Petőfi Népe, 1974. február (29. évfolyam, 26-49. szám)

1974-02-16 / 39. szám

1974. február 16. 0 PETŐFI NÉPE • 3 Milyen sors vár azokra az emberekre, akik egy­kor jogosan kiérdemelt magas beosztásukra idővel alkalmatlanná válnak, s leváltják, áthelyezik őket?... S mivel alkalmatlanságuk nem erkölcsi jellegű, maguk nem ismerik cl hibáikat, melyek lényege egyszerűen, hogy eljárt felettük az idő. A gyorsan változó körülményekkel csak szüntelen önképzéssel, állandó szellemi erőfeszítésekkel tart­hattak volna lépést — ők ezt nem tették, s most mellőzöttnek, félreállítottnak érzik magukat... Maár Gyula rövidesen bemutatásra kerülő első játékfilmje a Végül főszereplője Varga János, egy a Varga Jánosok közül. Bemutatás előtt a Végül HARS, PLATÁN, EZÜSTJUHAR Kezdődhet a tavaszi fásítás Egy bolt kinőtte magát — Kérem, ez a bolt kinőtte magát — tárja, szét karját Szabó József a kecskeméti Rákóczi ut­cai leértékelt áruk boltjának ve­zetője. — Nézzen körül. Minde­nütt van valami, lassan azt sem tudjuk hová tegyük az érkező árukat. Kiderül azonban, hogy a bolt a szűkös viszonyok ellenére sem marad szégyenben. A vásárlók már nem hiszik azt, hogy az ol­csó húsnak híg a leve és sokan járnak ide venni a leértékelt árukból. Ezt mutatja az is, hogy az elmúlt esztendőben 2 millió 700 ezer forintot hagytak itt. A bolt profilja a megnyitás óta alaposan megváltozott. Ak­kor is négy osztály működött, konfekció, divatáru, kötöttáru és cipő, de csak maradékárukat ad­tak el, ezzel szemben ma már leértékelt árukat is forgalomba hoznak. — Bóvlit — kérdezem a bolt­vezetőt. — Nem, semmi esetre sem bóvr lit, — tiltakozik a kérdés ellen. — Ha körülnéz, láthat első-, másod-, harmadosztályú árukat is. Valami apró rendellenesség van rajta, nem egyenes a szálfutás, egyszó­val a használhatóságot nem be­folyásoló hiba. A divatcikkeknél az fordul elő, hogy más színben érkezett szállítmány valahová, és mi a megmaradtat, meguntat megvesszük. Sok árut azért kap­hatunk meg, mert nagy belőle a készlet és ma már nem kifizető­dő raktárban tartani. A Ruházati Kiskereskedelmi Vállalathoz tartozó bolt saját ha­táskörébe tartozik a beszerzés. Az üzletben olykor exportból vissza­maradt árukat is lehet kapni. Megfordul a fejemben, hogy a szónak: exportból visszamaradt, rossz íze van, de Szabó József megnyugtat, nem erről van szó. — Minden gyár néhány száz darabbal többet készít el egy áruféleségből, mint amennyit a megrendelő kér. Annak nem kell a felesleges, tehát néhány tucat visszamarad az exportból. Na­gyobb készlet nincs belőle, tömeg­árusítás nem lehetséges, a bol­tunk megveszi. A leértékelt áruk boltja az olcsó gyermekruházati cikkek árusítá­sával is foglalkozik, meglepően so­kan ismerik és keresik ezt a szol­gáltatást. Arra a kérdésre, hogy mely árukat keresik a legtöbben, a boltvezető azt feleli, hogy gya­korlatilag mindent visznek. — Nem hazudnék, ha azt állí­tanám, hogy ez a bolt a vállalat legjobb üzlete. — Megelégedett­ség csendül ki Szabó József hang­jából. — Nálunk egy eladóra egy év alatt 138 ezer forint forgalom jut. Ez pedig szép1 összeg, szép teljesítmény. Az üzletben tizenketten dolgoz­nak, közülük heten a törzsgárdá­nak is tagjai. Nagy gondot okoz a bevezetőben már említett raktá­rozási, kiszolgálási nehézség, de — csak el ne kiabáljuk — rövi­desen talán ez is megoldódik. Az a terv ugyanis, hogy a Két- templomközbe költözik a Nagy­kőrösi . utcai cipőbolt és annak a helyére kerülne a leértékelt áruk boltjának két osztálya. Naponta átlagosan 80—100 ezer forintos bevételük van, de volt (és lesz) ennél magasabb is. Kö­rülbelül 500 vevő fizet ki eny- nyi pénzt az árukért, de persze ennél jóval többen fordulnak meg a boltban. B. S. Valamikor az ötvenes évek vé­gén gyárigazgató volt Varga Já­nos. Nyugdíjaztatásának napján azonban már csak balesetvédelmi felelős. Rászakadt hosszú szabad­sága alatt van ideje, s módja, hogy kérdéseket tegyen fel ba­rátainak, elvtársainak — s nem utolsósorban önmagának — éle­te utolsó húsz évének alakulásá­ról, annak miértjeiről. Varga János — miként ezt egyetemista fia jól tudja — egy­kor jó szakmunkás, később rossz 'gyárigazgató volt. A probléma mely nyugtalanítja ott kezdődik, hogy nem maga akarta otthagy­ni gépeit a párnázott ajtó, s a te­lefonokkal megrakott íróasztal kedvéért. Kiemelték őt, s a po­zíciót vállalnia kellett. Eveken át mindent, meg is tett — ami tőle A TESCO (Nemzetközi Műsza­ki-Tudományos Együttműködési Iroda) az idén a tervek szerint megduplázza összforgalmát 1972- höz képest. A szocialista orszá­gokkal, és különösen az NDK- val, Csehszlovákiával és a Szov­jetunióval már hagyományosak a vállalat kapcsolatai. Az NDK számára 1974-ben a magyar mér­nökök két kórházat is tervez­nek. A VDK háború utáni újjá­építéséhez magyar szakemberek házgyári elemekből felépülő la^ kótelepek, üdülők stb. terveit készítik el. A TESCO évről évre szélesíti kapcsolatait a fejlett tőkés és a fejlődő országokkal is. Az NSZK, Ausztria épp úgy, mint Algéria és Nigéria már a hagyományos partnerek közé tartozik. A vál­lalat új piaca Irak és Görögor­szág. A nemrég Irakban járt tellett az üzem helyes irányítá­sáért, s amikor leváltották meg­döbbent. Ez alkalommal viszont már senki nem közölte vele mit hibázott, hogy rossz — és miért rossz — igazgató. Néhány, hozzá hasonló, nyugdí­jas elvtárs a hűvösvölgyi kertes házban úgy vélekedik, hogy nem bennük, mellőzöttekben, hanem az „irányvonalban” van a hiba. Varga János kérdezősködése so­rán egy másik barátját is fel­keresi, aki viszont évtizedeken át megmaradt igazgatói beosztá­sában. Es meglepetéssel veszi tu­domásul, hogy az egykori mun­káskáder időközben egyetemet végzett, megtanult három nyelvet és jelenleg a szervezéselmélettel foglalkozik. Maár Gyula író—rendező az piackutató delegáció máris több megállapodást kötött mezőgazda- sági beruházások magyar előké­szítésére, valamint az iraki vil­lamosenergetikai rendszer ki­dolgozására. A közelmúltban ír­ták alá az első görögországi szer­ződést is, vágóhíd tervezéséről. Az idén várhatóan fokozódik az ösztöndíjasok és szakemberek cseréje is. A TESCO több száz fiatalt vár a fejlődő országok­ból, s sok hazai fiatal műszaki szakember utazik majd elsősor­ban Nigériába és Tanzániába. Szellemi termékeink exportjá­val és részben importjával fog­lalkozik a mindössze néhány hó­napja megalakult NOVEX Ta­lálmányfejlesztő és Értékesítő Rt. is. Jelenleg mintegy 70 sza­badalmi ajánlással foglalkoznak, ezek nagy részét a különböző kutatóintézetek, ipari vállalatok, utóbbi évtizedek felgyorsult tár­sadalmi változásait kísérő egyé­ni problémáknak szenteli alkotá­sát. A képességek és a betöltött tisztségek dialektikus viszonya, az öregek által az ifjúságnak át­adható tapasztalatok elfogadha­tósága, az egyén alkalmazkodása a megújuló feldatokhoz a techni­kai forradalom viszonyai között — mindezek a filmbeli problé­mák nap mint nap felbukkannak hétköznapi életünkben is. A Vé­gül egyik erénye így a gondolati gazdagság. Es ha művészi meg­fogalmazása sok helyütt még gör­csös, erőltetett is,,a film az utób­bi évtizedek egyik legszebben megfogalmazott szülő—gyermek kapcsolatot rajzolja meg Varga János és fia sajátos viszonyában. Pavlovits Miklós kisebb részét pedig magánfelta­lálók nyújtották be. A vállalat célja, hogy az idén a magyar ta­lálmányok exportján kívül — kölcsönösségi alapon — megvá­sárolja az itthon is hasznosít­ható szabadalmakat, licenceket. A közeljövőben a vállalat szakemberei az NSZK-ba, Fran­ciaországba, Angliába és a skan­dináv országokba utaznak, hogy feltárják az ottani piacot. Nemrég lépett életbe a NOVEX első együttműködési megállapo­dása, egy francia vállalattal. A közeljövőben várható, hogy szerződést írnak alá egy magyar találmány kooperációs gyártásá­ról. Természetes véranyagból se­bészeti szert próbáltak ki az el­múlt hónapokban néhány ma­gyar klinikán. A találmány húsz sebészeti területen használható lel, például szemoperációkhoz, epevezeték ' pótlásához, vérzés­csillapításhoz. Több francia ipa­ri cég máris konkrét ajánlatot tett, hogy e világon egyedülálló találmány szabadalomleírását és technológiáját megvenné. Ugyan­erről a szabadalomról amerikai és finn cégekkel is tárgyalnak. (MTI) Az idei télutó igazi tavaszt idéz. Valósággal csábít a sza­badba, a mozgásra. Természetes hát, hogy mind több helyen látni például a kiskertekben foglalatos- kodókat. a ház elejét csinosítgatió, a virágágyat gereblyéző embere­ket. Ménnyire így van, arra Pólyák Péter, a Kecskeméti Városi Ta­nács Kommunális és Költségvetési Üzemének vezetője mindjárt pél­dával hozakodik elő: — Hozzánk már az első jelent­kezések is befutottak a tavaszi fásítás társadalmi munkával való segítésére. A sort Takács Béla, a Rendőrfalu tanácstagja nyitotta meg. Az ott lakók egész utcasoro­kat szeretnének fásítani. S mi­lyen jó. hogy üzemünk már fel­készült a tavaszi fásításra. Ezt részletezve elmondta Pó­lyák Péter, hogy számba vették a lombért áhítozó területeket, ha­marosan a város 27 ilyen pont­ján kezdődhet a faültetés. A cél­ra együttesen mintegy 3 ezer hárs-, platán- és ezüstjuharfa-cse- metét szereztek be csaknem százezer forintért. A kisfákat az egyes városrészek talajadottságai, illetve a csemeték talajigénye szerint választották meg. Az előbb említett fafajtákon túl a 'széktói sportpálya, a teniszpálya, vagy például a Halasi úti piac­tér környékére füzet, nyírfát, va­lamint borókacserjét! szánnak. A felszabadulás 30. évforduló­ja tiszteletére kezdeményezett 30 év — 30 óra a városért akció Röviden ismertetünk egy olyan vitás ügyet, amelyre végül is a Legfelsőbb Bíróság tette rá a pon­tot. Egy bérház lakója cserépkály­hafűtését gázfűtésre alakíttatta át. Ezenkívül a konyhában fali fűtő­testet. melegvíz-szolgáltató beren­dezést. és kétrészes mosogatót is felszereltetett. Az ingatlankezelő vállalat csak a cserépkálya gáz­fűtésre való átalakítás költségeire ismerte el a bérlő bérbeszámí­tási jogát, emiatt a bérlő bíró­sághoz. fordult. A Legfelsőbb Bíróság szerint, ha a bérlő állami lakásba egye­di gáz-, vagy elektromos fűtő, il­letve melegvíz-szolgáltató beren­dezést szereltet be — feltételez­ve természetesen, hogy a mun­kák elvégzéséhez a bérbeadó hoz­zájárult —, a bérlő beszámíthat­ja teljes költségét a lakbérbe még akkor is. ha ezáltal a lakás komfort fokozata nem növekedett. A Legfelsőbb Bíróság rámutatott arra. hogy a lakás korszerűsíté­sének fogalmába nemcsak az egyedi gáz-, vagy elektromos fű­tő-, illetve melegvíz-szolgáltató berendezés felszerelése tartozik, hanem a lakás használhatóságát növelő egyéb építési, szerelési munka is. Ilyennek kell tehát te­kinteni a kétrészes, konyhai mo­sogató felszerelését is. A bíróság nem fogadta el a bérbeadó álláspontját, amely sze­keretében számos üzemi kollek­tíva szeretné kivenni a részét a társadalmi munkából, amire a fásítás is alkalmat kínáL Hasznos tehát megemlíteni, melyek a ta­vasz folyamán beültetendő terü­letek, hogy a munkahelyi közös­ségek jelentkezését megköny- nyítsük. Mint azt a Kommunális és Költségvetési Üzem vezetője el­mondta: elsősorban a Szegedi út, a sorompó és a SZIM telepe kö­zötti szakaszán kiáltanak fáért a közterületi zöldsávok. A további ilyen területek: a széktói sport­pálya. a teniszpálya környéke, az Izsáki út. a Fémmunkás Vállalat előtti térség és nem utolsósorban a Halasi út, ahol ugyancsak sok az üzem. A várost szebbé, levegőjének jobbá tételét szolgáló közhasznú munkában részt vállalni kívánó kollektívák képviselőinek jelent­kezését akár telefonon, a 11787 számon, akár személyesen a kom­munális üzem Bajai László utca 4. szám alatti központjában örömmel fogadják. Végezetül megemlítette Pólyák Péter, hogy a tavaszi fásítás elő­készületein túl már az őszi ülte­tésekre is gondolnak. Az erdőgaz­daság várhatóan 4800 facseme­tével, illetve cserjével segít, eb­ben. Az őszi fásításból részt vál­lalók jelentkezésére is számítanak már most. annál is inkább, mert a faigényeket azok beérkezésének sorrendjében elégítik ki. rint a korszerű kétrészes moso­gató csupán felújítás, csere. A bíróság arra az álláspontra he­lyezkedett, hogy. a konyhai fali csap (fali kút) nem ugyanazt a célt szolgálja, mint a kétrészes mosogató. Ez utóbbi egyrészt "az előbbitől eltérő célt is szolgál, másrészt pedig korszerűbb a ré­ginél. Ennek alapján — mondja a Legfelsőbb Bíróság — az emlí­tett munkák a lakás korszerűsíté­sét eredményezték, és függetle­nül attól, hogy a lakás komfort fokozatát ez a beépítés nem nö­velte. a bérlőt megilleti a bérbe­számítás joga.. S mi az új a szabályozásban? Eddig központi fűtéssel, meleg­víz-szolgáltatással rendelkező bérlőnek lehetősége volt az állam terhére egyedi gáz-, vagy elektro­mos fűtő. illetve melegvíz-szol­gáltató berendezés felszerelteté- sére. Az új rendelet azonban ezt annyiban módosította, hogy csak akkor számíthatja be a bérlő költségét a lakbérbe, ha ily«» be­rendezést olyan lakásba szereltet fel. ahol sem központi fűtés, il­letve melegvíz-szolgáltatás nincs. Ha időszakosan működő közpon­tos melegvíz-szolgáltatással ren­delkező lakásba szereltet fel a bérlő egyedi gáz-, vagy elektro­mos melegvíz-szolgáltató beren­dezést, akkor a költség 50 száza­léka beszámítható a lakbérbe. Dr. M. J. FOKOZÓDIK SZELLEMI TERMÉKEINK EXPORTJA Magyar szabadalmak sikere külföldön A nemzetközi gazdasági kapcsolatokat az utóbbi években az egyre növekvő árucsere-forgalmon kívül a gyorsan bővü­lő termelési kooperáció, valamint a műszaki-tudományos együttműködés intenzitása jellemzi. Szellemi termékeink iránt világszerte megnőtt az érdeklődés. EGY RENDELET MARGÓJÁRA Lakáskorszerűsítés és a bérbeszámítási jog Kábelfektetés - árokásás nélkül Pihenőben Nem kell árkot ásni kábelek, csövek, vezetékek föld alatti to­vábbításához — fölöslegessé teszi ezt az a készülék: amelyet a Szovjet Tudományos Akadémia szibériai részlegének bányászati intézete dolgozott ki. A kábelfektető rakéta, vagy más elnevezéssel, pneumatikus átverő forró levegővel hajtott, másfél méter hosszú, elől kihe­gyezett henger. A talaj minőségé­től függően óránként 8—60 méter sebességgel furakszik előre a föld alatt. A gazdaságos és kényelmes üze­meltethető készüléket már nem­csak a Szovjetunóiban használ­ják széles körben, hanem meg­vásárolták angol, nyugatnémet, francia, japán, argentin, svéd, kanadai és más cégek is. Kop­penhágában az egyik műemlék­palota alatt e szovjet találmány segítségével fektették le a kábe­leket. \Tyugdija- 1 ’ sokkal beszélgettem, pihenőben levő Iemberekkel, olyanokkal, akik valami­lyen poszton, és munkakörben be­csülettel rászolgáltak erre a nyu­galomra. A gyógyfürdőhely halk zsibongásában — ahol a bizalom forrásai is vidáman csörgedez­nek — arról folyt a disputa, hogy vajon mennyire elégedettek jelen sorsukkal, a nyugdíjas élet­móddal. Nem panaszokdtak, pedig volt köztük olyan, akinek csak más­fél ezer forint jött össze negy­ven évi szolgálat után. Szemér­mesen hallgattak otthoni gond­jaikról is. Az egészségi állapo­tukkal inkqbb dicskedtek, büsz­kék voltak rá, ha valaki azt mondta, meg se látszik rajtuk a kor. Évődés, tréfálkozás, egymás ugratása folyt bőségesen, sokszor az volt az érzésem, hogy vidám? kamaszok közé kerültem. Csak két olyan téma volt, amelyek szóbahozatalakor néhányon el­komorultak egy pillanatra, az egyik a család, a másik a szabad idő eltöltése. Az buggyant ki be­lőlük. hogy akik egyedül, élet­társ nélkül maradtak, azoknak nagyon keserves, nem Ighet meg­szokni a magányt. A gyerekek, unokák ugyan berobbannak né­ha, aztán ahogy jöttek, el is vi­harzónák, hogy annál üresebb legyen utánuk a ház. Igazán nem lehet kívánni tőlük, hogy az életvitelüket, tempójukat az öre­gekéhez igazítsák. S a mai kis lakásokba az idősebbek befoga­dása sem megy könnyen, ezeket nem erre szabták. Marad hát unaloműzőnek a séta, olvasás, rádiózás, televízió nézés, de ezek­re is hamar ráun az ember. Van­nak persze kialakult kompániák, négyen-öten összejönnek valahol, egy-egy presszóban, s ahol vyn ilyen, ott az öregek klubjában, a művelődési házak szögletébpn. Ennél gazdagabb programot azonban szinte senki sem tudott felsorolni. Szavaikból az csendült ki, hogy tulajdonképpen valamiféle hasz­nos társadalmi tevékenység hiányzik nekik továbbra is, s a nyugdíjba, pihenőbe kerülésnek, úgy látszik, ez a legfájóbb pont­ja.■ Akadt köztük egy korán le­százalékolt is, aki azt mondta, neki szinte elviselhetetlen érzés, hogy máról holnapra aktiv tevé­kenység nélkül maradt. Azok tar­tották magukat szerencsésebb­nek, akik nyugdíj után is vállal­tak valami kiegészítő munkát, de mint mondták, ez sem tökéletes megoldás, hiszen legtöbbször csak egészen egyhangú és fontosnak egyáltalán nem nevezhető felada­tokat bíznak rájuk. Főleg a szellemi energiák és tapasztala­tok mennek veszendőbe, pedig úgy érzik, hogy még sokat hasz­nálnának a köznek, akár a régi munkahelyükön, akár más terü­leten. Ismerek olyan nyugdíjasokat, akik megtalálták azt az elfoglalt­ságot, amely leköti idejüket, s amely révén továbbra is bennfi maradnak a közélet áramában, magyarán szólva, hasznosnak érezhetik magukat. Hány idős ta­nácstag végez ma is fiatalabbak­nak is dicséretére váló társadal­mi tevékenységet, s a nyugdíja­sok közül sokan buzgólkodnak továbbra is a tömegszervezeti munkában, ott látjuk őket a szakszervezetek és a Hazafias Népfront aktivistái között. *De úgy látszik, nem mindenki ilyen öntevékeny alkat, van aki a nyugdíjazása után félrehúzódik, s talán arra vár, hogy félkerps- sék, igényeljék továbbra is a se­gítségét. S ez a feladat nyilván- valóan elsősorban a munkahelyi párt- és tömegszervezetekre, tár­sadalmi bizottságokra hárul. Azért érdemes azon is elgon­dolkozni, vajon megtettünk-e minden tőlünk telhetőt annak ér­dekében, hogy a „pihenőre” ke­rült munkatársaink, a szocialis­ta építömunka veteránjai való­ban kulturáltan, s a teljes szel­lemi és testi felfrissülés lehetősé­geinek birtokában tölthessék el napjaikat. Az ő igényeik nem szorulriak-e mindig háttérbe a programok összeállításánál, egy­általán gondolunk-e rájuk — túl a kissé formális „öregek nap­ján” —, hogy megmaradhassa­nak a kollektíva közmegmecsü- lésnek örvendő tagjainak. Nyugdíjasokkal beszélgettem, pihenőben levő emberekkel, olyanokkal, akik valamilyen poszton és munkakörben becsü­lettel rászolgáltak erre a nyu­galomra. De akik közül nagyon sokan — s ezt vegyük tudomá­sul — még mindig munkálkod­ni és használni szeretnének. F. Tóth Pál Mut vásároljon bitül a népbolt paksi Otthon Áruházában Ajánlatunk: szobák: FIRENZE, A/65-ös, BIZÁNC és még 8—10 féle. KÁRPITOSGARNITÜRÁK, GYERMEKBÚTOROK, KONYHABÚTOROK bő választékban. 300 /

Next

/
Thumbnails
Contents