Petőfi Népe, 1974. január (29. évfolyam, 1-25. szám)

1974-01-10 / 7. szám

1974. január 10. • PETŐFI NÉPE • 3 Pályaválasztás előtt „Fák, tűz és víz, fúvószene, jajgató dobok. És szerelem!” A Heilbronni Katica bemutatója előtt A következő hetekben megyénk végzős általános és közép- iskolás tanulóinak legnagyobb gondja a megfelelő életpálya kiválasztása. Ügy kell segíteni a pályaválasztás előtt álló fia­talokat, hogy az ifjúság a választási lehetőségek széles skálá­ját megismerhesse, és ne korlátozódjék látóhatára néhány köz­ismert életpályára. A következőkben ennek megfelelően rövid áttekintést kívá­nunk adni az 1974. évi továbbtanulási lehetőségekről és egy olyan felmérés anyagát adjuk közre, amely a népgazdasági igények és az egyéni elképzelések között tapasztalható ellent­mondásokat vizsgálja. Továbbtanulás szakmunkásképző intézetekben Michael Kohlhaas című tragikus kisregényét a világiroda­lom egyik csúcsának tekintik. Friedrich von Homburg herceg című drámája a lélektani ábrázolásnak korát megelőző párat­lan remeke. A chilei földrengés című elbeszélésében döbbene­tes erővel tanúsítja, hogy a természet legiszonyúbb csapásai­nál is nagyobb pusztítást végez a dogmákon, előítéleteken hiz­lalt butaság. Magyarországon is többször kiadták műveit. Az 1777-ben, Frankfurtban született, porosz junkercsalád tagjaként nevelkedett Heinrich von Kleist nem tartozik ha­zánkban a népszerű, olvasott írók közé. Társtalan volt életé­ben és a német romantika kiemelkedő nagysága az utókortól sem kapta meg a vitatható mondandójú, ám múlhatatlan érté­kű műveinek kijáró érdeklődést. Bács-Kiskun megye 1974—75. tanévi felvételi keretszámai a legfoiitosabb szakmákban a kö­vetkezők: Kovács 15, autószerelő 240, csőhálózat- és berendezésszere­lő 95, gépi forgácsoló 280, gép­szerelő 390, karosszérialakatos 50, szerkezetlakatos 170, szer­számkészítő 80, bádogos 15. elektrolakatos 14, villanyszerelő 170, elektronikai műszerész 15, gépjármű-villamossági műsze­rész 70, mechanikai műszerész 45, rádió-, tv-műszerész 10, üve­gező 10, gumigyártó 10, mű­anyagfeldolgozó 40, asztalos 110, papírfeldolgozó 25, kéziszedő 25, könyvkötő 25, magasnyomó gép­mester 23, síknyomó gépmester 10, nyomdai fényképész, fény­másoló, montőr, retusőr 2—2, Tilos a mini, a hosszú haj sem divat Február: báli szezon Régi szokás szerint vízkereszt után kezdődik a vigalom idősza­ka, a farsang. Bár januárban is tartanak bálokat, de a báli főszezon február, amikor már minden hét végére jut 4—5 nagy­szabású mulatság. A farsangnak rendszerint kü­lön divatja van, az ideinek a sztárja a hosszú, földig ' — de legalább bokáig — érő ruha, a fémmel átszőtt lurexes nagyesté­lyi. A hosszú ruha — színe több­nyire élénk, a legdivatosabb a fehér és a fekete színű — ké­szülhet egészen olcsó anyagból is, de különleges szabásvonallal. A szigorú divat „tiltja" az idei farsangon a minit — s nem di­vatos a hagyományos, úgyneve­zett elsőbálos ruha sem — he­lyette a fiatalok hálózhatnak térdet 'takaró bő loknis szok­nyában, vagy akár nadrágban is, hozzá illő selyem-jersey vagy lurexes blúzzal. A báli ruhák­hoz az idén lágy, hullámos, rö­vid, vagy hosszú, de mindeifz képpen természetes, jól ápolt frizurát ajánlanak. A csillámos, a fantázia-frizura, s a paróka ideje — legalábbis ezen a far­sangon — lejárt. A férfiak farsangi öltözéke — főleg a fiataloké — a köny- nyedebb kidolgozású öltöny, le­het akár sima, akár kordbársony is. Az elegáns báli öltözék válto­zatlanul a szmoking, s a hagyo­mányos sötét ruha is széles fa­zonnal készül és csokornyakken­dő illik hozzá. A fiúk frizurája sem hosszú már, nem lóg^ bele a nyakba, a divatos a görögös göndör hajviselet, a rövid barkó, s lehet hozzá esetleg bajúsz vagy szakáll. haftatéházak, ponyvák, zsákok és zacskák minden méretben megren­delhetők Áruforgalmi IRODÁNKON, 7635 Pécs, Károlyi Mihály u. 21. Tel.: 11-188. Tsz-eknek díjtalan házhoz szállítás és 10%! árengedmény. 1 fonó 35, kötő-hurkoló 95, szövő 90, műszövő 35, cipész 10, cipő­felsőrész-készítő 55, fehérnemű- készítő 85, férfiszabó 35, női szabó 55, fényező és mázoló 10, férfifodrász 10, női fodrász 10, kárpitos 10, ács-állványozó 90, épületburkoló 20, fapadlózó és műanyagburkoló 20, kőműves 230, szQbafestő és mázoló 100, vasbetonkészítő 35, növényter­mesztő gépész 140, kertész 70, szarvasmarha-tenyésztő 35, ba­romfitenyésztő 35, húsfeldolgozó 35, cipőeladó 15, élelmiszer-el­adó 95, háztartási felszerelések eladója 30, híradástechnikaicikk- eladó 20, hús- _ és hentesáru-el­adó 35, kozmetikai- és vegyi- cikk-eladó 15, kultúrcikkeladó 10, lakberendezésicikk-eladó 10, ruházati eladó 45, vegyesbolti Az élelmiszer-gazdaság gép­gyártásának helyzetéről és fej­lesztésének főbb feladatairól szer­dán sajtótájékoztatót tartott Pes­ti László, a Mezőgazdasági Gép­gyártó és Szolgáltató Vállalatok Trösztjének vezérigazgatója a MUOSZ székházában. Egyebek között elmondottéi, hogy >a kormány • határozata sze­rint ' 1974. január'1-főj a mező­A Bácsfilm-stúdió forgatócsoportja a múlt év nyarán a Krím-félszige­ten járt és filmet készített testvér- megyénkről. Az írás a forgatás egyik epizódját örökíti meg. (A szerk.) Jó kétóra gyalogút van már mögöttünk meredek kaptátokkal, vizes kövekkel az egyre fölfelé kapaszkodó ösvényen. Elöl a rendező liheg. Jobb válláról tö­mött táska lóg és ütemesen ver­desi medencecsontját. A csoport többi tagja leszakadva, hátul gyúrja a meredeket. A szurdokot, melyben az ös­vény kígyózik, magas sziklafa­lak szegélyezik. A kő megszilár­dult zuhatagát mesterséges be­vágások, párkányok szaggatják meg, s fönn a magasban olykor észrevehető a kőcsipkézetet ki­egészítő falazás. A kietlen tájon emberi jelenlétnek más nyoma sincs, az erdő csenevész fái lus­ta ívben követik a hegyoldal ívét, de feljebb már csak ritkás fű tarkítja a szikla vonulatot. Azután az ösvény egy hirtelen kanyarulattéil elhagyja az eddig követett patakot és nekivág a bal oldali hegyoldalnak. Elma­radnak a fák és a rendező ott ta­lálja magát az egykori város alatt. A sziklafal függőlegesen zuhan alá a magasból. A kővonulat ré­eladó 10, cukrász 17, felszolgáló 60, szakács 50, vendéglátóipari eladó 30. (Az élelmiszer-gazdaság egyes szakmáiban — például sülő,1 konzervgyártó, molnár, borász stb. — csak megyén kívüli kép­zés van.) A megyében működő szak­munkásképző intézetek címjegy­zéke a következő: Ipari szakmunkásképző inté­zetek: 607. sz. Kecskemét, Ápri­lis 4. tér 1., 623. sz., Kecskemét, Kálvin tér 1., 608. sz., Kiskun­félegyháza, Kossuth u. 34r., 609. sz., Baja, Petőfi u. 1., 618. sz., Kiskunhalas, Kazinczy u. 5., 619. sz., Kalocsa, Tompa M. u. 12., 620. sz., Kunszentmiklós, Lenin út 6., 621. sz., Kiskőrös, Árpád u. 14. Kereskedelmi és vendéglátó­ipari szakmunkásképző intéze­tek: Baja, Lenin tér 1., Kalocsa, Hunyadi J. u. 23—25., Kecs­kemét, Szabadság tér 7., Kiskun­halas, Köztársaság u. 9. Mezőgazdasági szakmunkás­képző intézetek: Fülöpszállás, Kinizsi u. 2., Jánoshalma, Béke tér 16., Kecskemét-Kisfái) 14.J Kiskunfélegyháza, Fisch E. u. 1—3. (Á szakmunkásképző intéze­tek a jelentkezés és a felvétel módjáról részletes felvilágosí­tással szolgálnak.) (Folytatjuk) gazdasági gépipart a Mezőgaz­dasági és Élelmezésügyi Minisz­térium felügyelete alatt a Mező­gép Tröszt keretében egységes mezőgazdasági gépipari bázissá fejlesztik. Így az iparág az anyagi és szellemi kapacitás kon­centrálásával el tudja majd látni az élelmiszer-gazdaság mindin­kább növekvő szükségleteit. . (MTI) sein barlangüregek, épületromok látszanák. A zegzugos pár­kány régen leomlott bástya- szerű építményhez közelít, kö­rülötte lépcsősorok, kapuk, oromzatok. A sziklába vájt vá­ros komor tónusai ősi mondák kegyetlen átkait idézik. A rendező megáll és nem gon­dol semmire. Nézi a várost. Azután, hogy társai beérik, li­hegve újra indul a kövek kö­zött, s nem lassít, míg a függő­leges kőfal alá nem ér. A lép­csősorokkal váltakozó ösvény otromba sziklakiugráshoz vezet, mögötte szűk szakadék nyílik a hegy belsejébe. Deszkából ácsolt fal zárja le, közepén csukott vasajtóval. „— íme, Csufut-Kale városá­nak bejárata.” Szemben a sziklafallal, hátát egy kőtömbnek vetve a rendező a földre telepszik. Elégedett. És így nem is zavartatja magát a néhány perc múlva kibontakozó várostrcm zűrzavarától. A várost védelmező sereg az ajtó mögül előbukkant öregasz- szonyból áll. Az ostromlók, a pergő nyelvű tolmácsnő, az in­gerült operatőr és a felvételve­zető túlerejük dacára meghátrá­lásra kényszerülnek. Az öregasszony kijelenti, hogy forgatási engedély nélkül be nem Jól tette a kecskeméti Katona József Színház, hogy műsorára tűzte Heilbronni Katica avagy a tűzpróba című drámáját. Szőke Istvántól, a színmű rendezőjétől az - egyik főpróba szüneté­ben folytatott beszélgetésen azt kértük először, hogy jelle­mezze a dúlt lelkű, az életből tragikus körülmények között tá­vozó írót. —... élt 35 évet. Volt ka­tona, vérét kívánta két csata is, világszáműzöttje, világcsavargó­ja, beszédhibás-beteg néptanító sámán; írt néhány színdarabot, égetett is el belőlük, megtanult héberül, volt tudósrendi szerzetes, volt napszámos-földműves, sem­mi ágán ülő betegszívű koldus; nem bírván a terhet, mit kirótt magára, mondta ki halálos íté­letét. A halál neme: golyó. Ma­radt néhány levél, pár tanul­mány, vers és egy-két búcsúszó. Nővérének írja: „Az igazság az, hogy rajtam e földön nem lehe­tett segíteni.” 1811. november 21-ét írtaik. Halottunk: Heinrich von Kleist. — Hallottunk arról, hogy 1972- ben Marosvásárhelyen rendezett Kleist művet, a mitológiai tár­gyú, ám a földhözragadt porosz valóságból sarjadt Amphitryont. Miért vonzódik ennyire a kor lüktető áramától hevített fiatal rendező egy több mint másfél százada halott szerzőhöz. — Színházat, sohanemvoltat, újat akart Kleist. Minden színhá­zak legjobbikáiból (sámánok, mímosok, görögök, Calderon, Mö­llere, Shakespeare) létrehozni egy. sajátos; szintézist. ; „megnyitván teszik a lábukat. Légyenek akár­kik is. Álláspontját nem másít­ják érvek (szegény magyar elv­társak, mennyit másztak idáig), könyörgés (drágájá bábuska), fenyegetések — és a támadók­nak nincs mit tenniük, valaki­nek vissza kell mennie a város­ban maradt forgatási enge­délyért. A rendező közönyösen figyeli a történteket. Bár a film szem­pontjából nem közömbös, hogy a kínálkozó képeket megörökít­heti vagy sem, mégis úgy érzi, elérte célját; itt van a városnál. Hiszen azt már senki sem tud­ja megakadályozni, hogy akár hátrahagyva a felvevőgépet, ma­ga a sziklafalon túlra ne kerül­jön. Mindenképpen bejut a hol­tak városába — ebben biztos volt. Amúgy meg rokonszenves­nek találja a kapu karvalyarcú őrzőjét. És lám, a sötét pillantású Isis nem is mutatkozik kőkeblű­nek. amint a tolmáscnő távozá­sa nyomán elkezd cseperegni az eső. Még mielőtt kétségbeeshet­tek volna, a komor vár úrnője megjelent a kapu előtt és a győztesek kézmozdulatával a bé­ke jelét intette feléjük. — Azt mondja — fordítja sza­vait az operatőr —, húzódjunk fedél alá odabenn. A kapu mögötti hasadékban csak egy őrfülkére való hely volt, az asszony így továbbküldi őket a keskeny kőcsapáson. Az eső már javában zuhog. Az alaktalan kövekből formált ösvény teraszra vezet, melyet minden oldalról barlangoktól lyuggatott sziklafalak öveznek. Baloldalt szerszámosbódé, ajta­jából egy pufók arcú lány int feléjük. Ide pakolják a felvevő­gépet, majd kényelembe helye­zik magukat. A rendező a fa­padlóra ül, az operatőr pedig az ajtókeretnek támaszkodva bá­mul kifele. Mindhárman hallgatnak, a bó­dé tetején egyhangúan dobol az eső. A rendező a sziklafalakat nézi a barlangok torkaival. A sötét üregek sejtszerűen építik tovább a kő durva formáit. Elöl pedig a sziklaösvény, ormótlan lépcsőfokokba torkollik és eltű­nik egy kőtömb mögött. akkor minden érzések, mennyei és földi érzések fioláit”. Thomas Mann tanulmányokban méltatta, bogozta titkait. „Az ókori tragé­dia ősi, drámai megrázkódtatá­sát, mitikus borzongását, szent ijedelmét, hatalmas erejét csaíkis Kleist minden arányt és mérté­ket elvető műve kelti életre.” Eltöri; korsóját — Kleist szerint — tönkretette Goethe, mert fel­vonásokra törte. A párbajra hí­vást őfelsége nem föladta, mire Kleist megígéri, hogy letépi fe­jéről a koronát. „Szertelen álma, hogy ledöntse Goethét trónusáról, nem minden alap nélkül való” — írta az esetről Thomas Mann. A Heilbronni Katicát Geothe vetette kályhába, mert nézete szerint értelem és badarság koty- valéka, „átkozottul természetel­lenes”. „Hiába tökéltem el, hogy őszinte részvéttel szemlélem: ez a költő mindig borzongást, iszo­nyatot keltett bennem.” — A színdaraboknak is meg­van a maguk sorsa. A Heilbronni Katicát a Bánk bánnal egyidőben mutatták be a magyar színmű­vészek. A parttalan szenvedélyű szerelmes lény Déryné kedvelt szerepei közé tartozott és ezután erről is — mint néhány más mű­véről — megfeledkeztek. A Sa­vonarola és barátai rendezője szerint milyen alkotás, miért idő­szerű a Heilbronni Katica? — Milyen? Cirkusz! Táncosok, bohócok, akrobaták, légtornászok. (Háló nélkül.) Halálos cirkusz. Papok, katonák, polgárok! Dik­tátorok és lovagok, fák, tűz és víz, fúvöszsrteíaLjaggató-.! dobok. És szerelem. És az „Élet5 És.vilá­Panoráma Csufut-Kaleról, eső­függönyön át. „— Mit hallgatózunk ilyen hasztalán igyekezettel — mereng a rendező. — Tán adnak valami hangot a kövek?... Talán más a szikla otthon egy hegyoldal­ban, s más "itt, hogy össze-visz- sza vésték, vágták valamikor, valamiféle emberek? ... Egyál­talán, mi az, ami nyugtalanít bennünket az ezeréveken át­nyújtózkodó emberi jelekben? Mi a fenét akarunk annyira le­olvasni néma istenszobrok üres arcairól?” ' — Rohadt egy eső — jegyzi meg félhangosan. — Tessék? — mondja az ope­ratőr kifelé a köveknek. — Abbahagyhatná már a zu- hogást. Az operatőr visszanéz és meg­vonja a vállát. — Na és akkor mit csinál­nánk? ... Lesz tán forgatás?... Mert én nem veszem kézbe a 0 Heinrich von Kleiat gunk: tegnapunk, mánk és hol­napunk. Jobban hinni, szebben hinni, együtt hinni. — Üj, fiatal holnapunk!. — A Katona József Színház társulatának nagy erőpróbája, a pénteki bemutató előtt mivel bú­csúzik a rendező a Petőfi Népe olvasóitól, mit szeretne közölni. — Hadd idézzem Thomas Mannt, aki az egyik Kleist mű újra fölfedezésekor ezt írta: „Mi­lyen jó lenne, ha egy eszes, ér- zőszívű, ép érzékű és szellemű fiatal rendező egyszer újonnan átérezné, átgondolná a magasz­tos mű páratlan szépségeit, meg­szerezné rá az időt és a módot, hogy értékéhez méltóan előadás­sá, olyan színészekkel, akik meg­felelő testi adottságokkal rendel­keznek, s fogékonyan és enge­delmesen követnék rendezőjük lelkesedéséből fakadó pontos uta­sításait. Ha ilyen előadásra ké­szülnek, tudassák velem. Mesz- sziről is odautazom, hogy lát­hassam.” Mi nagyon hiszünk ebben az előadásban. Tisztelettel és nagy szeretettel hívnánk meg önt Thomas Mann mester. Mint ahogyan tisztelettel és nagy szerettei hívjuk meg önö­ket, kedves közönség. — Kívánjuk, hogy az előadás, a mű fogadtatása igazolja az együttes reményeit, kollektív erő­feszítéseit,-^vállalkozó kedvét. Heltai Nándor kamerát, míg itt nincs a mú­zeum engedélye! Az a nő még kiereszti kutyáit... ,,... dzsinjeit, manóit, sárká­nyait, koboldjait... — sorolja tovább magában a rendező. — E hatalmas kősajt átokkal megder- mesztett küklopszsereget rejte­get . I.” Tovább hallgatnak. A tétlen­ség az operatőrt feszélyezi job­ban. — Menjünk, nézzünk legalább szét — javasolja. — Itt van a kabátom alatt a fényképezőgé­pem is, azt elviszem. A kame­rát meg itt hagyjuk, hadd őriz­ze a gyévuska. Ha nem lesz for­gatási engedély, legalább meg­maradnak a fotók. Akadálytalanul indultak el az esőben. A nedves sziklaösvényen csúszkálva elhaladnak a süket barlangbejáratok előtt, s rövi­desen feljutnak a fennsíkra, ahol a város terül el. Pavlovi ts Miklós (Folytatjuk) Egységes irányítás alá kerül a mezőgazdasági gépipar Panorámakép Csufut-Kaleról esőfüggönyön át

Next

/
Thumbnails
Contents