Petőfi Népe, 1973. december (28. évfolyam, 281-305. szám)
1973-12-31 / 305. szám
4 9 PETŐFI NÉPE • 1973. december 31. Egyre sokrétűbbek a GELKA szolgáltatásai Az előrehaladás új lehetőségei Hírt adtunk arról, hogy a kecskeméti Törekvés és a Béke Termelőszövetkezet egyesült, ezzel létrejött 6 ezer hektáron a megyeszékhely legnagyobb közös gazdasága. A tagok és ni alkalmazottak létszáma együttesen eléri a nyolcszázötvenet. Á megnagyobbodott Törekvés Termelőszövetkezet elnökével, Szmolenszky Lászlóval a tervekről, az új lehetőségekről beszélgetünk. — Az egyesülés szükségességét előzőleg alaposan megvitattuk. Számos véleménycsere alapján alakult ki a közös állásfoglalás. Megállapítottuk, hogy csak ily módon alakíthatók ki azok a nagyüzemi méretek, amelyek szükségesek a korszerű gazdálkodáshoz. A megnagyobbodott gazdaságot három kerületre osztjuk. Ezek önálló elszámolási egységként működnek, külön terv alapján. A kerületvezetők — figyelembe véve a helyi adottságokat — előzetes tervet készítenek, amelyet egyeztetünk a gazdaság teljes fejlesztési elképzeléseivel. A kerületi vezetés mellett az ágazatok irányítását is megszervezzük. Három fő ágazatot alakítunk ki, mégpedig: a növénytermesztést, a kertészetet és az állattenyésztést. Fő növényeink a búza és a kukorica. Termesztésüket teljesen gépesítettük. A takarmány - termesztés természetesen az állattenyésztés fejlesztésének a függvénye. A kertészeti növények közül az étkezési borsó termesztését szintén gépesíteni tudtuk. Fontosnak tartjuk a burgonyatermesztés fejlesztését. Jövőre 100 hektáron vetjük. Magyar, lengyel és holland fajtákat termesztünk. Közülük a legjövedelmezőbbet választjuk ki, és ha sikerül az esztendő, a következő évben 50 százalékkal növeljük a vetésterületet. Tovább növeljük ültetvényeinket. Jövőre 75 hektáron létesítünk almáskertet. Ezzel a nagyüzemi gyümölcsös területe 355 hektárra emelkedik. Ezenkívül 180 hektár korszerű szőlőültetvényünk is van. A Törekvés az egyesülés előtt is a megyeszékhely legnagyobb szarvasmarha-tenyésztő gazdasága voit. A megnagyobbodott termelőszövetkezetben újabb lehetőségek nyíltak a fejlesztésre. Az elnök erről a következőket mondja: — A következő esztendő elején kezdjük meg egy ezres szakosított telep építését, jelenleg 1800 szarvasmarhánk van. Ez a menyiség 1975 végéig 2600-ra emelkedik. Ezen belül természetesen a jelenlegi nyolcszáz szerű tartás mellett a juhászat mindig jövedelmező, és ezért akarjuk ilyen nagymértékben fejleszteni — állítja az elnök. A megnagyobbodott szövetkezet vezetősége a tagsággal egyetértésben ezekben a napokban készíti a részletes fejlesztési tervet. Az eddigiekből is látszik, hogy alaposan áttekintik a gyorsabb előrehaladás új lehetőségeit, K. S. A szarvasmarha-telep madártávlatból. tehén szintén ennek arányában lesz több. A magyartarka állománynál maradunk. Szeretnénk egy kicsit javítani a fajtát. Fő törekvésünk a húshasznosítás marad. Eddig évente 600—700 hízómarhát értékesítettünk, 1976-tól elérjük az évi 800—900 darabot. A juhászat eddig is jól jövedelmezett a szövetkezetben. Az ezres anyaállományt jövőre megkétszerezik. — Ehhez újabb istállókat kell építenünk. A férőhelybővítésben anyagilag segítségünkre lesz a Gyapjú- és Textilnyersanyag Forgalmi Vállalat. A hármas hasznosítás hívei vagyunk. A magyar merinóival keresztezett szovjet fajta éveb óta már 6 kilogramm gyapjút ad darabonként, ami jónak számít. Hasonlóképpen elégedettek vagyunk a tejhozammal. Ez évente 60 liter anyánként. A legnagyobb jövedelem a tej- és a pecsenyebárányokból származik. Egy anyajuhtól származó évi tiszta jövedelmünk 654 forint. Tapasztalataink szerint szak-A terményszárító berendezés. időn túli javítását is vállaljuk. Ez év elején vezettük be a tv-készülékek átalánydíjas javítását. A lakosság még nem ismeri eléggé ennek lényegét, ezért átalánydíjas szerződéseink száma csak fokozatosan növekszik. Ez egyébként nagyon kedvező szolgáltatás, hiszen lényegében napi 1 forintért vállaljuk a készülék rendszeres ellenőrzését és a szükséges javítások elvégzését. Ugyanilyen átalánydíjas javítást ajánlunk havi 25 forintért a hűtőgépekre is. Újabb szolgáltatásunk a VIDEOTON gyárral kötött szeződésünk alapján a készüléktelepítés. Az áruház, illetne bolt, amikor eladja a tv-készüléket, értesíti erről a vásárló lakóhelye szerint illetékes szervizünket. Műszerészünk felkeresi az új tv tulajdonosát, ismerteti vele a . készülék kezelését, felvilágosítást ad a vételi lehetőségekről, javaslatot tesz az antenna elhelyezésére. Ugyanő végzi garancia ideje alatti hiba esetén a • Televíziót javít Somodi Sándor műszerész és Tasy Sándor szakmunkástanuló • Háztartási gépek javítása: Miklós László és Dányi József végzi a leninvárosi műhelyben Korszerű otthon egyenlő elektromosság. Nem véletlenül mondjuk, hogy amikor villanyt vezetünk a falakba — s vezetünk most már a tanyákra is — egyben a kultúrát visszük az eddig elmaradott területekre. A háziasszony manapság körül van véve különböző háztartási gépekkel, a lakásokban a rádió, a televízió, a magnetofon stb. csaknem mindenütt megtalálható. Ezek javítása, karbantartása azonban kiterjedt szolgáltató hálózatot igényel. Felkerestük Mészáros Ferencet, a Gépipari Elektromos Karbantartó Vállalat Bács-Kiskun megyei Kirendeltségének vezetőjét, s arra kértünk választ tőle, hogyan tudják az egyre növekvő igényeket kielégíteni.^ — Történt-e az idén jelentősebb intézkedés a szolgáltatások javítására? — 1973 á^hagy változások esztendeje volt a Gelka életében. Vállalatunk belső átszervezésekkel igyekezett gyorsabbá és hatékonyabbá tenni a lakossági szolgáltatásokat. Bács-Kiskunban is létrehozta — mint középirányító szervet — megyei kirendeltségét. Bár szervizek száma nem növekedett, újabb szolgáltatásokat vezettünk be. Jelenleg az elektromos háztartási gépek és elektroakusztikai berendezések 58 százalékát javítják szervizeink a megyében. Szakmailag és eszközökkel segítséget nyújtunk ezenkívül hat ipari szövetkezetnek, amely a megye általunk ellátatlan területein végzi a javításokat. A hazai tartós fogyasztási cikkeket gyártó vállalatokkal, illetve külföldi berendezéseket, készülékeket importáló kereskedelmi szervekkel (a RAMOVILL kivételével) szerződéses viszonyban vagyunk a garanciális javításokat illetően. Ezt a feladatot az ipari szövetkezetekkel és tanácsi vállalatokkal — mint alvállalkozóinkkal — együttesen látjuk el. — Mi tulajdonképpen a Gelka profilja és mivel bővítették az idén? — Túl hosszú lenne mindazt felsorolni, ami profilunkba tartozik. Röviden úgy határozhatom meg, hogy minden olyan háztartásban használatos berendezést javítunk, amely hálózati árammal, elemmel, vagy teleppel működik. Mi végezzük el ezenkívül a háztartási olajégők szervizét, s ezt a szolgáltatásunkat most kiterjesztettük ipari és mezőgazdasági olaj fűtőberendezések javítására is. November eleje óta már az olajkályhák garanciális készülék javítását is. Az új garanciális rendszer előnye, hogy sikerült ebben a vonatkozásban összehangolni műszerészeink és ügyfeleink érdekeit. A körzetbe beosztott műszerész ugyanis mindenképpen megkapja a készülék garanciális javításáért járó összeget, tehát érdekelt abban, hogy kifogáátalan munkát végezzen, merj akkor kevesebbszer kell kijárnia javítani. Ez a szolgáltatásunk még nem valósult meg mindenütt. A kereskedelmi szervekkel azonban már megkötöttük az együttműködési szerződéseket, hogy mielőbb az egész megyében a lakosság rendelkezésére állhassunk. — A jövő év küszöbén állunk. Mit ígér jövőre a Gelka? — Felfigyeltünk többek között arra, hogy ,,a megye iskoláiban az elektromos tanügyi segédeszközök — diavetítők, episzkópok stb. — javítása nincs megoldva. Szolgáltatásban ennek megszervezését tervezzük. Természetesen az élet másféle gondok megoldását is felvetheti. A másik, amiről szólni kívánok, hogy a jövő év végére elkészül Solton épülő új szervizünk. Ennek ellátási területe Solton kívül Dunavecse, Harta, Fülöpszállás körzetére terjed majd ki. 1975-ben nyitjuk meg Kecskeméten a Széchenyivárosban a korszerű új, nagy teljesítményű szervizünket, amely arról is nevezetes lesz, hogy már színes tv-készülékek javítását is végzi majd. Erről azonban bővebbet majd jövő ilyenkor mondhatok — fejezte be nyilatkozatát Mészáros Ferenc. N. O. • Szebellédi István átveszi a javítandó készülékeket Baja fejlődése számokban 1973-ban lakásokra több mint 30 millió forint Az 1973-as évre Baja Város Tanácsa 63 millió forintos fejlesztési tervet hagyott jóvá. Ebben a tervben első helyen a célcsoportos lakásépítés szerepel, amelyre 30 millió 401 ezer forintot szavazott meg a testület. A programnak megfelelően hamarosan el is kezdődött a lakások építése és az úgynevezett,„Üjvárosban, ahol eddig 85 lakást adtak át, további 252 lgkás építése pedig folyamatban van. Megkezdődtek az építési mun. kái egy nyolctantermes általános iskolának is, s hozzá fogtak a kórházban egy traumatológiai pavilon létrehozásához. Eddig 1,5 millió forintot költöttek rá, s előreláthatóan 1975-ben készül el. Szintén a kórházi munka jobb ellátását szolgálja az a terv, amelynek alapján 3,3 milliós költséggel megoldják a kazánház rekonstrukcióját. Ennek megoldására eddig 2,5 millió forintot fordítottak, s a program szerint szintén 1975-ben kerül sor az átadásra. 1974 márciusára viszont már elkészül az ideggondozó, amelynek kialakítása egymillió, ba kerül. Szerepel továbbá a fejlesztési tervekben egy 50 személyes óvó. da is, amely már elkészült, és október óta fogadja a gyerekeket. Az óvodát 1,2 millió forintból építette a város, s ebben az összegben benne van az a 400 ezer forint értékű ' társadalmi hozzájárulás értéke is,- amely a város lakóinak, üzemeinek, vállalatainak összefogását dicséri. A Martinovics utcában lerakták annak a hattantermes szakközépiskolának az alapjait, amelynek átadására 1975-ben kerül sor, de folytathatnánk a fejlesztési terv megvalósult célkitűzéseinek a felsorolását a kis szerb templom kamarateremmé történt átalakításával, a dunai rév őrsépületével stb. A városi tanács fejlesztési terveinek csupán jelentősebb részeit ismertettük, s itt kell megjegyeznünk, hogy amikor a tanács jóváhagyta a 63 millió forintos tervet, mintegy négymillió forint értékű társadalmi munkával számolt. Bár a városban ez ideig még nem mérték fel az összes ilyen munka értékét, elmondhatjuk, hogy jelenleg a kilencmillióhoz közelednek. Sz. F. A költözködés rendkívüli • gyorsasággal és hasonló titokzatossággal bonyolódott le. Az egyenruhás emberek, akik a teherautókat vezették, úgy viselkedtek, mintha némák lettek volna. Pillantásuk viszont oly szigorú, fellépésük pedig oly erőt sugárzóan határozott, hogy az itt lakók, akiket különben is kissé kótyagossá tett ez a váratlanul és minden előzmény nélkül bekövetkezett lakásváltozás, meg se mertek mukkanni. Alig hogy az utolsó teherautó^ kikanyarodott az utcából, máris megkezdődött a tereprendezés. Az első és a hátsó keresztutcáknál tiltó táblákat szereltek fel. Ettől a pillanattól kezdve ekét utcatorkolatnál tilos volt a megállás és a fényképezés. Valamint megtiltották az átmenő forgalmat is. Méghozzá úgy. hogy a kis utca egyik és másik végén sorompókat állítottak fel. A sorompók piros-fehér-zöld csíkozásúak voltak, és a nagyobb nyomaték kedvéért egyegy fegyveres őr sétált le és föl mögöttük. Egy fegyveres őr, aki bizalmatlan, egyben szúrós pillantásával szinte felnyársalta az itt elhaladókat. S ha valaki véletlenül mégis megállt, azt pattogó, vezényszónak is beillő nógatással szólította fel a gyors távozásra. Az igazat megvallva, a környékbeliek nem nagyon kíváncsiskodtak. Ellenkezőleg: ha csak tehették, nagy ívben elkerülték az utcának még a környékét is. Mégis akadtak szemtanúk, akik — suttogva persze — elmesélték, amit láttak. A házak, egyben tehát az előkertek elé magas drótkerítést emeltek, amelynek tetején háromszoros szögesdrótsor húzódott végig. Elmondták azt is, hogy a teniszpályák talaját felásták, a vörös salakos felső réteggel pedig betemették az úszómedencéket, amelyek betonját különben is rég szétrágta már a fagy. Nem telt bele sok idő, amikorra sík terep húzódott a medencék és a teniszpályák egykor oly zajos és oly színes látványt nyújtó helyén. Puszta föld, amelyet minden nap szorgalmasan elgereblyéztek azok az egyenruhás emberek, akik néha fel-feltűntek a házak előtt vagy mögött. Később még nagyobb homály borult mindarra, ami itt történt. Mert a telkek hátsó végében hárommétemyi magas falat emeltek, ami aztán mindent elrejtett a kíváncsiskodó tekintetek elől. A helybeliek így kénytelenek voltak önnön fantáziájukra hagyatkozni. Ami gyakorlatilag annyit jelentett, hogy elképzeléseikbe némi valóságelemet keverve, szabadjára engedték csapongó képzeletüket. Úgyhogy csupán néhány hónapnak kellett eltelnie, s máris fantasztikusnál fantasztikusabb történetek keringtek nemcsak a környéken, hanem áz egész városban a hat villáról, amelyek éppen azáltal, hogy elzárták őket a nyilvánosság elől, egyszeriben titokzatosakká váltak. S nemcsak foglalkoztatták, hanem jó alaposan meg is mozgatták az itteniek különben is eléggé dús képzeletét. Időnként akadt egy-egy mesterember, aki a harmadik pohár bor után elkottyantotta, hogy ő járt a titokzatos villák valamelyikében, ahol bizonyos munkálatokat kellett elvégeznie. Hogy mit? Há.t javításokat, meg némi átalakítást? De ennél többet senki nem volt hajlandó mondani, hiába töltötték akármelyikükbe a kíváncsiságtól egyszeriben fölhevült környékbeliek a bort. — Nem szabad. Nagy baj lehetne belőle — zárkóztak el a részletesebb fölvilágosítás elől, miközben homlokukra kiültek a gond mély redői. Nappal általában csöndes volt a környék. Inkább éjszaka elevenedett meg errefelé a forgat lom. Személy- és teherautók jöttek, meg dzsippek. Gyorsan és tompított világítással. S mihelyt megérkeztek, rögvest leállították a motort és eloltották a lámpákat. Valaki egyszer vette magának azt a fáradságot — és bátorságot persze —, hogy fölkéredzkedett a templomtoronyba. Aztán amikor a kosárhoz ért, előhúzta inge alól a nagy Zeisslátcsövet, S hátrahúzódva, árnyékban maradva elkezdte fürkészni a környéket, különös tekintettel a hat villa tájékára. Később elmesélte, amit látott. A" házak mögötti térségen két röplabdapályát is fölfedezett. Egviken éppen játszottak. A két csapat tagjai atlétatrikóra voltak vetkőzve. Ügy ütötték a labdát. De senki nem hitt neki. Ez a békés röplabdázó idill sehogy se illett bele: a titokzatos összképbe, amelyet a helyi közfelfogás immár véglegessé, változtathatatlanná alakított. Úgyhogy ettől kezdve titokzatosság övezte ezeket a házakat még az után is, hogy 1956 végén eltüntették a sorompókat, felszedték a drót-, és lebontották a téglakerítést. Űgyannyira megmaradt, hogy az ismét üressé vált házakat először nem is sikerült benépesíteni. Először az elköltöztetett volt lakók jöttek számításba, ők azonban hallani sem akartak a dologról. (Folytatjuk)
