Petőfi Népe, 1974. január (29. évfolyam, 1-25. szám)
1974-01-06 / 4. szám
4 0 PETŐFI NÉPE 9 1974. január 6. Gyarapodott az apró- és nagyvadállomány Jó tenyésztő munka Lenesen és a vadásztársaságoknál Apró- és nagyvadban gazdag a Duna—Tisza közi táj. A hagyományos tavaszi állatszámláláskor Bács-Kiskun megye 850 ezer hektáros vadászterületén 159 ezer fácánt, 93 és fél ezer mezei nyulat, 87,7 ezer foglyot, 13 600 Özet írtak össze a vadásztársaságok. A megyében több állami és erdőgazdaság, s 38 vadásztársaság óvja, sőt gyarapítja ezt a jelentős népgazdásági értéket. Igen keresett cikk a magyar élő nyúl, a világpiacon egyenként 300 forintot fizetnek érte. Magaá áron értékesíthető az élő fogoly is, amelyet a nemzetközi kereskedelemben a minőségi apróvadfajok közé soroltak. A rendreutasított fogyasztó A célszerű vadgazdálkodás eredménye., hogy a megyében az utóbbi két esztendő alatt soha nem tapasztalt mértékben gyarapodott az apró- és nagyvadállomány. Csupán a fogoly és néhány vízimadárfaj szaporodása nem érte el a kívánt mértéket A gyors ütemű növekedés cáfolja azt az állítást, amely szerint a mezőgazdasági termelés korszerűsödése az apró- és nagyvad tömeges pusztulását idézi elő. 1972-bén. 1973- ban terjedtek el a zárt termelési rendszerek a mezőgazdasági nagyüzemekben. A műtrágya- és nö- vényvédőszer-felhasználás a korábbinak a többszörösére emelkedett A jól szervezett vadgazdálkodás. a céltudatos tenyésztő munka gyakorlatilag ellensúlyozta a vegyszerek hatását. A Gemenci Erdő- és Vadgazdaság lenesi fácántelepe nemcsak egyik nevezetessége Bács-Kiskun megyének, hanem a vadgazdálkodás az apróvadvédelem jelentős eszköze is. A Dusnok közelében fekvő fácántenyészetből évente 70 ezer fácántojást kapnak a hazai vadásztársaságok apróvadállományuk felfrissítésére. A megye vadásztársaságai, közöttük a bajai szakszervezeti, a kiskunmaisai Petőfi, a dunavecsei Kossuth és a többiek, jól gazdálkodtak ezzel az értékes tenyész- anyaggal. A mezőgazdasági művelés alatt álló területekről is tömegesen gyűjtötték össze a fácán- tojást, hogy kikeltessék. A Kunfehértói Petőfi Vadásztársaság például kilencven százalékos ke-, lési arány mellett több ezer fácánt nevelt fel félvadtartással, ami igen jó eredménynek számít. Más vadásztársaságok a növen- déknyulak ezreit gyűjtötték össze a szántóföldről és mentették meg a rotációs kasza, pengéinek pusztításától. a tárcsától hengertől. A mezőgazdasági üzemeket ugyan kötelezi a rendelet, hogy a munkagépekre felszereljék a vadmentő. riasztó eszközöket, de sok gazdaságban ezt figyelmen kívül hagyják. Ilyenkor a vadásztársa-, ságra hárul teljes egészében a vadvédelem. K. A. • Mindenekelőtt szögezzük le: ma kevesebb a rendreutasított vevő, megrendelő, mint tíz, vagy akár csak két évvel ezelőtt is. Kevesebb a felszólított, peran- csolóan kioktatott, esetleg megfenyegetett — írásban, vagy élőszóban megfegyelmezett vevő. Egyrészt: két esztendeje megjelent egy kormányrendelet, mely szabályozta a vállalatok hatósági jogkörét. Másrészt: az utóbbi tíz évben a gazdasági környezet is úgy változott,' hogy egy sor szolgáltató vállalat egyszerűen rákényszerült újraértékelni saját szerepét az ellátásban és kapcsolatait a vevőkkel. így adódik tehát, hogy az ember egyre ritkábban éretheti magát móresre rászolgált állampolgárnak, mert a kabátját szerette -volna rendben kitisztíttatni, vagy. mert egy gyár villanyvasalóját esetleg rossznak találta, s szerette volna, ha visszaveszik és kijavítják ... Ráadásul még a számlát is az ember fizette, amiért esetleg rápirítottak, hogy ezt vagy amazt márpedig nem tette helyesen. Az igazságnak azonban tartozunk annyival, híogy meg- j egyezzük: többnyire akkor öltöttek az elmarasztalható vállalatok hatósági pózt. ha a megrendelő reklamált... , No, de jogos-e már a múlt idő? Ha ez az. Ha jogos lenne, kár lenne papírt pocsékolni erre a témára. Teljes körben viszont semmi esetre sem jogos. Sőt. van egy érzésem — mint szintén fogyasztó,- szolgáltatást igénylő állampolgár — éspedig az. hogy a modor — esetleg már tényleg nem hatósági, de a gondolkodás — a megrendelő-, felvevőhelyiségek mögött — még sok helyen az. 0 A szolgáltatások ^ fejlesztésére tett erőfeszítések -az utóbbi években, és az elért eredmény — ha a fővárost, és egy-két vidéki nagyvárost, nem tekintjük — bizony erre is enged következtetni. Tehát, hogy a szolgáltatószemlélet kialakulása még nem fejeződött be. Ezalatt azt értem — szolgáltatószemlélet —. hogy ezt -a tevékenységet társadalmilag nagyon fontosnak, s egyre fontosabbnak értékelem. A mai idők korszerű társadalmi munkamegosztásának nélkülözhetetlenül fontos részeként, amelynek egyre inkább számottevő hatása lesz a termelésre — vagy még általánosabban a társadalom értékalkotó tevékeny" ségére. S mint ilyen: szolgálatnak tekintem, kötelességnek — nem másod-, harmadrendű témának; amely majd sok minden után következhet, hiszen ez a társadalom túlzott igényeivel, elkényelmesedésével is összefüggésbe hozható. • Vagyis: a modor már udvarias. Nem vissza — előre köszönnek. Legyen szíves — mondják. Sőt — nemcsak így egyszerűen mondják, hanem: így uram, úgy uram, parancsoljon uram, természetesen uram, legyen máskor is szerencsénk uram... És a felvevő helyiségekben fotelek, csipketerítő és újságok, ha várni kellene. A felvevő helyiség mögött esetleg meg semmi sem változott. Ott kint — a pultnál — még reklamáció esetén is — udvariasság, hiszen a lakosság szolgálatában állunk; a szolgálatban viszont még nem vagyunk a helyzet magaslatán: ha a minőséget, a kapacitást, a határidőket, vagy a hivatástudatot mérlegelem. A hivatástudatot, , hiszen az lesz a jó, ha ez lép a — hatóságtudat helyére. Az a hivatástudat, mely a szolgáltatószemlélet kialakulásával van összefüggésben. Világos, hogy a körülmények további javulása: a gyarapodás, az életszínvonal-emelkedés — hozza majd magával a legdöntőbb változást. Például azt, ha már nem egy, hanem két-három Patyolat, Gelka, ruhajavító lesz egy-egy körzetben... Amikor a fogyasztó választhat: melyik szolgáltatóhoz megy. És nem ahhoz, ahol a legszebben köszönnek. A hatósági póz oldódásának ez az egyik jele, Dé á lényeg azért, mégis abban van, ha a Gelka, vagy az autójavító nemcsak szolgáltató vállalatként köszön f — hanem, és mindenekelőtt — gyorsad? bármikor és kitűnően javít, karbantart... Végtére, ha így végzi a munkáját, azt teheti kicsit még ridegebben is... Komolyan: a szolgáltatások fejlesztése nem modor, hanem a gazdaság kérdése. És eltelik pég egy-két év, amíg a szolgáltatóhálózat . általánosan elfogadható lesz. Különösen vidékén, mert a városokban már egy-egy profilhoz tartozó vállalatból lassan kettő, három is akad... De a hatósági szemléletbe merevedett vállalatokat — mélyen és teljesen — a gazdasági fejlődés fogja igazán a helyére billentem. A hatóságosdit persze addig sem kell megtűrni sehol. A kormány- rendelet a minisztériumokat erre kötelezi. Ma is — nemcsak a rendelet megszületésének évében. A közszolgáltató vállalatok ügye persze más. Víz, gáz, csatorna, kémény, villany — ezekben a témákban szükséges bizonyos határig a hatósági jogkör. Hiszen, ha valahol engedélyt adnak egy kémény használatára, akkor azzal egyben a kéményseprő vállalat felelősséget is vállal, hogy a rendeltetésszerű használatból nem lesz tűz... 9 Az viszont ugyancsak jó lenne, ha ezért ezek a vállalatok sem válhatnának egy-egy körzetben — kényúrrá. Ha fellebbezni lehetne a döntéseik ellen, ha valaki azt sérelmesnek érzi. A helyi tanácsok' ezt vállalhatnák — a fellebviteli fórum feladatkörét ebben a tevékenységben — s így ezeknél a vállalatoknál sem csúszhatna hiba a törvényes, tehát emberséges ügyintézésbe — a hatósági jogkör ellenére, sem. Gerencsér Ferenc 9 A lenesi fácántelep felfutója. 0 Évente 120 ezer fácántojást értékesít vagy keltet ki a Gemenci Erdő- és Vadgazdaság. Megj ävii 1 a televíziós vétel Az idei év végére, vagy legkésőbb 1975 elejére megjavulnak a tv-vételi lehetőségek Bács-Kiskun dél, délnyugati részén is, ihol az ország legmostohább sorsú nézői ülnek a készülékek előtt. „Szemcsések, kásásak, haiszálkásak a képernyők” — mint a helybeliek mondják. A nyári kánikulában fölvett műsort is apró hószemcsék szállongása zavarja. Interpelláció után Alig múlt egy éve, hogy az országgyűlés téli ülésszaka után szót kért Raffai Sarolta, a Kalocsán élő írónő. Megyénk képviselője a televízióvételek ügyében interpellált a kalocsai és bajai körzet lakóinak nevében. A jogos fölvetésre dr. Csanádi György válaszolt. — Ha csak a szándékon múlna, már régen intézkedtünk volna a 150 ezer lakost érintő vételi lehetőségek javításáról. A sorrendiségre vonatkozóan azonban hivatalos besorolás van, amelyen csak a mások hátrányára lehetne változtatni. Igen sok nagy teljesítményű adót kell még felépíteni az országban — kezdte a közlekedés- és postaügyi miniszter. — A térerősségi vizsgálatok alapján Csávoly község környéke látszik legalkalmasabbnak az egyik ilyen adó felépítésére. Ezzel a Duna—Tisza köze déli részén megoldódnak a véteti lehetőségek. A megye többi részén már kisebb, úgynevezett átjátszó adókkal lehet segíteni a gondokon. Remélhetőleg 1973. eredményei lehetővé teszik, hogy 1974-ben hozzáláthassunk a munkához. A képviselő és az országgyűlés tudomásul vette a miniszter válaszát. Mi történt azóta? Japán adóberendezéssel Az interpelláció „folytatására’* jó atkáimul kínálkozott az a nemrég lezajlott tárgyalás, amikor a megye párt és állami vezetői tárgyaltak a KPM és a Posta képviselőivel Kecskeméten. Most dr. Gyenes Józsefné, a Posta Vezérigazgatóságának beruházási osztályvezetője ad tájékoztatást, ami, azt is jelzi, hogy elindult az intézkedések sorozata, a megoldás elérhető közelségbe került. — Mit lehet tenni, hogy mielőbb eltűnjön éz a zavaró „fehér folt” a televíziózás térképéről? — A műszaki szakemberek megvizsgálták a lehetőségeket. A csávolyi mikroáíiomás, amely a 0 A csávolyi, megerősítésre váró torony. (Pásztor Zoltán felvétele.) Magyarország és Jugoszlávia közötti műsorcseréket bonyolítja le, a jelenlegi állapotában nem bír el nagyobb terhelést. Ä torony bizonyos szélerősségnél csavarodik. Új tornyot kell építeni, hogy kibővüljön az 1-es program adóhálózata. Erre viszont — a pénzügyi és egyéb helyzetet figyelembe véve — csupán 1977-ben kerülhet sor. Addig várni kell? — Mi sem szeretnénk, hogy így legyen. Az. egyik szocialista brigádunk, amely az úgynevezett vezeték nélküli híradástechnika mérnökeiből alakult, vállalkozott a gyorsabb megoldás felkutatására. Arra az eredményre jutottunk, hogy amennyiben a tornyot kikötő sodronyokkal erősítjük meg, akkor könnyűszerkezetű antenna helyezhető rá. Japánból szerezzük be a kis teljesítményű tévéadót, amellyel hasonló sugárzási viszonyok teremthetők, mint a később építendő nagyobb adóval. S nem utolsó sorban jóval hamarább, 1974. végén, vagy legkésőbb a jövő esztendő elején végzünk a munkával. — Mekkora körzetet érint a fejlesztés? — A szocialista brigád elkészítette a térerősségi térképet is. Orvosolni tudjuk a megye déli részének panaszait, ahonnan a legtöbb reklamáció érkezik. Körülbelül 40 kilométeres körzetben javulnak meg alapvetően a vételi lehetőségek. A belső határokat Baja; Kiskunhalas, Kalocsa és a dunántúli Szekszárd városok pontjai érzékeltetik. — } Melyük csatornán sugároz majd' az új adóberendezés? — A 28-as csatornán, a 4-es Sávon, amihez a tv-készülékek- be egy adaptert kell be-, illetve rászereltetni. Ügy gondoljuk, ennyit föltétlenül megér mindenkinek, hogy kiváló vételi lehetőségekhez jut. — Mi lesz a tervezett, nagy erősségű adóval? — Azt is felépítjük 1977-re. Ezzel együtt pedig a már működő japán berendezés átállhat a 2-es program sugárzására. A lépések sorrendje Az 1974-es esztendő így valóban gyógyírt hoz a televízió nézők sebeire Bács-Kiskun déli körzetében. Speciális adaptereket viszont nem mindig lehet kapni az üzletekben. A Posta Vezérigazgatósága közli a .műszaki megoldást a gyártásra vállalkozó üzemmel, hogy kifejleszthessék a terméket. Utána a kereskedelemnek kell lépni. A feltárult közeli lehetőség sürgeti az igények fölmérését és a szállítási sezrződések mielőbbi megkötését. Halász Ferenc Első lépés A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium termelési rendszerekkel foglalkozó operatív bizottsága elfogadta a Kecskemét- szikrai Állami Gazdaság által kezdeményezett paradicsomtermcsztési rendszert. 0 Ez a felvétel még az ősszel készült. Munkában a paradicsom- kombájn a Kecskeméti-szikrai Állami Gazdaságban. A gazdaság két éve kezdte a nagyüzemi paradicsomtermesztést 60 hektáron. Tavaly már 180 hektáron ültették! ezt a fontos növényt. A terület felén tudtak csak öntözni, melynek eredményeként 332 mázsa hektáronkénti átlagtermést takarítottak be. Az eddigi kísérletek azt bizonyítják, hogy megoldható a zárt rendszerű termesztés. A kezdeményezéshez sok segítséget kapott a gazdaság a Kecskeméti Zöldségtermesztési Kutató Intézettől. Elsősorban a fajták megválasztásában,' ' a termesztési módszerek kialakításában. Kezdetben egy betakarító gépsoruk volt, tavaly már kettő. Az idén 240 hektáron termeszti a gazdaság a paradicsomot. — A rendszerhez csatlakozott a három tiszákécskei tsz, valamint a lakiteleki Szikra. így 1974-ben m^r 174 hektáron termesztjük e fontos növényt szikrai .módszerrel, — tájékoztat az állami gazdaság igazgatója, Magyar Ferenc. Kiegészítésül azt is elmondja: a rendszeri terjedésére ösztönzést adott, hogy az állami támogatás mértéke jelentősen megnőtt. Az eddigi tíz százalék helyett negyvenhét a támogatás mértéke a gépek vásárlásáhál, az épületeknél pedig Harminc helyett ötven százalék. Számottevő segítséget nyújt a konzervipar is válogató gépsorokkal, valamint lényerő állomások létesítésével. Az érdeklődés növekedését bizonyítja, hogy más megyéből is jelentkeztek már termelőüzemek azzal a céllal, hogy belépnek a rendszerbe. Magyar Ferenc igazgató hangoztatja: — A termesztés gazdaságosságához a hektáronkénti 280 mázsa termés elérése szükséges. Nálunk az öntözött területen jóval magasabb volt a hozam. A rendszerben résztvevő gazdaságoknak mi adjuk a termelés- •technológiai tervet. Szaktanácsadást nyújtunk, kidolgozzuk a tápanyag-gazdálkodás * rendszerét, segítünk a gépek beszerzésében, karbantartásában. Természetesen a vetőmagellátásban is közreműködünk. Nem utolsó sorban megszervezzük a dolgozók képzését. .A szellemi szolgáltatásokért külön díjat nem számolunk fel. A további fejlesztéshez szükséges alap létrehozásához a gazdaságok későbbi megegyezés alapján járulnak hoZzá,'de csak abban az esetben, ha a termelés nyereségessé válik. A zárt rendszerű zöldségtermesztéshez kapcsolódik a TOMA- TÖCOOP nevű társulás, amelynek valamennyi ezzel foglalkozó állami gazdaság tagja. Ezenkívül belépett a társulásba a Zöldségtermesztési Kutató Intézet, a Mezőgazdasági Gépkísérleti Intézet, valamint a MEZŐGÉP Tröszt. A társulásnak természetesem a' szikrai gazdaság is tagja, és együttműködnek a termesztési rendszerek elterjesztésében. Nemcsak. a paradicsom, hanem valamennyi zöldségféle termesztésének korszerűsítését meg akarják oldani. A szikrai gazdaság még az üdén hozzákezd a zöldbab zárt rendszerű termesztésével kapcsolatos kísérletekhez. — Azok a termelőszövetkezeteik, amelyek beléptek a szikrai paradicsomtermesztési rendszerbe, egyúttal megtették az első lépést a Tisza-menti zlpldség- program megvalósítására. A program ily módon valósul majd meg a gazdaságok szoros együttműködésével, — mondja végezetül a kezdeményező gazdaság igazgatója. K. S. Fertőzés-ellenálló új lucernafajta A magyar és az NDK-belii növény nemesi tők együttes munkával olyan új takarmánynövényfajtát állítottak elő, amelyik az Európa szerte — különösen Nyugat-Európábán — elterjedt növényi fertőzésre nem fogékony. A közös tudományos kutatómunkában magyar részről a Növénytermesztési és Talajvédelmi Kutató Intézet kompoltl munka- csoportja vett részt, s a Német Demokratikus Köztársaság mezőgazdásági 1 kutatóival együtt nemesítették ki az új lucemg- félét, amely a verticillium-ferto- zésnek ellenáll. Az új fajtát az NDK-ban már termesztésbe fogták.
