Petőfi Népe, 1974. január (29. évfolyam, 1-25. szám)

1974-01-10 / 7. szám

1974. január 10. • PETŐFI NÉPE • 3

Pályaválasztás előtt

„Fák, tűz és víz, fúvószene, jajgató dobok. És szerelem!”

A Heilbronni Katica bemutatója előtt

A következő hetekben megyénk végzős általános és közép- iskolás tanulóinak legnagyobb gondja a megfelelő életpálya kiválasztása. Ügy kell segíteni a pályaválasztás előtt álló fiatalokat, hogy az ifjúság a választási lehetőségek széles skáláját megismerhesse, és ne korlátozódjék látóhatára néhány közismert életpályára.

A következőkben ennek megfelelően rövid áttekintést kívánunk adni az 1974. évi továbbtanulási lehetőségekről és egy olyan felmérés anyagát adjuk közre, amely a népgazdasági igények és az egyéni elképzelések között tapasztalható ellentmondásokat vizsgálja.

Továbbtanulás szakmunkásképző intézetekben

Michael Kohlhaas című tragikus kisregényét a világirodalom egyik csúcsának tekintik. Friedrich von Homburg herceg című drámája a lélektani ábrázolásnak korát megelőző páratlan remeke. A chilei földrengés című elbeszélésében döbbenetes erővel tanúsítja, hogy a természet legiszonyúbb csapásainál is nagyobb pusztítást végez a dogmákon, előítéleteken hizlalt butaság. Magyarországon is többször kiadták műveit.

Az 1777-ben, Frankfurtban született, porosz junkercsalád tagjaként nevelkedett Heinrich von Kleist nem tartozik hazánkban a népszerű, olvasott írók közé. Társtalan volt életében és a német romantika kiemelkedő nagysága az utókortól sem kapta meg a vitatható mondandójú, ám múlhatatlan értékű műveinek kijáró érdeklődést.

Bács-Kiskun megye 1974—75. tanévi felvételi keretszámai a legfoiitosabb szakmákban a következők:

Kovács 15, autószerelő 240, csőhálózat- és berendezésszerelő 95, gépi forgácsoló 280, gépszerelő 390, karosszérialakatos 50, szerkezetlakatos 170, szerszámkészítő 80, bádogos 15. elektrolakatos 14, villanyszerelő 170, elektronikai műszerész 15, gépjármű-villamossági műszerész 70, mechanikai műszerész 45, rádió-, tv-műszerész 10, üvegező 10, gumigyártó 10, műanyagfeldolgozó 40, asztalos 110, papírfeldolgozó 25, kéziszedő 25, könyvkötő 25, magasnyomó gépmester 23, síknyomó gépmester 10, nyomdai fényképész, fénymásoló, montőr, retusőr 2—2,

Tilos a mini, a hosszú haj sem divat

Február: báli szezon

Régi szokás szerint vízkereszt után kezdődik a vigalom időszaka, a farsang. Bár januárban is tartanak bálokat, de a báli főszezon február, amikor már minden hét végére jut 4—5 nagyszabású mulatság.

A farsangnak rendszerint külön divatja van, az ideinek a sztárja a hosszú, földig ' — de legalább bokáig — érő ruha, a fémmel átszőtt lurexes nagyestélyi. A hosszú ruha — színe többnyire élénk, a legdivatosabb a fehér és a fekete színű — készülhet egészen olcsó anyagból is, de különleges szabásvonallal. A szigorú divat „tiltja" az idei farsangon a minit — s nem divatos a hagyományos, úgynevezett elsőbálos ruha sem — helyette a fiatalok hálózhatnak térdet 'takaró bő loknis szoknyában, vagy akár nadrágban is, hozzá illő selyem-jersey vagy lurexes blúzzal. A báli ruhákhoz az idén lágy, hullámos, rövid, vagy hosszú, de mindeifz képpen természetes, jól ápolt frizurát ajánlanak. A csillámos, a fantázia-frizura, s a paróka ideje — legalábbis ezen a farsangon — lejárt.

A férfiak farsangi öltözéke — főleg a fiataloké — a köny- nyedebb kidolgozású öltöny, lehet akár sima, akár kordbársony is. Az elegáns báli öltözék változatlanul a szmoking, s a hagyományos sötét ruha is széles fazonnal készül és csokornyakkendő illik hozzá. A fiúk frizurája sem hosszú már, nem lóg^ bele a nyakba, a divatos a görögös göndör hajviselet, a rövid barkó, s lehet hozzá esetleg bajúsz vagy szakáll.

haftatéházak,

ponyvák,

zsákok és zacskák

minden méretben megrendelhetők

Áruforgalmi

IRODÁNKON,

7635 Pécs, Károlyi Mihály u. 21. Tel.: 11-188.

Tsz-eknek díjtalan házhoz szállítás és 10%! árengedmény. 1

fonó 35, kötő-hurkoló 95, szövő 90, műszövő 35, cipész 10, cipőfelsőrész-készítő 55, fehérnemű- készítő 85, férfiszabó 35, női szabó 55, fényező és mázoló 10, férfifodrász 10, női fodrász 10, kárpitos 10, ács-állványozó 90, épületburkoló 20, fapadlózó és műanyagburkoló 20, kőműves 230, szQbafestő és mázoló 100, vasbetonkészítő 35, növénytermesztő gépész 140, kertész 70, szarvasmarha-tenyésztő 35, baromfitenyésztő 35, húsfeldolgozó 35, cipőeladó 15, élelmiszer-eladó 95, háztartási felszerelések eladója 30, híradástechnikaicikk- eladó 20, hús- _ és hentesáru-eladó 35, kozmetikai- és vegyi- cikk-eladó 15, kultúrcikkeladó 10, lakberendezésicikk-eladó 10, ruházati eladó 45, vegyesbolti

Az élelmiszer-gazdaság gépgyártásának helyzetéről és fejlesztésének főbb feladatairól szerdán sajtótájékoztatót tartott Pesti László, a Mezőgazdasági Gépgyártó és Szolgáltató Vállalatok Trösztjének vezérigazgatója a MUOSZ székházában.

Egyebek között elmondottéi, hogy >a kormány • határozata szerint ' 1974. január'1-főj a mezőA Bácsfilm-stúdió forgatócsoportja a múlt év nyarán a Krím-félszigeten járt és filmet készített testvér- megyénkről. Az írás a forgatás egyik epizódját örökíti meg.

(A szerk.)

Jó kétóra gyalogút van már mögöttünk meredek kaptátokkal, vizes kövekkel az egyre fölfelé kapaszkodó ösvényen. Elöl a rendező liheg. Jobb válláról tömött táska lóg és ütemesen verdesi medencecsontját. A csoport többi tagja leszakadva, hátul gyúrja a meredeket.

A szurdokot, melyben az ösvény kígyózik, magas sziklafalak szegélyezik. A kő megszilárdult zuhatagát mesterséges bevágások, párkányok szaggatják meg, s fönn a magasban olykor észrevehető a kőcsipkézetet kiegészítő falazás. A kietlen tájon emberi jelenlétnek más nyoma sincs, az erdő csenevész fái lusta ívben követik a hegyoldal ívét, de feljebb már csak ritkás fű tarkítja a szikla vonulatot.

Azután az ösvény egy hirtelen kanyarulattéil elhagyja az eddig követett patakot és nekivág a bal oldali hegyoldalnak. Elmaradnak a fák és a rendező ott találja magát az egykori város alatt.

A sziklafal függőlegesen zuhan alá a magasból. A kővonulat réeladó 10, cukrász 17, felszolgáló 60, szakács 50, vendéglátóipari eladó 30.

(Az élelmiszer-gazdaság egyes szakmáiban — például sülő,1 konzervgyártó, molnár, borász stb. — csak megyén kívüli képzés van.)

A megyében működő szakmunkásképző intézetek címjegyzéke a következő:

Ipari szakmunkásképző intézetek: 607. sz. Kecskemét, Április 4. tér 1., 623. sz., Kecskemét, Kálvin tér 1., 608. sz., Kiskunfélegyháza, Kossuth u. 34r., 609. sz., Baja, Petőfi u. 1., 618. sz., Kiskunhalas, Kazinczy u. 5., 619. sz., Kalocsa, Tompa M. u. 12., 620. sz., Kunszentmiklós, Lenin út 6., 621. sz., Kiskőrös, Árpád u. 14.

Kereskedelmi és vendéglátóipari szakmunkásképző intézetek: Baja, Lenin tér 1., Kalocsa, Hunyadi J. u. 23—25., Kecskemét, Szabadság tér 7., Kiskunhalas, Köztársaság u. 9.

Mezőgazdasági szakmunkásképző intézetek: Fülöpszállás, Kinizsi u. 2., Jánoshalma, Béke tér 16., Kecskemét-Kisfái) 14.J Kiskunfélegyháza, Fisch E. u.

1—3.

(Á szakmunkásképző intézetek a jelentkezés és a felvétel módjáról részletes felvilágosítással szolgálnak.)

(Folytatjuk)

gazdasági gépipart a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium felügyelete alatt a Mezőgép Tröszt keretében egységes mezőgazdasági gépipari bázissá fejlesztik. Így az iparág az anyagi és szellemi kapacitás koncentrálásával el tudja majd látni az élelmiszer-gazdaság mindinkább növekvő szükségleteit. . (MTI)

sein barlangüregek, épületromok látszanák. A zegzugos párkány régen leomlott bástya- szerű építményhez közelít, körülötte lépcsősorok, kapuk, oromzatok. A sziklába vájt város komor tónusai ősi mondák kegyetlen átkait idézik.

A rendező megáll és nem gondol semmire. Nézi a várost.

Azután, hogy társai beérik, lihegve újra indul a kövek között, s nem lassít, míg a függőleges kőfal alá nem ér. A lépcsősorokkal váltakozó ösvény otromba sziklakiugráshoz vezet, mögötte szűk szakadék nyílik a hegy belsejébe. Deszkából ácsolt fal zárja le, közepén csukott vasajtóval.

„— íme, Csufut-Kale városának bejárata.”

Szemben a sziklafallal, hátát egy kőtömbnek vetve a rendező a földre telepszik. Elégedett. És így nem is zavartatja magát a néhány perc múlva kibontakozó várostrcm zűrzavarától.

A várost védelmező sereg az ajtó mögül előbukkant öregasz- szonyból áll. Az ostromlók, a pergő nyelvű tolmácsnő, az ingerült operatőr és a felvételvezető túlerejük dacára meghátrálásra kényszerülnek.

Az öregasszony kijelenti, hogy forgatási engedély nélkül be nem

Jól tette a kecskeméti Katona József Színház, hogy műsorára tűzte Heilbronni Katica avagy a tűzpróba című drámáját. Szőke Istvántól, a színmű rendezőjétől az - egyik főpróba szünetében folytatott beszélgetésen azt kértük először, hogy jellemezze a dúlt lelkű, az életből tragikus körülmények között távozó írót.

—... élt 35 évet. Volt katona, vérét kívánta két csata is, világszáműzöttje, világcsavargója, beszédhibás-beteg néptanító sámán; írt néhány színdarabot, égetett is el belőlük, megtanult héberül, volt tudósrendi szerzetes, volt napszámos-földműves, semmi ágán ülő betegszívű koldus; nem bírván a terhet, mit kirótt magára, mondta ki halálos ítéletét. A halál neme: golyó. Maradt néhány levél, pár tanulmány, vers és egy-két búcsúszó. Nővérének írja: „Az igazság az, hogy rajtam e földön nem lehetett segíteni.” 1811. november 21-ét írtaik. Halottunk: Heinrich von Kleist.

— Hallottunk arról, hogy 1972- ben Marosvásárhelyen rendezett Kleist művet, a mitológiai tárgyú, ám a földhözragadt porosz valóságból sarjadt Amphitryont. Miért vonzódik ennyire a kor lüktető áramától hevített fiatal rendező egy több mint másfél százada halott szerzőhöz.

— Színházat, sohanemvoltat, újat akart Kleist. Minden színházak legjobbikáiból (sámánok, mímosok, görögök, Calderon, Möllere, Shakespeare) létrehozni egy. sajátos; szintézist. ; „megnyitván

teszik a lábukat. Légyenek akárkik is. Álláspontját nem másítják érvek (szegény magyar elvtársak, mennyit másztak idáig), könyörgés (drágájá bábuska), fenyegetések — és a támadóknak nincs mit tenniük, valakinek vissza kell mennie a városban maradt forgatási engedélyért.

A rendező közönyösen figyeli a történteket. Bár a film szempontjából nem közömbös, hogy a kínálkozó képeket megörökítheti vagy sem, mégis úgy érzi, elérte célját; itt van a városnál. Hiszen azt már senki sem tudja megakadályozni, hogy akár hátrahagyva a felvevőgépet, maga a sziklafalon túlra ne kerüljön. Mindenképpen bejut a holtak városába — ebben biztos volt. Amúgy meg rokonszenvesnek találja a kapu karvalyarcú őrzőjét.

És lám, a sötét pillantású Isis nem is mutatkozik kőkeblűnek. amint a tolmáscnő távozása nyomán elkezd cseperegni az eső. Még mielőtt kétségbeeshettek volna, a komor vár úrnője megjelent a kapu előtt és a győztesek kézmozdulatával a béke jelét intette feléjük.

— Azt mondja — fordítja szavait az operatőr —, húzódjunk fedél alá odabenn.

A kapu mögötti hasadékban csak egy őrfülkére való hely volt, az asszony így továbbküldi őket a keskeny kőcsapáson. Az eső már javában zuhog.

Az alaktalan kövekből formált ösvény teraszra vezet, melyet minden oldalról barlangoktól lyuggatott sziklafalak öveznek. Baloldalt szerszámosbódé, ajtajából egy pufók arcú lány int feléjük. Ide pakolják a felvevőgépet, majd kényelembe helyezik magukat. A rendező a fapadlóra ül, az operatőr pedig az ajtókeretnek támaszkodva bámul kifele.

Mindhárman hallgatnak, a bódé tetején egyhangúan dobol az eső. A rendező a sziklafalakat nézi a barlangok torkaival. A sötét üregek sejtszerűen építik tovább a kő durva formáit. Elöl pedig a sziklaösvény, ormótlan lépcsőfokokba torkollik és eltűnik egy kőtömb mögött.

akkor minden érzések, mennyei és földi érzések fioláit”. Thomas Mann tanulmányokban méltatta, bogozta titkait. „Az ókori tragédia ősi, drámai megrázkódtatását, mitikus borzongását, szent ijedelmét, hatalmas erejét csaíkis Kleist minden arányt és mértéket elvető műve kelti életre.”

Eltöri; korsóját — Kleist szerint

— tönkretette Goethe, mert felvonásokra törte. A párbajra hívást őfelsége nem föladta, mire Kleist megígéri, hogy letépi fejéről a koronát. „Szertelen álma, hogy ledöntse Goethét trónusáról, nem minden alap nélkül való”

— írta az esetről Thomas Mann.

A Heilbronni Katicát Geothe

vetette kályhába, mert nézete szerint értelem és badarság koty- valéka, „átkozottul természetellenes”. „Hiába tökéltem el, hogy őszinte részvéttel szemlélem: ez a költő mindig borzongást, iszonyatot keltett bennem.”

— A színdaraboknak is megvan a maguk sorsa. A Heilbronni Katicát a Bánk bánnal egyidőben mutatták be a magyar színművészek. A parttalan szenvedélyű szerelmes lény Déryné kedvelt szerepei közé tartozott és ezután erről is — mint néhány más művéről — megfeledkeztek. A Savonarola és barátai rendezője szerint milyen alkotás, miért időszerű a Heilbronni Katica?

— Milyen? Cirkusz! Táncosok, bohócok, akrobaták, légtornászok. (Háló nélkül.) Halálos cirkusz. Papok, katonák, polgárok! Diktátorok és lovagok, fák, tűz és víz, fúvöszsrteíaLjaggató-.! dobok. És szerelem. És az „Élet5 És.viláPanoráma Csufut-Kaleról, esőfüggönyön át.

„— Mit hallgatózunk ilyen hasztalán igyekezettel — mereng a rendező. — Tán adnak valami hangot a kövek?... Talán más a szikla otthon egy hegyoldalban, s más "itt, hogy össze-visz- sza vésték, vágták valamikor, valamiféle emberek? ... Egyáltalán, mi az, ami nyugtalanít bennünket az ezeréveken átnyújtózkodó emberi jelekben? Mi a fenét akarunk annyira leolvasni néma istenszobrok üres arcairól?” '

— Rohadt egy eső — jegyzi meg félhangosan.

— Tessék? — mondja az operatőr kifelé a köveknek.

— Abbahagyhatná már a zu- hogást.

Az operatőr visszanéz és megvonja a vállát.

— Na és akkor mit csinálnánk? ... Lesz tán forgatás?... Mert én nem veszem kézbe a

0 Heinrich von Kleiat

gunk: tegnapunk, mánk és holnapunk. Jobban hinni, szebben hinni, együtt hinni. — Üj, fiatal holnapunk!.

— A Katona József Színház társulatának nagy erőpróbája, a pénteki bemutató előtt mivel búcsúzik a rendező a Petőfi Népe olvasóitól, mit szeretne közölni.

— Hadd idézzem Thomas Mannt, aki az egyik Kleist mű újra fölfedezésekor ezt írta: „Milyen jó lenne, ha egy eszes, ér- zőszívű, ép érzékű és szellemű fiatal rendező egyszer újonnan átérezné, átgondolná a magasztos mű páratlan szépségeit, megszerezné rá az időt és a módot, hogy értékéhez méltóan előadássá, olyan színészekkel, akik megfelelő testi adottságokkal rendelkeznek, s fogékonyan és engedelmesen követnék rendezőjük lelkesedéséből fakadó pontos utasításait. Ha ilyen előadásra készülnek, tudassák velem. Mesz- sziről is odautazom, hogy láthassam.”

Mi nagyon hiszünk ebben az előadásban. Tisztelettel és nagy szeretettel hívnánk meg önt Thomas Mann mester.

Mint ahogyan tisztelettel és nagy szerettei hívjuk meg önöket, kedves közönség.

— Kívánjuk, hogy az előadás, a mű fogadtatása igazolja az együttes reményeit, kollektív erőfeszítéseit,-^vállalkozó kedvét.

Heltai Nándor

kamerát, míg itt nincs a múzeum engedélye! Az a nő még kiereszti kutyáit...

,,... dzsinjeit, manóit, sárkányait, koboldjait... — sorolja tovább magában a rendező. — E hatalmas kősajt átokkal megder- mesztett küklopszsereget rejteget . I.”

Tovább hallgatnak. A tétlenség az operatőrt feszélyezi jobban.

— Menjünk, nézzünk legalább szét — javasolja. — Itt van a kabátom alatt a fényképezőgépem is, azt elviszem. A kamerát meg itt hagyjuk, hadd őrizze a gyévuska. Ha nem lesz forgatási engedély, legalább megmaradnak a fotók.

Akadálytalanul indultak el az esőben. A nedves sziklaösvényen csúszkálva elhaladnak a süket barlangbejáratok előtt, s rövidesen feljutnak a fennsíkra, ahol a város terül el.

Pavlovi ts Miklós (Folytatjuk)

Egységes irányítás alá kerül a mezőgazdasági gépipar

Panorámakép Csufut-Kaleról esőfüggönyön át