Petőfi Népe, 1973. december (28. évfolyam, 281-305. szám)

1973-12-13 / 291. szám

1973. december 13. • PETŐFI NÉPE • 3 A fogyasztói árak alakulása 1973-ban Az MSZMP Központi Bizottsága legutóbbi ülésén az idei­nél nagyobb ütemű életszínvonal-emelkedést határozott el 1974-re. A reáljövedelmek az idei várható 4—4,5 százalék he­lyett 5—5,5 százalékkal, a reálbérek pedig 2,3 helyett 3,7 szá­zalékkal növekednek jövőre. Különösen szembetűnő a reálbé­rek jelentősen gyorsuló növekedési üteme. A jövő évi népgaz­dasági terv és költségvetés irányelvei a gyorsabb életszínvo­nal-emelés módjára, összetevőire is utalnak. így az 1973. évi­hez hasonló mértékű központi béremelésre kerül sor* a dol­gozók újabb rétegei számára, s a fogyasztói árszínvonal nem emelkedhet 2 százaléknál nagyobb mértékben. A fogyasztói árszínvonal az ideinél mérsékeltebb emelkedése az életszín­vonal-növekedés fontos tényezőjévé válik. Az 1973. évi népgazdasági terv eleve magas, 3,6 százalékos fo­gyasztói árszínvonal-emelkedés­sel számolt. S ebben meghatá­rozó szerepet kaptak a központi árintézkedések. A tej, a tejter­mékek, a dohányáruk, az ége­tett szeszes italok, illetve az aranyékszerek áremelése, s egyes ruházkodási és tartós fo­gyasztási cikkek árcsökkentése végeredményben 2 százalékkal növelte a fogyasztói árszínvona­lat. A tejáremelés ellensúlyozá­saként 50—50 forinttal emelték gyermekenként a családi pót­lékot, valamint a nyugdíjat, a gyermekgondozási segélyt, és az ösztöndíjakat. Részben a köz­ponti bérintézkedések hatására, az állami iparban dolgozó mun­kások átlagbére 12, a állami építőiparban foglalkoztatottaké 10 százalékkal volt magasabb, 1973. március—augusztusban, mintegy évvel ezelőtt. Azoknak a családoknak életszínvonala csökkent, akik béremelésben, il­letve a tejáremelés ellensúlyo­zásában nem részesültek. A központi árintézkedéseken túl bizonyos idénycikkeknél a piaci tényezők szintén kedvezőt­lenül befolyásolták a fogyasz­tói árak alakulását. A mezőgaz­dasági termelés együttesen mintegy 5—6 százalékkal nőtt 1973-ban az előző évekhez ké­pest, ám a zöldség-, a gyümölcs-, valamint a burgonyatermés fő­ként az aszály miatt nem volt kielégítő ami a piaci kínálatban és az áralakulásban egyaránt kedvezőtlenül tükröződött. Ez az átlagos fogyasztói árszínvonalat 0,3—0,4 százalékkal növelte. Megközelítően 1,2 százalékos fo­gyasztói árnövekedést okoztak a vállalati áremelések, illetve az egyes importált termékek drá­gulása. Végeredményben tehát az át­lagos fogyasztói árszínvonal vár­hatóan a terveknek megfelelően 3,6 százalékkal növekszik V973- ban. A tervezett szint betartása azonban nagy erőfeszítéseket, központi intézkedéseket és szem­léletváltozást igényelt. Megszigo­rították az árellenőrzést és a vállalatok áremelései feltételeit; évközben terven felül csökken­tették a műanyag áruk, az import kerékpárok, a kozmetikai cikkek, a szintetikus kötszövött alsó­ruházat árát, s a szokásosnál na­gyobb mértékű volt az árenged­ményes szezonvégi ruházati vá­sár. Ami a jövő esztendőt illeti az MSZMP KB javaslatai alap­ján a kormány már döntött: 1974- ben az átlagos fogyasztói árszínvonal-emelkedés nem ha­ladhatja meg a 2 százalékot. Ezt részben a vállalati árpoliti­ka szabályozásával és fokozott ellenőrzésével érik el. Döntő, hogy központilag egyetlen tö­megfogyasztási cikk árát sem emelik jövőre. A tavaly no­vemberben hozott párthatározat 1975- re ugyancsak 1—2 százalé­kos fogyasztói árszínvonal-eme­lést irányoz elő. Jelentős köz­ponti árintézkedésre, a húsárak emelésére majd csak 1976-ban kerül sor. Ennek hatását azon­ban bér- és szociálpolitikai in­tézkedésekkel ellensúlyozzák. A húsáremeléssel párhuzamosan, a textilipari rekonstrukció ered­ményeként a ruházati cikkek árait is csökkentik. K. J. ÚJ RENDELET Ki lehet kőműves- vagy ácsmester? Az építésügyi és városfejlesz­tési miniszter a könnyűipari mi­niszterrel egyetértésben új ren­deletet adott ki a kőművesmes­teri és az ácsmesteri képesítés­ről. Az új intézkedés szerint a mestervizsga-bizottság elnökét és elnökhelyettesét az építésügyi és városfejlesztési miniszter bíz­za meg e teendők ellátásával. A területi mestervizsga-bizottságok székhelyei a budapesti, a deb­receni, a győri, a pécsi és a szegedi építőipari szakközépis­kola. A jelentkezőknek a lakó­helyük szerinti illetékes KIOSZ- titkárság útján kell eljuttatniok kérelmüket a mestervizsga-bi­zottság elnökének, aki 15 napon belül dönt a vizsgára bocsátás­ról. A kérelem elfogadása esetén a jelentkezőnek 1000 forint vizs­gadíjat kell fizetnie a KIOSZ- titkárság pénztárának, a vizsga egyik tárgyának ismétlésekor 500, a vizsga teljes megismétlé­sekor pedig ugyancsak 1000 fo­rintot kell befizetni. A régi gyakorlatnak megfele­lően az újabb jogszabályok sze­rint is írásbeli, szóbeli és gya­korlati szakmai ismeretekből kell tanúbizonyságot tenni a mestervizsgán, amely 8 napnál hosszabb ideig nem tarthat. A vizsga nyilvános, bár a bizott­ság szükség esetén korlátozhat­ja a nyilvánosságot. A vizsga befejezése után ki kell hirdetni az eredményt, s a sikeresen vizsgázókat a bizottság mesterré nyilvánítja. A kőműves-, és az ácsmesteri képesítés nemcsak a mesteri cím viselésére, s ipar­igazolvány esetén önálló kisipa­ri tevékenységre nyújt lehető­séget, hanem a szakmunkások e körében magasabb szakmai mi­nősítést is jelent. Az új ren­delet ugyanis számolt azzal a lehetőséggel, hogy az állami vállalatoknál és egyéb építőipari szervezeteknél később külön jogszabály intézkedik majd olyan munkakörök megjelöléséről, ame­lyeknek betöltéséhez a kőműves- és az ácsmesteri képesítés szük­séges. Az új rendelet 1974. január 1-én lép hatályba. Több pritaminpaprika - kevesebb hagyma A mélykúti Üj Élet Termelő­­szövetkezet kertészeti ágazatában a tavalyihoz képest csökkentették a növénykultúrák számát. A gaz­daságosság érdekében végrehaj­tott specializálás jó eredményeket hozott a szövetkezetnek. Különösen paradicsomból és pritami.npapri­­kából volt nagy a termés. A me­gyei MEZÖTERMÉK-nek 5700 tonna paradicsomot adtak át. A hosszú, fagymentes, ősz beérlelte a 90 hektáron termesztett prita­­minpaprikát. s így ebből több, mini ezer tonnát értékesítettek. A jól jövedelmező pritaminpap­­rikát jövőre 20 százalékkal na­gyobb területen szándékozzák ter­meszteni. A szántóföldi kertészeti kultú­rák közül a hagymatermesztés okoz több gondot a tsz-gazdák­­nak. Az idén hektáronként csu­pán 40 mázsa termett, ami nem fedezte a termesztés költségét. Minden hektárnyi termésre több mint kétezer forintot ráfizettek. Ennek oka elsősorban az, hogy a hagymát hagyományosan műve­lik. így nagy és költséges a kézi munkaerőigény. Jelentősen hozzá­járult a gazdaságtalan termesz­téshez, hogy a dughagyma vásár­lási ára is igen magas. A mély­kúti Ü j Élet Tsz-ben szükség van a kora tavaszi és nyári foglalkoz­tatás miatt a hagymatermesztés­re. Ezért jövőre is ültetnek hagy­mát. de 10 százalékkal kisebb te­rületen. mint az idén. Készenlétben a dunai • r a •• rr jegtoro hajók Ezrek és tízezrek csodálják meg nyáron a lágy hullámú Dunát. Sokakat csalogat a part­jára akkor is, amikor vastag jégpáncél fedi és gyalogszerrel át lehet jutni egyik partjáról a másikra. De amikor „megborzolja” a hátát és egymásra tolakodik a sok millió tonnányi jégtábla, összetöri maga előtt még a gyengébb hidak bazaltpilléreit is. Baján 1956-ban volt legutoljára félelmetes jeges ár. Dühöngő pusztításait még ma is emlékmű hirdeti a Su­­govica partján. A jég ma már korántsem je­lent olyan veszélyt, mint évtize­dekkel ezelőtt. A pusztítást meg lehet előzni, el lehet hárítani. Erről beszélgettünk a napokban Kránicz Istvánnal, az Alsó-Du­­navölgyi Vízügyi Igazgatóság fo­lyamszabályozási csoportjának vezetőjével. — Milyen intézkedéseket tesz a vízügyi igazgatóság a dunai jégveszély megakadályozására? — A másfél héttel ezelőtti mínusz 15—20 fokos hideg mun­kába állította a 40 tagú figyelő­­szolgálatunkat, amely különbö­ző távolságokról part menti hely­zetjelentést ad. Ezt igazgatósá­gunkon regisztráljuk, feltérké­pezzük, s így óráról órára figye­lemmel tudjuk kísérni a jég vagy a víz alakulását. — Természetesen a megelőzés és a felkészülés nem csupán ennyiből áll. A Dunán 16 jég­törő hajó teljesít szolgálatot. Ebből 11 nagyobb, 5 kisebb. Jugoszláv barátainkkal kötöt­tünk egy együttműködési egyez­ményt a dunai jégakadáfyok el­hárítására. Ennek alapján mi végezzük a Duna 227 kilométe­res szakaszán a jégakadályok el­— Ha a Dunán ismét meg­kezdődik a jegesedés, működés­be lép a figyelő szolgálat, s ha a szükség úgy kívánja, üzembe helyezzük a jégtörő hajókat is. — A másik jelentős progra­munkra ezen a héten kerül sor. Jugoszláv és magyar vízügyi szakemberek egyhetes dunai ha­jóút alkalmával megvitatják a jégtöréssel kapcsolatos feladato­kat, s egyben felülvizsgálják az évenkénti folyamszabályozási munkák elvégzését. Az Alsó-Du­­navölgyi Vízügyi Igazgatóságtól hárman veszünk részt ezen az úton. — Befejezésül annyit mond­hatok, hogy a magunk részéről megtettünk minden szükséges intézkedést az esetleges jégve­szély elhárítására. Sz. F. • Kifutás előtti fedélzeti munkát vég­zik a jégtörő flotta egyik hajóján. hárítását. Jégtörő hajóink álta­lában nappal dolgoznak, de ha a helyzet úgy kívánja, éjszaka is munkába állnak. Erre persze csak végszükség esetén kerül sor, mert a jégtörés nehéz mun­kája reflektorok mellett igen kockázatos. — Hol vannak most a jégtörő hajók? — Pillanatnyilag két hajó tar­tozik hozzánk. Egy 600 lóerős és egy kisebb teljesítményű. A nagyobbik Szobon tartózkodik, a kőbányától uszályokat vontat, a kisebb a Sió-csatornán szintén vontat. De mire ez az interjú megjelenik, már mindkettő Ba­ján várja a következő feladatot. Mindkét hajónk üzemképes, ki­fogástalan állapotban van. —■. Melyek a legközelebbi „je­ges” programok? . A Magyar Közgazdasági Társaság választmányi ülése A Magyar Közgazdasági Tár­saság december 11-én tartotta Választmányi ülését. Dr. Csikós Nagy Béla elnöki megnyitója és a napirend elfogadtatása után megemlékezett az elhunyt Vályi Péter miniszterelnök-helyettes­ről. Dr. Garamvölgyi Károly, a társaság főtitkára terjesztette elő az elnökség beszámolóját_a legutóbbi közgyűlés óta eltelt időszak munkájáról, majd a gyakorlati gazdasági munkában, a tudományos tevékenységben és a közgazdasági társaságban ki­fejtett munkájukért 16-an kap­ták meg a Széchenyi István­­emlékérmet. A választmányi ülést követő tudományos ülésen A gazdaságfejlesztés feltételei és feladatai 1975 után című előadás hangzott el. Csattog, csilingel a Balaton A jégmező alatt szunnyadó Ba­laton eddig alig hallatta „hang­ját”. A befagyást követő néhány napos enyhülés meggyengítette a jégpáncélt, amely a vasárnap óta tartó hideg hatására kezd ismét megerősödni. Az éjszakai és a nappali hőmérséklet-kü­lönbségek most „szóra bírták” a Balatont. A repedező jégmező durrog, csattog. A repülőgépek úgynevezett hangrobbanásához hasonló csattanást hárfákra em­lékeztető éles, pengő hang és csilingelés követi. A téli sport hívei — ha idő­közben nem jön tartós enyhü­lés — a hét végén birtokukba vehetik a Balaton hatalmas ter^ mészetes pályáját. A Krimszkaja Pravda írja Nvizsegorszk község mellett új gyárat építenek a sztyeppén, melynek nem kisebb feladatot szánnak, mint a Krím-félsziget keleti részén termelt zöldségek és gyümölcsök feldolgozását, tar­tósítását. Az éoülő konzervgyár 13 hektárnyi területet foglal el. Már működik 1000 tonna befoga­dó képességű hűtőháza, melyet egyelőre a szimferopoli Május 1. konzervgyár bérel és almát tárol benne. Az új gyár a zöldség- és gyümölcskonzerveken kívül éven­te kétezer tonna félkész gyorsfa­gyasztott ételt is gyárt majd. Az üzem szennyvíztisztító berende­zéseit úgy tervezték, hogy a köz­ség igényeit is elláthassa. A léte­sítmények telies átadását 1974-re tervezik az éoítíők. * Üj önkiszolgáló áruház épül Szimferopolban a Kijevi sugár­úton. A kereskedelmi egység ki-Afrikában jártunk 3. Ghánában Accra, Ghana fővárosa nincs messze Lagostól, Nigéria fővá­rosától, csupán 425 kilométerre. Accrában sok a szép, új, mo­dern épület. Az úton és útfélen integető ghanaiak vidámak, az afrikai átlaghoz képest jól táp­láltak. Érkezésünkkor a hőség még annál is nagyobb, mint Ni­gériában. A forróságtól a ghanai ember is szenved. Ahogy később sok­szor láttuk, munka közben, me­nés közben nagyon lassan moz­dulnak itt az emberek. A létük követeli a takaxékosságot moz­dulataikkal. Főképpen az asz­­szonyoknak nehéz, akik. úgy­szólván mindig a hátukon átve­tett ruhák „kötéseiben” hordják kisgyermekeiket, némelyik há­rom apróságot is cipel. De ha valamely tekintély, törzsfőnök (57 törzs él Ghánában) üdvözlő „Welcome-táncra”, köszöntésre ad jelt, akkor a legnagyobb hő­ségben is fergeteges ritmus, mozgás, zene támad. A magyar—ghanai hivatalos tárgyalásokat az Osu várkastély­ban tartották. Volt plenáris ülés, amelyen teljes létszámban vet­tek részt a küldöttségek és szak­értők, és voltak szakbizottsági ülések, amelyeken az együttmű­ködés egy-egy konkrét részletét vitatták meg. Az Osu várkastély fölött a magyar és a ghanai nemzeti zászlók lengtek. A tár­gyalások közötti szünetekben fo­gadásokon, vidéki körutakon vett részt Losonczi Pál és kísérete. Vidéki utunkon Ghana legin­kább iparosodó városa, Téma fe­lé sivárnak tűnő, de egyre in­kább művelt föTdek között ha­ladunk. A műút elég jó, csak még kevés ilyen útja van Ghá­nának. A parasztok nagy része már vaskapával dolgozik a föl­deken, egy részük azonban még fakapával. Csontsovány, zebu­­féle teheneket látunk imitt­­amott, nagyon gyéren. Egy­­púpúak, nagy szarvúak, jámbo­rak. Birka- és kecskecíjordát vi­szont sek helyen látunk. Amikor megérkezünk Témába, Acheampong államfő végigka­lauzolja küldöttségünket a vá­ros nagy, nemzetközi kikötőjén, amelyben főképpen afrikai, nyu­gat-európai hajók „rajzanak”. Amikor Losonczi Pál azt mond­ta, hogy remélhetőleg magyar kereskedelmi hajók is viszonylag gyakran befutnak majd ebbe a kikötőbe, a ghanai elnök bólin­tott, s azt felelte: küldöttségeink tárgyalásainak eredményei erre is lehetőséget kínálnak ... Téma gyárvárossá fejlődik, Ghana egyik legfontosabb ipari központjává. Gépkocsijaink az új, modern kakaógyár udvarába gördültek. Viszonylag kevés em­ber, jó szakmunkás, technikus • Az asanti király és kísérete. — köztük olyan is, aki Magyar­­országon tanult — dolgozik eb­ben a gyárban. Kellemes kakaó­illat mindenütt. A küldöttséget friss kakaóitallal és más kakaó­készítményekkel kínálják. Innen a legoni egyetemre ve­zet utunk, ahol az oktatás, irá­• Losonczi Pál és Acheampong ezredes államfő egy népünnepélyen. nyitás — magyar professzorok közreműködésével — nagysze­rűen bontakoztatja ki Ghana szellemi potenciálját. Következő állomásunk: a Voíta folyóra épült, modern, nagy kapacitású vízi erőmű. Aztán egy csodálatos népünne­pélybe „csöppent” küldöttsé­günk: dobok, kürtök, táncok megszámlálhatatlan színárnyala­tok forgatagába. Ghana a feledhetetlen emlé­kek országa. Pozsgai Zoltán (Folytatjuk) Az egyik dán könyvkiadó „Lev Beketov. szovjet ex libris mű­­vész”-ről adott ki könyvet. A dán és német nyelven megjelent mű a Szimferopolban élő művész életútját, művészetét ismerteti 19 illusztrációval. ték. Lev Beketov ex libriseit világ­szerte ismerik. Első munkáját harminc évvel ezelőtt készítette, napjainkban a száznegyvenedi­ken dolgozik. Az 1967. 1969 és 1971-ben megrendezett kiállításo­kon Beketov műveit a világ tíz legjobb ex librise közé sorolták. Művészetét fia. Igor, is folytatja, aki szintén szerepelt több nem­zetközi kiállításon többek között Budapesten is. összeállította: Sávolt Béla vitelezőie a finn ..Sotka” rész­vénytársaság. Martti Mirvo mű­szaki igazgató elmondta a Krimszkaja. Pravda tudósítójá­nak, hogy a Szovjetunióban első­ként Szimferopolban építenek ilyen áruházat. A földszinti el­árusítótér 500 négyzetméter alap­­területű lesz. Az épületet előre gyártott elemekből szerelik össze, melyek külseje acéllemez, belső felületük pedig élénk színű mű­anyag. A kettő között, természe­tesen. megfelelő hőszigetelő anyag található. A finn cég szállítja az áruház telies felszereléséi, többek között kétszáz modern pénztárgé­pet. Ez utóbbi lehetővé teszi, hogy az áruházban naponta tízezer em­ber vásárolhasson. Az építkezésen finn és szovjet" szakemberek, munkások együtt fognak dolgoz­ni. A járulékos létesítményeket szimferopoli szakemberek tervez-

Next

/
Thumbnails
Contents