Petőfi Népe, 1973. december (28. évfolyam, 281-305. szám)
1973-12-13 / 291. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1973. december 13. ZÁRSZÁMADÁS ELŐTT Biztató kilátások - örömteli Munkatársunk felkereste Pap Józsefet, a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának titkárát, hogy a mezőgazdasági téeszek közelgő zárszámadásairól beszélgessen vele. Kérdéseink és Pap József válaszai a következők: — Milyenek az 1373. évi zárszámadások kilátásai? — Általában kedvezőek. A demokratikus elvek alapján működő szövetkezeti önkormányzati testületek sikeresen éltek az állam által biztosított lehetőségekkel, igazodtak az ösztönzőkhöz. A mintegy egymilliós szövetkezeti tagság a szakvezetők irányításával sikeresen birkózott meg az idei feladatokkal. Egyre inkább érezteti kedvező hatását az elmúlt esztendőkben bekövetkezett technikai fejlődés. A mezőgazdaság idei termelési eredményeiben a téeszeknek meghatározó szerepük volt, ez a szektor fejlődött a legdinamikusabban. A termelés mintegy 8—9 százalékkal növekedett és — az 1970-es árvizes évet követő lassú növekedés után — jelentős a jövedelem emelkedése is. A mezőgazdasági szövetkezeti mozgalom ez évi eresménye megalapozta az 1974. évre tervezett fejlődést is. így fokozódott az esélyünk., hosv a negyedik ötéves terv még hátra levő, két esztendejében az előirányzott célkitűzéseket teljesítsük. a legtöbb területen túl is teljesítsük. — Megjelentck-e már azok a rendelkezések, amelyeket a zárszámadások készítésénél figyelembe kell venni? — A termelőszövetkezetek ebben az évben a korábbi esztendőkből már ismert jogszabályok alapján készítik el zárszámadásaikat, értékelik a közös vagyont és döntenek a jövedelem felhasználásáról. Csupán kisebb változások történtek az előírásokban, de az illetékes szövetkezeti szakem■lierek ezeket már többnyire ismerik. vagy a területi szövetségek keretében szervezett konzultációkon most ismerik meg. A munka megkezdéséhez újabb jogszabályokra ne várjanak. Lehetséges persze, hogy a zárszámadás készítése során keletkeznek olyan új problémák, amelyeket központi állásfoglalással kell tisztázni. Ilyen esetekben szorgalmazzuk majd a gyors intézkedést. .A'‘zárszámadást készítők gyakorlata, a korábbinál is alaposabb •félkéaiülése azanb&Vf-“ rérhériyt nyújt arra. hogy nem sok ilyen állásfoglalásra lesz szükség. — Az eredményeket tekintve milyen csoportokra oszthatók a szövetkezetek? — A kép nem egységes. A szövetkezetek nagy többsége örömmel és nyugodtan készül a munkára. Az egyes gazdaságok eltérő adottságai és különböző ütemű fejlődése, egy szóval a differenciálódás okoz problémákat. A szövetkezetek várhatóan közel húsz százalékában az idén is gondot okoz, hogy miként adhatnak tagjaiknak kiegészítő részesedést. — Ezen belül a mezőgazdasági téeszek 3—4 százalékánál, mintegy száz szövetkezetnél, ennél súlyosabb gondok adódnak. Ezek a szövetkezetek nehéz helyzetbe jutottak. . Egy részük tulajdonképpen eredményesen zárja az évet, a mérleg nyereséget mutat. De a nyereség nem éri el azt a mértéket, amire az év elején számítottak és amiből kiindulva az elmúlt esztendő során felhasználták fejlesztési-, illetve szociális- és kulturális alapjaikat. így a tervezettnél kisebb összegű nyereségből nem képesek újra feltölteni azokat az alapokat, amelyeket az év folyamán már felhasználtak. Ezeket nevezzük alaphiányos szövetkezeteknek. Az ok különböző lehet. Helyenként az aszályos időjárás vitte el a várt nyereséget. Másutt viszont a tervkészítésben volt a hiba. Már az év elején olyan magas nyereség felhasználását irányozták elő. amelynek realizálását józan számítással várni sem lehetett. Az egész szövetkezeti mozgalom érdeke, hogy az ilyen esetek megismétlődését a szövetkezetek reális, megalapozott tervek készítésével és szigorúan a tervhez igazodó gazdálkodással előzzék meg. Vannak viszont olyan szövetkezetek, ahol a bevételek nem fedezik a kiadásokat, a mérleg veszteséget mutat. Egyes gazdaságok helyzetének rendezése, stabilizálása csak egyedi elbírálásra lehetőséget adó központi intézkedésekkel oldható meg. — Milyen problémákkal kell szembenézniök a Jól záró szövetkezeteknek? — A jól zárók nyolcvan százaléknál is adódnak problémák, ezek azonban örömteli gondok, mert a jövedelem, még inkább az elért többlet jövedelem felosztására vonatkoznak. E helyeken is nagy körültekintéssel kell eljárni. A szövetkezeteknek és a népgazdaságnak egyaránt érdeke, hogy tovább haladjanak az eredmények fokozásának útján. Ehhez nemcsak az egyre nagyobb számú, kiváló felkészültségű szakember jogos jövedelmi igényeit kell kielégíteni, hanem azt is biztosítani szükséges, hogy a ha",rományos mezőgazdasápi munkát végző szövetkezeti tagok jövedelme is azonos ütemben emelkedjék a népgazdasági átlaggal. — A fogyasztás és felhalmozás korábbi években kialakult helyes arányai reményt n-ontanak arra, hogy a többletjövedelemmel rendelkező szövetkezetek az idén is helyesen döntenek. Alaposan latolgatják majd. hogy a többletjövedelemből milyen összeggel növeljék a tagok közvetlen személyes jövedelmét szolgáló ré-HOZZÁSZÓLÁS CIKKÜNKHÖZ Az alkoholizmus és környéke Nem magánügy Nincs a földön még egy olyan élvezeti cikk, amely az emberiségnek annyi gondot, szomorúságot és bánatot okozott, mint az alkohol. Az egészséget romboló, a jellemet elferdítő hatásán túl felmérhetetlen kárt okoz a társadalom legkisebb sejtjeiben; beárnyékolja a családok nem lebecsülendő hányadának életét. Elképzelhető-e döbbenetesebb kép, mint a tudathasadás határán álló, gyermekét őrjöngve féltő anya, s a fékevesztett, a szesz hatása alatt tobzódó garázdálkodó apa? Ha nem is sűrűn előforduló jelenség ez, alkalmasint mégis akad néhány elszomorító és visszataszító példa. Fiatalaszszony állított meg az utcán, s arra kért, segítsünk, mert lehetetlen elviselni, amit gyakori lerészegedés során a férje művel. — A gyermeket intézetben helyezték, mert a családi légkör alkalmatlan volt a zavartalan fejlődéséhez. A nagy szégyen ellenére férjem továbbra is gátlástalanul iszik — mondta. Az ügy időlegesen oldódott meg azzal, hogy a részegeskedő férjet alkoholelvonó kúrára kötelezték. Az egyik munkahelyen kisírt szemű asszonyok, szomorú tekintetű férfi munkatársak közé toppantam. Elmondták, egyik fiatalasszony dolgozótársuk tarthatatlan családi körülményeit, akinek három kiskorú gyermekével együtt, emberi képzeletet meghaladó életsorban van része a gyakran beszeszelő, durva és trágár családfő miatt. Tenni kellene valamit — mondták — meg kellene akadályozni a további tragédiákat. Divatossá vált, hogy az alkoholizmus „magánügy”, pedig ezzel csak magát magyarázza az oly gyakori emberi közöny. Jónéhány személyt ismerek — vannak közöttük tekintélyes, különféle értelmiségi munkakörökben dolgozókat is —, akik szem- és fültanúi ártatlanok sorsát, életét emésztő családi torzsalkodásoknak, lélekmérgező viszálykodásokriak, de csak a szűk társaságban egymás közt ítélkeznek. Az „illetéktelenség” álarca mögé bújnak, érdektelenül szemlélik, amint az állatiasodás rettegett közegében' a gyermekek büntetlenül szenvednek. Sajnos, az illetékes szervek intézkedései is sokszor felszínesek, következetlenek, hatástalanok. Véleményem szerint a humanista, a, jövőbe néző ember egyetlen gyermek sorsát sem szemlélheti közömbösen. Ahol gyermekek nőnek fel, nem lehet magánügynek tekinteni a családon belül történteket. Azt a közösség érdekeit közvetlenül érintő, társadalmi ügyként kell kezelni. Törvényeink megfelelő garanciát szolgáltatnak a családvédelem gyakorlati érvényesítésére, de ezek csak jogi vonatkozásban biztosítják a felnőtté formálódás folyamatának zavartalanságát, Ezek a jogi normák csak a keretei az érvényre juttatásnak. Tartalommal való megtöltésük minden esetben a helyes társadalmi gyakorlat feladata. s mindenki kötelessége. Ezért nem lehet magánügyként kezelni és tétlenül szemlélni az alkoholizmus családokon belüli pusztításait. Befejezésül: egyetlen gyermek sem azt köszöni meg a szülőnek, hogy felnevelte, hanem elsősorban azt, hogy milyen emberré nevelte őt. S ez nem mellékes — a minden gyermek sorsáért egyaránt aggódó és érdekükben következetesen intézkedő — társadalom számára sem. Südi Bertalan a jánoshalmi Petőfi Tsz párttitkára gondok szesedési alapot, illetve a közvetett juttatásokat biztosító szociális. illetve kulturális alapot; valamint arról is dönteni kell, hoey az év folyamán megvalósított álló- és forgóeszköz növelésén túl, mekkora szabad fejlesztési alapot képezzenek az 1974. évi célokra. Ezeknél a szövetkezeteknél mód nyílik arra is, hogy nagyobb öszszegű biztonsági alapot képezzenek és ezzel növeljék a gazdaság stabilitását. Felkészülhetnek arra. hogy a területi szövetség mellett Kölcsönös Támogatási Alapot hozzanak létre. Ez a „KTA”, a szövetkezetek kollektív -biztonságát szolgálja és szép megnyilvánulása lehet az egymás iránti segítőkészségnek a szövetkezeti eszme egyik sarkalatos elvének. — Hogyan befolyásolja az állami jövedelempolitika a szövetkezetek döntéseit? — Említettem már, hogy az idei gazdasági fejlődés és az elért nagyobb jövedelem a‘ tagok magasabb színvonalú, szorgalmas munkájának gyümölcse. Természetes tehát, hogy ezt az odaadást a szövetkezetek a személyes jövedelem növekedésével is el akarják ismerni, vagyis ezt a magasabb jövedelemből képezhető, nagyobb részesedési alapból honorálni igyekeznek. Ennek során azonban azt is célszerű figyelembe venni, hogy a szövetkezeti tagok személyes jövedelmének alakítására is érvényes államunk megfontolt és helyes életszínvonal-politikája. Ez a politika a különböző népességcsoportok egymással arányos életszínvonalemelését célozza. Egyik szabályozó eszköze a szövetkezetekben is ismert, úgynevezett jövedelemnövekményadó. Amennyiben a kifizetésre kerülő jövedelem növekedése bizonyos színvonalon túl megy, akkor ezért külön és egyre jelentősebb összegű adót kell fizetni. Elképzelhető olyan helyzet, amikor egy téeszben bekövetkezett technikai fejlődés és ennek nyomán az eredmény javulás olyan mértékű, hogy a termelőerőkön belüli összhang, a fejlettebb technikát kezelő szakember jövedelmének szükséges szintű növekedése, ennek a külön adónak a megfizetése mellett • is szükséges. Ezért helyeselhető, ha a vezetők, jövedelem felhasználási döntéseiket sokoldalú számításokkal támasztják alá és a közgyűlés elé több változatban elkészített határozati javaslatot terjesztenek. Ha ezt az akciót jól előkészítik, akkor biztosak lehetünk abban, hogy a szövetkezeti tagság saját belátása szerint' is olyan megoldás mellett dönt, amely helyesen egyezteti össze a ma és holnap érdekeit — fejezte be nyilatkozatát Pap József, a TOT titkára. F. B. Gyümölcsösök a hegyekben A Tien-San hegységben most alakítják ki a mezőgazdaság új ágazatát — a hegyi kertészetet. 1500 méternyire a tengerszint felett ültetik az almaíákat; 30 000 hektárnyi földterületen létesítenek gyümölcsösöket. A hegyvidéki földterületek megművelése révén mintegy másfélszeresére növekszik Kazahsztán gyümölcstermelése. (BUDAPRESS—APN) Nagyobb ütemben fejlesztik a bolthálózatot Megérkeztek az „ostornyelek” A gyógyító zsírsav Joskar-Olánban, a Mari Autonom Köztársaság Középvolga-vidéki fővárosában. új gyógyszer: a zsírsav készítését kezdte meg a városi vitamingyár. Ez a preparátum jelentősen javítja az emberi szervezet anyagcseréjét, gyógyítja a májbetegségeket, a diabetikus polyneuritist. sőt különféle mérgező ~ek esetében is jól alkalmazható. De legfőbb rendeltetése a koszorúérelmeszesedés gyógyítása, ami az emberiség legelterjedtebb betegségei közé tartozik. Az állami gazdaságok kiskereskedelmi üzlethálózatának szervezése másfél évtizede kezdődött. Az elmúlt esztendő végére már 59 élelmiszerüzletük volt. Az idén tovább bővült a hálózat. Többek között Kecskeméten összefogással piaci árudát létesítettek, melyet a Városföldi Állami Gazdaság irányít. Az élelmiszer-ellátás javításának egyik módja a mezőgazdasági üzemek erőteljesebb bekapcsolása a feldolgozásba és a közvetlen piaci értékesítésbe, elsősorban működési körzetükben. A fogyasztói igények kielégítése a kormányzat életszínvonal-politikájának része, ezért fontos, hogy olyan példásan szervezett, jól gazdálkodó üzemek, mint az állami gazadaságok az eddiginél még nagyobb mértékben segítsék a jobb ellátást célzó törekvéseket. Erről beszélgettünk Magyar Ferenccel, a Kecskemét-Szikrai Állami Gazdaság igazgatójával, aki egyúttal az AGRÓMARK nevű egyesülés elnöke. Ez az egyesülés az állami gazdaságok kiskereskedelmi tevékenységét fogja össze. — A kiskereskedelmi üzletek együttes forgalma tavaly megközelítette a 260 millió forintot. A különböző kereskedelmi vállalatokkal közös boltok forgalma 50 millió forint fölött volt. A legnagyobb részarányt a hús- és a hentesáru képezi. A fejlődésre jellemző. hogy míg 1970-ben öt, jelenleg 22 állami gazdaságban dolgoznak fel sertést. Az üzemek saját vágása tavaly 204 ezer darab sertés volt. az idén körülbelül ugyanennyi lesz. Több gazdaság kapcsolódott be a vendéglátó vállalatok, kórhá-' zak intézmények, üzemi konyhák, üdülők közvetlen ellátásába. Megállapíthatjuk, hogy a gazdaságok boltjai sajátos áruválasztékukkal beilleszkednek a kereskedelem szervezetébe, s ma már nélkülözhetetlen szerepet játszanak a lakosság színvonalasabb ellátásában. Hozzá kell tennem azonban, az az üzlethálózat eddigi fejlesztése elég lassú ütemű. Jellemző az is, hogy a sertéstenyésztés felfutása és a húsfeldolgozás növekedése ellenére a fogyasztói igény egyes esetekben nincs kielégítve Ennek egyik oka — többek között — a megfelelő üzletek hiánya. — Ebből következik tehát, hogy • Mindig nagy a forgalom a Kecskemét központjában levő üzletben. A Helvéciái Állami Gazdaság kezelésében levő bolt már korszerűsítésre, bővítésre vár. az állami gazdaságok üzlethálózatát is nagyobb ütemben szükséges bővíteni. Nemrég az egyesülés együttműködési bizottsága ülést tartott. Tudomásunk szerint erről is szó volt. — Igen, alaposan megvitattuk gondjainkat. A mai üzlethálózatunk kialakulása spontán fejlődés eredménye. Az alapító gazdaság általában önmaga határozza meg a telepítés helyét, az árusítóhely profilját saját anyagi helyzetének figyelembevételével. A kiskereskedelmi hálózat bővítésekor a Belkereskedelmi Minisztérium országos fejlesztési tervéhez kell kapcsolódnunk. A rendelkezésre álló pénzeszközöket tervszerűen, s a gazdaságosság szemelőtt tartásával szükséges felhasználni. Az említett együttműködési bizottsági ülésen szó volt arról, hogy az üzlethálózat fejlesztését, hatékonyabb működését egy erre a célra fordítható központi pénzalap létrehozásával lehetne elősegíteni. — Milyen elképzelések születtek a megye állami gazdasági üzlethálózatának bővítésére? — A Kecskeméten levő bolt, amelyet a helvéciai gazdaság tart fenn. már kinőtte az igényeket. Korszerűsítésre vár. Két és fél millió forintos beruházással létesítünk egy nagyobb, a mai követelményeknek jobbam megfelelő üzletet. A Bajai Állami Gazdaság kezelésében levő bolt is rendbehozásra vár. Ügy határoztunk, hogy összefogással korszerűsítjük és gondoskodunk áruellátásáról. A kecskeméti piaci standon levő elárusítóhely áruválasztékát is bővítjük. Zöldségfélékkel a mi állami gazdaságunk fogja ellátni, — hangoztatta végezetül Magyar Ferenc. K. S. • Mintha meggyorsult volna Kecskeméten az új megyei művelődési ház építése. Egyre jobban kibontakoznak az állványok közül a falak, s mind több ember dolgozik a jövőre tervezett átadás sikeréért. A napokban megérkeztek az építkezés színhelyére azoknak a lámpáknak az ostornyelei is, amelyeket az új művelődési központ környékén állítanak fel. Felvételünkön a Fémmunkás Vállalat kecskeméti gyárában készült oszlopokat daruval emelik a földre. (Tóth Sándor felvétele) Vaszilij Bolötnov mérnök, az üzem igazgatója elmondotta: a biológiai szempontból aktív zsírsav rendkívül bonyolult kémiai összetétele ellenére a vállalatnak rövid idő alatt sikerült megszerveznie tömeggyártását. Máris teljesen kielégíthetik az ország gyógyintézeteinek igényeit. Az üzem most hozzálátott a zsírsavhoz gyógyszerészeti szempontból közelálló lipamid gyártásához. Ez is javítja az anyagcserét és csökkenti a vér koleszterin-szintjét. Ünnepi készülődés Tiszakécskén A Budapesti Likőripari Vállalat Tiszakécskei bor- és gyümölcssz|eszfőzdéjében — ahol felvételünk készült — javában tart az ünnepekre való felkészülés. Naponta többezer aprócska üveget, úgynevezett miniatűrt töltenek meg Rókával. Kakaó, bonbon, mokka, Hubertus, Mecseki és még húszféle likőr csordogál a töltőgépek vékony csövein át a háromcentes kis fiaskókba. Ezek űrmérete és csinos formája jelzi, hogy ezúttal azoknak kedveznek elsősorban, akik szeretnek ajándékba adni vagy kapni efféle „szesszel bélelt” csecsebecsét. Több százezer kacsa és liba A bajai keltetőállomáson az idén befejezték a munkát, s most a karbantartást végzik. Eddig több mint 570 ezer tojásból csibét, ezenkívül 330 ezer kacsa- és libatojást keltettek. A háztáji gazdaságok vásárolták meg a naposállatokat, Ezen kívül bérkeltetést is végeztek különböző gazdaságok részére. Baján két termelőszövetkezet a Micsurin és a Lenin az ősszel megvásárolta az eddig tanácsi kezelésben levő keltető állomást. Továbbra is legfontosabb feladatuknak tekintik a háztáji gazdaságok naposcsibe, -kacsa és -liba ellátását. Jövőre 600 ezer nevv hampshire-fajta tojását, valamint 330 ezer kacsa- és 140 ezer libatojást keltetnek. A bajai szövetnaposcsibe, kezetek tagjai részére az otthoni csibeneveléshez elegendő tápot is juttatnak, melyet saját keverőüzemükben állítanak elő. A feleslegből vásárolhatnak a nem szövetkezeti gazdák is. A termelőszövetkezetekben jelentős a szárnyasállomány, s ennek „utánpótlását” szintén a keltető végzi. Tervük közé tartozik az új húshibridek — Hibro, Dekalb, Tetra B, stb. — keltetése és megismertetése a csibenevelőkkel. mivel ezekét a fajtákat zárt tartás mellett a háztáji gazdaságokban is érdemesebb nevelni. A jövő év elején ismét tojások ke■ rülnek a Gergely-féle gépekbe, a ezentúl megvalósítják a keltető folyamatos üzemeltetését is.
