Petőfi Népe, 1974. február (29. évfolyam, 26-49. szám)
1974-02-03 / 28. szám
* 9 PETŐFI NÉPE • 1974. febuiár 3. HÍREK • HÍREK Az 1975. évi terv teljesítéséről, a népgazdaság fejlődéséről (Folytatás az l. oldalról.) fejlesztési programok teljesítésével függött össze. Az energiatermelés és felhasználás további korszerűsítése érdekében nagymértékben nőtt a földgáztermelés: 18 százalékkal és a kőolajimport: 8 százalékkal, a széntermelés és a kőolajtermelés viszont csak mérsékelten emelkedett: 4 ill. 1 százalékkal. Az alumíniumipari program keretén belül bővült a bauxittermelő és a timföldgyártó kapacitás, az alumíniumkohászat termelése a kohászati átlagot jóval meghaladóan. 15 százalékkal nőtt. — A közúti járműprogramban részt vevő vállalatok együttműködése révén az .autóbusz-termelés 12 százalékkal, az autóbuszexport 10 százalékkal több volt az egy évvel azelőttinél. — A számítás- technikai program végrehajtásában részt vevő híradástechnikai ipar 5 százalékkal, a műszeripar 8 százalékkal növelte termelését, megkezdődött a program részét képező ...R 10” kiszámítógépek gyártása. Emellett jelentősen nőtt számos gépipari fogyasztási cikk —centrifuga, hűtőszekrény, villamos és gáztűzhely stb. — termelése is. — A könnyűipari rekonstrukciónak nagy szerepe volt abban, hogy a könnyűipar termelése az ipari átlagnál lényegesen gyorsabban emelkedett és korszerűbbé vált a gyártmányszerkezet. A pamutipar termelése 11 százalékkal, a kötszövóiparé 16 százalékkal, a textilruházati iparé 17 százalékkal. a cipőiparé 13 százalékkal, a bútoriparé 15 százalékkal haladta meg az egy évvel azelőttit. A vegyipar volt 1973-ban is a leggyorsabban fejlődő ágazat. Elsősorban a kénsavgyártás, a nitrogénműtrágya-termelés. a kőolajfeldolgozó ipar és a műanyagipari cikkek termelése emelkedett. Az építőanyag-iparon belül a finom- kerámia-ipar 19 százalékkal, a mész- és cementipar 12 százalékkal növelte termelését. A cementtermelés 15 százalékkal volt több az 1972. évinél. A termelés növekedése mellett 9 százalékkal nőtt a cementbehozatal is. Az élelmiszeriparon belül több, mint 10 százalékkal növelte a termelését a tejipar, a cukoripar, a söripar, a növényolajipar és hasonló mértékben nőtt az ásványvíz-. szikvíz- és az üdítőital-gyártás. A húsipar termelése az első három negyedévi sertésfelvásárlás visszaesése miatt az előző évi szinten maradt. Az év első felében előforduló húsellátási nehézségek a II. félévben fokozatosan megszűntek. Beruházás — építőipar 1973-ban a népgazdaság szocialista szektorában 106.4 milliárd forintot fordítottak beruházásra, kevesebbet az éves tervben előirányzottnál. A beruházások ösz- szege folyó árakon 3 százalékkal, ezen belül a központi döntési körbe tartozóké 1 százalékkal, a vállalati-szövetkezeti döntésűeké 5 százalékkal volt több az előző évinél. összehasonlítható árakon a beruházások volumene megegyezett az 1972. évivel. Az ipar fejlesztésére több, mint 40 milliárd forintot fordítottak, mintegy 700—800 millió forinttal többet az egy évvel korábbinál. A kommunális beruházások majdnem 2 milliárd forinttal, kb 26 milliárd forintra emelkedtek. Nőtt a szállítás-hírközlés, valamint a kereskedelem beruházásainak ösz- szege is. A mezőgazdaság, az erdőgazdálkodás és -a vízgazdálkodás beruházásai együttvéve megközelítették a 20 milliárd forintot. a 1972. évi szintet azonban nem érték el. Az üzembe helyezett beruházások értéke 98 milliárd forint volt, folyó árakon 4 százalékkal több az előző évinél. Az egyedi nagy- beruházások közül nem fejeződött be a Mohácsi Farostlemezgyár fejlesztése, és _csak részlegesen k ezdett termelni néhány más ipari létesítmény is. Elmaradt a tervezettől a telefonhálózat bővítése, a kórházi ágvak számának növekedése. A befejezetlen beruházások állománya 8 milliárd forinttal nőtt. és az év végén elérte a 100 milliárd forintot. Az országos építési-szerelési tevékenység a tervezett 3,5—4 százaléknál valamivel kisebb mértékben. kb. 3 százalékkal emelkedett! Ezen belül az állami építőipari vállalatok és a szövetkezetek 5 százalékkal több, az építőipari közös vállalkozások és a házilagos építőipari szervezetek kevesebb munkát végeztek, mint az előző évben. Valamelyest javult az építőipari munkák koncentráltsága: az év végén a kivitelezés alatt álló építmények száma 6 százalékkal kisebb, értékük 6 százalékkal nagyobb volt, mint egy évvel azelőtt. A visszautasított építési igények tovább csökkentek. A kivitelező építőiparban foglalkoztatottak évi átlagos száma 360000 volt. 2 százalékkal több az 1972. évinél. Az építőipari munkások száma (199 000 fő) lényegében nem változott, az egy építőipari munkásra jutó építőipari termelés 5 százalékkal meghaladta az előző évit. Az építőipari tevékenység korszerűsödött. Nőtt a könnyű szerkezetek alkalmazásával készített építmények száma és aránya. Az állami építőipari vállalatok az átadott lakások 60 százalékát házgyári, illetve panelos technológiával készítették. 1973-ban 85 000 lakás épült, a tervezettnél kb. 4000-rel több. Az állami erőből épített lakások száma majdnem 3000-rel elmaradt az előirányzattól, a magánlakás-építés jelentősen több, mint 7000-rel meghaladta azt. A lakosság építkezéseit az állam újabb jelentős kedvezményekkel segítette elő. Mezőgazdaság, vízgazdálkodás A mezőgazdasági termékek termelése — az előirányzott tob. 1 százalékkal szemben — kb. 5 százalékkal nőtt: a növénytermelésben 6—7 százalékkal, az állattenyésztésben 2—3 százalékkal. A termelés növekedése a nagyüzemekben — az állami gazdaságokban és a tsz-ek közös gazdaságaiban — 7—8 százalék a háztáji és kisegítő gazdaságokban 1—2 százalék volt. Kiemelkedő volt a búza, a kukorica- és a szőlőtermelés. Búzából 10 százalékkal, kukoricából 7 százalékkal termett több mint az előző évben. A bor termelése 21 százalékkal volt nagyobb az 1972. évinél. A burgonya termésmeny- nyisége — főleg a kisebb vetésterület folytán — 11—12 százalékkal csökkent, a hiányt import pótolja. Gyümölcsből több. zöldségből ugyanannyi, cukorrépából kevesebb termett, mint egy évvel azelőtt. Néhány főbb mezőgazdasági termék termésmennyisége és termésátlag! termésmillió mennyiség tonna 1972 1973 búza 4,1 4,5 kukorica 5,5 5,9 cukorrépa 2,9 2,8 burgonya 1,3 1,2 bor, millió hl 5,0 6,1 A szarvasmarha-állomány a néhány éve tartó csökkenés után 1973-ban kb. 2 százalékkal emelkedett. és az év végén 1930 000 volt. A tenyésztés szempontjából kedvező, hogy a tehénállomány ennél valamivel nagyobb mértékben, 2,6 százalékkal nőtt. A vágómarha- és a tejfelvásárlás 14—14 százalékkal haladta meg az 1972. évit — A sertésállomány az év végén 8 millió darab volt. 17 százalékkal több az előző év véginél. A kocák száma 22 százalékkal emelkedett. A vágósertés-felvásárlás 14 százalékkal elmaradt az 1972. évitől. A mezőgazdasági aktív keresők — elsősorban a tsz-tagok — száma 1973-ban tovább csökkent. Az aktív tsz-tagok száma az év végén kb. 550 000 volt. mintegy 28 000 fővel. 5 százalékkal kevesebb az egv évvel azelőttinél. Kevesebben dolgoztak az állami gazdaságokban is. A tsz-alkalmazot- tak száma kb. 117 000 volt, ugyanannyi, mint az előző évben. A mezőgazdasági üzemek az év folyamán 6500 traktort 1400 kul- tivátort. több, mint 1600 gabona- kombájnt stb. szereztek be. A műtrágya-felhasználás 17 százalékkal nőtt és egv hektár szántókért-, szőlő-, gyümölcsös területre — hatóanyagban — 215 ke jutott Az öntözött terület 310 000 hektár volt. 16 százalékkal nagyobb az 1972. évinél. A korszerű termelési rendszerek a termelés mindkét fő ágában tovább terjedtek. A nagyüzemi gazdaságokban a kukorica-vetésterület 30 százalékán. a cukorrépa-terület 20 százalékán termelési rendszerben valósult meg a termelés. Folytatódott a szakosított állattenvésztő telepek létesítése és az állami gazdaságok és a szövetkezetek több, mint 500 szakosított szarvasmarha-, sertés- és baromfitelepen folytattak iparszerű termelést. Folytatódott az árvízvédelmi vonalak korszerűsítése és a lakosság közműves vízellátásának bővítése. Szállítás—hírközlés A közlekedés az év folyamán mind a személy-, mind az áru- szállítási igényeket kielégítette. Az utasok száma 2 százalékkal, az elszállított áruk mennyisége 4 százalékkal nőtt az előző évhez képest. A szállítások lebonyolításában — a tervnek megfelelően — nőtt a közúti közlekedés aránya. A vasúti szállításban, új villamos- és Diesel-mozdonyok üzembe állításával, a korszerű vontatás aránya az előző évi 80 százalékról 83 százalékra emelkedett. A vasúti személykocsik befogadó- képességének növelése és a vasúti utazások szánnának csökkenése mérsékelte a zsúfoltságot. Bővült a vasúti teherszállító kapacitása, nőtt a villamosított és a kettős vágánypárú vonalak hossza, folytatódott a Vasúti pályák kor szerű biztosító berendezésekkel való ellátása. A közúti távolsági személyszállítás fejlesztésére 605 új autóbuszt állítottak forgalomba és 14 újabb helységet kapcsoltak be az autóbuszhálózatba. Az év végén a települések 98 százaléka volt az autóbuszközlekedésbe bekapcsolva. A személygépkocsi-állomány 70 000 darabbal nőtt és az év végén elérte a 410 000 darabot. Az állomány 94—95 százaléka, több mint 380 000 személygépkocsi a lakosság tulajdonában volt. A hírközlési hálózat fejlesztését szolgálta a mikrohullámú összeköttetés kiépítése Győr—Pozsony. Budapest—Pécs. Budapest—Miskolc—Tokaj között. Pécsett elkészült és március óta működik egy 20 kW-os, a II. program vételét biztosító tv-adó. A telefonhálózat a budapesti, újdiósgyőri és ceglédi központokkal. 12 000 állomással bővült. Az év végén 90 helység — 19 város és 71 község — volt bekapcsolva a távhívásos rendszerbe. 8 helységgel több, mint egy évvel azelőtt. Külkereskedelem 1973-ban a külkereskedelmi forgalom 66 százalékát a szocialista országokkal, azon belül 63 százalékát a KGST-országokkal, 34 százalékát a Szovjetunióval bonyolítottuk le. A terv az 1973. évre a szocialista országok viszonylatában — az államközi szerződésekben vállalt kötelezettségeket figyelembe véve — a kivitel és a behozatal 7—7 százalékos növekedésével számolt. Ténylegesen az export 15 százalékkal, az import 5 százalékkal nőtt. Az exportterv túlteljesítése és az importtervtől való elmaradás főleg gépipari termékekből származott. A nem szocialista országok viszonylatában — folyó devizaárakon — a kivitel 24 százalékkal, a behozatal 18 százalékkal nőtt. Az exporton belül mind az ipari, mind a mezőgazdasági termékek kivitele számottevően emelkedett. Az importon belül a gépbehozatal csökkent, a többi árucsoporté meghaladta az egy évvel azelőttit. A végbement áremelkedéseket nem számítva az export a tervezettet meghaladóan, kb. 11 százalékkal, az import az előirányzottnál kevésbé, kb. 3 százalékkal emelkedett. Az év folyamán rubelelszámolásokban a tervezettet és az előző évit meghaladó kiviteli többlet keletkezett. Az egyenleg dollárelszámolásokban is aktív volt, az előző évi és a tervezett behozatali többlettel szemben. F oglalkoztatottság, jövedelmek — fogyasztás 1974. január elsején az aktív keresők száma a népgazdaságban 5 080 000 volt, kereken 20 000 fővel, 0,4 százalékkal több, mint az előző év azonos időpontjában. A keresők száma kisebb mértékben emelkedett, mint a korábbi években. Június 1-től az államigazgatásban, a kutatóintézeteknél és más munkakörökben mintegy 155 000 dolgozó munkaidejét csökkentették. Ezzel az 196ff. óta munkaidőcsökkentésben részesülők száma meghaladta a 2,3 milliót, az ösz- szes munkások és alkalmazottak 60 százalékát. A brigádmozgalom fejlődésének eredményeként az állami szektorban mintegy 1,5 millió dolgozó vett részt munkabrigádokban, túlnyomó' részük, kb 1,3 millió fő a szocialista brigádmozgalomban. 1973-ban a lakosság egy főre jutó összes reáljövedelme 4,5—5 százalékkal volt magasabb az előző évinél. Az állami iparban és építőiparban dolgozó munkások reálbére és reáljövedelme a márciusi béremelések következtében az átlagot meghaladóan nőtt. Az állami iparban a munkások havi átlagbére 2448 forint volt, 10,8 százalékkal magasabb, az építőiparban 2607 forint, 8 százalékkal magasabb az előző évinél. A többi ágazatban foglalkoztatott munkások, valamint az alkalmazottak havi átlagbére ennél kisebb mértékben emelkedett. A fogyasztói árak emelkedését is figyelembevéve a munkások és alkalmazottak egy keresőre jutó reálbére átlagosan 2,5—3 százalékkal, ezen belül az állami iparban és építőiparban dolgozó munkásoké 6,5—7 százalékkal volt magasabb az 1972. évinél. Jelentősen növelte a lakosság reáljövedelmét a természetbeni és pénzbeli társadalmi juttatások emelkedése. A pénzbeli társadalmi juttatások összege a béreknél jóval gyorsabban, 19 százalékkal nőtt A családi pótlék összegé kB 30 százalékkal emelkedett, ami nagyrészt a tejár-emelés kompenzálására gyermekenként folyósított összeg havi 50 forintos emeléséből adódott. A kifizetett nyugdíjak összege 20 százalékkal volt nagyobb az 1972. évinél. Az év végén a nyugdíjasok száma 1683 000 volt, 75 000-rel több, mint egy évvel korábban. Emelkedett a nyugdíjak havi átlagos összege is. Az év elején a szokásos 2 százalékos nyugdíjemelésen túlmenően a tej- és tejtermékek áremelése miatt nyugdíjasonként további havi 50 forinttal növelték a nyugdíjakat. A fogyasztás jelentős részét képviselő kiskereskedelmi forgalom értéke folyó árakon 177 milliárd forint volt, 15,1 mifliárd forinttal, 9,4 százalékkal több, mint 1972-ben, Összehasonlítható árakon számolva az összes forgalom 5,7 százalékkal emelkedett. Az élelmiszerek és élvezeti cikkek eladása — ugyancsak összehasonlítható árakon — 3,6 százalékkal, a ruházati cikkeké 5 százalékkal, a vegyes iparcikkeké 8,9 százalékkal nőtt. A lakosság által igénybevett szolgáltatások növekedése kisebb volt mint az áruvásárlásoké A parasztság és a kettős jövedelmű háztartások saját termelésből származó fogyasztása nem változott számottevően. Valamennyi tétel figyelembevételével az egy lakosra jutó összes fogyasztás 4,5—5 százalékkal haladta meg az 1972. évit. A takarékbetét-állomány az előző évinél nagyobb mértékben, 7.4 milliárd forinttal, 14 százalékkal nőtt és az év végén 62 milliárd forint volt. Áralakulás Az ipar termelői árszínvonala 2.5 százalékkal volt magasabb az előző évinél. Az élelmiszeriparban 7 százalékkal, a többi ágazatban együttvéve átlagosan 1,4 százalékkal emelkedtek az árak. Elsősorban az exportált termékek ára emelkedett, a belföldön értékesített ipari termékek árszínvonala (élelmiszeripar nélkül) 0,8 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. Az építőipari árak 3 százalékkal emelkedtek, valamivel mérsékeltebben mint az előző években. A mezőgazdasági termékek fel- vásárlási árszínvonala 8 százalékkal volt magasabb az 1972. évinél. Legnagyobb mértékben a tej és a vágómarha felvásárlási ára emelkedett. A szocialista országokkal lebonyolított külkereskedelemben az áremelkedés nem volt számottevő. A nem szocialista viszonylatú forgalom árszínvonala — a tőkés világpiacon végbemenő áremelkedések következtében — 12—15 százalékkal magasabb volt az előző évinél. Ebben a viszonylatban a behozatal áremelkedése, valamivel nagyobb volt. mint a kivitelé. A kiskereskedelmi árak átlagosan 3.5 százalékkal magasabbak voltak, mint egy évvel azelőtt. Az élelmiszerek és élvezeti cikkek közül a tej és tejtermékek, az égetett szeszes italok és a dohányáruk árát az év eleién hatósági intézkedéssel felemelték. A zöldségek bolti ára 9 százalékkal, a burgonyáé 6 százalékkal, a gyümölcsé 2 százalékkal volt magasabb. mint az előző évben. A többi élelmiszer ára lényegében nem változott. Az élelmiszerek és élvezeti cikkek átlagos árszínvonala — alkoholtartalmú italbk és dohányáruk nélkül számítva — 3,1 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. Év közben több iparcikk árát hatóságilag csökkentették: alacsonyabb lett többek között bizonyos textil- és kötöttáruk, kozmetikai cikkek, műanyagok, az órák.' hűtőszekrények, lemezjátszók, magnetofonok stb. ára. összességében a ruházati cikkek ára 2,1 százalékkal, a vegyes iparcikkeké 1.8 százalékkal emelkedett, mindkét árufőcsoporté kisebb mértékben mint az előző évben. A kiskereskedelmi árak, a piaci árak és a szolgáltatások árának változását figyelembe véve a fogyasztói árak — a tervezett kereT teken belül — 3.5 százalékkal emelkedtek. Népmozgalom, egészségügyi és kulturális ellátás Az ország népessége 1974. január 1-én 10 499 000 fő volt, 33 ezerrel több, mint egy évvel ezelőtt. Az ezer lakosra jutó élve születések száma az előző évi 14,7-ről 15,0-re, a halálozásoké 11,4-ről 11,8-ra emelkedett. A természetes szaporodás 3,2 ezrenaptar 1974. február 3.» vasárnap Névnap: Balázs Napkelte: 1 óra 09 perc. Napnyugta :1B óra 46 perc. Holdkelte: 12 óira au pérc. Holdnyugta: 4 óra 03 perc. IDŐJÁRÁS Várható időjárás ma estig: változóan felhős, párás, helyenként ködös idő. elszórtan kisebb esővel. ködszltálással. Mérsékelt, helyenként kissé megélénkülő délkeleti. déli szél. Enyhe marad az idő. Várható legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet mínusz 1— plusz 4 fok között. (MTI) Kecskeméti Katona József Színház műsora február 3. vasárnap du. 3 BOLOND VASÁRNAP tsz- és nyugdíjas-bérlet BOLOND0 VASÁRNAP Madách-bérlet Kiskunmajsán este V28 óra HEILBRONNI KATICA MOZIMŰSOR Február 3.: KECSKEMÉT VÁROSI fél 4, háromnegyed 6 és 8 órakor! PÓKHÁLÓ Magyar film KECSKEMÉT ÁRPÁD fél 4, háromnegyed 6 és 8 órakor! MODERN IDÓK Amerikai film Február 4.: KECSKEMÉT VÁROSI fél 4. háromnegyed 6 és 8 órakor! PÓKHÁLÓ Magyar film KECSKEMÉT ÁRPÁD fél 4, háromnegyed 6 és 8 órakor! A SÁRGA FIAT HÁROM UTASA Színes lengyel film — Palócország képekben. A TIT kalocsai értelmiségi klubja és a Nagy Lajos Könyvtár közös rendezvénye lesz a február 4-én, hétfőn sorra kerülő előadás Palócországról. Az este 7 órakor kezdődő bemutatót Vágó Márta tartja. \ lékes volt. 1000 élve születettre 33 egy éven aluli halálozás jutott, ugyanannyi, mint 1972-ben. Az orvosok száma az év végén 25 600 volt, 650 fővel több az égy évvel korábbinál. A körzeti orvosi hálózat 60 általános orvosi és 65 gyermekorvosi körzettel bővült. A kórházi ágyak száma 540 ággyal nőtt. A bölcsődei helyek száma az év végén 45 000 volt. 2200-zal több, mint egy évvel korábban. A gyermekgondozási segélyt az év végén 191 ezren vették igénybe, 6000-rel többen, mint az előző évben. Főként társadalmi összefogás eredményeként, a tervezettnél nagyobb mértékben, tovább bővült az óvodai hálózat. 100 óvodás korú gyermek közül 1972-ben 62 gyermek járt óvodába, 1973-ban pedig 66. Az általános és a középfokú oktatási intézmények nappali tagozatain. tanulók száma a folyó tanévben — az iskoláskorúak számának csökkenése miatt — alacsonyabb, mint az előző tanévben volt. A 6—-13 éves tankötelesek lényegében valamennyien tanulnak. A 14—17 évesek 29 százaléka a szakmunkásképzésben, 33 százaléka középiskolai oktatásban vesz részt. A felsőfokú oktatási intézmények nappali tagozatain 61500 diák tanul, 3100 fő vél több, mint egy évvel korábban. Az esti és levelező tagoLOTTÓ A Sportfogadási és Lottó Igazgatóság közlése szerint az 5. játékhéten öttalálatos szelvény nem volt Négy találatot 56 fogadó ért el; nyereményük egyenként 91225 forint. Három találata 6150 fogadónak volt nyereményük egyenként 415 forint. A kéttalálatos szelvények száma 185 764 darab, ezekre egyenként 17 forintot fizetnek. A nyereményösszegek a nyereményilleték levonása után értendők. a közölt adatok tájékoztató jellegűek. (MTI) — A SZOLNOKI RÁDI.Ö a héten, 4-én. 6-án és 8-án úgynevezett próbaadásokat sugároz másfél-másfél . órás időtartamban, amit márciusban is folytat. Ez előzi meg az április 4-től rendszeressé váló. kibővített műsoridő bevezetését. A 8-i. pénteki adásban bemutatkozik a Bács-Kiskun megyei Forrás folyóirat is. A szerkesztés munkájáról és céljairól dr. Hatvani Dániel, Szekér Endre és Kunszabó Ferenc nyilatkozik. — Alakuló ülés. Február 5-én, kedden tartja alakuló ülését a Bajai Nyár ’74 eseménysorozat rendező irodája. — Filmvetítés. Kiskunhalason a Gózon István Művelődési Központban ma. 3-án délelőtt 10 órától a gyermeknéptánccsoport részére levetítik a Duna menti népek találkozója és a Korsós tánc című filmeket. — Kecskemét építészete. Haincz József, a kecskeméti Kodály Zoltán Ének-Zenei Gimnázium harmadik osztályos tanulója az intézet Radnóti Miklós-klubjában saját készítésű képekkel színesített bemutatót tartott a megyeszékhely XII—XX. század közötti- építészetéről. — Ráfizetés helyett nyereség. Jól sikerült a paradicsom alakú paprika termesztése a kiskunhalasi Vörös Október Termelőszövetkezet Il-es számú üzemegységében. A korábbi években ráfizetéssel működő kertészetet — a dolgozók anyagi ^érdekeltségét is figyelembe vév£ — átszervezték, s többek között 4 ezer mázsa pri- tamin paprikát termesztettek. Az árut bel- és »külföldi fogyasztásra szállították. zatokon tanulók száma minden fokozaton emelkedett. Mind a középiskolák, mint a felsőfokú oktatási intézmények első évfolyamára a tervezettnél több tanulót vettek fél. Tudományos kutatásra több mint 10 milliárd forintot fordítottak, a nemzeti jövedelem közel 3 százalékát. 1973-ban többek között, befejeződött a szegedi Biológiai Kutató. Központ építése, amelynek teljes .beruházási költsége meghaladta a 300 millió forintot. 1973. év végén ezer lakosra 210 televízió-előfizető jutott, kilenccel több, mint egy évvel korábban. A rádió-előfizetők száma az előző évhez képest nem változott számottevően. A kiadott könyvek száma 6800, példányszáma 63 millió volt, valamivel több, mint 1972-ben. Idegenforgalom 1973-ban külföldiek 7,2 millió esetben utaztak hazánkba, ami 13 százalékkal több volt az 1972. évinél. A külföldiek 85 százaléka a szocialista országokból érkezett. Az év folyamán magyar, állampolgárok 2,1 millió külföldi utazást bonyolítottak le, 54 százalékkal többet, mint az előző évben. A magyar állampolgárok 89 százaléka szocialista országokba utazott. Központi Statisztikai Hivatal 9 Sport és szerelem címmel tartott a napokban élménybeszámolót Kecskeméten, a MÁV-klubkönyvtárban Pécsi Ildikó, a kecskeméti Katona JózseX Színház művésze és Szűcs Lajos sokszoros válogatott labdarúgó. A főként szocialista brigádtagokból álló közönség egyaránt tetszéssel fogadta az előadott sanzonokat és az egykori nagy mérkőzéseket felidéző beszámolót. (Hódi László felvétele.)