, amíg a. kemence szája előtt kénytelen dolgozni. A zománcgyártó üzem­ben, ahol a veszélyes fluorgáz képződik, az egész tetőrészt ké­mény formájúra építették, hogy az erős huzat állandóan cserél­hesse a levegőt, kivigye a nehéz fajsúlyú gázt. A technológiát úgy alakították ki, hogy a nyolc­órás műszakból legfeljebb egy órát kelljen ebben a műhelyben tartózkodni, amíg föltöltik a zo­máncolvasztó dobokat, illetve le­zajlik, a csapolás. Az olvasztás folyamatát már a pihenőhelyi­ségben várják ki. így hát, tisztelet a munkások­nak^ és azoknak is, akik tettek és tesznek valamit azért, hogy egyre könnyebb legyen! Halász Ferenc 0 A forgódobos kemence előtt — gyártás közbeni ellenőrzésként Virágh Lajos a zománcból húzott szálmintát vizsgálja. Az üzem legrégibb, lebontásra váró épülete, amely ötven évet ért meg. A háttérben az új szociális létesítmény egy része tűnik fel. (Pásztor Zoltán felvételei.) Pályázati felhívás Az MSZMP Bács-Kiskun megyei Bizottsága pályázatot hir­det marxizmus—leninizmus esti egyetemi felvételre az 1974/75-ös tanévre. OKTATÁSI FORMÁK ■ 1. A Hároméves általános ta­gozaton az első évben filozófiát, a második évben politikai gaz­daságtant, a harmadik évben nemzetközi és magyar munkás- mozgalom történetét tanulnak a hallgatók. Felveh etők az oki akik — érettségiztek, vagy ennéd maiga-- satob iskolai végzettségük: van; — 5 hónapos pártiskolávad, li éves marxizmus-lenlnizmusi esti közép- . fokú iskolával, vaey ennek meg­felelő politikai tájékozottsággal rendelkeznek; — más iskoláinak nem hallgatói és tanuflimáinyaik folytatását orvos engedélyezi; — sikeres felvételi vizsgát tesznek. Tandíj: évi 1.70 forint. 2. A kétéves szakosító tago­zaton a marxizmus—leninizmus egy-egy szakágát tanulmányoz­zák a hallgatók két éven át, eb­ből tanulmányaik végén állam­vizsgát tehetnek. A sikeresen le­tett államvizsga feljogosít a ki­egészítő szakon további két ál­lamvizsga letételére. A három sikeres államvizsga főiskolai ok­levelet ad. Az 1974/75-ös tanévben a kö­vetkező szakok indulnak: a) politikai gazdaságtan, b) magyar munkásmozgalom története. Felvehetők azok, akik — elvégezték az esti egyeberh há­roméves tagozatát, vagy a köz­ponti egyéves pártisikolát, vagy ennek megfelelő előképzettséggel rendelkeznek (pl. egyetemen vagy főiskoláin 5 évnél nem ré­gebben áldamvizsgáztak marxiz­musból) ; — más iskolának nem hallgatói és tanulmányaik folytatását engedé­lyező orvosi igazolásuk van; — sikeres felvételi vizsgát tesznek. Tandíj: évi 250 forint. A felvételi vizsga alól felmentést kapnak: a hároméves általános tago­zaton azok akik a mairxizmus1—leni- nizmus esti középfokú iskolán kiváló eredménnyel szerepeltek: a kétéves szakosított tagozaton azok, akik a há­roméves tagozaton a választott tárgy­ból jeles vagy jó eredménnyel vizs­gáztak. A felvételi bizottság előtt azonban ők isi kötelesek megjelenni a tanulmányokkal kapcsolatos megbe­szélésre. •i.Jhct',. 3. Egyéves kiegészítő tagozat indul a következő szakokon: a) filozófia, b) politikai gazdaságtan, c) nemzetközi munkásmozga­lom története. A ‘kiegészítő tagozaton felvehetők azok, akik a marxizmus eev-egy ága­zatából a kétéves szakosítón sikeres államvizsgát tettek. A felvételt nyert hallgatók egy éven. át tanulmányoz­zák a választott szakágazatot és ta­nulmányaik befejeztével államvizs­gát tesznek. (L.: 2 évesi szakosító ta­gozat.) , Tandíj,: évi 250 forint. Az Esti Egyetem törvényes .elisme­rését. valamint a halogatóik ■ kedvez­ményeit (tanulmányi szabadság, vég­zettség elismerése stb.) a fenti tago­zatokon a' Minisztertanács és egyes szakminiszterek rendeletéi, valamint különböző kormányszervek állásfog­lalásai biztosítják. 4. Egyéves speciális kollégi-, umok indulnak párt-, állami, gazdasági, tömegszervezeti veze­tők, propagandisták és egyéb ér­deklődők részére, továbbképzés céljából, a következő témakö­rökben : a) A korszerű vezetés elméle­ti és módszertani kérdései: (Kecskeméten, Baján és Kalocsán), b) A káder- és személyzeti munka kérdései: (Kecske­méten és Baján), c) A propagandamunka peda­gógiai és módszertani kér­dései : (Kiskőrösön), d) Szociológia (Kiskunhalason). A speciális kollégiumok az adott témakörhöz kapcsolódó kérdéseket tárgyalják, figyelem­mel a legújabb kutatási eredmé­nyekre. A hallgatók a kollégi­um befejeztével vizsgát tehet­nek, illetve szakdolgozatot • véd­hetnek, amelyről az oktatási igazgatóság bizonyítványt ad. Felvehetők azok, — akiknek munkaköre, beosztása, vagy társadami megbízatása kap­csolatos a speciális, kollégiumok témakörével; — akik az esti egyetem hároméves általános, vagy kétéves szakosí­tó tagozatát elvégezték, vagy en­nek megfelelő ideológiai képzett^ séggel; rendekeznek; — akik a felvételi beszélgetésen sikeresen szerepelnek. Tandíj: évi 85 forint, a szociológiai speciális kollégiumon évi IT'D forint. JELENTKEZÉS: ÁPRILIS 20-IG-az esti egyetem valamennyi tagoza­tára a járási, városi pártbizottságok propaganda- és művelődési osztálya­in, vagy az oktatási igazgatóság ta­nulmányi hivatalában beszerelhető „Jelentkezési. íap^-on történik.' A kitöltött és megfelelő javaslatok­kal ellátott jelentkezési lapokat 19fT4. április 20-ig a járási, városi pártbi­zottság propaganda- és művelődési osztályához, vagy az oktatási igazga­tóság címére 06000 Kecskemét, Ady E. u. 18.) kell eljuttatni. Az április 20-a után érkezett jelent­kezéseket nem tudjuk figyelembe venni! - ; j A hároméves tagozat I. évfolyamai Kecskeméten, Kiskunfélegyházán, Kiskunhalason, Kiskőrösön, Baján Walibcsán, Sollton Szabadlszálláson és Bácsalmáson indulnak, A hallgatók ■hetenként egyszer háromórás kötelező foglalkozásom vesznek részt; negyed­évenként beszámolót, félévkor kollok­viumot, év végén szigorlatot tesznek. A kétéves szakosító' és kiegészítő tagozat Kecskeméten működik, amely­re azonban vidéki hallgatók is jelent­kezhetnek, ha utazási problémáikat meg tudják oldani. A kétéves szako­sító tagozaton heti (három óra kötele­ző foglalkozás, félévenként kollok­vium van. A kiegészítő tagozaton, amely Kecskeméten működik heten­ként három óra kötelező foglalkozást tartunk. A hallgatók félévkor kollok­viumot, év végén- államvizsgát tesz­nek A speciális kollégiumok a jelzett helyeken működnek. A foglalkozások itt is kötelezőek (kéthetenként 3, a szociológiai speciális kollégiumon he­tenként 3 óra) a vizsgák azonban fa­kultatívak A felvételi vizsgák május végén, il­letve június első felében lesznek; pontos helyükről, idejükről, valamint a felvételi vizsga kérdéseiről a tanul­mányi hivatal külön értesíti a jelent­kezőket A felvételi bizottság döntését július 10-ig küldjük meg. Az érdeklődőknek részletes felvilá­gosítást nyújtanak a járási, városi pártbizottságok propaganda- és mű­velődési osztályai, valamint az okta­tási igazgatóság tanulmányi hivatala. 0 Talán emlékeznek még olvasóink arra, hogy néhány héttel ezelőtt Bejelentés címmel megjelent cikkünkben egy kis község tanácsi vezetőivel, az ellenük érkezett bejelentéssel, annak kivizsgálá­sával foglalkoztunk. Nem hallgattuk el azt sem, hogy az ilyen, felsőbb hatóságnak küldött, s vé­gülis tartalmában nem éppen a Valóságot igazoló levelek milyen sokat tudnak ártani azoknak az embereknek, akikről különféle „tényeket” állíta­nak. Ez az ártalom még akkor is kitapintható, ha a felettes szerv a legnagyobb körültekintéssel végzi munkáját. Hiszen egy tenyérnyi faluban pillanatok alatt terjed minden, titkot tehát aligha lehet tar­tani. A cikkben nem neveztük meg azt a községet, ahonnan a bejelentést küldték, hiszen — úgy gon­doltak —, hogy az esetnek csupán a tanulsága az érdekes, mellékesnek ítéltük meg, hogy hol adták postára a levelet. Olvasóink közül számosán levél­lel kerestek meg bennünket, s nem azt kifogá­solták, hogy miért nem neveztük meg a falut, ha­nem hosszú oldalakon át leírták véleményüket sa­ját községük vezetőiről, majd a levél végére, mintegy megnyugvásként tették oda: örülünk, hogy végre a sajtó is foglalkozik a mi községünk vezetőinek egymás elleni torzsalkodásával. 0 Ez az utolsó mondat — hangsúlyozom: négy-öt községből érkezett „bejelentés”, de egyiket sem abban a faluban irtják, amelyről tulajdonképpen az eredeti cikk szólt — rendkívül figyelemre mél­tó. S nem is elsősorban az újságírónak kell oda figyelnie ézekre a szavakra, hanem a községek, s talán a városok különböző poszton dolgozó veze­tőinek. Kiderül ugyanis, a reagálásokból, hogy a Visszhang lakosság, főleg a kisebb településeken milyen élén­ken szemmel tartja a tanácselnököt, a vb-titkárt, a párttitkárt, a termelőszövetkezet elnökét stb. Nemcsak azt kíséri figyelemmel, hogy miként dol­gozik, hogyan áll a családi élete, van-e autója, gyalog jár-e dolgozni, milyen ruhát visel, ott szo- kott-e lenni a moziban, ünnepségeken, hanem azt is — és amint a levelek tanúsítják, elsősorban azt —, hogy milyen kapcsolata van a község más veze­tőivel. Megértik-e egymást, van-e közöttük nézet- eltérés, s ha igen. az miben nyilvánul meg? 0 Ügy gondolom itt nincs szükség arra, hogy felsoroljam a leveleket, s ismertessem azok tártal­mát. Hiszen a jelen esetben sem ez a lényeg, hahem az általános tanulság: a vezetőnek nyíltan és_ őszin­tén kell beszélni az emberekkel, a választópolgá­rokkal, a tagsággal, a falu népével. Tisztában kell lennie azzal a ténnyel, hogy ő a közösség nagyító- üvege alatt él, s ez a lencse még az apró, talán jó szándékból, vagy emberi gyarlóságból eredő hibá­kat is kinagyítva mutatja meg. Érdekes viszont, hogy a lakosság nagyon is külön tudja választani azokat a „bűnöket”, amelyek jó szándékból,1 vagy gyarlóságból erednek, s ezeket meg is bocsátja, ha úgy tetszik, elnézi. De az anyagiasság legcseké­lyebb jelére, a hatalomvágy, a pozícióféltés, az indokolatlan durvaság, a felfelé kacsintgatás. lefelé taposás, a könyöklés legparányibb megnyilvánulá­sára felszisszen és bizalmatlanná válik, korábban talán becsült, tisztelt vezetőivel szemben. Az egyik levél írója — aki elmondta, hogy maga is hosszú időn át. mint községi vezető működött — tapasztalataira hivatkozva sajátosan fogalmazza meg a közéleti emberrel szemben támasztott^ alap­vető követelményt, amikor azt írja: nem elég be­csületesnek lenni, de annak is kell látszani. Mit jelent ez? Semmi mást, mint'hogy egy község ve­zetője nem elégedhet meg azzal, hogy_ ő maga becsületes, hanem erre kell sarkallnia másokat, az egész falu népét, vezetőtársait is. Vagyis keresni és megtalálni az alkalmat arra, hogy mondjuk egy tanácselnök, vagy égy vb-titkár bizonyítsa vá­lasztópolgárai előtt becsületességét. A cikkel összefüggésben, a témáról írott levelek akár egy vezetőképző tanfolyam kötelező olvasmá­nyai is lehetnének. A jó vezető azonban az első olvasásra megfogalmazná a kérdést: Miért nem maguknak a! község vezetőinek mondták el ezeket a problémákat az ottani emberek, tanácstagok, párttagok, termelőszövetkezeti gazdák? Miért a saj­tóhoz küldték be soraikat, s nem egyszer névtelen levelüket? A választ ugyancsak a már többször emlegetett olvasói levelekből kapjuk, mert éppen a névtelen levelek szerzői indokolták nevük elha­gyását azzal, hogy ha ezt megtudná a tanács­elnök, akkor őket kiüldözné a faluból. 0 Azt hiszem, hogy ezzel vitatkoznunk kell. Ma már sehol az országban, sehol a megyében nincs, mert nem lehet olyan vezető, aki az őt ért jogos és alapos bírálatra „megtorlással” merne válaszol­ni. Éppen a tanácsülések, a termelőszövetkezetek közgyűlései cáfolják ezt, hiszen ezeken a fórumo­kon — örömmel írjuk ezt ide — ma már minden­ki bátran kifejtheti a véleményét, elmondhatja bírálatát. Egyet azonban tudni kell: rosszindulatú, alaptalan rágalmazás soha nem helyettesítheti, nem pótolhatja a bírálat jogosságát, a demokratizmus­sal hem szabad visszaélni. Vagyis: akinek igaza van — ha nem is száz százalékig, de alapvetően — az bátran tárja fel a hibákat, mondja el őszin­tén a véleményét. Hisszük, hogy nemhogy bántó- dás nem éri, de segítő szándékú, a jó ügyet, a kö­zösség érdekeit előbbre vivő törekvéseit dicséret követi majd. 0 S itt visszakanyarodhatunk ahhoz, hogy mit tanulhatnak a község vezetői a lakosságtól; A tétel ugyanis fordítva szintén érvényes, mert a lakosság is tanulhat a jó vezetőtől nyíltságot, őszinteséget. Tehát ne csak a községi, városi és egyéb vezetők­kel szemben legyen igény a feddhetetlenség, ha­nem azokkal az állampolgárokkal szemben is, akik „nagyító alatt”- nézik’ a tanácselnököt, a vb-tit­kárt stb. Rájuk éppen úgy kötelező az elfogulatlan­ság, mint azokra, akikről esetleg névtelen levelet írnak. Egyébként is lehet-e olyan községben valaki jó vezető, amelynek lakói — tisztelet a túlnyomó többségnek — még akkor sem bíznak benne, ha az ő érdekükben, az ő boldogulásukra és. javukra fáradozik. A nyílt és őszinte légkör megteremtése riem lehet néhány ember feladata. Ehhez az egész község lakosságára szükség van. Gál Sándor

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents