Petőfi Népe, 1974. január (29. évfolyam, 1-25. szám)

1974-01-04 / 2. szám

1974. január 4. 9 PETŐFI NÉPE • f Realizmus és szakszervezeti egységtörekvések A nemzetközi szakszervezeti mozgalom a világ egyik leg­nagyobb szervezett ereje: kereken 250 millióan tartoznak so­raiba. Olyan tábor ez, amely még a jelenlegi körülmények kö­zött is — amikor a szakszervezetek nem lépnek fel egységesen — igen komoly szerepet tölt be a társadalmi haladásért, a dol­gozók jobb életviszonyaiért, a békéért folyó harcban. Annál nagyobb érdeklődésre tarthat számot az a folyamat, amelynek a legutóbbi időben lehetünk tanúi: az egységtörekvések erő­södése. Igaz, hogy ez még távolról sem teremti meg a szerve­zeti egység alapjait, de máris tükröződik azokban a mind gya­koribb közös akciókban, amelyeket a különböző nemzetközi központokhoz tartozó szakszervezetek hajtanak végre a tőkés államokban. Ilyen együttműködés biztosította a legutóbbi, franciaországi, az infláció elleni általános sztrájk sikerét is. Most különösen időszerű azoknak az eseményeknek számba­vétele, amelyekre 1973-ban került sor az egységtörekvések je­gyében a szakszervezeti mozgalomban. Szemfüles üzletemberek 9 A felső képen: ÜJ házak sora kiséri az országutat. 9 Növekszik a határszéli község forgalma. Gyalogos felüljáró épül a sorompónál. (Tóth Sándor felvételei.) A chilei fővárosban az év ta­vaszán — természetesen még a puccs 'előtt —» nemzetközi szak- szervezeti konferenciát rendez­tek arról, hogyan lehet a mun­kásosztálynak a nemzetek fö­lötti vállalatok törekvéseivel kö­zös erővel szembeszállnia. (A téma a legidőszerűbbek egyike. Az Egyesült Államok termelé­sének 60 százalékát 200 úgyne­vezett multinacionális vállalat ellenőrzi és számítások szerint a 80-as évek közepére a tőkés világ teljes termelésének 90 szá­zalékát 200 ilyen nemzetek fe­letti, általában amerikai köz­pontú vállalat ellenőrzi majd.) Ezen a konferencián 200 külön­böző központú szakszervezet képviselői vettek részt. Nyáron Genfben a három nagy szakszervezeti központ kö­zös előterjesztése alapján 123 ország 200 szakszervezete lépett fel egységesen a dél-afrikai re­zsim embertelen fajüldözése, az apartheid politikája ellen. (Az említett három szakszervezeti központ: a Szakszervezeti Világ- szövetség, amelyhez 150 millió dolgozó tartozik, köztük az eu­rópai szocialista országokból 110 millió, a Szabad Szakszerve­zetek Nemzetközi Szövetsége 63 millió dolgozóval és a Munka Világszövetsége 13 millió dol­gozóval:) Bizonyos értelemben az egy­ségfolyamat pozitív tenden­ciáját tükrözi az is, hogy az idén 14 nyugat-európai ország 16 szakszervezetének részvételé­vel létrejött az Európai Szak- szervezetek Szövetsége. Ez a szö­vetség azt tűzte ki célul, hogy szervezett akciókkal reagáljon a nyugat-európai gazdasági integ­rációra és egységes fellépéssel védekezzen a „nemzetek feletti” monopolista szervezetek és gaz­dasági csoportosulások akcióival szemben. Különösen figyelemre méltó volt a várnai VIII. szakszerve­zeti világkongresszus, a nemzet­közi szakszervezeti mozgalom idei legfontosabb eseménye. Ez nemcsak azért volt fordulópon­tot jelentő tanácskozás, mert olyan általános programot dol­gozott ki, amely a dolgozók, a legkülönbözőbb szakszervezetek­hez tartozó munkások széles ré­tegei számára elfogadhatóak. A kongresszus egész munkája tük­rözte a szakszervezeti mozga­lom új tendenciáit. Éppúgy, mint ahogy a moszkvai béke-világ­kongresszus, a békemozgalom erőinek mennyiségi és minőségi gyarapodását mutatta, a várnai kongresszus is kifejezte, hogy új erők készek az összehangolt ak­ciókra. A számok önmagukért beszélnek: 208 millió szervezett dolgozó képviseletében 93 or­szágból 168 szakszervezet kül­döttei vagy megfigyelői voltak jelen. A Szakszervezeti Világszö­vetségnek 55 tagszervezete és 150 milliós tagsága van. Más­szóval 113 a SZVSZ-hez nem tartozó szakszervezet képvisel­tette magát, 58 millió olyan dol­gozót, akinek azelőtt semmilyen kapcsolata nem volt az SZVSZ- szel. Várnában a szocialista orszá­gok szakszervezeteinek küldöt­tei különösen jól értékelhették, hogy az antikommunizmus kénytelen- feladni hadállásait a szakszervezeteikben is. (Pedig nincs olyan messze az az idő, amikor a Szabad Szakszerveze­tek Nemzetközi Szövetsége ha­tározatot hozott, hogy tagszerve­zetei nem léphetnek kapcsolat­ba szocialista ország szakszerve­zeteivel. Alig húsz éve. Ezt a határozatot ma már szinte se­hol nem tartják kötelező érvé­nyűnek.) Ezen a kongresszuson ugyanis minden eddiginél na­gyobb érdeklődés mutatkozott meg a szocialista országok szak- szervezetei iránt. S a szocialista országok szakszervezeteinek kül­döttei jogos büszkeséggel mu­tathattak rá az elért eredmé­nyekre, arra, hogy jogaikat a törvény biztosítja s hogy min­den eszközük megvan a dolgo­zók érdekeinek érvényesítésére. Erre utalt ezen a kongresszuson a magyar szakszervezetek kül­döttének, Gáspár Sándor élvtárs­nak felszólalása is, aki a nagy érdeklődést nyugtázva kijelen­tette: „Jöjjenek el hozzánk a különböző országokból osztály- testvéreinek, mert mi minden salakszervezeti küldöttség láto­gatását úgy ítéljük meg, hogy azok is hivatottak elbírálni: ho­gyan élünk mi Magyarországon a hatalom adta lehetőségekkel? Hogyan használjuk ki a szocia­lista rendszerben rejlő hatal­mas társadalmi alkotó energiá­kat a dolgozók, a munkások ja­vára.” Bizonyosak lehetünk benne, hogy a szocialista országok si­kerei, szakszervezeteink ered­ményei az új esztendőben és az azutáni években erősíteni fog­ják a realizmust és az egységtö­rekvéseket a nemzetközi szak- szervezeti mozgalomban. V. P. Élénk zsongás a megyei keres­kedelmi aktívaülés szünetében. Van miről véleményt cserélni a „ház folyosóján”. Az új pártszék­ház kellemes hangulatú várócsar­nokában Ifkovics Józseffel, a Tompa és Vidéke ÁFÉSZ elnöké­vel üldögélünk az egyik műbőr borítású kanapén. A vitaindító előadásban szép elismerést kapott a kereskedelem, de érte bíráló szó is egyik-másik bolt. vendéglátóüzlet „háza ele­jét”. — Mire gondolt. Ifkovics elv­társ amikor arról az egyébként igen szép cukrászdáról hallott, ahol se Pepsi-Colát, se jaffát se málnát nem kapott a vendég. Egyáltalán semmiféle szeszmen­tes üdítő italt. Mert csak sört árul­tak! Nem az önök körzőjéből való a példa, de biztosan eszébe jutott valami róla...? — Mikor Glied elvtárs felhoz­ta azt az esetet, önkéntelenül is a mi — kelebiai „Délibáb” presz- szónkra gondoltam... — Az is? — Dehogy, dehogy! Az ellenke­zője ... Magam előtt volt az az epizód, amikor pont Glied elvtárs­nak büszkélkedtünk vele szeré­nyen. milyen pompásan sikerült a múlt tavaszon a presszó bővítése Kelebián. Hétszázezer forintba került összesen. Ebből háromszáz- ezret költöttünk a berendezésre, átalakításra. Meséltük, mi minden van ott. „No ezt én is megnézem” — jelentette ki a megyei tanács­elnökhelyettes. Ügy is történt, örültünk mikor elismerte, hogy még többet, szebbet is lát az új­jáalakított üzletben, mint amire elbeszélésünk után számított. — És mit szólnak a „fiatalítás­hoz” a kelebiaiak? — Harminc százalékkal emel­kedett a presszó forgalma. — Ügyes emberek dolgoznak benne. Furcsa is lenne, ha a nö­vekvő forgalmáról ismert határ­széli község presszójában csak szeszes italt kaphatna a vendég. — Az átalakítás, az újraindulás irányítója Radnai Béla volt, a „Bácska” vendéglő vezetője..: Szemfüles, barátságos alkalma­zottak szolgálják ki a vendégeket. Dicséretesen kihasználják a nem­rég avatott új ruhaüzem révén adódott lehetőséget. Az ott dolgo­zó mintegy hetven munkásnőt ők látják el kávéval, kakaóval, süte­ménnyel — reggelire, uzsonnára — kinek mi kell. — Most Radnai Béla üzletének, a „Bácska” vendéglőnek az átala­kítása, megújítása van soron. Ré­gi épületben van. ott a vasútállo­mással szemben. Körülbelül egy­millió forintot fordítunk rá, egész modem lesz. gazdagon üvegezett. Beszélgetésünk még a múlt év végén zajlott Azóta már bizonyá­ra elkészült az új konyha, mint azt kilátásba helyezték. — Jó ételeik vonzzák a vendé­geket Az új ruhaüzem dolgozói is az 6 főztjüket fogyasztják. Kívánjuk, hogy hírnevükön ne essék csorba. Tóth István HATÉKONYABB KÖZGAZDASÁGI MÓDSZEREK, AZ ENERGIATERMELÉS FEJLESZTÉSE. A GÉPGYÁRTÁS SZAKOSÍTÁSA a KGST-bizottságok idei terveiben A KGST munkájában nagy jelentőségűnek Ígérkezik a szervezet 25. esztendeje, az 1974- es év. Különböző bizottságai az 1976/80-as ter­vek egyeztetési munkálatai során az idén fog­lalják össze a tervkoordináció tavaly befejező­dött első szakaszának eredményeit, egész sor megállapodást is aláírnak, megalapozva a tag­országok új ötéves tervét, s az integrációs program jegyében országaink sokoldalú együttműködésének fokozását. Az MTI mun­katársai a magyar népgazdaság számára leg­jelentősebbek közé tartozó öt KGST-bizottság magyarországi titkárságán tájékoztatást kér­tek a bizottság idei tervéről, a hazánkat külö­nösképpen érintő témákról. A Tervezési Együttműködési Bizottság amelyben a tervbizottságok el­nökei képviselik a tagországokat, mindenekelőtt a tervek gazdasá­gi feltételeit, az anyagellátás helyzetének várható alakulását vizsgálja, egyezteti. Az év folya­mán a bizottság mintegy 30 je­lentős témát tűz napirendere, va­lamennyi erőteljesen érinti a ma­gyar népgazdaság új ötéves ter­vét, gazdaságunk 1976—80. kö­zötti, sőt a nyolcvanas évek utá­ni fejlődését. A többi között egyeztetik az energiahordozók várható termelését, megvitatják a nemzetközi villamosvezeték­rendszer építésének kérdéseit, egyeztetik a vaskohászati alap­anyagok termelését, a petrolké­miai ipar fejlesztését, Kialakít­ják az etilénszármazékok, mű­anyagok, műgumik kölcsönös szállításának programját. Koope­rációs és szakosítási megoldások­ról döntenek. Valamennyi kér­désben főként a gazdasági felté­telek megteremtéséről gondoskor dik a bizottság. Hazánk igen nagymértékben érdekelt valamennyi döntésben. E megállapodások teszik biz­tonságossá különböző energia- hordozók, alapanyagok beszerzé­sét, a hazánknak is áramot szol­gáltató nagyfeszültségű villamos távvezeték megépítését, petrolké­miai programunk szorosabb be­kapcsolását a nemzetközi koope­rációba, közreműködésünket a számunkra is nélkülözhetetlen korszerű ipari berendezések gyártásában. A tervezési együttműködés közgazdasági eszközeinek kor­szerűsítésére is javaslatokat dol­goz ki. A többi között a pénz­ügyi elszámolások hatékonyabb módszereit vizsgálja. Arra töre­kednek, hogy az egymás közötti tartozásokat és követeléseket a KGST ne csak nyilvántartsa, ha­nem ezeket a sokoldalú elszámo­lás elveinek megfelelően egyen­lítsék is ki, s ehhez a transzfe­rábilis rubel szerepét, jelentősé­gét is növelni kívánják. A Kőolaj- és Gázipari ÁB munkaterve több mint 50 fontos téma megvizsgálásét irányozta elő. Mindenekelőtt nagy jelentő­séget tulajdonítanak azoknak az intézkedéseknek, amelyeknek megvalósításával a KGST-orszá- gok a korábbinál intenzívebben növelhetik saját kőolaj- és gáz­termelésüket, s a nagy mélysé­gekből is gazdaságoséin hozzák felszínre ezeket a fontos ener­giahordozókat. A termelés növe­lésében fontos szerepet szánnak a tapasztalatcserének. A KGST- országok a legjobb tapasztalatok elemzésével, összevetésével új módszereket dolgoznak ki a föld mélyében rejlő szénhidrogénré­tegek kőolajkihozatalának növe­lésére, s. javaslataikat még- az idén előterjesztik az állandó bi­zottságnak. A KGST-országok hatékony együttműködéssel dolgozzák ki számos új kőolaj- és gáztermelő berendezés tervezési és gyártási feltételeit is. Magyarország és a Szovjetunió 200 atmoszféránál nagyobb nyomású és napi egy­millió köbméter teljesítményű légkompresszor gyártásának meg­oldására terjeszt elő közös ja­vaslatokat. Az idén előkészítik az érdekelt országok javaslatait a kőolajfeldolgozó iparban vi­szonylag kis tételben szükséges adalékok és katalizátorok gyár­tásszakosításának továbbfejlesz­tésére. Ez az együttműködés kü­lönösen előnyös lenne Magyar- országnak, hiszen így szocialista partnereitől és részben hazai termelésből kaphatná azokat a fontos, de kisebb tételű adaléko­kat, amelyeknek jelentős részét most nyugati országokból impor­tálja. A munkaterv szerint intézke­déseket készítenek elő a jól be­vált csővezetékes kőolaj- és gáz­szállítás továbbfejlesztésére, s a KGST más állandó bizottságai- -val együttműködve tanulmányoz­zák a vegyi, a petrolkémiai és az ércbányászati termékek csőveze­tékes szállításának lehetőségeit is. A Gépipari ÁB tovább folytatja a gyártmánysza- kosítási és kooperációs egyezmé­nyek előkészítését. Eddig tizen­két egyezményt írtak alá, az idén 46-nak az előkészítésén dol­goznak, s ezek többségét várha­tóan 1974-ben alá is írják. A nehézgépgyártásban kidol­gozzák többek között az egysét ges hűtőláncrendszer kialakítá­sához szükséges gyártmányok szakosítását. Hazánk ebben a profilban a kereskedelmi-ven- déglátóipari hűtőpultok témafe­lelőse. Az idei munkaterv szerint elő­készítik a vasúti központi vonó­ütköző-készülékek szakosított gyártását, amelyben részegysé­gek gyártásával hazánk is részt vállal. A szállítás korszerűsítésé­re hívják életre a konténeres szállítási rendszer műszaki és anyagi bázisát, foglalják szerző­désbe a gyártásszakosítást és együttműködést. Magyarország várható részfeladatai: többek között a 20 és 28 tonnás nyer­gesvontatók gyártása, folyami konténerszállító hajók, folyami kikötői portáldaruk készítése. Az autó- és alkatrészgyártás előkészítésében hazánkra az egyes aggregátok és részegységek gyár­tásának megszervezése vár. Ma­gyarországnak, mint felhaszná­lónak fontos az építő- és útépítő gépgyártás, valamint a textilipa­ri gépgyártás szakosítási és koope­rációs szerződéseinek mielőbbi megvalósítása. A gépipari állandó bizottság munkájához kapcsolódik a kor­mányközi egyezménnyel létreho­zott Interatomenergo egyesülés tevékenysége, amely az atomerő- müvi berendezések gyártásának szakosításával és kooperációjával, valamint az atomerőművek léte­sítésével foglalkozik. Hazánk komplett vízkezelő berendezések, műszerek és egyéb technológiai berendezések gyártásával érde­kelt a programban. A Villamos energia ÁB keretében mintegy 30 szakértői értekezletet tartanak és csaknem 90 témát vizsgálnak meg. Külö­nösen fontos feladat a KGST- tagországok távlati villamosener­getikai fejlesztési terveinek koor­dinálása és az egyesített villa- mosenergia-rendszer alapvető fej­lesztési koncepcióinak kidolgo­zása. Az alapdokumentumokat már tavaly elkészítették, s az idén kerül sor a konkrét intéz­kedésekre. Így pontosítják a vil- lamosenergia-export- és import­szállításokat, és megállapodnak az energiaátvételhez szükséges újabb távvezetékek kiépítésében. E munkálatok Magyarországnak különösen sokat jelentenek, hi­szen a felhasznált villamos ener­gia mintegy 20 százalékát kap­juk a Szovjetunióból. Jelentős együttműködés bonta­kozik ki az atomerőművek terve­zésében, építésében és üzemel­tetésében. A munkaterv szerint a Szovjetunió lehetőséget nyújt a KGST-tagországoknak, s így Magyarországnak is atomerő­műi szakemberek kiképzéséhez. 1980-ban tehát, amikor a paksi atomerőmű első reaktor gépegy­ségét üzembe helyezzük, már hozzáértő szakembergárda állhat a gépek, műszerfalak mellé. A munkaterv szerint Magyarország összegezi a tagországok javasla­tait a KGST atomenergetikai adatbankjának létrehozására. Ez valamennyi iényeges atomerő- művi adat összegyűjtésével és tárolásával segítséget nyújt majd újabb erőművek tervezéséhez, a meglevők korszerűsítéséhez, fej­lesztéséhez. A munkaterv szerint megvizs­gálják villamos erőművek közös beruházásának lehetőségeit is. Szóba került, hogy esetleg Ma­gyarországon is számításba ve­hetnek közös erőműberuházást, de a döntést természetesen még sok­rétű vizsgálatnak, egyeztetésnek kell megelőznie. A munkaterv­ben rögzítették, hogy segítséget nyújtanak Mongóliának és Ku­bának távlati villamosenergetikai tervük kidolgozásához. Mezőgazdasági ÁB idén kevesebb téma kidolgozá­sát tervezi; a korábbi, évi 75—80 témával szemben 1974-ben 57-et tűztek napirendre. Azért csök­kentették a programok számát hogy az erőket az eddiginél job­ban összpontosíthassák a legfon­tosabb feladatok kidolgozására, megoldására. Az együttműködés hatékonyabbá tételére szervezési korszerűsítésre is sor kerül, amennyiben a bizottság meg­szüntette az agrárgazdasági mun­kacsoportot; a szakemberek az egyéb csoportokban hasznosítják az elméleti és gyakorlati munka agrárgazdasági eredményeit, még­pedig megfelelő csoportosításá­val. Különválasztották például a szervezési, illetve a tájékoztatás jellegű feladatterveket. Már a korábbi években igen eredményes vetőmagcserét bo­nyolítottak le a tagországok — így került például hazánkba a Bezosztája—1. búza, új naprafor­gók és más szántóföldi növény­fajták— s.az ilyen irányú együtt­működést 1974-ben tovább fej­lesztik. A magyar mezőgazdaság számára ugyancsak igen fontos téma a nemzetközi szántóföldi géprendszerek kialakítása, esze­rint a géprendszerek egy-egy egységét más-más országokban állítanák elő, s így a költséges gyártási folyamatokat szakosít­hatnák és széles körű lehetőség nyílna a kooperációra is. Az állattenyésztők kölcsönös szállításokkal kicserélik majd a legjobb fajták tenyészegyedeit, s így új genetikai lehetőségeket kapnak az állattenyésztési ku­tatók és a gyakorlati szakembe­rek is. Részben ennek a program­nak a keretében kerül sor a fon­tosabb szarvasmarha-, sertés- és juhfajták úgynevezett génalap­jainak közös hasznosítására. A tudományos kutatók hozzálátnak az állatok termelékenység-vizs­gálati módszereinek egyeztetésé­hez. s egész sor mezőgazdasági kutatási berendezés, valamint műszer gyártási szakosításának megszervezéséhez, (MTI) Rádió - az ifjúságnak Az év elejére is bőséges kínálai- tot tartogat a gyerekeknek és a fiataloknak a Magyar Rádió ifjú­sági osztálya. Különösen nagy ér­deklődésre tarthat számot a Mes­terségünk címere című pályavá­lasztási vetélkedő, amelyet hat elődöntő után januárban közvetí­tenek. A két középdöntőre 19-én, illetve 26-án kerül sor a Petőíi- adón 14 órától 14.45-ig. Az első középdöntőben a pécsi, a buda­pesti és a szegedi gyerekek ját­szanak. a második középdöntőben a debreceni, a győri és a miskolci versenyzők, a két középdöntő mindegyikéből tíz-tíz résztvevő jut tovább a döntőbe. A január 24-én jelentkező „If­júsági randevú 2-től 6-ig” a pá­lyaválasztás előtt álló fiatalok helyzetét kívánja megkönnyíteni olyan módon, hogy szakemberek adnak választ a sorsdöntő prob­lémával kapcsolatos kérdésekre. Ugyancsak az ifjúságpolitikai ro­vat szerkesztésében hangzik el a „.Húszab stúdió” műsorában a „Hallod? válaszolj!” című adás. Itt arról lesz szó. hogy tudunk-e beszélgetni, vagy csak közlünk egymással dolgokat. „Robinson és a világjáró bo­szorkány” címmel kerül a gyer­mekek elé január 27-én Tordoti Ákos rádiójátéka. A szerző a mű­vet Defoe Robinson című regénye nyomán készítette, felhasználva hozzá a mű születésének körül­ményeit. illetve a könyv egyes részleteit. Az új ifjúsági hangjá­ték nem pontos adaptációja a vi­lághírű alkotásnak. Kétéves szakmérnöki tanfolyam Kétéves szakmérnöki tanfo­lyam indul februárban, a Buda­pesti Műszaki Egyetemen. En­nek keretében a műanyag- és gumiipari tanszék oktatói az iparban dolgozó vegyész, gépész, építész és egyéb képzettségű mérnökök részére a műanyag­felhasznál ás legkülönbözőbb te­rületeiről tartanak előadásokat.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents