Petőfi Népe, 1974. január (29. évfolyam, 1-25. szám)
1974-01-29 / 23. szám
1974. Január 29. • PETŐFI NÉPE • 3 Bács-Kiskun megye tanácsainak államigazgatási, hatósági munkája írta: dr. Csenki Ferenc, a megyei tanács vb titkára Az államélet és a demokrácia fejlesztésének rendkívül fontos követelménye, hogy érvényesüljön a szocialista törvényesség, amelynek egyik lényeges eleme, hogy alkotmányos rendünket senki ne sérthesse meg büntetlenül, továbbá, hogy minden törvényt tisztelő állampolgár teljes védelmet élvezzen. A szocialista törvényesség tanácsaink, a tanácsi szervezet működésének is egyik leglényegesebb alapelve, mindenkor fokozott követelményeket támaszt az államigazgatással szemben. Saját eszközeinkkel biztosítjuk az állampolgárok jogainak érvényesülését, s egyidejűleg kötelezzük őket a jogszabályok maradéktalan megtartására. Az Elnöki Tanács határozata a jogalkalmazás jogpolitikai elveiről, kötelező feladatként tűzi a tanácsi szervek elé, hogy állandóan szilárduljon az állampolgári fegyelem, érvényesüljenek a szocialista együttműködés normái, s a jogszabályokat a politikai, társadalmi, gazdasági céloknak megfelelően, szubjektivizmustól mentesen Ügyek tízezrei Tanácsi szervezetünk évente több tízezer esetben hoz jogot vagy kötelezettséget megállapító határozatot, s további több tízezer alkalommal foglalkozik az állampolgárok ügyeivel, problémáinak megoldásával. Állam- igazgatási, hatósági munkánk, az ügyintézés gyorsasága, szakszerűsége és színvonala alapvetően meghatározza tanácsaink és az állampolgárok kapcsdlatát. A hatáskörök decentralizálása következtében az ügyek 93,3 százalékát a helyi tanácsi szervek intézték. Ezt a tendenciát mutatja az is, hogy a határozattal intézett ügyek 90,5 százalékában a helyi tanácsi szervek jártak el első fokon. Az eljárásban kötelezettséget mondtak ki az ügyek 43,4 százalékában, és jogot biztosítottak az ügyfelek részére az ügyek 56,6 százalékában. BW Az elsőfokú hatósági munka törvényességének javulására utal, hogy az elbírált ügyek 97,1 százaléka már első fokon befejeződött. A fellebbezések során az elsőfokú eljáró szervek a határozatok 1,4 százalékát saját hatáskörben visszavonták, illetve módosították. A másodfokon eljáró szervek a fellebbezések 0,5 t vegre. százalékának adtak csak részben -vagy egészben helyt. A határozattal intézett ügyek 93,3 százalékában 30 napon belül történt intézkedés. A hatósági, munka törvényességének fejlődését tükrözi, hogy a tanácsok intézkedéseivel szemben viszonylag kevés ügyészi felszólalásra, illetve óvás benyújtására került sor. Elenyészően kevés azoknak az ügyeknek a száma, amelyeket az ügyfelek bíróság előtt keresettel támadtak meg. Ezzel szemben növekedett a bírósági eljárások száma a kisajátítási, a kártalanítási, valamint a birtokháborítási ügyekben. Személyi és tárgyi feltételek A megyei tanács és vezetése nagy figyelemmel, felelősséggel foglalkozik az államigazgatási hatósági munka irányításával. Az irányításban és az ellenőrzésben fontos szerepet adott a helyi tanácsoknál és a Járási hivataloknál rendszeresen megtartott komplex felügyeleti vizsgálatnak, amely kiterjed a hatósági tevékenység ellenőrzésére is. A tanácstörvény a hatósági munka közvetlen felügyeletével a vb-titkárt ruházta fel. E feladat- és hatáskör alapján tervszerűen elemezzük és értékeljük a megyei szakigazgatási szervek hatósági tevékenységét, s irány- mutatást adunk a munka javítására. Az államigazgatási hatósági ügyintézés színvonalának és törvényességének javítását a megyei tanács vb jelentős intézkedésekkel igyekezett, és igyekszik elősegíteni, biztosítani. Ezek egy része arra irányul, hogy a személyi és tárgyi feltételek javításával teremtsük meg a színvonalas ügyintézés alapját. A munka hatékonyságának fokozása érdekében még nagyobb gondot kell fordítanunk a tanácsi apparátus politikai felkészültsége, szakmai képzettsége fejlesztésére, a munkatársak nevelésére, munkájuk elismerésére. Tervszerűbb továbbképzéssel, a korszerűbb és kulturáltabb munkafeltételek megteremtésével, az utánpótlás érdekében a gyakornoki rendszer jó megszervezésével, az alkotó munkát ösztönző és célzó módszerekkel (pl. pályázatok stb.) ez irányban már eddig is biztató eredményeket értünk el. Nagy segítséget jelent munkánkban, hogy egyre több állana- polgár, állampolgári szervezet, munkakollektíva, különöisen pedig a tanácstagság él jelzéssel, kezdeményezéssel, véleményezéssel, melyek megalapozottabb döntésekben realizálódnak. Az állam- igazgatási, hatósági eljárások során jelentős feladat: a társadalmi, a csoport- és az egyéni érdekek összhangjának megteremtése. Ezen érdekek összehangolt érvényre juttatásának feltételei szocialista társadalmunkban adottak. Ezt a párt és a kormány helyes politikája biztosítja. Az érdekek összehangolt érvényesítése mellett alapvető feladatunk: a szocialista együttélés szabályainak érvényesítése és az állampolgári fegyelem megszilárdítása. Az állampolgári fegyelem megszilárdítását segítik elő a törvényes és megalapozott tanácsi határozatok, azok gyors vég-' rehajtása, a központi jogszabályok maradéktalan végrehajtása, például az engedély nélküli építkezések radikális felszámolása, a szabálysértések szigorú bírságolása stb. Összhangban az országos munkával Ennek érdekében is szükséges, hogy az ügyintézés, a hatósági tevékenység tartalmát, törvényességét javítsa, az ügyek intézését gyorsítsa, törekedjen az egységes jogértelmezésre és jog- alkalmazásra az apparátus, s mindebben udvarias és segítőkész magatartásával érdemelje ki a társadalom elismerését. Tanácsaink feladatainak fontos része, hogy neveljék az állampolgárokat szocialista törvényeink tiszteletére, a jogszabályok önkéntes követésére, betartására és felelősségtudatuk fokozására. Egyben arra is törekednünk kell, hogy állampolgáraink kapcsolataiban egyre jobban érvényesüljenek a szocialista erkölcs, a szocialista^ együttélés követelményei. Ezt elősegíteni — ha kell törvényes eszközeink felhasználásával is — kötelességünk. s tudatában kell lennünk annak, hogy a közhatalomnak áz állampolgárok életviszonyaira kiható gyakorlását fokozott felelősséggel végezzük. Államigazgatási, hatósági tevékenységünknek a megye politikai, társadalmi, gazdasági és közigazgatási struktúráját, színvonalát alapul véve, még következetesebben és felelősségteljesebben kell szolgálnia az egyes települések, a megye egyetemes fejlődését, összhangban az országos szocialista építőmunkánkkal. Összefoglalva úgy értékelhetjük, hogy megyénkben a tanácsszervek az államigazgatási, hatósági ügyeket törvényesen, a közérdeknek és az állampolgárok jogos és törvényes érdekeinek megfelelően intézik. Meggyőződésünk, hogy a központi és a megyei intézkedések végrehajtása eddigi eredményeinket nagyban fokozhatja, még tovább erősítheti a lakosság és a tanácsok kapcsolatait. Emlékezés - A ábránd Grigorij Csuhraj filmjeire 1973 decemberéig 'öt és fél millió jegyet váltottak a magyar mozikban. Tapasztalati adatok szerint a felnőtt lákosságnak több mint a fele a világhírű szovjet filmrendező egyetlen alkotását sem látta az elmúlt év utolsó hónapjáig. Most kedvezőbb az arány, hála a televízió hallatlan népszerűségének. Sokan nézik a késő esti, kora éjszakai vetítéseket is. Jó film kedvéért még azok is fennmkradnak, akik az utóbbi években egyszer sem voltak moziban. A Ballada a katonáról, a Negyvenegyedik olyan élményt jelentett számukra, mint akik harmadszor-negyedszer gyönyörködtek az immár klasz- szikus művekben. A minősítést a filmek tartalmi és formai értékei indokolják. Csuhraj úgy szólt, korához, hogy mondandóját az utánunk következő nemzedékek is időszerűnek érzik. Maradandóságukat a bemutatásuk óta eltelt 15—18 esztendő bizonyítja. A filmek gyorsabban kopnak (nem technikai értelemben!), mint más művészeti alkotások, szorosabban kötődnek a napi aktualitáshoz, nagy részük pillanatnyi igények kielégítésére gyártódott. A kivételek száma örvendetesen növekszik. Hajdanán moziba mentek az emberek, gyakran azt se tudakolva, hogy mit játszanak. Később az ügyeletes sztár számított a legfőbb vonzerőnek. (A tv- ben szombaton sugárzott Adáshiba Bódognéjának Rudolph Valentino, ez a lágy, kissé nőies férfiszépség jelentette a mozit, az ifjúságot, csak erre emlékezett.) Napjainkban — mint Ne- meskürty István írja — egyíre sűrűbben lépnek fel jelentős filmművész-egyéniségek, akik művészi irányzatukkal hatnak a társadalomra, sőt más művészetekre. Közéjük tartozik Grigorij Csuhraj. Az emlékezés című dokumentumfilm terve régóta foglalkoztatta az 1921-ben Ukrajnában született rendezőt. Fiatalon, Sztálingrádnál vette föl a harcot a hazáját dúló náci katonákkal. Ezer és ezer kilométeren át űzte a támadókat, egészen Pápáig. Ott sebesült meg, a kecskeméti hadikórházban kapaszkodott visz- sza az életbe. Többször járt itt azóta is. Legutóbbi látogatásakor nagy lelkesedéssel beszélt az elesett hősök tiszteletére és a tragikus események tanulságainak a felidézésére, az emlékezés és eszméltetés szándékával készítendő dokumentumfilmrőL Valljuk be, akkor úgy gondolta, hogy többet tud a Nyugat, a hitleri hadigépezetet megállító világtörténelmi eseményről. Köny- nyebben felejtenek az emberek, mint hitte, és éberen vigyázni kell, hogy a folytatás ne tapossa a tegnap szörnyű útját. A szombaton este a Csúftraj-sorozat befejezéseként vetített Emlékezés ettől a felismeréstől válik félelmetes mementóvá. Figyelmeztetni akart Jean Renoir is, az 1937-ben forgatott A nagy ábránd német és francia hőseinek a történetével, hasonlóan az amerikai Lewis Milestone rendezőhöz, a Nyugaton a helyzet változatlan alkotójához. Remarque regényében a háború borzalmainak a naturális ábrázolásával próbálta a művész a béke híveinek a táborát erősíteni. Renoir, az egykori hadifogoly tiszt, azt kereste, hogy mi az, ami összeköti az embereket. A származás, az osztályhelyzet, a hasonló jellem áthidalhatja a mesterségesen szított előítéleteket: ez a film tanulsága. Renoir művét betiltották Németországban, éppen egy esztendővel Hitler parancsa előtt: Lengyelországot meg kell semmisíteni. A megváltozott világhelyzet ismeretében bízhatunk, hogy az Emlékezés-ben Csuhraj által közvetve megfogalmazott üzenet ma értő fülekre talál. Heltai Nándor Űj mezőgazdasági szolgáltató üzem Gépjavító üzemet nyitott Bu- gacon a Szőlő^Mező Szakszövetkezet. A szolgáltatást a szakszövetkezet tagjai, valamint a közelben lakók veszik igénybe; ekét, boronát, vetőgépet és erőgépeket javíttatnak. A fordulat évei Tiszakécskén lósítottak meg, magtárat építettek, melegvizes kutat fúrtak, fóliatelepet létesítettek, bővítették a savanyítóüzemet, erőgépeket, korszerű berendezéseket, szállítóeszközöket vásároltak 1 millió 200 ezer forint értékben. Tavaly az egy tízórás munkanapra jutó bér 97 forint volt. A termelő- szövetkezet mérleg szerinti eredménye csaknem 4 és fél millió forint. A felszólalók szinte kivétel nélkül‘'visszapillantottak az elmúlt négy esztendő erőfeszítéseire. Emlékeztettek arra a szomorú hangulatú közgyűlésre, ahol a szanálási bizottság elnöke ismertette a lehangoló számokat. Retkes Lajos, aki a szomszédos csehszlovákiai Bucs község termelőszövetkezetének elnöke, szintén elismeréssel szólt a fejlődésről. A két közös, gazdaságnak már egy évtizede ' van szoros testvéri, baráti kapcsolata. Evenként többször meglátogatják egymást a gazdaságok vezetői, tagjai. Ezeken a tapasztalatcseréken látottakat, hallottakat hasznosítják saját gazdaságukban. Minden elismerést megérdemel a szövetkezet vezetősége és tagsága, hogy a nehéz helyzetből kimozdította a gazdálkodás szekerét — hangoztatta a testvérszövetkezet elnöke. Varga István traktoros, és a többi felszólaló a négy év előtti közgyűlésre emlékezve arról beszélt: a sikerek annak is köszönhetőek, hogy a tagság bízott az új vezetőségben. Ez a bizalom, a közös munka, meghozta gyümölcsét, és ma már a Tiszagyöngyét a jó termelőszövetkezetek közé sorolják. Kedves és megható epizód volt a nyugdíjba menő tagok búcsúztatása amelyre a zárszámadási közgyűlés vitájának lezárása után került sor. A munkában megfáradt öregek mindegyike egy szép ajándékkosarat kapott. A bizalom teljes bizonyítéka, hogy a vezetőség újjáválasztása során jelölőlistára felvett személyeket megválasztották. A termelőszövetkezet elnöke újból Fazekas Béla lett, akinek irányításával fordulatot vett a gazdálkodás. K. S. Nemcsak az elmúlt esztendő, hanem négy év gazdálkodását értékelték a tiszakécskei Tiszjá- gyöngye Termelőszövetkezet szombaton tartott zárszámadási közgyűlésén. A négy évvel ezelőtti hasonló összejövetel egész más hangulatban zajlott le. A meggondolatlan, szakmailag megalapozatlan vezetés, valamint a termelőszövetkezetben kialakult kedvezőtlen légkör miatt az 1969- es esztendőt 12 millió forint mérleghiánnyal zárták. A szanálási eljárás során leváltották a régi vezetőséget és újat választott a tagság. Azóta felfelé ível a gazdálkodás. Az 1970-es esztendő még nehéz volt, de 1971-től már nincs mérleghiány, és a csaknem 9 millió forint szanálási hitelt fokozatosan visszafizették. Részlet a vezetőség beszámolójából, amelyet Fazekas Béla termelőszövetkezeti elnök terjesztett elő: A nehéz, küzdelmes években tagságunk nem veszítette el reményét, bízott a szövetkezeti mozgalomban. A gazdák túlnyomó része nem keresett más munkahelyet, szinte egy emberként állt az új vezetőség mellé. Ennek köszönhetjük jelenlegi eredményeinket. Érdemes néhány adattal jellemezni a gazdálkodás sikereit. A 2600 hektáros mezőgazdasági nagyüzem csaknem 800 tagja elégedett lehet az elmúlt esztendővel. Jelentős beruházásokat va# A nyugdíjba menők egy-egy ajándékkosarat is kaptak. • Fazekas Béla ismerteti a vezetőség beszámolóját. Az elnökségben tőle jobbra másodiknak foglal helyét Retkes Lajos, a csehszlovákiai testvérszővetkezet elnöke. • A tagság nagy figyelemmel hallgatja a beszámolót (Tóth Sándor felvételét ■í ti
