Petőfi Népe, 1974. február (29. évfolyam, 26-49. szám)

1974-02-03 / 28. szám

* 9 PETŐFI NÉPE • 1974. febuiár 3. HÍREK • HÍREK Az 1975. évi terv teljesítéséről, a népgazdaság fejlődéséről (Folytatás az l. oldalról.) fejlesztési programok teljesítésé­vel függött össze. Az energiater­melés és felhasználás további kor­szerűsítése érdekében nagymér­tékben nőtt a földgáztermelés: 18 százalékkal és a kőolajimport: 8 százalékkal, a széntermelés és a kőolajtermelés viszont csak mér­sékelten emelkedett: 4 ill. 1 szá­zalékkal. Az alumíniumipari prog­ram keretén belül bővült a bauxittermelő és a timföldgyártó kapacitás, az alumíniumkohászat termelése a kohászati átlagot jó­val meghaladóan. 15 százalékkal nőtt. — A közúti járműprogramban részt vevő vállalatok együttműkö­dése révén az .autóbusz-termelés 12 százalékkal, az autóbuszexport 10 százalékkal több volt az egy évvel azelőttinél. — A számítás- technikai program végrehajtásá­ban részt vevő híradástechnikai ipar 5 százalékkal, a műszeripar 8 százalékkal növelte termelését, megkezdődött a program részét képező ...R 10” kiszámítógépek gyártása. Emellett jelentősen nőtt számos gépipari fogyasztási cikk —centrifuga, hűtőszekrény, villa­mos és gáztűzhely stb. — terme­lése is. — A könnyűipari rekon­strukciónak nagy szerepe volt ab­ban, hogy a könnyűipar termelése az ipari átlagnál lényegesen gyor­sabban emelkedett és korszerűbbé vált a gyártmányszerkezet. A pa­mutipar termelése 11 százalékkal, a kötszövóiparé 16 százalékkal, a textilruházati iparé 17 százalék­kal. a cipőiparé 13 százalék­kal, a bútoriparé 15 százalékkal haladta meg az egy évvel azelőt­tit. A vegyipar volt 1973-ban is a leggyorsabban fejlődő ágazat. El­sősorban a kénsavgyártás, a nit­rogénműtrágya-termelés. a kőolaj­feldolgozó ipar és a műanyagipari cikkek termelése emelkedett. Az építőanyag-iparon belül a finom- kerámia-ipar 19 százalékkal, a mész- és cementipar 12 százalék­kal növelte termelését. A cement­termelés 15 százalékkal volt több az 1972. évinél. A termelés növe­kedése mellett 9 százalékkal nőtt a cementbehozatal is. Az élelmiszeriparon belül több, mint 10 százalékkal növelte a ter­melését a tejipar, a cukoripar, a söripar, a növényolajipar és ha­sonló mértékben nőtt az ásvány­víz-. szikvíz- és az üdítőital-gyár­tás. A húsipar termelése az első három negyedévi sertésfelvásárlás visszaesése miatt az előző évi szinten maradt. Az év első felé­ben előforduló húsellátási nehéz­ségek a II. félévben fokozatosan megszűntek. Beruházás — építőipar 1973-ban a népgazdaság szocia­lista szektorában 106.4 milliárd forintot fordítottak beruházásra, kevesebbet az éves tervben elő­irányzottnál. A beruházások ösz- szege folyó árakon 3 százalékkal, ezen belül a központi döntési kör­be tartozóké 1 százalékkal, a vál­lalati-szövetkezeti döntésűeké 5 százalékkal volt több az előző évi­nél. összehasonlítható árakon a beruházások volumene megegye­zett az 1972. évivel. Az ipar fejlesztésére több, mint 40 milliárd forintot fordítottak, mintegy 700—800 millió forinttal többet az egy évvel korábbinál. A kommunális beruházások majd­nem 2 milliárd forinttal, kb 26 milliárd forintra emelkedtek. Nőtt a szállítás-hírközlés, valamint a kereskedelem beruházásainak ösz- szege is. A mezőgazdaság, az er­dőgazdálkodás és -a vízgazdálko­dás beruházásai együttvéve meg­közelítették a 20 milliárd forin­tot. a 1972. évi szintet azonban nem érték el. Az üzembe helyezett beruházá­sok értéke 98 milliárd forint volt, folyó árakon 4 százalékkal több az előző évinél. Az egyedi nagy- beruházások közül nem fejeződött be a Mohácsi Farostlemezgyár fejlesztése, és _csak részlegesen k ezdett termelni néhány más ipa­ri létesítmény is. Elmaradt a ter­vezettől a telefonhálózat bővítése, a kórházi ágvak számának növe­kedése. A befejezetlen beruházá­sok állománya 8 milliárd forint­tal nőtt. és az év végén elérte a 100 milliárd forintot. Az országos építési-szerelési te­vékenység a tervezett 3,5—4 szá­zaléknál valamivel kisebb mér­tékben. kb. 3 százalékkal emelke­dett! Ezen belül az állami építő­ipari vállalatok és a szövetkeze­tek 5 százalékkal több, az építő­ipari közös vállalkozások és a há­zilagos építőipari szervezetek kevesebb munkát végeztek, mint az előző évben. Valamelyest ja­vult az építőipari munkák kon­centráltsága: az év végén a kivi­telezés alatt álló építmények szá­ma 6 százalékkal kisebb, értékük 6 százalékkal nagyobb volt, mint egy évvel azelőtt. A visszautasí­tott építési igények tovább csök­kentek. A kivitelező építőiparban fog­lalkoztatottak évi átlagos száma 360000 volt. 2 százalékkal több az 1972. évinél. Az építőipari munkások száma (199 000 fő) lé­nyegében nem változott, az egy építőipari munkásra jutó építő­ipari termelés 5 százalékkal meg­haladta az előző évit. Az építőipari tevékenység kor­szerűsödött. Nőtt a könnyű szerke­zetek alkalmazásával készített építmények száma és aránya. Az állami építőipari vállalatok az át­adott lakások 60 százalékát ház­gyári, illetve panelos technológiá­val készítették. 1973-ban 85 000 lakás épült, a tervezettnél kb. 4000-rel több. Az állami erőből épített lakások szá­ma majdnem 3000-rel elmaradt az előirányzattól, a magánlakás-épí­tés jelentősen több, mint 7000-rel meghaladta azt. A lakosság épít­kezéseit az állam újabb jelentős kedvezményekkel segítette elő. Mezőgazdaság, vízgazdálkodás A mezőgazdasági termékek ter­melése — az előirányzott tob. 1 százalékkal szemben — kb. 5 szá­zalékkal nőtt: a növénytermelés­ben 6—7 százalékkal, az állatte­nyésztésben 2—3 százalékkal. A termelés növekedése a nagyüze­mekben — az állami gazdaságok­ban és a tsz-ek közös gazdaságai­ban — 7—8 százalék a háztáji és kisegítő gazdaságokban 1—2 szá­zalék volt. Kiemelkedő volt a búza, a ku­korica- és a szőlőtermelés. Búzá­ból 10 százalékkal, kukoricából 7 százalékkal termett több mint az előző évben. A bor termelése 21 százalékkal volt nagyobb az 1972. évinél. A burgonya termésmeny- nyisége — főleg a kisebb vetéste­rület folytán — 11—12 százalék­kal csökkent, a hiányt import pótolja. Gyümölcsből több. zöld­ségből ugyanannyi, cukorrépából kevesebb termett, mint egy évvel azelőtt. Néhány főbb mezőgazdasági termék termésmennyisége és termésátlag! termés­millió mennyiség tonna 1972 1973 búza 4,1 4,5 kukorica 5,5 5,9 cukorrépa 2,9 2,8 burgonya 1,3 1,2 bor, millió hl 5,0 6,1 A szarvasmarha-állomány a né­hány éve tartó csökkenés után 1973-ban kb. 2 százalékkal emel­kedett. és az év végén 1930 000 volt. A tenyésztés szempontjából kedvező, hogy a tehénállomány ennél valamivel nagyobb mérték­ben, 2,6 százalékkal nőtt. A vágó­marha- és a tejfelvásárlás 14—14 százalékkal haladta meg az 1972. évit — A sertésállomány az év végén 8 millió darab volt. 17 szá­zalékkal több az előző év véginél. A kocák száma 22 százalékkal emelkedett. A vágósertés-felvá­sárlás 14 százalékkal elmaradt az 1972. évitől. A mezőgazdasági aktív keresők — elsősorban a tsz-tagok — szá­ma 1973-ban tovább csökkent. Az aktív tsz-tagok száma az év vé­gén kb. 550 000 volt. mintegy 28 000 fővel. 5 százalékkal keve­sebb az egv évvel azelőttinél. Ke­vesebben dolgoztak az állami gaz­daságokban is. A tsz-alkalmazot- tak száma kb. 117 000 volt, ugyan­annyi, mint az előző évben. A mezőgazdasági üzemek az év folyamán 6500 traktort 1400 kul- tivátort. több, mint 1600 gabona- kombájnt stb. szereztek be. A műtrágya-felhasználás 17 száza­lékkal nőtt és egv hektár szántó­kért-, szőlő-, gyümölcsös terület­re — hatóanyagban — 215 ke ju­tott Az öntözött terület 310 000 hektár volt. 16 százalékkal na­gyobb az 1972. évinél. A korszerű termelési rendszerek a termelés mindkét fő ágában tovább terjed­tek. A nagyüzemi gazdaságokban a kukorica-vetésterület 30 száza­lékán. a cukorrépa-terület 20 szá­zalékán termelési rendszerben valósult meg a termelés. Folyta­tódott a szakosított állattenvésztő telepek létesítése és az állami gazdaságok és a szövetkezetek több, mint 500 szakosított szarvasmarha-, sertés- és barom­fitelepen folytattak iparszerű ter­melést. Folytatódott az árvízvédelmi vonalak korszerűsítése és a la­kosság közműves vízellátásának bővítése. Szállítás—hírközlés A közlekedés az év folyamán mind a személy-, mind az áru- szállítási igényeket kielégítette. Az utasok száma 2 százalékkal, az elszállított áruk mennyisége 4 százalékkal nőtt az előző évhez képest. A szállítások lebonyolítá­sában — a tervnek megfelelően — nőtt a közúti közlekedés ará­nya. A vasúti szállításban, új villa­mos- és Diesel-mozdonyok üzem­be állításával, a korszerű vonta­tás aránya az előző évi 80 száza­lékról 83 százalékra emelkedett. A vasúti személykocsik befogadó- képességének növelése és a vas­úti utazások szánnának csökkené­se mérsékelte a zsúfoltságot. Bő­vült a vasúti teherszállító kapaci­tása, nőtt a villamosított és a ket­tős vágánypárú vonalak hossza, folytatódott a Vasúti pályák kor szerű biztosító berendezésekkel való ellátása. A közúti távolsági személyszál­lítás fejlesztésére 605 új autó­buszt állítottak forgalomba és 14 újabb helységet kapcsoltak be az autóbuszhálózatba. Az év végén a települések 98 százaléka volt az autóbuszközlekedésbe bekapcsol­va. A személygépkocsi-állomány 70 000 darabbal nőtt és az év vé­gén elérte a 410 000 darabot. Az állomány 94—95 százaléka, több mint 380 000 személygépkocsi a lakosság tulajdonában volt. A hírközlési hálózat fejlesztését szolgálta a mikrohullámú össze­köttetés kiépítése Győr—Pozsony. Budapest—Pécs. Budapest—Mis­kolc—Tokaj között. Pécsett elké­szült és március óta működik egy 20 kW-os, a II. program vételét biztosító tv-adó. A telefonhálózat a budapesti, újdiósgyőri és ceglé­di központokkal. 12 000 állomás­sal bővült. Az év végén 90 hely­ség — 19 város és 71 község — volt bekapcsolva a távhívásos rendszerbe. 8 helységgel több, mint egy évvel azelőtt. Külkereskedelem 1973-ban a külkereskedelmi forgalom 66 százalékát a szocia­lista országokkal, azon belül 63 százalékát a KGST-országokkal, 34 százalékát a Szovjetunióval bonyolítottuk le. A terv az 1973. évre a szocialista országok vi­szonylatában — az államközi szerződésekben vállalt kötelezett­ségeket figyelembe véve — a ki­vitel és a behozatal 7—7 százalé­kos növekedésével számolt. Tény­legesen az export 15 százalékkal, az import 5 százalékkal nőtt. Az exportterv túlteljesítése és az im­porttervtől való elmaradás főleg gépipari termékekből származott. A nem szocialista országok vi­szonylatában — folyó devizaára­kon — a kivitel 24 százalékkal, a behozatal 18 százalékkal nőtt. Az exporton belül mind az ipari, mind a mezőgazdasági termékek kivitele számottevően emelkedett. Az importon belül a gépbehoza­tal csökkent, a többi árucsoporté meghaladta az egy évvel azelőt­tit. A végbement áremelkedése­ket nem számítva az export a ter­vezettet meghaladóan, kb. 11 szá­zalékkal, az import az előirány­zottnál kevésbé, kb. 3 százalék­kal emelkedett. Az év folyamán rubelelszámo­lásokban a tervezettet és az elő­ző évit meghaladó kiviteli több­let keletkezett. Az egyenleg dol­lárelszámolásokban is aktív volt, az előző évi és a tervezett beho­zatali többlettel szemben. F oglalkoztatottság, jövedelmek — fogyasztás 1974. január elsején az aktív keresők száma a népgazdaságban 5 080 000 volt, kereken 20 000 fő­vel, 0,4 százalékkal több, mint az előző év azonos időpontjában. A keresők száma kisebb mértékben emelkedett, mint a korábbi évek­ben. Június 1-től az államigazgatás­ban, a kutatóintézeteknél és más munkakörökben mintegy 155 000 dolgozó munkaidejét csökkentet­ték. Ezzel az 196ff. óta munkaidő­csökkentésben részesülők száma meghaladta a 2,3 milliót, az ösz- szes munkások és alkalmazottak 60 százalékát. A brigádmozgalom fejlődésé­nek eredményeként az állami szektorban mintegy 1,5 millió dolgozó vett részt munkabrigá­dokban, túlnyomó' részük, kb 1,3 millió fő a szocialista brigád­mozgalomban. 1973-ban a lakosság egy főre jutó összes reáljövedelme 4,5—5 százalékkal volt magasabb az előző évinél. Az állami iparban és építőiparban dolgozó munká­sok reálbére és reáljövedelme a márciusi béremelések következ­tében az átlagot meghaladóan nőtt. Az állami iparban a mun­kások havi átlagbére 2448 forint volt, 10,8 százalékkal magasabb, az építőiparban 2607 forint, 8 szá­zalékkal magasabb az előző évi­nél. A többi ágazatban foglal­koztatott munkások, valamint az alkalmazottak havi átlagbére en­nél kisebb mértékben emelkedett. A fogyasztói árak emelkedését is figyelembevéve a munkások és alkalmazottak egy keresőre jutó reálbére átlagosan 2,5—3 száza­lékkal, ezen belül az állami ipar­ban és építőiparban dolgozó munkásoké 6,5—7 százalékkal volt magasabb az 1972. évinél. Jelentősen növelte a lakosság reáljövedelmét a természetbeni és pénzbeli társadalmi juttatások emelkedése. A pénzbeli társadal­mi juttatások összege a béreknél jóval gyorsabban, 19 százalékkal nőtt A családi pótlék összegé kB 30 százalékkal emelkedett, ami nagyrészt a tejár-emelés kompen­zálására gyermekenként folyósí­tott összeg havi 50 forintos eme­léséből adódott. A kifizetett nyugdíjak összege 20 százalékkal volt nagyobb az 1972. évinél. Az év végén a nyug­díjasok száma 1683 000 volt, 75 000-rel több, mint egy évvel korábban. Emelkedett a nyugdí­jak havi átlagos összege is. Az év elején a szokásos 2 százalékos nyugdíjemelésen túlmenően a tej- és tejtermékek áremelése miatt nyugdíjasonként további havi 50 forinttal növelték a nyugdíjakat. A fogyasztás jelentős részét képviselő kiskereskedelmi forga­lom értéke folyó árakon 177 mil­liárd forint volt, 15,1 mifliárd fo­rinttal, 9,4 százalékkal több, mint 1972-ben, Összehasonlítható ára­kon számolva az összes forgalom 5,7 százalékkal emelkedett. Az élelmiszerek és élvezeti cikkek eladása — ugyancsak összehason­lítható árakon — 3,6 százalékkal, a ruházati cikkeké 5 százalékkal, a vegyes iparcikkeké 8,9 száza­lékkal nőtt. A lakosság által igénybevett szolgáltatások növekedése kisebb volt mint az áruvásárlásoké A pa­rasztság és a kettős jövedelmű ház­tartások saját termelésből szár­mazó fogyasztása nem változott számottevően. Valamennyi tétel figyelembevételével az egy lakos­ra jutó összes fogyasztás 4,5—5 százalékkal haladta meg az 1972. évit. A takarékbetét-állomány az előző évinél nagyobb mértékben, 7.4 milliárd forinttal, 14 száza­lékkal nőtt és az év végén 62 milliárd forint volt. Áralakulás Az ipar termelői árszínvonala 2.5 százalékkal volt magasabb az előző évinél. Az élelmiszeriparban 7 százalékkal, a többi ágazatban együttvéve átlagosan 1,4 százalék­kal emelkedtek az árak. Elsősor­ban az exportált termékek ára emelkedett, a belföldön értékesí­tett ipari termékek árszínvonala (élelmiszeripar nélkül) 0,8 száza­lékkal haladta meg az egy évvel korábbit. Az építőipari árak 3 százalék­kal emelkedtek, valamivel mérsé­keltebben mint az előző években. A mezőgazdasági termékek fel- vásárlási árszínvonala 8 száza­lékkal volt magasabb az 1972. évi­nél. Legnagyobb mértékben a tej és a vágómarha felvásárlási ára emelkedett. A szocialista országokkal lebo­nyolított külkereskedelemben az áremelkedés nem volt számotte­vő. A nem szocialista viszonylatú forgalom árszínvonala — a tőkés világpiacon végbemenő áremelke­dések következtében — 12—15 százalékkal magasabb volt az elő­ző évinél. Ebben a viszonylatban a behozatal áremelkedése, valami­vel nagyobb volt. mint a kivitelé. A kiskereskedelmi árak átlago­san 3.5 százalékkal magasabbak voltak, mint egy évvel azelőtt. Az élelmiszerek és élvezeti cikkek közül a tej és tejtermékek, az égetett szeszes italok és a dohány­áruk árát az év eleién hatósági intézkedéssel felemelték. A zöld­ségek bolti ára 9 százalékkal, a burgonyáé 6 százalékkal, a gyü­mölcsé 2 százalékkal volt maga­sabb. mint az előző évben. A töb­bi élelmiszer ára lényegében nem változott. Az élelmiszerek és élve­zeti cikkek átlagos árszínvonala — alkoholtartalmú italbk és do­hányáruk nélkül számítva — 3,1 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. Év közben több iparcikk árát hatóságilag csök­kentették: alacsonyabb lett töb­bek között bizonyos textil- és kö­töttáruk, kozmetikai cikkek, mű­anyagok, az órák.' hűtőszekrények, lemezjátszók, magnetofonok stb. ára. összességében a ruházati cikkek ára 2,1 százalékkal, a ve­gyes iparcikkeké 1.8 százalékkal emelkedett, mindkét árufőcsopor­té kisebb mértékben mint az elő­ző évben. A kiskereskedelmi árak, a piaci árak és a szolgáltatások árának változását figyelembe véve a fo­gyasztói árak — a tervezett kereT teken belül — 3.5 százalékkal emelkedtek. Népmozgalom, egészségügyi és kulturális ellátás Az ország népessége 1974. ja­nuár 1-én 10 499 000 fő volt, 33 ezerrel több, mint egy évvel ez­előtt. Az ezer lakosra jutó élve születések száma az előző évi 14,7-ről 15,0-re, a halálozásoké 11,4-ről 11,8-ra emelkedett. A természetes szaporodás 3,2 ezre­naptar 1974. február 3.» vasárnap Névnap: Balázs Napkelte: 1 óra 09 perc. Napnyugta :1B óra 46 perc. Holdkelte: 12 óira au pérc. Holdnyugta: 4 óra 03 perc. IDŐJÁRÁS Várható időjárás ma estig: vál­tozóan felhős, párás, helyenként ködös idő. elszórtan kisebb eső­vel. ködszltálással. Mérsékelt, he­lyenként kissé megélénkülő dél­keleti. déli szél. Enyhe marad az idő. Várható legalacsonyabb éj­szakai hőmérséklet mínusz 1— plusz 4 fok között. (MTI) Kecskeméti Katona József Színház műsora február 3. vasárnap du. 3 BOLOND VASÁRNAP tsz- és nyugdíjas-bérlet BOLOND0 VASÁRNAP Madách-bérlet Kiskunmajsán este V28 óra HEILBRONNI KATICA MOZIMŰSOR Február 3.: KECSKEMÉT VÁROSI fél 4, háromnegyed 6 és 8 órakor! PÓKHÁLÓ Magyar film KECSKEMÉT ÁRPÁD fél 4, háromnegyed 6 és 8 órakor! MODERN IDÓK Amerikai film Február 4.: KECSKEMÉT VÁROSI fél 4. háromnegyed 6 és 8 órakor! PÓKHÁLÓ Magyar film KECSKEMÉT ÁRPÁD fél 4, háromnegyed 6 és 8 órakor! A SÁRGA FIAT HÁROM UTASA Színes lengyel film — Palócország képekben. A TIT kalocsai értelmiségi klubja és a Nagy Lajos Könyvtár közös ren­dezvénye lesz a február 4-én, hét­főn sorra kerülő előadás Palócor­szágról. Az este 7 órakor kezdő­dő bemutatót Vágó Márta tartja. \ lékes volt. 1000 élve születettre 33 egy éven aluli halálozás jutott, ugyanannyi, mint 1972-ben. Az orvosok száma az év végén 25 600 volt, 650 fővel több az égy évvel korábbinál. A körzeti or­vosi hálózat 60 általános orvosi és 65 gyermekorvosi körzettel bő­vült. A kórházi ágyak száma 540 ággyal nőtt. A bölcsődei he­lyek száma az év végén 45 000 volt. 2200-zal több, mint egy év­vel korábban. A gyermekgondozási segélyt az év végén 191 ezren vették igénybe, 6000-rel többen, mint az előző évben. Főként társadalmi összefogás eredményeként, a tervezettnél na­gyobb mértékben, tovább bővült az óvodai hálózat. 100 óvodás korú gyermek közül 1972-ben 62 gyer­mek járt óvodába, 1973-ban pe­dig 66. Az általános és a középfokú oktatási intézmények nappali ta­gozatain. tanulók száma a folyó tanévben — az iskoláskorúak számának csökkenése miatt — alacsonyabb, mint az előző tan­évben volt. A 6—-13 éves tankö­telesek lényegében valamennyien tanulnak. A 14—17 évesek 29 szá­zaléka a szakmunkásképzésben, 33 százaléka középiskolai okta­tásban vesz részt. A felsőfokú oktatási intézmények nappali ta­gozatain 61500 diák tanul, 3100 fő vél több, mint egy évvel ko­rábban. Az esti és levelező tago­LOTTÓ A Sportfogadási és Lottó Igaz­gatóság közlése szerint az 5. já­tékhéten öttalálatos szelvény nem volt Négy találatot 56 fogadó ért el; nyereményük egyenként 91225 forint. Három találata 6150 foga­dónak volt nyereményük egyen­ként 415 forint. A kéttalálatos szelvények száma 185 764 darab, ezekre egyenként 17 forintot fi­zetnek. A nyereményösszegek a nyere­ményilleték levonása után érten­dők. a közölt adatok tájékoztató jellegűek. (MTI) — A SZOLNOKI RÁDI.Ö a hé­ten, 4-én. 6-án és 8-án úgyneve­zett próbaadásokat sugároz más­fél-másfél . órás időtartamban, amit márciusban is folytat. Ez előzi meg az április 4-től rendsze­ressé váló. kibővített műsoridő bevezetését. A 8-i. pénteki adás­ban bemutatkozik a Bács-Kiskun megyei Forrás folyóirat is. A szerkesztés munkájáról és céljai­ról dr. Hatvani Dániel, Szekér Endre és Kunszabó Ferenc nyilat­kozik. — Alakuló ülés. Február 5-én, kedden tartja alakuló ülését a Bajai Nyár ’74 eseménysorozat rendező irodája. — Filmvetítés. Kiskunhalason a Gózon István Művelődési Köz­pontban ma. 3-án délelőtt 10 órá­tól a gyermeknéptánccsoport ré­szére levetítik a Duna menti né­pek találkozója és a Korsós tánc című filmeket. — Kecskemét építészete. Haincz József, a kecskeméti Kodály Zol­tán Ének-Zenei Gimnázium har­madik osztályos tanulója az in­tézet Radnóti Miklós-klubjában saját készítésű képekkel színesí­tett bemutatót tartott a megye­székhely XII—XX. század közötti- építészetéről. — Ráfizetés helyett nyereség. Jól sikerült a paradicsom alakú paprika termesztése a kiskunhala­si Vörös Október Termelőszövet­kezet Il-es számú üzemegységé­ben. A korábbi években ráfizetés­sel működő kertészetet — a dol­gozók anyagi ^érdekeltségét is fi­gyelembe vév£ — átszervezték, s többek között 4 ezer mázsa pri- tamin paprikát termesztettek. Az árut bel- és »külföldi fogyasztásra szállították. zatokon tanulók száma minden fokozaton emelkedett. Mind a középiskolák, mint a felsőfokú oktatási intézmények első évfo­lyamára a tervezettnél több ta­nulót vettek fél. Tudományos kutatásra több mint 10 milliárd forintot fordí­tottak, a nemzeti jövedelem kö­zel 3 százalékát. 1973-ban többek között, befejeződött a szegedi Biológiai Kutató. Központ építé­se, amelynek teljes .beruházási költsége meghaladta a 300 millió forintot. 1973. év végén ezer lakosra 210 televízió-előfizető jutott, kilenc­cel több, mint egy évvel koráb­ban. A rádió-előfizetők száma az előző évhez képest nem változott számottevően. A kiadott köny­vek száma 6800, példányszáma 63 millió volt, valamivel több, mint 1972-ben. Idegenforgalom 1973-ban külföldiek 7,2 millió esetben utaztak hazánkba, ami 13 százalékkal több volt az 1972. évinél. A külföldiek 85 százaléka a szocialista országokból érkezett. Az év folyamán magyar, állam­polgárok 2,1 millió külföldi uta­zást bonyolítottak le, 54 száza­lékkal többet, mint az előző év­ben. A magyar állampolgárok 89 százaléka szocialista országokba utazott. Központi Statisztikai Hivatal 9 Sport és szerelem címmel tartott a napokban élménybeszámolót Kecskeméten, a MÁV-klubkönyvtárban Pécsi Ildikó, a kecskeméti Katona JózseX Színház művésze és Szűcs Lajos sokszoros válogatott labdarúgó. A főként szocialista brigádtagokból álló közönség egy­aránt tetszéssel fogadta az előadott sanzonokat és az egykori nagy mérkőzéseket felidéző beszámolót. (Hódi László felvétele.)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents