Petőfi Népe, 1974. január (29. évfolyam, 1-25. szám)
1974-01-22 / 17. szám
■w • Méltán lehet büszke a vállalkozás a 190 hold összterületen lévő őszibarack, cseresznye és alma, és ma már zömmel exportminőséget adó gyümölcsösére. '/ 11 ........... ...... "■ — "'ír • Az újszülött kismalacok egy ideig infralámpa alatt melegszenek, főleg amikor a hőmérséklet is megkívánja. A bátraké az elsőség — szokták mondani, és éppen e mondás jegyében született meg akkor talán még az országban is elsőkent, a jánoshalmi termelőszövetkezetek sertéstenyésztő közös vállalkozása. • Bizony régen írtunk már 1961-et, hiszen ez idő tájt ért véget a megyében a mezőgazdaság szocialista átszervezése. De a jánoshalmi tei melőszövetkezetek. azok gazdái idejekorán felismerték, hogy nemcsak általában a közös paraszti munka rejt magában szinte kimeríthetetlen előnyöket, de hasonló előnyökkel szolgál a szövetkezetek szövetkezése is, különösen, ha meghatározott termelési irányról, vagy irányokról van szó. Megalakulását követő hónapokban, években nagy volt akkor Jánoshalma „idegenforgalma”, hiszen a környék, az országvezetők, de elsősorban a szocialista országok hazánkban járt küldöttségei is megkülönböztetett figyelmet fordítottak ennek a ma már egyáltalán nem különös, de az akkori elképzeléseken messze túlnőtt vállalkozásoknak^ A vendégkönyv nagy reményekkel tekint a közös vállalkozás jövője elé, sok bíztatásra ad az akkor még bizony olykor nehézkes ügyekben, nehezen, döntő, vezetésnek, -de a bí%^ tatás -jól megtermékenyítette, & ,helyi. fogadkozásokat, és manapság már egyjelentősszövet'k.ezeti |VáUalkí)Zásnakr lehatunk tanút. Azokban az időkben nemcsak a szövetkezeti vállalkozással, de önmagában a szövetkezeti gazdálkodással szemben is volt bizalmatlanság. S ahogyan szokták mondani: hol van már a tavalyi hó?! A Jánoshalmán akkor gazdálkodó hét termelőszövetkezet területéhez mérten százalékos arányban vesz részt a megalakulásban. A Petőfi 23 százalékkal, az Űj Alkotmány 17 százalékkal, a Jókai 22 százalékkal, az Űj Élet 12 százalékkal, a Kossuth 17 százalékkal, a Rákóczi 5 és a Dózsa Termelőszövetkezet 9 százalékkal. A megörökítés azonban kívánnivalót hagy maga után, ha csak a szövetkezetek nevét említjük. A szövetkezetek neve mögött tettre kész és előre lépni akaró emberek sorakoznak, s éppen ezért tisztelnünk kell valameny- nyiüket, akár részt vesznek még manapság is a közös munkában, akár kiváltak. így hát a Petőfi Tsz-ből tisztelettel gondolunk Gav- rik Elek elnökre, Bátyai József főagronómusra. A Kossuth Termelőszövetkezetből Garai Máté elnökre, Tóth Imre főkönyvelőre. Az Űj Élet Termelőszövetkezetből Fenyvesi József elnökre, Kecske-. Jánosné főkönyvelőre. A Dózsa Termelőszövetkezetből Hónig Ferenc főagronómusra. A Rákóczi Termelőszövetkezetből Haller György elnökre. A termelőszövetkezeti vállalkozás működését abban az időben még semmiféle rendelkezés nem szabályozta. Annyira újdonság volt még, hegy a hivatalos szervek nem tudták miként kell a vállalkozást jogilag megközelíteni, bár abban hittek, hogy ennek a'tsz-közöskö- désnek jövője van. A vállalkozás első működési szabályzata a termelési ténykedés körét a sertéstenyésztésben, hizlalásban, majd a szőlő- és gyümölcstermesztésben, illetve ezt megalapozva a telepítésben jelölte meg. • • Ez a célkitűzés teljesen egybeesett a község adottságaival, hiszen megyeszerte, de a községben különösen ismert, hogy Jánoshalma déli része növény- és takarmánytermesztő, ami lehetővé teszí az állattenyésztést, északi része pedig inkább már homokos, tehát a szőlő- és gyümölcstermesztésre inkább lehetőséget nyújtó feltételekkel rendelkezik. Az első elképzeléseknek megfelelően (a tényleges termelő munka 1962-ben indult meg) 5000 hízó felnevelésére alkalmas telepet létesítettek, s 1962 végén a beruházott vagyon már elérte az 5 millió forintot. De a megye nagy szőlő-gyümölcstelepítésével összhangban itt is megkezdődött a kertészeti kultúra fellendítése és 1966-ig 653 hold szőlőt és 662 hold gyümölcsöst telepítettek. Sőt ebben az esztendőben létrehoztak egy 5000 hektoliteres borpincét, párosítva egy kisebb feldolgozóüzemmel. Időközben a borpince is 16 ezer hektoliteresre növekedett, annál is inkább, mert a termőre fordult ültetvények borát pincébe kell helyezni. Ezzel együtt 1968- ban a MÉK Bács-Kiskun megyei Központjával közösen egy 114 va- gonos hűtőház felépítését is megkezdték, amely 1966 óta már betölti funkcióját. • A jogalkotás csak évekkel később, amikor létrejött a termelőszövetkezeti törvény, összegezte többek között a szövetkezeti társulások módozatait. Kimondja, hogy az üzemi tevékenység megszervezése nem zárul le az adott üzem keretei között. A termelőszövetkezetek ugyanis tevékenységi körükbe tartozó feladatot (termelés, feldolgozás, beszerzés, értékesítés, szolgáltatás) más szocialista szervezetekkel társulva közösen is megvalósíthatnak. Tehát társulások jöhetnek létre termelőszövetkezetek között is, de a termelőszövetkezetek társulhatnak állami vállalatokkal is. A közös vállalkozásnak különféle fokozatai lehetségesek, amelyek közül a legfejlettebb az, hogy közösen, önálló vállalatot alapíthatnak. Ez a vállalatban tö- “^ri^"töJ:Ő|íréiyiRtmtífcödéá- á; szövetkezeti’r társulások légttagásább for- '■májá^anSí álzlPj'élenfíj^h&éy ■é^líí1lfpúsü vállalat is'&'VálUŰ&ioftat általánosan megillető vagyoni és szervezeti önállósággal Whdelkezik. Az állami vállalatoktól elsősorban abban különbözik, hogy ft szövet, kezeti közös vállalat nem az állam, hanem az alapítók és a csatlakozók tulajdonában áll, a tulajdonosi jogokat ők gyakorolják, a vállalat nyereségének meghatározott része őket illeti és vagyoni hozzájárulásuk arányában felelnek a vállalat tartozásaiért. További különbség az is, hogy az állami vállalat tevékenységi köre elvileg nem korlátozott, azt a felettes szerv által kiadott alapitó határozat jelöli meg, de szövetkezeti közös vállalati viszony csak olyan tevékenységre létesíthető, amelyet egyébként a termelőszövetkezetek folytathatnak. 0 A jog meghatározza félreérthetetlenül, hogy a szövetkezeti közös vállalatot a termelőszövetkezetek (így jött létre a jánoshalmi is) az egymással való megegyezés alapján hozzák létre. A vállalat létesítéséről alapító határozattal intézkednek. A vállalat alapításához és az ahhoz való későbbi csatlakozáshoz, vagy az esetleges kiváláshoz közgyűlési hozzájárulás szükséges. A vállalatszerű gazdálkodásra utal az is, hogy éves termelési és pénzügyi terv alapján működnek, a tervet a vállalat igazgatósága hagyja jóvá. A közös vállalkozás lényegének jogi tisztázása után térjünk vissza azokra a bizonyító adatokra, amelyek igazolják a közös vállalkozás ésszerűségét, amelyek az időközben felmerült nehézségek ellenére is végül régebben el nem képzelt eredményeket adtak a részt vevő termelőszövetkezeteknek és a népgazdaságnak. A több mint egy évtized alatt felgyülemlett sok-sok tapasztalat tisztázta a továbbfejlesztés irányát is, amelynek megvalósítására a közös vállalkozás teljes erkölcsi és szakmai erejével törekszik. Bizonyításul csak néhány adatot: 1963-ban a beruházott vagyon alig érte el a 17 millió forintot. A bruttó jövedelem pedig csak 800 ezer forint volt. De 1969-ben vagyona már meghaladta a 83 millió forintot és a bruttó jövedelem pedig túllépte a 3 millió forintot. Ezt az eredményt két termelési ágazat, az állattenyésztés és a kertészet biztosította. S ha úgy tetszik, bátran kijelenthetjük, hogy a megyében (de talán még az országban is) a nagyüzemi sertéstenyésztés úttörői voltak. Az imént utaltunk arra, hogv a sertéstenyésztés és hizlalási munka nem volt zavarmentes. Hinni kell abban, hogy ahol a vezetők újat, jobbat és többet akarnak, a célokhoz érkezés nem megy egyenes úton. Időközben a sertéstelepet rekonstruálni kellett, mert a kocaállomány • 1073-ban f már 8000 bízott sertést adtak a . népgazdaságnak.
