Petőfi Népe, 1974. január (29. évfolyam, 1-25. szám)

1974-01-09 / 6. szám

1974. január 9. 9 PETŐFI NÉPE • 3

„REKORDÉV” A TIT TÖRTÉNETÉBEN

„Petőfi olvasása közben ” partszervezés - pártirAnyItás

Baján is lesz nyári egyetem

A számszerű adatokat és a minőséget tekintve egyaránt sokat fejlődött az elmúlt évben a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat munkája — mondotta dr. Vonsik Gyula főtitkár az MTI munkatársának. Első alkalommal fordult elő a TIT történetében, hogy a tanfolyami órák száma jóval meghaladta az előadások számát: ez különösen azért örvendetes, mert így megfelelőbb, szervezettebb körülményeket tudunk teremteni a tudományos ismeretterjesztés számára.

— Ebben az évben jöttek létre alsóbb szinten a különböző üzemi, . hivatali, intézményi TIT-szervezetek is. Ezeknek kettős előnye van, egyrészt egy afiott cél érdekében jobban ösz- szé tudják "fogni az illető terület értelmiségét, másrészt lehetővé teszik, hogy a társulat közelebb kerüljön a mindennapi élethez, nem utolsósorban a termelési gyakorlathoz; azáltal peKÉPERNYŐ

VIII. Henrik

Népszerűek a filmsorozatok a tv-ben. Sietünk leszögezni, hogy ez cseppet sem rossz dolog. Sőt. Legtöbb esetben a nézők sokaságának a történelmi események, társadalmi kérdések iránti erőteljes érdeklődését mutatja.

A Forsyte Saga, a Hiúság vására s —, hogy magyar példát is mondjunk — a Fekete város nagy sikere a fenti állítást igazolja. Az, hogy több esetben a kevésbé sikeres. nívótlanabb sorozat is nagy népszerűségre tesz szert nem változtatja meg alapvetően e megállapítás lényegét.

Legutóbb a Magyar Televízió a

VIII. Henrik hat felesége cimű angol tv-filmsorozat sugárzását kezdte el. E filmek megtekintése lehetővé teszi majd, hogy a hazai tv-nézők közelebbről is megismerkedjenek az angol történelem egyik rendkívüli korszakával, s a szigetország múltjának ellentmondásos alakiával.

Ügy gondoljuk.^ helyesen járunk el. ha az első és második rész közvetítése után olvasóink számára leírunk néhány ismertető mondatot, hogy a következő részek megértését megkönnyítsük.

A tizenhatodik század első felébe visz el bennünket a film. A Kolumbus utáni nagy felfedezések, s gyarmatosítások korszaka ez. A reformáció térhódításának meg a német parasztháborúnak az évei. Amikor az egykor oly ékes-fényes spanyol birodalom már hanyatlani kezd. s — hogy a kor jellemzésére mondjunk magyar példát is — amikor nálunk Dózsa parasztjain már aratott a kegyetlen bosszúvágy, s amikor a Duna—Tisza tájain túl volt már első nagy pusztításain a török.

Angliában ez idő tájt egybeesett a reformáció terjedése / és a polgári átalakulásért való hatalmas küzdelem. Ne felejtsük: a szigetország ekkor még Magyar- országnál kisebb lélekszámú hatalom volt; megerősödése és óriási felvirágzása ezután következett be.

A filmsorozat által VIII. Henrik — apja a Tudor dinasztia megalapítója volt — életével ismerkedhetünk meg. Az 1509—1547 között uralkodó király a tőkés fejlődést, a manufaktúrák elterjesztését sürgette. Kormányzása idején sikerült vég- ' leg legyűrni a feduális anarchiát. Az ő akaratából tették hivatalos államvallássá az anglikán egyházat, Ej egyben Róma súlya alóli felszabadulást jelentette számukra.

A vad. érzéki, erőszakos — többszörös gyilkos — VIII. Henrik alakja régóta csábította az írókat. Holinshed krónikában énekelte meg életét, Foxe a Mártírok könyvében örökítette meg alakját. De mindenekelőtt Sha- kespearet kell említenünk, akinek VIII. Henrik című drámáját az első magyarországi bemutató, 1867 óta számtalanszor játszották hazai színpadjaikon

Ez a rendkívüli elszántságú, minden gonoszságra, emberi gyarlósága ellenére is a fejlődést elősegítő uralkodó vélt és valóságos érdekeinek védelmében sok más mellett nemcsak a • lordkancellárját, Morus 'Tamás utópista szocialista írót küldte vérpadra, hanem hat felesége közül kettővel ugyanígy bánt el.

Érdekes, bonyolult, viharos korba visz el bennünket a filmsorozat.

V. M.

dig könnyebben felismerhetők a helyi igények és problémák. Az új szervezési formával tovább nőtt a TIT taglétszáma is.

— Az fdei évben — folytatta a TIT főtitkára — munkánkat elsősorban a mezőgazdasági fizikai dolgozók, az üzemi munkások és az ifjúság körében kívánjuk erősíteni. Eddig a tudományt akartuk megismertetni az emberekkel, most azt mondjuk — hogy az embereknek problé; máik vannak a hétköznapi életben, amire tőlünk várnak tudományos választ. Ebben kell segítségükre' lenni. Jövőre szervezetté kívánjuk tenni az előadók módszertani felkészítését. Tovább erősítjük ‘a tanfolyam jellegű tevékenységet. Sok újdonságot ígérnek a nyári egyetemek is. A tervek szerint 17 működik majd, 21 tagozattal. Űj nyári egyetemek várják majd az érdeklődőket Salgótarjánban, Miskolcon, Kecskeméten és kísérletképpen Baján. (MTI)

Kimondja, hogy a küldeményeket és beadványokat a hivatalos órák alatt kell átvenni. Külön szabályozza a sérülten vagy felbontva érkezett küldeményekkel kapcsolatos eljárást. Fontos része a szabálynak az iratok nyilvántartásba vételével kapcsolatos eljárás, az iktatás, az ügyiratok szerelése, és csatolása.

Azokat a válaszokat vagy jelentéseket, amelyek ugyanarra az intézkedésre több szervtől érkeznek, nem szabad külcn-külön beiktatni, hanem beérkezésüket gyüjtőíven kell feljegyezni és csak a gyűjtőívet kell az első jelentés beérkezésekor beiktatni, az ügy soron következő alszá- mára. Ennek megfelelően — fontos utasítás az államigazgatásban dolgozók részére — az iktatószámot tömi kell a gyüj- tőív folyószámával, vagyis al- számozni kell az iratot. Az iktatott ügyiratokat az év kezdetén újonnan nyitott, bekötött betű- beosztásos név-1 és tárgymutatós

Tar Jenő, az Állami Biztosító megyei igazgatója elmondja:

— Az elmúlt év azonban nem mindenütt volt egyforma. Az országban több, mint száz üzemben volt a károk miatti veszteség egy millió forint felett. Megyénkben a mélykúti Alkotmány Termelőszövetkezetet 16 millió, a nagybaracskai Haladás Termelőszövetkezetet 6,2 millió, a hercegszántói Lenin Termelőszövetkezetet 4,4 millió forint elemi kár érte.

Az Állami Biztosító központja úgynevezett jégtérképeket készít a megyéket ért károk alapján. A térképek 10 évre visszamenőleg azt bizonyítják, hogy Bács-Kis- kun megye, Baranya, Pest, Szabolcs és Heves megyékkel együtt az elemi károk előfordulását illetően az elsők között van.

Természetszerűleg az Állami Biztosító megyei igazgatóságának statisztikája is ezt igazolja, hiszen 1961-től kezdődően 12 esztendő alatt a tsz-eknek 75,8 millió forinttal több kárt fizettek ki, mint a befizetett, díj. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy a mezőgazdasági nagyüzemek növény- termesztéssel kapcsolatos biztosítása megyénkben 12 év átlagában az igazgatóság számára 8,9 százalékos veszteséggel járt.

1972-ben differenciált és rugalmas díjazási rendszert . vezetett be az Állami Biztosító, amely az utolsó öt évben fizetett kártérítések arányában sorolja be különböző osztályú csoportokba a mezőgazdasági üzemeket. Miután az 1973-as esztendő kárjárás szempontjából csendes volt, az idén az országban 850 nagyüzem került alacsonyabb díjosztályba. Megyénkben ez évben 67 üzemnél csökken a díj, huszonkettőnél viszont emelkedik.

A mezőgazdasági üzemek 90 százaléka Bács-Kiskunban is igénybe veszi a növénytermesztéssel kapcsolatos elemi kár elleni biztosítást. Az üzemek 10 százaléka, köztük több jelentős termelőszövetkezet és állami gazdaság, amely úgynevezett jégjárt területen gazdálkodik, nem tartja fontosnak a biztosítást. Hivatkoznak arra, hogy a terület nem

Rajzsorozatok nagy költőinkről

A Pécsett élő Martyn Ferenc Kossuth-díjas festő és grafikus három nagy rajzsorozatot fejezett be, amelyekkel egy-egy nagy költőnk műveit illusztrálta. Janus Pannonius halálának 50(1 évfordulója alkalmából negyven lapból álló sorozaton rajzolta meg a humanista poéta képét, környezetét és illusztrálta verseit. Petőfi Sándor születésének 150. évfordu-/ lójára készítette el a «Petőfi olvasása közben” című rajzsorozatát, amelynek képei nem egyszerűen illusztrációk, hanem kifejezik a művész gondolatait is a költőről és költeményeiről.

Berzsenyi Dániel, a magyar felvilágosodás nagy költője születésének közelgő 200. évfordulójára Martyn Ferenc rajzsorozatot szentelt a „niklai remete” életének, Az irodalmi rajzok könyvalakban is megjelentek, illetve megjelennek.

könyvbe kell bevezetni. Fontos rendelkezés, hogy az írásbeli ügyintézéshez a szabályzatban közölt forma szerint előadói ívet kell használni.

Az is szabályozásra került, hogy a visszaérkezett küldeményeket hogyan kell kezelni, illetve az egyéb bejegyzéseket miként kell az iktatókönyvbe feljegyezni. Részletes előírást tartalmaz az irattári kezelésre, az iratok selejtezésére vonatkozóan, és hogy az ügyintéző az írásbeli intékedés tervezetén (az előadói íven) a kezelő részére köteles kiadói utasítást adni.

Az utasítás, mely január 1-én lépett hatályba, sok segítséget nyújt a tanácsi ügyintézőknek, és a tanácshoz forduló állampolgároknak is nagyobb biztonságot ad az ügyiratok hollétét illetően. Remélhetőleg az utasítás maradéktalan betartásával tovább javul az ügyintéző munka.

M. Jk

kárjárásos, a gazdaság fekvése hoszanti, a jégverés viszont keresztirányú szokott lenni, a biztosítási díj magas, pénzügyi gondjaik vannak, alaphiánnyal küzdenek.

— Mi erről a véleménye az Állami Biztosító megyei igazgatójának?

— Valóban vannak viták, de a mai növénybiztosítási rendszert a felügyeleti és érdekvédelmi szervek alapos megfontolás alapján, közösen alakították ki. Minden üzemi vezetőnek tudnia kell, hogy az elemi kár a nagy számok törvénye szerint szóródik. Eltelhet öt-tíz év is, míg nem jelentkezik, de bármikor érheti a gazdaságot úgynevezett totálkár is. A növénybiztosítással nem .rendelkező termelőszövetkezetekben 12 ezer 600 tag dolgozik, jövedelmük stabilitását segíti a biztosítás. Egy nagy elemi kár megrendítheti az üzem pénzügyi helyzetét és a rendezésnél felvetődik a vezetők felelőssége.

Hozzáteszem, hogy a biztosítási díjak viszonylag csökkennek, ha az üzemek koncentrálódnak, fejlesztik a vertikumot az élelmiszer-gazdaságon belül. Nem nő a biztosítási díj ugyanis, ha a termelési érték növekszik. Az egész vertikum termelési biztonságát, nyereségét segíti az elemi károk megtérítésével a növénybiztosítás. Ezen érdemes elgondolkozni.

Találkozunk olyan jelenséggel is, hogy egyes üzemek tartalék- alapjukat a szükségleteken túlmenően növelik, csak azért, hogy megtakaríthassák a biztosítási díjat. Sokkal hatásosabb lenne, ha ezeket a tartalékokat a vertikalitás és a termelés bővítése érdekében használnák fel.

Az Állami Biztosító megyei igazgatósága 12 év alatt csaknem 930 millió forintot fizetett ki kártérítés címén a növénybiztosítást kötött üzemeknek. Nem kis összeg ez. A legtöbb .kárkifizetés, kereken 280 millió forint a bajai járási fiók körzetében történt. Remélhető, hogy ebben az évben tovább javul a mezőgazdasági üzemek, s az Állami Biztosító közötti segítő kapcsolat.

K. S.

Tovább javul az ügyintézőmunka

A Minisztertanács Tanácsi Hivatala elnökéinek közelmúltban megjelent utasítása rendezi a «tanácsi szervek ügyintézését. Az ügyiratkezelés fogalmát, rendszerét és szervezetét részletesen meghatározza.

BIZONYÍTANAK A JÉGTÉRKÉPEK

Kevesebb volt az elemi kár

Az Állami Biztosító megyei igazgatósága is mérleget készített a tavalyi évről. 1973 egyik jellemzője, hogy a mezőgazda- sági üzemeket lényegesen kevesebb elemi kár érte, mint az előző esztendőkben.

A szocialista demokrácia és a részvétel formái

Korunkban egyetlen társadalmi kérdés sem értelmezhető helyesen, ha nem vesszük figyelembe az alapvető, meghatározó folyamatokat, összefüggéseket. Igaz, ez a demokrácia, a társadalmi ügyek eldöntésében való közvetlen és közvetett részvétel gyakran vitatott témakörére is.

9 Milyen meghatározó folyamatokra gondolunk? Mindenekelőtt a társadalom szocialista forradalmi átalakulásának folyamatára, arra, hogy a kapitalizmusból az osztálynélküli társadalomba való átmenet időszakában élünk. Kisebb-nagyobb késéssel, de alapvetően ezzel párhuzamosán megy végbe a gazdaságilag fejlett országokban a tudományos-technikai forradalomnak a termelőerőket soha nem látott színvonalra emelő folyamata. Ennek igazi értéke azonban csak a szocialista forradalmi átalakulással összekapcsolódva bontakozhat ki, a kettő csak együttesen segítheti elő, hogy az ember valóban urává váljon saját sorsának, társadalmi méretben kiteljesíthesse önmagát.

Igazolja ezt a mai fejlett tőkésországok példája, ahol a tudományos-technikai forradalom térhódítása már kitapintható, de ez nem szolgálja a tömegek valóságos felszabadulását. Ellenkezőleg, az egyoldalú „fogyasztói szemlélet” elfordít a közügyektől, csökkenti a részvétel és beleszólás igényét, a modern tömegkommunikációs eszközök pedig megsokszorozzák a burzsoázia lehetőségeit a tömegek figyelmének elvonására, gondolkodásuk manipulálására.

Tükröződik ez a polgári ideológiában, a társadalomtudományokban is. Az uralkodó csoportók ugyan megkísérlik a polgári demokrácia hagyományos eszközeit alkalmazva elhitetni a „laikus részvétel” lehetőségét, ennek látszatjellegét azonban maguk a polgári teoretikusok is mind jobban elismerik. Azzal indokolva ezt, hogy az ember immár csak bábja, mechanikus kiszolgálója, játékszere a technika „ördögi erőinek”, ma már a „menedzserek” a szakemberek uralma következett bé s emiatt nem szólhatnak bele a tömegek érdemben a gazdasági, politikai, kulturális folyamatok irányításába. Ez a „magyarázat” természetesen éppoly kevéssé tükrözi a tényleges összefüggéseket, mint a polgári demokrácia valóságos népuralomként! történő ábrázolása.

0 Egészen másképp áll a helyzet a szocialista országokban, ahol együttesen megy végbe a szocialista forradalom és a tudományos-technikai forradalom folyamata. A szocialista forradalom lehetővé teszi a dolgozó tömegek, az egyének beleszólását, tudatos részvételét a gazdasági, politikai, kulturális folyamatokba. Ezt a tudományos-technikai forradalom jelentkezése is sok tekintetben megkönnyíti, például a tájékoztatás új eszközeivel, a televízióval, stb. Am az is igaz, hogy a tudományos-technikai

lődéssel kétségtelenül nagyobb fontosságot kap a szakmai hozzáértés, növekszik a kérdések eldöntésében és megoldásában a „szakszerűség” jelentősége. Ehhez járul, hogy a gazdasági-társadalmi fejlődéssel kitágulnak a termelőmunka és általában a mindennapi tevékenység szervezeti keretei, mind nagyobb termelőegységek, üzemek jönnek létre, s a nagyobb méretek, a bonyolultabb összefüggések következtében az egyén az „egészet” mind nehezebben képes folyamatosan áttekinteni. Mind jobban kitapintható annak a marxi előrelátásnak a teljesülése, hogy minél jobban előrehalad a gazdasági-társadalmi fejlődés, „... annál inkább jelenik meg az egyén,... a termelő egyén is, önállótlanul, egy magasabb egészhez tartozónak”. Ezek a tendenciák tehát megnehezítik, bonyolultabbá, áttételesebbé teszik a közvetlen „laikus részvételt”.

A szocialista demokratizmus fejlesztése nem más, mint az előbbi ellentmondásnak — amely élő, állandóan megújuló — a folyamatos megoldása. Ez pedig nem történhet másként, mint a szocialista demokrácia közvetlen és közvetett elemeinek, eszközeinek, formáinak együttes felhasználása, kombinálása révén.

• A „közvetlen” és a „közvetett” kifejezések az egyén, a közösség munkáját, életét meghatározó, befolyásoló döntések előkészítésében, meghozatalában való részvételre vonatkoznak. Ha a dolgozók munkásgyűlésen üzemük egy-egy problémájáról véleményt mondanak, vitáznak, s mindezt észrevételeiknek, javallataiknak megfelelő döntések kivetik, akkor a közvetlen demokratikus részvétel egyik példáját említettük. Természetesen egy- egy nagyobb közösség (pl. nagy- vállalat) bonyolult és rugalmas tevékenysége, gazdálkodása nem teszi lehetővé minden egyes döntésnél a kollektíva összes tagjának előzetes, közvetlen meghallgatását. Ezt a dolgozók érdekeit, véleményét kifejező és érvényesítő „képviselet”, „testület” (pl. brigád vezetők értekezlete, szak- szervezeti bizottság) döntések előkészítésébe, meghozatalába való bevonása helyettesíti. Általuk tehát — most eltekintünk a mulasztásoktól, torzulásoktól — minden dolgozó közvetve részt vesz ezekben a döntésekben. A közvetlen részvétel lehetőségét nyújtják az állampolgárok számára például a falugyűlések, de közvetett a részvételük a tanácsi döntésekben, amelyeket az általuk megválasztott — és vissza is hívható — tanácstagok hoznak.

A szocialista demokratizmus fejlesztése a dolgozók, a tömegek egyre nagyobb arányú, mind :j-intenzívebb bevonását jelenti a

termelés, a politikai élet, az államélét stb. irányításába, vezetésébe. Ez azonban nem történhet az ókori kis közösségek életében alkalmazott módszerekkel. Már a XVIII. században Rousseau is úgy foglalt állást Társadalmi szerződés című művében, hogy a modern államokban a nagy tömegek közvetlen és állandó részvétele az állami ügyek végzésében megoldhatatlan, tehát lehetetlen. Különösen így van ez napjainkban.

9 A szocialista demokrácia, mint a közügyek intézésének társadalmasítása, nem fejlődhet a közvetett eszközök, módszerek megkerülésével. Hiszen a közvetítés megjelenése és kibontakoztatása, a közvetettség gazdagodása a társadalmi fejlődésnek szükségszerű velejárója. Maga az ember első „történelmi tette” is, a szerszámkészítés azt jelentette, hogy önmaga és a természet közé egy közvetítő elemet állított, a munkaeszközt, amellyel a társadalom és természet közötti kölcsönös kapcsolatot megvalósította. Ez a kapcsolat a közvetítő elemekkel, tehát a munkaeszközökkel együtt fejlődött, s fejlődik.

A társadalom és az egyén kapcsolatát vizsgálva ez érvényes a szocialista demokráciára is, amelynek fejlődése mindenekelőtt a dolgozók, a tömegek érdekeit kifejező és érvényesítő közvetítő fórumok, elemek, eszközök (a párt-, a tömegszervezetek stb., különböző képviseleti szervei, választott testületéi) gazdagodása, mind jobb funkcionálása révén történik. A szocialista demokrácia közvetítő elemeket tartalmazó rendszere azonban egyre jobban átszövődik egyúttal a közvetlenség elemei által. A közvetett mögött ott húzódik a közvetlen is: a testületi, vagy egyszemélyi döntés például akkor a legjobb, ha a döntést hozó (vagy hozók) ismeri az adott kollektíva véleményét, az érintett társadalmi rétegek állásfoglalását. A szocialista demokratizmus fejlődése tehát, a közvetett módszerek tökéletesítése mellett, feltételezi a közvetlen - elemek élő funkcionálását és gyarapodását is. Azaz a dolgozók, a munkások részt vesznek és véleményt mondanak a fórumokon, értekezleteken, összejöveteleken, arányuk nő a párt, az állam, a tömegszervezetek különböző testületéiben, itt aktívan részt vállalnak a döntésekben és kedvezően formálódnak önmaguk is.

* A dolgozók — a munkások — ilyen értelmű közvetlen részvétele hazánkban minden területen fejlődik, különösen az MSZMP Központi Bizottságának 1972. novemberi ülése óta. Ez is hozzájárul áhhoz, hogy tovább erősödnek, fejlődnek szocialista termelési viszonyaink. Mert a szocialista viszonyok erősödése és a néptömegek, a munkásosztály fokozódó részvétele, szerepe a társadalmi életben — végeredményben egyet jelent.

W. O.

PANORÁMA

Rövid hírek Ukrajnából

Rovnóban megkezdték Ukrajna második atomerőművének építését. Az erőmű terveit leningrádi és uráli tudósok állították össze. Energiáját a legkorszerűbb és leggazdaságosabb reaktorok szolgáltatják majd.

Az új erőmű Ukrajna és Bjelorusszija nyugati területeinek szolgáltat áramot, de dolgozni fog a „Béke” távvezetékre is. Az erőműtől nem messze, festői környezetben épül az a városka, ahol a kiszolgáló személyzet fog lakni.

Sok érdeklődőt, elsősorban szőlészt vonz az az érdekes, szabadtéri múzeum, melyet Odessza mellett, a Szőlészeti és Borászati Egyetem területén létesítettek. A múzeum alapjai fél évszázada V. Je. Tairov, neves orosz tudós ültette el. Ma a szabadtéri múzeumban 1600 fajta, a világ legkülönbözőbb tájairól származó szőlő található.

Szovjet Ukrajna mezőgazdasága 1973-ban már túlteljesítette azt a feladatot, melyet a kilencedik ötéves terv utolsó évére. 1975-re tűztek ki. Egy- milliárd púd — 45 millió tonna — szemes terményt takarítottak be az ország gazdaságai.

E nagyszerű eredményben nem kis szerepük van a gabonanemesítéssel foglalkozó tudósoknak, akik olyan nagy hozamú fajtákat állítottak elő, mint az „Odesszai — 46”, vagy az „Orion”, melyek 40—50 mázsa termést adnak hektáronként. S. B.

9 Képünkön Ukrajna legismertebb nemesitője, Vaszili j Rém eszi o akadémikus, a Szocialista Munka Hőse, az USZSZK Legfelsőbb Tanácsának tagja, munkahelyén.

)