Petőfi Népe, 1974. január (29. évfolyam, 1-25. szám)

1974-01-22 / 17. szám

A LEGJOBB ÁLLAMI GAZDASÁGOK Bátor kezdeményezések Kunbaján Korszerű szőlészet, borászat. Több mint 300 százalékos termelésiérték-novekedés A Kunbajai Állami Gazdaság az alföldi borvidék és egyben az ország legnagyobb szőlőterületű mezőgazdasági üzeme. A nagy hagyományú, hírneves bácsalmási termőtáj bortermésé­nek 70 százaléka a kunbajai gazdaság kombinátjából kerül a fogyasztókhoz. A gazdaság 1949-ben alakult 228 hektáros termőszőlő terület­tel. Az akkori 20 mázsás ter­mésátlagok jól tükrözték a szőlő állapotát. Az 1950-es évek közepétől kez­dődően nagyarányú telepítés in­dult, ami egyben a nagyüzemi szőlőtermesztés kezdetét jelen­tette azon a vidéken. A gazda­ságnak az volt a célja, hogy az akkor még gyenge minőségű, rendezetlen homokterületen a homok hasznosításának leggaz­daságosabb módját választva, vi­rágzó kertészeti kultúrát te­remtsen. 1967-ig a gazdaság 1612 hektár nagyüzemi szőlőt ülte­tett hektáros rendszerben. Az 1960-as években a gépesí­tés üteme meggyorsullt. Ennek arányában a legnehezebb kézi munkák közül fokozatosan mind többet és többet gépekkel vé­geztek el. A nagyarányú gépe­sítés az újabb telepítésnél szük­ségessé tette- a szélesebb sortá­volságot, te a már addig telepí­tett keskenysorois ültetvények átalakítását. Ma a Kunbajai Ál­lami Gazdaságban a szőlőnek 73 százaléka korszerű, 280—320 centiméter sortávolságú ültet­vény. A gazdaság összterülete 3311 hektár, amely 9479 redukált szántóegységnek felel meg. Eb­ből mindössze 877 hektár szán­tó, 116 hektár gyümölcsös, a töb­bi a szőlő. A számokból kitűnik, hogy a gazdaság monokultúrás szőlőtermesztő üzem, amelyben a szőlészet te borászat hozam­értékének aránya 95,6 százalék. A Kunbájai Állami Gazdaság kiemelkedő eredményeket ért el az elmúlt években. Termésátla­gai jóval magasabbak voltak az országos átlagnál. A kezdeti 20 mázsa helyett a termés ma már 90—100 mázsa hektáronként. A gazdaság a különböző fajta és műveltei mód korszerűsítésével a hektáronként 170 mázsás át­lagtermés ' elérését tűzte hi té­lül. Ez annál inkább indokólt, • A borkombinát palackosé gépaoru. mivel az ültetvények jelentős részénél már ma is rendszeres a 150—190 mázsás termésátlag. A gazdaság borainak kiváló íze, illata, zamata és a bácsalmá­si bortermő táj jellege kedvelt- té tette a kunbajai borokat. A szőlő termésátlaga évről évre nő, a gazdaság tárolótere, palackozó- üzemének teljesítőképessége bő­vül. Nemcsak belföldön, hanem határainkon túl is keresik a kun­bajai muskotályt, hárslevelűt, olaszrizlinget, kékfrankost, riz­lingszilvánit. A termésátlag növelése te a termelési biztonság fokozása ér­dekében a korszerűtlenné vált fajtákat új, hidegtűrő te a pe- ronoszpórának ellenálló fajták­ra oltják át. Kunbaján a gaz­dálkodás nagy változáson ment át az utóbbi években. Eredmé­nyességét növekvő termeléssel, s jobb minőséggel alapozták meg. Ennek érdekében módosították a termelés szerkezetét, s az ag­rotechnikát. A gazdaságban mái annak idején is bátran vállal­koztak a korszerű, magasműve­lésű ültetvények telepítésére. Az azóta eltelt időben beigazolódott, hogy a szőlő magasművelese nemcsak technikai, hanem nö­vényélettani előnyeiért is egy­re inkább az alföldi szőlőter­mesztés középpontjába kerüL Az utóbbi három esztendőben pél­dául a magasművelésű ültetvé­nyek hektáronként átlagosan 33 százalékkal több termést adtak, mint a gazdaság többi szőlője. A fejlesztési terv szerint ezért 1975-ig ebben a gazdaságban minden fejművelésű szőlőültet­vényt magas-, kordonművelésfi- re alakítanak át. A magas termésátlag biztosí­téka a tervszerűen és szaksze­rűen elvégzett tápanyag-után­pótlás. A gyenge termőképessé­gű talajt a Bács-Kiskun megyei állami gazdaságok szakszolgála­ti állomásával egvüttműködve, rendszeres talaj- és levélvizsgá­lati eredmények alapján sikerült feljavítani. A kezdeti években. 1949-től 1955-ig a műtrágya és egyéb technikai felszerelte hiá­nya miatt az ültetvények nagyon kis m^rrrtviSégfcen ’ Rápták- stéé-R vés- és műtrágyát. Jelenleg éven­te hektáronként 20 mázsa ve­gyes műtrágyát és 100 mázsa szervestrágyát juttatnak a talajba a Kunbajai Állami Gazdaság­ban. Ebben a nagyüzemben igen jó eredménnyel alkalmazzák a legkorszerűbb formát, a lomb­trágyázást is. Az eredményes gazdálkodás érdekében történt a metszés, a növényvédelem és a szüret gé­pesítése. A magasművelésű ül­tetvényeket a gazdaság szakem­végcett a gazdaság KA—26-os helikoptere. • Tökéletes munkát béréi által szerkesztett géppel metszik. Ez megkönnyítette és meggyorsította a munkát. A nö­vényvédelemben a permetezte gyakorisága és a felhasznált nö­vényvédő szerek, valamint a vé­dekezésnél alkalmazott gépek tí­pusa, korszerűsége jelentette a nagy változást. 1973-ban már a jól bevált KA—26-os típusú szovjet helikopterrel védték a kártevőktől, kórokozóktól a sző­lőültetvényeket. Általánossá vált a vegyszeres gyomirtás. Mind­ezek következtében emelkedett az ültetvények termőképessége, s növekedtek a termésátlagok. Ez betakarításkor igen nagy fel­adat elé állította a gazdaság ve­zetőit, dolgozóit. Az 1612 hektár szőlő szüretelését a legalkalma­sabb időben, saját erőből nem tudták megoldani. 1972-ben Ma­gyarországon elsőként megvásá­rolták te üzemi körülmények között kipróbálták a Chisholm Ryder típusú szüretelőgépet. Annak az esztendőnek a tapasz- “ talatai alapján a tavaly-, tnár* íjá­ram szőlőkombájn vett' reszt a betakarításban te lehetővé vált, hogy a 144 ezer mázsa szőlőter­més megfelelő időben te jó mi­nőségben kerüljön a feldolgozó­ba. onnan a tárolóba. A termelési érték és a jöve­delmezőség alakulásában elöntő szerepe volt a borászat nagy­mértékű fejlődésének, a szőlőter­mesztés vertikuma teljessé téte­lének. 1966-ban 122 millió fo­rintos költség-előirányzattal kezdték el az állami gazdaság­ban a borkombinát építését, amelyet 1972-ben adtak át ren­deltetésének. Az új üzem napon­ta 6 ezer mázsa szőlő feldolgo­zására képes, s tárolóterében 150 ezer hektoliter bort lehet elhe­lyezni. Az ugyanott felállított két gépsor évente 12 millió pa­lack töltésére alkalmas, s a gaz­daság a bortermésének 70 száza-, lékát palackozva értékesíti. Mindezekből következik, hogy a gazdaság termelési értéke is je­lentősen emelkedett, amelyet az alábbi számok igazolnak: A szőlészet-borászat együtte­sen 1968-ban 46,3 millió forintos termelési értéket állított elő, 1972-ben már 140,7 milliót, ami 322,7 százalékos növekedést je­lent. A tiszta nyereség 1968-ban 15 és fél millió, 1972-ben 28,9 millió forint volt. Itt az emel­kedés 186,2 százalékos. Egy hektár termőterület hal­mozott termelési értéke 1968-ban 45 ezer 800 forint, 1972-ben 89 ezer 200 forint, tiszta nyeresége 1908-ban-16 ezer 300,1972-ben --18 ezer 300, forint volt. Ennek ará­nyában' ;térmészétteen>: ‘IP '’gazda­ság dolgozóinak jövedelme is emelkedett. 1968-ban egy sze­mély egy évi átlagkeresete 20 ezer 625 forintot tett ki a szőlé­szetben és borászatban, 1972-ben 27 ezer 170 forintot. A felfelé ívelő termelési ered­mények alapfeltétele a korszerű technológia alkalmazása, az újabb kutatási eredmények szakszerű, bátor bevezetése és a zárt szőlőtermelési eljárás kidol­gozására való törekvés. A gaz­daság szoros kapcsolatot terem­tett a hazai te külföldi tudomá­nyos kutatóintézetekkel, s szak­embereit gyakran küldi a társ­gazdaságokba és külföldi tapasz­talatcserére. A Kunbajai Állami Gazdaságban nagy gondot fordí­tanak az ott dolgozók szakmai továbbképzésére, hiszen a kor­szerű termelési eljárás alkalma­zásának a szakmunkás-ellátott­ság lényeges része. Az élmúlt években 200 szakmunkást' illet­ve betanított munkást képeztek ki saját erőből, s a gazdaság a személyenkénti 15 ezer forintos kiképzési költséget magára vál­lalta. Átlagosan 1200-an dolgoz­nak a Kunbajai Állami Gazda­ságban. Egy részük még nem szerezte meg a szükséges vég­zettséget, ezért a gazdaság min­den támogatást megad a jövőben is ahhoz, hogy folytassák tanul­mányaikat & szakmunkássá^ ké­pezhessék magukat. A jobb anyagi feltétel, a szakmunkások­énak jácóumagasabb órabér mind eftöbb dolgozót f győz me&a 4o- öáz önképzési fon­tosságáról. Az állami gazdaságban 30 szo­cialista brigádba tömörülve egy­mást látják el mindennapi fel­adataikat a dolgozók. Lelkiisme­retes, hozzáértő munkájukat nemcsak a már ismertetett ered­mények igazolják, hanem az a tény is. hogy a Kunbajai Álla­mi Gazdaság hatodszor nyerté el a Kiváló vállalat címet. (x) Tizenhárommillió forintos beruházás a borbási faiskola korszerűsítésére lentősége van. Az ilyen együtt­működés mind a két fél számára hasznos, tehát a továbbiakban hasonló kezdeményezésre készül­nek. Az élelmiszer-gazdaságon belül egyik soron levő feladat a gyü­mölcstermesztés rekonstrukciója, illetve korszerűsítése. A tervek megvalósításának alapja a szapo­A Kecskemét-szikrai Állami Gazdaság borbási faiskolája 1955-ben létesült és fokozatosai) aa ország egyik legnagyobb szaporítóanyag-telepévé fejlődött. a lombtalanítás megoldása. Az itt bevált módszereket ma már üzemi méretekben alkalmazzák. A gépesítés jóvoltából a talaj­művelést, a növényvédelmet és a kitermelést ma már a kézi mun­ka kiiktatásával végzik. A faiskola termékei iránt egy­re nagyobb a kereslet itthon és külföldön egyaránt. Különösen a Szovjetunióból érkezik mind több megrendelés. A nagy érdeklődés miatt tovább bővítik a termelést és számottevő műszaki fejlesz­tést terveznek. A termelés növelésének két út­ja lehetséges, az egyik az, hogy egyrészt a központi faiskolát bő­vítik. Ennek azonban korlátái vannak, főként azért, mert kevés a munkaerő. Ezért inkább a má­sik utat választják, vagyis ter­melési és értékesítési együttmű­ködési megállapodást kötnek kf- sebb, főleg termelőszövetkezeti faiskolákkal, amelyek önállóan nem tudnak kellő gazdaságodra*- gal működni, de termelési tété­teleik jók. Ilyen gyümölcsöző kapcsolatot hoztak létre a tisza- szigeti Búzakalász Termelőszö­vetkezet faiskolájával. Ennek eredményeképpen a közös gaz­daság faiskolai termelése nem­csak gazdaságossá vált, hanem bővíteni tudta tevékenységét, s ma már az országos szaporító- anyág-ellátásban számottevő je­9 A tovább- szaporításra szánt oltvá­nyokat nagy gonddal keze­lik. 9 Lenn: gép­pel fordítják ki a facseme­téket. A kézi munka csök­kentése érde­kében évről évre többet ru­háznak be. Annak idején azzal a céllal hozták létre, hogy elsősorban a Duna—Tisza közét lássa el jó minőségű faiskolai szaporító­anyagokkal, minél bővebb vá­lasztékban. Ezt a feladatot jól betöltötte, sőt, ezen túl már je­lentős mértékben segíti az or­szág egyéb tájegységeinek ellá­tását is. Területe 120 hektár. Ér­demes megemlíteni, hogy évente átlagosan egymillió szemzést vé­geznek ezen a szaporítóanyag-te­lepen, körülbelül 700 ezer gyü- mölcsfaoltványt hoznak forga­lomba. A faiskola fennállása óta több, mint 10 millió szaporító­anyagot adott el. A gyümölfa- oltványokon kívül jelentős meny- nyiségben rózsát, díszcserjét, díszfákat is előállít, ezzel részt kíván venni a városok, falvak, üzemek környezetének szebbé té­telében. A díszfaiskolai termelés meghaladja az évi 109 ezer da­rabot. A faiskolában nemcsak a nagy­üzemeket szolgálják ki, fontos feladatuknak tartják a lakosság igényeinek kielégítését is. Nem.- csak a megyében, hanem a kör­nyékbeli tájegységek központjá­ban is nyitottak faiskolai lera- katokat, ahol gyümölcsfacseme­tét, díszfa, díszcserje és rózsa- töveket kínálnak a kiskerttulaj­donosoknak. Az a törekvése a gazdaságnak, hogy a lakosság is hozzá tudjon jutni az új faj­tákhoz, amelyeket igyekeznek minél nagyobb mértékben elsza­porítani. Mindezek hozzájárulnak ahhoz, hogy a lerakatok forgalma év­ről évre emelkedik. Az új tele­pekkel együtt jelenleg 22 leraka- tuk van, ahol évente több, mint 200 ezer darab különböző szapo­rítóanyagot vásárol a környék lakossága. Azzal is segítik a kiskerttu­lajdonosokat, hogy az árjegy­zékben részletes tájékoztatást adnak a gyümölcstermesztés új módszereiről, amelyek alkalma­zása nemcsak a nagyüzemekben, hanem a kiskertekben is hasz­nos, gazdaságos. Az árjegyzék tartalmazza azoknak a szakköny- veknek a jegyzékét is, amelyek­ből a kertészkedők bővíthetik szakmai ismereteiket. Az országban először több je­lentős agrotechnikai eljárást ve­zettek be. A hagyományos ne­velési módszerek megváltoztatá­sán kívül a kemizálásban és a gépesítésben is számottevő ered­ményeket értek el. Egyik legna­gyobb a vegyszeres gyomirtás és rítoanvag-termesztés. Az új .házai és külföldi fajták biológiai telje­sítőképessége nagyobb, ebből adó­dóan már a csemeteneveléstől kezdődén igényesebbek, érzéke­nyebbek a technológiára. A kor­szerű módszereket a Ke-jicemét- szikrai Állami Gazdaság kialakí­totta Teljes megvalósitásánoz azonban korszerű gépek, beren­dezések, épületek szükségesek. Természetesen ide tartozik még a telepítés, a nevelés korszerű­sítése, valamint a kitermelés,- fel­dolgozás, csomagolás és forgal­mazás feltételeinek javítása. Ül­tető, növényápoló és permetező- gépekre van szükség. Tervezik egy csomagoló és tárolócsarnok építését. Ez utóbbin belül he­lyezkedne el a csemetetaíoló, külön hűtött résszel, valamint a csomagológép. Ilyen épülettel és az említett berendezésekkel füg­getleníteni tudják magukat az időjárás — eső és fagy —‘■ aka­dályozó hatásától. Az export és a hazai igények növekedése Szük­ségessé teszi, hogy a szállításban is függetlenítsék magukat az idő­járástól. . Az állami gazdaság műszaki fejlesztési programja szerint mindezek megvalósításához 13 millió forint szükséges. Ehhez 5 millióval járul hozzá a HUN- GAROFRUCT Vállalat. A nagy­szabású beruházás megvalósítá­sának eredményeképpen az ed­digi évi 700 ezer gyümölcsfacse­mete helyett 1 millió 300 ezret forgalmaznak. Természetesen to­vábbra is fő feladat a megye mezőgazdasági nagyüzemeinek! új, nagyhozamú gyümölcsfacsemeték­kel történő ellátása. A tervekből — amelyek végre­hajtását rövidesen megkezdik — is látszik, hogy a Kecskemét- szikrai Állami Gazdaság követ­kezetesen törekszik a gyümölcs- termesztés rekonstrukciójának, illetve korszerűsítésének támoga­tására. (x) i a

Next

/
Thumbnails
Contents