Petőfi Népe, 1973. december (28. évfolyam, 281-305. szám)

1973-12-12 / 290. szám

4 • PETŐFI NÉPE • 1973. december 12. PÁRTSZERVEZÉS — PÁRTI RÁNYÍTÁS A gazdasági munka pártellenőrzése A gazdaság területén végzett pártmunka sokoldalú tevé­kenység, amely a célok meghatározásában való részvételtől a végrehajtás segítéséig, ellenőrzéséig terjed. Igen fontos eleme a hatékony és rendszeres pártellenőrzés, ami az egyik legfon­tosabb serkentője a fegyelmezett végrehajtásnak. Az ellenőrzés konkrét tartalma és iránya helytől és időtől függően változhat, de mindig a párt és a kormány gazdaság­­politikai döntéseinek végrehajtását kell hogy szolgálja. Nap­jainkban a termelés mennyiségi mutatóiról a gazdasági telje­sítmény minőségére és hatékonyságára helyeződik a hangsúly. Egy-egy vállalat megítélésében mindinkább előtérbe kerül termékeink korszerűsége és működésének gazdaságossága. Így a pártszervek és alapszervezetek ellenőrző tevékenységében is alapvető feladattá vált e kérdések .rendszeres elemzése, napi­renden tartása. Emberek - ételhordóval 4. Számolni a lehetőségekkel A gyártmányok korszerűbbé té­tele és a termelés gazdaságossá­gának javítása a különböző mun­kahelyeken más-más igényeket támaszt. Az egyik vállalatnál a gyártmányfejlesztés szorgalmazá­sát. a másiknál a technológiai fe­gyelem megszilárdítását, a har­madiknál a megmunkálás minő­ségének javítását teszi indokolt­tá. Ugyanígy igen összetett kér­dés a gazdaságosság javítása is. A munka termelékenységének ja­vításától a kapacitás minél telje­sebb kihasználásán keresztül az anyagtakarékosságig, sok-sok té­nyező befolyásolja. A pártszerveknek az ellenőrzés során mindig konkrétan kell meg­közelíteniük e kérdéseket. Igé­nyelve és segítve, hogy a gazda­sági vezetés tárja fel azokat a problémákat, amelyek megoldása jelentősen előreviszi az adott üzem munkájának hatékonyságát, javítja teljesítményének minősé; gét. Nagyon fontos területe nap­jainkban a pártellenőrzésnek a munkafeltételek, a munka szer­vezettségének elemzése. A jól szervezett, folyamatos munkael­látás és az ehhez szükséges felté­telek biztosítása minden üzem­ben. minden munkahelyen alap­vető kérdés. Jelentékeny mérték­ben befolyásolja a gazdaságos­ságot és meghatározó az élőmun­ka tervszerű takarékos felhasz­nálása szempontjából is. Ebben van a vállalati, üzemi munka egyik legjelentősebb belső tarta­léka. Mindez indokolttá teszi, hogy a termelőhelyi pártalapszer­­vezetek. üzemi és vállalati csúcs­vezetőségek, pártbizottságok, sa-A közelmúltban tartották Ka­locsán. a Műanyag- és Gumifel­dolgozó Vállalatnál a szocialista brigádok tanácskozását. Kétszáz­tizenhat munkás képviseletében jött el az értekezletre 18 szocia­lista brigád vezetője, hogy a vál­lalatvezetéssel és a társadalmi szervek vezetőivel mérlegre te­gyék az idei év eredményeit, s meghatározzák a következő idő­szak konkrét feladatait. A vállalati brigádmunka sike­rét bizonyítja az a tény, hogy az alapvető célkitűzéseket teljesítet-Kiskuníélegyháza Város Taná­csa érdekes jubileumi könyvek, füzetek megjelentetését határozta el a település várossá nyilvánítá­sának 200. évfordulójára, amelyet 1974-ben szinte egész éven át tar­tó rendezvénysorozattal ünnepel­nek meg. Többek között megje­lentetnek a kiskun városról egy idegenforgalmi jellegű képes­játos helyzetüknek megfelelően rendszeresen foglalkozzanak a munkaszervezés, az anyagellátás, az anyagmozgatás kérdéseivel. Szorosan összefügg az említet­tekkel a munkakörülmények ala­kulása amit a pártszervezetek nem tekinthetnek csupán „szak­­szervezeti feladatnak”. A pártel­lenőrzés erre éppúgy ki kell, hogy terjedjen, mint ahogy szükséges a munkások szakképzettségének figyelemmel kísérése, az erre irányuló vállalati tevékenység el­lenőrzése is. A pártellenőrzés természetesen a gazdaság területén is politikai jellegű. A pártszerveknek azok­kal a döntően fontos kérdésekkel kell kiemelten foglalkozniuk, ame­lyeket képesek áttekinteni és amelyeken keresztül befolyást tudnak gyakorolni üzemük egész tevékenységére, vagy ennek leg­fontosabb részterületeire. Az el­lenőrzés akkor jó ha a figyelem az alapvető összefüggésekre, a fő tendenciákra irányul. A közvetlen tapasztalatokon, beszámoltatásokon és a vállalati, üzemi statisztikákon túl haszno­síthatják az ellenőrzés során az irányító gazdasági, állami szer­vek tapasztalatait is. A pártellen­őrzés azonban nem épülhet csak a statisztikákra és beszámolókra. Támaszkodnia kell a dolgozók és vezetők, mindenekelőtt a kommu­nisták mindennapos tapasztalatai­ra. véleményére. A rendszeres in­formációs kapcsolatokon túl egy­­egy adott témakör vizsgálata, el­lenőrzése során sokat nyújthat­nak a jól szervezett csoportos be­szélgetések brigádvizsgálatok és a tömegszervezetek tapasztalatai is. ték a szocialista brigádok tagjai. Javult a termelőgépek üzemórái­nak kihasználása, csökkent a gép­javítások. valamint a szerszám­készítés ideje, és nem utolsósor­ban emelkedtek az egyéni telje­sítmények is. Jó munkájuk ered­ményeképpen az „Asbóth Oszkár” brigádot aranykoszorús, a Pat­tantyús I. és II. brigádokat ezüst­koszorús jelvényekkel tüntették ki, ezenkívül vállalati szinten 101 ezer forintot fordítottak a brigá­dok jutalmazására, anyagi ösztön­zésére. könyvet. Kiadják a dr. Mezősi Károly által írt félegyházi tele­püléstörténetet, valamint a jeles irodalomtörténeti kutató Móra­­tanulmányát. amely Móra Fe­renc és családja kiskunfélegyhá­zi életével foglalkozik. Móra szü­lővárosa egyebek közt ily módon is adózik a kiváló író emlékének, halála közelgő 40. évfordulója al­kalmából. A pártszervezetek ellenőrző munkájával szemben fontos kö­vetelmény, hogy a tapasztalatok összegezésénél, a következtetések levonásánál elemző és kritikus legyen. Ismerje el a jól végzett munkát, segítse elő a hasznos kezdeményezések általánosítását, és marasztalja el a fogyatékossá­gokat, kezdeményezze a felelős­ségre vonását mindazoknak, akik mulasztásaikkal, tehetetlenségük­kel gátolták a kollektíva munká­ját. A dolog jellegénél fogva a gaz­dasági tevékenység pártellenőrzé­se magában foglalja a gazdasági vezetők munkájának értékelését, megítélését is. Az érdemi ellen­őrzés segíti a pártszervezeteket ab­ban, hogy képesek legyenek aktív kezdeményező szerepet vállalni a megfelelő gazdasági vezetők ki­választásában. valamint a gyen­gének bizonyulok kicserélésében. Rendszeresen ellenőrizniük kell a gazdasági vezetők munkastílusát, a vezetői határozottság és a de­mokratikus módszerek egyidejű érvényesülését. Errősítve, bátorít­va a jó törekvéseket és időben fellépve a negatív jelenségekkel szemben. A gazdasági vezetők nagy több­sége, felismerve jelentőségét, igényli a pártszervezetek ellenőr­ző munkáját, hasznosítja tapasz­talataikat és szívesen fogadja ja­vaslataikat. Ez azonban még nem vonatkozik minden gazdasági ve­zetőre. Vannak még akik „jog­körük csorbítását” látják a párt­ellenőrzésben. különösen, ha ez kellemetlen tapasztalatokat is fel­színre hoz. Az ilven vezetőknek fel kell hívni a figyelmét arra, hogy nincs és nem lehet egyetlen olyan terület a társadalomban, amelyre azt mondhatnánk, hogy az eleve nem tartozik a párt il­letékességi körébe. Nincs olyan kérdés, amibe a párt nem szólhat bele, amit nem ellenőrizhet, amennyiben az indokolttá, szük­ségessé vált. Az más kérdés, hogy a pártszervezetek sehol sem sa­játíthatják ki a gazdasági vezető feladatkörét, nem sérthetik tevé­kenységükkel az egyszemélyi fe­lelős vezetéselvét, de joguk és kötelességük a pártpolitika meg­valósulásának ellenőrzése. Pelhes András, az MSZMP KB munkatársa Részt vállalnak a szocialista brigádok a városi célkitűzések megvalósításában. Ebben az év­ben 2000 óra társadalmi munkát végeztek; közreműködtek az „Egy iskola — egy vállalat” mozgalom­ban is. Jövő évi elképzeléseik, vállalásaik között szerepel pél­dául a széchenyi-lakótelepi óvo­dabővítés, amit vállalati anyagok ból, társadalmi munkában végez­nek maid. A vállalat szocialista brigádjai­nak lelkes, odaadó munkája is benne rejlik abban az eredmény­ben. amit a vállalat vezetői öröm­mel újságoltak: a termelési érték ebben az évben eléri a 110 millió forintot. — csapai — „Melegpadló-burkolatainkkal kapcsolatban igen sok garanciá­lis költség adódik. Ennek sok­szor az az oka, hogy az aljzat­betonok nedvességtartalma ma­gas, de azt nem ismerjük, mert műszerrel vggy kivésett minták laboratóriumi vizsgálatával lehet megállapítani. Olyan egyszerű vizsgálati mód­szert kell kidolgozni, amellyel roncsolódásmentesen a helyszínen meg lehet állapítani az aljzat nedvességtartalmát, vagy azt, hogy valamely beton nedvesség­­tartalma a burkolás szempontjá­ból megengedett értékhatár alatt van-e? (Pl. nedvességre színező­­dő festék, indikátorpapír.)” A fenti idézet úgy hangzik, mintha egy televíziós vetélkedőn — pl. Ki minek a mestere? — mondta volna el a műsorvezető. Feladtuk a leckét, tessék hozzá­látni a megvalósításhoz. A megoldásra kiszabott idő ... Igen, az előbbi szöveg végén ez is ott van „Beadási határidő: 1974. május 1.” Sejthető tehát már, hogy ha nem is tévévetélkedőn tűzték ki a tennivalót, — ez mégiscsak feladat. Olyan, amelynek elvég­zésére csak hozzáértő ember ké-Délelőtt tizenegy óra. Ugyan­az a kép a kecskeméti Expressz étterem, a városi tanács konyhá­ja, a Fémmunkás Vállalat kony­hája, a régi megyei tanács kony­hája, a Hírős étterem környé­kén : nyugdíjasok, gyermekek, fiatalasszonyok sietnek az étel­hordókkal a mindennapi ebédért, mert életkoruk, vagy a tanulás­sal járó lekötöttségek, a munka­hely stb. elszólította az embere­ket munkás hétköznapjaikon a tűzhely, a lábasok mellől. * Mi a teendő? Tény, hogy máról holnapra nem lehet előteremteni milliókat új konyhák, közétkeztetési he­lyek építésére. Tény, hogy a közétkeztetés területén az elmúlt tíz évben jelentős eredményeket értünk el, hisz soha annyi üzemi konyha nem épült mint ezalatt az időszak alatt. Mindenki tud­ja, aki nyitott szemmel jár a vi­lágban, hogy emelkedett az élet­­színvonal, javult a közellátás, s azt is, hogy a fejlődés során mi is átalakultunk, megnőttek az igényeink. Fentebb írtam, hogy a munka­hely — vagy ha úgy tetszik a társadalom, a társadalmi fejlő­déssel együttjáró változások — elszólították az embereket a tűz­hely, a lábasok mellől. El. A közékeztetésnek jutott feladatul, hogy ezt a gondot átvállalja, s az ezzel együtt járó új, növek­vő igényeket kielégítse. Az elő­ző részekben leírt példák, té­nyek és adatok azt bizonyítják, hogy ennek — egy adott lehető-Tél az erdőben megpalyazza-e a megoldást. Az is sajátsága a szóbaníorgó feladat megfogalmazásának, hogy laikus számára is érthető. Mind­emellett szakszerű. És céltudatos. Meghatároz egy problémát, amely úgy közérdekű, hogy — meleg­padló-burkolatról lévén szó — sokunkat közvetlenül érint, akik­nek a lakásában ilyen van. Ugyanakkor a felvetett gond anyagi — s a kifogások, pana­szok révén erkölcsi — konzek­venciáit, következményeit az építővállalat dolgozói is megér­zik. Erre utal az idézet első mondata is. Közülük elsősorban az ehhez legjobban értőknek adják fel a leckét: „Olyan egyszerű vizsgá­lati módszert kell kidolgozni...” — Es pontosan „körülírják”, milyet. Ha a kitűzött célt sikerül a beadott javaslattal elérni, külön­­díj a jutalom. Ez esetben 2000 forint. A példát azért írtuk meg ekko­ra körítéssel, hogy érzékeltessük annak az újításifeladat-tervnek a szellemét, amelyet a Bács me­gyei Állami Építőipari Vállalatnál hirdettek meg 1973—74-re. A fe­­ládatterv — 29 pontban foglalva 9 Szabó S. Kálmánná nyugdí­jas a nyár óta fizet elő ebé­det az Expressz étteremben. ségen belül — megfelelnek a je­lenleg működő éttermek, kony­hák, de a feladat nagyságával nem tudnak megbirkózni. Vannak-e erőtartalékaink? — fel kell tenni a kérdést! Van­nak! Az Általános Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezetek ven­déglátó üzemei például eddig is rendkívül sokat segítettek — fő­ként nagyközségekben, a járási székhelyeken — sorra nyíltak olyan üzletek, ahol a közétkez­tetési gondok enyhítésében is részt vállalhattak. Számuk egyre több lesz, de ennek ellenére nem tartom haszontalannak elmonda­— csak a legnagyobb horderejű problémákat tartalmazza. Hozzá­téve. hogy természetesen más té­makörben is örömmel fogadnak újítási javaslatot. A meghirdetett problémák, il­letve a megoldásukra kitűzött fel­adatok egyaránt összhangban vannak a vállalat műszaki fej­lesztési tevékenységével, valamint a szocialista munkaverseny moz­galommal. A 29-ből kiragadott egyetlen újításijavaslat-kérés is mutatja, hogy nem formális óhaj­­felvetésekről van szó, hanem pontos célkitűzésről. Például: a loggiafal készítésénél kívánatos volna a helyszíni élőmunkaigény csökkentése, ezért olyan megol­dás kidolgozását kérjük ... stb, stb. 29 főfeladat megoldására, an­nak egyszerűsítésére, gazdaságo­sabbá, gyorsabbá, az eddiginél jobbá tételére kérnek javaslatot. Ehhez latba kell vetni a vállalati dolgozók széles körének kezde­ményezőkészségét, vállalkozószel­lemét, azt a szellemi tőkét, amely a „sorfeladatok” végzése, teljesí­tése mellett és közben az új meg­oldások felfedezésére is képes. Hatalmas gazdasági haszon lesz az eredmény, minél több „lecke” jó megoldására lesz „je­lentkező”, újító 1973 74-ben. Szemléltessük ezt ennek az esz­tendőnek eredményein, amelyeket novemberi ülésén összegezett a ni azt sem, hogy a beruházások tervezésénél még mindig az a szemlélet uralkodik, hogy repre­zentatív létesítményt kell építe­ni, ahol első-, másodosztályú áron kelnek el az ételek. Persze, erre is szükség van, de közel sem akkora, mint a közkonyhák­ra, amelyek tulajdonképpen a dolgos hétköznapok, a dolgos családok gondjain enyhítenek. Az arányokat kellene jobban szem előtt tartani, az igényeket felmérni, ami ez esetben annyit jelent, hogy számolni a lehető­ségekkel. A megyében 108 üzemi konyha van az intézmények, vállalatok, mezőgazdasági nagyüzemek tu­lajdonában. Ahol erre igény, mód és lehetőség van, ott meg­fontolt intézkedésekkel ezeket is be lehetne kapcsolni az adott hely közellátásának javításáért a közétkeztetés segítésébe. A Bács-Kiskun megyei Vendéglátó­ipari Vállalat önelszámoló (gebi­­nes) üzleteiben is vannak szabad konyhai kapacitások, amiket szintén előnyösen fel lehetne használni, de mivel itt nem le­het ügyvitelileg megnyugtatóan elkülöníteni az úgynevezett osz­tályos áron eladott és a közétkez­tetésben eladott ételeket, ilyen tevékenységet nem folytathat­nak. Ez pedig, szerintünk, a legkisebb akadály — adminiszt­ráció — amit igazodva az élet­hez, az emberi, társadalmi igé­nyekhez ki lehet alakítani. Csató Károly (VÉGE) NAPKÖZBEN Kellemes meglepetés December 1-én történt. Kecs­keméten, csípős hidegben, cso­magokkal a kezükben indulás előtt már negyedórával szorong­tak az utasok, hogy mindenki helyet kapjon a bajai járatra. 13.30-kor volt az indulás, de pár percet késett a busz. Tömve volt a gépkocsi, s a kalauznő meg is jegyezte: csak a vezető jó indu­latának köszönhető, hogy ilyen sok utast felvett. Többen figyeltük a gépkocsi­­vezetőt, amint a síkos úton óva­tosan, magabiztosan vezette a zsúfolt autóbus.t és bizony nem egyszer összeszorított fogakkal zárta magába az ingerült szót, amikor egy-egy vele szemben­­jövő felelőtlen gépkocsivezető veszélyeztette az utasok bizton­ságát. Amikor szerencsésen meg­érkeztünk Bajára, a gépkocsive­zető kissé kifújta magát, sőt még a következő néhány kedves szó­ra is futotta erejéből: — Vala­mennyiüknek kellemes hét végi pihenést, nyugodt vasárnapot kí­vánok. Őszintén szólva, meglepődtünk. Ezt a jókívánságot elsősorban a gépkocsivezető érdemelte volna tőlünk, hiszen féltve vigyázott valamennyiünk életére. így hát utastársaim nevében ez úton kí­vánok hasonló jókat, és még sok­sok ezer kilométer balesetmentes vezetési. Szabó Ferenc vállalat szakszervezeti bizottsága. 1973. november 2-ig 27 újítást nyújtottak be. Ebből 8-at fogad­tak el, s 6-ot vezettek be. Az Újítások révén elért gazdasági eredmény 1 893 764 forint. Az újítóknak 63 047 forintot fi­zettek ki jutalmul. Hogy az újítómozgalom 25. esz­tendejében milyen nagy lépéssel haladt előbbre a színvonal, már az előző évi eredményekkel való összehasonlítás is kifejezi. 1972- ben 24 elfogadott újításból 20-at vezettek be. A gazdasági ered­mény 1 611 940 forint volt. Az idei 6 újítás — kevesebb, mint a tavalyi egyharmada — ennél nagyobb gazdasági ered­ményt képvisel! A lényegesen kevesebb újításért kifizetett díj összege is magasabb volt az idén; szemben a múlt évi 43 310 forinttal. 1973-ban Bodoglári Lajos épí­tésvezető és Márton József tech­nológus ezüst. Mihala István építésvezető bronz fokozattal kapta meg a Kiváló újító kitün­tetést. Hogy mennyire méltán? A Bodoglári Lajos javaslataira eső hasznos eredmény 770 000 fo­rint volt. Márton József 606 000, Mihala István pedig 399 000 fo­rint eredményt ért el javaslatai­val. Bizunk benne, hogy 1973/74 va­lóságos „újítási frontáttörés” éve lesz az építőknél. Tóth István AW AUTÓ sok örömet, de gondot is okoz. A zsúfolt utakon, az időjárás változékonysága miatt haj, kár gondos vezetés ellenére is előfordulhat. A CASCO A biztosítás minden autósnak nélkülözhetetlen. fedezi az autótulajdonost íeginkább érintő törési (baleseti) károkat érvényes tűz, villámcsapás, robbanás, lopás, rablás, üvegtörési és egyéb rongálásból eredő károkra balesetbiztosítást is nyújt az autó vezetőjének és utasainak fedezi az árvíz, az utak hibái miatt bekövetkezet károkat A biztosítás anyagi biztonság Mérlegen a szocialista brigádok munkája Félegyháza készül a jubileumra I (MTI foto —Fehérvárj Ferenc — KS) Várjuk a frontáttörést pes, és az is tőle függ, vállalja-e,

Next

/
Thumbnails
Contents