Petőfi Népe, 1974. február (29. évfolyam, 26-49. szám)

1974-02-03 / 28. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! A KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL JELENTÉSE az 1973. évi terv teljesítéséről, a népgazdaság fejlődéséről i. összefoglaló jelentés AZ MSZMP BACS-K1SKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXIX. évi. 28. szám Ára: 90 fillér 1974. február 3. vasárnap Az 1973. évű terv szerint a gaz­dasági munka fő feladata az volt, hogy a társadalmi termelés haté­konysága a korábbinál gyorsabb ütemben javuljon és a gazdasági egyensúly tovább erősödjön. A felhalmozásnak a nemzeti jöve­delemnél lassabban, a fogyasztás­nak pedig némileg gyorsabban kellett emelkednie. A nemzeti jövedelem a tervezett 4—5 százaléknál nagyobb mér­tékben, 8,5—7 százalékkal nőtt. Összege mintegy 355—360 mil­liárd forint volt, egy lakosra szá­mítva kb. 35 000 forint. Az ipar­Zárszámadás tizennyolc szövetkezetben A most végződött héten tizen­nyolc téesz és szakszövetkezet tartotta meg zárszámadó közgyű­lését. Kilenc a Bácskában, a töb­bi Kiskunhalason és környékén, valamint a Duna mentén. Vala­mennyire az volt a jellemző, hogy a vezetőség nyereséges gaz­dálkodásról adhatott számot. Január végén zajlott le a zár­számadás Felsőszentivánon, ahol az Új Elet Tsz termelésének az értéke 5,6 százalékkal vojt ma­gasabb az előző esztendeinél. Számos intézkedés történt ebben a gazdaságban a munkakörülmé­nyek javítására, a szövetkezeti demokrácia erősítésére.'A szociá­lis és kulturális alapból támogat­ták az ifjúságot, a művelődési házat, tanulmányi kiránduláso­kat, tapasztalatcsere-látogatást szerveztek. A munkában rend­szeresen részt vevők jövedelme kedvezően alakult. Ezzel magya­rázható többek között, hogy az Új Élet Tsz-be tavaly negyve­nen kérték felvételüket. Dicsére­tes szorgalommal készülnek afel- sőszentiváni szövetkezet gazdái a tavaszi munkákra. Javítják a gépeket, tisztítják a vetőmagva­kat, hogy később ne legyen fenn­akadás. Bácsalmás három szövetkezete már korábban egyesült, de mér­legét még külön-külön készítette el. Elsőként a Táncsics, utána a Lenin, majd január 31-én a Pe­tőfi Tsz zárta az évet, Szalonnás Mihály elnök a vezetőség beszá­molójában azt hangsúlyozta, hogy a szövetkezet vagyonát a múlt évben 14,5 százalékkal növelték. A termelés, a munkafolyamatok korszerűsítését napirenden tart­va, a tervezett összegnél 1,4 mil­lió forinttal többet irányoztak elő a fejlesztési alapra. Emellett a tagság jövedelme a tervezett mértékben gyarapodott. A bács­almásiak 1974-ben az 5062 hektá­ros egyesült szövetkezetbe tömö­rülve, anyagi és szellemi erőfor­rásaik egyesítésével nagyobb fel­adatokra képesek, mint korábban bármikor. November végén alakult meg Bács-Kiskun és a környező me­gyék huszonegy szövetkezetének, állami gazdaságának összefogá­sával Kiskőrösön a MEZÖKÉ­MIA. A közös vállalkozás mérle­ge elkészült, az 1973-as év nye- reseséggel zárult. A vállalat így többet tud majd áldozni szolgál­tató tevékenységének további fej­lesztésére, a laboratórium beren­dezéseinek kiegészítésére. 1974- ben például valamennyi társult gazdaságban elvégzik a helyes tápanyag-gazdálkodást előmozdí­tó levélanalízist a közös vállal­kozás szakemberei. A MEZÖKE- MIA február 4-én számol be a mérleg eredményeiről. K. A.—S. Gy. baji megtermelt nemzeti jövede­lem több', mint 150 milliárd fo­rintra, az építőiparban 42—43 milliárd forintra, a mezőgazda­ságban kb. 60 milliárd forintra emelkedett. Nagyobb volt az 1972. évinél az erdőgazdálkodás­ban, a vízgazdálkodásban, a szál­lítás és hírközlésben és a keres­kedelemben létrehozott nemzeti jövedelem is. A hazai felhasználásban a fo­gyasztás aránya a tervezett 73 százalék helyett 75 százalék. A felhalmozás — az állóeszközök és a készletek növekedése együtt — az előirányzott kismértékű növe­kedés Tielyett valamivel az elő­ző évi szint alatt maradt. A kül­kereskedelmi forgalomban" a terv­től eltérően kiviteli többlet ke­letkezett. A társadalmi termelés haté­konysága javult: az anyagfelhasz­nálás az összes termelésnél ki­sebb mértékben emelkedett, a termelésnövekedés túlnyomó rész­ben a termelékenység emelkedé­séből származott. A lakosság egy főre jutó ösz- szes reáljövedelme a tervezett­nek megfelelően emelkedett. A fogyasztói árszínvonal emelkedé­se a tervezettnek megfelelt. A munkások és alkalmazottak egy keresőre jutó reálbére 2,5—3,0 százalékkal emelkedett, azon be­lül az állami iparban és az épí­tőiparban dolgozó munkások ke­resete 6,5—7,0 százalékkal ma­gasabb az előző évinél. Az állami költségvetés bevéte­lei és kiadásai erőteljesebben emelkedtek, mint a korábbi évek­ben és valamelyest meghaladták a tervezettet. Az összes bevétel 11 százalékkal, az összes kiadás pedig 10 százalékkal nőtt. A költ­ségvetés hiánya kisebb volt az előirányzottnál. Az 1973. évi népgazdasági terv fő mutatóinak teljesítése terv tény az 1972. év százalékában Nemzeti jövedelem 104 —105 106,5—107 Ipari termelés 105.5—106.0 107,2 Építési-szerelési tevékenység 103,5—104,0 103 A mezőgazdasági termékek termelése kb. 101 kb. 105 Egy keresőre jutó reálbér 102,0—102,5 102,5—103,0 ezen belül: egy ipari és építőipari munkásra jutó reálbér az állami szektorban 106 106,5—107,0 egy lakosra jutó reáljövedelem 104,5—105,0 104,5—105,0 a lakossági fogyasztás 105,0—105,5 104,5—105,0 fogyasztói árindex 103,6 103,5 kiskereskedelmi forgalom 106,2 105,7 beruházás (változatlan áron) 113 106,4 behozatal (folyó árakon) 107 109 kivitel (folyó árakon) 107 118 a költségvetés bevételei (folyó árakon) 109 111 a költségvetés kiadásai (folyó árakon) 109 110 A jelentés egyes adatai előzetesek, a további részletes feldolgozás során némileg még változhatnak. E változások azonban csak olyan határok között mozoghatnak, amelyek a jelentésben közölt megálla­pításokat, nagyságrendeket nem módosítják. II. Részletes jelentés Ipar Gönczi Márton szerelő a nagy teljesítményű erőgépet javítja a felsőszentiváni gépműhelyben. A szocialista ipar termelése a tervezettnél nagyobb mértékben, 7,2 százalékkal emelkedett. Az ál­lami ipar 6,9 százalékkal, a szö­vetkezeti ipar 11,3 százalékkal termelt többet, mint egy évvel korábban. A termelésnek mintegy felét előállító, 50 legnagyobb iparvállalat termelése az átlagos­nál gyorsabban nőtt, főleg azoké, amelyek közvetlenül vagy köz­vetve részt vesznek valamely ki­emelt központi fejlesztési prog­ram végrehajtásában. Az év fo­lyamán a szocialista iparban 1 739 000 fő dolgozott, 1,3 száza­lékkal több, mint 1972-ben, a nö­vekedés háromnegyed része a munkáslétszámban következett be. Az egy foglalkoztatottra jutó termelés 5,8 százalékkal haladta meg az előző évit, így a terme­lésnövekedés 82 százaléka terme­lékenységemelkedésből szárma­zott. A termelésnövekedés további fontos tényezője a kapacitások bővülése volt, többek között a villamosenergia-kapacitás 230 MW-tal, a bauxittermelésé évi 560 000 tonnával, a timföldgyár­tásé évi 240 000 tonnával bővült. Jelentős beruházások valósultak meg a kőolajfeldolgozó iparban, a gépiparban és a papíriparban is. A könnyűipar kapacitását szá­mottevően növelték a rekonstruk­ciók. Az 1973. évi ipari termelés összhangban volt a felhasználói igényekkél: az értékesítés 6 szá­zalékkal emelkedett, az ipari termékek készletnövekedése kis­mértékű volt Fogyasztásra, be­ruházásra, exportra összesen kb. 233 milliárd forint értékű termé­ket értékesítettek a vállalatok, 7 százalékkal többet, mint 1972- ben. A többi ipari ágazatok termelése — a gépipar kivételével a tervezettnél gyorsabban nőtt. Termelési tervét legnagyobb mér­tékben a könnyűipar teljesítette túl. Az előző évieknél és a terve­zettnél jóval gyorsabban fejlődött az építőanyag-ipar termelése is. A szocialista ipar termelése ágazatok szerint 1973-ban terv tény az 1972. év százalékában bányászat 105,0 106,6 villamosenergia-ipar 108,1 109,0 kohászat 105,3 107,0 gépipar 106,5 105,6 építőanyag-ipar 104,3 106,7 vegyipar 110,2 110,9 könnyűipar 105,5 110,8 egyéb ipar 105,3 106,6 élelmiszeripar 103,7 104,6 szocialista ipar összesen 105.5—106,0 107,2 Folytatódott az ipar ágazati és termékszerkezetének átalakítása, ami nagymértékben a központi (Folytatás a 2. oldalon.) Eredmények, tervek Kecskeméten 3. oldal Az „Ifjúság ’73” brigád vezetője 4. oldal Művelődés, irodalom, művészet 5. oldal Sport 7. oldal Befejeződtek a kecskeméti jogásznapok Tegnap délelőtt folytatódtak a XVI. kecskeméti jogásznapok eseményei. A megyei bíróság épületének dísztermében dr. Csen- ki Ferenc, a megyei tanács vb- titkára köszöntötte a megjelen­teket, közöttük dr. Horváth Ist­vánt, a megyei pártbizottság el­ső titkárát, dr. Gajdócsi Istvánt, a megyei tanács elnökét, a me­gyei bíróság, a megyei főügyész­ség vezetőit, valamint a rendező szervek képviselőit, a meghívot­takat. Az üdvözlő szavak után felkérte dr. Varga Józsefet, a Mi­nisztertanács Tanácsi Hivatalé-' nak általános elnökhelyettesét, hogy tartsa meg előadását. Dr. Varga József magas szín­vonalú előadását — Az állam- igazgatás néhány időszerű kér­déséről — mindvégig nagy ér­deklődéssel kísérte a hallgatóság. A témához felkért korreferens- ként dr. Sánta László, Kecskemét Városi Tanács V. B. titkára és dr. Havasi László, Lajosmizse Nagy­község Tanácsának elnöke szólt hozzá. Zárszót dr. Prandler Ár­pád, a Magyar Jogász Szövetség főtitkára mondott. A XVI. kecskeméti jogászna­pok az Aranyhomokban rende­zett hagyományos bállal értek véget. G, S. # Az előadások hallgatóinak egy csoportja. Űton a százmilliós értékhez A tanácsi irányítású vállalatok között már eddig is töb­ben föltornázták magukat az évi 100 millió forintos terme­lési érték fölé. A Petőfi Nyomda, a Kaloplasztik, a kiskun- majsai drótfonatgyártók és mások után a Kalocsai Fém­es Villamosipari Vállalat tervében szerepel az a célkitűzés, bogy a kerek szám elérésével is bizonyítsák a piaci igé­nyekhez való alkalmazkodást, a gyártmányfejlesztés képes­ségét. A tavalyi eredményekről nem­rég termelési tanácskozáson tá­jékoztatták a dolgozókat. Az el­múlt évben 94 millió forintos ár­bevételt könyveltek el. A tiszta nyereséget 20 százalékkal sikerült emelni az előző esztendőhöz ké­pest. A vállalat történetében most érték el másodszor, hogy a nyereségrészesedés összege átla­gosan megközelíti a 22 munka­nap bérét. A leghűségesebb, 15 éve itt dolgozó törzsgárda-tagok munkáját külön jutalmazzák. Több jut természetesen a fej­lesztési alapra is, amelyet az idén az elavult gépék kicserélé­sére, a lakossági szolgáltató te­vékenység fejlesztésére, az épülő galvánüzem befejezésére és újabb anyagmozgató gépek, targoncák vásárlására fordítanak, amellett, hogy korszerűsítik az üzemi kony­hát, valamint a vállalati üdülőt. Mivel a termelési érték növe­kedését műszaki fejlesztéssel, ala­pozzák meg, kisebb arányban van szükség arra, hogy újabb be­lépőket vegyenek fel 1974-ben. A még itt-ott észlelhető lazaságok elkerülésére megszigorítják a munkafegyelmet. A selejt szám­űzése érdekében az eddiginél többször nyúlnak a kártérítés eszközéhez is, ha szükség van rá. A hét szocialista brigád ezzel egyidejűleg védnökséget vállalt a minőség javítására. A kereslethez való igazodás je­gyében korszerűsödnek a gyárt­mányok, újabb típusok jelennek meg. A bojlercsaládon belül például 10 literes befogadóképes­ségű melegvíztárolókat fejlesz­tettek ki. A hagyományosnak számító építőipari kapcsolószek­rények tartósabb kivitelben, a balesetvédelemnek az eddiginél huzamosabb ideig megfelelő meg­oldással készülnek. A munkabérek az idén is to­vább emelkednék, ami várhatóan körülbelül 3 százalékos növeke­dést tesz ki. A végbemenő fej­lesztésből az üzemnek otthont adó város ugyancsak „részese­dik”. A változások hatása túl- sugárzik a porta területén. Már most, előre elhatározták, hogy két kommunista szombatot szer­veznek. Az ebből származó pénz­zel és az egyénenként felajánlott 30 óra társadalmi munkával Ka­locsa kommunális-szociális léte­sítményeinek fejlesztéséhez já­rulnak hozzá a vállalat dolgozói. H. F. 9 A vállalat a korábbinál tö­kéletesebb épí­tőipari kapcso­lószekrényekkel jelentkezett a piacon. Képűn­kön Szabadi Andrásné, a József Attila szocialista bri­gád tagja sze­reli össze a ter­méket. • Cselik lat­rán, a fejlesz­tési csoport dolgozója érin­tésvédelemből vizsgáztatja a most kifejlesz­tett, 10 literes boylert. Az idén 10 ezret gyártanak. (Pásztor Zoltán felvéte­lei.)

Next

/
Thumbnails
Contents