Petőfi Népe, 1974. január (29. évfolyam, 1-25. szám)
1974-01-22 / 17. szám
A LEGJOBB ÁLLAMI GAZDASÁGOK Bátor kezdeményezések Kunbaján Korszerű szőlészet, borászat. Több mint 300 százalékos termelésiérték-novekedés A Kunbajai Állami Gazdaság az alföldi borvidék és egyben az ország legnagyobb szőlőterületű mezőgazdasági üzeme. A nagy hagyományú, hírneves bácsalmási termőtáj bortermésének 70 százaléka a kunbajai gazdaság kombinátjából kerül a fogyasztókhoz. A gazdaság 1949-ben alakult 228 hektáros termőszőlő területtel. Az akkori 20 mázsás termésátlagok jól tükrözték a szőlő állapotát. Az 1950-es évek közepétől kezdődően nagyarányú telepítés indult, ami egyben a nagyüzemi szőlőtermesztés kezdetét jelentette azon a vidéken. A gazdaságnak az volt a célja, hogy az akkor még gyenge minőségű, rendezetlen homokterületen a homok hasznosításának leggazdaságosabb módját választva, virágzó kertészeti kultúrát teremtsen. 1967-ig a gazdaság 1612 hektár nagyüzemi szőlőt ültetett hektáros rendszerben. Az 1960-as években a gépesítés üteme meggyorsullt. Ennek arányában a legnehezebb kézi munkák közül fokozatosan mind többet és többet gépekkel végeztek el. A nagyarányú gépesítés az újabb telepítésnél szükségessé tette- a szélesebb sortávolságot, te a már addig telepített keskenysorois ültetvények átalakítását. Ma a Kunbajai Állami Gazdaságban a szőlőnek 73 százaléka korszerű, 280—320 centiméter sortávolságú ültetvény. A gazdaság összterülete 3311 hektár, amely 9479 redukált szántóegységnek felel meg. Ebből mindössze 877 hektár szántó, 116 hektár gyümölcsös, a többi a szőlő. A számokból kitűnik, hogy a gazdaság monokultúrás szőlőtermesztő üzem, amelyben a szőlészet te borászat hozamértékének aránya 95,6 százalék. A Kunbájai Állami Gazdaság kiemelkedő eredményeket ért el az elmúlt években. Termésátlagai jóval magasabbak voltak az országos átlagnál. A kezdeti 20 mázsa helyett a termés ma már 90—100 mázsa hektáronként. A gazdaság a különböző fajta és műveltei mód korszerűsítésével a hektáronként 170 mázsás átlagtermés ' elérését tűzte hi télül. Ez annál inkább indokólt, • A borkombinát palackosé gépaoru. mivel az ültetvények jelentős részénél már ma is rendszeres a 150—190 mázsás termésátlag. A gazdaság borainak kiváló íze, illata, zamata és a bácsalmási bortermő táj jellege kedvelt- té tette a kunbajai borokat. A szőlő termésátlaga évről évre nő, a gazdaság tárolótere, palackozó- üzemének teljesítőképessége bővül. Nemcsak belföldön, hanem határainkon túl is keresik a kunbajai muskotályt, hárslevelűt, olaszrizlinget, kékfrankost, rizlingszilvánit. A termésátlag növelése te a termelési biztonság fokozása érdekében a korszerűtlenné vált fajtákat új, hidegtűrő te a pe- ronoszpórának ellenálló fajtákra oltják át. Kunbaján a gazdálkodás nagy változáson ment át az utóbbi években. Eredményességét növekvő termeléssel, s jobb minőséggel alapozták meg. Ennek érdekében módosították a termelés szerkezetét, s az agrotechnikát. A gazdaságban mái annak idején is bátran vállalkoztak a korszerű, magasművelésű ültetvények telepítésére. Az azóta eltelt időben beigazolódott, hogy a szőlő magasművelese nemcsak technikai, hanem növényélettani előnyeiért is egyre inkább az alföldi szőlőtermesztés középpontjába kerüL Az utóbbi három esztendőben például a magasművelésű ültetvények hektáronként átlagosan 33 százalékkal több termést adtak, mint a gazdaság többi szőlője. A fejlesztési terv szerint ezért 1975-ig ebben a gazdaságban minden fejművelésű szőlőültetvényt magas-, kordonművelésfi- re alakítanak át. A magas termésátlag biztosítéka a tervszerűen és szakszerűen elvégzett tápanyag-utánpótlás. A gyenge termőképességű talajt a Bács-Kiskun megyei állami gazdaságok szakszolgálati állomásával egvüttműködve, rendszeres talaj- és levélvizsgálati eredmények alapján sikerült feljavítani. A kezdeti években. 1949-től 1955-ig a műtrágya és egyéb technikai felszerelte hiánya miatt az ültetvények nagyon kis m^rrrtviSégfcen ’ Rápták- stéé-R vés- és műtrágyát. Jelenleg évente hektáronként 20 mázsa vegyes műtrágyát és 100 mázsa szervestrágyát juttatnak a talajba a Kunbajai Állami Gazdaságban. Ebben a nagyüzemben igen jó eredménnyel alkalmazzák a legkorszerűbb formát, a lombtrágyázást is. Az eredményes gazdálkodás érdekében történt a metszés, a növényvédelem és a szüret gépesítése. A magasművelésű ültetvényeket a gazdaság szakemvégcett a gazdaság KA—26-os helikoptere. • Tökéletes munkát béréi által szerkesztett géppel metszik. Ez megkönnyítette és meggyorsította a munkát. A növényvédelemben a permetezte gyakorisága és a felhasznált növényvédő szerek, valamint a védekezésnél alkalmazott gépek típusa, korszerűsége jelentette a nagy változást. 1973-ban már a jól bevált KA—26-os típusú szovjet helikopterrel védték a kártevőktől, kórokozóktól a szőlőültetvényeket. Általánossá vált a vegyszeres gyomirtás. Mindezek következtében emelkedett az ültetvények termőképessége, s növekedtek a termésátlagok. Ez betakarításkor igen nagy feladat elé állította a gazdaság vezetőit, dolgozóit. Az 1612 hektár szőlő szüretelését a legalkalmasabb időben, saját erőből nem tudták megoldani. 1972-ben Magyarországon elsőként megvásárolták te üzemi körülmények között kipróbálták a Chisholm Ryder típusú szüretelőgépet. Annak az esztendőnek a tapasz- “ talatai alapján a tavaly-, tnár* íjáram szőlőkombájn vett' reszt a betakarításban te lehetővé vált, hogy a 144 ezer mázsa szőlőtermés megfelelő időben te jó minőségben kerüljön a feldolgozóba. onnan a tárolóba. A termelési érték és a jövedelmezőség alakulásában elöntő szerepe volt a borászat nagymértékű fejlődésének, a szőlőtermesztés vertikuma teljessé tételének. 1966-ban 122 millió forintos költség-előirányzattal kezdték el az állami gazdaságban a borkombinát építését, amelyet 1972-ben adtak át rendeltetésének. Az új üzem naponta 6 ezer mázsa szőlő feldolgozására képes, s tárolóterében 150 ezer hektoliter bort lehet elhelyezni. Az ugyanott felállított két gépsor évente 12 millió palack töltésére alkalmas, s a gazdaság a bortermésének 70 száza-, lékát palackozva értékesíti. Mindezekből következik, hogy a gazdaság termelési értéke is jelentősen emelkedett, amelyet az alábbi számok igazolnak: A szőlészet-borászat együttesen 1968-ban 46,3 millió forintos termelési értéket állított elő, 1972-ben már 140,7 milliót, ami 322,7 százalékos növekedést jelent. A tiszta nyereség 1968-ban 15 és fél millió, 1972-ben 28,9 millió forint volt. Itt az emelkedés 186,2 százalékos. Egy hektár termőterület halmozott termelési értéke 1968-ban 45 ezer 800 forint, 1972-ben 89 ezer 200 forint, tiszta nyeresége 1908-ban-16 ezer 300,1972-ben --18 ezer 300, forint volt. Ennek arányában' ;térmészétteen>: ‘IP '’gazdaság dolgozóinak jövedelme is emelkedett. 1968-ban egy személy egy évi átlagkeresete 20 ezer 625 forintot tett ki a szőlészetben és borászatban, 1972-ben 27 ezer 170 forintot. A felfelé ívelő termelési eredmények alapfeltétele a korszerű technológia alkalmazása, az újabb kutatási eredmények szakszerű, bátor bevezetése és a zárt szőlőtermelési eljárás kidolgozására való törekvés. A gazdaság szoros kapcsolatot teremtett a hazai te külföldi tudományos kutatóintézetekkel, s szakembereit gyakran küldi a társgazdaságokba és külföldi tapasztalatcserére. A Kunbajai Állami Gazdaságban nagy gondot fordítanak az ott dolgozók szakmai továbbképzésére, hiszen a korszerű termelési eljárás alkalmazásának a szakmunkás-ellátottság lényeges része. Az élmúlt években 200 szakmunkást' illetve betanított munkást képeztek ki saját erőből, s a gazdaság a személyenkénti 15 ezer forintos kiképzési költséget magára vállalta. Átlagosan 1200-an dolgoznak a Kunbajai Állami Gazdaságban. Egy részük még nem szerezte meg a szükséges végzettséget, ezért a gazdaság minden támogatást megad a jövőben is ahhoz, hogy folytassák tanulmányaikat & szakmunkássá^ képezhessék magukat. A jobb anyagi feltétel, a szakmunkásokénak jácóumagasabb órabér mind eftöbb dolgozót f győz me&a 4o- öáz önképzési fontosságáról. Az állami gazdaságban 30 szocialista brigádba tömörülve egymást látják el mindennapi feladataikat a dolgozók. Lelkiismeretes, hozzáértő munkájukat nemcsak a már ismertetett eredmények igazolják, hanem az a tény is. hogy a Kunbajai Állami Gazdaság hatodszor nyerté el a Kiváló vállalat címet. (x) Tizenhárommillió forintos beruházás a borbási faiskola korszerűsítésére lentősége van. Az ilyen együttműködés mind a két fél számára hasznos, tehát a továbbiakban hasonló kezdeményezésre készülnek. Az élelmiszer-gazdaságon belül egyik soron levő feladat a gyümölcstermesztés rekonstrukciója, illetve korszerűsítése. A tervek megvalósításának alapja a szapoA Kecskemét-szikrai Állami Gazdaság borbási faiskolája 1955-ben létesült és fokozatosai) aa ország egyik legnagyobb szaporítóanyag-telepévé fejlődött. a lombtalanítás megoldása. Az itt bevált módszereket ma már üzemi méretekben alkalmazzák. A gépesítés jóvoltából a talajművelést, a növényvédelmet és a kitermelést ma már a kézi munka kiiktatásával végzik. A faiskola termékei iránt egyre nagyobb a kereslet itthon és külföldön egyaránt. Különösen a Szovjetunióból érkezik mind több megrendelés. A nagy érdeklődés miatt tovább bővítik a termelést és számottevő műszaki fejlesztést terveznek. A termelés növelésének két útja lehetséges, az egyik az, hogy egyrészt a központi faiskolát bővítik. Ennek azonban korlátái vannak, főként azért, mert kevés a munkaerő. Ezért inkább a másik utat választják, vagyis termelési és értékesítési együttműködési megállapodást kötnek kf- sebb, főleg termelőszövetkezeti faiskolákkal, amelyek önállóan nem tudnak kellő gazdaságodra*- gal működni, de termelési tétételeik jók. Ilyen gyümölcsöző kapcsolatot hoztak létre a tisza- szigeti Búzakalász Termelőszövetkezet faiskolájával. Ennek eredményeképpen a közös gazdaság faiskolai termelése nemcsak gazdaságossá vált, hanem bővíteni tudta tevékenységét, s ma már az országos szaporító- anyág-ellátásban számottevő je9 A tovább- szaporításra szánt oltványokat nagy gonddal kezelik. 9 Lenn: géppel fordítják ki a facsemetéket. A kézi munka csökkentése érdekében évről évre többet ruháznak be. Annak idején azzal a céllal hozták létre, hogy elsősorban a Duna—Tisza közét lássa el jó minőségű faiskolai szaporítóanyagokkal, minél bővebb választékban. Ezt a feladatot jól betöltötte, sőt, ezen túl már jelentős mértékben segíti az ország egyéb tájegységeinek ellátását is. Területe 120 hektár. Érdemes megemlíteni, hogy évente átlagosan egymillió szemzést végeznek ezen a szaporítóanyag-telepen, körülbelül 700 ezer gyü- mölcsfaoltványt hoznak forgalomba. A faiskola fennállása óta több, mint 10 millió szaporítóanyagot adott el. A gyümölfa- oltványokon kívül jelentős meny- nyiségben rózsát, díszcserjét, díszfákat is előállít, ezzel részt kíván venni a városok, falvak, üzemek környezetének szebbé tételében. A díszfaiskolai termelés meghaladja az évi 109 ezer darabot. A faiskolában nemcsak a nagyüzemeket szolgálják ki, fontos feladatuknak tartják a lakosság igényeinek kielégítését is. Nem.- csak a megyében, hanem a környékbeli tájegységek központjában is nyitottak faiskolai lera- katokat, ahol gyümölcsfacsemetét, díszfa, díszcserje és rózsa- töveket kínálnak a kiskerttulajdonosoknak. Az a törekvése a gazdaságnak, hogy a lakosság is hozzá tudjon jutni az új fajtákhoz, amelyeket igyekeznek minél nagyobb mértékben elszaporítani. Mindezek hozzájárulnak ahhoz, hogy a lerakatok forgalma évről évre emelkedik. Az új telepekkel együtt jelenleg 22 leraka- tuk van, ahol évente több, mint 200 ezer darab különböző szaporítóanyagot vásárol a környék lakossága. Azzal is segítik a kiskerttulajdonosokat, hogy az árjegyzékben részletes tájékoztatást adnak a gyümölcstermesztés új módszereiről, amelyek alkalmazása nemcsak a nagyüzemekben, hanem a kiskertekben is hasznos, gazdaságos. Az árjegyzék tartalmazza azoknak a szakköny- veknek a jegyzékét is, amelyekből a kertészkedők bővíthetik szakmai ismereteiket. Az országban először több jelentős agrotechnikai eljárást vezettek be. A hagyományos nevelési módszerek megváltoztatásán kívül a kemizálásban és a gépesítésben is számottevő eredményeket értek el. Egyik legnagyobb a vegyszeres gyomirtás és rítoanvag-termesztés. Az új .házai és külföldi fajták biológiai teljesítőképessége nagyobb, ebből adódóan már a csemeteneveléstől kezdődén igényesebbek, érzékenyebbek a technológiára. A korszerű módszereket a Ke-jicemét- szikrai Állami Gazdaság kialakította Teljes megvalósitásánoz azonban korszerű gépek, berendezések, épületek szükségesek. Természetesen ide tartozik még a telepítés, a nevelés korszerűsítése, valamint a kitermelés,- feldolgozás, csomagolás és forgalmazás feltételeinek javítása. Ültető, növényápoló és permetező- gépekre van szükség. Tervezik egy csomagoló és tárolócsarnok építését. Ez utóbbin belül helyezkedne el a csemetetaíoló, külön hűtött résszel, valamint a csomagológép. Ilyen épülettel és az említett berendezésekkel függetleníteni tudják magukat az időjárás — eső és fagy —‘■ akadályozó hatásától. Az export és a hazai igények növekedése Szükségessé teszi, hogy a szállításban is függetlenítsék magukat az időjárástól. . Az állami gazdaság műszaki fejlesztési programja szerint mindezek megvalósításához 13 millió forint szükséges. Ehhez 5 millióval járul hozzá a HUN- GAROFRUCT Vállalat. A nagyszabású beruházás megvalósításának eredményeképpen az eddigi évi 700 ezer gyümölcsfacsemete helyett 1 millió 300 ezret forgalmaznak. Természetesen továbbra is fő feladat a megye mezőgazdasági nagyüzemeinek! új, nagyhozamú gyümölcsfacsemetékkel történő ellátása. A tervekből — amelyek végrehajtását rövidesen megkezdik — is látszik, hogy a Kecskemét- szikrai Állami Gazdaság következetesen törekszik a gyümölcs- termesztés rekonstrukciójának, illetve korszerűsítésének támogatására. (x) i a
