Petőfi Népe, 1974. január (29. évfolyam, 1-25. szám)

1974-01-22 / 17. szám

• Az 1073. évi almaternfés 80%-a exportra került, míg a megmaradt részt a saját hűtő tároló- ban helyezték el, s a tél folyamán értékesítik. leromlott, ferffoßtt volt és tartásuk gazdaságtalan. Ez a munka 1970 végére már befejeződött, s 1971-ben a sertéstelep jelentős nyereséget termelt az előző év veszteségével szemben. Es azóta az állomány is szem­betűnően meggyarapodott. A sertésállomány 1973. évi terve 9656 da­rab volt (ebből hízó 5270 darab), a tényszán• * viszont lényegeden na­gyobbra sikerült, hiszen a darabszám meghaladta a 11 ezret, amiből a hízó 7 ezer darabot tett ki. Ezek az adatok is azt bizonyítják, hogy a közös vállalkozás nagyon céltudatosan és aktívan vesz részt abban a munkában, amely a magyarországi állattenyésztés általános fellen­dülését szolgálja, segíti az export igényeit és vállalkozik a belső ellá­tás megoldására is. Olyan formában, hogy 1973-ban megtörtént a vég­leges átadása a Kéleshalmán épült sertéstelepnek, mely a legmoder­nebb tartási körülményeket biztosítja és így az eredmény sem maradt el. A leadásra került sertések létszáma magasabb a tervben megha­tározottnál. A A sertéstelepen nemcsak az állattartás technológiája elégíti ki a modern követelményeket, de helyben oldották meg a korszerű ta­karmány-előkészítést is. j^z állattartás mellett igen korszerű a gyüipölcs- és szőlőtermesztés ji3fo anti 3,vállalkozás főtevékenysége. ,Az 1973-, évben szőlőből 32 912, álmából 6677, őszibarackból 350fl>. körtéből 1960 mázsát termeltek. Itt csak a főbb gyümölcsfajtákat, említjük, nem akarván az olvasót un­tatni. Ezeknek az eredményeknek szinte teljesen nyilvánvalóan megvan­nak az emberi vonatkozásai is. Lelkes, a feladatokat ismerő, a célokat jól látó, egyakaratú kollektíva nélkül nem lehet megfelelő eredményre jutni. Minden bizonnyal az ilyen egyéni és kollektív tulajdonságok biztosításában mind a sertéstenyésztésben, .mind a kertészeti üzem­ágban, nagy szerepet vállalnak a szocialista brigádok, amelyeknek munkája évenként kap értékelést, elismerést és mindez együtt adja az öntözést a munkafegyelem szilárdításához és az eredményeket tar­tóssá tevő emberi összefogáshoz, A szocialista brigádokról általában szólva nem mehetünk el olyan személyek említése mellett, akik már hosszú idő, több mint tíz esztendő óta a közös vállalkozás töretlenül lelkes munkásai. Bizonyára nem felesleges ezeknek a neveknek a fel­sorolása. Így hát a nyomtatott betű által örökíttessék meg Bogdán Jánosné, Csík Imre, Faddi János, Fenyvesi Sándor, Fejes Mihályné, Garai Máté, Győri Ferenc és Győri Ferencné, Horváth Lászlóné, Ha­rangozó Pálné, Horváth Istvánná, Kiss Károly. Komáromi Ferenc, Nagy Márton, Nagy István. Szabó József, Szarvas Máté. Szurok Máté, Szűcs Balázs, Szűcs Ferenc. Taskovics István és Vancsura Lászlóné neve. De szinte velük együtt tart az a 145 ember is, aki már több mint öt év óta dolgozik a közös vállalkozás eredményességén. Bizo­nyára, hogy ezzel a szorgos munkálkodással függ össze az, hogy mi­niszteri dicséretet kapott Adám Józsefné, Csima Mihály, Varga Endre és Takács Aladárné. A miniszteri kitüntetés Illette meg Horváth Györ­gyöt, Kiss Imrét, Figura Jánosnét, Kerekes Sándornét, Marton Jánost, Pécsi Istvánt, Török Ferencet, Zentai Ferencet. Győri Ferencet, Faddi Andrást, Tamás Ferencet, Matina Józsefet, Gál Lászlót és Harci Fe­rencet. A A termelőszövetkezeti közös vállalkozás ténykedése összefügg az­zal a manapság már nélkülözhetetlen és egyre kevésbé nélkülözhető feltétellel, hogy miként is áll a szakemberellátás. A jelenlegi helyzet jó. Jánoshamán valaha elképzelhetetlen volt. hogy csupán a mezőgaz­daság egyetlen vállalkozásában 25 ember egyetemet, főiskolát, vagy felsőfokú technikumot végzett legyen, és negyvenen rendelkezzenek kü­lönböző középiskolai felkészültséggel. De mi a további fontos lépés? Ez az, hogy a vállalkozásnál, ötvenhat szakmunkása és hetven betaní­tott munkása van. És bár szó nem érhetné a ház elejét, a vállalkozás vezetői azon munkálkodnak, hogy -agy figyelmet fordítanak a mérnök­továbbképző intézet által szervezett tanfolyamokon való részvételre és a szakmunkáslétszám növelésére. A múlt év áprilisában például be­fejeződött egv betanítottmunkás-tanfolyam, amelyen 32 fő szerzett bi­zonyítványt. 9 Helyes felismerés az, hogy a képzésbe, a szellemiekbe való befek­tetés bőségesen visszatérül és az, hogy a továbbképzést és egyáltalán az alapképzést valóságos beruházásnak tekintik, jól tudván azt. hogy ezek a forintok a terméseredményekben kimutathatók. Ez természete­sen jól illeszkedik bele abba a koncepcióba is ami a mezőgazdaságban dolgozók általános műveltségének növelésével kapcsolatos, ami annyit jelent, hogy ennek a fontos népgazdasági ágnak bármely posztján szé­les látókörű, tudatosan dolgozni tudó és alkotóan előrelátó emberek egyre nagyobb sokasága munkálkodjon. A közös vállalkozás tulajdonképpen a már említett tényezőkkel összefüggésben dolgozta ki ötéves tervét és az 1974-re, illetve a követ­kező évre vonatkozó elképzelést. Mi a szembeütköző az éves tervben? „A gazdaság termelési értéke eléri a 30 millió forintot, az előző évhez viszonyítva Ki,3 százalék az emelkedés. A felszabaduló építőipari ka­pacitással mintegy 241 millió forint értékű ébítőipárí szolgáltatást tér.- veztink a dolgozók részére. Ebben az évben kívánunk Kéleshalmán lé­tesíteni szociális épületeket (fürdő, étkező)” A számok részletes felso­rolása szükségtelen, hiszen az előző évhez viszonyított 10 milliós ter­melési értéknövekedés önmagáért beszél. De azért az mégis külön említésre méltó, hogy a sertésüzemágban ez évben csaknem 16 ezer' mázsa sertést akarnak értékesíteni, ami nagyjából megegyezik a jövő évi elképzeléssel i3. A közös vállalkozás életében jelentős szerepet vállal az emberek szorgos, becsületes törekvéseit kiváltó és szervezetten átfogó pártalap- szervezet, szakszervezet és a Kommunista Ifjúsági Szövetség. A párt- alapszervezet már 1965-ben megalakult, igaz, hogy akkor még csak öt taggal. De lépést tartva a pártpolitikai ténykedés igényével, a párt- alapszervezet létszáma többszörösére növekedett, zömmel fiatal szak­emberekből és fizikai dolgozókból. A pártalapszervezet a szervezeti szabályzatban biztosított jogaival élve, de a jó személyi összetétel miatt potenciálisan is teljesíti hivatását Szoros kapcsolatban áll a gaz­dasági vezetéssel, elvégzi a termelést ellenőrző munkáját a kommu­nisták véleményének felhasználásával dolgozza ki a gazdasági terve­ket és meghatározza a közös vállalkozás morális helyzetét. A szakszer­vezet a maga tevékenységi és feladatkörének megfelelően veszi ki ré- szét a munkából. A létszám itt is megsokszorózodott. Nagy segítséget nyújtanak a belső munkaügyi, bérügyi viták, gondok megoldásában, valamint a dolgozók szociális helyzetének javításában. S mivel nem kevés a fiatalok száma sem. a KISZ-alapszervezet is hasznosan tevé­kenykedik a vállalkozás, keretében dolgozó fiatalság kommunista szel­lemű nevelésében és a munkában való példamutató részvételre hívó buzdításban. • A termelőszövetkezetközi vállalkozás január végén összeülő zár­számadó igazgató tanácsa minden bizonnyal nagyon pozitív mérleget tár a résztvevők elé. Ez a mérleg immáron tizenkettedik esetben fogja bizonyítani a közös vállalkozás létjogosultságát, a vállalkozásban részt vevő termelőszövetkezetek és szövetkezeti gazdák szorgalmát és az összefogás erejét. Van egy régi mondás, amely szerint: Vedd kezed­be a szőlővenyigét, s azt könnyedén, minden erőfeszítés nélkül eltör­heted, de kösd rőzsévé és a venyige törhetetlenné válik. Ez tulajdon­képpen a szövetkezeti közös vállalkozás, az együttes erőfeszítés lénye­^ A tanyák villamosítását egyik legfontosabb felada- ' iának tekintette a vállalat, 59 tanyában segítettek a villamosításban. 9 A kéicshalmi 16 ezer hektoliteres bortároló.-­"■1 '■ —~ ■' 11 .'"j, • A közös vállalkozás sertéstelepe.

Next

/
Thumbnails
Contents